Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-13 / 292. szám

Vasárnap, 1953 december 13. a SOMOGYI fíÉPLAP 3 A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete az állami begyűjtés többéves rendszeré ről (Folytatás a 2. oldalról.) 3. Az olyan termelő tejbeadási kötelezett sé^ét, akinek tehene nincs, ha elő hasi üszőt állít he, az •elLéstő.l számított egy éviig el! kéül engedni. 4. A rizsvetésterületek a t®jbe- fidá-si kötelezettség alól mentesek. 5. A tejbeadási kötelezettség mérséklése esetében levonásra ke­rülő tejmennyiséget —• a termelő kívánsága szerint — vagy egész évre részarányosán elosztva, vagy a termelő által megjelölt hónapok­ban kell elengedni. 25. paragrafus. 1. Az a termelő, aki tehenet tart, t©?beadási kötelezettségét tej­jel köteles teljesíteni. A tehéntej helyett minden megkötés nélkül juh tejet és juhgomolyát is lehet be­adni. A tejbeadási kötelezettség •szempontjából 10 liter tejnek 5 liter juhié!}, vagy 1 kg juhgomoly# felel meg. 2. A tejbeadási kötelezettség tel­jesítésére beadott tehéntejből leg­alább 3.4 százalék, a ;juhtejnél leg­alább 6 százalék, a juhgomolyánál tegálább 47 százalék zsírtartalom kötelező. 3. A tejbeadási kötekzettséget évenkint 270 napon keresztül folya­matosan naponkénti tejbeadással kell teljesíteni. Indokolt esetben egyszerre több napra eső tejmeny- nyiség előre is beadható. 4. A tejbeadási kötelezettséget a folyamatos naponkénti tejbeadás- 'uak megfelelően — a beadásra kö­teles termelő meghallgatásával — havi részletekre kell felbontani A termelő az egy-egy hónapra meg­állapított tejmennyiséget köteles a hónap utolsó napjáig beadni. 26. paragrafus 1. Az a termelő, akinek tehene nincs, tejbeadás'i kötelezettségét — amennyiben azt nem tehéntejjel, juhtejjel, vagy juhgomolyáVal telje­síti — a hús,beadási kötelezettség .teljesités'ére beadható állatokkal és állati termékekkel köteles tíJljesí- toni. Ilyen, esetben a termelő a 'tej- beadási kötelezettsége helyett a gazdasághoz tartozó szántó és rét együtt:® területe után kát. holdan­ként három h'úskg húsbeadást kö­teles 'teljesíteni. 2. A 'tejbeadási kötelezettség he­lyett előírt húsbeadást a termelő a hús'headlási kötelezettségének telje­sítésére beadható bármilyen élőál­lattá], vagy állati termékkel sza­bad választása szerint teljesítheti. AZ 1955. ÉVTŐL KEZDVE ÉRVÉNYES TEJBEADÁSI kötelezettség 27. paragrafus szántó- és rétterületére. egyébként megállapított tejlbeadási kötelezett­ségnél 5 százalékkal magasabb. 3. A tejbi: adási kötelezettségből az újonnan alakult mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteiknek és az 'alap­szabály szerint működő újonnan1 alakult I. vagy II. típusú termelő­szövetkezeti csoportok tagjainak já­ró kedvezmény, továbbá az élőhasi üszők 'beállítása' után adott egy évi mentesség és a rizsvetésee terüle­tek mentessége az 1955. évtől kezdve is változatlanul fennmarad. A gyermekek és tej táplálásra szo­ruló betegek részére adott kedvez­mény az 1955. évtől kezdve érvé­nyes alacsonyabb tejbeadási kötele­zettségre való 'tekintettél megszű­nik. 4. A tejbeadási kötelezettség tel­jesítésére és hidtyetterftéeéíe vonat­kozó szabályok az 19ő5. évtől kezdve is változatlanul érvényben maradnak V. RÉSZ BORBEADÁSI kötelezettség 28. paragrafus 1. Bor,beadási-a az a termelő kö­teles, akinek összes szőlőterülete. a m e zőg az das ági term elősző ve tk e ze tek alapszabály szerint működő I. é: II. típusú termelőszövetkezeti cső portok tagjai dolgozó parasztok natgygazdák'és egyéb falusi k i zsákmány o lók 31. paragrafus. 1. Ha a termelő a szőlőterületén több mint 20 százalékos tőke­hiányt pótol, borheadási kötele­zettségét a pótlástól számított 4 éven keresztül a pótlás százalékos arányának megfelelően' mérsékelni kell. 2. 25 százalékos, vagy ezt meg­haladó elemi kár esetében az egyes termelők borheadási kötelezettsé­gét a káríszenvedelt szőlőterület nagyságának és a károsodás ará­nyának megfelelő mér,léikben csök­kenteni kell. • " 32. paragrafus. 1. A borheadási kötelezettséget bor. must, borszőlő vagy csemege- szőlő beadásával kell teljesítem. 2. A borbeadási kötelezettséget 11.5 Mai,! gand-fok os minőségű bonban kell megállapítani, ha a termelő a borheadási köíelezettsé­400 négyszögölét eléri, vagy meg­haladja. 2. A borheadási- kötelezettségi megállapításánál a szőlőterület tényleges nagyságát kell alapún venni. 3. Az új településű szőlőterülete­ket a termelő többi szőlőterületé­hez hozzászámítani, nem szabad. Az ifyen szőlőterületek után a telepí­téstől számított 4 évig borbeadási köteleizettséget nem szabad megál­lapítani, az ötödik évben pedig csak a bérbeadási kötelezettség fe­lét 'kell előírni. 4. A mezőgazdasági termelőiszö­vetkezetek tagjainak háztáji gaz­daságához tartozó szőlőterületek a borbeadá'si kötelezettség alóli men­tesek. 29. paragrafus. A borheadási kötelezettség mér­tékének megállapítása szempont­jából1 az ország területe öt táj­egységre oszlik. 30. paragrafus. A borbeadási kötelezettség mér­téke tájegységek szerint a követ­kező: Az évi borbeadási kötelezettség I. II. m. IV. V. tájegység területén 11.5 Malii gand­■fokos borban liter 104 128 160 184 208 168 208 248 288 328 176 224 264 312 344 224 288 344 416 448 telezeitség teljesítése szempontjá­ból 100 liter bornak 130 kg cseme­geszőlő léiéül meg. 6. A begyűjtési miniszter egyes termelőket kötelezhet arra, hogy borheadási kötelezettségűiket kizá­rólag bor, illetőleg must, borszőlő vagy csemegeszőlő beadásával tel­jesítsék. 7. A termelő a bort és mustolt az átvételi helyre saját hordójában köteles beszállítani és az állami vagy szövetkezeti begyűjtő kíván­ságára, köteles a hordót átvételi el­ismervény ellenében — előre meg­határozott ideig használatra át­engedni. Az állami vagy szövetke­zeti begyűjtő köteles a használat­ra átvett hordóért a hatóságilag ímeigáillapítoht hordóhasználati dí­jat a 'termelőnek megfizetni és az előre meghatározott időpontban ugyanazt a hordót visszaadni. VI. RÉSZ 35. paragrafus 1. Az állami tartalékföldekből haszonbérelt szántó és rétterületek után húsbeadási kötelezettség kát. holdanként húskilogrammban a következő: mezőgazd. termelő- egyénileg szövetkezetek gazdálkodó évi húsbeadási termelők.­kötelezettsége /.• kát. holdanként húskilogrammban hat aranykoronánál kisebb átlagos kát. tiszta jövedelmű tar­talékföld esetén A) sertésbeadás — — 2.— 3.— B) baromfibeadás — 0.30 0.60 C) tojásbeadás — — D) szabadválasztású 0.20 0.60 húsbeadás — — — 1.10 1.80 hat aranykorona, vagy nagyobb átlagos kataszteri tiszta jövedelmű tartalékföld esetén A) sertésbeadás * — — 4.— 6.— B) baromfibeadás — 0.60 1.20 ^ C) tojásbeadás —— D) szabad választású 0.40 1.20 húsbeadás — — — 2.20 3.60 1 2. A terménybeadási kötelezett­ség csoportokra osztására, teljesíté- I sének módjára és mérséklésére ugyanazok a szabályok irányadók mint a többi területek után meg­állapított terménybeadási kötele­zettségnél. 2. Az 1954 évben külön kedvez­ményként a hat aranykoronánál kisebb átlagos kataszteri tiszta jö­vedelmű tartalékföldek után a tel­jes húsbeadási kötelezettséget, a 6 aranykorona, vagy nagyobb átla­gos kát. tisztajövedelmű tartalék­földek után pedig a húsbeadási kö­telezettség ötven százalékát el kell engedni. 3. A tartalékföldekre megállapí­tott húsbeadási kötelezettséget minden termelő a húsbeadási kö­telezettség teljesítésére beadható bármilyen élőállattal, vagy állati termékekkel teljesítheti A teljesítés módjára, a többletsúly elszámolására a társulásra és a húsbeadási kötelezettség mérsék­lésére ugyanazok a szabályok az irányadók, mint a többi terület után megállapított húsbeadási kö­telezettségnél. 4. Az állami tartalékföldekből veteményeskert céljára haszonbé­relt 800 négyszögölnél nagyobb szántóterület után évenként ösz- szesen 3 kg baromfit és tojást vagy ennek megfelelő mennyiségű ser­tészsírt kell a termelők szabadvá- lasztása szerint beadni. 36. paragrafus 1. Az állami tartalékföldekből haszonbérelt szőlőterületek után a szőlőterület minőségi osztályozása szerint az alábbi borbeadási köte­lezettséget kell teljesíteni: termények mázsánként Ft bab, gyöngy és lapos 180 egyszínű és fúrj J 170 vegyes 120 borsó Viktória és express 150 lenes«, nagyszemű ‘ 220 lencse középszemű 200 ilencse kflsszemű ISO1 Bor literenként Ft I. területi csoportba tartozó 13 fokos 5.— I/b. területi csoportba tar­tozó 13 fokos 4.16 II. területű csoportba tar­tozó 12 fokos • 3.06 III. területi csoportba tar­tozó 12 fokos 2.70 Az ország egyéb területén ter­melt, nem direkttermő 11 fokos 2.31 othello, mélysötét, festő 10 fokos 1.75 cthe’.lo. nem festő 10 fokos 1-30 egyéb direkt termő iü fokos 1-05 88. paragrafus 1. A beadási árak a megjelölt minőségre, külön megjelölés hiá­nyában szakváiniymimőiségre vonat­koznak. A megjelölt minőséginél, il­letve a szokványmiinőségnél jobb minőségű árúkért felár illeti meg a termelőt, a gyengébb minőségű áruknál pedig levonást kéül alkal­mazni. 2. A beadási áraikkal kapcsolatos átveti: li és fizetési feltételeket, va­lamint az eltérő minőiség esetéin a$- kalmazanidó minőségi felárat és be­vonást az ,illetékes árhat óslág sza­bályozza. 1- Az 1955. évtől kezdve éinviényes + tejbeadási kötelezettség tájegysé­giek szerint a következő; Szántó és lét Az évi tejibe­együttes adási' ikö­területe kötelezettség I. II. III. IV. tájegység területén liter kát. holdanként Mezőgazdasági termelő­szövetkezetek 22 19 18 15 alapszabály szerint működő I., II. tip. &z egész termeiőszöv. terű let után csoportok tagjai összesén 1— 3 kli. 106 95 84 76 8— 5 kli. 213 190 168 152 5— 8 kh 319 283 253 230 8—10 kh. 426 378 336 307 10—15 kh 638 566 504 460 15—20 kh. 851 755 672 614 20—25 kh 1064 944 841 767 Egyénileg gazd. termelők 1— 3 kh. 112 100 88 90 3— 5 kh. 224 200 177 160 5— 8 kh. 336 298 266 242 8—10 kh 448 398 354 323 10—15 kh 672 596 531 484 15—20 Ich. 896 795 708 646 20—25' kh. 1120 994 885 807 25 kh., vagy nagyobb 1170 1038 925 884 Teheneik számára való tekintet •nélkül összesen földnélküli és 1 kh-nál ki.s-ethb szántó- és rétte­rülettel rendelkező tehéntartók 112 100 88 80 2. A nagygazdák és egyéb falusi kizeákmán yolók tej beadási kötele­zettsége az egyénileg gazdálkodó termelők . ugyanolyan nagyságú igét ennél magasabb MalSngand-fo- kú borra] teljesíti, a ío.kátszámí- tásnalk megfelelően kevesebb, ala­csonyabb Mallígand-fokú bor be­adása esetén pedig megfelelően több bort ikell beadni, 3. Must beadásánál 100 liter 11-5 Mali íga.nd-fokos bornak 105 liter 18 cukorfokos must felel meg. Ma­gasabb cukorfokú mustból a cukor- f'Okétszámításnak megfelelően ke­vesebbet, alacsonyabb cukorfokú mustból pedig megfelelően többet ke 11 beadni. 4. Borszőlővé,i a bérbeadási kö- tie’szett'séget azokon a helyeken lehet teljesíteni, ahol a körforgal­mi vállalatnak erre átvevőhelye van. A borbeadási kötelezettség teljesítése szempontjából, 100 liter bornak 130 kg borszőlő fellel meg. 5. Az a termelő, akinek szőlőte­rülete egészben, vagy résziben cse­megeszőlővel van beültetve, bor- beadási kötelezettiségét a megyei zöldség- és gyümölcsforgalmi vál­lalatokhoz beadott csemegeszőlő­vel' is teljesítheti. A borbéadási kö­AZ ÁLLAMI TARTALÉK­FÖLDEKBŐL HASZONBÉRELT TERÜLETEK BEADÁSI • KÖTELEZETTSÉGE 33. paragrafus 1. Az állami tartalékföldekből haszonbérelt területek után ked­vezményes terménybeadási, húsbe­adási és borbeadási kötelezettséget kell teljesíteni. A tejbeadási köte­lezettség alól a haszonbérelt tar­talékföldek mentesek. 34. paragrafus 1. Az állami tartalékföldekből haszonbérelt szántó és rét terüle­tek kedvezményes terménybeadási kötelezettsége a terület nagysága és kataszteri csoportja szerint kát. holdanként búzakilogrammban a következő: Az évi terménybeadási kötele­zettség a szántó és rét együttes te­rülete után kát. holdanként szántó és rét együttes területe I. II. III. IV. V. VI. Vll. kataszteri csoportban búzakilogramm mezőgazd. term, szövetkezetek 64 egyénileg gazdálkodó termelők 1—3 kát. hold 41 3—5 kát. hold 57 5—8 kát. hold 72 8—10 kát. hold 75 10—15 kát. hold - 80 15—20 kát. hold 83 20—25 kát. hold 88 86 114 143 163 196 220 57 76 95 110 130 147 79 105 131 151 181 204 98 132 164 190 226 255 126 166 206 248 288 328 134 178 221 263 307 350 140 185 230 274 319 364 148 196 243 291 338 376 A tájegység szerint megállapí­tott borbeadási kötelezettség I. osztályú szőlőnél 758/o-ot II. osztályú szőlőnél 50 Vü-ot III. osztályú szőlőnél 25%-ot IV. osztályú szőlőnél borbeadási kötelezettség nincs. 2. Az állami tartalék földekből haszonbérelt szőlőterületek után megállapított kedvezményes bor­beadási kötelezettség további mérséklésének csak az elemi kar esetében van helye. A borbeadási kötelezettség teljesítésére ugyan­azok a szabályok irányadók, mint a többi szőlőterületek után meg­állapított borbeadási kötelezett­ségeknél. 1 3. Ha az állami tartalékföldek haszonbérelt szőlőterület után az összes borbeadási kötelezettség az 50 litert nem éri el, borbeadást nem kell teljesíteni. VII. RÉSZ. BEADÁSI ARAK 37. paragrafus 1. A beadási kötelezettség telje­sítésére beadott mezőgazdasági ter­mékekért a termelő részére a 2. bekezdésben felsorolt termékek ki­vételévé 1 változatlan vételárat kell kifizetni,. 2. A jelen törvényerejű rendelet­tel megállapított beadási kötele­zettség teljesítéséért >beadőtt alábbi mezőgazdasági termékekért a kö­vetkező felemelt vételárat kell ki­fizetni. VIII. RÉSZ a beadási kötelezettség MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS TELJESÍTÉSE 39. paragrafus 1. A termelők beadási kötelezett­ségét a lakóhelyük szerint illetékes községi’ (városi, 'kerületi) tanács végrehajtó bizottsága, a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek beadási kötelezettségét pedig — a'székhe­lyük szerint illetékes községi1 (vá­rosi, városi kerületi) tanács végre- hiajtóbizottságának közreműködésé- vel '— a járási tamáfcs (járási ta­náccsal egy tekintet alá eső városi tanács) végrehajtóbizottsága álla­pítja meg. A Budaipesten lakó ter­melők beadási kötelezettségét föld­területük felvetésének helyén "kell megállapítani. Ugyanezt a szabályt, keli alkalmazni minden olyan ter­melőnél, aki nem abban a megyé­ben lakik, amelybe« földterülete fékszik. kivéve, ha lakóhelye köz­vetlenül1 szomszédos megyében van. 2. A helyi tanácsok vőgrehajtó­bizottságai mindén évben szeptem­ber 30-ig a termelőkkel egyéniként egyeztetik a Ibeádás alapjául1 szol­gáló terület nagyságát, megtár­gyalják a következő évi húsbeadá&i és tej,beadási kötelezettségét és a termelő meghallgatásával megálla­pítják, hogy húsbeadási és tejlbe- adási kötelezettségét milyen mező­gazdasági termékekkel, milyen idő­pontban teljiesíti, számításiba véve a jelen törvényerejű rendelet álapján a termelőt megillető mentesítése­ket és mérsékléseket. A termény- beadási és borbeadásj kötelezettség (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents