Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-12 / 291. szám
Sfeoimbat, 1953 december 12. SOMOGYI NÉPLAP 3 Minden munkát idejében végeznek a halatonőszödi Vörös Csillag tsz tagjai A fealiatonőszödi Vörös Csillag termelőszövetkezet tágjai a télit napokat ás hasznos mimikával .töltik. Legfőbb dolguk most, hogy go.n- ■do-san tárolják a télre az 'állatoknak szükséges takarmányt, ezért ,a isiló- és száLa-stakarmányok mellett a még meglévő kukoricaszárból és takarmány szál mából szecs- káznak le, amit majd vágott takarmányrépával és darával k-ever- •ve adnak a jószágoknak. Ott sürS ÖlőcÜk a többi ta:g között Koivács ózsef bácsi, a ,tsz 'élenljáró dolgozója, aki 72 éves koráihoz képest 337 munkaegységet szerzett jó ! munkájává! az idén. Jó munkája -gazdagon gyümölcsözött és megbecsülik a többi tagok. Korvács bácsi haziaiviHt a közösből a munkaegysége után több mint 11 mázsa kenyérgabonát, 3 mázsa árpát, 670 kg kukoricát, 337 kg takarmányrépát és 3165 forint készpénzt. Most azért igyekszik, mert azil akarja, hogy a jövőévi zárszámadásikor még többet vihessen haza. Szorgalmasan dolgozik Horváth Sándor is, aki az idén több mint 550 munkaegységet szerzett. Kel is igyekeznie, mert szép tervei vannak a tsz-tagságnák, amelyek megvall'ósífása jó eredményeket hoz ai ősznek. Többek között építeni alkar a tsz egy 114 köbméteres silógöd- röt, 8 holdon halastavat, 5 holdon gyümölcsöst 'létesít és az egész | gazdaság villamosítása is kitűzött célja. Kráoicz Ferenc elv társ, a tsz elnöke és ,az egész tagság nagy reményeket fűz a jövő évhez, még nagyobbakat, mín/t az idién, mert m nt mondják: az elért eredményekkel sohasem liehet megelégedni, hanem mindig többre keli törekedni, Ezért igyekeznek minden munkát a maga idejében 'elvégezni. Egy nap az épülő Kaposvári Hűl-őháznál A szöllőskislaki tanács még szorosabbra főzi kapcsolatát a dolgozókkal Az idén júniusban, amikor a szöl- üőskislaki tanács elnöke lettem, már akkor láttam, hogy sok orvosolni való • dolog van a községben. Különösen a kormányprogramm megjelenése után — amikor a község dolgozó parasztsága is nagyobb bizalommal fordult a tanácshoz jogos panaszaival — jöttem rá, hogy mennyi á tennivaló a községi tanács és a falu dolgozói közti szoros kapcsolat megte- .remtéséhez. Ez elengedhetetlen feltétele a tanács jó munkájának és annak, hogy a tanács betöltse hivatássát a törvények végrehajtásában. Akkor még egy igen fontos, de megoldatlan kérdés volt a községben az orvosi rendelő létrehozása s evégett nem egyszer szólaltak fel a dolgozó parasztok a tanácsüléseken. A községi tanácsnál, de a járásnál sem volt keret arra és tervbe sem vették, fiogy ebben az évben orvosi rendelőt hozzunk létre a községben. Amikor azonban a község dolgozó parasztsága önként vállalta, hogy társadalmi munkával segíti az orvosi rendelőnek szánt épület rendbehozását, a legfontosabb költségekre a tanács is biztosított pénzt s így közös erővel létrehoztuk községünkben az orvosi rendelőt, ajnelyet már szeptemberben átadtunk rendeltetésének. Hetenként egyszer a körorvos áll rendelkezésére a község dolgozóinak ;a községi orvosi rendelőben, kéthetenként a védőnő áll rendelkezésére ,a kisgyermekes és a terhes anyáknak. A másik igen fontos dolog volt, --amit a község dolgozói jogosan kértek már az előbbi tanácsvezetőktől ás — ők azonban nem gondoskodtak róla — hogy a község általános iskolájában a régi, rozoga padok helyett rendes, új padokat állítsunk be, ami igen fontos ahhoz, hogy gyermekeink kényelmesen, nyugodtan tanulhassanak. Bár mi találtunk erre .megoldást, azzal, hogy javasoltuk a járási tanácsnak, engedje meg községünkben egy rossz, romos épület j lebontását, hogy annak még használható épületanyagát értékesíthessük s ennek árából az iskolai padok beállításához szükséges költséget fedezzük, de a járási tanács ehhez nem járult hozzá. Mi nem hagytuk any- nyiba a dolgot, mert tudtuk, hpgy kérelmünk jogos. Ezért én a község dolgozóinak megbízására felmentem a minisztériumba, ahol azonnal segítségünkre is voltak, hozzájárultak a romos épület lebontásához, annak épületanyagának értékesítéséhez. így községünk általános iskolája részére 32 darab kétüléses, modern, új iskolapadot kaptunk. A nagyobb közérdekű problémák mellett most már egyéni problémáikkal is egyre gyakrabban keresik fel dolgozóink a községi tanácsot. Szívesebben jönnek a község dolgozói a gyűlésekre is. A legutóbbi pártnapon pl. Szabó István elmondotta, hogy 6 hold földje után helytelenül az idén kivetett a tanács az 1949-es és 1950-es évre szóló búza földadó hátralékot. A tanács pzt a dolgot megvizsgálta, s miután megállapította, hogy Szabó István sérelme jogos, azonnal orvosolta azt, s Szabóék is eleget tettek mindenből egész évre az állam iránti kötelezettségüknek. De mi magunk, tanácsvezetők is rendszeresen ellátogatunk a dolgozó parasztokhoz, s elbeszélgetünk velük főleg arról, vájjon hogy érzik saját életükön keresztül a kormányprogramm megvalósulását, és milyen feladatot követel tőlük államunk. Mikor elbeszélgettünk Jáger István 11 holdas és Ingula György 5 holdas dolgozó parasztokkal, akik a múlt évre is hátralékban voltak pénzadóval, rádöbbentek mulasztásuk súlyosságára és rövid időn belül rendezték adójukat. A tanács és a dolgozók közt egyre szorosabbá váló kapcsolat eredményeként a begyűjtési munka is javulásnak indult a községben. Ezt igazolja az is, hogy községünk begyűjtési tervét kukoricából, napraforgóból 100, burgonyából 95, tojásból 80, baromfiból 85, hízottsertésből 99, vágómarhából pedig 90 százalékra teljesítette december 10-ig. De minden alapunk megvan arra, hogy az eddigi lemaradást a begyűjtés terén is kiküszöböljük, mer.t sokat segítenek az olyan élenjáró dolgozó parasztok ' a begyűjtési munkában, mint Fodor János 6 holdas, aki egész évi beadását már mindenből teljesítette, jó példamutatása mellett nevelő szóval is serkenti dolgozó paraszttársait törvényes kötelezettségük teljesítésére. A kötelességtudó gazdák ma már bátran bírálják gyűléseken a lemaradókat, mint pl. a legutóbbi alkalommal bírálták Róka János 9 holdas gazdát, amiért nem teljesítette 100 százalékra kukoricabeadását. Mi, a községi tanács vezetői igen örülünk annak, hogy eljutottunk odáig, hogy a község dolgozói bátran bírálják mind a tanács, mind egymás munkáját, mulasztását és segítik javaslataikkal a hibák kiküszöbölését, a törvények végrehajtását. Azt a kölcsönös bizalmat, amely egyre jobban kibontakozik a községi tanács és a dolgozó parasztok között, még tovább igyekszünk szélesíteni. Elhatároztuk, hogy a pártszervezet irányításával, valamint az állandó bizottság tagjainak és az élenjáró dolgozó . parasztoknak bevonásával a községi j tanács végrehajtó bizottsága pontos munkatervet készít, amelyben meghatározza a gazdagyűlések és kisgyű- lések megtartásának határidejét, s azt, hogy melyik tanácstag, a község melyik részén felelős megszervezni ezeket a gyűléseket. Ezzel szintén egy. lépést teszünk, hogy közelebb kerüljünk a község dolgozó parasztjaihoz. Az elkövetkező időben tehát még nagyobb erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a tanács és a dolgozók kapcsolatát szorosra fűzve még eredményesebben harcolhássunk a kormányorogramm megvalósításáért. Elmondta: Szőke József tanácselnök. Fagyos, 'decemberi reggelire ébredtek ia Kaposvári Hűlöház építkezésének dolgozói, Mégis vidáman, frissen keltek fel ágyaikból1., 'hogy az ízletes reggeli elfogyasztása után újult erővei lássanak a munkához. A jói berendezett, világos munkásiaká'sokbaa senki sincs már akkor, amikor megszólal a munkaidő kezdetét (jelző csengő éles hangja. Már mir,den dolgozó a munkahelyén van -s egyesek 'görcsösen szorítják a- szerszámok nyelét éis a munkavezetőt várják, hogy új munkaterületet jelöljön ki számúikra. Időiben megkezd k a-z új munkát, vagy azt folytatják, amit tegnap, vagy az előző napokban abbahagytak. Lelkes munkáljuk nyomán mindjobban kibontakoznak az építkezés, az új Hűtő-ház körvonalai, mely megyénknek yíjalbb büszkesége, ötéves tervünknek újabb ailko- teása lesz. Győri elv társsal, az : építkezés f őáp ítésv eze tő j év öl járjuk az építkezést és beszélgetünk. ? Elmondja, hogy számtalan esetben 1 küzdöttek nehézségekkel, számta- | lan esetben volt tapasztalható hiány mind munkaerőben, mind ■építési anyagokban, de .helyes szervezéssel és a munkaerő helyes elosztásával elérték, hogy fennakadás nélkül dolgozhattak és ,a te-r- | vet mindig maradéktalanul' iteljeslt- fbettéik. Minden jel arra mutat, ' hogy éves tervüket is határidő előlit, december 24-re befejezik. Közben az építkezés dolgozóival is beszélgetünk, akik örömmel ■mondáik el, hogy alig' néhány évvel ezelőtt még gondolni sem mertek arra, hogy télen, amikor nagy ■a habarcs, -amikor minden ember a meleg tűzhely mellé siet, ők mint építőmunkásclk dolgozhatnak és ■nem ke.ll attól félniük, hölgy a hc-sz- ■S'zú tiéli hónapokat munka tés kereset nélkül kell eltöltendők. Látszik rajtuk, hogy meg vannak elégedve a boldog jelennel és őszinte lelkesedéssel harcolnak a még szebb, még gazdagabb 'élét megteremtéséért. _ Legyenek jó gazdái a földnek ... A BALATON somogyi partján "Zainárdi és Siófok között fekszik Tököz-puezta, melynek a Balatontól elhódított földjén ma az Alkotmány tsz tagijai építi-.:, új életüket. Nevét attól kapt.a a puszta, hogy -kiéit tó között terült el, melyek idővel kiszáradtak. Az egyik tó még részben megvan), de sás és nád borítja és a korhadó -gyökerek (mindinkább feltöltik. A , puszta valamikor a tihanyi apátság uradalma vol-t. A cselédek a papoknak dolgoztak látástól-vakuláisiig, élték keserves életüket. A papalat szolgálta több mint 40 évig Wialcz Ferenc tsz" tag is, aiki ma 72. évét tipo-rja. Ő a tsz éjjeliőre. Kora ellenére fürgén mozog még. Vöröses hancs-atoajusziát fél-resiiimítja, amikor beszél, mély mo" rázdáktól isaántctt arcából derűsen villognak élő -szemei. Él te -párja meleg tekintettel isi-mag,altja, miköz- foenj életéről, a pusztáról (beszél. -Szavai nyomán elvonul előttünk Wafcz Ferenc gyermekkora, m-ajd az első világháború, 'aztán a . cselédeiét; Bálátonkiliitiin, Tihanyban és Tő öz-pusztán őrizte ;a- papok gulyáját. — Az ország -eigyha.rmada a papoké volt — mondja. — Tejiben- vajlba-n, füröditek azok, -míg mi verejtékeztünk. 1919-ben azt hittük, lerázzuk őket a nyakunkról). Az uradlaiom all kor állami, szövetkezeti gazdaság tett. Szépen felemelték a (bérünket. Föl-énk kerekedik, k azonban a papek, mert nem fogjtumk össze. A szovjet testvérek, a párt segítségével 1945-iben újra miénk, lett a föld. 19-50-ben pedig új útra, a szövetkezeti gazdálkodás útjára •lépett a puszta népe. Értünk is el szép er-edim-ényaket, különösen ebben az évben. De rnégj szebb eredmények is lehetnének, ha összefogna a tagság és 'eirős vezetés volna. Meggondolltabb emberek keltenek -a vezetésre. A vezetést igaz, nem tehet már ól-hónapra elsajátítani, -die ■államunk' .módot ad rá, hogy -tanuljanak a dolgozók, a vezetést megtanulják. Nálunk rövid idő alatt három elnök váltotta egymást. Ez a puszta valóságos kincsesbánya v-olt a múltban. Gazdagon termett a f-öld, sok volt a jószág. Mi most rossz gazdái vagyunk a pusztának. Évek óta fél- szák a sok -tráigya, nem hordjuk ikli. A nagy munkák! időjén alig akadt -dolgos ember Az öreg -emberre nem hallgatnak, pedig én már beszéltem nekik. Államunk sóik segítséget ad, ezt naponta -érezzük, de nem várhatunk mindent felülről, magunknak kell .jóllétünket, megteremteni. IGEN, ezt érzi Wafcz Ferenc, aki ma megelégedett, bo-ldog öregkort él. De látja azt is, hogy mé|g szebb lőhetne az élietiü-k, hisz a tsz tagjai (becsületes, dolgos -emberek, csak összetartás kellene köztük. Mennyi adottság van a szövetkezetben, hogy felvirágoztassák gazdaságukat. Az öntözéses Ikertészetbez, halastó létesítéséhez, a fejlettebb állattenyésztéshez minden lehetőségük megvan. Wafcz Ferenc ajkáról tovább folyik a szó- Tüdja, mi. a -párti,, mit (tesz a (dolgozóként,i Mindem este, meghallgatja a híreket a rádióban. Tájékozódik az ország eseményei1 ről örömmel halija, hogy más termelő-szövet. lezetben is milyen szép eredményeiket érnek el. Ilyenkor -szeretne fiataillaibb lenni, szeretne az ekőír között dolgozni -a ezablb életért. — Mennyit tanulhatnak -ma a:fiatalok — mondja. — Előttük minden Ehetőség ,megvan. Még az idősebbek liis tanulhatnak: pártiskolán, gazdasági tanfolyamon fejlesztik tudásukat, hogy szebbé -tehessék élfetü-ket. Wafcz Ferenc ismeri a im-ultat és látja a mát, a. -mi állandóan szépülő életűn? et. Látja, hogy a pue-ztám ma islko-la van, a gyermekeknek nem kell kilométereket gyatcigoíni- ok Zaimárdiiba^Látja, hogy nem élosködhetnek többé a paipdk a puszta -népén, hoigy szebben éljenek; -rajtuk áill. SZÍVVEL lélekkel dolgozzanak az Alkotmány tsz tagjai, hisz övék és in-em a pa-pofé -már a föld. Amikor a múltban- éhbérért dolgoztaik lá‘ tástói-vakulásig, mindent kihoztak a földiből, pedig a haszon nem az övék volt, csak morzsa jutott-nekik. Ma), amikor saját maíguknak dolgoznak, most ne lennének képesek arra, hogy összefogva, közös aikairattal gazdaggá és virágzóvá tegyék szövetkezetüket?! . . . Ne csuk urai, hanem jó gazdái is Legyenek ennek a földnek, hogy Wafcz Ferenc és a többi volt cseléd szeme' még vidámabban ragyogjon, öröm és boldogság tegyen- az élőt Tóköz-pusztán is. H. J. — J-ól! dolgozóiak a mi elvtár- sa-ink — mondja Győr-i élv-társ — amilíj Ibiizonyííiamaík a, term élésben: elén! lenédiményeimlk és1 a tervtel- j-eisítésíb-en mullaíJkozó kimagasló teije-s í tan ényszáz eí lélkainlk. Mint -példát, röviden- megjegyzi, hogy november hónialpban a terv tef);esíKésiéhez szükséges tervezett 61 dolgozó helyetf mindössze . 52 dolgozót -allkialniajztak, s a tervet mégis jelentősen, 13 százalélklkall) túlteljesít-e tlék, ami 243 ezer forintl tenmiellfési értéknek felel meg. A sűrűin szitáló -köd lassan rátelepedik az építkezésre, de a dolgozók továbbra is íoly'atják muatkájukat, s alig veszik észre, hogy lejár a 8 órás munkaidő, hogy újrai eltelt qgy eredményeikben gazdag munkanap. A munkaidő befejezését jelző csengetés elihaoigz-ása után boldogan -néznék végig m-unkáju- ■kom, örömmel szemléik napi munkájúik így üm ölesét. Győri e-lvtárssal a nonmaírodábai ■sietünk, ahol gyorsan kiszámítják a -dolgozók teljesítménysizázalékaít és az építkezés napi tervtelljesíté- sét. Megelégedés sugárzik az arcokról é-s többen is szinte egyszerre mondják: — Ma ás teljesítettük a tervet. — Sorban írj-álk ki az építkezés verseny táblájára az építkezés felién-járó dolgozóinak és brigádjainak névéit: Vajda ács brigád 160 százalék. Mert betonos brigád 158 százalék, Szmolin vasbetonszerelő brigád 140 százalék. Hosszan sorolhatnánk így az építkezés kiváló brigádjainak, dolgozóinak nevei^ és teljesítmény százalékait, ■akik harcos és jól végzett munkájukkal bizonyították be, hogy következetesen harcolnak az évi terv határidő előtti teljesítéséért. La-ssa-n be-estele-dik, -a dolgozók családijukhoz sietnek, míg a vidéki dolgozók a inunk áslafcá sok felié veszik útjukat és vacsora után lepihennek. Uj erőt gyüjten-eik a következő na-pi munkához, hogy be- csülletteí álljanak helyt ,a következő munkamapoiii i-s a m-unka, a termelés rájuk -eső szakaszán. JÍlliÉ Bebrits Lajos közlekedés- és .posiaiügyi miniszter — a népvagyon védelmében tanúsított bátor magatartásáért — 2—2 ezer forint pénzjutalomban részesítette özv. Erdélyi Kálmán-nét, a budapesti 29-es számú postahivatal, valamint özv. Marosi Ernőnét, ® budapesti 16-os 5z, postahivatal dolgozóját. A szocializmust építő dolgozókhoz méltó hősi helytállással — életük kockáztatása árán — mindkétrlásáért len -ejgy-egy posta-rab-lást hiúsítottak meg munkahelyükön:, s egyben lehetővé tették, -hogy -a nép vagyona eliten törő gonosztevők rendőrkézre kerüljenek. Bebrits Lajos -miniszter -a jutalmazással egyidejűleg özv. Erdélyi Kálmánnét tiszti rangsorba minősítette át -és po-staeli-enőrbőii felügyelővé, özv, Marosi Ernőméit pedig posta-élte nődből főeltenő-rré léptette elő azonnali hatállyal. Lesújtott a törvény Vörös János szabotáló hutákra A munkások és parasztok lelkesedéssel fogadták a kormány pro- grammját -és országszerte halaim as 'lendülettel és -még jobb munk-a- kiedvvei láttak a termelés fokozásához, mert) világosan látták, hogy a -nagy horderejű kormányprogramm segíti a-z életszínvonal gyorsabb -emelkedését. A becsületesen dolgozó paraszt óik szorgalmasan ■végezték ia szántás-vetést a magasabb terméseredményekért, hogy több éif .ofcsóbib élelmet juttassanak a dolgozók a-szí-alára, mert ezzel n maguk és a.z egész ország jólétét segítik elő. Ugyanakkor Vörös János göllei kulák nyi-lt támadásba ment a dolgozó .nép érdekei ellen -é-s -a llegaiija- s-abban szemlbeszálllt a Ikormányipro- gramm c-élik itüzé-s elvei. Ő is látta -a kormányprogrammlbó-1, hogy annak megvalósítása jóléthez v-ezeíi -az ország dolgozó népét, amely erósís-é, boldoggá és egységessé feszi hazánkat. Vör-ös Jar.-o-s igöllei hullák nem hazudtolta meg önmagát. Az ő érdeke aizt ‘kívánta, hogy ■a dolgo-zó-k efiégedeíliemek legyenek és ismét afclb-a a nyomorba herütl- je-n-ék, amelyben az -elmúlt és örökre letűnt Horthy-rends-zetben élteik, -amikor egy köcsög aludttejért, vagy egy véka álmáért dolgoztatta a falu kizsákmányolt szegényeit. A dolgozóikkal szembeni j vesizett gyűliötetéhan nem művelte ‘ meg földijét, nem vetett ej 8 hold búzáit,, 1800 négyszögöl rozsot, | Ugyanannyi árpát és 600 négyszög-, ö!' takarmánykeveréket, mert azt akarta, hogy kevesebb kenyér jusson gy-ermekeink szájéiba. Dolgozó parasztjaink tudják,, hogy a beadás teljesítésével több és olcsóbb életeim jut a do-lígoziökn-alk, az ipari munkásoknak és így aiz ipar még ílölfclb iparcikkel, félszerélíéssel, egy-éb 'közs-zü-kségleiti cikkekkel segíti panas-zfságunkat a felemelkedés útfján. Nagyon jól tudj-a ezt Vörös János kulák is, d-e ő azt venné szívesen, ba a parasztok hoz- zárnemniének egy^egy gazdasági felszerelést kölcsönkérni, amiért 3—4 napi gya-logmapsizámot követelne meg, min.3 aihogy a imulitban tette. Éppen’ezért nem teljesítette a dollgo-zók álillama ir-áín'ti beadási kötelezettségét. Nem adott be 6212 kg kukoricát, 825 kg bahta-cint,, 590 kg ctapráforigót, 1535 k|g burgonyát, 242.60 kg -tojást, 28.10 k-g baromfit, 161 kg sertést és 132 -kg vágómarhát A becsületes dolgozó emberek felháborodtak Vörös János kulák népell-enies gaztettein, akit a kaposvári járásbíróság vont felelősségre és ezért ia bűntettért 2 évi börtönre mint főbüntetésre, 1-000 forint pénzbüntetésre, 2000 forint értékű vagyonelkobzásra és a közügyektöi valló 5 évi eltiltásra ítélték. A göllei dolgozó parasztok megnyugvással fogadták, hogy a nép állama a törvény szigorával sujtj-a azokat, slkik a dolgozó nép érdekei ellen cselekszenek. H. L.
