Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-30 / 305. szám
SOMOGYI NÉPLAP aBgeaaMiaigmig aa<aE«ns«Bg5iBfWM«g>gn-nuca Szerda, 1953 december 38. s»«i^i^s®^veM«s4Sí6Si5i^MBaassaa Hegedűs Aaic!s“ás elrtárs beszéde a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülésén {Folytatás az 1, oldalról.) múljja az országos állagot. Ez a programra végre -ltebet&ve teszi, bogy térvényre jusson, 'kíboinit'aikoz- fciaöSiílk a nagyüzemi termel'es fölénye. A termtellfitezoveik-ezeiteikkerj és dolgozó paraszts'ággalt valló (termelési kapcsoltetck kiszélesítésében, a mezőgazdasági Programm végrehajlésában fontos szerepe van az állami gazdaságoknak és gépállomásoknak. Az állam raij'.uk keresztüli adja a íegnjjgyofclb és 'ltegközvetlen'elblb termelési segítséget a termeíjő-szőve-t- kezeteknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak. Az ál- ía-iTiií gazdaságok feli-adata, -hogy árutermelésük fokozása, az cnltött- ®ég csökkentése mellett minőségi vetőmaggal, tenyé-szá-lOa-ttai!, a tudomány módszereinék gyakorilat- ban való meghonosításával az egész mezőgazdasági termelés motorjává váűjamaik, A gépállomás ok pedg terjesiszélk iki tevékenységükéi mind a termeiliőszövetkezetek, mind az egyénileg gazdálkodó dolgozó -parasztok földjeire és ezzel adjanak IJehe-tős-éget arra, bogy a földmű vieles egész -me.zőgazda-sá- gunkíbán magasabb színvonalra 'emelkedjék. Ahhoz, hogy az állam a dcfiígozó parasztoknak és terni'ejöszövetke- színvonaluk zetekm-eík termelési színvonalua foeils&rlv-e nemcsak azokat a rát;e- növeL'áséhez nagyobb «ügJ-íeegéTf amö]vek .„ termeftuidjjom adni, át keli? csoportosítani beruházásainkat. Az eumúilit bárom évben .a mezőgazdaságba — beleértve ez évet is — öt milíiiárdot tníhází-umk be. Ezt az elkövetke- -ziendő bárom -éviben kéit 'és fé&sze- , réséire kél emelni, és a -mtezőgaz.- láaisági termelés feilte-sZt-ésére csak álDami eszközökből mintegy 12— 1} miHbárd forintot kél/ fordítani. gazdaság gépesítését, mert a földművelés színvonalának emelése enélkül lehetetten. A mezőgazdaság számára 18 ezer új -traktort kell adni és ezzel! a mezőgazdaság trakto-rpairlkját mintegy 30 ezerre, azaz a jelemdegintek "több mint kétszeresére ke® -emelni. Az iparon ibéi-üil a benuíházásók átcsoportosításával mütrágyagyár- tás-unlkat úgy kel fejlesztenlí, bogy a mezőigazdaság az 1956. éviben 600 ezer tonna műtrágyát használhasson feli, a-mi háromszor annyit jelenít, mint ámennyit az 1953. évben -éis nyolcszor -annyit, mint amennyit a nagybirtokos Magyar- országon 1939-ben felhasználtak. A következő 3 -év alatt a mező- gazdasági beruházások növelésével az öntözött területekét újabb 160 ezer kát. holddal kell növelni, ami kerekein tízszerese annak, a-meny- nyiít 1934-íbem a nagy bír tokos Magyarországon összesen öntözték. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó -parasztoknak és a termeli',ö;s.zö- vetkezet-eknek nagyarányú támogatást keli adni ahhoz, hogy gyenge minlő&éigű földje ke-t megjavítsák, továbbá segíteni ik-eílll gyümölcsösök és s-zöGcik telepítését: -erre a célr-a az elkövetkező három -éviben csak állami eszközből 372 millió forintot lkait fordítaná. Nagy -összegeikét Ikelll fordítani arétiek -és illegtelek megjavítására, A mezőgaizdaisáigi lésével, a po-ritosításávaii, két -és -itejgeClcket, amelyek -a terme- l'őszöve'lkez-eteik kezében vannak, h Einem a községi legéfőket is. Segíteni ilcclll a termel-ő-szövetke- zetéket latállók és sülik építésében, aiz áűlla'tteayésztéis-sel kapcsolatos munkáik gépesítésében;, Csák sióik építésére -az -elktővtetk-ező ká- irom év afet-t állami eszközökből 306 mTIlió forintot keli!' fordítaná. Az egyénileg gazdálkodó -dolgozó ao-aiu-i fc-erulházások - - , r ~ ,7, övéfésévei; a beruházások áteső- j * Metern kél abban, » első-sódban is j ^y tudjanak _ épített. _ erre a í cte'r-a tóéit kel biztosítani sza- meg kell gyorsítani a mező- «mtíbra. A mezőgazdasági beruházások átcsoportosítása mezögazdiaiájgli teirmieöás fokozott J fesztásiáben nagy szór,epe van a faáltami támogatása saéDiskö-rű tér* melléisá IkapcsOilitökjaft (hoz >llétre ai város iéöi a falllu között, kedvező - feltételiekéit. teremt mind az tegyté- rmiläeig’ (gazdálkodó dolgozó para-sz- , tök, imiimdi -a, tea-meilős-zövetlkez-eteik és állami gazdaságik számába, fter- imiésátlbignk gym® emieflSsáre, a-z ál/- iiattlanyésztés -gyors fej-le-sötlíaére. ■ A mezőgazdaságii -termelés faj- l-e-sztiéséihíz aácrtlb itarmeJlési segítség mej’istt nagyon nagy jelentősége van a város és a falu közti áruforgalmi kapcsolatok egészséges alakulásának. A mező-gazdaságii termelés ifeiimarar ddtteágáh-oz bozzájláirullt a-z i-s, hagy az elmúlt éveikben ezek a kapcsolatok nemcsak nem erősödtek, -hanem szűlkebb férne szorultak. Emiialtit imi-nid a -do-lgozó patr-asztok,^ -mumid a r'-rmeliőszövetkezet-i tagclk érdiEikeit- •síége eräsani csökkent «I mezőgazdasági termelés fokozásába®. Az áru-foirgaíími -kaipj-sóiaitokat -és a termelés fdkoaásálbain va'ló érdekeltséget csöikikentette a begyűjtési remdlszor túllfeszíltettsége mellett ib-együjitési szerw-in-k gjy-nikr-an m-ig- sértett-ék a -törvényességet -és sokszor előfordult, -h-cigy olyanoktól vettek igéiniyihe termiéniyeklelt, akik beadási. kötéjezattsiégíMcet -már teffl- jiesíti'-btéik. Pártunk Közipomtí Vezetősége !és a kormány eddigi határozatai már sokat j.a.ví,to!ttaik ezen- a helyaetsn. A begyűjtési kötelezettség háromévi időtartamra történt m-egá'ilaipí- tása és mintegy átl-aigos 10—35 százalékos csökfcemitlés-e megr.iöv-c-lte a dolgozó parasztság termelési! ib-iiz- Itonságát és termeliásii kedvét: már. jetanileg i® észrev-eihetőten .sZé]!esed'ilk a •szaiba-df-oirgialloim, ennek köv.citkez- t'-ben javul a doügoizők e-lliátotitsá- ga- Ezenf-ellül -a-zonbaín- pá-rt- és itía— nácssaerv-ain'kinek segiítenilök k-ei a-bban, hogy egészséges á-ruforgail- mi kaipcsoptok boztaiko-zzainak ki e város és a fallü között ás a beadási kötök -z-eftségek teljesítése után niindeniki szabadon villiesse piaiéra termékeit. A város és falu közötti- áruforgalmi- fealpcsotla-toik «(gászséges fejliu -m-ejgfefcG'ő árucilkkeldkell va'üó -Ul* |átálsiálji|aik its. A-z elmkffit (években éze.n a táiteni jeferitlk-ezo Ihilbák hát- ramyosan -éúez-tétitiíik (hiaitásúkat a i i ijiika1 i 'tömeigm-unkával. Ez az áili'aimi, párt- és tanács- szervek éllé bony.cüiu’itab'b f-aládatot (-á-l'Iit, mart .mélyen meg toef i-simea’- kedniök a gazdáilkodás Iké.r-diseável, ds ugiyiairaaikkor eKnyösdbb esz&öze, sőt egye-filan jáiűíia-tú útja a me- zőgaizdas'ági- -tlarmalás gyiors fdj'lfesz- tlés-éndk, ment kädvezo igazdasági bellyz-etet terairA a muzogazdia-ság összes d 'oozói sz-ámár.i ahhoz, hölgy Szargalnas munkával, szakértelemmel, -a -m-azögiajzidaiságli tarmie- lé-s színvonalát, és ezzteí 'jlöved-eL -miü&et még az eddli-gj főié ©meiják. H. A TERMŐTALAJOK TERMÉKENYSÉGÉNEK NÖVELÉSÉRŐL A in, zőgazd-aságli itleinmelés áfiAr- láuoi felPend-ítés-émék alapja a ta- l'ajj temlÉikicnységlén-ek f-ofloozása. A taiaj tarm-ékenyeéigiénak -növelése la-llaitfc a-zt értjük, hogy talajainkat dyiami állElpotíb-a toziz-uik, hölgy a tlemnőta-laj m-e'gf-elei’.lő morzsa-;i:kos -szeilk'ez-etű jegy in a n-civ-érjycik táp- lálkozás-ámalk e®ész s-zaíkas-zai f-o-’ya- má-q, -nanűlellkazziák jó mitó légír- eltelgeinidő irr.iennyhlf'gű s zeirve-s ainyaißgEÜ, buimtusszafl a jt-or-mesz- t-dit növiáni.vllcu'Iltiúra tarml'-sz.-te által imegköveteib iniedVessiegteirt-s-lom- 'mall és -tápanyagimeminiyiisiéigigel. A terimiék-anyisiéig fokozása a fenti faltótekk kiialrlkíitásábaai, Stótő* 'lieg f-enntartáiéba-n áll. E kéiidléan- lk raá-Junik -a-zlérit ’ is rjagy a j'efenlbcséigíl, mert m-iui-t. -köz_ ismeirtt, -nönles móéumlk a szántóföldi (tlűrmjnlés ki-terjesziláSére, úij teaiülettek feli törésére. Vi-szcmt annál na- gyclbb l-sili-eíiőség,öink va-n a termőföld' termék, miységémielk fokozására! és tezizie-11, a -termés-át'l'.igck mövallés-é- re, E-zen a 'tiéran, Ihla az «Ilimült években, i.tt—clt.t értünk is -el- ered- ményieköt, még ikorán-tlsieini -tudtuk -megádííttani és ipc-tipOnii azt -a -rom- bcfJásli, -amely a kaipi!t,a-]-iiat.r gazdái- kodás viszonyai közit ors-zláigunik im-iöcigiazdiaságábaln foK-it. ■Mi a mszőiga-zidlafiágii tlarmtelést ram m- te&ij Ik-izsiarrd-lása allaipjá-m -afca'rjmk emelni, mint ez ai kapita- Tizimiu-sban történt, ba-nierm ellenk-e. zőligg: ® tiaía-j tormékenyscigének áövelé'ia utján; az-a-z meri -eigy-két éviig akarunk jé termést -elérni, Meg van-e az eKf-eilÜétela annak, hogy mqgűévő áGl-ait-áGjo-mányu nlc m- 1,’ütt oliy-sin imé-rtékiű istá-Ilótrá- gyázást -vége'zziünkt, amaly m-eímcsak pótolja, ihrjmam növdM is -a .taijaj- erőt? Meg kell] mondani, éhhez áliait- -ál-lamányu-nk llccirárJtiiam Liblégítő, ezért is tovább ke!) növelnünk á> -liatá-lljomáinyiunkailj, ás -amiatt ás a m-ezőiga-zdás-áigi -térimé]:-® feko-zása tigyik k>ul-csk!érdé.s;éni£k kef.il tekinteni a tlilá-gya helyes felhasználását, Ezt a 'kérdést ni£igyom llabecsiü-lik, ctór fi, szakjajitót niézziükj,. alkar a .í-öjd-művefiügyii imjiimisiztéridan és a mezőgazdasági szervek m-unkáját, ezimtle -minldie.niféíe más mezőiga-sda- ságii munka fontosabb ferJaidiaitkén-t szerepeik., mint -az •ilsüáiIQcitli’ágiyA?á-:. Ezért f-oird'u-lihqt -d';ő az, h-oigy még ima \h . ®cík egyéni:,ig igaz-dlállkodó dolgozó paraszt és 'termelőjzövsl-rezet uövairáin, sőt -álTlaimi gaadtoitigoik- bam f.? -többévi trágya (haver íd- ■hauznái'.iilainul, ugyanalkkar f-öld- je'lt .rováinyaikj, és kevés tezimtot adnak. Ezen a fhéjyzöten* gyorsan és igyöker-esen kell változtatni, -nióad m -eszlközt fel icel!1.' ha® an állni, hogy !b.z iiistállótrágyát «negfefeáően kcaolljijlc, s iid-őban Ibesaán-teák a ifciiblo-e.. Az -istáiliótráigyázást a tolajiarő nö-v-eOléne érdekéiben Iki lehat és 'ki is kel! -eigá'zit mii műtrágyával, amelyet mindazldéig kevicecit használtunk; bár a mezőgaz-dáság ez évben -már há-i-ioimszor-iniégyis'zera-ny- i®ii műtrágyát kaipotlU, -mint az 1830—1940 közit i évek áttagába-n. Súíyo-s hiba azon'bain, hcigy a műtrágyát ?ck esetben, -nem ott -haSz- iiiálják fel, ahol a t gnagyolblb he- zamtShbi'etet eredményezi. A iműtrágyázált n-em szalbaid s-e- matikusain, GaMonosain vé'gezn-i. Szinte miniden tábüáxa a taáaij ös*- szetiéte];étől és a t-erm-eSfc növénytől I űüigigőn hüllőn-külön kell megáfi’a- á*b:ia5, ihogy m-iTyem faij-tia lés many ■nyiságű műtrágya szükeéig is. Az -ek uasagunikraalk. kövejksziő 'áveikban a giélpá-Ioimásio- Nem nézhetjük 'káraik n-ai^y j-eGenlős-éige van egész c-r,szagunk fcGáinűv-eilá-se iszínvania- Oán-ak ftelemeüléséihe-n: az arafiá® utáni ;gyoir,s t-arGóhánitás, amely szinte rj-éGkiülJözIh-eteflc-n alhlhoz, hogy a n-adveiasége't a üaflapb-aln -meg tudjuk cdianii éis hogy jó ma-gáigyat és gyomme-n’ias taŰájt -k,a;p)j-urik — nem ki9e,1:|h a jiel-eai-töség-e az őszi rnáfi.y- szántásn-íjk sem a iavaazj vot-ásek jó eiJőkészítésében, a ‘tafflalj termé- kenyséjgéímek növalás-éibcn és gyiom- me-nfesisiá tötaléíb-em. A feSsz-aha-dui'ás -efflőttii meizßig.aiz- dasá|g -e&m'ar.adotilságát je'liemzá, lioigy a tarlöhán'ást az 1930—1940 köztJí 10 -év ál'ia,o-ábao xrán-tegy 25 százaílékua-, a m-á!íy-siZá,n!tás-i pedi,g csak 35 százalékra végez,ték el. Ehhez képest nagy eQőrtehaüadás történt, de ez évfb-en -is a ta-rflólhán- -t-ást csak na-gy ikés-edtelemmef] és mindössze 60 százal-ékhan véigez- t’ü'k -eiJ, a mély szántási f'e-rv 'tellje- sítése eddig decemher 15-én mindössze 75.5 -százalék. Mj az elmaradás oka? Nem -az, hogy a dolgozó ipara-sz- 'toik és íisz-taigok n-cm Hálják ezen munlkálaíidk jel-ént ősé get, -hanem ■aiz, hogy .a 1-arí.óh-á-ntás -egyIb-ees -k -az aratás-Siaií, a m-éilVszániláis pedig a ■hetalkairítáJss'sf:1 -é-s veíláss-eS, s így a t-arlólháíitásra, mélyszántásra Teg- töhih-sz-ö-r egyszerűen nie-m jut idő. A meigd-diáis: sokkaí -na-gy-oblb gépi segíl-s'ág-e'b LkteJl adni mi-ndlkét alap- v-e'iő mezicig-azdais-áigi munlkia elvégzéséihez mind a !sz-ckae,k. mmd az -egyénüljeg Id-ougozó ,paras-ztoknak. A i-aíl'aj t-e-rméikeny-s-ég é-ruek növe- k'iS'áh-ez tartozik a t.al3a|j védeűm-e, • ’kül-öiti-öse-n a -szél és -eiső -pusztító •haltásiai.val szemben. Évente különösen a nagy záporok -ídejjén, ®ok- száziezeír hoVdo-n romliik a kall-aj minősége, és az egy-egy tavaszi esőzés -után —• aniéjkül, hogy tudomást szereznénk róla —■ szinte tíz- és Gzázmifflíiós -károkat -okoz népgazdaságiunknak. mezőaaBdhsáigii termelésben; rész-1 han-em mag alkyirj-uik vetn'i -az igil'a.p b,: n «gént, mert a dlo-Ugiozjó panasz- já% az -á-I-amd-ó magas terinneléaniék. folk tenmiallása ikedVa csöklc-ent a falu 'ip&rcŰkkaklkieS vallló gyangle eílá* tc'íitsága máialtítj, irászlben ®zórtt, mert sakisizoir hiányozták ai -msiző,gazdasági tcnme-lés'hez szüi-kaág-as tegalap- vetőibb cikkek, mint a fcéziszer- «záim, inlöVényvédlöaz-eirdk, ipéltdiául' a -rléz^á’M vagy a. ko-csiiikeniő'cs. A város -é® faíiu közti egészséges áriuifongtafcm kilfejieszitése ór-dekiében i-parurílonák és Mtearesiked-Qllmi szerivaMcnek fdjtéhtcinül (gondos* ko-dniiok äceM airrót, hölgy a Múlt -kiie’légáitiő mértékjén lássák teli meg- feüello 'iparciikík-ekil«'), -mert ez növeli a -termelési' kedveit és -ugyaniakkor a fermeílais szántóra néllküjöz- tatkn áruk bi-zt-osiítás-át jeilenitli. A kérdés fonito-sSágán-ak niiogfie- lól'ően a mezőgazdaság fij] es-ztás'é- nő! szóló KV határo-zattenv-eaét konkrét előírásokat -tairtato-az -aiz ipar ée a 'kereskedelem- számára. A mezőgazdaság flejllet.z''ésáncik e pr-o-gram-m-ja liéin-ytegeeiein különbözik minden eddigi olyan határozattól, amit pártunk és kormányunk a m-ezőg'a-zd-asá-g f-cjtezltáséirie hc-z*itt -elsőisio-rbani a t-elkikitetlbein., hc,gy a ikitűzintt tíéllok ellsirésiére mozgósít- ja népgazdaságunk ös-sizes igéniybe- vehiető erőfoirrásaliit, i|pa-runlkat|, közÖElk-ediásünlket. A mezőgazdaságii tenm-elJás fejtesiztését első sorban nem új 'dJőiíirás-okfiía-l, új szsiba-l'y-ok- fcaii -akarjuk megoldani, hanem az ipar és a mezőgazdaság, »- várcis és a fallu közötti h-0'J5res -kpcsdat k-i-aiyMitásáívál, sziijárd, s-ckolldiaM -termeliéei és áruifiorgja'lmi kaposio- Ha-tok ‘Mlépítlásiévte]. A proigirsimm végrehajtásiálban az állami' é® pártts'zervelk, * a tanácsok feladata nem utasítások tömkelegének kiadása, hanem a falu és a város közti kapcsolat tényleges fejlesztése, azaz -nem aldlmiinásztratív úitio(i\ ha- n-e-m igazdlasáigd sízervezés-stel -és poA szovjet tudósok k-imulfcátrtéki, hogy a talaj term-ékeniysiáglén-elki fo- koziáisiára és ezzell a it irmiás átBagoa nővelísére -szinte korlátlanok a tehetőségeink — mint Viiílljaímsz mondja: „A termések haiártalanu] ío- kozhaíók, ha egyidejűleg belo- lyásolní tudjuk a mezőgazdasági növények növekedésére és fejlődésére ható tényezők egész komplexumát. Eat a tlSticEt igazolják -a jól d-o-!- gozó áiBami gazdas-fligck, tsz-iek és eigyéniöag ga-zdállkioidló doirgo-zó parasztok termés-eredlm-ényai iis: azo- fcé, akik jó gazdái földjüknek és e®ért miemöSalk bogy -éviben itu-d-nak jó termést e’lé-mit, honom .ezeket az eredményeket áKaindó-átan-i tudták. Nézzük elbibőií -a szempontlból á peresztegi S-za-bads-ág termoSiőszö- vetkezet teimésátlagátl: őszi-búza-tenméseredi mén y 1851- ben 13.1,, 1852iben 13-8, 1853-b-an 19 mázsa kát. holdanként. Tavaszi- árpa - t ermésere d!mén-y 195 bben 9,5, 1952-ben 12.8, 1953-'ban pedig 17.45 mázsa -kát. hoMankéüt. Ősziár-pa-'t-irmiéssreidmémy 1951-ben 15.8, 1952jben 16.5, 19-53 ban 22.8 mázs'a v]-ot kát. hobdan-toémt. K-ulko- rica-tierímiéser e d-'mény 1951-ben 2-3.7, l952-'ben 17.7, 195-3-ban- 20.4 mázs-a' volt- -kát. holld'ainJklént. Za'b- •term'éseredim|ny 1951-ben 16-5, 1952-iben 12.8, 1'953-lbon pedig 16.2 mázsa volt. A talaj termékenységének, növelésié nagycin, sokoldalú intézkedéseket követe] meg. A jjegfomitosáblb teen-dő a talaj táp-erejének vissza- pótlá-s-ai és növe’ése -trágyázással-, mégpedig elsősorban istállótrágyá- va-1. Az is-tál'lótrágyát -ugyanis eemilyen mennyiségű műtrágyával n-:m lehet pótolni, ment 'a -műtrágya nem növeli a talaj hu-musz- tarta'limát, n^h biztositj-a- a ta-laj- é-Iet fejlődlés-éhez megfeltelő- feltéteteket. tétC-eniiH, hogy szántóteiríifietünlk ilyen niajgy -százalékán -évrő'l-évre pu-sz-Mij-on a fer- m-őtajaj. Haladéktalanul meg -kell kez-dani & talaj -ad-o-íit-ságáitöl függően a vízszintes talteij-műveOéls. a!0 ____ __.J__ r____ikallm-azás-át, a fásítást, a-z évelő fiiS zámára a -tai'jalj tarmlásátl.-jg'i feko- íve(Ií vetését, -a sz-él által veszéílyez- -z.áisia órdoiké'ben az egj'e® vizsgála» jteteyt^terüleletken padiig mezővédő tót és segítsen- Cc -mogár-arpítani,! crdő-sávolka-i ik-e!M üllte-tnü: & addig, -hogy ,&z egyes m-vv-enyeknek müven ! ®iníg ezek hatás,a ne-m érezhető, Iccvejlceaő -áveklban a gio'tpáíflolmásK kon, az ádlam-i ga-zid-aiságokban- és i a nagyobb termelőszövetkezeteikben i czbrt. labor-:it-óiriumoikiat kiéli felállítani, -a-mdlyclk imigy-en yágezzlék -II mitud'en tarmelősizöviö! (kezet és egyé- n-i-lag gazid-áiiko-dó dc-Ugozó paraszt ogy a-z egyes mjóvényoknek müyeri j aninyiiBiégü mű tv-1./ára. va-n sz,ü(k- j'sávic mennyiisiégü mütr'i. ./;íra. va-n sz,üdc- i«ayo® W.fes»e4 fceflf y-ód-eni a -ter- ságie, [ mőtaílajt/ . , „ . , „ I Nagy jav1'3á'Sir,a -síz-o-ruiló t-erütetek ^A taua-j tenni ekeny segl jniek -foko- j,a faaa -h-o-molk talaj dk, amelyek ter- zasahan_ a, trágyázás mellett -nagy nieiékenysége kgnagyóhb mértékű jeit-.i os-ege -van a -l'.o.y e vate-sfar jikfbo-ntailcoz'ásán'Ejk — hosszú ávfci- ®o,k. aLkaíma^asának. A legjobb ve- ze;de)k tapasztalata a-üaipján - a t-oafoirgomk a -mi viszonyalilnk ko- ,ká,0,b.b m.ódja szőKk g ,gyü,möTZött is a füves üi-erés-kever ékes 8—9—10 éves vetésforgók ibfeo- iiyiultPJk, ezért a kialakuOt 'területű áüami gaizdia-ság-Okhan- 'és tsrmelő- szö'v.: -tkezetolkiben hai’Jaidiékt-aiiainül hoz-zá ke]-! fogni az ilyen ve'fésfor- gó'ks, bevezetéséhez. E-gyémi gazdásáigokban -és olyan terméjőszöv-eitk-ezie'telklben, talhol a táblák m-é-g miem véigleg-esek, ilyen hos-s-zú időre szóló vétésfargót -ter- mészefesen n-e-m -leihet aolkallim-n'zm'i, de itt -ils -kávánaltos a növény-eknek oiíyan sorrendjét -magálll-aipítaini, amely nem rontja, h-ainiam fokozza, -a: t-aláj termőerejélt. Ebből] a szempontból iis n'agy jekmtősége vám- a többéves herefél'éík, • ikű-jön-ösan a iju-cörnavf-tiésterüitet növeOléaének még a ’kukc-riica -és egyéb -t-akar- mániyfél'ék rovására 'is, mert ©z -a növény gazdagítja a fö-M nifcro-gén- tartalmát és ugyanaíldkair m-oírzs-a- liikossá teszi a -talajt. A trlaj termékenységét nagy- mréfékben növelik az idejében, megfelelő talajművelő eszközökkel és jó minőségben végzett mezőgazd-sági munkálatok, A ^eliy-es művelési mód1 -meg-áKa-pí- tásánál ugyanúgy, minit elhogy a mütráio-yá-z-á .n'ál, a,z -cidd'ilginél sokkal! inkább figyelembe 'kel vonni a helyi a-doftság-okat, szinte minden táblánál, mindem -agyas -niövény- f-easégre töBnJküllön, -aiz időjárás fiigyellembeviéte|évél kelll melglh'aitá* roznii'; hó-gyám kell eöclkászítanii -a talajt á vetésre; miilkoir kell vetni; sho-gy-an Mii -megimunteáim a már* íüvetett területet. Az -ag-rotechiililkaí művelieit-elk 'kö- zfüil Ik-ét fonttois m ezőigazd'a.sági munc-sös-ö'k telepi íés-e. A ho-m-ok-ois t-erüiíet-elk m eg ja vitásán a-k -azonib-a-n általános módszere imégis-em lehet a -sz-őlő -és gyümői- csö-sök tel-epítése. Számításiba k-eU v'e-nni, -h-Oigy a homdkos szántóterület má-sfé] millió hold. Eztek-ea a terülteteken g.yo-rsan meg lHehet és -k-telll is -ja-v-ítiani; a i-e.rmc-shozamoikat zöidtrá-gyázásisal: s i^t a másodter- • miásméií szánt-e ikdzárólaig ,a zöldtrágyázás érdekélh-e-n kite’ll h'eá'E'ltani; ezeken a területeken gab-oiriafélék után rávatéssteil, vagy ta-rllóvetóssel olyan m-öv-óny-ekeit ktellll -termelni, amelyek nagytö-m-egű zöilld'tr-ágyát -adn-ak és javítják a találj te-rmöké- p ességét'. Javításira szoirulÓ tálajaiinikom nagyon nagy font-oissága v-am annak, hogy kidcCjgozzuk a -ta®aj sajátos agroit1 aclhn'ik áját, aime.lil'yeíll -miinidein nagyobb beruházás néllkül- ás !‘é- nyegeis-en lehet -növe'linii a fölldmű- veliéiS technikáját. Legj-oibib tudó- s-aánik és é'lenjáró gyakorlati t-eí- m-e'llőik szintéin kidolgozták minden ná&uink elő-íorduló 'talaijra a meg- feíel-ő művellé-si módot. A földművéí-ésügyi miinliszit-éa-ium,-a tanácsok -és a mezőgazdasági szervek, felhagyva a mezőgazdaság tűrhetetlen, -sáfettiomois vezetésevei/^erjesszék fel -ezeket a módszereiket. Mindezek az intéz'kediés-ek: a trágyázás, a helyes vetésforgó alkalmazása, a -talaj adottságainak megfelelő művelési mód, a talaj védelme — termékenyebbé teszi mezőgazdaságunkat, gazdagabbá, ter- mőbbé szántóföldjeinket. (Folytatása a 3. oldalon.)
