Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-30 / 305. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Szerda, Í953 december 30. G«tfM8K2KNB8BB2BHiM ias^2»gmaí»^»&ííáííafia8 : ;Hegec!£i§ András elvi ars beszéde a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének üléséit (Folytatás a 2. oldalról-) Ez a mezőgazdasági termelés álca- iámos fellendítésének alapk érdése, ■ez az egyik légíoníosabb félté,tele •annak, hogy ,a anezőgazttasájg <ki tudja elégít end a 'lakosság egyre növekvő igényeit élelmiszereikben ■és »5vélni tudja a könnyű- és éOel- m sz e r,rpar nyers-anyaigjb ázi sát. ni. A KENYÉRGABONA TERMELÉSÉNEK FEJLESZTÉSÉRŐL 'A mezőgazdasági termelés előtt ■ álló feküd a tok között a Hegaßapve- tclbfo az ország lakosságának maradéktalan és zavartlaOam ellilá't’ásia a legfomtosaibib élelmiszenreü, kenyérrel, liszttel és tésztafélékkel, hogy soha ‘többé iné fordulhasson élő zavar dolgozóink 'kenyérellátásában és ne ismáPicdbess-cIk meg olyan helyzet, mint amilyen ez >év első félévében voßt. E cél érdekében nemcsak az évi rendes szükségletet kell biztosítani, hanem jelentős tartalékokat is kell gyűjteni, hogy az ország liakosságát mindenféle körülmények közök el 'tudjuk látni kenyérrel. E feladat megoldásához évente legkevesebb 30—32 -millió mázsa kenyérgabonát, búzát és rozsot Ikelll térmiéihümik, hogy tudjjuik biztoísífani ezt. Megoldót ínak a Ikeinyékjgalbona- .’kérdésH a md viszonyaink közölt csak akkor tekinthetjük, ha a jelen, jagi v :fé stem! ele, { fenntartva kenvérgiaibcciábóf 'elérjük kai. ■mázsg íeirmé.stöfcbletet hoz, azaz belterjes, magasabb szinvonaim • egy részére tudunk biztasd tani álló mezőgazdaság megteremtése 'egy-egy arányiban minőcéigű vető* 80 forintos befektetés félév alatt tötib mint három-négyszereseini térülj; vissza. Az a fogas clás, vagy í-eragerezés, amit tavasszá,! a búza- vetéseken végeznek'— peHSize csak akkor, ha szükséges és íba idejében végzik — könnyen Ihoizib&t kát. holdanként egy mázsa teirmiéis'.őlblb- letet., azaz 200—-300 forinliiois jövedelemtöbbletet. Pár't- éis talnács- szerveink ne sajnálják az időt és fáradságot, behatóan tanulimányoz- zák megyéikben, illetve járásaikban a ikeayergab o nai ermeíéis heily- zot'ét, az élenjáró termeilőszöveí- kezetek, dolgozó parasztok és áC- tomi gazdaságok tSipasztslauai!, ezek elterjesztésével biztosítsák a kenyérgábonáfé.ilk nagy termésátlagát, IV. A SZILÁRD TAKARMÁNYALAP MEGTEREMTÉSÉRŐL A növénytermelésen íbe'llíii — a kenyérgabonák érdós megoldása mellett — a légioné osább a takar- mánvéermeüés növelése és ezzel szilárd tak arni anyai a p, azaz (jelentős t akarni an y,tartalék létesítése. A sz'lárd takarmány állap megtte- remtése takarniány.növényeiinlk ter- imésátiláigainak nőve,léséiül, továbbá a kikiarmányfélé'k veszteség- mentes betakarításától és észszerű f elhasználásából! függ. A szilárd takarmányain , meg t erem1 éise érdekében feüiétBeöüf csölklkeniemí kelt a takarmányfelhasználáson beliül az aibriaktaik'armányoka'J é!s növelni a zöld takarmányt, széaaféüéfelé. V. AZ IPARI- ÉS OLAJOSNÖVÉNYEK TERMELÉSÉRŐL A növény tenmejáa ihiairimadi'k 'naigiy osopo®tj: az ijpaaii és olajosigiámőcseiriét. A ' tJFm.aIöszövét!kfi’Z&- tek és az egyénileg iguzickíilkodó düú- po®ó parasztok -a> aa[ját g-azdissáivuk- ban Iterimellilk tovább ásít, és ígiy Ifciilztoslí tjeik teíies tetülejtökre a s zöksí gi2>3 vetőg.umiólt. Ezt a cserét úgy kell) iiirojítesz- teni, hogy négy évenlkiénlt az or ; növények. A feiíszaibaidlukte lután • GZ^ vetőbuxigxaiiyásaü&aéa’jicille fel; dolgozó pana»ztsó|gUflk itlaüáin ezen j Cserehető légyen. A Marjái igaz. I a ,í';d'2n ért ei l'Zigraigyoblb ered- > d-asálgdoniaSc és & véta'biurrgioniyiatiea- I mviiyt, mert ezen növényeik■ ycjöfiß"1 mejést végző államit igaodlayagclk- tenütete & fdisziatediulás djatitljh'öS 511£j^ • foltos felada'tullc hegy Cii^ain . KMp©-t megnégyszerieziödlöitt, küläniö- j minőségű burgonyát áűilitsaiKdk elő, j sen erőteljesen fejlődött é cukor- ; répatemrebés. Ez évib:en csaknem • háíKMrüzar annyti cnlkoríílápáti t®1’* mentiünk, miilat a feisz'slba'duiiá© cijőt- ti 10 év átlagábain. Oßajosnöuüniyß- in'k közül a naiprafoxigó fejlődött a; áme.y tet. halidankénh öegteveseblb 100 mázsa termést hoz. Pártunk és kormányuinfit előtt ha'liaszfhaita'tlani fehJJrJt a aöldt-ég- tferaaciás feölesztáte. Ezen kérdés múltban már kkJákuilt körzeti továü bf ojö 5S z iií- ss érd ekében,. ákkor, ha az elmúÜt 6 év áöNgá- j !fie't ,es «• ®a*ot. Ez oJcsotoiba részi az áoz képest 'kát. hoSáainlként éáy— j ÁUtt-isnyésztest es lühetjcisíagat ad másfél mázsával emeiíjük a tér- ;'^ywb mennyiségű álllatlenyé'szbcSdamlkónti 9 mázsia: itermiést, azaz , , akkor, ha az eímúüí 6 év á'Jaigá- i hiet és a siót. Ez öácsóltíbá teszi az t .............................*....................... ' . inásfr- _ ________ _______ a . _ , m ésállagot. (hősi hozam előállítására Lehe'tséges^e ilyen termés'átíaig- \ A szilárd l'áitiarmányal’iap megte- növeíked'És ik'ét-három év nlcift? A' remtésémiél gomdoűnudk kelő aura ácgiobb; állami gazdaieágoíknaik, tér-. is, hogy orszá,gunllilban általában a inelicszöveiikezetek'n'eík és az egyé-; {shérjeféOé'lilben van najgyohb hiány, nüeg gazdáiikod ó dóljgozó pairaaz tök ez ér c az egye s talkarmányifélék ter- 'tizézreindk termiésáSagad azt mu- m,esz't;ásémál a iléignaigyohlb figyell- tatják, hogy igen: fflyeni termésnö- met -a nacív fehérjétiaríalmú ts£o»r- vékedéis elérhető. mányolk, ‘köztük disősorlban a l’nÖnmagáLöl, .eröfeszíiás nélkül vetésterüiat'énelk és terméstefmészetiesen ilye,a eiredményt! át.ingának növelésére fcö-ll fordítanám lehet elérni:, de hta a párt ezt, ni. célúi tűzi iki és ha a mezőgialzdaság j Az évelő h-ereféilák — és ezen .általános feT'tendítéisére irányuló j'bé.íüí a lucernái —• vetésterüíetét irl-ózködiéselken belül erre ö;ssz.pon-j érdemes növelrjünk egyélb üákar- tcsftjh'k az erőket, akkor ezt a jmányiliáiétk ve'téis'.erü'fe'tétnielk .rováséit feltét Jenül elérjülk és Ikét-há- • sár^ js, mert ezzel töbib és értéke- rom év alatt a kenyérgabona t©r- scibb takarmányt kajpumik. •méslioziama növekedés,ének ered- A fkWtóoatewiieilés fokozását az monyéként a kenye^a,Wafoerde^ e:;lkö,veil'i,ező ,évefeben azzáí segít- hazankban megny^taí'aan eddjuk :lietjű,k ,eLő< bog szerzödéses J.on mcf'' , , , i hefterózis kukoricave’őmagot terA kenyergabona-veteslberuletiek- niÄ;k ^ ieh&tövé ltess^ hogy re ke®-osszp^tois^a műtrágyái dc] ó zWk és ,terméőJöjelcnfos rciszet is, különösen a mt- .vetkezetek vetőmagjukat Ikkserét- í-ogenmutrágyát: azokat a gabo- Wder6zis k,ukoricára. oakat, aniéjyeket nem a legjobb és olojtermeósüirJk ez éviben _a fel- szsjbaidu'iláa előtti 10 éjv átiag'ához viázonyí tiva negyvií nszeres. Az ipari- é3 olajosnövényettc t«vabb k II fejlesztani a ma, együttes vebédterfülettének továbloi l.^éi körzetben ^ a haigyma, a kalo- j nőveiáse nem Mietséges, mert * osáiban, i.zegea'-oeni a paprika, stb-, [csak a kínyéiigalboma, vagy a ha- j a_s^lbá^söan^a' káposztává ezigöt- ; karimán,yaláp rováséra, nreane és ez j közioMi és a i ővaros _ Környéken, komoly károkat dko2h®t. Ügyé™- í'va-la'mainit a noyo'bb ipari vámosok éhkor a könnyű- éd é]3i];niS'Z..rijpiar- j területen a zölüe-gterrn.liest. naít Lö'ob uyersamyaígjQit ka i Ikiaipniai j a zöidságtermeliás féjcdiésiét erő- ehhoz, hogy a tekcuság ßzuksegtlfe-1 sen ©átollta a M.EZÖKBR iétreho- teit .meig'i'eueiőien ki tudja elégi te- i zásával mcgszieaTvezett aöldfiégfel- fi. Élűinek tsaik egy médtla vain: a J véiérláa. Ez a szervezet .teljesein j termisáhágok novelese. A leg- j ö35zpon,tipsátotta a aöiliségtcirmelés. jobb •állami gazdaséigiolt, .tarmelö- jd'org&'ilmú't, megakadályozta:, hegy a sziöv..i.kezetúk és ©gyénilieig gfzdá;-, zölú»éigtenm&iés területén a fala ás : kodó dolgozó pKii asztük kiváló ten- ,... ^áros között egészséges áruifbr- miés'átl'.'gai mutatják legjobban galmi tepcs-aiat jöhee-oen Jétirfé. ezen a téren meglévő hatzimas , , , , , ", E inba 'lCiku®zó:böilese erideiKíJbem: meg k-.ik kiönnyíteniitok a aöMsié®- f'éiék felíhoaásáiB a várasba. Ebbe a feladatiba be kslá vonnunk' a földki ii„ — _ mint . lieig'jiolbio Mielt-oségek vanmiaik. jfelvásiáiijók, ré.'zben mint Ibizomáj Ezért a dolgozó paraisztság ibe- \ nycepk faglajjkozzana-k a zic.'ld'ségfé- ■ vonásával! haiadáiktaíanul kit kell; E,k értékesítésével. {’jelölni aaoöoat a körzetekét, ahol) - Az ipari növény,Jk, de lOgyajj- | a!z egyes ipari növények b. mm,olásé- | úgy a zöldségfélék, ták'a,mnányfé- j re a, liQglcedvieizőibb'ék a 'feltételiek | léik egyrésze is gondos npvényápo- ; és itt -tehetővé kelj itenmi, hagy a í lás'i muinkát, többszöri kapálást j egyéniiiag dolgozó parasztok és tea- igényel. Jóilesliet, ezt minden ter’meid .tudja, miég'is szánt® aniinidion évtbesn űutyos múl,aszalásokat követünk el. Ezért erre a jövő évben sckkal! nagyobb gondot kell foxidlí ■tani,, murit en'éiküli naigy feefcjkteté- iseink nem éreztetik ktíüdképpan Ihatáisukiftt a tecmé .hczamo'kfoao. lehetőségeinket. Ezeiket akkor ,tudjuk a íagmeg- fUéicLioen kilhaaználni, ha azokon : a fe-'ä'. tek'en helyezzük el az vpari: művesszövelkezeteköt, ,ame:lyetk ke fövényeket, ^ahsil itdximeléaüikre a í lönCböző formákban, részben mir elővetarnény, pélidáu'l! a kukorica «tán ve1.ettek, iho!dánként íeig- •alább 50—60 kg,, sőt iegy mázsa ni trőgénműtrágyával íkeilii tavasz- szal fejitrágyázni. Azökra á búza- vetésekre, ahová ,a fej,trágyázás céljára nem tudunk biztosítani műtrágyát, fel kéül használtai az érett istál'Iótrágyát és a kompaszt trágyát is. A tavaszi fejlrágyáz.ás fontosságát azért is al'á kell -húzini, mert az ezévj száraz időjárás és. a novemberi fagyok után vetéseink fejletlenek és most nagyon ,sok iügg a vetések február-márc us eíeji iej- trágyázásától, továbbá koratava- szi meigmunk álás ától, azaz szükség szeritaU henigierezésétőlil, va,gy fo- gasoCásátói. Term előszőve, tkezeteA szilárd takarmányalap létrehozásában országunkban nagy jelentősége va$ a si,ozásnak. Szlgí'iséigéveíl olyan tiölmeigtalkarmá- tayokaí tUG'unik értiélkeisítemi, ame- lyekíkei az összes Üálkiairsnányféilék közüli ,a 'Seigmagyoibb fák,ármány,érték termelhető: ilyen a síllóíkuiko- rica é,s ,az édesek,ok, Emalletlt sok- m'.'lió mázsa olyan meiUíék,termékeit lúidbnlk taikarmánylkénit felthiasz- náfmé, ‘amelyek síiózás néílküi terjesen haisználíhatatíiantná válnak, vaigy értéküknek jelientőis .résziét elvesztik, ilyen toibbelk között a ku- ikoirioa szára, a cukonrépa és taka rrnány,répa ^ievele, ta napraforgó tányérja. Ez évben Magyarországon már ink, egyénileg gazdálkodó dolgozó mintegy -5 míffliió köhmeitietf ‘Slillóiia- paraszíjaitak salját érdekükben, de kairmáuy készül. Ha ez,t cis&i'k tej- népünk zavartalan fcenyéreftátiásá- j tiennetésre haisznáímádk feli, ezáJ- nak biztosításáért is, kövessenek ,ta'l' mintegy háromnegyed milliárd e,í mindent azért, hogy kenyárgabo- naiféiléklből már az 1954-es évben gazdag aratásunk legyen. liter itajet kapnánk Ezzel az eredménnyell azonban Az egyénileg gazdálkodó dolgozó ’^ántsem leheta^ megelégedve, ^-raixto'k és a íermePőszövetkez'e- *J^ö2in-ie;gii a.iua>t anjomanyunk r ^ ti tagok egyéuiileig is messzemenően : ®ogy a sí.ózást a érdekéitek abban, hotfv kenvéría- fe'fahaolb kel-haromszorosá érdekéitek abban, hogy kenyérgabonából naigy termést érjenek el'. A mezőgazdasági term,elés fellendítésén belül, a kenyérgabonáié, rmeijés félemeűé's^-meiillletit, a takarmánytermelés növelésére, szilárd takarmány alap teremtésére JkeUí az erőket fordítani. Ezzel megteremtjük állattenyésztésünk áldandó, megszakítás nélküli uöveié- Az egy mázsa helyesen alkalmazott i sének leigfontosaibb alapját, ® ezzel rótrogémműflrácgya legaliább másfél. egyben nagy lépést teszünk élőre a A beadási kötelezettség független a terméseredményektől és csak a szántóföldterülettől és minőségtől függ. Minden mázsa többlettermés tehát szabadpiacon kerülhet értékesítésre. (jük. mainak ísár,a emelj mv-őszö vetkezetek ne egy, hanem j három éviv 'kössenek .szeraMáséket. VI. A BURGONYA! ÉS ZÖLDSÉGTERMELÉSRŐL >/ i A mezőgazdaság egyék legfontosabb feŰEldlaha, hcigy .niaigy ímeny- tayi’s égben tenmeiijem ibunganyát és völidi ziéigtflekéit 5 és ezze.ll ibiiiatasií'tea a lakosság zavartalan és ibőséges el- látását e fontos éldlmiisizenci'lűceík- iben. Buirgonya,t,.irme'esiün:k egész me- zőgazdiaiSágunkion belül talán, ai leg- eih anyag oftaibb. Bungoniyálbó'l ha- zúnidban a 'íeíszaibaiűutás eScitit, is hallatlanul alacsony ifceannásétüaigcík vcüfejk. 1930—1940 közöifcb a kát. liniídanfónti átkáig- onlradössze 38 mázsa veit. A felázaOsadlullás után a ibungonyaterme] felben lányefe'es vá.kozás asm ikö,vetkezet t bes, fiz éviben .pedig, viszonyniag, jó időjárás mellett is, a kát. holldánkéinltii termés mindössze 60 mázsa, 'Ugyanakkor a burgonya vetéstenüDete a' fejszalbadujás előttihez képest egyéb növény-k, elsősorban az ipari növények javára. csőidként. A mi visizonyaiaik közöitifc a burgonyatermelés elmaradót tóágát mindendcelőtt a vetegumó leromlása okozza; itt Lilszenkó lalkadémi- fcu.s kiimutatita, a haizáirJkhoz hasonló vidékekéin, « .Szavaieltüniélban ,ir, nagyon ,gyor?ia'ns, szinte egyik évről a másikra 'bslkövétiküZlik a ye- tagiuroó leromlása, amit a fegc&li- szerűbben a v.etiőgúmó nyáni, vetésiben való miegterirh©l'ésév©'5 liehet megakadályozni. A burgonyánál sokkal inkább, minit bármely más ‘kultúránál, mlaigycibb gondot kel] fordítani -a v tőgumek fellja,vitás ára, és rendszeres cseréjéire «z egész vetéistieríü- leten. Ehhez aziomiban nagyon sok vetőgumó kelj, -hiszen csak 1 lkat. hold 'burgonya vetéséhez ^ mi vi ^ iimölce5se-rjket és a,20kból is S'zonyainnik kozott legalább 12-18 ^ bb k , rí,^iUÍk ^ mázsa szukeeiges. E,ma.att a veto- bungonya cseréjét mim lelhet úgy, imiegoMaimi, mint a gabonákét. A dolgozó parasztok és «. termellőszö-j azt úgy kell1 fejlesztetai, hogy 1958- vétk-ezetelk számára nem az egész! ban a faiskolák már évii 4 millió területükre hanem annak csak icsemetét tudjanalk előállítann. VH. A GYÜMÖLCS- ÉS SZŐLŐTERMELÉS FEJLESZTÉSÉRŐL Magyarország kiváló lehetősé- geMaei rendelkezik «ogyümöilcs- éa szőlőitermelés fejlesztésiéhez. Kiváló minőségű gyümölcsöt ós jó- miiinőiségű bort tudunk tonmelni. Lehetőségünk van arra, hagy .gyu- mö] ősiből, sző főiből, toor.bóű iliaiziánlk lakossága szükségleteinek kieJégá- •tése mellett j-elentOs'em MönteHjük •ex;po,i ltunk át és ezzel feheáSvé t.r igyük cilyam nyeirsanyiaigok ibehoza- tal'ánaik növelését, ameilytek dóJgo- zóinik iparcikkekkel való eit'átcittsá- gának 'megjavítása érdekéiben Szükségeseik. A igyümöőcsíaáEoímiámy jeiemlag mintegy 32 millió. Az roszá^ egy Llakcisálna, alig itölblb, ,minit ■ luárom darab gyümöHosifa jut. Félté tien'üi szükség van tehált 'gyümö'iosiaailo- mányunk növeléséire, A nagyarányú llaállományurJkat 15 m í.ilióval ákarijiufc növeítai, a rendes utánpótlás mellett, A' gyüimöllcsfásíliá'sban nagy szerepet kell adni ,a lj'elyi kiazdieméinyezések'nek, gyümüJcsiá- katl keli] üifceíjní tereken, -uték mentién, házak körüli kertékben. A helyi tanácsok é|yik legfonitosalbb és egyben legsz-ebib feladata, hogy szervezzék é-s vezessék a gyü- möicsfá'SÉási mumkálaltiokat éis. kötelesség üknek érezzék községük gyümölcsei!!',átásánalk megjavítását. A gyümölest,eile,pítési iproigram- mot úgy akadjuk végrehajtani, hogy e-zze] neosak mennyisegbeu növekedjék a gyümölosfa'á.il'Omány, h,a- nem m: Hőségben is, azaz .a 'legjoif ‘ j_ _ j ia. gjobb fajtákait szaiporít|jr E oéil elérése érdiekében Iki kell terjesizieini a faiskolai hálózató t és vm. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS FEJLESZTÉSÉRŐL Népünk éGéltojszencilkfieelkkél; való éliláiiásátiam a ke.nyé.rigalbona után a íiegnagycibjb jiejéntősége az álíiat- teinyéisztéisnek vau, mert az éűel- míszier cikkek közöt.t fontosság szempontjából a kenyér után közvetlenül az ál’aítenyésztés termékei: a hús, a zsír,' a hej, a toijiás következük, ugyan,akkor iaz 'áffiat’te- nyésztéis ijelenfíéis nyersanytaigofca't szoflgáltat a kiönayüipair számára is: nyersbőrt, gyapjút sÜb. Országúink állatállománya a fed- szabadulás után gycirtam fejllődött. Dolgozó paraisztságuinlk, termelő- szövetkezetemk és ál&mii gaada- ságaínk dolligozői erÁfeazft^scinek eredményeként állatál l'.éimányunk jelenleg nemcsak eléri, hanem nieghálaidija a felszabadulás eiütcit. A hozam azonban kaÜHaiManiá alacsony az ál'Itáíüoimány számához képest, kevés hss'. kapunk a szarvasmarhai- és seríésfeíiyészités- beí, kevés tejet tehéniáSományunik- ból Számbelilieg uigy.anannyi ál’llat- i ét számmal, ugyanazon fajtákkal! a liozamókatl legalább *50 százalék- kai,' tudnánk emelni a ta'karmányo- eís és gcudozis megjavításával. ^ Miért van e.z? A legfőbb oka az, hogy ne,m rendelik,szűnik isizillárd ta- 'karmányaiaipipaS, de hozzájárul ebhez az i,s, hogy az állattenyésztés fe.:.ic®zitéséb«m a t-ermelöszövetíke- zecck és az egyénileg gazdáiikodó dolgozó parasztok kevésbé voltaik érdekelve, mint a növénytermelés egyes ágiaiza i,a ham. Küllő,nőisen áll ez ,a 'szarvasmarhafeniyészitésre,. amely jelerilpg a légeimarado tt'ább tenyésztési ájg eisősorbam azért, mert ezen ,a területen sértettük meg a legdurváhbian ,a,z egyénileg igazdállkiodók és & t er,meflöszövetkezeti tagok egyéni érdekel liséjgét. A szarvasmarha tenyésztik a sza- badónvágásra átvett szarvasmarháért unindössze 0.50 fcrintital kaptak ötlbeit, mint a beadási ikiötelezett- -ség ttfjeisí,lésében láitvetfeit. Ez nem késztette a dolgozó parasizito- kat lairria, hegy hízleffiják szarvas- marháikat, ezért az átlagos vágási súly évről-évre csökkent c® ez sok tízezer mázsával! cseldkenti a s zarvas-m a,rh at eny é szíté síből! nye r t húshozamot. A minisztertanács rendeletéi ezeken a 'súlyos hibákon részben már segítő Utak, így jeillemileg ta beadási árnál 'lényegesen .magasabb, t'Öbb mint háromszoros a szabadiéi’Vásárlási ár és ez a minőségtől függőién még magasabb is lehet. Párt- és ianácss>:erve:ni:n£'k minden l c; kelíl követniük azért, hogy a dolgozó panasz tok és tc rmalő- lazőveitlkezeiek szarva smarháikat mogjaviíitva vagy felhíz'Iiailva adják át Vágásra éis ezzel1 a vágási súlyt diarjaibonlkórat rövid idő alatt légiké- vesieitlb egy mázsával felemeljük Ezen reális célkitűzésmielk az elérésére — az össtzfíakcsságot és még a csecsemőiket is íriigyteHembe- véve — közel 4 kg-aíl emeli az el- fogiyaszthalló hús mennyiségét. E oéíl elősegpiése érdelkéb'ein a sz.rimyisini'arhiafalvásánjás és vágá- sc!k zöméit az eddljgijtőlli eltérően a ny ári éis késő őszi iidlő'szakra kell héilyieznir, hogy a dolgozó parasztság elleső t'alkarmáinnyiall' tudj;,a feljavítani szarvasmarháit. Helyre kehi állítani a virágzó szamvasimarlhait eny ész test Somogy megyéiben ,a Kapós völgyéiben:, Tolna megyéiben Bonyhád vidékén, Győr-S'Oipron megyéiben Moson köimyékén és a Rába-közben. A 'ótenyésztés fejlesztése érdekében etsősorb-an is azt a nézetet kéfill félsz,ámollini, amely szerint a .gépesítés csökkenti ,a lótenyésztés fontosságát és miegenigeidhetővé teszi a lóáMomány lényeges csökkentését is. Lóátboimanyunk fejlieisztéisiénól az aUpmcnyt számbelileg nem hali! !é- nyiegeisen növelni, hanem a minőség itováfcibi javítás,ára kell törekedni. A magyar lótenyésztés méltán jóhírű, tenyésztésünk és fóáSLomá- nyunlk minőségileg e&ártie ia féllsza- baduliás eiliőtfit. lovaink többséige húzóíkéípességifcen is, gyorsaságban is megfelelő állliapotibam van. (Folytatása a 4. oldalon.)
