Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-28 / 303. szám

wiiiimin ui iiiimni* m i nimm iTim Szovjet jegyzék es SOMOGYI N£PLAP Hétfő, 1953 december 28. berlini külügyminiszteri éri ekesiet össseh í rá sáró I Moszkva (TASZSZ). A Szov­jetunió külügyminisztériuma december 8-án azonos szövegű válaszjegyzéket kapott Francia- ország, Anglia és a? Egyesült Ál­lamok kormányától a külügymi­niszteri értekezlet összehívására vonatkozó november 26-i jegyzé­kére. A Szovjetünió külügyminiszté­riuma december 2G-án megküld­te Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének a szovjet kor­mány válasz jegyzékét. Alább közöljük a francia kor­mány 1953 december 8-i jegyzé­kének és a szovjet kormány 1953 december 26-i jegyzékének szö­vegét. A francia kormány 1853 december 8-i jegyzéke: Franciaország nagykövetsége nagyrabecsülését fejezi ki a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége összminisztériu- mának és az alábbiakat közli: A francia kormány örömmel állapítja meg, hogy a szovjet kormány november 26-i jegyzé­kéből kitűnik, hajlandó résztven- ni Franciaország, az Egyesült Ki­rályság, az Egyesült Államok és a Szovjetunió külügyminiszterei­nek értekezletén. Reméli, hogy ez az értekezlet lehetővé teszi majd Németország egységének megvalósítását a szabadság felté­telei között és az osztrák állam- szerződés megkötését. A francia kormánynak meg­győződése, hogy a tényleges elő­rehaladás a különösen égető né­| met és osztrák kérdés rendezésé- | ben, előmozdítja majd más fon- ' tos nemzetközi problémák megol­dását is, beleértve az európai biztonság problémáját. A francia kormány ezzel kapcsolatban új­ból megerősíti, hogy az Atlanti Szövetség szabad országainak önkéntes egyesülése, s úgyszin­tén különböző európai országok­nak közös jólétük fejlesztéséhez és közös biztonságuk biztosításá­ra irányuló politikája tisztán vé­delmi jellegű és ez országok kö­zös hozzájárulása a béke ügyé­hez. •A Szovjetunió kormánya kife­jezésre juttatja, hogy tárgyalni óhajt az öthatalmi értekezlet ösz- szehívásának lehetőségéről. A négy külügyminiszter tervbevett értekezlete lehetőséget ad mind­egyik részvevő kormánynak, hogy kifejtse nézetét ebben a kérdésben. A francia kormány a német szövetségi kormánnyal és a ber­lini német hatóságokkal folyta­tott tanácskozások után javasol­ja, hogy a külügyminiszteri érte­kezlet 1954 január 4-én üljön össze Berlinben abban az épület­ben, amelyet a szövetséges el­lenőrző tanács használt. A szovjet kormány 1953 de­cember 26-i jegyzékében igazolja az 1953 november 26-i jegyzéké­re kapott december 8-i francia válaszjegyzék vételét. Tudomásul veszi, hogy a francia kormány beleegyezett Franciaország, a Szovjetunió, Anglia és az Egye­sült Államok külügyminiszterei berlini értekezletének összehívá­sába. j A Szovjetunió kormánya meg- • erősíti a külügyminiszteri érte­kezlet összehívásának kérdésében régebben kifejtett álláspontját. ■ Az értekezlet jelentőségét abból ; a szemszögből értékeli, hogy egy- ; részt az összes részvevők megfe- . lelő szándéka esetén lehetőség , nyílik a nemzetközi feszültség | enyhítésére, másrészt szükség van az európai biztonság megőr- í zésére és a német militarizmus ; veszélyének elhárítására. A szov- i jet kormány megállapítja, a | francia kormány beleegyezik a \ Kínai Népköztársaság részvátelé- ível megtartandó öthatalmi éríe- j kéziét összehívásának megtár­gyalásába, tekintettel arra, hogy az öt hatalom külügyminiszterei­nek értekezlete mozdíthatná elő természetszerűleg a leghatáso­sabban a megérett nemzetközi problémák rendezését. A szovjet kormány szükséges­nek látja a külügyminiszteri ér­tekezlet megfelelő előkészítését és fontosnak tartja, hogy biztosít­va legyenek az értekezleten való részvételhez szükséges feltételek valamennyi kormány számára. Ezért úgy véli, hogy az értekez­let összehívásának legmegfele­lőbb időpontja 1954 január 25-e, vagy bármely későbbi nap lenne. Ami a fenti értekezlet megtar­tásához szükséges jegyzéket il­leti, legcélszerűbb volna, ha eb­ben a kérdésben a négy hatalom berlini főbiztosainak képviselői egyeznének meg. A szovjet kormány azonos szö­vegű jegyzéket juttatott el Ang­lia és az Egyesült Államok kor­mányához. A mezőgazdasági pártszervezetek megero ítésenek feladatai a csurgói járásban A VIETNAMI NÉPH DSEREG ÚJABB NaGY GYŐZELME (MTI). Nyugati hrr.ügyniötkiségefk egylbdhangocó jeilemtései sziámaltaiaJk be, ihcigy a vietnami néphadsereg •belli ofíetozíwája' során Közáp-Vfet- nambnj myiugaiti irányban előretör­ve c-Sfoiglalta a Meikong-fcillyó pánt­ján felevő Thakheik városát A vi­etnami1 néphadsereg allaiMatai gyeire tárna dósukkal átvágták Ra­tet Lao „derekát“ lés az arszág észsiki részt.1 beié elvágták a f randa* és Etoarakai utánpctűás útját — jelentette a „Reuter“. Miként az angol himgynökstég hozzákűzte, Thaikhek hat árvár os elfoglalása ®zt jelentig hogy Pattot Lao északi ré­szébe íráinydíó francia és- ameri­kai fegyver,száílűíitá-jra nem marad más űrt hátra, mint a repülőút. A francia főparancsnokság kény- b len volt ibeiamenni .vereségét. Azt, hogy a helyzetet mennyire súlyosnak tekintik, elárulja aiz a® ,,AFP” jéteafiés is, amely szerint „Dsjean itnidtctkina.i francia főbiztos szomtbatom Közép-Laosziba érlce- zett, ahol ® helyszínen .táirsyaflta meg a katonai hi.ffiysefeb.“ NEMZETKÖZI SZEMLE TÁRGYALÁSOKON KERESZTÜL VEZET AZ tJT AZ ENYHÜLÉSHEZ Az Eisenhower amerikai elnök »atomeílenőrzési« tervére adott szov­jet kormánynyilatkozat elég közismert ahhoz, hogy azzal most itt külön foglalkozzunk. Foglalkoznunk kell azonban azzal a visszhanggal, amelyet » Szovjetunió válasza a nemzetközi Köz véleményben kiváltott. Ez a nyi­latkozat, mely újból kifejezte a Szovjetunió tárgyalási készségét, a nyu­gati közvélemény székes köreiben is nagyfokú megelégedettséget, örö­met és bizakodást keltett. Ugyanakkor, és ezt túlzás nélkül állíthatjuk, ez a nyilatkozat véglegesen megsemmisítette, alapjaiban hatástalanná tette a hidegháborús politikusok oly nagy fáradsággal kidolgozott leg­utóbbi taktikáját: »-a tárgyalni nem akaró Szovjetunió« propagandáját. Ez a taktikai vonal a négyhatalmi külügyminiszteri találkozó összehívásával kapcsolatos legutóbbi szovjet jegyzékkel már halálos sebet kapott, a ke­gyelemdöfést pedig ez a nyilatkozat adta meg neki. A szovjet nyilatko­zat ugyanis, amikor gondos és világos elemzéssel rámutat az Eisenho- wer-íerv alapvető hiányosságára, vagyis arra, hogy említést sem tesz az atom-, hidrogén- és más tömegpusz ító fegyverek eltiltásáról, egyben or­szág-világ előtt újból tanujelét adja annak, hogy a Szovjetunió kész tár­gyalásokat folytatni minden olyan estben, amikor bárminő reménye is van a kérdések békés megoldásának és a nemzetközi feszültség enyhíté­sének. ■ Bármilyen fenntartásokat is fűzzenek a nyugati burzsoá lapok a szovjet kormány nyilatkozatához, m'ndegyikben közös az esemény óriási jelentőségének elismerése, azok a lapok pedig, amelyek szovjet- és kom- mnnistaollenességük ellenére sem fe’tét’en hívei a hidegháború minden­áron való továbbfolytatásának, leplezetlen örömmel üdvözlik a legújabb szovjet lépést. «-Karácsony hetének első napján reménysugár villant végig a földkerekségen — írja a londoni konzervatív »Daily Express«. — ... A Szovjetunió azt felelte Eisenhower beszédére, hogy hajlandó bizalmas atom-megbeszélésen részt venni . . . világos, hogy Malenkov miniszter- elnököt nem elégíti ki Eisenhower javaslatának homályossága és üres­sége. Ezért megismétli az atomfegyver eltiltásának szükségességét . . . Módot kell találni, hogy az emberiséget megszabadítsák ettől az irtóza­tos fenyegetésől«. J Bármilyen szándékkal is tette Eisenhower december 8-i javaslatát, egy bizonyos: a nemzetközi közvélemény döntő többségének szándéka egészen egyöntetű és világos. Ez a közvélemény — ha létrejönnek a tár­gyalások — az atomháború lidércét íl való megszabadítását várja a tár­gyaló felektől. És ebben a várakozásban a Szovjetunió az a fél, amelyik­re biztosan számíthat. Az amerikai kormánynak, ha valóban sor kerül a tárgyalásokra, nehéz lesz figyelmen kívül hagynia ezt a tényt és ennek hangulati politikai értékét. A tárgyalások természetesen még nem jelentenek megegyezést. De a megegyezéshez, a feszültség csökkentéséhez csakis a tárgyalásokon ke­resztül vezet az út. Biztató, hogy az emberiség egy négyes külügyminisz­teri konferencia és egy esetleges kéthatalmi megbeszélés reményében lépi át az újesztendő küszöbét. „ j. RÖVID I KÜLFÖLDI HÍREK j Tirana (TASZSZ). Az Aíbám j Népköztársaság nemzetgyűlésének ; elnöksége ellhaöározta. hogy a faT- I vnis, városcik, kerületeik és terülte­tek népi tanác cdnalk választásait ’ 1953 március 7-én, 23Jón és 28-án tartják. ! (MTI). Mint az „AFP" jelenti, ja CGT ipostáis szakszervezetiének, ! vtő mint a postai aJkaJmaaattak f 'íügigiet’en szakoz rvözeteknek itagjaá i úgy határoztok, hegy tovább foly- 1 tátják a 4 napja tartó sztrájkju­kat. Enneik köveitkeztáben a francia főváros (tegjbSbb kerütefában váRo- zatöanUiii szünefoi a postai kihor­dás:. Tovább toot a franciaons-záigi íapülőterek: ,,bizitonöä'gi“ személy­zetén' k sztrájíkmozgalíma ^ is. E szibréljk következtében egész Fram ciaiorságiban csaicn-em tellies«® meg- bémulit a polgári tlágiforigalom, ‘ SZOVJET KULTURÁLIS . HÍREK Moszkva (TASZSZ). December 24-én szovjet tudósküldöttség utazott repülőgépen Moszkvából Delhibe. A küldöttség résztvesz a negyvenedik indiai tudományos kongresszus ülésszakán, amely 1954 első napjaiban kezdi meg munkáját Haiderabadban. A szovjet küldöttség vezetője Georgij Alexandrov akadémikus, filozófus, tagjai pedig a külön- böző tudományágak képviselői. A Szovjetunió kulturális ügyei­nek minisztériumában új színes rajzfilmsorozatot mutattak be. A sorozat négy rajzfilmből áll. Kettő — az »Utazás a Holdba«, valamint az »Aljuska hugocska és Ivanuska bátyuska« — a moszkvai stúdióban készült. A másik kettőt — a »Csuk«, a »Hódkölyök és az engedetlen gi- da« című —* a grúz filmsudió ké­szítette. Az új filmsorozat az iskolai szünet napjaiban kerül bemuta­tásra. * * *- Moszkva (TASZSZ). December 24-én szovjet művészek egy cso­portja utazott Moszkvából Hol­landiába. A szovjet művészek hangver­senyeket adnak a holland váro­sokban. A KV határozata alapján megje­lent kormányprogramm legfőbb cél­ja az, hogy állandóan emeljük dol­gozóink életszínvonalát. E cél meg­valósítása szórósán összefügg azzal, hogy gyorsan fejlesszük mezőgazda- sági termelésünket, összefügg azzal, hogy jól hajtsuk végre a soronlévő mezőgazdasági feladatokat. A KV határozatai bármennyire lelkesítőéi;, népszerűek is a céljai, nem valósulnak meg maguktól, ha­nem éhhez pártszervezeteink jól át­gondolt, tervszerű és lendületes szer­vező munkájára van szükség. Párt- szervezeteink a KV határozata óta megtették az első lépéseket a párt­vezetés megjavítására. Sokkal job­ban érvényesül pártszervezeteinkben a- kollektív vezetés elve, sokkal bát­rabban bírálják pártszervezeteink a felsőbb pártszervek és tanácsszer­veink munkáját. Sokkal nagyobb gondot fordíta­nak pártszervezeteink a termelés pártellencrzésére. Pl. a csurgói gépállomás pártszerve­zete rendszeresen beszámoltatja a gépállomás vezetőségét a téli gépja­vítás! munkák állásáról, aminek az eredményeképpen a munkák sokkal rvszerűbbek, mint ezelőtt. Hiányos­ság azonban ezen a téren az, hogy ez még nem vált általánossá, nem minden pártszervezetünk gyakorolja a termelés pártellenőrzését, s ebből következik az, hogy nem ismerfk azokat az akadályokat, amelyek gá­tolják a KV határozatának maradék­talan végrehajtását. A pártélet eddigi javulásával nem elégedhetünk meg már csak azért sem, mert ez a javulás sok helyen a pár [szervezeteinken belül marad. A KV határozata arra hívta fel párt- szervezeteink figyelmét, hogy javít­sák meg tömegkapcsolataikat, hogy a dolgozó tömegekkel együtt oldják meg azokat a nagy feladatokat, ame­lyeket a KV határozata elénk állít. Pártszervezeteink kibővített ve­zetőségi üléseken megvitatták a KV október Sl-i határozatát, azonban az azóta eltelt idő azt mu­tat ja, hogy még mindig nem elég alaposan tanulmányozták, hanem megelégedtek a legtöbb pártszerve­zetünkben azzal, hogy egyszer elol­vasták. Megmutatkozott ez már a vezetősé­gi üléseken is. Pl. a csurgópagymar- toni pártvezetőség úgy tanulmányoz­iá at a határozatot, hogy már másnap I nem -tudta, hogy milyen főkérdések- kel foglalkozik a KV határozata. Nyilvánvaló, hogy az ilyen pártveze- lőség nem tud eleget tenni annak a követelménynek, hogy állandóan magyarázza a pártonkívüli dolgozók­nak a párt politikáját, hogy harcol­jon a KV határozatának a végrehaj­tásáért. Ebből fakad azután az is, i hogy a pártszervezet nem harcol kö­vetkezetesen a dolgozó parasztok jo­gos követeléseiért. Pl. Csurgónagy­marton községben a dolgozó parasz­toknak szükségük van zabvetőmag­ra, a zab ott van a község magtárá­ban, a községi pártszervezet azonban nem tett semmit azért, hogy a dol­gozó parasztok azt meg is kapják. Pedig ahhoz, hogy tavasszal a dolgo­zó parasztok a zabvetási tervüket tel­jesíteni tudják, erre feltétlenül szük­ség van. A KV határozatának a meg nem értéséből fakad az is, hogy sok párt- szervezetünk nem harcol elég követ­kezetesen az ellen a helytelen vi­szony ellen, ami a termelőszövetke­zetből kilépett és a bentmaradt ta­gok között még mindig megvan. Pl. a csurgói Uj Élet termelőszövetke­zetből kilépett és bentmaradt tagok között fennállt az is, hogy még egy­más köszönését sem fogadták el. A pártszervezet tudott róla, de nem végzett politikai felvilágosító mun­kát, hanem sokszor hallgatólagosan úgy foglalt állást: »jól van ez így, miért léptek ki«. Nyilvánvaló, hegy ez a helytelen nézet nem segíti elő a KV határozatának a végrehajtását, sőt akár tudatosan, vagy tudatlanul akadályozza azt. A KV határozata alapján megje­lent kormányprogramm és az azóta megjelent intézkedések megterem­tették dolgozó parasztjaink biztonsá­gos termelési alapjait és a mezőgaz­daság területén jelentős segítséget nyújtanak dolgozó parasztjainknak. Már az idén is csökkent a beadási kötelezettség és az új begyűjtési rendszer jövőre még nagyobb mér­tékben lehetővé teszi dolgozó pa­rasztjainknak a termények szabad­piaci értékesítését. Mindezek ellené­re számos község jelentős mértékben elmaradt az őszi mezőgazdasági mun­kákban, elmaradt a beadási kötele­zettségek teljesítésében. Sokszor a szomszédos községek­ben, ahol kb. egyformák a ter­melési adottságok, r.:. egyikben jól megy a munka, a másikban viszont nem. Pékiául: Somogyud varhely a búza vetési .tervét 86 százalékra teljesítet­te, a szomszédos község, Szenta, amely ugyanolyan termelési adottsá­gokkal rendelkezik, iűö százalékra. Vagy Somogy udvarhely az őszi mély­szántási tervét 31 százalékra teljesí­tette, Szenia község pedig 69 száza­lékra. Vagy még kirívóbb az eset a két szomszédos község, Iharos és Iharosberény között. Iharos az őszi mélyszántási tervét 88 százalékra teljesítette, Iharosberény ugyanakkor 24 százalékra. ‘Ezeknek a nagy kü­lönbségeknek az okát mindenekelőtt az egyes pártszervezeteink munkájá­nak a fogyatékosságában kell keres­nünk. Ahol a párttagok tudják azt, hogy mi a legfontosabb feladat, ott az őszi mályszántási, illetve az őszi mezőgazdasági munkák elvégzése si­keresen halad előre. Azokon a he­lyeken azonban, ahol a pártszervezet vezetősége nem mozgósította a párt­tagokat, nem magyarázta meg a ten­nivalókat, még a párttagok sem tel­jesítik a feladatokat. Pl. Somogyud- varhelyen, ahol még párttagok is tar­toznak az államnak, nem csoda, ha az egész falu elmaradt a begyűjtési tervek teljesítésében. Ahhoz, hogy az elmaradást behoz­zuk, pártszervezeteinknek azt kell el­érniük, hogy a kommunisták mutas­sanak jó példát. Küzdeni kell párt- szervezeteinknek a pártmunka büro- kraíikus módszerei ellen. Nem sza­bad megengedni azt, hogy egyes párt- szervezetek vezetőségei ahelyett, hogy szerveznék á tömegek között a politikai munkát, elegendőnek tart­ják, ha a helyi tanácsokat mozgósít­ják az őszi mezőgazdasági munkák elvégzésére és a begyűjtésre. A helyi tanácsoknak természetesen mozgósí­tandó!; kel! az őszi munkákra és a beadásra. Ennek nagy szerepe van a siker kivívásában; ahol.ez hiányzik, ott pártszervezeteink segítsék elő, hogy a tanács feltétlenül teljesítse feladatait, mindenekelőtt hajtsa vég­re a kormány rendeletéit és erősítse meg az állampolgári fegyelmet. Mindez azonban semmiképpen sem helyettesítheti a pártszervezet poli­tikai felvilágosító munkáját. Ott, ahol erről megfeledkeznek, ott el­kerülhetetlen az elmaradás. Pártszervezeteinknek a de’gozó parasztság öntudatára, igazságér­zetére támaszkodva kell folytat- niok a politikai felvilágosító munkát. Támaszkodjanak a felvilágosító mun­kában az élenjárókra, a beadást leg­jobban teljesítőkre, a nagy termelési tapasztalatokkal rendelkező dolgozó parasztokra. így feltétlenül eredmé­nyes lesz az agitációs munkájuk. Pártszervezeteink a megnövekedett feladatokat eredményesen megoldani csak akkor tudják, ha állandóan erő­sítik pártszervezeteinket úgy is, hogy rendszeresen vesznek fel tagot és tagjelöltet a becsületes, munkában élenjáró dolgozó parasztokból. A KV határozatának megjelenése óta járá­sunk területén értünk el ezen a te­rületen eredményeket. Bár ez az eredmény még korántsem mondható kielégítőnek — még mindig kevés járásunk területén a tag- és tagje­löltfelvétel, különösen a dolgozó pa­rasztok soraiból. A legutóbb lezaj­lott taggyűléseken már haladás mu­tatkozik ezen a téren, mert van olyan alápszervezetünk, pl. a Gyékényes községi alapszervezet, ahol 3 dolgozó parasztot vettek fel a legutóbbi tag­gyűlésen. Vagy a zákányi alapszer­vezet, amelyik két dolgozó parasztot vett fel. Most az a feladatunk, hogy ezt át­vigyük a többi alapszervezeteinkbe is és gondoskodjunk arról, hogy községi pártszervezeteink tagjai között minél több közvetlen termelőmunkát végzi dolgozó paraszt legyen. Pártszerve­zeteink megnövekedett erejével a KV határozatainak a végrehajtására moz­gósítani — ez most a pártmunkák fi kérdése. Hortobágyi István, a csurgói JB szervező titkára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents