Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-28 / 303. szám

Héjtf©, 1953 december 23.

SOMOGYI NÉPLAP

Eredményes munkát végesnek a siófoki gimnáxium-épiikesés dolgozói

A Siófoki 71/4. sz. Építőipari Vál]alat gimnázium-építkezésének dolgoziói hatalmas lelkesedéssel kezdték meg a gimnázium alapozási munkálatait. Büszkén mondták egymásnak: magunknak, fiainknak építünk és a mi jövőnket kovácsoljuk szebbé, gazdagabbá.

Már az építkezés megkezdésénél lelkes szocialista munikaverseny bontakozott ki az építkezésen dol_ gozó brigádok között. Egymással versenyezve harcoltak a dolgozók kiemelkedő teljesítőiényszázalékok éléréséért és a versenyben az első helyért. A harcos munkaverseny eredményeként a dolgozók minidig

I túlteljesítették vállalásaikat, s ennek alapján a decemberi tervüket is a vállait határidő; december 21 helyett három nappal érőbb telje- ; sí tették.

j Példamutató és lelkes mubkaver- isennyel vette ki részét ebből a [munkából Markos Gyula kőműves ■és brigádja, mely már hosszabb idő ;óta mindig 100 százalék felett tel- Ijesíti forvét és a legutóbbi érté- ‘ kelés alapján is 145 százalékos tel— jjesíiményt ért el. Markos Gyuia és brigádja ,a harcos munka eredményeként már szeptember 6-án teljesítette évi íervfeladatát.

Hasonlóan kiemelkedő teljesítményt ért el az Antal ácsbrigád is:

évi átlagteljesítménye meghaladta a 150 százalékot és ez a brigád is túlteljesítve évi tervfeladatát, szep- temioer 18-ra befejezte az évi tervet. Jó munkájuk jutalmaként dicséretet érdemelnek Pesti Sándor gépkezelő és gépkarbantartó, Antal ülés segédmunkás és az Miu-T segédmurJkásbrigád ás. Ezek tervük teljesítésévé!, illetve túlteljesítésével mutatnak példát az építkezés dolgozóinak, ,s anyag'akaré- kcssággal és kiváló minőségű munkával harcolnak a dolgozók jólétét jelentő kormányprogramm megvalósításáért.

Közszükségleti cikkeket gyárt terven felül a Kaposvári Vas- es Fémipari Kombinat

A Kaposvári Vas- é® Fámöpadi Kombinat tMgoizái december 8-án

teljesítették éves tervüket és a mai nappal már 6 századikkal teUiúsítelt- •ték tú,í tarüüloet. Az üzem d/cigozói az éves t-irv teilest te se uJan baiaíl- ma-s lakesedifoseJ (tagt-k hozzá a icuitos'auj :köa;aükaág|teií cikkek • gyártásához. Jetenfeg a budaipesitii kályhagyár ré zére készítenek káiiy- haaj^atrés&eke't. Sq mezógautótaáig gépesítésének eiíősiagítésére viszont traktor dugattyúk:.® és különféle

traiktor-ai'katrészeket 'gyártásnak.

Az 1254-e.s tervév első magyetf- óvéhen sorozatosan (temek át a .fontosabb közszükségletit háztartási és mezőg.aüdásá’gi) cikkek gyártása- ra. Többek között az oloő ndgyed- 'ávfctn kezdi mag m. üzem a mező- gazdasági kisgépek, répatógóigép, borona, stb. 'gyártását, ezenkívül húscaróijót, palacsintasütőt és egyéb háztartási cikket készít az üzem.

Föméos feladatnak tartjuk az állattenyésztés hozamának növelését

A 'íoeyódi járásban i.s, mint me- termést szokott hozni. Pl. a 200 jnem alkalmas, gyenge temelőké- gyén'k többi járásában az utóbbi holdas öreglaki Ifjú Gárda tsz 40 pességű egyedeket kiselejtezzük és éveidben visszaesés volt tapasztal- hold lucernái vetett, majdnem helyettük“jóminőségű és termelőben? az éiiatTtemékik hozamánál., ff“7*’ mlnt. amennyit az egész képességű állatokat vásárolunk. Különösen az áilattenyészlés mi- jarasra előirányozták, j Az állatok átteleltetésének sinőségí és mennyiségi fejlesztésé- j Örömmel olvastam a most meg- ,^ érdek6ben a t6rmelőszövet- benmaraatunKei. Igaz ugyan, hogy jelent párt- és minisztertanácsi :kezetekben lleljesiteitük sliózási

terme'i-oszovetkezeiunk, meiy ig,en Jelentős az .. , , .. -wt

t ‘ j o } ^ terv ónké *.: 3800 kolometer snotaKössünk szerződést zöldségtermelésre

néhány

mint az öreglak!, lengyeltóti, pusz- j

mezőgazdaság fejlesztése

k ármányt készítettek, tsz-einlk.

taszentgyörgyi az utcibfoi övékben' , _____________, __________ ______

jelen ős eredményeket értek el az ;szempontjaiból Mi, a lonyodi íarás (Csupán az etfyéni dolgozó parasz- -állaitenyéeztés területén, de ez .vezetői már eddig is tettünk W-jtoknál van e°zen a téren elmara- meg csak minőig a mennyiségi fej-itézkedéséket a kormány pro- i ,. , ..... ■ jon

leszb-VcT mutatkozott metf e mö- ! ., , „ , , . 1 , ; das, de a hátralevő időiben minden

i szt-s^en mu a.Ko-o l meg, e ^ grammjának megfelelően a mező-» „ , .... , ,

gótt azonban eímaradt az ahomany i ,, jUrra alkalmas ídof kihasználunk,

minőségi fejleszlése, ami termesze- gazdásági terme.es, valamin az [hogy itt Is biztosítsuk a adózási tesen ,a hozam csökkenésével járt.' állattenyésztés fejlesztése érdeké- j jeuespgS,i{

De ennél is rosszabb volt eddig j ben. Különösen fontosnak tartjuk: '.. .. ,

a helyzet az egyéni parasztgazda-1 az állattenyésztés fejlesztését és i 1 » o.pomi ' e‘e osc“ cs a mI

Ságokban, ahol az utóbbi években ;£imak hozamának növelését, men ,

j. - r/lszUrLanács most megjelent foatá11

mindössze 1.5 Uteres a fejési is-tmet jelenti a dolgozóknak, hanem : , ..... bennünket de 82ivós

tá^óatlag. A tervibevet: évi 1800 • az «part is íontos nyersanyaggal ‘at- , , t

literes iehenenkénti átlaggal szem- ,a c,j_ Ehő fek,dalnak tartottuk es lfflui,kavd' a nehézségek bátor e- ben 1200 liter az évi tejhozom te-: „.. xM.i-xi.u_jt__uu.s.»s : küzdésével az eocöl rániklharulo

a mennyiségi fejlesztés is meg-1 _ . tc,«íszüksétiesebtb élei- r02aía a “e^gazdaságí terme.és

akadt. Pl. járásunkban jeiemeg . *», ,.a ' fejlesztéséről igen komoly felad?._1 c , mp.f íj- rin !<5o7.n'jc,nair. ihanßir i ; j

he

nenkéut. Ehhez nagyban hozzá járult az is, hogy rossz tervezés miatt járásunkban aránylag kevés takarmányt termeinek. Pl. tavaly

j tartjuk az állatállomány íelírissi- ■

tését. Ennek érdekében ezen az őszön 80 darab törzskönyvezett te! feladatokat minden erőnk és tndá- ; sunk latbavetésével igyekszünk

hcneit vásáro(!tünk a tsz-eík száma- i" ó

nego.aani.

.lőtt ez a mi járásunkban igen jó állatállományt és a tenyésztésre *

Jani János,

fonyódí járási tanács mez. gazd. oszt. vez.

( fraíieiiej háeii áfni tiz-taq, LM

éi

A

z idén tavasszal egyik márciusi estén, amikor Francsics •1í-- nos, a kaposvári Szabadságzászló tsz tagja a vetési munkából hazafelé jövet betért a tsz-lrodába, Ya,rga Já" nos. a tsz akkori elnöke fölényesen igy szólt hozzá: — Ide figyeljen, Francsics tagtárs, ha a felesége nem jön dolgozni a csoportba, akkor a maga munkaegységéből év végéig annyiszor 5 munkaegységet fegurnt le, ahányszor a felesége kimarad a közös munkából, megértette.

— De iszen — akart magyarázkodni védekezőén Francsics bácsi az elnök igazságtalan, lesújtó felszólításával szemben, de Varga durva hangon közbevágott: — Semmi de ... nincs időm vitatkozni, amit megmondtam, az úgy lesz, ha nem tetszik, apelláljon.

Francsics bácsi belseje elszorult, az elnök minden szavát úgy erezte, mintha kést szúrtak volna belé, szótlanul fordult ki a tsz-iroda ajtaján. A halántéka erősen sajgott, egész hazáig nem tudta gondolatait rendezni, vájjon miért bánt vele ilyen lelketlenül az elnök. Már megérte a G5 évet, a múltban sok uradalmi birtokon cselédeskedett, de így még soha nem sértették meg, mint most. Odahaza a feleségének nem szólt afelől, hogy mi történt vele, vacsorázás nélkül lefeküdt.

Egész éjszaka néni jött álom .a szemére, fejében egymást kergették a gondolatok, s mindjobban kikristályosodott emlékezetében, hogy milyen igazságtalanul bánt vele Varga. Igaz, hogy a felesége az előző ősz óta nem dolgozott a tsz-ben, de nem az ő hibájából. Hisz amikor a zárszámadás megtörtént, Varga mondta Francsicsnénak és a többi asszonynak is, hogy nem kapnak semmit munkaegységeik után a jövedelemből. S csak azért, hogy Francsics néni ne követelje a jogos részesedést, hát Varga szívesen adott neki sajátkezű aláírásával ellátott igazolást, hogy elmenjen máshova dolgozni, így ment el Francsics néni a kis- iváni sertéstelepre sertésgondozónak. Eszeágában sem lett volna elmenni a tsz-ből, ha a tsz akkori vezetősége megadta volna a munkaegységei után járó részesedést, hisz Francsicsné alapító tagja volt a ísz-nek és szeD

retett a közösben dolgozni, amíg meg nem bántották. Ha pedig a tsz-ben nem kap részesedést, akkor nincs értelme a munkának, mert kenyér nél- kü1 nem lehet megélni. Az állami gazdaságban viszont becsülettel meg- ilzettek neki munkája után.

Francsics bácsi sokáig nem tudott megnyugodni, de remélte, hogy lesz még másként is. Néhány hónapig csak alkalmi munkákkal foglalkozott, hol napszámban kaszált, hol kapált és a kisvasúinál is dolgozott egyideig, mint előfütő, de sehol sem találta fel magát, a szíve csak a tsz felé húzta vissza. Az ősz elején, úgy szeptember derekán Francsics bácsi egy este éppen a munkából hazafelé tartott, amikor összetalálkozott Móring Ferenccel, a tsz egyik tagjával, aki mindjárt újságolta, hogy a tsz-ben új vezetőséget választottak.

e még jobban megkönnyebbülve érezte magát Francsics bácsi, amikor az Is tudomására jutott, hogy az új vezetőség javaslatára a tagság úgy határozott, hogy megadják neki a részesedést arra a munkaegységére, amit javára írtak még a tavasszal. Időst már minden reménye megvolt ahhoz, hogy újra visszakerül a tsz közös nagy családjába. Nem is sok időre egyszer csak őt is hívták, hogy menjen el a tsz megalakulása harmadik évfordulójának a megünneplésére.

Azon az estén aztán ünneplőbe öltözve, már az ünnepség megkezdésekor ott ült az első padsorban, kissé feszengve várta, hogy hamarosan őróla lesz szó. Bódog elvtárs, a tsz párttitkára röviden ismertette a tsz fejlődését, az eredményeket és a hibákat és többek között így szólt: — Sokat ártott a tsz fejlődésének a tsz előző vezetőségének sok helytelen intézkedése, amely megrendítette sok tagban a bizalmat a vezetőség iránt. Sőt, nem egy tagot vesztett el a tsz az előbbi elnök durva magatartása miatt, amiért a pártszervezet is felelős, mert nem harcolt keményen a hibák ellen. Most, hogy a kormányprogramm óta új szakasz kezdődött meg a tsz életében is és új vezetőséget választott a tagság, azok közül, ak’ik kiléptek, van, aki már szívesen visszajönne közénk. — A padokban

hirtelen mozgás támadt, halk moraj szállt végig a helyiségben, s a tekintetek mind egy irányba szegezőcl- tek. Francsics bácsi, ahogy tétován egy pillanatra feltekintett, mindenütt biztató mosollyal találta szembe magát.

— Itt van pl. Francsics bácsi — folytatta tovább Bódog elvtárs — aki még a tavasszal kilépett a tsz-ből, szeretne visszajönni közénk. Ezen az ünnepi közgyűlésen döntsünk: visz- szafogadjuk-e? De előbb mondja el Francsics szomszéd — fordult a párttitkár Francsics bácsi felé — hogy miért lépett ki a tavasszal és rppst miért akar visszajönni a tsz-be?

Francsics bácsi lassan felegyenesedett, szemei tágranyíltak és őszinte szavakkal mondta: — A feleségemmel együtt alapító tagjai voltunk a szövetkezetnek és szerettem mindig itt dolgozni. Nem is léptem volna ki, ha az akkori vezetőség nem vonla volna meg a feleségem jogos járan- dóságát’ és Varga- János nem olyan durván bánt volna velem. Őszintén szólva éreztem, hogy nagyon igazságtalanul sértett meg Varga, az akkori elnök. De azóta új vezetőséget választott a tsz tagsága és most már nagyon szívesen dolgoznék itt megint, mert tudom, hogy itt ezután még jobban megtalálom a számításomat, mint azelőtt.

— Hát akkor szavazzunk, elvtársak — szóit melegen a párttitkár — közénk fogadjuk-e?

A kezek hirtelen magasra emelkedtek és hatalmas kiáltás zúgott végig a termen.

— Közénk fogadjuk! —

Francsics bácsi boldogan tekintett körül, arcát örömpír borította el, úgy érezte, hogy szíve a torkába szorult s csak ennyi hang jött ki ajkán:

— Köszönöm.

A tsz valamennyi tagja együtt örült Francsics bácsival, mert tudták, hogy egy becsületes embert, akit a 'égi vezetőség hibája miatt egy időre elvesztettek, megmentettek maguknak.

Tyflelőtt Francsics bácsi vissza- ült volna a padra, szelíd hangon mondta:

— Akkor hát holnap már jövök is dolgozni.

— Szűcs Ferenc —

Megyénkben ezép eredménnyel

foíyniaik * zöddiiégtormeLási szerző- déskötéiék. T ecrmeiö-szwötikiazc ti. u

■ink és egyénükig doégnzó párását- ságiunk tnaigd'úvá ti&tiíe p 'kormány kaiiiározatát, -mély miagy kedveznjé- nyieüsej; ibiatosít minden sz'anződlfo.B zöiláaégt'errnoőnfcic. Az UFFÉET Vállalat Siomogyuniegyei Kirendeltsége a köz-jégii iöiidmüves.czövef.ke- zetu.'ii n keres átüli .tudtiiositú» a ter- mcnoitivu; a 'jt'Otmnámy'utkt nika.; nyuj- tatt kedvezményeiket, 'hogy miméi itöto-u megismerjük és a kedvezményeikkel é].v3 gaiadsaágU'kat jö- ve de Jmezőb bé tehessék,

M egirnagy aná aáik a föJdiinüvesszö- •vetkeaet üközői a pc-raastiolknak, (hogy a lieazeorzuoloitit aüüús'ug:'ieruüet mentes a 'tiimKmybeázo igái'caitás

alól, továbbá a hűs-^ baromfi- te (fcotfáebeadás alól. Ezen Étiül egyes zölids'églflOltkydl ai leszerződött terűdet -másfcíszeresa^ sőt kétszerese ie menti stti 'tennltnyibeszclgáillatás •altéi iüggeQenü! attól, Ihogy mit vetettek balle.

A szerződéses termelés Hlyen kedvezőivé és előnyössé tételének tulaj- donithiaitó, hogy pl, a öravagiáiidkr nyii Béke tsz 16 kát. thoJdait, a

drávatamúsá Dózsa faz 8 kait. hol- dat, az iis'tivián.dli1 Petőfi tsz, 6 lk>at. holdat, a<z itgyénú, termeteik iklöaül MeszÜényi János átílá|n(dl lUkos 5 kait. bofildait, Petrov József íiiátrá- nyi iaikos 3 kát. hcüídia'í. kötött te az OFFÉRt Váliliailiat.’tsii zöfdesg- termeilésire.

A szerződéses zöűdségitei'mellée eliőnye a Ibeszdlgáltaitáiá mentes ítós muiiistt aaonbain ábbain iis megmu- tatlcozík, hogy a kitti.irmeft áru értekét a iiíibii áöjdműwesszövetkeaeit az átadás ailcalmávail késizipánzbea» fizeti ki. A szsasBödéses zöMségtter- meűás tehetősiáget nyújt a termetek- nek arra, hogy gazdaságuk hozamát ílámiyegKisan >emel|jié(k, jövedal- müket navejjék és a bőséges ter- mieűíssei minden doligozó irébeg élet- sziím/onaánaik emelését eCiősegíteék. Tsz-©:inik és dolgozó parasztjainík éljenek, a kormány álfái nyújtott kedvezimúniyiilkikeil, 'kössenielk minél többen szerződésit folidiségtermeiite- rq, mert ezzel egyrészt a saját magúik, másrészt az egész ország jó- iléténék megteremé-sélhez jiáruilmafe hozzá. i

Csepeli Kdlrndn OFFÉRT term. csap.

vez.

Felíenduit a kuirúr- és sportmozgalom Kaposíón

.„A kuLtúrfoirradalom ügye a falun a mezőgazdaság 'területén még- oidásha váró léíádatokka'i egyútt ■az eddigiiniili még inagydőb j'&.entó- ségíi üggyé emeüktnüik. . . Küúöuö- sMn sok munka vár azokra, alkiik eddig is sokait tettek a doügozó parasztság müveltBlégéért: a falusi

és tanyai itamíltékm“. (,,Szabad!

Nép” 1853 novemtber. 26-i veaér*

•,,Azt várjuk pedaigágussiníktól, hqgy az edSdiigimál még haiékoeyab- ban jámijanaik hozzá Iku-turállis foaiiiaidáilmuuilk elörehauadatähoz, a szooiblikilia építés új Szakaszálbain reánk váró nagy fetladatok megoP dá.ához.‘‘ (,,Szamaid Nép’1 1553 no- vemoer 22-i vezéroitok.)

Pártunk [i.fliívásának tesznek elegeit a Ikiaiposíói pedagógusok, mikor igyekeznek a ikulüúrforrada'iiom ügyét szívós, tervszerű, ól-tinidó munkával dlia)da.r.a vinni, a falu ddigozóiinaik növekvő kufturáiis igényeit a tehető legnagyobb mérteikben kielégíteni.

Már eddig ia többször éitoerült jól választott darabbal és feulltúr- műsoirrai Kaposfő dolgozó pa- ■raßztj'Siit m.göi’vendezttotmi. November 27-én jóísikerült Osiokonai iriodallimj-'estet tartottunk az általános fobola VIII. osztályának rendezésében. PedagóigiusEiinik tanították be a rnár nagy «ikenreÜ- előadott Mohere: „Duda Gyuri-”jét. Most két színijáisaóo&oiport 'készül flő- ■adásra. Az egyik Kieist „Póruljárt ibíró“-jával, a másik Elyés Gyula „Tűvé t vők’1 'komédiájával igyekszik szórakoztatva nevelni a község dolgozóét. Mindkét csoport résztvesz a járáei kulDtúrversenyen is.

A kultúrmunka méltett a község sportélete is 'igen nagymértékben f e’itendü]t ® párt, a tanács és a pedagógusok egymást segítő, jó együttműködésra fóBybá.n. Az <ij'já- ezervezett sportvezetőség — melynek tiaigjal siorá'bam több pedagógius van — egészében megmozgatta a község lakosságát. Rövid :ildő alatt figyelemreméltó eredmények szü- leitteik.

A ncnrirr.íber 8'án Kaposvárott rendezett .Falusi Kupa*’ női röp• lalbdabajmokságot a kaipo&fői lá- i nyiofit szerezték meg. December 6- ' án a ezintián Kaiposvárott randiezett í „Falusi Kupa'1 asztaiiutemii-zba'jinok* sálban is szép öredirnényekeii) ért «I feözjógriink, púdig asztalitenisz szaJk- oszfcályunk mindössze 3 hónaipoe múltra tekint vissza, A férfi egyesben a 3,, férfi párosban szintén 3. helyezést értlüjnlk él. A legtöbb versenyzőit a kaposfcii siportkör indítetta. A párt és a tanács megértő támogatása és a paidiaigógusok lelkes munkája nyomán sikerűt elérni, hogy egyre széj sébib tömegek kaijicsotódinaik be a ikiuOturáliia és siportmunikáb». Pár nappal ezelőtt t'ámaidaihni munStávaii ramdfccnoz- tunk egy helyi,fogét, ahol majd a különböző szakosizitiá'lj’icik edaésöi folynak. Iigy érjük el, hogy a község fiiataÖUaá edzett, aktív építői jegyének szocialiista társadalmunknak.

Januártól a már működő asztaiilr- ti nász, röplabda, sakk, tefodiarégő. altliétilkai szaikosztály melileitt meg- inidufl pz ökölvívás, tőrvívás, teke szakosztály munkája is. Házi. versenyekkel érjük elJ, hoigy m^nl® több és több ember megszeresse a> sportot és a fiaitaill tehetségeik fejlődjenek.

Megkezdjük a község sportpályájának építését, amely a környéken a leigszébb és legkorszerűbb lesz. Legközelebbi teendőnk a futcupáilya sa-iakozáca, melyhez a Járási Test- nevelési ée Sportbizottság anyagi támogatást nyújt.

A pedágógusek miinident elkövetnék, hogy « kulturáliis és sport- munka minél joblbá váSjék Kaipos- főn. A kultúrm,unkát azomba* nagymértékben akadályozza, hogy a községnek nincs kultúr otthona. Addig is azonban, míg kultúrotthon nem épül, ® pedagógusok fá- ra'd’Ságot nem iemerve, száwel-lé- lekke'í atzon nmnAlálfcadnak, hogy napró’-napra több és színes) fob kulturális, sportrendezivényben gyönyörködjék Kapostfő 'dolgozó parasztsága.

Kovács Sándor ált. isk. lg.

Kaposfő.