Somogyi Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-17 / 269. szám
Kedd, 1953 november 17, SOMOGYI NÉPLAP 3 „Amit ma megtehetsz, ne halászd holnapra46 — vallják a riny »kovácsiak Rmyaikovács'i községről nem sok «zó esett eddig asz újsújgöklban. A község szorgalmas, lelkes, odaadó munkájának híre azonban már így fe túljutott a község határán. A járásiban az elsők test teljesítették ■őszilárpa, -rozs vetéstervüket, a búza vetése is 5—6 hoil-d kivételéivel befejeződött. A kukorica,, burgonya; Is már a padlásom, a voremben ■yarn és egyre nagyobb terütetrőt kerül íbe ,a. kukoricáé zár és egyélb nővén.vfféleség. A riiny,akováCfsi£!k nemcsak ebiben m éviben végezitek, ilyen hamar a -vetéssel és a betakarítással!, hanem őnláluk ez ávről'-év-ne megismétlődő dolog, hisz saját tapasztalataáik .alépjtáni győződtek meg, hogy a korán elvégzett munka mindig kcifi- •zetödik. Azt tartják, hogy „amit megtehetsz ma. azt ne halászd ihcir m£ipna‘‘. Ez az elv különöse® maigy- ; jelentőségűvé vált Riinyakioivácsiban .a felszabadulás után, amikor a munka igazi érteimet kapott. Azóta eltelt -idő alatt Riinyakoivúcs'i- foan szinte évről-évre növeikEzik a 'terméshozam a gondos, szakszerű gazdálkodás -nyomán.. Nem vetik el * régi. jó termelési tapasztalaitokat eem. de egyre -nagyobb teret hódítanak gazdálkodásúidban az új agrotechnikia'i módszerek. Ezen a téren különösen az Igazság tsz tagjai mutatnak jó példát. A szövetkezeti parasztok Ihdíizo nyitották, hagy anindim küfcnösieifcfb befektetés nélkül, egyszerűen az új agr-o-tech- .nilka'i i0ljárá®.oiklka! jelentősein liehet növelni a terméseredményeket. Pl. az Igazság termelőszövetkezet ezen a nyáron mintegy 15—20 mázsával több termést takarított be holdanként, mint az egyéniek, csupán a karad vetés eredményeként. De hasonló eredmény tapasztalható af 'kapásoknál is. Ezen az őszön a'z Igazság tsz tagjai szántén a községben, elsőnek fe jezték be a gaibonanemüek vetésiét. Az egyéni fdolgozó parasztok sem késlekedtek;, mert a tsz ezéVi terméseredményei sierilceritet- ték őket a munkák gyors elvégzésé r.:. A község szorgalmasabbjai már >ao^ elmúlt éviben is követték! a szövetkezetiek példáját. Juhász Imre. Váldi József, Táj József dók gozó parasztok már. ezien, a nyáron is 10—15 mázsáival többet takarítottak be. mint akik későib vetettek. Igaz, hogy ezek a dolgozó parasztok egyéb munkákban is, az éilanjáíiiők közt vannak, kukarilcájnk, burgonyájuk is kivált a tötobteké- tSL így a .beadási tenvüik teljesítése mellett még bőven jutott az állatok iiSszéne, de & szabadpiacra is. Ha Mútiés János éisi Flntiács Janes dolgozó parasztok is az -előbbiekhez hasonlóan gazdálkodtak ' voilna, most nem okozna gondot nekik beadási kötelezettslégük teljesítése. Pl. Mátés János meg 15 mázsa kukoricával ’és 10. mázsa burgonyává.! tartozék dolgozó népünk államának. R'iinyakciviácS'i becsüllötes dalí- igozó parasztjai joggal ítélik el az olyan dolgozó parasztokat, akiík méig mindig az ellenségre hallgatva megkárosítják államunkat. Mégegyszerannyi cukorrépát vetlek át eddig a cukorgyárak, mint tavaly egész évben Ebiben az éviben a cukor-répatermelők általában kiváló terméserea- •ményt. értek el. Az állami -gazdaságok, termelőszövetkezetek ‘és egyénileg dolgozó parasztok egymásután csatlakoztak a 200 mázsás cukorrépa-termelési ’mozgalomhoz. A cukorgyárak üdén jól felkészültek a gazdag cukorrépatermés begyűjtésére. Eddig mégiegyszerannyi répát vettek át, mint tavaly egész éviben. A fonói VB-ülés tanulságai A marcali járás tsz-ei 3055 köbméter silót készítettek Az elmúlt évben mind1 a tsz-ek, mind az egyénileg dolgozó pa- r.aisztok előtt igazolást nyert, hogy mit ér a silótaikarmány. Tsz-eirik évről-évrejakairmányhiánnyal küzdöttek, aminek következtében a szarvasma-rhaállomárjyból sok esetben nem tudtak megfelelő 'bevételt biztosítani, sőt eseteimként — hosszabb tél után —- selejtállo— mány került tavasszal ,a legelőre. A tsz-ek, habár saját kárukon, de megtanulták, .bogy mit jelent <a siló. A marcali járásban eddig a fsz-ek 3055 köbméter silót készítettek háromszor annyit, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Pedig idén '.a szálastakarmány is sokkal több, mlinf tavaly. Már az ősz folyamán 700 köbméter silót építettek a tsz-ek, hogy a jövőben iá takarmányszükséglet terén hiba ne le- fgyen. Silózásbán élenjár a nemesvidi Alkotmány és .a pusztakovácsi Dimitrov 'tsz, melyek 450 köbmétert silóztaik eddig. Azt mondják, hogy többet akarnak fejni, mert megéri, hisz ia kormány biztosítja a tej eladását szabadpiaci áron. A gépállomások minden segítséget adjanak meg a tsz-eknek, hogy i'.fzcík mielőbb elvégezhessék ezt a fontos munkát és ne úgy tegyenek, mint a marcali ÁMG, amely csak többszöri sürgetés után kezdte meg a siló zást a héthelyi Petőfi •tisz-nél. Amikor pedig elromlott .a gép, ahelyett, hogy a tsz nagyteljesítményű szecskavágóját ígénybe- vefék volna, egy hétig állít a siló- zás. Az ilyen hanyagság a takarmány minőségének rovására megy, főleg ha a répaszel-et már két hete várja, hogy les-ilózzák. Egy kis körültekintés, ,az adottságok kihasználása — és kevesebb lesz a kár. Ennyit kér a tagság is ezt követeli meg a népgazdaság is. Puskás József tudósító, Marcali. Átadták a forgalomnak a Balatonkeresztur—nagykanizsai műút új szakaszát Szinte tükörsímaságú beton út- -szalag húzódik Balatonkeresztur- töl a somogyi és a zalai dombok között egészen Nagykanizsáig. Az új út, a 7. sz. műút meghosszabbítása, amely összeköti a fővárost Dél-Zalával, Nagykanizsával. Az új útszakasz 43 kilométer hosszúságban Déi-Dunántúl legszebb vidékén, a Balaton partján, majd a szelíd lankájú somogyi és zalai dombok között húzódik, s szombat óla már megindult rajta a főváros és Dél-Dunán túl falvai, városai közt a közlekedés. Az új útnak azonban külön története van. Több mint egy esztendeje, hogy a Betonútépítő Vállalat első dolgozói megjelentek a környéken s a hernyótalpas gépek munkába kezdték. Kb. 8 kilométeres érdősávot kellett kiírtaniok, hatalmas mennyiségű földet kifej- feniök. A kotrógépek éjjel-nappal dolgoztak s közel egymillió köbméter földet fejtettek ki, amíg a Mellesen új területen, ahol azelőtt út egyáltalán nem húzódott — lerakhatták az új betonút alapját. Számtalan nehézséggel küzdöttek meg a Betonútépítő Vállalat dolgozói, .mérnökei, amíg ötéves tervünk legújabb alkotását átadhatták a forgalomnak. Erőfeszítésük azonban nem volt hiábavaló, sikeresen leküzdötték a nehézségeket, Az éjjeli munka villanyfénynél folyt, az útépítők maguk fejlesztették a villanyáramot, s telefonhálózatot építettek oft, ahol azelőtt telefonhálózat egyáltalán nem volt. így állandó összeköttetésben voltak az építők egymással, az épít ésvzeí őséggel, mely O rm án dpu s ztá r ól irányította a munkát. A három szakaszra osztott útépítőik munkáját innen irányította kemény kézzel H-oltság József, a fiatal fő építésvezető. A kotrógépek, földgyaluk szünet nélkül dolgoztak, ,s a dömperek sza- kadatllamul szállították a kifejtett földet. A .nehézségek közé tartozott az i:s, hogy ,a környélkibeli falvakból új dolgozók jötték, akik még ia- pasiztalatllanok voltak. De mint a többi nehézség, ez sem soká tartott: csakhamar már a régi kubikosokkal is felvették az újaik a versenyt, Ezek a dolgozók a legjobban átérezték munkájuknak, az új út mielőbbi befejezésének fontosságát, hiszen valamennyien a környékbeli falvaikból jöttek s ezek legtöbbjét eddig csak földút kötötte össze a várossal, a jó utakkal. Erről talán a szclkedencsiek •beszélhetnének a legtöbbet, akik eddig jó órás gyaloglással, ősszel és tavasszal nem egyszer nagy vízben és sárban taposva jutottak el az állomásra. Az őszí és a téli rossz idő, a fagyok sem állították meg azjítépí- tő munkát. Az erős fagyban nem egyszer robbantani kellett a talajt, hogy a gépek dolgozhassanak. Az útépítők azonban dacolva a széllel, esővel, faggyal, megállíthatatlanul nyomultak előre. A terep és a talaj adottságaival kellet't a legkeményebb harcot j folytatniuk. Szőkedencsnél közel '-egy km-es, Sávolynál 300 méteres útszakaszon kellett a tőzeges, laza talajt eltávolítaniok. Néhol 7—8 méter mélységig kellett a gépeknek toha-tolniok, míg elérték a kemény talajt. A gépek 55 ezer •köbméter tőzeget kotortak ki s ennek helyébe teherbíróbb homokot hordtak. S amíg ezzel el nem készültek Szőkedencsnél és Kis- komárc-mnál, 35 kilométeres kerülőt kellett tenniük a jármüveknek. Amikor a betonozást megkezdték, már biztosak voltaik abban, hogy 1953 őszére elkészül az út. Naponta 300—400 miéiért haladtak élőre. A 43 kilométeres útszakaszon több mint 61 ezer köbméter betont építették be. Amíg ez a munka folyt, addig arról is gondolkodtak, hogy olcsóbbá tegyék az építkezést. Jelentős önköltségcsökkentést érfék el azzal, hogy a kavics egyrészét maguk termelték ki és -szállították az útépítéshez. Az utóbbi hónapokban sokan kételkedtek abban, hogy határidőre elkészül az út. Ezeknek adtak választ -az útépítő munkások, amikor november 7-i vállalásukban az útszakasz befejezésére tettek fogadalmat. Az utolsó hetekben aztán so'ha n-em látott lelkesedéssel folyt a munka. Nap mint nap újabb mun- ikalhosiettek szüllett-ek s az út egyre közeledett Nagykanizsához. S a Betonútépítő Vállalat dolgozói teljesítették vállalásukat: szombaton délelőtt Bébrics L-ajas közlekedés- és postaüigyi miniszter át. adhatta a 7. sz. műút Balatonke- resztur—nagykanizsai szakaszát a forgalomnak. Az új műúton a somogyi, zalai és budapesti vendégek -autója 'sza:- la-dí végig először. Az új útvonal mellett lévő községek lakói lelkesedéssel ünnepelték az útépítőket, a vendégeket- Szőkedencsen, Sávolyon és ,a zalai falvakban az út mellett felsorakozott a falu egész lakossága, hogy kifejezésre juttassa örömét az új útért, amely sima be- tonsávjával elszakít,hatatlanul ösz- szeköti, összefűzi őket a város dolgozóival, s az ország szívével, Budapesttel. Az átadási ünnepség ünnep v-olt Somogynak, Zalának s az -egész országnak egyaránt. Somogy megyét több mint 20 kilométeres távon szeli át az új út, s megyénk több községét érinti. Kétszeres ünnep volt a szombati nap Zala dolgozó,in-a-k, amikor Bebrics Lajos elvtárs bejelentette, hogy a következő évben Nagykanizsa és Zalaegerszeg között, majd Zalaegerszeg és -az olajvidék között épül' ugyanilyen kemény- búnk olatú műút, egybekötve Budapestet Dél-Dunántúllai. Fonó község tanácsának végrehajtó feiziotitsága 13-án -este ülést tartott, -hegy fontos intézkedéseket és határozatokat; hozzon a -község érdekében. A tanácsüléseknek mindig is nsgy volt a jelentőségűik. Most is fontos dolgokkal f-cglia'lkoz-tak. A községnek nincsen (kovácsa és emiatt a dolgozó parasztoknak kilométereket 'kellett megtenniük, ha _ patkolt-atni akartak, vagy elkeva-sa-t • szerettek volna élesít'tetni. Ezért már többször foglalkoztak ezzel az üggyel és 3 hónappal ezelőtt kérték is Farkas Lajos kovács iparengedélyének kiadását a kaposvári járási tanácstól, de ott a fülük botját sem mozgatták, pedig jogosan -elvárja a községi tanács, hogy a felsőbb szervek n-e gátolják, hanem segítsék a ko-rmányprogramm megvalósítását, amely Fonó község minden dolgozó parasztjának elsőrendű érdeke. A tú'lsű-rűn fásíto't legelőjük ritkításáról -is tárgyaltak és 5 köbméter ritkítási fakitermelésre kaptak engedélyt. Igen helyesen javasolta Szabó Józse.fné -elvtársnő, VB-tag, hogy a fakitermelésből 2 köbmétert a termelőszövetkezeti tagságnak -és 3 köbmétert -azoknak az egyénileg dolgozó parasztoknak adjanak, akiknek nincs olyan területük, aho'l téli tüzelőt tudnának biztoisít-ani. Hunyadi Márton VB-elnök elv- t-árs foglalkozott azzal], hogy a Vörös Október t's-z-ből kilépett tagok a földjeiket n-em aik-arják bárt okba venni -ott, ahol a bizottság azt kijelölte. Ez Sok vitára ad.o*t alka— mat, de döntést nem hoztak. Beszéltek még arról, hogyan fogják haszin,ásítani jövő év-b-en a tartalék- réteket. A község életében -ezek mind fontos dolgok, amelyek a, dolgozó parasztság érdekeit szolgálják. Ezek mellett azonban, elsikkadtak azok a föfeladatok, amelyekkel feltétlenül foglalkozniuk kellett, volna. Nem esett szó arról, hogy a községben 250 hold föld még nincsen felszántva és nem beszéltek ar-ról sem, hogy mivel a t-sz-b-öil ’kilépett -tagok a földjüket nem vették át, ezért 50 holdon még nem végeztéik ei, ,a vetést. Tudniuk kell, iio.gy ha még tovább késlekednék ■a vetéssel, akkor jövőre legalább 100 mázsa gabonával lesz keves-ebi* a termésük, vagy h-a sürgősen nem végzik el a mélyszántást, akkor a 250 holdon termelt kapásnövények esetében- holdanként 3 mázsa- terménnyel s így 750 mázsával jut -kevesebb a szabadpiacra, -ami azt jelenti, hogy ezreket veszítenek ei, ami mind az életszínvonal emelkedésiének rovására történik, A községnek megvan a silózási terve is, d-e még egy köbmétert sem síióztak le. Pedig látniuk kellett, hogy -annak -a gazdának nem volc gondja -az állatok áttelelteté- sére, aki előre gondoskodott a jó silótakarmányról. A végrehajtó bizottságnak a törvény teljes szigorával kell fellépnie azokk-a‘1 szemben, akik földjeiket nem művelik meg, mert azzal elsősorban magukat, de az egész dolgozó népet károsítják meg. A fő hiányossága az volt a VB- ülésnek, hogy az elnök -elvtárs ne-m látta meg helyesen -az -egész iközs-égi dolgozó -parasztsága, de az egész ország érdekének megfelelő -döntő feladatokat és a többi ügy méllett nem foglalkozott a jövő-évi kenyerünk biztosításának, a vetésnek -a -'kérdésiével. Az mutatkozik m-eg -ebből, -hogy nem tart- kapcsolatot a mezőgazdasági állandó bizottsággal, de a, pártszervezet s-em mozgósítja a tö- megszervezeteket a feladatok megoldására és nem nyújt segítsé- get ,a -tanácsnak. Ha mindez megvolna, akkor könnyebben válna a tanács a község igazi g-az-dájává és eredményesebben dolgozhatna. Ha a község szervei a tömegekkel való -kapcsolatukat mielőbb megteremtik, a tanácselnök -elv- társ mozgósítja a tanács tagjait- a feladatok megvalósítására, eredményesebbek lesznek a VB-ülések. így hathatósabban hozzájárulnak a ko-rmányprogramm miielőbbi megvalósulásához, az életszínvonal! emelkedéséhez és ennek a biztos célnak ,a tudatában a község dolgozói nem késlekednek az elmaradt munkák elvégzésével. A Siófoki 71/4 Építőipari Vállalat felkészült a téli építkezésekre Aliig -egy évtizeddel -ezelőtt hazánkban még sokezer építőipari d'ol- -gíotz'ó félve, aigígódlva igio-nidol-t a. télre. a munkanélküliségre--, sí iaz ezzel járó fe'llmé'rlhetiet'len nyomorra és nélkülözésre. A fetezafoadulis azon ban mindezt megváltoztatta, s ez-zie] megváltozott az építőipara d-olgo zók élete is, Pá-r-tunk és kor má-nyunk e néhány év alatt dicső séges utat tett meg és megszüntet te az építőipar idényjéllegót. Ma már egyetlen építőipari do-igiazónaK Sem kell félnie attól, iboigy jön -a tél, s vele együtt a munkanélküli ©ég és a nélkülözés is. A fels’zába duiáiSisál új élet kezdődött az épi" fcőiparb-an is. A Szovjetunió önzőt len baráti segítségévei, is a fejlett szovjet munkamódszereik hielyes ajka lm ázásával. pártunk és konmá- nyunk sokoldalú .támogatásával lehetővé vált, ho-gy az építőipar dől gozói a téli hónapokban is megszakítás nélkül dolgozzanak. ,Ehlbez azonban feltétlenül szükséges az is. hogy az építőipari trösztök, vállalatok vezetői és mű szaki ’dóiigozó’i i-s felkészüljenek a téli építkezésekre és minden eszköz-' zel 'biztosítsák az építkezések zavartalan folytatását. Ezen. a területen jelentős feladat hárul a -Siófoki 71/4. Építőipari Vállalatra, a vállalat minden dolgozójára. Búr harmadik negyedéves tervét a vállalat 1.1 százalékkal túl telje-sí tte, mégis jelentősen lemaradt -az -eddig eisedfe- kes éves tervének teljesítésiével. A k maradás viszont amelüett, hogy sZégyien, akadályozna a -terv -sikeres megvalósítását, s ezzel együtt az életszínvonal egyenletes, tervsze- •ű emelkedését is. A 71/4. Építőipari Vállalat 12 munkahelyen dolgozik, s a legtöbb ■munkahelyük 40—50 kim-re van a vállalat központjától. Ez természetesen nagy mértékben megnehezíti a vállalat dolgozóinak munkáját, de megnehezíti a -munkák helyes irányítását és a megfelelő mennyiségű és pontos anyaige!osztást -is. A váfalat ennek ellenére is jól feM* .szült a téli építkezésekre és következetesen harooil lázért, hogy az épületek nagyrésze még. a falgy beállta előtt -tető alatt Hegyen és a belső munkáikat zavairtallianu-l1 vlé-gezhessék. A habarcs 'és a 'betonozásihoz szükséges folyami kavics melegítését gőz’kazánnal végzik, melyet az épület közelében egy nádpadl óból készült fészerben helyezték el, így biztosítják azt, hogy a dofllgozőiK m-i-ndiig meleg anyaggal dolgozzanak. A téli időszakban készülő épületeket a- helyiségekben fölállított kokszk'ályháik. koksz-ko-sarak fűtésével véd'ik a fagytól és egyben az ajtó- és ablaknyílások elzárásával szárítják is a-zokat. A téli építkezések zavartalan lebonyolításához azonban nem. elegendő csupán-, a nyersanyag biztosítása., hanem szükséges &x is, hogy fokozottaiblb mértékben gondoskodjanak ;a dolgozók iszociális ellátásáról ás munkavédelméről is. Jó, mun'kaszervezésseÖ, a munka helyes elosztásával, s a dolgozókról való fokozottabb goindo^k-odással ha-rcolljon a vállalat vezetősége a terv teljesítéséért, A dolgozók pedig nemes versennyel küzdjenek a gazdagabb életet jelentő kormány- -programm megw-allósiításáért. A magyar és csehszlovák újítók együttműködése) A „Lud“ című lap közli, hogy a csehszlovákiai találmányi és újítóhivatal október 25 és 30 k'özö-tt Bukov'ban a találmányi és újító- hivatal előadói számára oktatótan- folyamot -rendezett. A tanfolyamot meglátogatta a magyar találmányi hivatali küldöttsége i-s. E látogatás során megegyezést -kötöttek a pot- rubi csőgyár képviselőivei. A megegyezés értelmében a potrulbi csőgyár é® a -budapesti ■ Rákosi Mátyás Művek csőgyára kölcsönösen kicseréli újítási javaslatait.
