Somogyi Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-17 / 269. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1953 november 17. Csokonai Vitéz Mihály születésének 180. évfordulója 180 évvel ezelőtt 1773 'november 'keserves tapasztalatokkal került 17-én született Debrecenben a fel-'szembe. „Templomkerülő, istenta- világosodás korának naigy magyar ! gadó“ — vádolták, mert diáktár- kö'lltője, Csokonai Vitéz Mihály. Alsaival a debreceni nagyerdőben ta- nép érdekét, haladását szolgáló Iáikozott 'templomjárás helyett és ott, verseket olvastak, természettu dományos kérdésekről vitatkoztak- Tekin'tiéíyrombolónak és 'erkölcste­lennek bélyegezték m.eg, mert nem tett® maigáévá a feudális kor rot- hedt erkölcseit és szomjas, fogé­kony szelleme feszegette 'azt a bör­tönt, amelybe a maradj professzo­rok légmentesem szerették volna elzárni a fiatalságot az új felfogá­sok. elől. A kollégium kapuja becsuikódoit előtte és ez jelképes volt egész életére. A költő előtt, aki a hala­dás szolgálatában állt, aki a fejlő­dés utáni vágyát, a magyar elma radot-tság miatt érzett fájdalmat fe­jezte ki, bezárult minden. Debre­ceniből Sárospatakra ment jogot tanulná, de néhány hónapos bepil­lantás abba. a jogi csűrés-csavarás- Iba, mely mindig megtalálta a meg­felelő cikkelyt ahhoz, hogy a né­pei kisemmizze és a hatalommal szembenállóikat elnémítsa, . elég volt ahhoz, hogy itt is kiteljék az ideje. A felvilágosodás 'harcosa nem vállalhatta a 'kiválóságok, előjogok védelmét. Visszatér az irodalom­hoz. Nyakába veszi az országot, hogy könyve kiadásaihoz pénzt ke­rítse®. Begyalogolja rossz tüdejé­vel a fél országot, pártfogóit, mecé­nást keres, gondolathóhér cenzo­rokkal viaskodik. Pozsonyban már belefárad a harcba, megalkuszik önmagával, megpróbál alkalmaz­kodni a kar szelleméhez, hogy gon­dolatait nyomtatásban lássa, s megindítja hetilapját, a „Diétái Magyar Múzsá“-t. Az alkalmazko­dó versek közé csempészi igazi írásait. Vállakózása kudarccal vég­ződik. Keserű csalódással megy Komáromba, ahol szintén nem tá­ja négyéves korában meghalt. Főj- -ál mecénást, de találkozik Vajda tó szegénység légkörében nőtt, fel, Júliával s ennek köszönheti a u®*- tt vidám, gondtalan gyermekkar gysr költészet a Liuliai-dalokaí. Ál- teljesen elsikkadt él-étéből. Már ajtóst hajszol, tanári foglalkozást debreceni kollégiumiban, ahol jó- jya'lal Csurgón. A gazdag gabona- módú idíáktársaiinalk lenézésével ta- j kereskedő upa azonban nem egye- lálkozott, vasfcalapo-s, maradi gon-j2“ beje '--ányán-ak a szegény kök dol-kodású, engedelmeskedő és való ih ázass agáiba, s az ősz­irodalomban ragyogó fejezetet je­lent munkássága, melynek különö­sen első szakaszában, a Mariino- vics-moűgalom felszámolásáig ter­jedő időben, bátran leplezte le a rendi társadalom, a kiváltságosok 2 üllőtts.égét, szenvedélyesen osto­rozta a nép kizsálkmányolótt, s megmutatta az iga alatt nyögök ke­serves szenvedéseit. Haladást 'szol­gáló, -redeti mondanivalóit, a leg­tökéletesebb és legsokoldalúbb történeti jelentőségét legnagyobb- jaink; Petőfi, Arany, Ady, József Attila is hangsúlyozták. Ady „A magyar pimodán“-ban ezt írja: „Legroíionabbnak az összes volt és lehető magyar költők közül Cso­konai Vitéz Mihályt érzem magam­hoz .. . Unokájának érzem és tu­dom magam“. A felvilágosodás harcosának hangja legtisztábban, legbátrabban a debreceni évek alatt irt köíte- jnényellben csendül meg. Bírál, os­toroz mindent, ami megérett a vál­tozásra': az ingyen élő heréket és lakájaikat, a haladástól irtózó, mű­veletlen magyar nemes-eket, a Pa_ rasztnyo-morító törvényeket, a köz- igazgatás és „igazságszolgáltatás“ embertelenségét., a nagybirtok és születés előjogán felépült magyar feudális társadalmat, az önző, kap­zsi polgárt, a pénzsóvár cívist. Ez a költő, akit a- polgári irodalomtör- téneííráls a rokokó -kor kecses bá­jait megszólaltató, pillangóként csapongó, játékos létekké, majd önmagával mégha sonkát szellem­mé, költészetét életien kívüli, el­zárt ligetté hamisította — a ma­gyar valóság sebeit és bűneit kérte számon ebben az időben. Nem is lehetett ez máskép. Ap­sem gondolkodó diákokat kívánó tanárok reakciós felfogásával üt­között ö'ssze: kínzó problémákkal, egy gazdag kereskedőhöz. tálykorlátok merevsége egy álom­mal ismét szegényebbé teszi Cso­konait. Vajda Júlia feleségül megy Huszonöt éves Csokonai, ami­kor a komáromi nagy csalódás után összeomlott vágyakkal megy tovább. A csurgói tanárkodás és „utód koldulás“ útjára, hogy vé­gűi, amikor Csurgón megbízatása lejár, ismét kezébe vegye a ván- dorbotot és hazagya,logoi Debre­cenbe, ‘hogy irodalomnak szentelje éleiét. Itt küzd a szegénységgel, lá­zongó lélekkel javítgatja össze­gyűjtött írásait, már nem is remél­ve, hogy ‘nyomtatásban lássa vi­szont. Egyre fogyatkozó tüdejével már c-sak a jövő számára- dolgozik. A jövőről álmodik. .Barangolása -so­rán még jobban megismerkedett a néppel, még mélyebben összefor­rott sorsa velük, a kisemmizettek­kel, akiket ugyanúgy kifosztottak, megalázták, mint öt. Ugyanaz a társadalom fosztotta ki a szegény népet, amelyik tőle elvette Lillát, az írásai nyilvánosságát, amelyik becsukta e'l-att® a kollégium kapu­fát, elzárta előle az éle-t lehetősé­gét, mély szellemi vesztegzár alá helyezte műveit. De így sem gondolt rá, hogy az írást abbahagyja. „Ha írok is, amint hogy én már anélkül nem tartha­tom fenn létemet, írok a boldogabb maradékoknak, írok a XX. vagy XXI. századnak“. Csokonai nem is hagyja él töb­bet Debrecent. A költővel, aki Tempefőiben megmutatta a rendi Magyarország züllött« égéit, kulturá­lis elmaradottságát, aki a Doroty- tyában első iga-zi komikus eposzun­kat adta, a „Cultura“ című vígjá­tékában a típusallkotás felejthetet­len példáit állította elénk, akinek költészetében a legvaskosab-b né­piesség kapott költői -szárnyalást: harminckét -éves korában végzett a tüdc'baj. írásait ellz-árta a nyilvá­nosságtól korának uralkodó osztá­lya, költészetét igyekezett megha­misítani -a burzsoá irodalomtudo­mány. Napjainkban azonban tisztán lát­juk jelentőségét, szacializmust épí­tő -népünk szeretettel hajol művei felé. S örök útravalóul viszi magá­val, amint halad a boldog kor felé melynek -eiíővetelében rendíthetet­lenül' ihitt Csokonai, amikor írta: „Én ugyan lelketlen ,por -leszek már akkor de jőttödre vígan zengem énekemet“ 9 SPORT Nagy küzdelem ufón — döntetlen SVÉDORSZÁG—MAGYARORSZÁG 2:2 (0:0) A magyar csapat nem tudta kihasználni elsőfeiidőbeii nyomasztó fölényét December 31-ig lehet jelentkezni az 1954. évi aspiranturára A tudományos kutatómunka elölt álló feladatok maradéktalan végrehajtásának elősegítése érde­kében a tudományos minősítő bi­zottság a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1950. évi 44. sz, törvényerejű rendelete -alapján pá­lyázatot hirdet az 1954. évi aspi­ránsfel vétel ékr e. Az aspirá-nsképzés célja vala­mely tudományág területén kitű. nőén felkészült, a szűk-eb,b szak­területen kiterjedt és elmélyült is­merettel rendelkező — ia kutatás módszertanában járatos, önálló tu­dományos kutatómunkára 'képes, marxista-leninista világnézetű tu­dósjelöltek szervezett képzése. Aspiranturára jelentkezhet az, aki a tudományos kutatómunka iránt kedvet és tehetséges érez, abban az esetben, ha egyetemet vagy főiskolát végzett, vagy egye­temi tanulmányait az 1954—55-ös tanévben befejezi. Kivételes eset­ben egyetemi vagy főiskolai vég­zettség nélkül is lehet jelentkezni aspiranturára, amennyiben a /pá­lyázó az egyetemi vagy főiskolai végzettségnek megfelelő szakmai tudással rendelkezik. A tudományos minősítő bizott­ság 1954. évi aspirán-sfelvétél-ekke 1 kapcsolatban pályázati 'hirdet­ményt tett közzé, amely az összes egyetemeken, főiskolákon és na­gyobb üzemekben megtalálható. A pályázati felhívás részletesen tar­talmazza ?. pályázattal kapcsola­tos kérdéseket és felsorolja a tu- damány-területéke't, amelyekre pá­lyázni lehet. A pályázati kérelmeket 1953 de­cember 31-ig -kel! a tudományos minősítő bizottsághoz beküldeni. A NÉPMŰVELÉSI MINISZTÉRIUM MÚZEUMI FŐOSZTÁLYÁNAK FELHÍVÁSA A népművelési miiírisztórium, was- 'és fémhulladék gyűjtésiével kapcso­latban felhívja az üzemeik, válil­latok, intézmények és a nlKlgyközön-- siélg figyielmiét', fordítsanak különös gondot olyan anyagokra, amelyek a műszaki tudományok és az iijpatr fejlődése ‘ezsmpontjóiból) a létesíten­dő műszaki múzeum síz-ámára érté­ket jelent nek. Ilyen anyagokról (régebbi gépeik, -glépiailklartrősizek. széhkezatek, műszereik, egyiéb eszkö­zeik. sítb.) 'bíadökosa'i'k beszodigátlttat'ás előtt értesítsék a népműviellésii maÖ­misztérium múzeumi főosztályát (VIII. Puskin 4. 14—lő. tefafon1 141—080 99 mellék propaganda csoport) Ez a felhívás vonatkozik a mán.' esetleg begyűjtött anyagira. ás, eziérlt a múzeumi főosztály kéri a MÉH telepvezetőket. , lfilgyé!lme,sien' nézzék át a huifedékanyagot, s amennyiben a műszaki, múzeum szlálmérai érteiket jelentő anyagra akadnak, értesítsék a múzeumi fő­osztályt. MI TÖRTÉNT TRIESZTBEN? A „Mi van a 'nagyiviilíágban’1 so­rozat novemberben megjelenő 25. füzete a triesztii kérdéssel foglal­kozik. Árkus István íráséiból vilá­gos kéipet ikiapunk ai triesztii 'kérdés létrejöttének előzményeiről, s arról; milyen aljas szerepet visznek az aimeirikaíi imiperiaiMisitiíík a kérdés eV mérgiesítéi^ében'. A trieszti ügy egyike azoknak a problémáknak, amelyek tárgyalá- dkklál, a nemzetközi egyezmények betartásává] könnyen megöli,dhaték. Az am 'i-ii;kai-,a.nigiol ámpeiiiíaOjiisták nzoniban nem .a: pnoibliámák magol- diálsára. hanem eímérigje&íifíéöéne tö­rekednek. hegy növeljék a- memz-eit- iközi feszültséget- s előkészítsék a III. világháború kirobbainitását. Árkus István írása megvilágít­ja, mennyiben VesaélyEiZitleti a tri­eszti kérdés megctMatlainsóga az /emberiség békéjét, mi a ínyötja a trieszti kérdés megcWisáiniak, s mi a békemozgalctm feladata a kér­dés békés rendeizésáneik olősegí-tíéslé- ben. Az Országos Biókietanáfts lBgújaJhb kiülpo-liltilkai kiadván yai úja'tíb s: ­ígítséget- nyújtanak & béke malgya-r- or.szsí-gii híveinek, hogy helyesen 'tá­jékozódjanak a. legfontosabb niem- ze tkjai,, külpoui/tikaii eseményiekben. APRÓHIRDETÉSEK Vizsgázott gőzgépkezelőket, egyéb gépkeze­lőket és Lr.akto r v ezc-t őke 1, vaűamint seg-éd- ínimkásókat somogyinegyei munkára azonnali belépéssel felvesz a 3. sz. Mélyépítő Vállalat Kaposvár, Május 1-utea 57. Eladó kettő darab márkás szép kluMotel asztai’íkával, nagy kép. Kanizsai-utca 3. Irodába is alkalmas Schöberl ágy és asztalka! eladó. Baj esi Zs.-u. 46. Keresek bérbe zongorát vagy pianinót. Aján­latot Kanizsai-u. 18 alá kérek Farkas Pál névre. Vennék negyvenes bilgerli csizmát. Eladó buktatás üstház, 100 SAGIIS-moto-r. Ilorvátli Streith-u. 13. Használt íróasztalokat veszünk. Fászért KOz- pont Kaposvár, Ady Endre-u. 8. SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsurakovszki Mihály Felelős kiadó: Tóth István. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor-u. 7. Telefon: 901, 463, 168. Kiadóhivatal: Kaposvár, Május 1-utca 12. Telefon: 999. Somogymegyei Nyomdaipari Vállalat Kaposvár, Latinka Sándor-u. 6. Telefon: 828 Nyomdáért felel: Hidas János. Gyönyörű Népstadionunkban vasárnap volt az első nemzetekközöliti válogatott Jabdarúgómérkőzés. A 19. niagyar—svéd mér­kőzésre ismét megteltek a lelátók. Nyolcvan­ezer néző előtt, rövid, ünnepség után kezdő­dőit' inog i iái mérkőzés az osztrák Steiner já- tékveszető isi pjelére. A csapatok így álllliak fel: Magyarország: Grosies, Buzánszki, Lóránt, Lantos, Bozsik, Zakariás, Budai; II._ Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor. Svédország: K. Svensson, Samuelsson. Gus- itaJsson, Berginark, S. O. Svensson, Lindh, Harnrin, K. A. Jakobsson, J. Eriksson^ Kall- gren, F. Jakobsson. Hidegkúti indította cl a lal/dát szélfcl hátban. Az első támadásukat a magyar csapat vezette, amelyeket a sa-éd vedeljem nehezen tudott clhárilani, majd Hidegkui távoli lövése elkerülte a kaput. Percekig pattogott a labda a svédek térfelén. Bozsik 20 méteres lövése „ kapu fölé: szállt, majd ,szép adogatás-után Puskás kitörése akadt el a jól tömörülő svéd védelmen. Elég gyorsiramú, érdekes volt a játék. A 10. percben Hidegkuti előtt nyílt alkalom góllövésre: már egyedül állt- a| ka­puval szemben, bét méterről lőni készült, amikori a- fürge /svéd kapus, merész vetődés­sel mentett. A svédlek1 eddig csak szórványo­san támadtak, de »mikor aztán lélegzethez jutottak, azonnal komoly veszélyt teremtet­tek ti magyar kapu cööt. A 15. percben a két Jakobson vezetett formás támadást, amely­nek végén Eriksson kitűnő helyzetben a kapu mellé gurította -a labdát. Ezután a magyar együttes] az eddiginél is nagyobb, néha nyo­masztó fölényt)« került. K svéd csapat- tel­jesen beszorul', ‘csak védekezett, de ezt jól csinálta. Hátvédei cgyeszerűem, tisztán, gyor­san rombolták szét a magyar támadásokat. Igaz, hogy dolgukat megkönnyítették — a magyar csatárok. akik sokszor felesleges ado­gatással, körülményesei! szőtték támadásai­kat. Főleg Kocsis volt erőtlen. A svéd kapu ostroma közben a 22. percben; Puskás, egy perccel később pedig Bozsik erős lövése pat­tant vissza a kapufán». A szerencse -is el­pártolt a magyar csapattól^ sorra- maradtak ki a gólt ígérő holyzete-k. emellett) Svensson az „egykapus“ játékban kitűnően védett. Né­hány, perced a félidő1 befejezése előtt ismét biliden támadást indítottak a svédek, firo- sies tétovázott a kifutásnál, a svéd jobb- össze'kölö' előbb érte el) a- labdát, az üres kapura fejelt és Buzáns-zky esőik az utolsó pillanatban tudott nW-mleni. A í'éidö végéig nem esetit gól. A szünetben a magyar csapat cserét hatá­rozott el: a bokáját fajáhvló Kocsis helyére Hidegkúti került, ai középesut-ár pedig Palo­tás tett. A második félidőben — uz addig ,.szelíden játszó, inkább csak szerényen védekező svéd | csai>at már az első pillan-aittóL kezdve meg­lepte a magyar csapatot és a közönséget friss, gyors kezdeményező játékával. A svéd vá logaitott — mint kitűnt — az erős széllel szemben az első félidőben cs*aik védekezésre rendezkedett lie, most azonban a sdefct „meg- nyergeivé“ igyekezett mind gyakrabban tá­madni.* A taktika sikerrel járt. A. játék ki­egyenlítetté vált. inár nemcsak a magyar csapat támadott, hanem igen sokszor ko­moly gondot okoztak a mágyán védőjátéko­soknak a svéd csatárok gyors, néhány húzás- ! tail megoldott, de mindig veszélyes akciói. Az egyik támadás végén a 7. percb'em Iíam- rin beadásánál a teljes magyar védelem már „sakk-malit* voflfc, két svéd játékos állt szem ben — -az üres kapuval. Eriksson négy mié-* térről küldött fejese azonban a kapufáról visszapattant, s Källgren lövését Buzánszky a gólvonalról vágta vissza. Még ugyanebben a percben nagy esélyhez jutott] a magyar csa­pat. Samuelsson svéd jobbhátvéd a tizenha­toson Ibiiül kézzel érintette» a. labdát^ de a 11-HiSt Puskás' a kapu/ mellé lőtte. Válogatot­tunk isimét elszalasztottá a kedvező alkalmat. Ez fel vili any ózta cl svédeket, a magyar játé­kosok pedig idegesen játszottak tovább. A 15. percben Káirigrerr kapta a labdát, mint egy 20' méterre a kaputól. Buzánszky és Ló­ránt — bár mindketten a közelbien voltak késlekedtek a beavatkozással. Az összekötő hirtelen a kapu felé fordult, a! jól (elta'láütt labda' a szél szárnyán védliefietlenül vágódott kapu sarkába. (1:0). A közönség nagy taps-’ sal* jutáimü/Zta á svéd játékosok kitűnő tenl- jc-sítményél. A gól után a magyar csapat erősített, s a 22. percben két szabadrúgás szöglet, jelezte a magyar labdarúgók )Jen.- dűhletesebb játékát. Végre a 28. percben meg- züLetelt a kiegyenlítő gól. Hidegkúti igen ügyesen magára vonta a védőket, majd a 'teljesen tiszán álló Palotásnak adta a; labdát, aki hat méterről (erős 215 véssed gólt lő lit. (1:1). A gól szárnyakat adott a magyar csapáit^ naiv, hangot a közönségnek. A 33. percben Czibor váratlan lövéssel megszerezte a veze­tőit, is a magyar válogattatitak. (1:2). Már- már úgy látszott, hogy a. magyar csapat „zsebében“ van ia győzelem. De nem így tör- lént: a svéd csata**sor még egyszer; kihasz­nálta a magyar védetem ingadozását. A 42. percben G-rosicsi a kapu élé ívein ‘Uabdátí el­vétette, azi kiperdültl kezéből és a fedezetle­nüli hagyott, szemfüles Ilamrin az üres ka­puba fejelte. (2:2.) Ez az eredmény már nem változott. A mérkőzés váratlan eredményt hozott, hi­szen a magyair válogatott az utóbbi mérkő­zésekén mindig biztosan győzött a svéd csa­pat ellen. Ezúttal! azonban játékosaink el­maradtak szokott formájuktól a lelkesedéi- mellett nem esdllog''.iatták azokat az erénye­ket, amelyek a magyar labdarúgást a viliág , legjobbjai közé emelték: a gyorsaságot, lele­ményességet, átülőerőt, biztonságos védelmet.. Az első félidőben valós ággal kiiasszisfölény- mutai'lkozolt ai két csapái között a magyar- csapat értékes fölényét azonban a gőliok jelentették volna. Rossz fényt vei a magyar csatársorra, hogy nagy fölényét ekkor egy gól erejéig isein tudta kihasználni. Támadá­sai később is gyakran túlságosan bonyolul­tak, lassúak voltak; kevés helyváltoztatást labdafutitatiást 'llátunk, és a gyors svéd védők, mindig idejében össze tömő r ül íek a kapu előtt- A magyar csapatban csupa ni Bozsik és Bu­zánszky játszott jól. Hidegkúti ugyan ki­tűnően kezdett, de aztán ö is elmerült a pe- peeselgeléslíen, s csak a második fél­időben volt néhány újabb jó .akciója. Pus­kás ezúttal színié affig/ jelentett' veszélyt a? kapura — igaz, hogy erősen vigyáztak rá. A többiek általában közepes tefljesítményt: nyuj lo tilak. A svéd együttes a vártnál kedvezőbb be­nyomást kellett. Játékosai az első félidő ben., a védekezésben tűntek ki, a másodikban, már többet és veszélyesebben támadlak. Be­bizonyították hogy a labdarúgómér'kőeéseftí nagyon sok függ a jój taktikáitól. Azi »ilső fél­időben, szé!lel szemben a svéd taktika ez: volt: lehetőleg gólt nem kapni éA gyors elő­retör ésekkicl megzavarni az ellenfelet. A ezü- nel után a taktika megváltozott: ,a/ szél se­gítségével már 'sokszor osromoltak is. A köz- vetfjCin védelemben és a mindössze 19 éves- Ilamrinbani kitűnő játékosokat ismert meg: a budapesti közönség. A sportszerű, baráti keretek közölt lefolyt: mérkőzést Steiner osztrák játékvezető kitű­nően irányította. A vasárnapi mérkőzés .sok tanulsággal, szolgált a november 25-i, londoni magyar— angol találkozó előtt. A magyar válogatott­nak a Wemblc.y-stadionhan sokkafli gyor­sabban, erőteljesebben, hátú rozottabban, ke- vesbbé körülményesen kell játszania, ha meg akarja őrizni hároméves veretlenségét. Nyilatkozat a mérkőzésről Mándi Gyula állami edző: „A svéd. labda rúgóváloga tolt ' vánaÜanuS igen kemény elienílélnek bizonyult. A ma­gyar csapait az első félidőben jelentős fö­lényben volt, csabár-sorunk azonban nem volt. képest megbirkózni az igen jól védekező své­dekkel. A szünet után kiegyensúlyozottabb* tett a játék, a svédek többször támadásba* lendültek. A magyar csapat ekkor halvá­nyabban játszott. Végeredményben nagy küzdelem után döntetlen eredménnyel kel­lett megelégednünk. A 2:2 azonban egyálta­lán nem lehangoló a november 25-i angol— magyar mérkőzés előtt. Csapatunk játékában: kétségtelenül voltak liibák^ a csatársor kissé körülményesen játszott, nem tudta megtalál­ni a tömörülő svéd védelem elleni lleghelye- s’ebb taktikát. Mindenekelőtt ezen a hibán kell javítanunk. Változatlanul bizalommal vagyunk a csapat valamennyi tagja iránt, & reméljük, hogy november 25-én sokkal job­ban megy; majd a játék.“ Bozsik József: ,,Nagyon jól akartunk ját­szani, de időnként meglehlősen széteső volt csapatunk játéka. Rengeteg jó helyzetünk alapján gólokkal nyerhettünk volna. A své­dek nagyszerűen küzdöttek, az eredmény igazságos.“ Rúd olt' Kock, svéd szövetségi kapitány:: „Nagyon örülünk a 2:2-os ereménynek, amely csapatunk egyik legnagyobb sikere a leg­utóbbi években. Játékosaink jól játszották a- védekező taktikái, sikerült a renkívül veszé­lyes magyar csatársort meg'akadályoznunk több gól elérésében. Együttesünkből különö­sen Guslafsson emelkedett ki, aki fánadhatat- nul és jól küzdött. A magyar válogatott gyen­gébben játszotit mint legutóbb Stocholmban, de időnként igyi is megmutatta, hogy» rend­kívüli tudású együttes. Különösen a két fe­dezet játszott; jól. Ki kell emelnem a magyar közönség tárgyilagosságát, hozzáértését.“ J. Ei-ilesson, a svéd válogatotrt középcsa­tára: „Taktikailag arra készültünk, hogy erő­teljes védekezéssel csak kisgólamyú veare- séget szenvedjünk az oillimpiai Ixajnok magyar csapattól. Az első félidő után azonban úgy láttuk, hogy gyakori támad árokká! érméi jobb eredményt is eliérhetünk az ezútitai gyengébbem játszó magyaa* válogatott ellen- Telje9 mértékben elégedettek vagyunk & dönfcettennel.*’ John Gamikin, a „New Chronicle“ című an­gol lap Budapestre küldött ludósitója: „Először láttam a magyar labdarúgóválo- gátoltat, s annak ellenére, liogy ai csapat já­téka elmaradt a várakozástól, látszott, hogy komoly, nagy erőt képviselő egAiittes. A ma­gyar osiapat csatárai nem játszottak eléggé célratörően. A svéd csapat védelme egészen rendkívüli teljesítményt nyújtott, s a második íélidőlxm csatársora veszélyes támad ásókat izetott. A magyar válogatottból Bozsik tet­szett a legjobban, aki egyike a. legjobb játé­kosoknak, akiket valaha láttam. Érdeklődéssel nézek a november 25-i angol—magyar talál­kozó c!é_ amely szerintem az évszázad legna­gyobb mérkőzése lesz. Meg kell azonban átliapítanom, hogy a magyar válogatottnak Londonban jobban kell majd“ játszania, ha sikert akar elérni az angol csapn/t ellen.“ (Megjelent a „Szabad Nép“ november 16-i számában.)

Next

/
Thumbnails
Contents