Somogyi Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-17 / 269. szám

4

SOMOGYI NÉPLAP

Kedd, 1953 november 17.

Csokonai Vitéz Mihály születésének 180. évfordulója

180 évvel ezelőtt 1773 'november 'keserves tapasztalatokkal került 17-én született Debrecenben a fel-'szembe. „Templomkerülő, istenta- világosodás korának naigy magyar ! gadó“ — vádolták, mert diáktár- kö'lltője, Csokonai Vitéz Mihály. Alsaival a debreceni nagyerdőben ta- nép érdekét, haladását szolgáló Iáikozott 'templomjárás helyett és

ott, verseket olvastak, természettu dományos kérdésekről vitatkoztak- Tekin'tiéíyrombolónak és 'erkölcstelennek bélyegezték m.eg, mert nem tett® maigáévá a feudális kor rot- hedt erkölcseit és szomjas, fogékony szelleme feszegette 'azt a börtönt, amelybe a maradj professzorok légmentesem szerették volna elzárni a fiatalságot az új felfogások. elől.

A kollégium kapuja becsuikódoit előtte és ez jelképes volt egész életére. A költő előtt, aki a haladás szolgálatában állt, aki a fejlődés utáni vágyát, a magyar elma radot-tság miatt érzett fájdalmat fejezte ki, bezárult minden. Debreceniből Sárospatakra ment jogot tanulná, de néhány hónapos bepillantás abba. a jogi csűrés-csavarás- Iba, mely mindig megtalálta a megfelelő cikkelyt ahhoz, hogy a népei kisemmizze és a hatalommal szembenállóikat elnémítsa, . elég volt ahhoz, hogy itt is kiteljék az ideje. A felvilágosodás 'harcosa nem vállalhatta a 'kiválóságok, előjogok védelmét. Visszatér az irodalomhoz. Nyakába veszi az országot, hogy könyve kiadásaihoz pénzt kerítse®. Begyalogolja rossz tüdejével a fél országot, pártfogóit, mecénást keres, gondolathóhér cenzorokkal viaskodik. Pozsonyban már belefárad a harcba, megalkuszik önmagával, megpróbál alkalmazkodni a kar szelleméhez, hogy gondolatait nyomtatásban lássa, s megindítja hetilapját, a „Diétái Magyar Múzsá“-t. Az alkalmazkodó versek közé csempészi igazi írásait. Vállakózása kudarccal végződik. Keserű csalódással megy Komáromba, ahol szintén nem tája négyéves korában meghalt. Főj- -ál mecénást, de találkozik Vajda tó szegénység légkörében nőtt, fel, Júliával s ennek köszönheti a u®*- tt vidám, gondtalan gyermekkar gysr költészet a Liuliai-dalokaí. Ál- teljesen elsikkadt él-étéből. Már ajtóst hajszol, tanári foglalkozást debreceni kollégiumiban, ahol jó- jya'lal Csurgón. A gazdag gabona- módú idíáktársaiinalk lenézésével ta- j kereskedő upa azonban nem egye- lálkozott, vasfcalapo-s, maradi gon-j2“ beje '--ányán-ak a szegény kök dol-kodású, engedelmeskedő és való ih ázass agáiba, s az őszirodalomban ragyogó fejezetet jelent munkássága, melynek különösen első szakaszában, a Mariino- vics-moűgalom felszámolásáig terjedő időben, bátran leplezte le a rendi társadalom, a kiváltságosok 2 üllőtts.égét, szenvedélyesen ostorozta a nép kizsálkmányolótt, s megmutatta az iga alatt nyögök keserves szenvedéseit. Haladást 'szolgáló, -redeti mondanivalóit, a legtökéletesebb és legsokoldalúbb történeti jelentőségét legnagyobb- jaink; Petőfi, Arany, Ady, József Attila is hangsúlyozták. Ady „A magyar pimodán“-ban ezt írja: „Legroíionabbnak az összes volt és lehető magyar költők közül Csokonai Vitéz Mihályt érzem magamhoz .. . Unokájának érzem és tudom magam“.

A felvilágosodás harcosának

hangja legtisztábban, legbátrabban a debreceni évek alatt irt köíte- jnényellben csendül meg. Bírál, ostoroz mindent, ami megérett a változásra': az ingyen élő heréket és lakájaikat, a haladástól irtózó, műveletlen magyar nemes-eket, a Pa_ rasztnyo-morító törvényeket, a köz- igazgatás és „igazságszolgáltatás“ embertelenségét., a nagybirtok és születés előjogán felépült magyar feudális társadalmat, az önző, kapzsi polgárt, a pénzsóvár cívist. Ez a költő, akit a- polgári irodalomtör- téneííráls a rokokó -kor kecses bájait megszólaltató, pillangóként csapongó, játékos létekké, majd önmagával mégha sonkát szellemmé, költészetét életien kívüli, elzárt ligetté hamisította — a magyar valóság sebeit és bűneit kérte számon ebben az időben.

Nem is lehetett ez máskép. Apsem gondolkodó diákokat kívánó tanárok reakciós felfogásával ütközött ö'ssze: kínzó problémákkal, egy gazdag kereskedőhöz.

tálykorlátok merevsége egy álommal ismét szegényebbé teszi Csokonait. Vajda Júlia feleségül megy

Huszonöt éves Csokonai, amikor a komáromi nagy csalódás után összeomlott vágyakkal megy tovább. A csurgói tanárkodás és „utód koldulás“ útjára, hogy végűi, amikor Csurgón megbízatása lejár, ismét kezébe vegye a ván- dorbotot és hazagya,logoi Debrecenbe, ‘hogy irodalomnak szentelje éleiét. Itt küzd a szegénységgel, lázongó lélekkel javítgatja összegyűjtött írásait, már nem is remélve, hogy ‘nyomtatásban lássa viszont. Egyre fogyatkozó tüdejével már c-sak a jövő számára- dolgozik. A jövőről álmodik. .Barangolása -során még jobban megismerkedett a

néppel, még mélyebben összeforrott sorsa velük, a kisemmizettekkel, akiket ugyanúgy kifosztottak, megalázták, mint öt. Ugyanaz a társadalom fosztotta ki a szegény népet, amelyik tőle elvette Lillát, az írásai nyilvánosságát, amelyik becsukta e'l-att® a kollégium kapufát, elzárta előle az éle-t lehetőségét, mély szellemi vesztegzár alá helyezte műveit.

De így sem gondolt rá, hogy az írást abbahagyja. „Ha írok is, amint hogy én már anélkül nem tarthatom fenn létemet, írok a boldogabb maradékoknak, írok a XX. vagy XXI. századnak“.

Csokonai nem is hagyja él többet Debrecent. A költővel, aki Tempefőiben megmutatta a rendi Magyarország züllött« égéit, kulturális elmaradottságát, aki a Doroty- tyában első iga-zi komikus eposzunkat adta, a „Cultura“ című vígjátékában a típusallkotás felejthetetlen példáit állította elénk, akinek költészetében a legvaskosab-b népiesség kapott költői -szárnyalást: harminckét -éves korában végzett a tüdc'baj. írásait ellz-árta a nyilvánosságtól korának uralkodó osztálya, költészetét igyekezett meghamisítani -a burzsoá irodalomtudomány.

Napjainkban azonban tisztán látjuk jelentőségét, szacializmust építő -népünk szeretettel hajol művei felé. S örök útravalóul viszi magával, amint halad a boldog kor felé melynek -eiíővetelében rendíthetetlenül' ihitt Csokonai, amikor írta: „Én ugyan lelketlen ,por -leszek

már akkor de jőttödre vígan zengem

énekemet“

9 SPORT

Nagy küzdelem ufón — döntetlen

SVÉDORSZÁG—MAGYARORSZÁG 2:2 (0:0)

A magyar csapat nem tudta kihasználni elsőfeiidőbeii nyomasztó fölényét

December 31-ig lehet jelentkezni az 1954. évi aspiranturára

A tudományos kutatómunka elölt álló feladatok maradéktalan végrehajtásának elősegítése érdekében a tudományos minősítő bizottság a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1950. évi 44. sz, törvényerejű rendelete -alapján pályázatot hirdet az 1954. évi aspiránsfel vétel ékr e.

Az aspirá-nsképzés célja valamely tudományág területén kitű. nőén felkészült, a szűk-eb,b szakterületen kiterjedt és elmélyült ismerettel rendelkező — ia kutatás módszertanában járatos, önálló tudományos kutatómunkára 'képes, marxista-leninista világnézetű tudósjelöltek szervezett képzése.

Aspiranturára jelentkezhet az, aki a tudományos kutatómunka iránt kedvet és tehetséges érez, abban az esetben, ha egyetemet vagy főiskolát végzett, vagy egyetemi tanulmányait az 1954—55-ös tanévben befejezi. Kivételes esetben egyetemi vagy főiskolai végzettség nélkül is lehet jelentkezni aspiranturára, amennyiben a /pályázó az egyetemi vagy főiskolai végzettségnek megfelelő szakmai tudással rendelkezik.

A tudományos minősítő bizottság 1954. évi aspirán-sfelvétél-ekke 1 kapcsolatban pályázati 'hirdetményt tett közzé, amely az összes egyetemeken, főiskolákon és nagyobb üzemekben megtalálható. A pályázati felhívás részletesen tartalmazza ?. pályázattal kapcsolatos kérdéseket és felsorolja a tu- damány-területéke't, amelyekre pályázni lehet.

A pályázati kérelmeket 1953 december 31-ig -kel! a tudományos minősítő bizottsághoz beküldeni.

A NÉPMŰVELÉSI MINISZTÉRIUM MÚZEUMI FŐOSZTÁLYÁNAK FELHÍVÁSA

A népművelési miiírisztórium, was- 'és fémhulladék gyűjtésiével kapcsolatban felhívja az üzemeik, válillatok, intézmények és a nlKlgyközön-- siélg figyielmiét', fordítsanak különös gondot olyan anyagokra, amelyek a műszaki tudományok és az iijpatr fejlődése ‘ezsmpontjóiból) a létesítendő műszaki múzeum síz-ámára értéket jelent nek. Ilyen anyagokról (régebbi gépeik, -glépiailklartrősizek. széhkezatek, műszereik, egyiéb eszközeik. sítb.) 'bíadökosa'i'k beszodigátlttat'ás előtt értesítsék a népműviellésii maÖmisztérium múzeumi főosztályát (VIII. Puskin 4. 14—lő. tefafon1 141—080 99 mellék propaganda csoport)

Ez a felhívás vonatkozik a mán.' esetleg begyűjtött anyagira. ás, eziérlt a múzeumi főosztály kéri a MÉH telepvezetőket. , lfilgyé!lme,sien' nézzék át a huifedékanyagot, s amennyiben a műszaki, múzeum szlálmérai érteiket jelentő anyagra akadnak, értesítsék a múzeumi főosztályt.

MI TÖRTÉNT TRIESZTBEN?

A „Mi van a 'nagyiviilíágban’1 sorozat novemberben megjelenő 25. füzete a triesztii kérdéssel foglalkozik. Árkus István íráséiból világos kéipet ikiapunk ai triesztii 'kérdés létrejöttének előzményeiről, s arról; milyen aljas szerepet visznek az aimeirikaíi imiperiaiMisitiíík a kérdés eV mérgiesítéi^ében'.

A trieszti ügy egyike azoknak a problémáknak, amelyek tárgyalá- dkklál, a nemzetközi egyezmények betartásává] könnyen megöli,dhaték. Az am 'i-ii;kai-,a.nigiol ámpeiiiíaOjiisták nzoniban nem .a: pnoibliámák magol- diálsára. hanem eímérigje&íifíéöéne törekednek. hegy növeljék a- memz-eit- iközi feszültséget- s előkészítsék a III. világháború kirobbainitását.

Árkus István írása megvilágítja, mennyiben VesaélyEiZitleti a trieszti kérdés megctMatlainsóga az /emberiség békéjét, mi a ínyötja a trieszti kérdés megcWisáiniak, s mi a békemozgalctm feladata a kérdés békés rendeizésáneik olősegí-tíéslé- ben.

Az Országos Biókietanáfts lBgújaJhb kiülpo-liltilkai kiadván yai úja'tíb s: ígítséget- nyújtanak & béke malgya-r- or.szsí-gii híveinek, hogy helyesen 'tájékozódjanak a. legfontosabb niem- ze tkjai,, külpoui/tikaii eseményiekben.

APRÓHIRDETÉSEK

Vizsgázott gőzgépkezelőket, egyéb gépkezelőket és Lr.akto r v ezc-t őke 1, vaűamint seg-éd- ínimkásókat somogyinegyei munkára azonnali belépéssel felvesz a 3. sz. Mélyépítő Vállalat Kaposvár, Május 1-utea 57.

Eladó kettő darab márkás szép kluMotel asztai’íkával, nagy kép. Kanizsai-utca 3.

Irodába is alkalmas Schöberl ágy és

asztalka! eladó. Baj esi Zs.-u. 46.

Keresek bérbe zongorát vagy pianinót. Ajánlatot Kanizsai-u. 18 alá kérek Farkas Pál névre.

Vennék negyvenes bilgerli csizmát. Eladó buktatás üstház, 100 SAGIIS-moto-r. Ilorvátli Streith-u. 13.

Használt íróasztalokat veszünk. Fászért KOz- pont Kaposvár, Ady Endre-u. 8.

SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsurakovszki Mihály Felelős kiadó: Tóth István. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor-u. 7. Telefon: 901, 463, 168. Kiadóhivatal: Kaposvár, Május 1-utca 12. Telefon: 999.

Somogymegyei Nyomdaipari Vállalat Kaposvár, Latinka Sándor-u. 6. Telefon: 828 Nyomdáért felel: Hidas János.

Gyönyörű Népstadionunkban vasárnap volt az első nemzetekközöliti válogatott Jabdarúgómérkőzés. A 19. niagyar—svéd mérkőzésre ismét megteltek a lelátók. Nyolcvanezer néző előtt, rövid, ünnepség után kezdődőit' inog i iái mérkőzés az osztrák Steiner já- tékveszető isi pjelére.

A csapatok így álllliak fel:

Magyarország: Grosies, Buzánszki, Lóránt, Lantos, Bozsik, Zakariás, Budai; II._ Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor.

Svédország: K. Svensson, Samuelsson. Gus- itaJsson, Berginark, S. O. Svensson, Lindh, Harnrin, K. A. Jakobsson, J. Eriksson^ Kall- gren, F. Jakobsson.

Hidegkúti indította cl a lal/dát szélfcl hátban. Az első támadásukat a magyar csapat vezette, amelyeket a sa-éd vedeljem nehezen tudott clhárilani, majd Hidegkui távoli lövése elkerülte a kaput. Percekig pattogott a labda a svédek térfelén. Bozsik 20 méteres lövése „ kapu fölé: szállt, majd ,szép adogatás-után Puskás kitörése akadt el a jól tömörülő svéd védelmen. Elég gyorsiramú, érdekes volt a játék. A 10. percben Hidegkuti előtt nyílt alkalom góllövésre: már egyedül állt- a| kapuval szemben, bét méterről lőni készült, amikori a- fürge /svéd kapus, merész vetődéssel mentett. A svédlek1 eddig csak szórványosan támadtak, de »mikor aztán lélegzethez jutottak, azonnal komoly veszélyt teremtettek ti magyar kapu cööt. A 15. percben a két Jakobson vezetett formás támadást, amelynek végén Eriksson kitűnő helyzetben a kapu mellé gurította -a labdát. Ezután a magyar együttes] az eddiginél is nagyobb, néha nyomasztó fölényt)« került. K svéd csapat- teljesen beszorul', ‘csak védekezett, de ezt jól csinálta. Hátvédei cgyeszerűem, tisztán, gyorsan rombolták szét a magyar támadásokat. Igaz, hogy dolgukat megkönnyítették — a magyar csatárok. akik sokszor felesleges adogatással, körülményesei! szőtték támadásaikat. Főleg Kocsis volt erőtlen. A svéd kapu ostroma közben a 22. percben; Puskás, egy perccel később pedig Bozsik erős lövése pattant vissza a kapufán». A szerencse -is elpártolt a magyar csapattól^ sorra- maradtak ki a gólt ígérő holyzete-k. emellett) Svensson az „egykapus“ játékban kitűnően védett. Néhány, perced a félidő1 befejezése előtt ismét biliden támadást indítottak a svédek, firo- sies tétovázott a kifutásnál, a svéd jobb- össze'kölö' előbb érte el) a- labdát, az üres kapura fejelt és Buzáns-zky esőik az utolsó pillanatban tudott nW-mleni. A í'éidö végéig nem esetit gól.

A szünetben a magyar csapat cserét határozott el: a bokáját fajáhvló Kocsis helyére Hidegkúti került, ai középesut-ár pedig Palotás tett.

A második félidőben — uz addig ,.szelíden játszó, inkább csak szerényen védekező svéd | csai>at már az első pillan-aittóL kezdve meglepte a magyar csapatot és a közönséget friss, gyors kezdeményező játékával. A svéd vá logaitott — mint kitűnt — az erős széllel szemben az első félidőben cs*aik védekezésre rendezkedett lie, most azonban a sdefct „meg- nyergeivé“ igyekezett mind gyakrabban támadni.* A taktika sikerrel járt. A. játék kiegyenlítetté vált. inár nemcsak a magyar csapat támadott, hanem igen sokszor komoly gondot okoztak a mágyán védőjátékosoknak a svéd csatárok gyors, néhány húzás- ! tail megoldott, de mindig veszélyes akciói. Az egyik támadás végén a 7. percb'em Iíam- rin beadásánál a teljes magyar védelem már „sakk-malit* voflfc, két svéd játékos állt szem ben — -az üres kapuval. Eriksson négy mié-* térről küldött fejese azonban a kapufáról visszapattant, s Källgren lövését Buzánszky a gólvonalról vágta vissza. Még ugyanebben a percben nagy esélyhez jutott] a magyar csapat. Samuelsson svéd jobbhátvéd a tizenhatoson Ibiiül kézzel érintette» a. labdát^ de a 11-HiSt Puskás' a kapu/ mellé lőtte. Válogatottunk isimét elszalasztottá a kedvező alkalmat. Ez fel vili any ózta cl svédeket, a magyar játékosok pedig idegesen játszottak tovább. A 15. percben Káirigrerr kapta a labdát, mint egy 20' méterre a kaputól. Buzánszky és Lóránt — bár mindketten a közelbien voltak késlekedtek a beavatkozással. Az összekötő hirtelen a kapu felé fordult, a! jól (elta'láütt labda' a szél szárnyán védliefietlenül vágódott kapu sarkába. (1:0). A közönség nagy taps-’ sal* jutáimü/Zta á svéd játékosok kitűnő tenl- jc-sítményél. A gól után a magyar csapat erősített, s a 22. percben két szabadrúgás szöglet, jelezte a magyar labdarúgók )Jen.- dűhletesebb játékát. Végre a 28. percben meg- züLetelt a kiegyenlítő gól. Hidegkúti igen ügyesen magára vonta a védőket, majd a 'teljesen tiszán álló Palotásnak adta a; labdát, aki hat méterről (erős 215 véssed gólt lő lit. (1:1).

A gól szárnyakat adott a magyar csapáit^ naiv, hangot a közönségnek. A 33. percben Czibor váratlan lövéssel megszerezte a vezetőit, is a magyar válogattatitak. (1:2). Már- már úgy látszott, hogy a. magyar csapat „zsebében“ van ia győzelem. De nem így tör- lént: a svéd csata**sor még egyszer; kihasználta a magyar védetem ingadozását. A 42. percben G-rosicsi a kapu élé ívein ‘Uabdátí elvétette, azi kiperdültl kezéből és a fedezetlenüli hagyott, szemfüles Ilamrin az üres kapuba fejelte. (2:2.) Ez az eredmény már nem változott.

A mérkőzés váratlan eredményt hozott, hiszen a magyair válogatott az utóbbi mérkőzésekén mindig biztosan győzött a svéd csapat ellen. Ezúttal! azonban játékosaink elmaradtak szokott formájuktól a lelkesedéi- mellett nem esdllog''.iatták azokat az erényeket, amelyek a magyar labdarúgást a viliág , legjobbjai közé emelték: a gyorsaságot, leleményességet, átülőerőt, biztonságos védelmet.. Az első félidőben valós ággal kiiasszisfölény- mutai'lkozolt ai két csapái között a magyar- csapat értékes fölényét azonban a gőliok jelentették volna. Rossz fényt vei a magyar csatársorra, hogy nagy fölényét ekkor egy gól erejéig isein tudta kihasználni. Támadásai később is gyakran túlságosan bonyolultak, lassúak voltak; kevés helyváltoztatást labdafutitatiást 'llátunk, és a gyors svéd védők, mindig idejében össze tömő r ül íek a kapu előtt- A magyar csapatban csupa ni Bozsik és Buzánszky játszott jól. Hidegkúti ugyan kitűnően kezdett, de aztán ö is elmerült a pe- peeselgeléslíen, s csak a második félidőben volt néhány újabb jó .akciója. Puskás ezúttal színié affig/ jelentett' veszélyt a? kapura — igaz, hogy erősen vigyáztak rá. A többiek általában közepes tefljesítményt: nyuj lo tilak.

A svéd együttes a vártnál kedvezőbb benyomást kellett. Játékosai az első félidő ben.,

a védekezésben tűntek ki, a másodikban, már többet és veszélyesebben támadlak. Bebizonyították hogy a labdarúgómér'kőeéseftí nagyon sok függ a jój taktikáitól. Azi »ilső félidőben, szé!lel szemben a svéd taktika ez: volt: lehetőleg gólt nem kapni éA gyors előretör ésekkicl megzavarni az ellenfelet. A ezü- nel után a taktika megváltozott: ,a/ szél segítségével már 'sokszor osromoltak is. A köz- vetfjCin védelemben és a mindössze 19 éves- Ilamrinbani kitűnő játékosokat ismert meg: a budapesti közönség.

A sportszerű, baráti keretek közölt lefolyt: mérkőzést Steiner osztrák játékvezető kitűnően irányította.

A vasárnapi mérkőzés .sok tanulsággal, szolgált a november 25-i, londoni magyar— angol találkozó előtt. A magyar válogatottnak a Wemblc.y-stadionhan sokkafli gyorsabban, erőteljesebben, hátú rozottabban, ke- vesbbé körülményesen kell játszania, ha meg akarja őrizni hároméves veretlenségét.

Nyilatkozat a mérkőzésről

Mándi Gyula állami edző:

„A svéd. labda rúgóváloga tolt ' vánaÜanuS

igen kemény elienílélnek bizonyult. A magyar csapait az első félidőben jelentős fölényben volt, csabár-sorunk azonban nem volt. képest megbirkózni az igen jól védekező svédekkel. A szünet után kiegyensúlyozottabb* tett a játék, a svédek többször támadásba* lendültek. A magyar csapat ekkor halványabban játszott. Végeredményben nagy küzdelem után döntetlen eredménnyel kellett megelégednünk. A 2:2 azonban egyáltalán nem lehangoló a november 25-i angol— magyar mérkőzés előtt. Csapatunk játékában: kétségtelenül voltak liibák^ a csatársor kissé körülményesen játszott, nem tudta megtalálni a tömörülő svéd védelem elleni lleghelye- s’ebb taktikát. Mindenekelőtt ezen a hibán kell javítanunk. Változatlanul bizalommal vagyunk a csapat valamennyi tagja iránt, & reméljük, hogy november 25-én sokkal jobban megy; majd a játék.“

Bozsik József: ,,Nagyon jól akartunk játszani, de időnként meglehlősen széteső volt csapatunk játéka. Rengeteg jó helyzetünk alapján gólokkal nyerhettünk volna. A svédek nagyszerűen küzdöttek, az eredmény igazságos.“

Rúd olt' Kock, svéd szövetségi kapitány:: „Nagyon örülünk a 2:2-os ereménynek, amely csapatunk egyik legnagyobb sikere a legutóbbi években. Játékosaink jól játszották a- védekező taktikái, sikerült a renkívül veszélyes magyar csatársort meg'akadályoznunk több gól elérésében. Együttesünkből különösen Guslafsson emelkedett ki, aki fánadhatat- nul és jól küzdött. A magyar válogatott gyengébben játszotit mint legutóbb Stocholmban, de időnként igyi is megmutatta, hogy» rendkívüli tudású együttes. Különösen a két fedezet játszott; jól. Ki kell emelnem a magyar közönség tárgyilagosságát, hozzáértését.“

J. Ei-ilesson, a svéd válogatotrt középcsatára: „Taktikailag arra készültünk, hogy erőteljes védekezéssel csak kisgólamyú veare- séget szenvedjünk az oillimpiai Ixajnok magyar csapattól. Az első félidő után azonban úgy láttuk, hogy gyakori támad árokká! érméi jobb eredményt is eliérhetünk az ezútitai gyengébbem játszó magyaa* válogatott ellen- Telje9 mértékben elégedettek vagyunk & dönfcettennel.*’

John Gamikin, a „New Chronicle“ című angol lap Budapestre küldött ludósitója: „Először láttam a magyar labdarúgóválo- gátoltat, s annak ellenére, liogy ai csapat játéka elmaradt a várakozástól, látszott, hogy komoly, nagy erőt képviselő egAiittes. A magyar osiapat csatárai nem játszottak eléggé célratörően. A svéd csapat védelme egészen rendkívüli teljesítményt nyújtott, s a második íélidőlxm csatársora veszélyes támad ásókat izetott. A magyar válogatottból Bozsik tetszett a legjobban, aki egyike a. legjobb játékosoknak, akiket valaha láttam. Érdeklődéssel nézek a november 25-i angol—magyar találkozó c!é_ amely szerintem az évszázad legnagyobb mérkőzése lesz. Meg kell azonban átliapítanom, hogy a magyar válogatottnak Londonban jobban kell majd“ játszania, ha sikert akar elérni az angol csapn/t ellen.“ (Megjelent a „Szabad Nép“ november 16-i számában.)