Somogyi Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-15 / 268. szám

I, 1953 november 15. SOMOGYI NÉPLAP 5 Az őszi munkák értékelése Uj tsz-t alakítottak a gölleiek . Évek óta mm volt ilyen kedvező időjárás az őszi szántás-vetési, íbie- takarítási munkákra, minit ezen az őszön. A korán elvetett' igabonáik már arasznyi magasságra ' nőttek és üd'ezöld leveleikkel éliborítwtták a ‘gondosain művelt szántóföldéit. Miegyiénik termelőszövetkezeteinek és dolgozó: parasztjainak szorgaL masalbbjai büszke örömmel szemlé­lik -ai igondlos munka erddiményét. Rinyaszentkirály,, Nagyatád, Keretei község dolgozó parasztjai a múlt év tapas'ztsallatai alapján ezen az őszön is a minisztertanács határo­zatának megfelelőin korán vetet­tek mert a korán elvetett íbúza. rozs, árpái ezen a nyáron '2—3 má­zsával növelte a ho’ldanikéniti ter- mésáltlagot. A heresznyei Dimitrov, a somogyiam,óeai Szorgalom tsa tagjai is biza kodással tekintenek a jövőévi gazdag termés elé. mert szorgalmas munkájukkal megterem­tették annak alapját. Különösen jó munkát végeztek ezen az őszön a marcalit járás ter- mefezövetkezistei és dolgozó pa­rasztijai, akik iái .megyében példamu­tatóan elsőnek fejezték Ibe az őszi­ek vetését, a kapások betakarítá­sát. De jól halad ebben ;a járás­ban. az őszi mélyszántás is- bár •ezen » téren még bőven van ten­nivaló. Megyénkben eddiig ezenkí­vül' a rozs vetését két járás, a csurgói és a fonyódi járás fejezte be. de legjobban bated' ezekben a járásokban a búza vetés.: is:. Néhány élenjáró Járás, község és "tsz kivételével azonban a kedvező, időjárás ellenére sem halad kielé- rgítően az ősziek vetése. Megyénk Szorgalmas és kötelességtudó .dolgozó parasztok laknak Kereki- ben. A község határában időben földbekerült a mag. szépen sar­jad az ősziárpa, búza, meg a rozo is. A begyűjtési tervet kapásod­ból is 100 százalékra teljesítette a község. Puller Pál, a mezőgazda- sági állandóbizöttság elnöke és Csapó Károly, a begyűjtési állan­dóbizottság elnöke sokat segíte­nek a tanácsnak a törvények vég­rehajtásában. A nevelő szó mel­lett egyéni példájukkal is ser­kentik gazdatársaikat a munkák elvégzésére és a beadás teljesíté­sére­Csöndör Teréz elvtársnő, a község pártszervezetének titkári, rendszeresen hetenként tart nép­nevelőértekezletet a párt népne­velőinek, s azok mindig új érvek­kel mennek ki a dolgozók közé. a búza; vetésűé 78, ro.Zs vetését 93.9 százalékra teljesítette csupán, ho­lott mindkét- növényféteség vetésé­nek határideje már rég lejárt. Kü­lönösen hátráltatja megyénk ősizi vetésterviéniek teljesítésiét a kapois- vári járás, mely rozs vetéstervét 85.1. búza vetéstervét 61.3 száza­lékra teljesítette. A kaposvári já­rás számos községéiben csupán az utóbbi napokban indult meg a ve­tés. Kaposfő, Kaposmérő, Baté köz­ségeikben alig 70 százalékát végez- tiélk éli a vetésinek. Pl. Baté község­ben hosszú ideiig a szárazságra hi­vatkoztak, nyilván1 ez mciginehezítet- te a vetést, de semmi esetire sem akadályozhatta meg azt. Ahogy Fo­nó községben lehetett szántani és. vetni, ugyainiíigy ai tőle 5 kilométer­re lévő Baté községiben is lehetett volna. E lemaradás nem is az idő­járás miatlt van Baté községben és megyénk többi vetésiben elma­radó községében- hanem a mairadi- sáig, az opportunista magatartás miatt. Eizt igazolja az is, hogy most. amikor esőt kaptunk, arra hivat­koznak egyicis közséigil tanácsok, hogy most meg a nedves talaj mi­att nem tehet vetni. Mindez nem más, .mint meghátrálás -ai nehézsé­gek elől, lemondás, a jövőévii) bő termésről és nem utolsósorban a párt és a kormány haitároaátaitaafc semmibevevése. A nagyatádi járásiban az őszi- árpa vetését mindössze 69.3 száza­lékra teljesítették,. De súlyos az el­maradás a rozsvetésíbem is. amit .at járás eddig 90 százalékra teljesí­tett a búza vetését' is csupán 91.1 százalékra teljesítette. Nem jobb .a Peringer József 9 holdas dolgo­zó paraszt neve mindig az élen­járók tábláján van. Szívesen megy népnevelőbe is, mert hallgatnak rá a faluban, mint élenjáróra. — Én nemcsak hogy nem sze­retek hátra lenni a munkával — mondja Peringer József — hanem látom, hogy egyéni érdekem is, hogy időben ellássam a dolgot. Tavaly is korán elvetettem és az én búzám 10 mázsát adott a nyá­ron egy-egy holdról, a község át­lagtermése meg csak 7 mázsa volt búzából. Szívesen segítek én a ta­nácsnak is a munkában, mert tu­dom, hogy a mi törvényeink be­tartásáért dolgozni megtisztel*) és elsőrendű kötelességem. Van mégis olyan dolog, amiért kissé neheztelek a tanácsra. Közsé­günkben ugyanis bevezették már régen a villanyt és én még most helyzet a barcsi lés; tabi járásokban sem. Megyénk egyes járásaiban mutatkozó lemaradásért súlyos fe­lelősség tehhieli a járási tainiáaeoikalt. amelyek a szárazság elimétete alap­ján félreálltaik és nem. mozgásáitot- ták ;a dolgozó parasztokat a, vetés elvégzésére. Az időjárás igen (kedve­ző ezekben a napokban, de az idő is sürget, mert a novemberi hó­napban minden nap ,bizonytalanabb a kinti munkákra. Tanácsaitoknak és pártszervezeteinknek a kedvező időjárást 'kihasználva, mindem fo­gat-erőt a vetési munkáikra! kell összpontosítani ok, ‘Segítségül kell hívni azokat is, akik már ellivetet- tek és biztosítani ke®, hoigy m el­következő 2—-3 nap ateitít minden dolgozó .paraszt., község és járás részletében teljesítse vetési tervét. Ne engedjük, hogy megyénk ebiben a munkában az utolsó megyék kö­zött végezzen az országban. Megyénk járásainak sorrendje a3 őszi munkálatokban: Trágyázásban; 1. marcali, 2. fo­nyódi, 3. siófoki. 4. csurgói, 5. kaposvári. 6. tahi. 7. barcsi, 8. nagyatádi. Szántásban: 1. marcali, 2, -fo­nyódi. 3. siófoki. 4. nagyatádi- 5. barcsi. 6. kaposvári, 7. csurgói, 8. tabi. Betakarítósban: 1. marcali. 2. fo­nyódi, 3, siófeki, 4. barcsi, 5. na’gyaít'ádi, . csurgói, 7. kaposvári, 8. tahi. Vetésben.• j marcali. 2. fonyódi, 3. csurgói. 4. siófoki. 5. barcsi, 6. nagyatádi. 7. tabi. 8. kaposvári. tömegekkel is petróleummécsessel világítok. Mi, hét család itt a falun kívül vagyunk és már kértük többször a tanácsot, hogy a költség meg­van, csak 4 pózna kellene és be­kötnék ide, mihozzánk is a vil­lanyt, intézze el, hogy meg le­gyen ez és még most sem intézte e> ■ Igaza van Peringer Józsefnek és a többi dolgozó parasztcsalád­nak is, akik a villany miatt ne­heztelnek a tanácsra. A dolgozó parasztok becsülettel teljesítik kötelességüket és segítik a taná­csot, akkor a tanács is segítse a dolgozókat jogos sérelmeik orvos­lásában. Ez az egyik feltéten-, hogy szorosabbra fűzze a tanács a kapcsolatát a dolgozó tömegek­kel, amely nélkül képtelen meg­oldani feladatait. A göllei Uj Élet tsz tagjai két héttel ezelőtt közgyűlésre jöttök össze. Nem a megszokott közgyű­lés volt ez, i'gen maigyjiéteinitőségű kérdést kellett 'eldönteni': mégpedig azt, hogy maradjanak a szövetke­zetben, vagy sem. „Lemondjunk az új, íboMoigalbb életet jelentő útról és visszaimenjüník az egyéni gazdál­kodás útjára, vagy tevábbvigyük a iharcoit az új úton.“ Ez volt a kérdés. Viharom volt ez a közgyűlés. Egyesek az -egyé,ni utat választot­ták, mások viszont szilárdan k&tal" tottaik a szövetkezet mellett, -mert igaz, hogy nemrégóta járják ezt az utalt, mégis vidámabb, boldogabb, gondtalanabb volt az életük. Az el­lenségnek azonban akkor sikerült többet megtéveszteni: és a közgyű­lés a tsz felosztása mellett foglalt állást. Igaz, hogy már akkor is ne­hezen ment ez- mert az öntudatos szövetkezeti tagok szilárdan kitar­tottak és már a, közgyűliefe®» is mé­hanyán meggondolták magukat. A szövetkezeti 'gazdálkodás hívei nem is hagyták magukat. Bár formtól-aig feloszlott a csoport, de lényegében nem. m rt a közgyűlés után máris Az állatállomány multévi átte- leltetése igen komoly gondot oko­zott a mi megyénkben is. Külö­nösen ott, ahol erre nem készül­tek fel kellő gonddal. Az elmúlt év tapasztalatai azt bizonyították, hogy ahol a tsz-tagok és az egyé­nileg dolgozó parasztok megfo­gadták a párt tanácsát és silót készítettek, a múlt aszályos esz­tendő ellenére is megfelelő meny- nyiségű és minőségű takarmány­nyal tudták ellátni állataikat. Az idei gazdag takarmányter­més mellett sem szabad figyel- menkívül hagyni a silótakarmány készítését, mert ezzel az eljárás­sal nemcsak nagyobb mennyiségű, hanem jobbminőségű takarmányt is biztosíthatunk állataink szá­mára. Megyénk néhány termelő- szövetkezetében, állami gazdasá­gában igen jól halad a silózás. De nem mondható el ez megyei vi­szonylatban. Megyénk a silózási terv teljesítésében az utolsó he­lyen kullog országos viszonylat­ban. Jelentősebb eredményt ed­dig csupán a siófoki járás ért el, amely silózási tervét 38.2 száza­lékra teljesítette. A járások több­ségében azonban igen súlyos az elmaradás. Például a fonyódi új csoport szervezéséhez láttaK Nem is íkellillatit isolkiá várni. Az ei múlt napokban ugyanabban a hellyi1 Elégben aiz Uj Élet tsz 'tagjai új bóJ megalakították a szövetkezeten Valamivel feeivieselbíb;!n, de annál eai Mindabban, Ma 12 család, 20 tag 120 hole földön viszik tovább a harcolt £ szövetkezet megszilárdításért, t boldog paraszti élet megteremtésé­ért. Csenidés Miiháilynlé, iái szövetik^' zet új leinöfce szilárd akarattal, lel­kesen -lláitoitit hozzál iá munkához, de a tsz valamennyi tagja elhatározta hogy a két hét kiesést aiz őszi mezőgazdasági munkában pár max alatt: pótolják. Kunfis Isitvám. a csioppirit trakitomistájla éjijíel-nappal kint van ,ai sízánitőtföldön hogy mi­előbb földibe kerüljön az élleltet je­lentő mag. Szénié Ferenc is a ma­ga 15 hcildijéin szerzett sók ‘éves ta­pasztal ataivaíl segíti a szövetkeze­tét. Mindenütt ott vain, ahol segí- temii kell. A igöltei Uj Élet tsiz tagjai új­ból bebizonyítják, hagy ia felemel­kedés, a1 jóllét igazi útja ia; Szövet­kezeti gazdálkodás. járás csupán 10.5 százalékra telje­sítette silózási tervét. Községi ta­nácsaink elhanyagolják az ilyen­irányú felvilágosító munkát, s belenyugszanak abba, hogy bő­ven termett az idén szálastakar­mány. Megfeledkeznek azonban arról, hogy nemcsak szálastakar­mány termett bőven, hanem ha­talmas mennyiségű a silózásra al­kalmas növény is. Takarékoskod­ni pedig most kell, amikor van miből. Az élenjáró állattenyész­tési tapasztalatok is azt bizonyít­ják, hogy állatállományunk fej­lesztése szempontjából renkívül fontos, hogy az állatok télen a szálastakarmány mellett Ízletes, vitamindús silótakarmányt kapja­nak. A községi tanácsoknak az el­következendő időben fokozott fi­gyelmet kell fordítaniok a silózási munkára és biztosítani kell, hogy a község mielőbb teljesítse silózá­si tervét. A megyei tanács értékelése sze­rint a silózási terv teljesítésében a járások sorrendje az alábbi: 1. siófoki 38.2 százalékkal, 2. ta­bi 21.4, 3. kaposvári 19.5, 4. bar­csi 18.2, 5. marcali 16.9, 6- csur­gói 15.3, 7. nagyatádi 12.2, 8. fo­nyódi 10.5 százalékkal. Fűzze szorosabbra kapcsolatát a a kereki tanács Gyorsítsuk meg a silózást kaposvári Szabadságzászló tsz A kaposvári Szabad ságzászió tsz-nél szokatlanul eleven, vidám zsiibotngás tölti be a novemberi es­tét. Az udvaron pattogva, szipor­kázva ég a rozsé, piros lángnyel­vek nyaldossák körül a bográcsok oldalát. A levegőben ínytcsi'klan- dozó, friss pecsenyeillat terjeng. A bográcsok körül fehérkötényes asz- szonyok sürgölődnek. Moring Fe- rencná, a főzés irányítója belekós­tol az ételbe, <$ nagy szakértelem­mel magyaráz hol egyik, hol- a másik asszonynak, féltve őrködik, ■nehogy odaégjen a pecsenye. Mo­ring,né már sok ilyen nagy fűzést irányított, hát most, amikor a tsz megalakulásának harmadik évfor­dulóját ünnepük, nem akar szé­gyenkezni az étel miatt, A tsz irodája előtt személyautók sorakoznak fél: megérkeztek a vá­rosból meghívott vendégek. Bent a helyiségben hirtelen elcsendesül a jókedvű beszélgetés, kacagás egy­befolyó vidám zaja. Boldog elv­társ, a tsz párttitkára és Molnár elvtárs, tsz-elnök az asztal mellé ■ állva köszöntik a jelenlévőket. — Szeretettel köszöntőm tag- társainkat és vendégeinket—csen­dül fel Molnár elvtárs ajkán a me­legen simogató hang — szövetke­zetünk születésének harmadik év­fordulója megünneplése alkalmá­ból. Néhány pillanattal később Bol­dog élvtárs vette át a szót, bogy beszámoljon a tsz életéről A bá­rom év küzdelmét ecsetelő szavaik hol lágy morajt, hol bűvösebb te­kintetet csalnak az emberek arcé­ira. Most gondolatban a tsz minden Hároméves a tagja újból átéli a közös harc örö­mét, nehézségeit egyaránt. — Kedves elvfársak — mondta erős hangsúlyai Boldog elvtárs — göröngyös volt az út sokszor, ame­lyen három esztendeje haladunk. Az új úton való járatlanságunk és az ellenség aknamunkája sokszor okozott bosszúságot számunkra, különösen az első évben. A meg­alakuláskor úgyszólván nem volt egyebünk, mint a két karunk. Ak­kor még se fogatunk, se boronánk nem volt. De közös akaratunk és a szebb életért való küzdeni aka­rásunk az volt és van most is. Ma büszkeséggel ünnepelhetjük 'Szö­vetkezetünk születésnapjának har­madik évfordulóját, mert harcunk eredményes. A közös tulajdonunk­ban van most 14 ló, 19 szarvas- marha és 132 sertés. A baromfiál­lományunk jelenleg 400 darab. Az államnak is mindenből eleget te­szünk s a tagságnak is van mit ap­rítania a tejbe. A nyáron a mi tsz-ürk alatt is Igyekezett az el­lenség megingatni a talajt, de en­nek ellenére megerősödtünk. Aki­ket megtévesztett az ellenség, azok is már visszafordultak felénk. A padokon mozgás támad, halk hangofsziányolk szállnak a szobá­ban végig, s a tekintetek mind egy- irányba szegezödnek. Francsícs Já­nos, ahogy egy pillanatra feltekin­tett, mindenünnen biztató mosoly- lyat találta szembe magát, * arca örömpínham égett. Örült, hogy meg­bocsátottak néki az embertársai, akiket nem olyan régen cserben­hagyott s ismét együtt lelhet azok­kal, akikkel olyan szívesen dolgo­zott a közösben két esztendőn át. — Most az ünnepélyes csoport- gyűlésen döntsünk — fordult a párttitkár Francsícs Jánois felé, —- hogy Francsícs gazda társat vissza­fogadjuk-e a tsz nagy családjába- De előbb mondja el Francsícs szomszéd, hogy miért lépett ki a tsz-ből ás most miért alkar vissza­jönni közénk. Francsícs János felegyenesedik, szemei tágra nyílnak és őszinte szavakkal kezdi: — Alapító tagja voltam ennek a sző vetkezetnek és szerettem mindig itt dolgozni. Nem is léptem volna ki, ha az akkori tsz-vezetőség a feleségem munka­egységére is becsületesen megadta volna a járandóságot. Őszintén szólva, megrövidítve éreztem ak­kor magam és ez vitt arra, hogy kilépjék. De azóta új vezetőséget választott a tsz tagsága és most már'nagyon szívesen dolgoznék itt megint. — Szavazzunk, elvtársak, kö­zénk fogadjuk-e? — szólt a párt- ti'tkár. A kezek hirtelen a magas­ba lendültek és kórusban kiálltás hangzott végig a szobában: — Kö­zénk fogadjuk' Francsícs János szeméből bol­dogság sugárzik, szíve a torkában dobog s csak annyi hang jön ki aj­kán: — Köszönöm. Boldogok most a tsz tagjai is va­lamennyien, mert tudják, hogy eáy becsületes embert, akit a régi ve­zetőség hibája miatt egy időre el­vesztettek, megmentettek maguk­nak. A gyűlésnek vége, s hamarosan az MlSZT kultúrcsoportjának éne­ke és népi tánca vonja. magára -1 jelenlévők figyelmét. Ezután Ben- ke Józsefné, a Kaposvári Nagyma­lom dolgozója, hajában pántlikával és szép matyó ruhájában, játékos' mozdulattal lép a szoba közepére s ifjú Fekete József népi zenekará­nak kíséretében szép magyar nótá­ikat énekel. Berikéné szépcsengésű hangján előtör a régi ismerős dallamú ma­gyar nóta: „Tizenhárom fodor van a szoknyámon .. . “ és szinte még nagyobb fénnyel csillannak meg a körülötte ülők szempárjai. Molnár János bácsi 71 éves, sok­szor hallott már szép magyar nótá­kat, mégis most úgy figyeli a szép. fülbemászó dallamot, mintha elő­ször hallana ilyent. Még a szivar is kialudj a kezében, ami pedig rit­kán fordul elő vele, — Nem mondom, ez aztán teszi — mondja elismerően Molnár bá­csi, amikor Benkéné befejezte az éneket — még nekem is kedvem volna énekelni. Sokat danutam én, mikor katona voltam ... — bizony 11 évig viseltem a katonamundért — emlékszik vissza Molnár.. bácsi — bejártam én Szerbiát annakide­jén, meg a Szovjetunióban is vol­tam. Sohasem felejtem el, mikor 1913-ban együtt gyű ttunk haza a Szovjetunióból Latinlka Sándor­ral, akkor hallottam először az In- ternaeionálét, de míg hazaérttünk, meg is tanultam. Micsoda derek ember volt az a Latinka ... ID Kaposváron az ő századjában vol­tam szakaszparancsnok. Vót is ké­sőbb a fehérterror alatt miért szen­vednünk. No, de nem hiába, mert amiért már iáikkor harcoltunk — ha két évtizeddel később is, — de osalk maglett. Hej, ha most leg­alább 30 évveil fiatalabb lehetnék! Most van értelme a munkámnak, plán« ift a tsz-ben. — Áruld már el, hogy mennyi jövedelmed letit az idén — biztat­ja aiz öccse, az elnök. — Meg vagyok véle elégedve — válaszol Molnár bácsi — mert 300 munkaegységemre hazavittem több mint 12 mázsa kenyérgabonát, még 5 mázsa árpát, aztán mák, cu­kor és pénz is jutott. Elég .az hoz­zá, hogy nincs hiányunk semmiből. Míg beszélgetünk, a Pürgemoz- gású szakácsnők felszolgálják a Pi­rosra sült, friss serté »pecsenyét és jó kadarka is kerül az asztalra. Először is a tsz további megerősö­désére ürítjük a poharait Az ízle­tes vacsora elfogyasztása után már a kadarka táncra serkenti a fiata­lokat, idősebbeket egyaránt, Vi­dám zene mellett, nótázva, tán­colva ünnepeli a tagság boldogu­lása forrásának, a tsz születésnap- jána’k harmadik évfordulóját haj­nál hasadtáig. t , Szűcs Ferenc.

Next

/
Thumbnails
Contents