Somogyi Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-15 / 268. szám

Az épülő kommunizmus országából A különböző sertésfajták keresztezése a í/Platone"-szovhozban Irta: Is. A. Vitte zootechnikus A hús- és zsírtermelés megnövelé­sének egyik fontos feltétele a sertés- tenyésztés fejlesztése. A Lett SzSzK dolgozói nagy figyelmet szentelnek ennek az állattenyésztési ágnak. En­nek eredményeként a köztársaság szovhozai tavaly az 1951. évinél 11.3 százalékkal több sertéshúst adtak be. Ezt a sikert a többi között a fajták keresztezésével érték el. E téren különösen a «Platone^-szovhoz ta­pasztalatai érdemelnek figyelmet. Ebben a gazdaságban Sz. Sztepe főzootechnikus irányításával ered­ményesen keresztezik a különböző fajtákat. Az árusüldőket kísérletkép­pen két csoportban hizlalták. Az egyik csoportban a nagy fehér ser­tésfajta és a nagy fekete sertés- fajta keresztezése útján előállított árusüldők tartoznak, a másik cso­port _ nagy fehér fajta, tisztafajú süldőkből áll. Százharmincöt létszá­mú mind a két csoport. A süldők ta­karmányozása és tartása egyforma. Az első csoportban a napi átlagos súlygyarapodás 2—4 hónapos kor­ban 500 gramm, a tisztafajúak cso­portjában pedig csupán 380 gramm. Négy-hathónapos korban ez az arány 720, illetőleg 490 gramm. A fajták keresztezéséből származó malacok átlagos élősúlya fialáskor 1—1.1 ki­logramm, kéthónapos korban 21 ki­logramm, hathónapos korban 95— Í 00 kilogramm, a tisztafajú malacoké 9—1, 17, illetve 70 kilogramm. A szovhozban baconhizlalás folyik. Sz Sztyepe zootechnikus a magas na­pi átlagos súlygyarapodást az anya­kocák helyes gondozásával és takar­mányozásával biztosítja. Vemhessé- gük első időszakában, amikor nincs zöldtakarmány, cukorrépát és jómi­nőségű silótakarmányt kapnak az anyakocák, vemhességük második fe­lében több erőtakarmányt. továbbá savanyított, füllesztett és erjesztett takarmányokat adnak nekik. Ezen­felül sót, kálciumot, csontlisztet és kobaltqészítményt (darabonkint 4 miligrammot) kapnak, vitamin szük­ségletük, fedezésére pedig naponta 50 gramm halzsírt. Fia'lás után a második napon for­ralt vizet adnak a malacoknak, lite­renként 1 gramm vasgáliccal. A ma­lacok vályúból ihatnak belőle, amennyi jólesik nekik. Az ötödik napon azonos mennyiségű tehéntej­jel keverik a vasgáíicos vizet. Na­ponta fejenként 25 grammot ad­nak belőle a szopós malacoknak. Az adagot fokozatosan emelik, úgyhogy a tizedik napon már eléri a 100 grammot. Tizenötnapos koruktól kezdve teljes tej helyett fölözött te­jet kapnak a malacok, továbbá — már a hatodik naptól kezdve — pörkölt árpát vagy árpakását — fe­jenként 15 grammot. A kásaadag fo­kozatosan növekszik, a tizedik na­pon fejenként 50 grammra emelke­dik. Az árpakásába sót, kalciumot és halzsírt tesznek. Tizenötnapos ko­ruktól kezdve kezdik rászoktatni a malacokat a sárgarépára. A válasz­táskor legalább naponta egy kilo­grammot kapnak már belőle. Egy­idejűleg főtt burgonyát és más ta­karmányt is kezdenek etetni velük. Ha a malacok nagymennyiségű nedvdús takarmányt fogyasztanak, jól kifejlődnek emésztőszerveik. Az ilyen malacok jobban értékesítik a takarmányt és jobban gyarapodnak súlyban. A 2—4 hónapos malacok napi ta­karmányadagja 3.8 takarmányegysé­get és 285 gramm emészthető fehér­jét tartalmaz. Az erőtakarmányok részaránya benne 67 százalék (árpa és zab). Fölözött tejet kedvük sze­rint kapnak. Takarmányadagjukban — a burgonyát nem számítva — 14 százalék a nedvdús takarmány. Négy­hathónapos korukban 4.9 takarmány­egységet és 380 gramm emészthető fehérjét tartalmaz napi takarmány­adagjuk. Az erőtakarmányok rész­aránya benne 70 százalék, a nedvdús takarmányoké — a burgonyát nem számítva — 7 százalék "^’nzött te­jet kedvük szerint kapnak. Már ötnapos koruktól kezdve az anyakocával együtt iáratni kezdik a malacokat Kezdetben fél óra a jár- tatás napi időtartama, később foko­zatosan négy órára emelkedik. A megfigyelések szerint az első falká­ba tartozó malacok szervezete jobban ellem'" betegségeknek. A különböző s°ríésfaiták keresz­tezése a következőképpen történik a szovhozban. Az árusüldő előállításá­ra kijelölt tisztafajú anyakocákat két kannal búgatják be, mégpedig először nagy feketefajtájú. majd 30 perc múlva nagy fehérfajtájú kannal. A két kannal bebúgatott anyakocák több malacot fialnak és malacaik életképesebbek. A gazda­ság a sertésfajták keresztezésével szép eredményeket ért el. Anyakocái egy év alatt egyenként átlag 22 ma­lacot, sőt a jobbak 28 malacot is fialtak. A nagy fehérfajta, tisztafajú anyakocák azonos tartás és takar­mányozás mellett csak-16 malacot, a jobbak 20 malacot fialtak kétszeri fialással. A különböző sertésfajták kereszte­zéséből származó árusüldők gyorsan fejlődnek, gazdaságosan értékesítik a takarmányt s ennek eredményeként csökken a hús önköltsége A "Pla­foné—szovhoz így a múlt évbep ha­táridő előtt és az előző évihez képest 120 százalékra teljesítette sertéshiz­lalási tervét. Személygépkocsikat vásárolnak a moldvai dolgozók A Szovjetunió gépipari miniszté­riumának gépkocsi kereskedelmi köz­pontja figyelembe vette a moldvai dolgozók nagy érdeklődését a sze­mélygépkocsik iránt és Kisinyevben személygépkocsi és motorkerékpár kereskedést nyitott. Az új gépkocsi­kereskedésben rövid idő alatt sok «Pobjeda» és «Moszkvics- típusú gépkocsit és számos oldalkocsis mo­torkerékpárt vásároltak a moldvai dolgozók. Személygépkocsit vásárol­tak többek között Kurtyev elvtárs, a Csadir-Lungi gépállomás kombájn­vezetője. Buduluca és Szpravijev ta­nítók. Popa és Holmeckij kolhozel­nökök és sok más moldvai dolgozó. A SZOVJETUNIÓBAN GONDOSKODNAK A DOLGOZÓK LAKÁSSZÜKSÉGLETEINEK KIELÉGÍTÉSÉRŐL A Szovjetunió kohóipari minisztériumához tartozó üzemek számos munkása új lakásba költözött. A képen A. Medvegyev kohómémök új lakásában. Mozaikok a szovjet falu életéből A kolhozelnök kandidátusi érteke­zése megvédésére készül. Az Örmény SzSzK astaraki kerületének «Vosz- kevazi—kolhoza élenjáró gazdaság. Évről-évre tízezer, meg tízezer púd szőlőt, gyümölcsöt, zöldséget és más terményt ad be az államnak. Sike­reiben nagy érdeme van elnökének, Szűrén Ataneszjan agronómusnak, aki kolhozelnöki teendőinek ellátása mellett most kandidátusi értekezést ír «A kolhoz szőlőterme fési agrotechni­kája- címmel. Tudományos munkáját a jereváni mezőgazdasági főiskola tuodmányos tanácsának határozata alapján G. Agadzsanjan dr, a mező- gazdasági tudomány professzora irá­nyítja.-X- * % Örmény hegyifalvak villamosítása. Gorisz kerületi székhelytől nem messze, 2100 méter tengerszintfölötti mgasságban az akneri forrásoknál vízlépcső épült két villamosvizierő- műből. Az első villamos vizierőmű- vet máris üzembehelyezték és ára­mot szolgáltat több közeli kolhoznak. Másfél-két hónap múlva üzembehe­lyezik a második villamos vizierőmű- vet is. A goriszi kerület villamosí­tása ezzel befejeződik. * * * Uj földeket müveinek meg a Dnyeszter árterületén. A dnyeszteri talajjavító gépállomás dolgozói nem­régiben halastavat építettek a «Kotovszkij»-kolhoz területén. A nagy mesterséges tóban 300.000 köb­méter vizet lehet tárolni. A kolhoz megtöbbszörözheti öntözött kertterü­letét és megszervezheti haltenyésze­tét. A környéken további négy mes­terséges víztároló épül. A Dnyeszter árterületén új föld­területeket vesznek művelés alá. Traktorok, buldózerek, földgyaluk dolgoznak itt. Tisztítják az ideiglenes öntözőcsatornákat és irtják a bokro­kat. Több mint 10.000 hektár földet hódítanak el a víztől. Ezen a terüle­ten maid burgonyát és zöldséget ter­mesztenek. * * * Kolhozsegélypénztárak. Sztavro- polj-határterület georgijevszki kerü­letének valamennyi kolhozában van segélypénztár. A rendelkezésükre álló alap összesen mintegy 80 ezer rubel készpénz és 10 ezer púd gabo­na. A segélypénztárak csupán az el­ső félévben 10 ezer rubel pénzsegélyt és több mint 1000 púd gabonát osz­tottak szét tagjaik között. Több mint 30 ezer rubelt utaltak ki lakóház építésre és állatbeszerzésre. Körül­belül 13 ezer ’■ubelt fordítottak idén szanatóriumi beutalásokra. •X* * £ Falusi lósport. Népszerű a lósport az örmény kolhozokban. A jereváni állami lóversenytér ügetőversenyein kolhoztagok is részt vesznek saját nevelésű tenyészcsikókkal. A. Ko- csarjan fiatal kolhozparaszt (kirova- kani kerület, Sztálin kolhoz) komoly helyezéseket szerzett «Motor- nevű ügető lovával. Sok kolhoz sportlo­vasai vesznek részt a lóversenyeken. FÖLDMŰVELÉS REPÜLŐGÉPRŐL A Szovjetunióban erős ütemben folynak már az őszi mezőgazdasági munkák. Azokra a földekre, ahová jövő tavasszal cukorrépát vetnek, elterítik a műtrágyát. A viznyicsi terület «Jacenko» kolhozában repülőgép végzi el ezt a munkát. < A SZOVJET BÚTORIPAR A Szovjetunió bútorkészítő üzemei növelik az ebédlő-dolgozószoba és hálószobaberendezések, valamint egyes berendezési tárgyak gyártását a kulturális intézmények és lakások számára. Moszkvában állandó bútor- kiállítás nyílt. A képen a kiállítás egyik terme látható. Megkezdődött a kujbisevi erőmű földgátjának iszapolása A kujbisevi vizierőmű építői je­lentős eseménnyel ünnepelték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulóját: megkezdték a Volgán keresztül húzódó földgát iszapolását. A kb. 3 kilométer hosszú és 37 mé­ter magas gátba mintegy 30 millió köbméter földet dolgoznak be. A munka új szakaszát gondosan előkészítették. Exkavátor- és szkre- per-gépész^k többszázezer köbméter iszapot tisztítottak el arról a részről, ahol a gát kezdődik. Rövid idő alatt megépítettek egy 2 és fél kilométer hosszú csővezetéket és a hozzá szük­séges állványokat. Az Akszenov elvtárs vezetése alatt álló — egyik legjobb — hidrogépke- zelő brigádot érte az a megtisztelte­tés, hogy szivó-kotró berendezésével megkezdje a földgát iszapolását. A szívó-kotrón dolgozó műszakok tagjai között munkaverseny indult meg, hogy minél nagyobb mértékben túl­szárnyalják a terv előirányzatait. FIATAL FÁK - IFDÜ SZIVEK Borisz Bednij elbeszélésében meleg szavakkal ad hírt a nagy természetátalakító tervek meg­valósításán fáradozó fiatal szov­jet erdősítők munkájáról, életé­ről. Az alábbiakban részletet közlünk az elbeszélésből. Az ál­talunk közölt részlet előzményei a következők: Alekszej traktorosbrigádja elő­készítette a talajt a facsemeték ültetésére. A brigádvezető be­megy a városba, s azzal a hírrel jön vissza, hogy estére megérke­zik az ültetőbrigád, ők pedig to­vább mennek. A faültetők csak­hamar meg is érkeznek. Közös táncmulatságot rendeznek, amely után Alekszej bevallja Valjának, a brigádhoz beosztott munka- nyilvántartó-lánynak, hogy sze­reti. * * * Amikor Valja kilépett a hálókocsi ajtaján, alig ismert rá a brigádszál­lásra. A traktoristák lebontották a sátrakat, s készülődtek az indulásra. A leány elgondolkozott. Rövidesen itt hagyja ezt a helyet. A fák felnő­nek, az emberek pedig, akik élvezni fogják a susogó, hűvös árnyat adó lombokat, nem fognak tudni róla. Pedig mennyi gondja volt a cseme­tékre. mielőtt még elültették volna. Megkövetelte a traktorosoktól, hogy mélyen szántsanak, s hogy a fekete ugar kultivátorozása után egyetlen gyomnövény se maradjon a talajban. Három teljes hónapot töltött ezen a helyen s itt végezte élete első felelősségteljes munkáját. Itt ismer­kedett meg Alekszejjel is ... Valja nagyon szeretett volna va­lami emléket hagyni ezen a helyen. Kileste azt a pillanatot amikor az erdész eltávozott a facsemeték mel­lől. Kiválasztotta a legszebb tölgyet és a szántás felé sietett. Kiszemelte a csatornához legközelebb fekvő dombot, belemarkoJt a porhanyós földbe és elültette a tölgyfacsemetét. Nagy gonddal végezte ezt a munkát, hogy sudárrá, karcsúvá nőjjön majd a kis fa és sok örömet okozzon azok­nak, akik majd valaha árnyékában pihennek. Valja felemelkedett és ekkor a kö­zelben megpillantotta Alekszejt. A legény könnyed, gyors léptekkel sie­tett feléje. — Mi az, gesztenye? — kérdezte Valja, amikor meglátta a fiú kezében a facsemetét. — Gesztenye... — mondta csen­desen Alekszej. — Odaültethetem a te tölgyfád mellé? Alekszej most egyáltalán nem emlékezett arra a brigádvezetőre, aki röviddel ezelőtt még olyan eré­lyesen intézkedett. Valja beleegyezően bólintott, a brigádvezető pedig lehajolt, hogy közvetlenül Valja tölgyfája mellé ültesse a gesztenyefát. Ezzel azt akarja jelképezni, hogy ők is úgy egymáshoz tartoznak, mint ez a két facsemete. — Ne oda ültesse fiatalember! — kiáltott az erdész feléjük közeledve. — A facsemetét legalább 70 centimé­ternyire kell ültetni egymástól. Az öreg előhúzta zsebéből f. mérő­szalagot és közömbös mozdulattal ki­mérte a kellő távolságot. —Sehogysem lehetnek közelebb egymáshoz? — kérdezte fürkésző pillantással Alekszej. — Hiszen kézi ültetésről van szó. — Semmiesetre sem! — válaszolt határozottan az öreg erdész és máris tovább sietett az ültetőgépek felé. Alekszej mélyet sóhajtott és szo­morúan nézte a tölgy és a gesztenye­csemete közti nagy távolságot. A fiatolok néhány lépést tettek előre, majd visszafordultak. A facse­meték együtt hajladoztak a reggeli szélben s a kis levelek mintha bú­csút intenének ... Az erdőültetők már munkához lát­tak. Az ültetőgépek mögött nyílegye­nesen sorakoztak fel a facsemeték. A faültetők munkája könnyebben és vidámabban folyt, mint a traktoros­brigádé, de Valja nem irigyélte őket. A leányok már a felszántott földbe ültették a fákat, de a sztyeppe év­százados ugarát mégis csak ők, a traktoristák törték fel. A traktorosbrigád hamarosan to­vább indult. Valja ott ült a traktoron Alekszej mellett. Már elhaladtak a faültetőgépek mellett. Visszapillan­tottak. A csatornánál, a dombon ott állt a két kis csemete: a gesztenye, meg a tölgy. Távolról úgy látszott, hogy egészen egymás mellett állnak, hogy nincs is 70 centiméter közöttük. Alekszej Valjára pillantott és megkérdezte: — Ugye eljövünk ide ... ha majd felnőnek a mi fácskáink? Hangja kissé remegett, mintha egészen mást akart volna kérdezni, valami sokkal fontosabbat. Valja a fiú szemébe nézett. Megszorította a kezét és bólintott...

Next

/
Thumbnails
Contents