Somogyi Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-29 / 280. szám

Vasárnap, 1953 november 29. SOMOGYI NÉPLAP 3 Biztosítson helyiséget a DISZ-ííatalok számára a jutái tanács Taggyűlés a nagybajomi Győzelem termelőszövetkezetben A jutái DISZ-szervezet tagjainak régi vágya már, hogy saját helyi­ségük legyen. Volt ugyan 1—2 év­vel ezelőtt egy, de abba a földmű­vesszövetkezet költözött és így a díiszistáik helyiség nélkül1 marad­tak. Ha taggyűlést akarnak tartani, egyszer a tanácstól, egyszer a pártszervezettől, mindig valame­lyik szervtől kell „kölesörikérniök“ a helyiséget arra az időre, amíg taggyűlésüket megtartják. Ilyen körülmények között természetesen nem is lehet csodálkozni azon, hogy a DISZ-élet nem jó\ megy a községben, Szomorúan nézik a fia­talok a (Szomszédos hetes! DISZ- szervezet életét, akik a tanács és a pártszervezet segítségéivel szép I Siielyiséget rendeztek be maguk­nak. Esténként szórakoznak, ked­vessé, otthonossá vált a fiatalok számára a DISZ-hélyiség. Mennyivel máskép van ez Ju­tában, ahol nincs a fiataloknak ar­ra; módjuk, hogy egv kultúrműsort rendezzenek, mert nincs hol. Már íöbbíziben fordultak segítségért a községi tanácshoz, hogy biztosít­sanak számukra a faluban egy szo­bát. A községi tanács panaszukat azzal utasította el, hogy nincs rá költségvetésűik, nem tóidnak biz­tosítani, ahelyett, hogy utána néz­tek volna és a községben egy fö­lösleges szobát -kiutaltak volna a számukra. Szeretnék a fiatalok a DISZ-éle-1 tét fellendíteni, de a község ve­zetőitől scmilyen támogatást nem kapnak. A községi tanács vezetői változtassanak magatartásukon a DISZ-fiatalokkal szemben. Adja­nak meg nekik minden segítséget, mert -az ifjúság a párt aranytarta­léka, segédcsapata. iNézzeneik jól körül a községben és egész biztos, hogy akad a fiatalok számára eigy helyiség, ahol taggyűléseiket, kul- túreliőadásaikat megtarthatják és ahol esténként, vasárnap elszóra- kozihatnak. A DlSZ-ifiataloik nevében; Cseiiterícs József DISZ-títkár. A -nagybajami GyőzeHem tsz kom­munistái1 az elmúlt napokban- tar­tottak taggyűlésüket. A taigigyűlés napirendi pontja a Központi Veze­tőség október 31 -i határozata,, Rá­kosi elvt-á rs- beszédé, ezek nyomán a tsz megszilárdítása, ,a termésho­zam növelése volt Gazdiig István, elvtárs, a tsz párttitkára beszámolójá- ban elmondta, hogy milyen eredményeket értek él ebben a gazdasági évben, hogyan- hajtották végre a minisz­tertanács őszi munkáikról szóló! ha­tározatát, b milyen föladataik van­nak *ai itovábbiiakban a tagság jöve­delmének növelésében, Beszámoló-já- foani foglalkozott a zárszámadással és felhívta a tagságot, hogy javas­Moat 3 tagú vezetőséget válasz- t-ottaik és megosztják a munkált egymás 'között, jobban tudnak fog­lalkozni a pártiüigyekkel, a (termelés! pártelemőrzésévelí, A pártvezétőség feladatának te­kinti a pártszervezet további erősítését. Már foglalkoznak két eDvtámsisial, akik mind a termelő munkában, miimd pediig -a tsz megszilárdításáért folytatott harcban kitűntek. Ilyen pl. Kubu-eska Mihály ellvttárs, aikli 400 munfcaegyeégct szerzett és minden -munkában élenjár,. A fez­be 5 -dolgozó paraszt lépett 'be nem­rég, akik között igen szorgalmas öziv. Könye Ferenené és szintén ki­érdemli, hogy a párt .tagjai sorába felvegyék. A propagandista íegyvertársa, segítője .,. Pártunk Központi Vezetősége 1953 október 26-án határozatot hozott a pártpropaganda helyze­téről és feladatairól. E határozat is — mint a propagandista mun­kával kapcsolatos eddigi határo­zatok is — a propagandamunka színvonalának emelését helyezte előtérbe. A propagandamunka színvona­lának emelése a június 27—28-i határozatok nyomán még na­gyobb jelentőségre tett szert, hi­szen pártunk munkájában elkö­vetett hibákat és a pártvezetés le­nini elvei megsértésének okait elemezve, ezt nem kis mértékben az ideológiai munka hiányossá­gaira Vezette vissza. Éppen ezért a hibák kijavításá­ban, a Központi Vezetőség hatá­rozatainak, a ik-ormány Prog­ramm jának végrehajtásában is fontos szerep hárul a pártpropa­gandára, személyszerint reánk, a párt propagandistáira. A pártok­tatás eszmei színvonala elsősor­ban a propagandisták munkájá­tól függ. „Semilyen ellenőrzés, semmiféle programm nem képes megváltoztatni a foglalkozások­nak azt az irányát, amely az elő­adói kar összetételétől függően alakult ki“ — tanítja Lenin elv­társ. Pártunk az elmúlt időkben nemcsak az összetételre fordított nagy gondot, hanem minden esz­közzel fejlesztette az „előadói kar“ eszmei-politikai képzettsé­gét, hogy valóban alkalmasak le­gyenek hivatásuk betöltésére. E téren azonban bőven van még tennivalónk. A propagandis­ták eszmei és módszertani felké­szültségének javítása továbbra is kemény erőfeszítéseket igényel. Hiszen napjainkban méginkább megnövekedett a propagandisták munkájának fontossága és a ránkháruló felelősség. Az elmúlt néhány hónapban számos olyan új kérdés merült fel, számos olyan elméleti kérdés és gyakor­lati \ intézkedés került előtérbe, amellyel kapcsolatban nekünk, propagandistáknak is választ kell adnunk, megoldásukat nekünk is elő kell segítenünk. Pártoktatá­sunk csak akkor lesz eredményes, ha szoros kapcsolatot tart azok­kal a feladatokkal, amelyeket a Központi Vezetőség határozata kitűzött. Nekünk, propagandis­táknak arra kell gondolnunk, hogy a mi munkánktól is függ, hogy mennyire értik meg, meny­nyire vallják magukénak párt­tagjaink és népszerűsítik a pár- tonkívüliek között pártunk púi- -tikáját, { mennyire bontakozik ki a harc annak megvalósításáért. Ä propagandamunka eszmei- politikai színvonalának emelése megköveteli tőlünk, propagan­distáktól, hogy munkánk módszereit tökéle­tesítsük, a módszertani hiányosságokat megszüntessük. Olyan módszerek­kel kell vezetnünk az egyes fog­lalkozásokat, hogy megszűnjék az iskolás bemagolás, hogy a hallgatók az alapvető kérdéseket gondolkodva, saját gyakorlati ta­pasztalataikkal összekapcsolva sa­játítsák el. A propagandista feladata: sok­oldalú — bonyolult. Ezért csak úgy tudja feladatát ellátni, ha rendszeresen tanul, szélesíti lá­tókörét. Elméleti, módszertani képzésükhöz elsősorban a klasz- szikusok, Lenin, Sztálin művei adnak segítséget. Ezek azok a forrásmunkák, melyek problé­máinkra választ adnak. Emellett a propagandista jól fel tudja munkájában használni a szovjet propagandisták kiváló módszereit tartalmazó füzeteket, valamint pártunk Központi Vezetőségének kiadványait. A propagandistának munkája közben fegyvertársa és segítője a „propagandista“ című folyóirat, mely először 1952 márciusában jelent meg azzal a céllal, hogy a propagandistáknak módszertani és eszmei-politikai segítséget nyújtson. Megjelenése kezdetén csak korlátozott számban jelent meg és csak igen kévésünk ke­zéhez került. Én az elmúlt esztendőben az SZKP történet II. évfolyamán vezettem konferenciát. A hallga­tók fejlődését értékelve nyugod­tan elmondhatom, hogy a tanfo­lyam ideje alatt eszmei politikai színvonalunk nagyot fejlődött. A konferenciák többségén egész­séges viták voltak, hol a hallga­tóknak nemcsak vitakészsége fejlődött, hanem egész sor fontos elvi kérdés tisztázódott, melye­ken keresztül a hallgatók meg­értették az elmélet-gyakorlat el- választhatatlanságát. Az eredményes viták elenged­hetetlen feltétele elsősorban a propagandista elvi és módszer­tani felkészülése. A klasszikus irodalom feldolgozása mellett a legnagyobb segítséget min­dig a „Propagandista“ című folyóirat adta. A folyóirat rendszeresen foglal­kozott azokkal az elvi kérdések­kel, gyakorlati következtetések- ; kel, melyek elengedhetetlenül ! fontosak voltak az egyes anya- ' gok vitavezetése során. Nagy se- j gítséget adott azért is, mert az ! egyes párthatározatok, vagy teo- . retikusaink olyan munkái, me- S lyek a marxizmus—leninizmus egyes tételeit magyar viszonyok­ra alkalmazta —■ nemcsak egy­szerűen leközölte, hanem annak felhasználásához — a propagan­disták számára fontos útmuta­tást adott. Külön szükséges a „Propagandista“ könyvrovatával foglalkozni, mégpedig azért, mert a „Mit olvassunk“ című ro­vat a klasszikus könyvek rövid tartalmának ismertetése mellett — mely hozzásegít bennünket a könyvek közötti tájékozódáshoz — közli azokat a megjelent szép- irodalmi műveknek jegyzékét is, amelyek ismerete propagandis­ták számára hasznos. Sajnos, az a tapasztalatom, hogy pártunk intézkedését, mely nyomán a „Propagandista“ az előadói kar széles rétegeihez — minden fokon tanító propagan­distához — eljut, még nem hozta meg a kívánt eredményt. A pro­pagandisták általában megren­delték, azonban tapasztalatom szerint nagy többségük odasorol­ja azon folyóiratok közé, mely jó, ha megvan, de ha nincs, az sem baj. Személyes tapasztalatom az, hogy propagandistáink nem forgatják eleget ezt a folyóiratot, még nem látják benne a harcos fegyvertársat, hű barátot, pedig betölti ezt a feladatát. Ez különö­sen elmondható a két utolsó számról. A két utolsó szám nemcsak terjedelemben, hanem minőségben is nőtt. A Köz­ponti Vezetőség június 27— 28-i határozata által feltárt prob­lémák egy sor elvi kérdését ma­gyarázza, értékeli a „Propagan­dista.“ Ha a propagandisták megisme­rik a folyóiratot, biztos vagyok, hogy meg is szeretik azt. Persze, a folyóirat még na­gyobb segítséget jelentene, ha a K. V. október 26-i határozatának IV. részében megjelölt magyar­vonatkozású kérdésekkel többet foglalkozna, ha az SZKP történe­te egyes fejezeteinek tanulmá­nyozása idején, a párttörténet egyes fejezeteivel azonos idő ma­gyar problémáit tárgyalná, me­chanizmus, vulgarizálás nélkül. Helyes lenne, ha a nemzetközi problémák elvi elemzésével kap­csolatos cikkeket jelentetne meg. Olyan cikkekre gondolok, melyek elsősorban pl. a KGST problé­máit, az együttműködés konkrét kérdéseit, valamint testvérpárt­jaink egyes sajátos problémáit elemezné. A nemzetközi tájékozottság elősegítésére a „Propagandista“ megtette az első lépést legutóbb, amikor egy világtérképet ^mellé­kelt a területi és népsűrűségi adatok feltüntetésével. Azonban ez még csak az első lépés és ke­vés. Utoljára, de nem utolsóként kell foglalkoznunk a módszertani segítséggel. Itt bizony sokkal tar­tozik folyóiratunk. Nem az álta­lános módszertani kérdésekre gondolok, hanem azokra a sajá­tos módszertani problémákra, melyet minden lelkiismeretes propagandista kutat, keres, me­lyek szinte minden anyagnál előtérbe kerülnek. Pl. a párttör- ténet X. fejezetét nem lehet ugyanolyan módszerrel levezetni, mint pl. a VII. fejezet konferen­ciáját. Nekünk, propagandistáknak tisztában kell lennünk azzal, hogy mindezek a hiányosságok csak a mi te­vékeny közreműködésünkkel szűnhetnek meg. A folyóiratunk csak akkor tud lényeges segítséget nyújtani minden propagandistának, ha e fórumon keresztül valamennyien közkinccsé tesszük jó tapasztala­tainkat, feltárjuk észrevételein­ket, ha segítjük a „Propagandis­ta“ olyan folyóirattá válását, mely a legtöbb segítséget nyújtja az oktatás színvonalának emelé­séhez. Kerekes Andrásáé laitaikkail segítsék elő a tsz jövedel­mezőségét, a tagság jólétének eroe- lléisiát. A beszámolói foglalkozott az­zal is, Logy a termielőszöiveikeizet kommunistái jól tömörítettek a pártonkíviili tsz-itaigokait a párt- szervezet köré, egyetlen kiilépő etcim wollt a tsz-ből, steriléi visszaver­ték az ellenségnek a szövetkezet bomlás ztásjá/ra irányuló kísérletiéit. A hozzászólások kapcsolódtak a titkári beszámolóhoz és jó ja­vasiátokat tettek a tsz fejlesz­tésére. . Vas János pl. j avas ate,, hogy a fea intézőbizottságát erősítsék meg. Javasolta ugyanakkor, hogy ala­kítsák meg a fegyelmi bizottságct is, amely a közös vagyon megbe­csülésére neveli a tagságot. Kovács Itsván növényfermel'lésli forrgádvezertő javasolta a taggyűllé- •'on, hogy vegyék igénybe álla­munk segítségéit), amelyet halastó létesítéséhez biztosit. A halastó épí­tésére megvan a lehetőségűik, mert alkalmas 'területűik van hozzá. A taggyűlésem megvitatták a pártszervezet vezetőségiének a meg­szilárdítását is. Eddig egyedüli a pánttíiitfeálr elvtár® dolgozott csak, nem (érvényesült a kollektív vezetés. A pártszervezet teválbbfejlesiziti a pártomkívül tsz-tagokikial való kap­csolatát ée tudatosítja eddlig elért ereidimémyeiifcet, mely tcválblbi sike­reik forrásává válik. A tsz kom­munistái., akik egyben alapító tag­jai is voltak a fezmiek, büszke ér­zéssel tejkliintendk 'vissza a®, eddig megtett útra. 1950-ben alakult a tsz és ma 1,350.000 forint a tsz közös vagy ona, milliomos tsz-ük illett. A két éve elültetett gyümölcs­fák ál» Bzlépen megereidtek és tere­bélyesednek, szimbolizálva a tsz erősödését. Az őszi' munkákat ■ (ha­táridőre elvégezték. 27 hold -bűsiált berestsomosam vetettek éli. Beadási ikiöteBezetteógükmék 100 százalékra ■eleget tettek. Saját 'erőből építet­tek egy 50 férőhelyes: istállót. 1-60 köbméter silót készítettek az óÜat- álOoimány részére, ebiből 110 köb­méter üö'dsiió. A kommunistáik, a pártszervezet jó munkája az egész tagságot jó munkára lelkesíti. Biitz&kodlva néz­nek a jövőbe a tsz tagjai1, tervez­nek és (bőidéig él&tükeit építik. A nagybajomi Győzelem tssz párt­szervezete betölti feladatát "és újalhb sikereik elérésére vezeti a termelőszövetkezet. tagságát. Szilárdítsák meg a vezetést cf sseliekislaki pártszervezetben Zseletoiisllalkon a községi pártszer­vezet gyengén dolgozik. Nem irá­nyítja, .nem mozgósítja megfeleTiő- Iképpem a község dolgozó paraiszltjjiar it. A pár tsz levezet tagjainak inaigy- rétsze nem él! szervezeti lélletet: a taggyűlésekéin mindlösisze kiét-három elvtársi jelenük meg. A többi 8-—10 párttag legelemibb kötelességeinek sím tesz eleget: ítaggyülésekre nem járnak elés n havi tagdíjak rendezésében is már hónapokkal! él vannak maradva. A pártszervezet vezetősége vezetőségi üléseket egy­általán! nem tart. Fetzer .Imire alap- szoriveziehi párttitkár ©livtárs (ásít sem tudja, hogy végeredményben! mólért is van szükség pártvejaetőségi ülésre és hogy a pártvezetefeégi! ülé­sen mivel kelil foglalkozni a párt- szervezet vezetőségének. Nem látja ái pártszervezet vezetőségi ülései­nek jelentőségét. Ha megfcérdezizük Ffefeer elvtár- sat, hogy -mi az oka' iáimnak, hogy á pártszervezet tagjai nem éltnek szervezeti életet, az;t válaszolja; r,Egyedül képtelen vagyok e’iláteói az egész vezetőség munkáját. Kü­lönbem, mér több esetiben értesítet­tem a járálils pártbizottságot arról, hogy nem tudóim- ellátni! a párt- titkári1 teendőket.’“ Ftetzetr ellv- _ társ idős ember, a párt régi faár ' gégét, amielyei# munkája iközépppnlt- cosa, de amint maga 5® elmondja, j játsa a párttagok akibMziáliásá;, jpe- kera és betiege-skadé'ie nagyban gá- j véliés-e tegyen. Ehhez esősorban az egyik aktív tagja. A pártszervezet tagjai miár -egy taggyűlés; allkB- mávail megbízták iSiimom elvtársat az alapsziertveziet titkárságával, de a járási pártbizottság jóváhagyása ncim érkezett -meg. Az alapszervezet résziére érkező leyeäfefc és egyéb iratok egyik része iSímon György- elvtársi, « másik része pediig Fetzer Imre pá'ritiitkár elvtárs nevére van címezve. Ez azt eredményi®!, hogy sem (Sólmion, sem pediig Fetzer elv* táré nem veszi kezébe a .szervezet irányítását. : ­Ezt a járási pártbizottságnak a legsürgősebbem meg költ .szüntet­nie, mert ez a pártnmnka teljés éHainyhu’iárához vezet. Már eddig Sis komoly hibák származtak bdlőife. A községben egyáltalán raeto folyók pártckltatás, :gi párttagok nem ta­nulnak. nem fejlésztók pöMtóllsai; ter dásukiat. Tanulás nélkül pédiig képtelenek tesznek megoílidian-i a pártsizerveziet előtt álló megnove- ked-ett feladátotoait. . ...., - í-' •• fj-A feSiadát; « járási; párilteiEoltá- ság segítséigéval az aíapszerv-ezctíben a íógsürgőeiebiben mejg kel javítani a munkát. Feli keli ■ számolni a-(párt- szervezet élletélben femniálilÓ -hiányőe- ságokat. Szemlézzék újjá a vezotő­to-üja a párttitikiárii teendő jó etvég- végziéisiáben. Uigyam.aitókioir pártiBko- lát elgyáÖtafüán nem végizett, így hi­ányzik politikai! tfeztánlátásia és ha- itározottsíága. Eimélett a járási pártbizottságtól! kevés segítséget kapott. A járást páriMKotts-ágtól ■két hónappal ezidliött volt kint egyelvtárs, de az is- osajfe Iklét--három szót válltött v;ie, azóta pedig félé­jük eem néztek. A -jíáirási: pártbázotteág miihdézek- ről a (dolgokról tud, die ezideig semmi komoly Biegí-tslégót nem nyújtott ®z alapszelrvezietniek, hegy megiszüinitesisék a vezetésiben mutat­kozó hibákat.. Az alapszorvezet tag­jai iköaötit Vannak olyan e’Jvtáirsak, akitk. el tudnák látni;- * pá'rttíiitíklárii feladatoűoat. P-éOidátt Sóimon György elivtárs, akii három hónapos ipárt- xsko’át' végzett. A pártszervezet szükséges, hogy vezetőségi! üjiáseket tartean-ak rendszeresen, ahol ala­posan. megvitat jóik a párt-v, rwzofc előtt áló fleffiaidiatcQea t. Miindének- előtfc jól tanulmáinyoizzálí át'a Köz- pomtii Vezetőség jluhiíus', —^-iijjss aktióber 31-i határozatát, ami yilj^f gosan megszabja a felaidatekát. Ezt taigigyű'feetocin — i.imimek a neudsizieras miegtartlásai egyik 1 g- fonjtosalbb feladatúk legyen — ma­gyarázzák meg ái tagoknak ós a faa- tározatek -szelSemében. indiitsáJí harcba eket. A pártszervezet tag- j-rlinsk (adjanak ímegbizatás'okat, rondtszeresen bízzák ímegl őikat feí- fiáatcSckaí és' áziok véigheháij"t;is;á,i'4l sz-áimoStaissák be őket, így. eifam azt, hogy .minden eg-yes kommunis­ta megálljai a helyét és harcol a párt hvfcáirozataiinaik val értetá-Márá- ért.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents