Somogyi Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-25 / 251. szám
2 SOMOGYI NFPRA9 Vasárnap, 1953 október 25, ti,.»'l«a* iU llf! ES 2 szovjet keresksöeíem ti Kommunisls Pártja Központi Bizoítségának határozata ősét szotoáló IníézteijésÉö!“ A mezőgazdasági termelés fejlesztésének kérdései Nagy Imre elvtárs beszéde a mezőgazdaság kiváló szakembereinek értekezletén Moszkva (TáSZSZ). Annak a ha- las?thatatlan feladatnak a megoldása érdekében,, hogy á lakosság sokkal jobbak; el légyéit látva minden népi fogyásztási• cikkel és-tovább javuljon a munkások, a kolhozparasztok, az értelmiség, valamennyi, szovjet, ember anyagi helyzete, még nagyobb jelentőségűvé., válik az áruforgalom mihdéiV eszközzel történő* fejlesztése és az állami, -a- szövetkezeti és a kolhozkereskedelem szervezetének megjavítása. A kereskedelem a szpcializmusban a fogyasztási - cikkek elosztásának alapvető fórmája. a szocialista társadalom tagjái között és. hosszú időn át az is marad. A dolgozók növekvő személyes szükségleteit a kereskedelem segítségével elégítik ki. A feladat most az, hogy komolyan előre lendítsük a szovjet kereskedelem fejlesztésének ügyét és a legközelebbi két-három esztendőben biztosítsuk' azt,: hogy minden városban és; műidért falusi kerületben fennakadás nélkül árusítsanak a lakosság számára .szükséges minden árut. A határozat ezután rámutat arra, hogy a kereskedelem szervezésében nagy hiányosságok Vannak, amelyek akadályozzák a kereskedelem további fejlődését és a lakosság ellátásának megjavítását. A- Szovjetunió Minisztertanácsa és az SZKP Központi Bizottsága a szovjet kereskedelem erős iramú fejlesztésének Biztosítása érdekében határozatot hozott az áruforgalom továbbfejlesztéséről és a kereskedelmi szervezetek megjavításáról. 1954-ben 1950-hez viszonyítva (összehasonlító árakban) 72 százalékkal kqll felülmúlni az állami és szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi áruforgalmát. Az ötéves térv 1953-re 70 százalékos ’emelkedést irányzott- elő:'Téhát már 1954-ben túl kell teljesíteni az ötéves > terv feladatát.- Biztosítani kell, hogy a kiskereskedelmi áruforgalom 19o5- beij .körülbelül kétszeresé legyen áz 1950. ^évinek. 19Ö4-bfen és 1955-ben jélentékfe- nvór növelni kell a lakosságnak eladóit' élelmiszerek és ipari ’ áruk mennyiségét és 1955-re az ötéves tervben megszabott feladattal szemben kb. a következő arányban kell előirányozni a piaci árukészletek 195Ö- hez viszonyítod növekedését: (Áz első szárri az ötéVes terv által 1935-fé TrtégSzabött növekedést,- a második szám az új ntervféladat szerint 1955-re megszabott; növekedést jelenti.) Húskészítmények 90 százalékkal: 2.3- szércsükre,' halkészítmények 70 százalékka!: 2.1-szeresükre, vaj 70 százalékkal:' 1.9-szeresére; sajt kétszeresére: 2.2-szeresére, növényi olaj kétszeresére: 2 6-szeresére, cukor kétszeresére: 2.3-szeresére, szőlőbor kétszeresére: 2.4-szeresére, ruházat 80 százalékkal: 2.4-szeresére, szövetek i .20 szgzalgkjcal: 1.8-szeresükre. Ezen belül gyapjú-, és selyemszövetek az új. .t'érvfelad'át szerint 2.4-sze- résükre. Harisnya, zókni kétszeresére: 2.7-szérésére. ' köt-sZövöttárú 2.2-sze- re'sére: 2.7i-9zereisóre, -bútor háromszorosára: négyszeresére, . fémedény 2.5- szeresére; 4 (^Szeresére, kerékpár 3.5- szeresére: 5.5-szeresére, varrógép 2.4- szeresére: 5.1-szeresére, rádió és televíziós készülékek kétszeresükre: 4.4- szerasükré; óra 2.2-szeresére: 2.6- szeresére. EZen belül karóra csupán aíz’új lervfeladat szerint 4-7-szeresé- re. Háztartási jégszekrények, mosógépek, .porszívók nébányszorosukra: több ■ mint tízszeresükre. 1956-ra elő kell. irányozni, hogy a fő: éVtsmiszerek és, iparcikkek pjaci árukészlete 1950-hey. viszonyítva kö- rülbeipl a következő aráriybán növekedjenek: .Húskészítmények 2.6-szeresúkre. halkészítmények 2.3-széresükré, vaj 2.f-szérésére, növényi olaj 2.8-szere- sére, cukor -2.4-szeresére.' ' szöveték kétszeresükre. ...lábbeli - kétszeresére, varrógép 5.9-szereséfe;' kerékpár hát-. szorosára, rádió és televíziós készülékeit 5.3-széresükrt?, bútor" 4.8-szére- séfo. 1 'Kötelezni ' Kell. a; Szovjetunió kereskedelmi' minisztériumát, hogy a többi '’között: * fezervérze’ még a ; lakosság körében mutatkozö'-iérükeresfet 'gondos ta- nuhnénjnozfctátyi "a lakosság'körében mutatkozó áru- kwüttí-tanulmányozásának' alapján a’ népi fogyasztási .árukat termelő minisztériumokkal együtt időszakonként, fejül kell vizsgájryi a piacra szállított ’áruk. választékát'; ' jelentős mértékben: jneg, keli javítani, a.nagyjíereskedelmet.és a nagy- keresk'étíelmi rasetárák' munkáját. ■ A határozat ezután több intézkedést '.sorol"fél,,amelyek hívatottak' az áru J yáíasSíékánák éér fhinŐségének: fotózására: maid a következőket szögezi le: • ; A könyvkereskedelem továbbfejlesztése'érd^cébén kötelezni kell a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztériumát, hogy 1954—1955-ben nyisson könyve^ooltokat az ország valamennyi' kerületi székhelyén. Kötelezni kell a Centreszojuzt, hogy 1955-ben 1953-hoz viszonyítva kétszeresére növelje a falvakban történő könyveladást. A Szovjetunió kereskedelmi minisztériumának 1953 októberében le kell értékelnie a közszükségleti ipar-' cikkek minisztériumától átvett; néhány év óta felhalmozódott árukat (lábbeli, konfekcióáru, bőrdíszműáru stb.) összesen 90 millió rubel értékben, a közszükségleti iparcikkek minisztériuma 1953, évi nyereségbefizetésének rovására. A határozat a továbbiakban hangsúlyozza: Kötelezni kell a Szovjetunió kereskedelmi minisztériumát és a töb- ,bi minisztériumot és intézményt, amelynek hatáskörébe a közélelmezési vállalatok tartoznak, tegyenek intézkedéseket a k.özélelmezés minden eszközzel történő fejlesztésére és javítására és biztosítsák a legközelebbi két-három évben a jól felszerelt étkezdék, vendéglők, falatozók, leaházak és büffék hálózatának kibővítését, javítsák a készételek minőségét, bővítsék ezek választékát és emeljék a fogyasztók kiszolgálásának kultúráját. Kereskedelmi hálózat fejlesztéséről Figyelembevéve a közszükségleti cikkek termelésének és az áruforgalomnak jelentős növekedését, szükségesnek kell nyilvánítani, hogy 1954 —1956-ban városokban és falvakban építsenek és nyissanak; 40 ezer. üzletet, közülük 10.800-at 1954-ben, 13.50Q-at 1955-ben és *15 700-at 1956-ban. Ezen belül a. Szovjetunió: városaiban, munkástelepein és kerületi' központjaiban. 9 ezer szaküzletet kell nyitni,, ebből 3 ezer élelmiszert és 6 : ezer ipari árukat árusító szaküzletet; 100 nagy- és kö- zépáruházat a területi; központokban és'ipari városokban; 11 ezer vendéglőt, étkezdét, falatozót, ’kávéházat, teaházat és büffét, ezen' belül 1954-ben 3150-et, 1955-ben 3700-at és 1956-ban 4150-et. Az új üzleteket és étkezdékét a városokban főképpen az új lakóházak- földszintjében lévő helyiségekben kell nyitni. Fejleszteni kell a vándorkereskedelmet és ebből a célból 1954—1956- ban gépkocsira szerelt szükséges mennyiségű üzletet és gépkocsira szerelt tartályt kell gyártani az állandó kereskedelmi hálózattal nem rendelkező. lakott helységek kiszolgálására. A határozat ezután leszögezi, hogy á raktár- és hűtőházgazdaság fejlődésében mutatkozó elmaradás felszámolása, valamint a fogyasztóhelyeken szükséges árukészletek felhalmozása feltételeinek megteremtése céljából, a lakosság fennakadás- mentes ellátásának biztosítása érdekében a hűtőházak, élelmiszer- és ipari áruraktárak, burgonya- és zöldségtárolóhelyek építési programmját 1954—1956. évre milyen terjedelemben kell megállapítani. Szükséges — hangzik továbbiakban a határozat — hogy 1956-ban 1953-hoz képest háromszorosára emelkedjék az automatikus hűtő- kompresszorok és hűtőberendezések ■gyártása a kereskedelmi hálózat számára, a közélelmezési üzemek számára szolgáló berendezések gyártását nyolcszorosára, a pénztári készülékek gyártását 4.5-szeresére, a kereskedelmi szállítási berendezések gyártását 5.5-szeresére emeljék. A kátlerképzés javításának módszereiről Az áruforgalom minden eszközzel történő fejlesztésének és a kereskedelem szervének megjavítása feladatainak teljesítésére alkalmas szovjet kereskedelmi szakember — káderek kiképzésének biztosítása érdekében: A felvett hallgatók szárháj a kereskedelmi és gazdasági'főiskolákon és á főiskolák fakultásain az ötévi 2200-ról 1954-ben 3 ezerré és 1955- ben 3500-ra kell növelni. A határozat ezután felsorolja, milyen mértékben kell'hmélni a különböző kereskedelmi ; szakiskolákon részvevő hallgatók számát. A falusi kereskedelem megjavításáról A kolhozparasztok, a falusi értelmiség, a szovhozok és a gépállomások munkásai népfogyasztási cikk szükségletének, valamint a kolhozok termelését szolgáló áruszükségletének jobb kielégítése érdekében, kötelezni kell a Centreszojuzt: Széleskörűen fejlessze a falusi lakosság és a kolhozok számára szükséges áru eladását, meg kell szervezni falun a lakosság körében mutatkozó kereslet gondos tanulmányozását, nem szabad elfogadni az ipartól olyan árukat, amelyeket a lakosság nem keres és a .rosszminőségű áru- kat. 1954—1956-ban 23 ezer kiskereskedelmi vállalatot kell nyitni. 1954-ben azokban a városokban és munkástelepeken, amelyek kerületi központok, iparcikkekkel kereskedő áruházakat kell építeni és nyitni. A raktárgazdaság elmaradásának felszámolása érdekében 1954—1956- ban 1,700.000 négyzetméter összalap- területű általános áruraktárakat kell építeni. A kolhozkereskedelem megjavításáról Kötelezni kell a köztársaságok minisztertanácsait, a területi,, határterületi és kerületi, szovjetek végrehajtó bizottságait . és a Szovjetunió kereskedelmi minisztériumát — hangzik a továbbiakban a határozat — tegyenek szükséges . intézkedéseket annak érdekében, hogy a kolhozok és a kolhozparasztok számára kedvező feltételeket teremtsenek a mezőgazdasági termékfeleslegek eladására a jcolhozpiacokon és elsősorban a nagyvárosokban és ipari központokban. Egy . hónapon belül lássanak el minden kolhozpiacot a, , szükséges mennyiségű kereskedelmi berendezéssel, súlyokkal, munkaruhával. A kolhozpiacokon és a hozzájuk csatlakozó utcákon fejlesszék az ipari áruk kereskedelmét a kolhozok és kolhozparasztok keresletét kielégítő választékban. 1954—1956 folyamán építsenek 508 új városi kolhozpiacot. A meglévő piacokon építsenek 750 raktárt és 750 hűtőházat a kolhozok és kolhozparasztok áruinak őrzésére. 750 teaházat, 750 húsellenőrző és 750 tejellenőrző állomást. A Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága úgy véli, hogy az állami, szövetkezeti és kolhozkereskedelem gyors fellendülésének biztosítása valamennyi párt-, szovjet és szakszervezeti szerv egyik legfontosabb feladata. A helyi szovjet, párt- és szakszervézeti szervezetek kötelesek állandóan ellenőrizni az üzletek és étkezdék munkáját, határozott harcot kell folytathiok a szovjet kereskedelem, elveinek megsértői ellen, idejekorán intézkedéseket kell tenniük az üzletek és étkezdék munkájában feltárt hiányosságok kiküszöbölésére és a lakosság kiszolgálásának rendszeres javítására keli törekedniük. A Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága megköveteli a helyi Szovjet és pártszervezetektől, hogy számolják fel. a kereskedelemmel és a kereskedelmi dolgozókkal szemben még meglévő lebecsülést és teremtsék meg körülöttük az elv- társias támogatás és kellő megbecsülés légkörét, emlékezetben tartva, hogy a szovjet kereskedelem a szocialista gazdaság egyik fontos szakasza. a szovjet kereskedelem dolgozói pedig a szocializmus dolgozóinak egyik, csapata, . akik a nép állandó kiszolgálásának megtisztelő feladatát teljesítik.. A szovjet kereskedelem minden dolgozójának kötelessége, hogy a legrövidebb időn belül eltávolítsa a kereskedelmi szervezetek és vállalatok munkájában lévő hiányosságokat és magasabb fokra emelje a szovjet ■ A magyar mezőgazdasági tudomány legkiválóbb képviselői és a termelésben legjobb eredményt elért gyakorlati szakemberek értekezletén Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnöke, az MDP Politikai Bizottságának tagja tartott beszédet. Nagy Imre elvtárs beszédének kivonatát az alábbiakban közöljük. Tisztelt értekezlet! Népköztársaságunk Minisztertanácsa nevében üdvözlöm Önöket. A mái értekezletet azért hívtuk egybe, hogy elhatározó lépést tegyünk mezőgazdaságunk fejlesztése érdekében kormányprogrammunkban kitűzött feladatok megoldása terén. Anr.akidéj én pártunk Központi Vezetőségének határozata alapján kormányprogrammunkban kifejtettük, hogy népgazdasági tervünkben végrehajtandó mélyreható változásokkal, a kormány gazdaságpolitikájának fő célkitűzésévé a dolgozó nép élet- színvonalának állandó emelé'sét tettük. Ebből kiindulva a kormány egyik legfontosabb feladatnak tekinti a mezőgazdasági beruházások lényeges emelésével a termelés minél gyorsabb és nagyobbarányú fellendítését megvalósítani, ami pártunk világos és határozott irányvonala. Sietteti és nagyon is időszerűvé teszi a kérdés felvetését az, hogy mezőgazdasági termelésünk az utóbbi évek során, ' számos tényező kölcsönhatásának eredményeképpen, fejlődésében megrekedt és azóta úgyszólván egyhelyben topog. Népgazdaságunk általános fejlődése mögött lemaradt a mezőgazdaság. Sürget bennünket az is, hogy a mezőgazdaság termelési viszonyaiból adódóan, tervezett iptézkedéseink1 legjobb esetben 10—12 hónap múlva hozhatják meg elsőr eredményeiket. És végül, ha nem .iparkodunk, egy egész esztendőt elveszíthetünk, hisz a mezőgazdasági év megkezdődött, mélyen bentjárunk az őszben és bizony az őszi vetéssel kapcsolatban ■ a jövőévi gabonatermés növelésére; szükséges intézkedésekkel már el is késtünk. Azért hívtuk egybe: a .mai értekezletet, hogy egy percnyi késedelem nélkül, mezőgazdasági tudományos és gyakorlati életünk legkiválóbb képviselőivel, , Önökkel, elindítsuk ezt a nagyszabású munkát, azzal a perspektívával, hogy Önök egy hónap leforgása alatt kidolgozzák azokat a javaslatokat, amelyeket a kormányzat hivatva lesz megvalósítani. Az egyhónapi határidőnek a fentieken kívül több szempontból is komoly jelentősége van. Legkésőbb no vember második felére el kell készülniük az Önök javaslatainak, hogy a kormányzat idejekorán megtehesse a szükséges intézkedéseket a téli és tavaszi mezőgazdasági termelési feladatok előkészítése terén. Tisztelt értekezlet! Engedjék meg, hogy az önök előtt álló nagy munkával kapcsolatban néhány olyan szempontot vessek fel, amelyek talán hasznosak lehetnek a tervek kidolgozása során. Inkább a munka irányvonalára, mintsem konkrét tudományos vagy gyakorlati kérdések meghatározására irányuló szempontokról van szó.. Vegyük sorra röviden a követelményeket. Az első a gyorsaság. Ez azt jelenti, hogy olyan terveket kell készíteni, amelyek lehetővé teszik két-három éven belül a hozamok emelését, ezáltal az össztermelés növekedését és ezen belül az árutermelés arányának fokozását. Másik követelmény az. hogy a fellendülés nagyarányú legyen. A harmadik követelmény az. hogy a javaslatok átfogók legyenek. Abban, ahogyan eddig nyúltunk a mezőgazdasági termelés problémáihoz, az volt a fő hiba. hogy elaprózott, részlet-rendszabályok voltak, amelyekből újabb problémák, gyakran ellentmondások sorozata keletkezett. Rendszertelen,; tervszerűtlen munka volt. aminek következményeivel most szemben találjuk magunkat. Ezzel a módszerrel most szakítanunk kell. A termelés fejlesztésének problémáit a maguk bonyolultságában és összefüggésükben egységesen és nem szétaprózottan kell felvetni, vizsgálni és megoldani. Az Önök munkájával szemben támasztott negyedik követelmény az, hogy a kidolgozandó tervek és javaslatok reálisak legyenek,, számoljanak á megvalósításuk lehetőségével, a szükséges feltételekkel, népgazdaságunk teherbíróképességével. Lépésről-lépésre kell haladnunk, minden intézkedésünkkel megszilárdítva a már elért eredményt. Végül, á tervek kidolgozásánál nem lehet eltekintem attól a követelménytől, hogy a kérdésekhez ne szűk szakmai szempontokból, hanem a népgazdaság egészének szempontéból és fejlődésének perspektívájából kell a megoldásokat meghatározni. A munka során ki kell dolgozni a tervek költségkihatásait és anyagigényét is. Ez elkerülhetetlenül szükségessé teszi a tervezés egybehangolását a népgazdaság egészének tervezési kérdéseivel. Szem előtt kell tartani a népgazdaság arányos fejlődésének törvényét is. Az elmúlt évek során az ipar túl gyors fejlesztése következtében a mezőgazdaság fejlődésében elmaradt, amivel megsértettük az arányos fejlődés törvényét. Ezt most helyre kell hoznunk. Az ipar terén nem a termelés további gyors fejlesztésére vesszük az irányt, hanem egy-két esztendei lélegzetvételre, másszóval arra, hogy az elért eredményeket megszilárdítsuk, a hibákat kijavítsuk, rendezzük a feladatokat és előkészítsük a további előrehaladást. A mezőgazdaság terén alapjában más a helyzet. Itt a termelés gyors és nagyarányú emelésére’, továbbfejlesztésére van szükség. Tisztelt értekezlet! Most, amikor önök hozzákezdenek a mezőgazdaság elmaradottságának felszámolására, a termelés gyors és nagyarányú fellendítésére irányuló javaslataik kidolgozásához, szerintem nem árt szemügyrevenni, milyen az a színvonal, ahonnan a termelés fejlesztésére elindulunk. Összefoglalóan egé$z mezőgazdaságunk, tehát földművelésünk és állat- tenyésztésünk termelésének átlagos színvonala a felszabadulás előtti szinten mozog. Ezen belül az egyes kultúrák vagy növénycsoportok területi arányában eltolódások vannak, főképpen az ipari és olajnövények javára, elsősorban a kenyérgabona- és burgonyaterület rovására, ami nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy' a kenyérgabona problémája a megoldatlan kérdések közül is az első helyen szerepel. Fő növényeink átlagtermései alig változtak. Állat- állományunk számszerűleg szaporodott; ugyan, de több területen a hozam csökkent. Az évi átlagos tej- hozam mintegy 400 literrel, a vágósertés átlagsúlya 25—30 kilogrammal kisebb, mint a felszabadulás előtti többéves átlag. Gyors és jelentős eredményt a rizstermelésben értünk el, a területi növekedésés az átlaghozam, terén egyaránt. Ahhoz,: hogy helyes irányban keressük a megoldást, látni kell azt, is, hogy mi az oka mezőgazdasági termelésünk elmaradottságának. Az elmaradottságnak kétségtelenül történelmi okai is vannak. Tudvalévő, hogy a feudális nagybirtokrendszert, amely kerékkötője volt a magyar mezőgazdaság fejlődésének, csak igen későn, a 45-ös földosztással számoltuk fel gyökeresen. és végérvényesen. Elmaradott, a feudális ■termelési viszonyok maradványaival átszőtt mezőgazdaságot kaptunk örökségbe. Az elmaradás okai. az utolsó öt esztendő gazdaságpolitikájában is megtalálhatók. Ez alatt az idő alatt az ország népgazdaságában gyökeres változás ment végbe: agrárországból ipari országgá lettünk. A szocialista iparosítás kétségtelenül helyes politikájából azonban a mezőgazdasági termelés 'fejlesztése tekintetében nagy feladatokat kellett volna kitűzni és megoldani, ami azonban’elmaradt. Az ipar fejlesztésével nem tartott lépest a mezőgazdasági termelés fokozása. Az iparosítás és a mezőgazdaság szocialista átszervezésének túlzott üteme, az egyéni termelés fejlesztésének elhanyagolása, a kulákság korlátozásáról annak likvidálására való átcsúszás, a magánkisiparnak és kiskereskedelemnek» mint a falu és város közötti áruforgalom, fontos tényezőjének gyors felszámolása, az ország gazdasági szervezetében a túlzott központosítás megvalósítása letérést jelentett az «új gazdaságpolitika»- helyes útjáról. Az ilyen gazdaságpolitika előbb-utóbb elkerülhetetlenül ellentmondásba kerül az átmeneti szakasz gazdasági követelményeivel és fejlődésének törvényszerűségeivel. Üj gazdaságpolitikánkban most érkeztünk el oda, hogy a mezőgazda- sági termelés fellendülését akadályozó fentemlített okokat kiküszöböljük és új gazdaságpolitikánkat helyes elvi és gyakorlati alapokra helyezzük. Gazdaságpolitikai tényezők közül még egyet kívánok megemlíteni, amely a legutóbbi években hátráltat-, ta a termelés növekedését a mezőgazdaságban: az állami gazdaságok és a termelőszövetkezeti nagyüzemek gazdasági megszilárdításának elhanyagolása és termelésük alacsony színvonala Más szóval szocialista nagyüzemeink elmaradottsága, ahol pedig a legjobb feltételei vannak a termelés fokozásának. Ezt különösen figyelmükbe ajánlom önöknek a tervek kidolgozásánál. Nagy Imre elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta, hogy agrártudomá-J nyunk nem eléggé kezdeményező. Kétségtelen, hogy a haladó materialista agronómia Micsurin, Vil* (Folytatás a 3. oldalon.)
