Somogyi Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-25 / 251. szám
Vasárnap, 1953 október 25. SOMOGYI NÉPLAP 3 A pártoktatás beindításának néhány tapasztalata Kaposváron A mezőgazdasági termelés fejlesztésének kérdései Nagy Imre elvtárs beszéde a mezőgazdaság kiváló szakembereinek értekezletén (Folytatás a 2. oldalról.) jamsz, Liszenko nyomdokain nálunk is számos területen kimagasló eredményeket szült. Ez azonban nem ho- mályosíthatja el azt a tényt, hogy a mezőgazdaság nagy és alapvető kérdései elől agrártudományunk kitért. Ezek közül is első helyen áll a hozam fokozásának nagy és egységes kérdés-komplexuma. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a népgazdaság számára a kívánt eredményt a tudományos és gyakorlati munka szoros kapcsolata és egysége hozza meg. A továbbiak során Nagy Imre élvtárs több problémára irányította a mezőgazdasági szakemberek figyelmét. Mezőgazdaságunk legsúlyosabb baja a termőtalaj rombolása. Nem új jelenség ez — mondotta Nagy Imre elvtárs — a régi Magyarországról maradt ránk örökségbe. A baj ott van, hogy a termőtalaj rombolása tovább folyik nálunk. Leküzdését végső soron a tudományos, talajművelés meghonosítása segítheti elő. Addig is azonban rá kell irányítani a fő figyelmet, az erőfeszítések és az' anyagi eszközök nagyrészét. A javaslatok kidolgozásánál külön figyelmet kell fordítani az árutermelés kérdéseire, a mezőgazdaságon kívüli fogyasztásra kerülő termékek termelésére. Az árutermelés mértékét, növelésének módját és lehetőségét is ki kell dolgozni. Tisztelt értekezlet! Mezőgazdaságunk és termelési viszonyaink nagyon változatosak. Vannak kisüzemeink és nagyüzemeink, egyéni és szövetkezéti gazdaságaink, amelyeknek megvannak a maguk sajátosságaik, itt is, ott is mások a lehetőségek és a cél eléréséhez szükséges eszközök'. Ezek mérlegelésével kell kitűzni a feladatokat, ezekkel összhangban kell kidolgozni a javaslatokat. Feltétlenül figyelemmel kell lenni a földbirtokviszonyokban és a termelési módban végbemenő változásoknak a termeléssel való összefüggésére! Nem szabad szem elől téveszteni a két fő termelési ág, a földművelés és az állattenyésztés' szoros kapcsolatát. . Megoldásra vár a termelés szakirányításának kérdése, a szakemberAz uitcíbíbr mapcüdbani több időszerű (politikai kiadvány jelent meg a Szikra Könyvkiadónál. „A pártáiét időszerű (kérdése?1 című eikk;gyüj- tíBétiy ezámos, a Pravdában nreg- jeiemt cikket tartalmaz. Veksogomov .„A sztálinii termé- szetátalakító terv .megvalósítása“ képzés, a szakmai vezetés képesítéshez kötése, a szakértőknek a termelésbe való irányítása és átcsoportosítása, újra elosztása az új feladatoknak megfelelően. A tervek és javaslatok kidolgozásánál fontos szempontnak kell lenni a termelés ösztönzésének. Végső soron a mi viszonyaink között a feladatok megvalósítása a termelő, a dolgozó emberektől függ, akiknek egyéni érdekeit messzemenően figyelembe kell venni anélkül, hogy az a nagy közösség, a dolgozó nép egyetemes érdekeinek rovására menne. A kettő összhangját kell a javaslatokban kidolgozni. Ezután Nagy Imre elvtárs ismertette a gabonafélék, a takarmánynövények és az ipari növények, továbbá a burgonya- és a zöldség-, valamint a szőlő- és a gyümölcstermelés fejlesztésének fő szempontjait, a növényvédelem, a trágyázás és a talajjavítás, továbbá az öntözéses gazdálkodás terén megoldandó feladatokat. A mezőgazdaság gépesítése kapcsán kiemelte megbízható szántótraktor-típus kidolgozását, a leginkább munkaigényes növények, főképpen a kapások komplex-gépesítését és a meglévő gépállomány kapacitásának teljes kihasználását, ismertette a szarvasmarha-, juh-, sertés- és baromfitenyésztés gyors fejlesztésének, az állategészségügy gyökeres megjavításának fő célkitűzéseit. Befejezésül Nagy Imre . elvtárs a következőket mondotta: Én nem vagyok az agronómiái tudományok szakembere, biológus sem vagyok, ezért nem is célom a problémák tudományos fejtegetésébe bocsátkozni. Ez már az egyes munkaközösségek feladata lesz. Nem hiszem, hogy a magyar mezőgazdaság valaha is nagyszerűbb feladatok elé állította volna a termelés irányítóit, szakembereit. Bizton hiszem, hogy szíwel-lélek- kel, felkészültségük, tudásuk, tapasztalatuk legjavát adják a nagyszerű feladat megoldásához, mezőgazdasági termelésünk gyors és nagyarányú fellendítéséhez. Legjobb kívánságaim mellé legmesszebbmenő támogatásomat biztosítom. című értekezése 'bőséges adafainyag feiliha^Zitiáláisá'ylaií. mtodenefeelőtit az endősíités cikkei ifogíaikoaiik,, de helyet kap tenne az öntözés, a füves ve- 'tésf'orgós igaadálikodiáe, a hcfflyes ta- íaijiműive'liée és növényápolás kérdése is. A Központi Vezetőség június 27—28-i határozata, a kormány programmja parancsolóan megköveteli pártszervezeteinktől, hogy a tavalyinál sokkal nagyobb gondot fordítsanak a pártoktatás minőségére, npvelőhatásának, mozgósító erejének fokozására. A pártoktatás színvonalának emelése jelentős feladatot állított a Kaposvári Városi Pártbizottság elé is, annál is inkább, mert az új oktatási évben a tavalyinál 10 százalékkal több párttagot vontak be a tanulásba. A pártoktatás sikerének egyik fontos biztosítéka volt a város területén a propagandisták és a hallgatók kiválogatása. A tavalyi tapasztalatokból okulva az idén a város pártszervezetei sokkal nagyobb gondossággal oldották meg ezt a feladatot. Az üzemi, vállalati, hivatali és körzeti pártszervezetek olyan propagandistákat jelöltek ki az új oktatási évre, akik már tavaly is eredményes propagandamunkát végeztek, vagy a pártoktatásban, mint hallgatók, olyan eredményt értek el, hogy képességeik alkalmassá teszik őket arra, hogy az idén propagandamunkát végezzenek. Másrészt a pártvezetőségek figyelembevették a munkakörülményeket is, hogy az új oktatási évben lehetőleg a legminimálisabbra csökkentsék a propagandisták fluktuációját. A gondos előkészítés eredményeképpen az elmúlt héten a város pártszervezeteinek többségében sikeresen beindították az új pártoktatási évet. A legtöbb pártszervezetben ünnepélyes megnyitót tartottak, ahol a párttitkár elvtársak ismertették az elmúlt oktatási év tapasztalatait és az új pártoktatási év feladatait. A Kaposvári Ruhaüzemben például a megnyitó alkalmából ünnepélyesen feldíszítették a kultúrtermet, ahol a jövőben is rendszeresen tartják a foglalkozásokat. A pártoktatásban résztvevő elvtársak csaknem valamennyien jelen voltak a megnyitón. Bevezetőül Liliom elvtárs, a párttitkár méltatta az új pártoktatási év jelentőségét, majd Bojtai Béla elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja története I. évfolyamú tanfolyamának propagandistája röviden ismertette a hallgatókkal, hogy milyen megtisztelő feladatot vállalnak magukra, amikor az SZKP történetének tanulmányozásához kezdenek hozzá. Ismertette röviden a Bolsevik Párt harcát, mely a mi számunkra is gazdag útmutatást ad a szocializmus felépítéséért folytatott harcban. Végül megtartotta az első előadást a párttörténet első fejezetének 1. és 2. pontjából. A gondosan felépített előadás hozzásegítette a hallgatókat ahhoz, hogy a tanulás közben jól csoportosítsák maguknak az anyagot, helyessen lássák az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején Oroszországban a kapitalizmus fejlődését, ezzel párhuzamosan az ipari proletáriátus megjelenését, a munkásmozgalom első harcait. A megnyitó végén a hallgatók arra kérték az üzem párttitkárát, biztosítsa számukra, hogy a pártoktatási év végéig egy és ugyanaz a propagandista elvtárs tartja a foglalkozásokat, mert ezzel nagyrészt megakadályozzák a lemorzsolódást is! A Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinátban szintén október 13- án nyitották meg az új pártoktatási évet, melyet összekapcsoltak a taggyűléssel, vagyis közvetlen a taggyűlés után tartották meg a megnyitót. Ebben a pártszervezetben azonban elkövették azt a súlyos hibát, hogy a pártonkivüli hallgatókat elfelejtették értesíteni, így azok nem tudtak részt- venni a megnyitáson. Vannak azonban néhány üzemben, vállalatnál olyan tapasztalatok is, hogy a pártvezetőség nem tartotta szívügyének a pártoktatási év előkészítését, ebből következett, hogy már a beindításnál hibák merültek fel. Például a Tejüzem pártszervezetében a párttitkár elvtárs távolléte miatt nincs gazdája a pártoktatásnak, így a megnyitót csak adminisztratív úton készítették elő, aminek az eredménye az lett, hogy mindössze 8—9 hallgató jelent meg. Hasonló volt a helyzet a Nagymalom pártszervezeténél is a II. évfolyamú politikai iskola megnyitásán, ahol szintén igen kis létszámban jelentek meg a hallgatók. Természetesen ilyen körülmények között ünnepélyes megnyitásról szó sem lehetett. Az oktatás előkészítése és beindítása közben elkövetett hibák arra hívják fel. a figyelmet, hogy mind az alapszervezetek vezetőségeinek, mind pedig a Városi Pártbizottságnak az elkövetke- 'zendő időben nagyobb gonddal kell kezelni az oktatás kérdését, különösen azokban a pártszervezetekben, amelyekben már a beindításkor is igazolatlan hiányzások voltak. A pártszervezetek vezetőségei, a propagandisták és a pártcsoportbizalmiak segítségével beszélgessenek ezekkel a hallgatókkal, magyarázzák meg nekik, hogy saját maguknak ártanak., ha rendszertelenül tanulnak, mert ez a munkájukban hátráltatja őket. Különösen nagy segítséget kell adniok a pártcsoportoknak és a propagandistáknak az oktatásban résztvevő párton- kívüli hallgatók részére. Ezek a dolgozók többségükben még nem vettek részt a pártoktatásban, nincs nekik kialakult tanulási mószedrük különösen a jegyzetelésben, az anyag csoportosításában kell segíteni őket. A párttitkároknak, pártvezetőségi tagoknak pedig soha nem szabad fi- gyelmenkívül hagyni, hogy segítsék a propagandista elvtársakat, állandóan tájékozódjanak az oktatás helyzetéről, biztosítsák a foglalkozások magas színvonalát. A pártoktatás szintvonala emelésének egyik legfontosabb követelménye a propagandisták és a hallgatók tanulási fegyelmének, megszilárdítása. Az a propagandista, aki maga sem készül fel az előadásra, a vita levezetésévé, a hallgatóktól sem tudja megkövetelni a tanulási fegyelmet. Ezért rendkívül fontos a párt-! szervezetek részéről a propagandisták munkájának állandó j ellenőrzése. Ugyanakkor a tanulási fegyelem megszilárdítása ^pdeké- ben a pártszervezetekben meg kell szüntetni , a propagandisták más, nagyobb megbízatásokkal való ellátását. így sikerül majd elérni, hogy a színvonalas pártok tat ás: á színvonalas pártmün- ka és a termelési feladatoknak sikeres tényezője legyen a varos területén. t > ... . * A pártélet időszerű kérdései FEKETE KÁLMÁNNÉ HAZAÉRKEZETT A gyékényes; Bözsike-hegy árnyäs-iiomibos ofiidaíia vidám nólaszó- töl hangos. A dúsfürltű isz'cStöltiőkék kiSzlöltlf! jióikie dtvűiein dallollió lányok, fas.szoM.yolk hajladoznak. Telnek a kosarak, meg a zöld puMonyok, súlyúik állatit izzadhatnák a, féríliiak. A Győzeíliam tsz szőlőjében is nagy munka folyik. . — Hogy érzi .magát Józsi bácsi? — köszönti a községi tanács most énkaző eltaöke Horváth Józsefet!, aki nagy, telit kosárral a, (hátán éppen moslt tűnik elő a magas 'Szőlőtőkék közül. —- Hogy érzem magam ? Hált most nehezein, mert hátaimon a kosár. Úgy telerakják ezek a lányok nagy szorgalmukban. hogy .adlig 'bírja aiz ember — válaszolaja nevelve Józsii bácsi, miközben 'a- miár feliig teilt kocsiba borítja a szőlőt. Egyik szemével- hamísibásaln alkjait kacsint őzv. Katona Lajosáéra, -az örökké vidám, tréfáikból isolba ki nelm fogyó, de a munikálbajn ijs példát m.uitfe'.ó Kati inébii fellé, igaz, Kali rlénii kissé már túl Van az emilliBeft teánykorom, -de azért eOérltli a tréfát lS csípőre tett kézzell visszavág: —• Hát, amii igaz, az ig.aiz. Nehéz is leheti már ,a kosár ilyen Öreg legénynek. — Körötte hangos nevetés csattan. Erre már Józsi bácsi is mélltatíiankodó •arcot vág. — Mór hogy én öreg! —dohog magában egy sorit, de -nem szó]' egy szót sem, hanem derekát délcegen kihúzva, az üres kosarat vállár a véSva, hetykén füityörószve elvonul a .szőlő túlsó vége felé. Hosszain hangsaik, húzódik utána a kacagás, akár vaiTami játékos «zé'l- bem Vidáman 'kjbbete fátyol. , Az iasKzoinyck tovább isziörgos- ifcodniak, Józsi bácsi meg a dombtetőn ferJn megállítva visszavet egy plflanltlásit vállfa föilöHt, $ bajusza áiáiíít leltmioisolTyoidik ő is: — Hej,, ezek iaiz asszonyok, .ezek iaz asszonyok! Ég a kezük alatt a munka! Gsiak ine voflsa olyan gyors kereplőjük, hogy minidig vissza tudnak féöasieSnii. — Ebben a páir szóban azért naigy eílfemierés is van... De nemcsak a nyelvek peregnek ám gyorsan, hanem a kezek is, miínlt a mcitioltlla, sebesein járnak. Gazdag a termés, bő a iszüret. Folyik ia, munka, diai, kacagás, tréfa köziben. A présház melfett, nagy diófa tövéiben . elemózsia, csücsős batyuba kötve, sizóliesszá.)ú csuprok fetalkainva, szállni a fonatú korsók iá libáik. Mi tagadás, aki arra jár, mélyükre tekint néha-néha. így van ez szüretikor. Kicsivel] arrébb Kovács János fogja a lábukkal tii- reilnetileiniüi kapáló llovaikat, ,a színűiéiig telit kocsi élé, Nagy o«‘or- pEi'icigtatás közben szép lassan, lépésben indulnak a hegyről! lefelé, viszik a szőlőt át a szomszéd dombra, ,a tsz másik présházához, lahci'i .Mester bácsi és az ott tartózkodó 'többi tsz-tag veszi gondjaiba. — Álljon meg már, Jiámols 'bácsi! Had öntsem tetejiibe miég ezzel a kosárral —• kiállít a szekér után egy fiatal, vöcgószemu, szélesmosölyú menyecske. Egy-lkettlőire 0% is terem, a ürüli is már ,a kosár. Hosz- szan, a jó gazda ellégedlétt örömével tekint a fák között óvatosan haladó szekér után, míg csak el nem tűnik az úfkanyacban. Lassú mozdu-Iairtajf megigazítja piros fej- kendőjét, is munkában niegkemé- nyedeli't tenyerű, rövidujjú, széles, de erős kicsi kezével végigsimítja gyöngyöző homlokát. Aztán lábát maga alá húzva letelepszik a diófa íifiá. Kibooitogatja az egyik batyut, s rejjtefcaből ízes kenyerei, paprikát, szalonnát vesz elő — falatozni keizd, Fentiről!, ,a SzÖjő túlsó végéről dailfoszlányokat hoz felé a hűvösödő szél Az asszonynak itt, az öreg diófa alatt jólesik a pihenés. Nagy mimika álf már mögötte, lelüsők között hfeíladt ,a sódban ma is, ment' nem szeret senki mögött ie- ’maradni, Tekiiiratete végigjs'iimoga'íja a szőlliőt' és a sárguló íhegyolldalt. A módiira gondol!: a sok nyomorúságos, szegény eszlendőre, a !á- tástól-vafculásiig tartó inleihéz robotra', is árra, hogy mindazt .miért? Egy falait kenyérért, metttymelk ízét megkeserítette a sok megailláziás, egy olcsó, slíMiny ruháért, miért a szegényémbarne'k többre nem jutott. (Milyen kiil&tá.staillan, mölyen rejnénytéten volt akkor a jövő, s milyen magárahágyott volt ákkor ő iis. Tekintete tovább száll! a falu felé, mélynek idéJátsizamak ködbe vesző, pirostetős házai. Szeme keresi közülük azt a kettőt, ímeilynek egyik-e napról-napra kedvesebb, melegebb, barátságosabb lesz — ,az ot'thoníj, -ahol muhka1 után megpihennek, s együtt hajolnak, férjével a könyvek fölé, A máisiikat, mellynek noimDokziatán az áffi naigy, ikereik beltűkkeil: „Napköziottlhon“, s -ahol 'kisfia nyugodtan, gondtál a- nul já'tiszik tlárs-aiváí, hol! szerető kezeik óvják, okos szóra 'tanítják, ■s formálják ilelkét, -hogy erős, bátor, harcos ember legyen majd ha felnő. Orvos' szeretném ha lenne . .. Ó, milyen más lesz az ő éléte, mint az -édesanyjáé volt... Keze a pohár után nyúl, szájához eme®, szomjasan iszik ,a jó, hideg -viizből, melynek néhány csepp- je szürke köflényére öiulil. Aztán új szélet kenyeret vág magának. Tovább fűzi gondol aitaiit. Igen, most már az ő élete ás 'szép, hisz övé is ifit a főid, ,a szőlő, éis minden, amii a t sz-é. Egy naigy családban él, melynek egy az útja, égy a célja, egyek a harcai. Műkor férje katonának ment, ő állt' a helyére, s ,a te vény termesztő bnigád vezetőije tett. Malnidein erejével igyéke- ziei'it hélyirálffinii és példát muitatnli a- toblbieiknielk. Ha segíteni ikéiCie'lt a munkában irtásoknak,, ő ott voflt. Ha tettel, Ihia iszovat kelteit Vísisza- vermii az ellenlség tárna,dás'át, ő az, első harcosok között állít. Agitált meggyőző szóival!' és ipíéfidiamu'tialtó cselek ectetitel. Szeretik, -becs-üLik -is Öt a tisz tagjai. Dehogy tart ő azokká!, ákiik el akarnak menni, akik nem gondolkoznak és nem 'Tudják feSmérnli: mit jeltent nekik a közös gazdálkodás. íga% dolilgoz- ni kél, -lustaságbő! niem is tehet megélni, de van mát aprítani a t!ei" be, van mit magúikra öŰíleni, s a háztáji gazdaság is szépen hozott. Jövőre pedig még joibib tesz, hisz a párt segíti őket, Mert ö tudja, télljeis bizonyosiságigáli fudjja, hogy a párt mindéin, szava igaz, 'hogy mint a 'kősziklára, úgy Tehet építeni ;raIgen, a párt.,, Nemrég ő is tagja tett jó munkája után. Aznap, amikor felvetnék, úgy érezte, hogy h'azaérkeze'Jl Ő, Fekete Kálmánná: párttag ,.. .Milyen -szegény szó másít az, hogy boldogság. Pedig ő nagyon boldog! De azt is tudja és .nem téveszti szem. 'éllőll*, hogy csak most kezdődik az igazi harc. Most másiképn t-ekintenelk rá az emlbe- i-reik, nem-csalk a szorgalllmas, segíte- rtilkész, iaaulniivágyó fiatáüasz- szonyt látják -benne, hanem minden cséliekedetét, minden szavát, miint kommunistáiét mérik feil. S ez igen nagyra ikötefflezi. ■Nagy tisztesség a párt tagjának lenni. Érzi, tudja ezt ő. Dolgozni é.s tanulni, ip'éJidá't mutatni, ez moist a legfcintiosabb. — Kisdiák leszek újra — mosciTyodik él magában csendesem — padba ülök, s figyelek •a táflítJó szavára,fmint nemsokára majd a -kisfiam. — Mert Fekete Kálmánná tovább tanúi,' ügy'mint a .többi elvtárs, mint a másik,, vele együtt moyt feiyeít párttag. Ma- kár József, meg a régebbi, elv társak, közitükia saját!: férje- is—- .Aztán, imiajd ha elvéig,eztem .— fűai to-,, váhb terveit — miég tovább ... Jó.: agroniómusok is ikielíeinék' itthon . ; X — Egy percre zavarba jön,, mag» éledt í® ellipixull. Körülnéz, pem Mt- ja_e vallaki? — Pedig így telsz -j-j. zárija lie a gondoilatőt, s .-aztán újra, összekötve megfogyatkozo'tt bátyú” . ,ját, a fa alá t'eszi a többi közé. Fel-,, áll,- nyújjtózüik egyelt, jó'Teső frteset ség járja át tagjait. Lesöpri szoknyájáról! a morzsákat,, fetemeli' a kosarat és sietve visszaTndnft a tlö'blbliieiklhez, Fent 'móísit is szól) !a dali1. Katii néni és a körüBö-tté íéváfe, Tóth Jámosiné, Kovács Istvánn-é meg a töbibteik ipar jól efőrehálid't-aik.- Igyekeznie béli .néki, ;is, Lent a présház mellett, a lombjaikat luiü'aLö fák körött csak' a gyermekek szaüladgálnak, . fogó csík áznak; az ilyenkor lenekétlért, gyermekbendőkbe tömött, nágy- memny.iségű szcllötiőí mas'zaitlos arc-, cal. Zörög lábuk alatt :a vastag,, aranysárga haraszt. Szemben az ég alján, mint óriási festŐpai'et'tián, iker verednek, egymásbaoDvadnak.^í-.síÍt neik, s mintha llátlhatatllan ikéz óriási ecsettel festené az -ég kárpitját előbb égővöröslhe, majd lassan sör. tétl'flába oCvad a kék Szín. Magasan fent niégy, vad! bá thúz méle- gielbb vidáik 'felié, sietnek az ősz élői. Lassan aülkonyodik ., v Arra ie'iebb, aüg páirszáz méterre. fiatal katonák hálllgatják a szőCIöh-egyrőil1 (feléjük, '.sisáW.ió' dálL Kezük 'keményen 'Szorítja á puáka agyát, tekinitetük ■ fürkészve figyéti a közeli erdőt. Őrzik a határt.. .a Szijj Róbertné.
