Somogyi Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-11 / 239. szám
¥ILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Jól mozgósít a feladatokra a balaton- kiliti Dózsa tsz pártszervezete Két kolhoz — kétféle eredmények Somogyi Vince tsz-tag lett Jobban jár az, aki a szövetkezetben marad Élő embereket lássanak a levelek mögött a kaposvári járási tanácson Á-MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA MEGYEI PÄRT BIZOTTSÁGÁN Álé LAPJA.- . ■ .te. • •» -abty, .. W .. íj* - --1 • -• A JA'. X. évfolyam, 239. szám. ARA 50 FILLÉR Vasáraao. 1953 október 1l. KöBKasiBjna»« z^ammnawammsamaiÉSAaB^tsimBWiimmittmasKammsKMaKinnmiiiim—iwi'im i—i ■huh i iHiiu;,L,.a»»fl«H«aMgBgHBnHH«Hiiiii>iiiii ..mi,un mam maw i ipwiii wiiiii'iiiiib—mi imreraramTtaac cuj«tuHiimaMKaraaaBB«Hia^ A«HEB3ga»aaas^^ ALKALMAZZUK A BÍRÁLAT ÖNBiRALAT Megyénk pártszervezeteinek nagy feladatokat kell megolda- niok a párt határozatának, a kormány programmjának végrehajtásában. Állandó szívós, szervező- és nevelőmunkával kell serkenteniük a dolgozó tömegeket, hogy munkahelyeiken becsülettel kivegyék részüket a dolgozó nép életszínvonalának felemeléséért folyó harcból. Ebben a nevelőmunkában rendkívül nagy jelentősége van a bírálat és önbírálat széleskörű ki- fejlesztésének. A legutóbbi taggyűléseken a mi megyénk párt- szervezeteiben is egészségesen bontakozott ki a kommunistáknak ez a jellemző tulajdonsága: a bírálat és önbírálat szelleme hatotta át a taggyűléseket. Párttagjaink rámutattak a pártvezetőségek, a pártbizottságok munkáiban meglévő fogyatékosságokra és számos esetben helyes javaslatokat is tettek a fogyatékosságok kiküszöbölésére. Ez azonban még csak a kezdete annak, hogy a bírálat és önbírálat a mi megyénkben is minden kommunista munkájának szerves részévé váljék. A kormányprogramm megvalósítása terén még csak az első lépéseket tettük meg. A további sikerek egyik legfontosabb záloga, hogy még jobban elmélyítsük a dolgozókban, mindenekelőtt a kommunistákban a bírálatot és önbírálatot. Olyan légkört kell teremtenünk mind a kommunisták, mind a pártonkívüli dolgozók között, hogy mindenki szabadon elmondhassa véleményét, észrevételét, hogy félelem nélkül bíráljanak. Csakis így lehet a hibákat megelőzni, kijavítani. Súlyosan megsérti a pártdemokráciát az a funkcionárius, aki elfojtja a bírálatot, nem ad módot arra, hogy a párttagok elmondják véleményüket. Ez tapasztalható azokban a pártszervezetekben, ahol nem tartják meg rendszeresen a vezetőségi üléseket, sőt még a taggyűléseket sem, nem adnak számot munkájukról a tagságnak. Ugyanakkor a tagságnak sincs módja számonkérni a vezetőség munkáját, bírálni a fogyatékosságokat. Pártszervezeteinkben tehát mindenekelőtt ezen a területen kell javulásnak bekövetkeznie, hiszen a rendszeres párt vezetőségi ülések és taggyűlések hatalmas előrelendítői a bírálat és önbírálat kibontakozásának. A bírálat azonban nem lehet öncélú, nem csak a látszat kedvéért kell bírálni. vagy önbírálatot gyakorolni. Számos taggyűlési beszámoló, vagy felszólalás elhangzott a mi megyénk pártszervezeteiben is. melyekben a hibák felsorolása után a párttitkár, vagy a felszólaló a végén hozzáteszi: ..s mindezekért, elvtársak, én is felelős vagyok.‘‘ Ez nem nevezhető önkritikának, ez a felelősség elkenését jelenti. De ugyanígy az önmar- cangolás sem nevezhető önkritikának, amely után legtöbbször nem történik semmi, ellenkezőleg, a hibák tovább gyűlnek. Az önkritika csak akkor eredményes, ha a hibákat nyíltan, őszintén beismeri, annak okait feltárja, s az önkritikát gyakorló ki is javítja azokat. Lenin elvtárs azt tanítja: „Az összes forradalmi pártok, amelyek eddig elpusztultak, azért pusztultak el, mert elbízták magukat és nem tudták megérteni azt, hogy miben van FEGYVERÉT az erejük és féltek attól, hogy saját gyöngéikről beszéljenek. De mi nem pusztulunk el, mert mi nem félünk attól, hogy gyengéinkről beszéljünk és megtanuljuk, hogyan kell a gyengeségeket elhárítani.‘‘ A kormányprogramm következetes megvalósítása most mégjobban megköveteli tőlünk, hogy a hibákat azonnal felfedjük, s nyomukban intézkedjünk. Ez csak úgy lehetséges, ha a párt- és gazdasági funkcionáriusok felfigyelnek a dolgozó tömegek észrevételeire, ha nemcsak tanítják a tömegeket, hanem maguk is tanulnak a tömegektől. Ez azt jelenti, hogy nem szabad elbizakod- ni, a dolgozók tapasztalatait, észrevételeit figyelmen kívül hagyni. Ennek ellenére sok helyen még mindig hagyják a hibákat elhatalmasodni, nem kérik a dolgozók véleményét azok kijavításában vagy megelőzésében, s amikor a hibák már túlságosan összegyűlnek, akkor igyekeznek a felelősséget másokra hárítani. Pártszervezeteinknek tehát különösen nagy gondot kell fordítaniuk a következő időkben is az alulróljövő bírálat továbbfejlesztésére, hogy az az egészséges dí- rálószellem, amely az elmúlt egykét hónap során megyénk számos pártszervezetében megmutatkozott, most tovább fokozódjék. A dolgozók, s elsősorban a kommunisták érezzék felelősnek magiakat mindenért, ami a területükön történik, idejében fedjék fel a hibák okait. Számos pártszervezetben a taggyűlés után már hozzákezdtek a hibák kijavításához, különösen a párt tömegkapcsolatának kiszélesítésében történtek eredményes intézkedések. De vannak olyan párt- és gazdasági funkcionáriusok is, akik a bírálatot és önbírálatot még mindig csak hamuhintésnek tekintik, nem látják benne azt a segítőkezet, mely a hibák megszüntetéséhez járul hozzá. Az ilyen párt- és gazdasági funkcionáriusok súlyosan ártanak a pártnak, hátráltatják a párt határozatának. a kormány programmjának megvalósítását. A bírálat és önbírálat nem kampány, tehát állandóan alkalmazni kell. Arra kell nevelni a dolgozókat, hogy bátran vessék fel a fogyatékosságokat, különösen azokat, melyek dolgozó népünk életszínvonalának emelését hátráltatják. Ha erre neveljük az üzemek dolgozóit, a falvak becsületes dolgozó parasztjait és a más munkahelyek dolgozóit is, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a kormányprogramm ránkeső részét következetesen megvalósítjuk. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a dolgozók kérjék számon a vezetőktől: mit tettek a felfedett hibák kijavítása érdekében, ellenőrizzék a bírálat nyomában tett intézkedéseket. Pártvezetőségeink pedig ne feledkezzenek meg minden alkalmat megragadni, hogy a dolgozókkal közöljék: mi történt javaslataikkal, hogyan hasznosították azokat. Ha a dolgozók által felvetett hibákat tettek követik, sokkal jobban meg tudjuk valósítani a bírálat és önbírálat állandó alkalmazását. A dolgozók látják, meggyőződnek arról, hogy a hibák feltárása nem volt hiábavaló, látják, hogy a vezetők hallgatnak véleményükre, s ez alap arra, Megyénk állami gazdaságai gyorsítsák a szántás-vetés ütemét A földművelésügyi mimiirotérium Déldimáinitiúti Á. G. igazgatóságának az állami gazdaságok versenyéről kiadott érté'keíéae azt mutatja, hogy igen sok még ai tennivaló megyénk állami gazdaságaiban, hogy a miniszterttanácsi határozatnak megfelelően határidőre elvégezzék az őszi mezőgazdasági mimikáikat. iBáin az értléT..*: illés szerint a somogytarnócaii állami gazdaság az első a versenyben^ de itt is meg tói .gyoraűteni a 'betakarításit és> a:z őszi mélyszántást, amdlyeil 35. iitetve 12 százalékra 'készült eh A vetőiszámltásBai :S5, a v ItJé&sedl 73 százaDeltnál tart a gazdaság. A hárorrufaá áuTiaimd gazdaság harmadik a versenyben: a betakarítást 42, a trágyázást 20, a .vétőezámtást 76, a vetést 65, az’ őszi mélyszántást 9 százalékra végezte eh Meg kel] gyorsítania a vetést a mt.gybaráti állami gazdaságnak, amely 54, a 'tengődi állami gazdaságnak, amely 56, a kaposvári áttenni gazdaságnak, amely 55, a ba- 'latoniújhelyi állami gazdaságnak, amely 49. a lábodi állami. gazdaságnak, amely 45 és a vityapusztaii á'fami gazdaságnak, amely csupán 34 százalékra tcflijeaítette vetéstervét. Különösem nagy a lázasáig, a vi- tyapusztai állami gazdaságban^ amely már régóta a szégyenteljes utolsó helyen 'kullog a versenyben. Megyénk áManú gazdaságai jó mmkájidckcd mwtassanaHá példát megyénk ternieilőezövetkezeteinek és egyénik ig dolgozó parasztsága- ntalkl a jövőévi bő termés megalapozásáért, az őszi szántás-vetés határidőre való elvégzéséért folyö harcban. Űjabb 37 dolgozó parasztcsalád kérte felvételét a tsz-ekbe Szerte a megyéből napról-nap- ra érkeznek hírek arról, hogy több dolgozó paraszt kérte felvételét a termelőszövetkezetbe. A pusztaszentgyörgyi Űj Élet tsz-be például az elmúlt napokban hét család lépett be. A megye dolgozó parasztsága egyre világosabban látja, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodás a paraszti fel- emelkedés egyetlen járható útja. ahol az emberek közös harca nyomán gazdagabb terméseredmények születnek és munkájuk is gazdagabban gyümölcsözik. Különösen megnőtt a belépők száma az utóbbi időben, amikor a dolgozó parasztok saját szemükkel győződnek meg arról, hogy menynyi jövedelem jut a szorgalmasan dolgozó tsz-tagoknak. A dolgozó parasztok mérlegelik a kormány sokrétű intézkedéseit és látják, hogy a tsz sokkal többi anyagi segítségben részesül, mint az egyénileg gazdálkodók. Az ádándi Petőfi tsz-nél kiszámították, hogy mit jelent a kormányprogramm a tsz tagságának és 4 család kérte felvételét a tsv be. A juti Alkotmány tsz-nek a jövőévi beadás csökkentése közel 60.000 forintot jelent. Ádándon újabb 4 család választotta a nagyüzemi gazdálkodás útját. Megyénkben az elmúlt hetekben további 37 családdal szaporodott a termelőszövetkezeti tagok száma. így például a csákányi Úttörő tsz-be 2, a balatonboglári Dózsa tsz-be 4, a kőröshegyi Táncsics tsz-be 2 család kérte felvételét. Ezekben a napokban nagy harc folyik a termelőszövetkezetek megszilárdításáért és nem kétséges, hogy ebből a harcból azok kerülnek ki győztesen, akik a szövetkezeti gazdálkodást választják további boldogulásuk biztosítá- I sául. fi jó és időben végzet! munka érdeke a lábodi állami gazdaság dolgozóinak A lábodi állalmi gazdaságban az év első felében1 az éddigiiékihlél' lényegesen több összeget ruháztak Ibe a. dolgozók kulturális és egészségügyi ellátásának biztosítására. Jelentősen javult a/ 'íakáseUáítás is ebben az évben. A munkásszállásokon mindenkinek szalmazsák Jcaill, pokrócokkal ée két lepedővel ellátott fekvőhelyet biztosítottak. Aa első féffistvbem) 68 dolgozót; pedig 'új gumicsizmával láttak el. 'Ma már a szerződéssel járó mumkáMat a dolgozók a gazdaságtól1 kaipott munkaruhában végzik. A dolgozók munkáját megbecsüli népi demokráciánk. Ki hogyan dolgozik;, úgy emelkedik a fizetése. Kiss István ellető ka»ász csaiTádjávail pl. augusztus 31-lg 24.877 forintot keresett, amelyből ifj. Kiss István havi keineisete 917 forint. Futács' János ttrafotoroe, aki éves tervét 160 százalékra teljesítette. 8 hónap alatt 11.146 forintot kapott kézihez. A munkabéren feiMl tízezrekre rúg az az összeg, laimi közvetve ikerül: a dolgozókhoz. Pl. aiz idén 'két napközi otthont állítottak fel' a dolgozó anyák munkájának megkönnyítésére, ami 64.900 forintba került, A munlkásfürdő felszerelésére közel 9000 forintot költötté':. Szülési, házassági, halálozási segély címen több mint 38,000 forintot, a jót dolgozók jutalmazására 4000 forintot fcrdítcittak. Pártunk és kormányunk azt kéri a dolgozóktól, hogy szorgalmasan vegyenek részt a munkáiban,^ harcoljanak a gazdaság termelési tervének tel jó Biteséért. Különösen hagy feladat ál! előttük most az őszi munkák idején. El kell vetniük több mint 1300 hold ősziigabo- nák és be toe® takaaiitaniuk közel másfélezer holdlról a termést. A gazdaság elmiartaldti ezekkeí ia muii- kókkal, a vetéstervet pl. még csak 47 százalékra iMjesítette. A vezetőség magyarázzál 'meg a cWgozók- /rual'.'k hegy ai jó és időbeni munitóa vui)3|ménm!yiü5k érdeke. íiektervezaeki meg gondosan a munkát, harcon^ janak az őszi munkák sikeres elvégzéséért. Ne tűrjék a csurgói járás tanáessservei, h°gy járásuk utolsó legyen a begyűjtésben A csurgói járási és községi la- ácsszervek rosszul készültek fel z őszi begyűjtési munkára. Kuko- icából a napi ütemterv szerinti lennyiségnek alig 60 százalékát yüjtiik be naponta a járásban, ícrt a tanácsok nem őrködnek a jrvényesség betartása felett. így 1. többhelyütt, mint Csurgó, Iha- os, Őrtilos, Zákány községben lár több gazda végzett a kukori- aszedéssel, a beadási kötelezettég teljesítését azonban elmulasz- jtta, Egy-két községben 10 százaikkal felemelték ugyan néhány átralékos beadási kötelezettségét, e ez csak szórványosan fordult lő a járásban. Csurgónagymarton özség kukoricabeadási tervét sak 1—2 százalékra teljesítette, edig ennél jobban áll a betakaríts. A járás csak 19 százaléknál tart lég a kukoricabegyüjtésben. Kukoricából a napi tervnek mindössze 10 százaléka gyűjtik be. Berzence község tanácsa sem veszi komolyan a begyűjtést. A tanácselnök nem mozgósítja a tanácstagokat és a legjobb dolgozókat- Azt állítja, hogy „nincs a községben elegendő, erre alkalmas ember“. 150 hátralékos van a községben, de a tanács még egyetlen gazdát sem számoltatott el. A somogyudvarhélyi tanács pe- dg félrevezeti a felsőbb szerveket, nem jelenti a beadásban hátralékosokat. A napraforgó beadásának határideje már lejárt, a járás pedig még csak 58 százaléknál tart a terv- teljesítésben. Hiba az is, hogy a járás termelőszövetkezeteinek nagyrésze még nem teljesítette 'beadását. Akadályozza a begyűjtés sikeres teljesítését az is, hogy a tanácsok nem vezetnek nyilvántartást a kukoricatörésről és burgonyaszedésről, így a beadási határidőket sem tudják ellenőrizni és a termelőkkel betartatni. A járási tanács vezetői jórészt ismerik ezeket a hibákat, mégsem tesznek semmit, hogy megszűntessék a terv teljesítését gátló akadályokat. Nem vonják felelősségre a kötelezettségüket megszegő tanácselnököket sem. A járási tanács tűri, hogy járásuk ismét a szégyenteljes utolsó helyen ikuliog a begyűjtésben, A járási és a községi tanácsoknak, a begyüjtöszer- veknek sürgősen meg kell javítaniuk munkájukat. Fel kell számolniuk a szervezetlenséget, tervsze- rűtlenséget. Pár napon belül érjék el, hogy a begyűjtés üteme meggyorsuljon, s a járás elkerüljön az utolsó helyről. hogy máskor is bátran felvessék az észlelt fogyatékosságokat. Sztálin elvtárs arra tanít bennünket: „Ha a bírálatban csak 5—10 százalék igazság van is, az ilyen kritikát is üdvözölni kell, figyelmesen meg kell hallgatni és egészséges magvát tekintetbe kell venni.“ Ezt kell nekünk is megszívlelni, minden bírálatból ki kell hámozni az igazságot, a azt fel kell használni a munka megjavítására. Megyénk pártszervezeteiben most folynak a taggyűlések. Pártvezetőségeink hassanak oda, hogy ezek a taggyűlések ismét erősítsék a pártdemokráciát, a bírálat és önbírálat jegyében folyjanak le. Párttagságunk nagyrésze most már nem fél bírálni, bizonyítják ezt az elmúlt havi taggyűlések is. Pártvezfetőségeink ezt a bátorhangú bírálatot tovább fokozhatják, ha a mostani taggyűléseken elhangzott bírálat nyomán sürgősen intézkedjenek, s a bírálatot, mint erős fegwert használják fel a kormányprogramm megvalósításáért folyó harcban.
