Somogyi Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-11 / 239. szám

2 SOMOGYI NSPLAP Vasárnap, 1953 október ll. Csőn En-iaj fogadta Ikuo Ojamát Pekánig (új Kína)- Geou En-tlaj, a Kína i Népköztársafiág ‘köztgiazg-a- itáai tanácsának dlnclke 1953 isiz-ep- temlber 38-án fogadta IMcuo Ojama pwtfesszoi’t, a japán ‘békelbizattsiáig tftnőfoéfc. A fogadási során a »töiblbn között a ‘kövotoiezőlkiöt moii'doltit)á!j?: Ikuo Ojama: A japán miMftarfe- ták a imuiltib'an (hosszú időn ált ag­ressziót foiyitiatt&ik Kína ellen. A ja­pán nép "kepteen »vidít eztt’ -idejé­ben m'egákadáiyozni és -a japán, mi­litaristák agressziója hatalmas ká­nokat olkozotit ia üíímaii népmák. A japán' nép nevében bocsánatot sze­retnék leérni a kínai néptől, f gyári­akkor ítMmác&oónii ilcí vánam a japán nép báláját azért a követkéz.ttes baráti miaigatartásérti, amelyet iá Kínai Nápköztársasi'ig Ikbnmánya és a kínai nép a japán nép irányába#) tanúsait. Csou En-laj; A jaipán mMBri®- tákmaP.e más országok ellen leKköve- tett agressziója, példátlanul álló csapást jelentett a japán népre is. Biztos vagyok benne, bogy Japán békeszorető. népe mám Mejtd el ezít a történelmi lecCeét. és nem engedi meg japán reimiiiitarizálását. Ikuo Ojamia-; Történeíjmi és foCid- rajz-i okö.'.böll szoros ika.pcsolaticlkiat kel fenntartani a különféle tévcíl- keü'eti országokkal, különösein Kína és Japán között. Csou Em-Háj; Amdlett vagyunk, hogy a világ iminden országávail helyre teli állítani a rendes kap­csosa tó’.iát, különösen Japánnal. Ha azonban a japán kormány továbbra i? az, Egyesült Államok eszközetkénlt jár eil a Kína és más távolkiefati országúk ©lienii agresszióiban, akkor Japán egyre inkább a nyugtalanság tényezőjévé válik a Ceoindes-óce­án térségében és ezzel) akadályólJat gördít annak lehetősége -elé,, (hoigy békeszerződést kössön és rendes dip­lomáciai kapcsolatokat iéitosátisen az új Kínával. Ikuo Ojamia; Az a tény. hogy még nem liéitésnltek diplomáciai kap- ceofcttdk Kína és Japán közötti vé­leményem szerint mim liléül, hogy ilebetetEönmé tegye a két nép kultu­rális' éa gazdasági érintkezését . Cscu En-laj: Úgy van. örömmel üdvözöl jüik a Kínába látogató japán -népi küldöttségeiket és népünk ugyancsak küldöttségeket alkar út­nak indítani Japánba. Caou En-laj a továbbiakban hangsúlyöZita, hogy Kína és Ja­pán között az egyenlőség ;és a köl­csönös előnyök alapján keiMsikiedel- mi kapcso-latokát löell toilépítieni. Amint Kín-a fokról idolra iparosodik termelése -és szükségletei- mind job­ban, és. jobban kiterjednek és egyre inkább szüksége lesz a nemzetközi kereskedő Imi kapcsö’Jaitofe kifejlesz­tésére. Japóin' közeli siaomazödja Kínának. A ibákfe egymáeméMótí élés alapján- jó kilátásai vannak a ki nai-japán kereskedelmi és| gazda sági kapcsolatok f-ejlödísénok. i uo Ojiama: A japán. nép mind­jobban! megérti és támogatja az 19-52 októberéiben Petoingben- meg­tartott ázsiai és csendesétőlláni bé keártdkeztetmek a japán kérdésről h.oz-ctt hiaitáirozaitát. Csou En-laj,: E határozat lényege a következő: A csiemdesóceánii tér’ ség békéjének és, biztonságának vé­delmében meg kel akadály ózni, hogy növekedjék az újabb -háborúik veszélye azáltal, hogy- Japánt ame­rikai katonai támaszponttá alakít­ják és remilitafrizálják. Véremányüinlk szerint egy függelt lem), demokratikus, békeszereitő és -.szabad Japánnak saját védelmi -erő vei kell rendelkeznie. Igen sajnála­tos azonbain, hogy Japánt most amerikai katonai erők tartják m-igszálva. az Egyesült Államod ■uralkodik Japán felett és az ameri­kai agresazorok célkitűzéseinek megfelelően hozzálát Japán új-ra- feliieg yver zéséhez. Két küSönlbözo lehetőség áll meat a, japán nép előtt: az egyik a rai- litairista Japán, .mint az Egyesült Államok csatlósa, a-mine a japán reakciósak tör,ekednek, a mdsáik a független, békeszerető, démokrait'i'- kus és szabad Japán', amiért a ja­pán nép harcol. A beszélgetés «baráti légköriben ért véget. AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS 8. ÜLÉSSZAKA - A POLITIKAI BIZOTTSÁG ÜLÉSÉRŐL Néw York (TASZSZ). A politi­kai bizottság csütörtöki ülésén megvitatták a marokkói kérdést. Badavi, vaz egyiptomi küldöttség vezetője felszólalásában kijelen­tette, hogy a francia kormány semmibe veszi a közgyűlés 7. ülésszakának a marokkói kér­désben hozott döntését. Ahelyett, hogy teljesítené ezt a határoza­tot — mondotta —, a francia kor­mány a marokkói nép éllen irá­nyuló erőszakos intézkedésekhez folyamodott, elnyomta a nemzeti törekvéseket. A-Marokkóban történt legutóbbi eseményeket érintve Egyiptom képviselője kiemelte: a marokkói pártok és a marokkói szultán in­dítványozták a francia kormány­nak, hogy kezdjenek tárgyaláso­kat. Ezeket az indítványokat — mondotta Badavi — Franciaor­szág teljesen figyelmen kívül hagy­ta. -Tárgyalások helyett a francia hatóságok még tovább növelték a nyomást á szultánra, majd meg­fosztották trónjától és száműztél-: az országból: A francia kormány nem veszi tudomásul a marokkói népnek függetlensége helyreállí­tására irányuló alapvető követe­lését. Á közgyűlésnek lílég kell hallgatnia Marokkó hangját és sürgősen rendeznie kell a marok­kói kérdést. Jebb, Anglia képviselője kihívó hangot használt. azokkal az ázsiai és afrikai országokkal szemben, amelyek a marokkói kérdésnek az ENSZ segítségével történő rende­zését akarják és durva rágalmakat hangoztatott a Szovjetunió kö­zépázsiai köztársaságaival kapcso­latban. Sz. K. Carapkin, a Szovjetunió képviselője a Szovjetunió küldött­sége nevében erélyesen tiltakozott Jebb rágalmazó kirohanásai ellen. fl Nemzetközi Újságíró Szövetség végrehajtó bizottságának ülése Prága (TASZSZ). Október 7-9- én -tartották Prágában a Nemzet­közi Újságíró Szövetség végrehajtó bizottságának ülését. Az ülésen 12 ország újságíróinak képviselői vettek részt. Meghallgatták és megvitatták a végrehajtó bizottság titkárságának munkájáról és a Nemzetközi Új­ságíró Szövetség tevékenységéről szóló beszámolót. Az ülés résztvevői elhatározták, hogy aktivizálni kell a Nemzet­közi Újságíró Szövetség tevékeny­ségét, 1954 első felére tervbevet­ték a Nemzetközi Újságíró Szövet­ség IV. kongresszusának összehí­vását. A Nemzetközi Újságíró Szövet­ség főtitkárává Jarosláv Knobloch csehszlovák újságírót választották. OKTÓBER 9-ÉN TARTOTTÁK MEG A SZAKSZERVEZETI VILÁGSZÖVETSÉG VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSSZAKÁT Bécs (TASZSZ). Október 9-én tartotta Bécsben tizedik üléssza­kát a Szakszervezeti Világszövet­ség végrehajtó bizottsága. Az ülésszak munkájában részt vett Di Vittorio, az SZVSZ elnöke, Louis Saillant, az SZVSZ főtitká­ra, N. M. Svernyik (Szovjetunió), Alain Le Léap (Franciaország), S. A. Dange (India), B. Brandsen (Hollandia) F. Zupka (Csehszlová­kia), Lombardo Toledano (Mexi­ko), Liu Ning-ji (Kína), az SZVSZ alelnökei, továbbá az SZVSZ vég­rehajtó bizottságának tagjai, kö­zöttük Ausztria, Ausztrália, Ma­gyarország, Németország, Irán, Olaszország, Kína. Libanon, Len-1 gyelország, Románia, Szovjetunió, Franciaország és más országon képviselői. A végrehajtó bizottság jóvá­hagyta az október 10-én Bécsben megnyíló III. Szakszervezeti Vi­lágkongresszus munkarendjét, to­vábbá azt a jelentést, amelyet a Szakszervezeti Világszövetség mű­ködéséről terjesztenek a kongresz- szus elé. A végrehajtó bizottság egyhan­gúlag elhatározta, hogy eleget tesz a costaricai független szakszerve­zeti kongresszus és a guatemalai dolgozók általános szövetsége ké­relmének és felveszi őket SZVSZ tagjai sorába. az A BRIT-GUYANAI HELYZETRŐL - AZ AMERIKAIAK SZEREPE A BRIT-GUY4NÄVAL KAPCSOLATOS LÉPÉSEKBEN A ..Reuter’1 ixírü-gynökEég közle­ménye szerint.- vasárnap ú'jabb 'brit csapatokat; — walesi lövészeiket — szállítanak, repülőgépen Jamaoiából Brit-Guyanába. A „Reuter’* jelentése szerint az angol csapatok űrős (készültséget tartanak Brit-Guyana fővárosában. Katonai egységek őrzők a- brit fő- 'kormányzó házát. Az utakon, ellen­őrző áldómásokat ‘létesítettek. Egyes angol ilapközileiményék rávi­lágítanak ‘hogy taz angol eeapatdk B rit-GuyaJiába küldései az -amerikai­ak kívánságára, is töntémit. A szék söjebboldali ..Daily Mail’1 washing­toni tudósítója a következőkét írja Georgetownből. Brit-Guyana fővá­rosából keltezett jelentésiében; „Megbízható forrósból közülük hogy az Egyesült Államok kormá­nya jelentős szerepet játszott az. angol -döntésiben, hagy csapatokat küldenek Guyanába-.1’ JUGOSZLÁVIÁBAN ERŐSÖDNEK A TŐKÉSEK POZÍCIÓI Müszkvla. M® már a biívlafalícs jugoszláv sajtó sem tudja leplezni,, hogy Jugoszláviáiba® a kapitalista eleme fet n-e,m számolták föl. hogy azok mind 'nagyobb tért hódítanak a gazdasági ékitbaii. A tőkések egyaránt megerősítették pozícióju­kat az ipar különböző ágaiban; a kereskedelemiben és a mezőgazda­ságban. A „Beográdszke Nováne’' című lap beismerése szerint, a -nna- gánkiapitaiMétá'lcl csupán aia éiimiutt év végén és az év elején közvütle- nül és az állami véllalatcik sagiítsé- gtvel többmilliós n^e-grandeléseket kaptak Szerbnáibain, M onteneg-róban és ^asznia-Heircégovinában. A .„Po­litika’1 című lap .‘beismerta, hogy MdlÉiajló Raidowánovics váulaCkoző egy állami váTJSfiMtal kötött szerző­dési keiiVttében ekvóliallit munka során 181 miliő dinárt. Bora Moímcsiilo- vicp válla® 'ózó pedig 16 és fél mis- Hó -‘dinárt keresett. Előfordul, hogy a, titóist-a ható­ságok egész iparválialatolklait adnak ki herbe nragánkapita listáiknak. A Mvatialcs jugoszláv sajtó ugyancsak beismeri,, hogy a ma- gánkapitailteták nyiuitan együttmű­ködnek az áK'amkapitaiiiiSta váfla'kr ifeok vezetőivel1. Eltemették Vera Muhina, ötszörös Sztálin-dijas szobrászművésznőt Moszkva (TASZSZ). Moszkva | Szovjetunió képzőművészeti aka­társadalma október 9-én kísérte utolsó útjára Vera Muhinát, a ki­váló szovjet szobrászművészt, a démiájának rendes tagját, aki ok­tóber 6-án hunvt el. A FASIZMUS ELORETORESE NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN 1933 június .17-én Berlinben és _a Német Demokratikus Köztársaság több más városában Nyugat-Berlin- ből és Nyugat-Németországból át­dobott amerikai ügynökök1 fasiszta puccskísérletet hajtottak végre. A keletberlini és keletnémetországi provokációt az övezethatárokon el­helyezkedő, sőt többhelyütt a demo­kratikus övezetbe behatoló amerikai tisztek irányították, A berlini provokáció szálai — amdíy egyébként az újjáéledő német fasipnus eddigi legnagyobb próbál­kozna volt — jóval 1953 június 17 előtjre nyúlnak 'vissza. Ez a német egység és az európai béke ügye el­len ’1 Intézett aljas támadás egyenes folytatása volt? annak a politikának, amelyet, a Németország nyugati ré­szét, megszállva tartó imperialista nagyhatalmak — ‘elsősorban az Egyesült Államok — már hosszú évek otá folytatnak. A. második világháború után a né­met kérdés méltányos és békés ren­dezésére kötött egyezményeket dur­ván megsértve, saját ünnepélyes nyi- lafközataikat gátlás nélkül megszeg­ve, az . Amerikai Egyesült Államok és.partnerei nem a nácízmús marad­ványainak felszámolására, hanem — ellenkezőjbg'— annak megmentésére törekedték.'’ ' 'bti>, így: elszabotálták a háborús bűnö­sök -’felelősségrevonását. és példás megbüntetését. Azokat a hírhedt, fa­siszta. .gbnogzteyő.ket, akik nem ke­rültek, a? nürnbergi nemzetközi bíró­ság, elé,, a nyugati övezetekben vagy felmentették, ’ Vagy pedig nevetsége­sen .. . csekély láfszatbüntetésekkel «sújtották»’; És már a háborút köz­vetlenül követő hetekben, példátlan méretű-, náeimentés indult meg. Egy­másután kerültek szabadlábra á vé­reskezű fiáéi tábornokok: Guderian, Manteuffel, Speidel, Kesselring és a többiek. Hasonló gyakorlatot követ­tek a nyugati megszálló hatalmak a német gazdasági élet hiénáival, Al­fred Kruppal, a hírhedt ágyúkirály- lyal, Thyssen-Bornemisza, Hugo Stinne, Alfred Huggenberg, Fritz Opel, von Schnitzler, Ter Mer, Flick náci nagyiparosokkal, Hjalmar Schachttal, Hitler pénzügyi «zsenijé­vel»- szemben. A Hitlert uralomrasegítő és rabló­hadjáratát finanszírozó német mono­póliumok urainak ^zabadlábrahelye- zésével egyidejűleg szinte érintetle­nül meghagyták azok üzleti vállalko­zásait, a dekartellizálásról szóló nem­zetközi egyezmény kijátszásával nem semmisítették meg, csupán átszer­vezték a monopóliumok és kartellek rendszerét. Ilyen «átszervezés» mel­lett azután Krupp, Messerschmidt, Opel gyárai vígan gyárthatták to­vább az ágyukat, repülőgépeket, tan­kokat, az I. G. Farben üzemei a mér­gesgázokat. A nyugati hatalmak mindent meg­tettek, hogy meghiúsítsák a német kérdés békés rendezésére irányuló szovjet erőfeszítéseket. Az összné­piét kormány megalakításában való közreműködés helyett a népakarat megcsúfolásával megalakították bon­ni bábállamukat, az úgynevezett Bundes-Republik-ot (szövetségi köz­társaság). Ennek élére olyan kipró­bált fasisztsák, vagy kollaboránsok kerültek, mint Heuss, Göbbcls egy­kori munkatársa. Adenauer, a náci­mentési botrányairól "híres, volt köl­ni polgármester, a x-ajna-westfáliai villamósipari vállalat főrészvényese, Blucher volt náci bankár, Erhard volt fasiszta professzor, és Lehr, az egyik legnagyobb volt német mam- ,műt vállalat, a Vereinigte Stahlwer­ke AG felügyelőbizottságának tagja. A bonrii lakájkormány uralma alatt gombamódra nőttek ki- a föld­ből az új, és szerveződtek újjá a régi fasiszta szervezetek, a «Stahb heim», az «Abwehr», a fasiszta né­met ifjúsági szövetség és a többi fegyveres alakulat. E szervezetek élén hamarosan megjelentek a sza­badjára engedett hitlerista táborno­kok, akik -egyre nyíltabban követel­ték a revansháborút, «a német kato­na becsületének visszaállítását». Adenauerék természetesen mindent megtettek, hogy «rehabilitálják» a horogkereszt fekete lovagjait. Jól fi­zetett állásokba helyezték a hitleris­ta tábornokokat, vagy magas nyug­díjat folyósítottak számukra. De ki­jutott a «megbecsülésből» azoknak is, akik már elpusztultak. Többi kö­zött visszamenő hatállyal magas nyugdíjat folyósítottak Heydrich, az egyik leghirhedtebb fasiszta tömeg­gyilkos özvegyének. Ezzel kapcsolat­ban írta keserű gúnnyal, de jellem­zően a «Süddeutsche Zeitung», hogy «ha Hitler 1945-ben nem követett volna el öngyilkosságot, ma a bonni államban kétségkívül eredményesen folyamodhatna kancellári nyugdíjá­ért, természetesen visszamenőleg 1945 május 8-tól, a nácizmus szét­zúzásának napjától». A fasizmus újjáélesztésére irá­nyuló politika mellett Amerika ural­kodó körei mindent megtettek, hogy Nyugat-Németországot bevonják egy új világháború előkészítésébe. Az úgynevezett «európai védelmi közös­ségben» fontos szerepet szánnak a revansiszta-fasiszta nyugatnémet zsoldoshadseregnek. Az «Eux'ópa-had- sex'eg» gondolata és egy új «Drang nach Osten» terve termékeny talajra tálált Adenauei'éknál, mert attól im- perialista-revansiszta tei'veik meg­valósulását remélik. A bonni kor­mány a felállítandó zsoldoshadsereg élére az úgynevezett «keleti hadjá­rat» (a Szovjetunió elleni rablótá­madásában tapasztalatokat szerzett •hitlerista tábornokokat állítja. Meg­gyorsítja a háborús készülődést és fokozza a Szovjetunió, a béketábor és a Német Demokratikus Köztársa- I ság elleni propagandáját. Ez a politika vezététt' 1953 június 17-hez. A sikertelen provokáció után Adenauerék óceánontúli támogáíóik­Jkal karöltve mindent megtettek, | hogy a szeptember 6-i nyugatnémet­országi választásokon megszerezzék a német nép beleegyezését kalandor­terveik végrehajtásába. A választók terrorizálására «rendfenntartás» cí­mén mozgósították egyenruhás és polgári fasiszta alakulataikat. A Lehr-rendőrség kopói megszállták a szavazóhelyiségeket, letartóztatták a szabályszerű útlevéllel közlekedő zó­naközi utasokat, meghamisították a választási eredményeket és a csaló választási törvény segítségével el­ütötték a jogos parlamenti képvise­lettől Németország Kommunista Pártját. Adenauer pártjának a terrorvá­lasztásokon elért eredményei, mint ahogyan Németország Kommunista Pártjának nyilatkozata megállapítja, nagyrészt annak tulajdonítható, hogy Nyugat-Németországban nem sike­rült még minden vonalon felszámolni a fasiszta ideológia maradványait és hogy a fasiszta-militarista erők egy- ségfx'ontjával szemben a szociálde­mokraták osztályáruló politikája kö­vetkeztében nem sikerült felsorakoz­tatni a munkásosztály egységét. A legutóbbi választások kimenetele nagy nyugtalanságot váltott ki Nyu- gat-Németország szomszédai köré­ben, elsősorban a franciáknál, akik­nek földjét egy emberöltő alatt két- ízben is taposta a német impei'ializ- raus vascsizmája. Ez a nyugtalanság annál is inkább érthető, mert Aden­auer a választás eredményén felbuz­dulva közvetlenül a választások után nyíltan meghirdette kelet úgyneve­zett felszabadításának «politikáját», azaz egy új világháború kirobbantá­sának politikáját és leplezetlenül megfenyegette Franciaországot is, ha az nem ratifikálná az európai védel­mi közösségről szóló egyezményt. A «Daily Express» című angol lap is alig titkolt nyugtalansággal írt a nyugatnémetországi választások utá« ni helyzetiül: «Midőn Németország visszatér a porondra, szinte hallani tehet a kátonacsizmák kopogósát. Nem reálisan gondolkozik az, aki úgy hiszi, hogy Németország megelégszik egy olyan hadsereggel, amelyben ka­tonái másodrendű szerepet játszhat­nak». Herriot, a francia nemzetgyű­lés elnöke pedig kéthete jelentette ki: «...nem akarom ismét látni a Gestapot és az SS-t». Az utóbbi évek eseményei tehát azt mutatják, hogy a fasizmus újra előretört Nyugat-Németországban. A náci halálgyárak újra ontják a hadi­anyagot, folyik a 200 ezer főnyi zsoldoshadsereg kiképzése és felsze­relése, több mint 50 féle nyílt vagy burkolt fasiszta alakú1 at működik Nyugat-Németországban. A fasiszta ragadozó újra élezi körmeit. Mi ebben a helyzetben a német munkásosztály, a nép egészséges erői­nek és a békeharcosok tíz és száz millióinak feladata? A «Neues Deutschland», Németor­szág Szocialista Egységpáx’tjának lap­ja így írt a legutóbbi nyugatnémet­országi választások után: «A német munkásosztálynak nem szabad vár­nia, míg Adenauer kiépíti diktatúrá­ját és fokozza háborús előkészüle­teit. A munkásosztálynak meg kell hiúsítania Adenauer parancsuralmi és háborús terveit. A német dolgo­zók megtehetik ezt, mert a tex’melés emeltyűje a kezükben van». ■ A német nép haladó érői a hábo­rús tervek meghiúsításában, a né« met egység megteremtésében önzet­len, igaz bax’átot találnak a Szovjet­unióban, amely a nemzetközi élet minden fórumát felhasználja a né« met kéi'dés mielőbbi rendezésének elősegítésére. Bizton számíthatnak a Németország keleti részében liiala« kult, valóban demokratikus és való­ban szabad állam, a Német Demo« kratikus Köztársaság vezetőire és dolgozóira, és nem utolsósorban a békéért harcoló százmilliók együtt­érzésére és támogatására, mindazok« rá, akik nem akarják, hogy a horog­kereszt és a fasiszta bárd árnyéka bóruljon újból a világra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents