Somogyi Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-04 / 233. szám
6 IOMOGYI NÉPLAP 1 A tanácsok tömegkapcsolatáról A proletárdiktatúra államának legfőbb ereje az, hogy közvetlenül bevonja a hatalom gyakorlásába az eddigi elnyomott és kizsákmányolt tömegeket. A szocialista típusú állambari az. államszervezetnek egyenes törvénye az, hogy a. hatalom gya» korlásának közvetlenül a tömegekre kell épülnie. Lenin elvtárs arra tanít bennünket, hogy az új társadalom legfőbb teremtői, alkotói csakis a sokmilliós tömegek lehetnek és azt mondja: «A tömegek élő, alkotó tevékenysége az új közélet fő biztosítója»-. A szocialista típusú államban az állami feladatok nemcsak minőségileg növekedtek meg, hanem elsősorban mennyiségüket illetően alapvetően mások, mint a burzsoá állam feladatai. Ezek a feladatok egyenesen megoldhatatlanok a dolgozó tömegek közvetlen támogatása nélkül. Ezért az állami szerveknek maguknak kell előmozdítaniok a tömegek széleskörű kezdeményezési tevékenységét. Népi demokráciánkban az 1950-es év folyamán széleskörű demokratikus választások útján tértünk rá a szocializmust építő államszervezet legalkalmasabb formájára, a tanácsok szervezetére. Tanácsainknak több elvi, szervezeti és gyakorlati kérdése van, én azonban most a tanácsdemokrácia kérdésével foglalkozom. Azért ezzel a kérdéssel, mert ennek alkalmazása végső fokon arra ad választ, hogy tanácsaink munkájában milyen mértékben valósult meg a dolgozó tömegek részvétele, alkotó kezdeményezése, ellenőrzése és bírálata. A demokrácia tanácsainak olyan alaptétele, amelynek a tanácsi munka minden vonatkozásában érvényt kell szerezni, amelytől nem választható el a tanácsi munka egyetlen részlete sem, s amelynek sokoldalúan át kell szőnie a tanácsi munka minden területét. A tanácsdemokrácia jelenti azt, hogy milyen mély és őszinte a tanács szerveinek és a tanácstagoknak a dolgozó tömegekkel való kapcsolata. Azt, hogy ennek a kapcsolatnak az eredményeként egyfelől hogyan formálja a dolgozó tömegek ereje a tanácsi tevékenység tartalmát és módszereit, másfelől, hogyan működnek közre a dolgozó tön^egek a tanácsok előtt álló feladatok végrehajtásában, a párt és a kormány határozatainak megvalósításában, a pártós az állami fegyelem széleskörű megszilárdításában. Ennek megfelelően kell értelmeznünk és alkalmaznunk tanácsapparátusunk munkájának elemzésénél azt az alapvető sztálini tételt, hogy a tanácsok az állami szervek és egyben a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei. Tanácsaink tömegkapcsolatát elsősorban az állandóbizottságok, a tanácsülések és a fogadóórák biztosítják Tömegkapcsolataink megszilárdításában útmutatást és irányt ad további munkánkhoz ezen a téren is a kor- mányprogramm. A kormánypro- gramm megjelenése óta tömegkap- csolataink megszilárdításában eredményeket értünk el a különböző területeken. Egyre több községi, járási tanács követi a somogyacsai községi végrehajtó bizottság példáját, ahol az állandó bizottságok jó munkája nyomán mind a burgonya-, mind a nap- raforgóbegyüjtési tervet 100 százalékra teljesítették. Egyre több állandó bizottság javítja meg munkáját. A tanácstagok az állandó bizottságokon keresztül rendszeresen bekapcsolódnak a konkrét állami feladatok megoldásába. Elmondhatjuk azt, hogy a kormányprogramm megjelenése óta a tanácstagok állami munkához való hozzáállása sokkal jobb, példamutatásaikkal munkára, a tervek maradéktalan teljesítésére ösztönzik a falu dolgozóit. Megmutatkozik pl. a tanácsülések színvonala» nak fokozódó fejlődésében is. Júliusban 41 községi tanácsülést kellett elhalasztani a tanácstagok passzivitása miatt, a kormányprogramm megjelenése után azonban gyökeres változás mutatkozik ezen a téren is. A tanácsülések javulása, a tanácstagok aktivitásinak növekedése jellemző az egész marcali és a fonyódi járásra. Ez a gyakorlatban megmutatkozik a járás jó gazdasági munkájában és abban a tényben, hogy a fonyódi járásban egy sem, a marcali járásban pedig csak egy tsz ingott meg. Ezekben a járásokban éppen a tanácstagok példamutatása nyomán sikerült Nagy Imre és Rákosi elvtársak beszéde nyomán a dolgozó tömegeket aktivizálni a feladatok sikeres elvégzésére. Vannak azonban olyan járások, mint pl. a kaposvári és a nagyatádi, ahol — a járási tanács végrehajtó bizottsága elnökétől a legalsóbb vezetőig — tanácsaink nem foglalkoznak kellőképpen a tanácstagokkal, a dolgozó tömegekkel. Az eredmény az, hogy a tanácsülések színvonala ebben a két járásban nem javul és a munkák sem mennek jól. Pl. a tsz-ek megszilárdításában ezekben a járásokban értünk el legkevesebb eredményt. A kormányprogramm elhangzása óta van javulás a dolgozó tömegek tanács felé forduló bizalmában is. Mind nagyobb és nagyobb számban jelennek meg dolgozóink a tanácstagok fogadóóráin. Eleinte bizalmatlanság tükröződött a dolgozók részéről, de amióta meggyőződtek arról, hogy ügyeiket nem mint aktát, hanem mint élő emberek gyakorlati problémáját, ami orvoslásra vár, kezeljük, azóta megnőtt a dolgozók bizalma. Ezt igazolja az a tény is, hogy amíg februárban 114 levelet kaptunk, addig augusztus hónapban a kQrmányprogramm elhangzása után a dolgozók 199 esetben fordultak hozzánk leveleikben. Szeptember hónapban a mai napig pl. már 172 levelet kaptunk. Míg az esztendő első hat hónapjában 963 levelet kaptunk összesen, addig kb. fele idő alatt 621 levelet kaptunk a kormányprogramm megjelenése óta. Meg kell azonban mondani, hogy eredményeink még mindig inkább csak formaiak, még mindig inkább csak számszerűek, a tartalmi eredmény még közel sem kielégítő és hogy ez így van, azért elsősorban én és a Megyei Tanács végrehajtó bizottsága felelős. A hiba ott gyökerezik, hogy mi magunk sem foglalkozunk megfelelően a hozzánk beosztott dolgozókkal, káderekkel és ez a nem kielégítő törődés végigvonult lefelé egészen a községi apparátusokig. Azok az emberek, akikkel mi magunk lélektelenül, igen keveset foglalkozunk és az úgynevezett foglalkozásunk is inkább csak a konkrét szakmai feladatok elvégzésére irányul, tovább viszik ezt a lélekte- lenséget a tömegekkel való foglalkozásokig. Hogy néz ki ez a gyakorlatban, azt' csak egy példán keresztül mutatom meg. A kormányprogramm megjelenése után szerveztünk „Kérdezz- felelek“ estéket Ezeknek az esteknek az volt a gyakorlati feladatuk, hogy pénzügyi, begyűjtési és mezőgazdasági vonalon a dolgozó parasztoknak megmagyarázzák beszélgetés formájában a kormányprogrammból adódó konkrét kedvezményeket és feladatokat. Ennek megszervezését az illetékes megyei osztályok elhanyagolták, nem tartották fontosnak. Ebből fakadt azután, hogy járási dolgozóink egyré- szének felkészületlensége mutatkozott meg az esten, nem tudott választ adni a dolgozók kérdéseire. Járási vezetőink és mi magunk sem foglalkoztunk eléggé ezekkel az emberekkel és azért, amikor szemtől- szembe kerülnek a tömegekkel, amikor a dolgozók jogos bírálatát, panaszát kell orvosolni, akkor ezt kényelmetlen és megoldhatatlan feladatnak tartják. A hiba másik forrása, hogy tanácsapparátusunk választott vezetői, a végrehajtó bizottságok nem működnek kielégítően, aminek a következménye az, mint pl Torvaj községben is, hogy a községbe menő új elnök, bár kormányunk politikájának megfelelően hajtotta végre a feladatokat, de mivel nem állott mögötte a végrehajtó bizottság, a kijzség nem érezte magáénak, nem látta szerencsésnek a jogos intézkedéseket. Hogy tanácsaink tömegkapcsolatát megszilárdítsuk és úgy mélyítsük el, hogy az feladataink végrehajtását elősegítse, az szükséges elsősorban, hogy mi magunk, a tanácsapparátus vezetői, választott funkcionáriusai, beosztott dolgozóinkkal és az alsóbb szervek kádereivel többet, lelkiismeretesebben foglalkozzunk és tanítsuk meg őket arra, hogyan foglalkozzanak a dolgozók ügyeivel. Értessük meg azt, hogy a tömegekkel való helyes kapcsolat mennyire megkönnyíti munkájukat. Feladatunk az, hogy a végrehajtó bizottságok és egyéb választott szervek, illetve funkcionáriusok munkáját állandósítsuk, értessük meg velük azt, hogy a dolgozó nép bizalma arra kötelezi őket, hogy a dolgozók ügyes-bajos dolgaiban eljárjanak, intézkedjenek, elősegítsék a tanácsok tömegkapcsolatainak megszilárdítását. Az szükséges, hogy ne csak akkor keressük fel a dolgozókat, ha valamit akarunk tőlük, hanem kérjük ki véleményüket, használjuk fel alkotó kezdeményezéseiket a kulturális, egészség- ügyi és egyéb problémák megoldásában is. A jó tömegkapcsolat megszilárdításának elengedhetetlen feltétele a helyi politika következetes megvalósítása Ha azt megvalósítjuk, akkor fel tudjuk szabadítani a dolgozók erejét, képességeit, azok bátran feltárják hiányosságaikat és sietnek annak megszüntetésére. Már pedig a bírálat-ön bírálat a tömegek részéről elengedhetetlen feltétele apparátusunk bürokratizmusának felszámolásában. Ha sikerül megerősíteni a tanács és a tömegek között az eleven és őszinte kapcsolatot, ha ténylegesen és tartalmilag is megnyerjük a dolgozók bizalmát, akkor a tanács is támaszkodhat a tömegekre a gazdasági, társadalmi és kulturális feladatok megoldásában. Dani Imre, r a Megyei Tanács elnöke. * li, Örömmel jegyzett Békekölcsönt Kupka János dolgozó paraszt csúzáskor a népnevelőknek. Kupka János dolgozó paraszt szombaton reggd Kaposvárra utazott. Nemrég adott el IKiét süldőt, a kapott összegét ,bevásárlásra(szá?utá[. Szemlélődve járta fiával az utcákat. majdnem minden kirakat előtt megálltak. Az üveg mögött {ízlésesen elrendezve sorakoztak az \áruk. Mindegyiken két ár volt.4 a régi és az árleszállítás utáni. Beléptek a Szivárvány 'Á ruház- b<$ A hatalmas 'üzlet zsúfolásig volt vásárlókkal. Az elárusító asztalok \körül ihatalmas tömeg állt. Suhogtak a szövetek, színes ruhaanyagok sorakoztak a csillogó szemek előtt, szép áruk gazdag tömege gyönyör,ködtette a vásárlókat. Kupica János először fiának vette meg a kabátot. aztán csizma rután nézett. Volt gazdag választék, alig tudott választani. Végül égy \feke- j te. magasbérgű csizma mellett kötött ki. Könnyű volt és mégis erős. Úgy feszült a lábán, mintha jráön- tötték volna. 'Miközben a csizmát próbálta, elgondolkozott. . . Az utóbbi időben sok dolog történt, ami lényegesen Imegváltoztatta az életet. Nemrég volt az árleszállítás. aztán számos kedvezmény következett. Hatalmas segítséget jelentett jnöfcí a beadás csökkentése. Több termény maradt meg, több pénz áll a házhoz. A tartalékföldek- böl is bérelt két iholdat, az is emeli majd !a jövedelmet. Péntek este népnevdök jártak nála békekölcsönjegyzés végett. Éppen vacsorázott, amikor jbeállítottak hozzá. Már várta Őket, látta. hogy délután a másik soron jártak. Előre gondolkodott, hogy mennyit adjon. Elvonuld előtte az utolsó mé- hány hónap eseménye, látta, hogy mindig szebb, mindig tartalmasabb lesz az [élet körülötte, úgy érezte, hogy neki is helyt kell állnia. Elővette a pénztárcáját és lelgondol- dolkodva nézte az összesimuló Táros százasokat. Nemrég -. adott él 8 mázsa [árpát. |aztán 2 süldőt is piacra hajtott, az áruk ott lapidt az erszényben. Szívesen jegyzett 300 forintot, mindjárt M is fizette. —. Örömmel adom, mert [tudom, hogy miért ftdom — mondta búr Maradt pénz a vásárlásra is. Megvették mindazt, amit terveztek. Gondolataiból \fia hangja zavarta föl. — Édesapám, milyen szép kendők! Kellene venni egyet anyának is. — Igaz — jutott eszébe Kupka Jánosnak a felesége — neki is kell vinni valami ajándékot. Megérdemli, mert egész éven át \kivette a részét a munkából. Amikor az áVomásm indultak. alig tudták cipelni a csomagokat. A kis Jancsi szeme csillogott az örömtől és minduntalan vz i'kabátját nézte. amit a melég ellenére is ma- gáravett. Kupka János szeme is ragyogott. Amerre nézett, mindenütt mosoly, gó arcokat látott, a szépülő jelen ezernyi bizonyítéka ragyogott feléje. Tudta, érezte, hogy 'a 'lejegyzett összeg nem •veszik kárba. hanem elősegíti azt a csodálatos ütemű fejlődést, ami az országot hnin- dig szebbé, a dolgozó 'népet tmindig boldogabbá varázsolja. Vasárnap, 1953 október 4. ez noKnan mwiu ivrarrr;• *^^agMTO]friBTi'iwiTiiíiBi<MMiiiMi - mrr» ,t Az idei bő termésből gazdag jövedelem jut a tengődi Szabadság tsz tagjain.k A tengődi Szabadság termelőszövetkezet földjein évről-évre emelkednek a termésátlagok. Az idén pl. búzából 14, rozsból 10 mázsa volt a termésátlag. Még jobban fizetett a föld azon a területen, amelyen keresztsorosan vetettek. így pl, a 21 holdas kereszt- soros vetésű búza minden holdjáról 16 mázsa búzát takarítottak be, A keresztsoros vetésre fordított munka 44 mázsa több et- terméssel hálálta meg a tagság fáradozását. Érdemes volt tehát keresztsorosan vetni. Minden tag büszke arra is, hogy a szintén keresztsorosan vetett ősziárpa 18 mázsával fizetett. Napraforgóból 8 mázsa, kukoricából 25, burgonyából 77, cukorrépából 165 mázsás termés ígérkezik. A fold tehát meghozta a várt eredményeket. Nem mindig volt ilyen bő termés a tengődi határban. A szövetkezeti gazdálkodás erejét, a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, a fejtett agrotechnikai módszerek győ- zelm-éjt hirdetik ezek a terméseredmények. Természetesen még jobb terméseredmények is születhettek volna. Haj a kukoricát többször megkapálják, 30 mázsát megadott volna holdanként. A bő termésből szépen jut a tagok munkaegységeire. Különösen azoknak jut bőven, akik egész éven keresztül szorgalmasan kivették részüket a közös munkából éá nem sajnálták a fáradságot. Nézzük meg, mit kap természetbeni osztalékból egy közepes munkaegységet teljesítő család. Békási János 363 munkaegységet szerzett eddig. Az évvégi elszámoláskor természetbeni osztaléka: 25.41 mázsa kenyérgabona, 544 kiló árpa, ugyanannyi burgonya, 14.52 mázsa kukorica, 36 kiló cukor, ezenkívül jelentős mennyiségű takarmányrépa', széna, étolaj és készpénz. Mindez jórészt egyedül Békási János munkájának gyümölcse. Ha még jobban kiveszi részét a munkából a felesége is, akkor sokkal több jutna neki. A 620 munkaegységet teljesítő Sásík Ferencéik majdnem ennek a dupláját kapják. Csupán az idei beadás 10 százalékos csökkentése 47 deka gabonával gyarapította az egy-egy munkaegységre jutó jövedelmet. Sásik Feren-céknái ez majdnem 300 kiló, Kovács Bajosnál 174 kiló többletgabonát jelent. Ezenkívül van még a 11-750 forint hitei elengedése, amit takarmányvásárlásra kaptak az elmúlt évben és az idén vissza keltett volna fizetni az államnak. Sokat jelent a többi kormányintézkedés is a tagoknak. A kormány ezután még erőteljesebben támogatja a tsz-ekex, eltörölte a háztáji tehén utáni tejbeadást, nagymértékben csökken a jövőévi beadás. A tehénnel nem rende kező tsz-tagok tehén vásárlásra 2000 forintos kölcsönt kaphatnak 5 évi törlesztésre. A sok kedvezmény nagymértékben: növeli a tagok jövedelmét, a jobb pénzgazdálkodás pedig hozzájárul ahhoz, hogy jövőre havonként osz- szamak kész pénzelő! e get. A tagok jövőre még jobban érzik a szövetkezeti gazdálkodás fölényét az egyéni gazdálkodással s'zemben, Eszerint intézkedjenek hál'. Az cisziárpát teljes egészében, a ‘búzáit, rozsot részben el vetett ék már. Harcoljanak a jövőévi gazdag termésért. A somogyszobi Úttörő tsz tagjai jó munkájukkal viszonozzák a kormány segítségét A legújabb kcrmányihatáirozat kimondja, h-o.gyi o-któber 1-töl meg" kezdődik a tej állami fölvásárlása: az állami tejcearnoik-ok a beadás teljesítése után szabadpiaci áron veszik meg az eladásra szánt tejet a termelőktől. A termelőszöv-etke- Zi.tek tagjai viszont október 1-től kezdődően mentesülnek a tejbe- adáa alól, így háztáji tehenük ös-z- szes tejét szabadon értékesíthetik, literjét 2.40 forintért. A somogyszobi Úttörő tsz-ben is előkerül a papír megint, mint mostanában gyakran — egy új rendelet megjelenésekor. Bokor Ferenc, a tsz elnöke számol. Kötelezettsége ebben az évben 560 liter volt.. Jövőre a tejet 2.40-es áron adhatja el, s így az idei 392 forinttal szemben 1244 forintot, 852 forinttal többit tap ugyanannyi tejmennyiségért. Ha naponta átlagosan 5 liter tejet értékesít jövőre. — 270 napot számítva egy évre — jövedelme az eddigi 945 forint he'yett 3240 forint lesz. A somogyszobi! Úttörő -tsz tagjai jó munkájukkal viszonozzál'.', a kormány (segítségéit. Árpa- -és rozs- vetésüket már -befejezték, de jól halad a búza vetése is. A b- takarítás terén -is szép eredményeket mutathatnak fe!; 16 l at. hold burgonyából 6 holdon, 36 hold kukoricájukból -pedig 10 holdon végezték a betakarítással. Szorgalmasan végzik az őszi munkákat a vései dolgozó páráitok V-és,e község dolgozó parasztjai örömmel fogadták a negyedik Fékek öl c sönjegyz ésröl szóló hírt. Az első napon már 50 dolgozó paraszt jegyzett le a ‘községben. Elsőnek a -község vezetői, a tanács, az állandó bizottság tagjai. Hada József, Németh József, Bertók Lajos nemcsak az őszi munkákban, a be-gyüjté-Sc-eta -mutatnak példát, hanem kölcsönjegy- zésükk-eí is kifejezésre juttatták államunk iránt érzett szeretetüket. A vései dolgozó parasztok megértették, hogy az államnak adott kölcsön százszorosán vis-szatéxül. Ennek számos példája van már Vé» sén is. Még meggyőzőbb az a gondoskodás, mely a kormányprogramm nyomán megjelent különböző kedvezményekben jut -‘kifejezésre. Egyedül a jövedelemadó csökkentése mintegy 300 ezer forinttal növeli Vése község dolgozó parasztjainak jövedelmét. Németh Ferencnek kőzet 3000 forinttal lett kevesebb az adója, Takács Féter- nek 2400 forintot töröltek. Megelégedéssel fogadták az új begyűjtési rendszerről szóló párt- határozatot is, mely a szőlőterületet mentesiti a fel-szorzástól. Nagy segítség a 10 százalékos beadási kedvezmény is. A véseiek mindezekről számvetést készítettek és meggyőződtek, hogy a kormány- iprogramm nem ígérgetés, hanem eleven valóság, mely ő érfiilk van, az ő életüket teszi szebbé és boldogabbá. Nem is akarn-ak adósak maradni. Megfogadták, hogy jó munkával válaszolnak a kormány intézkedése re. Az ősziárpát mintegy 72 holdon határidőre elvetették. A 458 hold rozsból 420 hóidon elvetették a magot, a búza Is már 170 holdon a földben van. Ezen -az őszön töbíb gazda tarta- lék't-erületbériettel növelt-e vetésterületét. Nagy Béla dolgozó paraszt -a tavalyi 5 holddal szemben 8 holdat vetett -e] kenyérgabonával. Bódís János tavaly 3 holdat vetett, most 5 holdat. Ezek a dolgozó parasztok már a -búza vetését is befejezték. De számosam vannak még, akik már a zöld-élő vetésben gyönyörködnek. Vése község határa ezekben a napokban igen él-én-k. Nap mint nap nagyobb területekről- kerül a padlásra a kukorica, a verembe a burgonya, hogy helyet adjon -a még hátralévő vetésnek. A véseiek így akarnak hozzájárulni a 'kormányprogramm megvalósításához.
