Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-20 / 221. szám

/

Javaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapszabályára

(Folytatás az 1. oldalról)

a) állandóan fokozzák a terméshozamot helyes vetésforgó bevezetésével, a földek rendszeres trágyázásával és termőerejének állandó növelésével, mélyszántással, a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásával, a gépek minél szélesebb körű használatával, az idejében és jóí- végzett növényápolási munkákkal, másodvetésű növények termelésével, a termények veszteségnélküli betakarításával, öntözőberendezések létesítésével és karbantartásával;

b) vetésre a legjobb, tisztított vetőmagvakat használják, azokat jól szellőzött helyiségben tárolják, gondosan kezelik, növelik a nemesített vetőmaggal bevetett területeket és a vetőmagot előre kijelölt, jól előkészített és gondosan művelt táblákon termelik;

c) pontosan betartják a gépállomással kötött szerződést, elősegítik a gépállomás dolgozóinak a termelő- szövetkezetben végzett munkáját, gondoskodnak azok jó ellátásáról és elszállásolásáról, biztosítják a traktorok, kombájnok, motorok, cséplőgépek és egyéb munkagépek folyamatos üzembentartását és teljes kihasználását;

d) állatfajonként állattenyésztőfarmot létesítenek, fejlesztik a közös állatállományt, javítják az állatok minőségét, növelik azok hozamát, alkalmazzák a helyes takarmányozás módszereit és a fejlett zoo- technikai eljárásokat^ betartják az állategészségügyi rendszabályokat és harcolnak az állati betegségek ellen, gondoskodnak az állatok részére jóminőségű, megfelelő mennyiségű takarmányról, fokozzák a takarmánytermelést, a réteket és legelőket feljavítják;

e) a tagok munkájának, a termelő- szövetkezet belső erőforrásainak és a helyi anyagoknak legteljesebb fel- használásával biztosítják a közös gazdálkodás céljára szükséges épületeket (istálló, sertés- és baromfiól, magtár, brigádszállás stb.).

28. A termelőszövetkezet elnöke, vezetősége és tagjai a legfontosabb kötelességeik mellett gondoskodnak arról, hogy:

a) a tagok jövedelmének fokozása érdekében a helyi viszonyoknak megfelelően fejlesszék a mezőgazdasági termelés kiegészítő üzemágait és a termelőszövetkezet által termelt nyersanyagok háziipari feldolgozását;

b) fokozzák a termelőszövetkezeti tagság szakképzettséget, hogy soraikból vezetők, brigádvezetők, állattenyésztők, arató-cséplőgépkeze- lők, traktorvezetők, munkagépkezelők, gépkocsivezetők, segédállatorvosok, könyvelők és egyéb jólkép- zett szakemberek kerüljenek ki;

cl a nőket és az ifjakat minél nagyobb számmal bevonják a közös munkába, elősegítik fejlődésüket, képességeik és tehetségük érvényesülését, lehetővé teszik, hogy a nők és ifjak képzettségüknek megfelelő feladatokat kapjanak a vezetésben is;

d) a bölcsődék és napközi otthonok létesítésével megkönnyítik a nők számára a termelőszövetkezet munkájában való részvételt;

e) állandóan emelik a termelőszövetkezeti tagok kulturális színvonalát, ennek érdekében megszervezik az újságok, folyóiratok és könyvek terjesztését, könyvtárat, olvasótermet, sport- és szórakozóhelyiségeket létesítenek és a brigádok részére tiszta szállásokat rendeznek be.

VII.

A MUNKA MEGSZERVEZÉSE, ÉRTÉKELÉSE ÉS A MUNKAFEGYELEM

29. A termelőszövetkezetben minden munkát a termelőszövetkezeti tagok és családtagjaik végeznek, a közgyűlés által elfogadott munkarend szabályai szerint. Munkabér ellenében — alkalmazottként — csak olyan dolgozó munkáját lehet igénybevenni, aki szakképzettséggel (ag- ronómus, zootechnikus, könyvelő, építési szakember stb.) rendelkezik.

30. A mezőgazdasági termelőszövetkezet alapvető munkaszervezeti egysége a brigád. A vezetőség a termelőszövetkezet dolgozóiból a gépek fokozottabb kihasználása, a munka termelékenységének emelése, s a munka helyes irányítása, továbbá jobb ellenőrzése érdekében — az egyes üzemágak munkaerőszükséglete szerint — állandó jellegű brigádokat szervez és kijelöli azok vezetőit. A vezetőség a brigádvezetőket végzett munkájukról rendszeresen beszámoltatja.

a) A szántóföldi növények termelésére legalább 3—4 évre — ahol a vetésforgót bevezették, a vetésforgó egész idejére — növénytermelőbrigádokat kell szervezni. A növénytermelőbrigád létszáma 30—50 fő.

b) Olyan termelőszövetkezetben, amelyben szőlő-, gyümölcs- vagy

zöldségtermelés folyik, e munkák elvégzésére külön brigádot kell szervezni.

c) A növénytermelőbrigádon belül a kapásnövények termelésére munkacsapatokat kell szervezni. A munkacsapatokat legalább egy évre kell kijelölni.

d) Az állattenyésztési munkák elvégzésére állandójellegű állattenyésztőbrigádokat kell szervezni.

31. A növénytermelő- és állatte- nyésztőbrigádvezetőknek jegyzőkönyvileg át kell adni a brigádokhoz tartozó földterületet, állatokat, mező- gazdasági épületeket és egyéb fel- szerelési tárgyakat, amelyeknek használatáért és megőrzéséért a brigád vezetője és annak tagjai felelősek.

32. A brigád vezetők a brigád tagjaival hetenként, vagy egyes nagyobb munkák megkezdése előtt megbeszélik a legfontosabb feladatokat és azok végrehajtásának módját.

33. A termelőszövetkezeti tag munkabeosztásánál figyélembe kell venni szakképzettségét, tapasztaltságát, testi erejét, lakóhelyét és azt, hogy melyik brigádban dolgozik legszívesebben. A terhes és szoptató nő munkáját meg kell könnyíteni, ezért a szülés alkalmával 3 hónapi időtartamra minden munka alól mentesíteni kell. A mentesítés idején javára kell írni az előző év azonos időszakában teljesített munkaegységei 50 százalékát.

34. A közös gazdálkodásban részvevő tagok és családtagok munkáját az országos iránynormák alapján a termelőszövetkezet vezetősége által a helyi viszonyokra kidolgozott és a közgyűlés által jóváhagyott teljesítménynormákkal kell mérni és munkaegységekben kell értékelni.

a) A tagok és a munkában részvevő családtagok teljesítményét és az érte járó munkaegységet a brigádvezető köteles naponta bejegyezni a tagkönyvbe. A brigádvezető köteles ellenőrizni a munkák elvégzését és annak minőségét. E feladatok ellátásához a munkacsapatvezetők kötelesek segítséget nyújtani.

b) A brigádvezetők napi munkateljesítményét és munkaegységeit a vezetőségnek ezzel megbízott tagja jegyzi be és ellenőrzi.

c) Az elnök és a könyvelő köteles rendszeresen ellenőrizni a teljesített munkaegységek pontos vezetését és azok szabályszerű felhasználását.

d) A brigádvezető köteles minden hónapban összegezni a tagok által megszerzett és igazolt munkaegysegeket és a tagok névsorát a teljesített munkaegységek számának feltüntetésével kifüggeszteni. A vezetőség köteles a tagok által teljesített munkaegységek összesített évi nyilvántartását két héttel a zárszámadást tárgyaló közgyűlés előtt közszemlére kifüggeszteni.

35. A termelőszövetkezet jövedelméből — a földjáradékon kívül

a tagok és a családtagok kizárólag teljesített munkaegységeik arányában részesedhetnek. Jutalmazni kell azokat a brigádokat, munkacsapatokat és tagokat, akik termelési' tervüket túlteljesítik.

36. A munkafegyelmet és a közgyűlés által megállapított munkarendet minden termelőszövetkezeti tag köteles betartani. A munkafegyelem megsértése, a munkából való igazolatlan távolmaradás, a rosszminőségű munka és az alapszabálynak bármilyen más megszegése esetén a vezetőség nevelőhatású fegyelmi rendszabályt alkalmazhat. Az ilyen termelőszövetkezeti tagot arra kötelezheti, hogy a rosszul végzett munkát munkaegység jóváírása nélkül újra elvégezze, figyelmeztetésben részesíthetik, súlyosabb esetben javaslatot tehet a közgyűlésnek jegyzőkönyvi megrovásra, vagy egy alkalommal legfeljebb 5 munkaegység levonására. Egy év alatt legfeljebb 15 munkaegységet lehet levonni.

Ha ezek a fegyelmező rendszabályok eredménytelenek maradnak, a vezetőség javaslatára a közgyűlés a tagot kizárhatja.

37. A termelőszövetkezet közös vagyonának megkárosítása, jogtalan elidegenítése, rongálása, annak elherdálása, vagy a gépállomás gépeinek megrongálása: társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmény. Az ilyen bűncselekmény elkövetőjével szemben bűnvádi eljárást kell indítani.

VIII.

A TERMELŐSZÖVETKEZET

VAGYONA ÉS A JÖVEDELEMELOSZTÁS

38. A termelőszövetkezet közös vagyonához tartozik a közös gazdálkodás céljára szolgáló minden vagyontárgy, amely bármilyen címen a termelőszövetkezet tulajdonában van.

39. A mezőgazdasági termelőszövetkezet a következő alapokat létesíti: fel nem osztható szövetkezeti alap, vetőmagalap, takarmányalap,

biztonsági vetőmag- és takarmányalap, szociális-kultúrális alap.

a) A fel nem osztható szövetkezeti alap rendeltetése, hogy a termelő- szövetkezet gazdasági megszilárdítását, szakadatlan fejlődését biztosítsa. A fel nem osztható, szövetkezeti alapban lévő vagyont a tagok között szétosztani nem lehet, azt a termelőszövetkezet gazdasági erejének és a tagok jólétének fokozása érdekében állandóan növelni kell.

A fel nem osztható szövetkezeti alapba kell helyezni:

a tagok által a termelőszövetkezet közös tulajdonába adott élő és holt felszerelés értékének 35 százalékát;

a termelőszövetkezet összes pénzjövedelmeinek 10—15 százalékát, amelybe be kell számítani a saját erőforrásából, a tagok munkájával évközben végzett beruházásokat, illetve beszerzések értékét;

a termelőszövetkezet álló eszközeinek (épületek, gépek, berendezések, tenyész- és igásállatok, egyéb állandójellegű felszerelések) tehermentes részét.

A fel nem osztható szövetkezeti alaphoz tartozó állatállomány érték- növekedés és termelési terv szerint továbbtartásra szolgáló szaporulatát;

ingyenes állami juttatásokat.

b) A vetőmagalap rendeltetése, hogy a termelőszövetkezet növénytermelése számára vetőmagot biztosítson. A termelőszövetkezet olyan mennyiségben köteles vetőmagot a legjobb minőségben a vetőmagalapba helyezni, hogy az a vetésterv szerint maradéktalanul fedezze a termelőszövetkezet művelése alatt álló valamennyi földnek mind az őszi, mind a tavaszi vetőmagszükségletét.

c) A takarmányalap rendeltetése, hogy a termelőszövetkezet közös állatállományát hiánytalanul ellássa. Takarmányalapba olyan mennyiségben kell száraz- és abraktakarmányt helyezni, hogy az a termelőszövetkezet meglévő és a terv szerint növekvő állatállományának eltartását a következő évi termésig biztosítsa.

d) A közgyűlés elhatározhatja, hogy a gyenge termés vagy elemi károk által okozott kiesések pótlására biztonsági vetőmag és takarmányalapot létesít, amelybe az évi szükséglet 5—10 százalékát lehet helyezni.

e) A szociális-kulturális alap rendeltetése, hogy abból a termelőszövetkezet az elöregedett, beteg, vagy munkaképtelenné vált tagokat segélyezze, napköziotthont és bölcsődét állítson fel és azt fenntartsa; a termelőszövetkezeti tagok számára szakkönyveket, folyóiratokat szerezzen be, sport- és egyéb kulturális igényeket kielégítse.

A munkaképtelenné vált öreg termelőszövetkezeti tagokat — ha legalább két évig rendszeresen dolgozlak a termelőszövetkezetben — évente terménybeli és pénzbeli támogatásban kell részesíteni. Ezenfelül a termelőszövetkezet fizeti az ilyen tagok társadalombiztosítási díját és vásárolja meg a szükséges gyógyszereket . A közgyűlés — ha a szociális alap erre lehetőséget nyújt — egyéb kedvezményeket is juttathat a tagok részére.

A betegségük miatt huzamosabb ideig munkaképtelenné vált tagok részére, akik legalább két éven át résztvettek a termelőszövetkezet közös munkájában és a kötelező munkaegységet teljesítették, ha betegségük egy hónapnál tovább tart — az előző év azonos időszakában szerzett munkaegységeik arányában, a közgyűlés által megállapított segélyt kell adni. Ezt a segélyt a szociáliskulturális alap terhére kell kifizetni.

A szociális-kulturális alapot a termelőszövetkezet jövedelméből évente ki kell egészíteni és abba a tagok között kiosztásra kerülő kenyérgabonatermés és pénzbeli részesedés 2 százalékát kell helyezni.

A mezőgazdasági termelőszövetkezet alapjait az állammal szemben fennálló kötelezettségek teljesítése után fennmaradó terményekből és pénz jövedelemből kell létesíteni, illetve kiegészíteni. Az alapokba helyezett vagyontárgyakat más célra felhasználni nem lehet, annak szabályszerű kezeléséért és tervszerű felhasználásáért a vezetőség felelősséggel tartozik.

40. A termelőszövetkezet a betakarított terményeket és állati termékeket a következőképpen használja fel:

a) teljesíti az állam iránti kötelezettségeit, visszafizeti az esedékessé vált természetbeni kölcsönöket, kiegyenlíti a gépállomás által végzett munkákért a szerződés alapján járó természetbeni díjakat és eleget tesz szerződéses termelési kötelezettségeinek;

b) a közgyűlés határozata alapján kiadja a termelési terv túlteljesítéséért járó jutalmakat;

c) vetőmagalapba, illetve takarmányalapba helyezi a szükséges vetőmag, illetve takarmánymennyiséget;

d) felújítja a biztonsági vetőmag- és takarmányalapot;

e) kenyérgabonából létesíti, illetve kielégíti a szociális-kulturális alapot;

f) a termények fennmaradó részét a tagok között, teljesített munkaegységeik alapján szétosztja.

A közgyűlés azonban elhatározhatja, hogy a kiosztásra kerülő terményeknek és termékeknek egy részét a termelőszövetkezet pénzjövedelmének fokozása érdekében az államnak eladja, vagy szabadpiacon értékesíti; az állattenyésztési terv túlteljesítése esetén pedig a tagoknak a teljesített munkaegységei terhére állatot juttat, a tervenfelüli állatállományból, illetve annak szaporulatából.

41. A termelőszövetkezet pénz jövedelmét a következőképpen használja fel:

a) teljesíti az állam iránti kötelezettségeit, kifizeti az adókat, a biztosítási díjakat, a gépállomással szemben fennálló tartozásait és visszafizeti az esedékessé vált kölcsönöket; rendezi a gazdálkodás sprán felmerült termelési költségeket;

b) az összes pénz jövedelemnek legfeljebb 10—15 százalékát a fel nem osztható szövetkezeti alap kiegészítésére fordítja; a fel nem osztható szövetkezeti alap kiegészítésénél figyelembe kell venni a termelőszövetkezet által saját erőforrásából építésre, gépek, állatok vásárlására és egyéb beruházásokra évközben már felhasznált összegeket;

c) a tagok között felosztásra kerülő pénz jövedelemből létesíti, illetve kiegészíti a szociális-kulturális alapot;

d) kifizeti a földjáradékot azoknak

a tagoknak, akik a termelőszövetkezetbe saját földjükkel léptek be; a földjáradék összege a beadott saját föld kataszteri tiszta jövedelmének

minden aranykoronája után 9 kg búza értékénél több nem lehet és nem haladhatja meg a tagok között felosztásra kerülő pénzrészesedés 25 százalékát, a beadott föld után a termelőszövetkezet által kifizetett adót a föld járadékból le kell vonni;

e) a készpénzjövedelem fennmaradó részét a tagok között teljesített munkaegységeik arányában kiosztja.

42. A termelőszövetkezet az évközi bevételekből a tagok részére, teljesített munkaegységeik arányában előleget folyósít. Az előleg nem haladhatja meg a bevétel-kiadási költségvetésben egy munkaegységre előirányzott részesedés 50—60 százalékát.

Gabonából a tagok részére a betakarítás után azonnal ki kell adni az előleget, amellett szükségleteikre különféle egyéb termények és termékek is előlegezhetők.

A termelőszövetkezeti tagok év- közbeni rendszeres pénzellátása érdekében a közgyűlés által meghatározott időközökben a tervezett pénzjövedelemtől függően, pénzbeli előleget kell folyósítani.

43. Ez az alapszabály a mezőgazda- sági termelőszövetkezet minden tagjára kötelező. Hatályba azonban csak akkor lép, ha a földművelésügyi miniszter a mezőgazdasági termelőszövetkezet részére működési engedélyt adott.

A Termelőszövetkezeti Tanács nevében:

DOBI ISTVÁN.

Nagy kedvezményeket kapnak a tartalékföldek haszonbérlői

Az állami tartalékterületek haszonbérletét nagy kedvezményekkel segíti államunk. Az államtól bérbevett tartalékföldeket nem lehet hozzáírni az egyéni gazda saját birtokához a beadás szempontjából. Nincs földadó sem az ilyen földek után. Az állam vető- magkölcsönnel és termelési hitellel is segíti a haszonbérlőket.

Alig, hogy megkezdődtek a hasznosítási munkák, máris nagy érdeklődés mutatkozott megyénkben. Számos községben már az első napokban többen jelentkeztek igénylésre, mint amenyi tartalékföld volt a községben. Marcali községben már az összes tai- talékföldet hasznosították. Ando- cson több gazda 8—10 holdat is bérelt saját földje mellé. Jelentős könnyítés a tartalékföldek hasznosítása terén a dolgozó parasztok számára az új begyűjtési rendszer, amely lényegesen kisebb beadást ír elő a tartalékföldek haszonbérlői részére.

Milyen új kedvezményeket kap a tartalékföld bérlője?

1. A tartalékföldek után is' előre három évre kell megállapítani a beadást. Tehát biztonságosabban lehet gazdálkodni, előre tudja a gazda, hogy miből mennyit kell termelnie.

2. A terménybeadási kötelezettség a tartalékföldek után 30 százalékkal alacsonyabb lesz, mint amit az 1952. évi 26. számú törvényerejű rendelet megállapít. A 0—6 aranykorona értékű tartalékföldek beadása pedig 40 százalékkal lesz alacsonyabb.

3. A tartalékföldek utáni élőállat és állati termékek beadását 1954-ben 75, 1955-ben és 1956-ban pedig 50 százalékkal alacsonyabban kell megállapítani, mint azt az 1952. évi 26. számú törvényerejű rendelet előírta. A 0—6 aranykoronájú tartalékföldek után az 1954. évben nincs élőállat és állati termékbeadás. A további két évben pedig csak az 1952. évi 26. sz. törvényerejű rendeletben megállapított kötelezettség 25 százalékát kell előírni. Az állat és állati termékek beadását szabad választásuk szerint bármilyen állatból vagy állati termékből teljesíthetik a tartalékföldek bérlői.

4. A tartalékföldek mentesülnek a tej beadás alól.

5. A tartalékterületet továbbra sem szabad a gazda saját földterületéhez hozzászámítani.

6. A bérbevett tartalékterületek után 1954. évben jövedelem- adót nem kell fizetni. 1955 január l'-től pedig a saját földterülettől teljesen elkülönítve 20 százalékos engedménnyel kell a jövedelem- adót megállapítani.

Ezek az intézkedések arra serkentsék a dolgozó parasztokat, hogy béreljenek minél több tartalékföldet.

Közeledik október 1-e, a tartalékföldek hasznosításának végső határideje, így tanácsainknak nagyobb szorgalommal kell dolgoz- niok.

A járási és községi tanácsok végezzenek jobb munkát e téren, harcoljanak azért, > hogy október 1-ig minden tartalékföldet hasznosítsanak.

A balatonszemesiek időben elvégzik az őszi munkákat

Balatonszemes község termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztsága mindig becsülettel eleget tett állam iránti kötelezettségének. A gabonabeadásban az elsők között voltak a siófoki járásban és a háromnegyedévi tojás- és baromfibeadással is közei- allnak a 100 százalékhoz. Burgonyából és napraforgóból már 70, illetve 80 százalékra teljesítették a begyűjtési tervet. Különösen nagy a lelkesedés a falu dolgozó parasztjainál azóta, hogy olvasták az újságban a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozatát az új begyűjtési rendszerről. Van is miért, hisz a párt- határozat szerint a jövő évben a községnek legalább -150 mázsa terménnyel, 229 kg baromfival, 231

kg tojással, 8100 liter tejjel, 5 mázsa sertéssel és 4 q szarvas- marhával kevesebbet kell beadni, mint az idén.

A balatonszemesi dolgozó parasztok boldogan számolják, hogy a párt határozata nyomán menynyivel többet vihetnek szabadpiacra a jövő évben. De a balatonszemesiek azt is tudják, hogy csak akkor lesz még több a jövedelmük, ha most is időben szántanak, vetnek. Nem is késlekednek, kötelességüknek érzik, hogy az őszi munkák időbeni elvégzésével válaszoljanak a párt és a kormány intézkedéseire. A vetőszántást már 80 százalékra elvégezték a községben és az ősziárpa vetését is hamarosan befejezik.