Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-20 / 221. szám
Vasárnap, 1953 szeptember 20. SOMOGYI NÉPLAP 3 Megkezdődött a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak 111. országos tanácskozása Szombaton délelőtt Budapesten az Építőik Szakszervezetének szék- házában megkezdődött a termelő- szövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozása, hogy megtárgyalja a t erm elő sző ve tke ze ti gazdi lkod ás továbibi ífejlesztésének tk érdeseit. Közel 1300 küldött gyűlt egybe: élenjáró termelőszövetkezeti elnö- köik és brigádvezetők, termelőszövetkezeti párttitkárok, a növény- termelésben és állattenyésztésben kitűnt termelőszövetkezeti dolgozók, kiváló traktorosok és gépállomási igazgatók. A tanácskozáson megjelent Dobi István, a Népköztársaság ElnöDOBI ISTVÁN ELVTÁ A jelen tanácskozást azért hívtuk össze, és 'tudom, minden -egyes részvevőt az a szilárd elhatározás hozta ide, hogy mélyreható változást, gyökeres javulást készítsünk elő a termelőiszövetkezetek gazdálkodásában, a gépállomások munkájában és ezen keresztül termelőszövetkezeti parasztságunk életében. Éljünk gondos, körültekintő gazda módjára azokkal: a lehetőségekkel, amelyeket a párt és a kormány által nyújtott kedvezmények a termelőszövetkezetek részére biztosítanák. Ezekben az egymással szorosan összefűző célkitűzésekben lehetne kifejezni tanácskozásunk alapvető célját: a termelőszövetkezeti tagság életmódja és a termelőszövetkezeti gazdálkodás gyökeres megjavításának előkészítését. A termelőszövetkezeti tagok életszínvonalának emelésére, anyagi s kulturális körülményeinek gyökeres megjavítására irányuló szándék vezette a Termelőszövetkeze- íi Tanács tagjait, a tanácskozásra előterjesztett határozati javaslattervezet és alapszabály elkészítése során. A szövetkezeti tagság életszínvonalának emelését azzal kell megkezdeni, hogy minden egyes termelőszövetkezeti tag számára az eddiginél lényegesen magasabb jövedelmet biztosítsunk természetben és pénzben egyaránt. A szövetkezeti tagok jövedelme két forrásból adódik. Az 'egyik, a fő- forrás: a közös gazdaság. A másik, ennek kiegészítője: a háztáji gazdaság. A közös gazdaság jövedelmezőségének növelésére kell elsősorban figyelmünket ráirányítani. Ha sikerül megvalósítanunk a közös gazdaság magas jövedelmezőségét és növelni tudjuk a háztáji gazdaságból származó jövedelmet, akkor a közeljövőben olyan magas természetbeni és pénzbeni jövedelmet biztosíthatunk termelőszövetkezeti tagjaink számára, amire hazánkban dolgozó parasztember életében még nem akadt példa. Különösen nem akadt példa egyénileg dolgozó parasztemHEGEDÜSANDRÁS Tisztelt tanácskozás, kedves elv- társak! Pártunk, népi demokratikus államunk a munkásosztályra, a dolgozó parasztságra és a néphez hü értelmiségiekre támaszkodva a Szovjetunió baráti segítségével a felszabadulás óta eltelt évékben sok nehéz feladatot sikeresen oldott meg. A magyar dolgozók — elsősorban a .munkásosztály — szorgalma,, helytállása eredményeként a háború által rombadöntött Iparunk, közlekedésünk gyorsan újjáépült és ipari termelésünk gyors fejlődésnek indult, ez évben már közei háromszorosa az 1938. évinek. Né pgazdas águnk fejles z t'é s ében elért eredmények bizonyítják, hogy a felszabadult nép, amelynek kezdeményezését nem kötj gúzsba kizsákmányolás, csodákra képes. Iparunk — különösen nehéziparunk fejlődése — megteremtette a lehetőségét annak, hogy gyorsabban haladjunk előre a népgazdaság egyéb fontos területein, így köztük elsősorban a mezőgazda- sági termelés fejlesztésében, melynek dolgozó népünk életszínvonala megjavítása szempontjából különösen nagy jelentősége van. ki Tanácsának elnöke, Farkas Mihály és Ács Lajos, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Vezetőség titkárai, Hegedűs András, az MDP Politikai Bizottságának tagja, földművelésügyi miniszter, a minisztertanács első elnökhelyettese, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, valamint a minisztertanács és az MDP Központi Vezetőségének több más tagja. A tanácskozást Dobj István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke nyitotta meg. Beszédében többek között ezeket mondta: tS MEGNYITÓ SZAVAI be,r életében. Azok a javaslatok, amelyeket a határozati javaslat- tervezetben a tanácskozás elé terjesztünk, ha megvalósulásra kerülnek — tüzetes, de sokkal inkább szerény, mint túlzó számítások szerint — mintegy másfél milliárd forint jövedelemnövekedést eredményeznek termelőszövetkezeteink számára, A háztáji gazdálkodás alapszabály áltál nyújtott lehetőségének kihasználása, az állam és a termelő- szövetkezet részéről megnyilvá- nu'ló segítséget is figyelembe véve, egyedül évente 6—7 ezer forint jövedelmet jelenthet minden egyes gondos termelőszövetkezeti családnak. Másfél milliárd többletbevétel a szövetkezeti tagság számára és ezen felül külön a háztájból családonként 6—7 ezer forint bevétel. Amikor jövedelmező gazdaságról beszélünk, akkor az alatt fejlett, magasszínvonalú növénytermelést és állattenyésztést folytató gazdaságot értünk. A növénytermelés és az állattenyésztés fejlesztése megkívánja termelőszövetkezeteink szakmai irányításának megjavítását. Tanácskozásunknak foglalkoznia kell azokkal a teendőkkel is, amelyeket a termelőszövetkezetek aicipszabá'lyszerű működése, demokratikus vezetése tűz napirendre. Azt hiszem — hangsúlyozta Dobi István — hogy minden egyes küldött elvtárs azon lesz,, hogy meg- teléljen annak a várakozásnak, amelyet tanácskozásunk elé egész termelőszövetkezeti tagságunk, sőt egész dolgozó parasztságunk, valamint pártunk és kormányunk áiik. A tanácskozások .minden egyes részvevője azon legyen, hogy tanácskozásunk az élenjáró dolgozók tapasztalatcseréjévé, a hibák kiküszöbölésének, új eredmények elérésének és a termelőszövetkezeti mozgalom új fellendülésének elindítójává váljon. Dobi István beszéde után Hegedűs András földművelésügyi miniszter mondott beszámolót. ELVTÁRS BESZÉDE Iparunk gyors fejlődése mellett ugyanis mezőgazdasági termelésünk egészében véve nem jutott sokkal tovább a háború okozta károk teljes kiküszöbölésén és termésátlagai nem haladják meg lényegesen a felszabadulás előtti 'kapitalista mezőgazdaság átlagát. Mezőgazdasági termelésünk elmaradottsága nem azért van, mintha nem lenne szorgalmas, a földműveléshez jól éirtö parasztságunk, ellenkezőleg, a mi országunk ilyen parasztsággal rendelkezik, méltán lehetünk büszkék szorgalmas, a földet, az állattenyésztést szerető, munkájához értő dolgozó parasztságunkra. Mezőgazdaságunk elmaradásának okát °em ebben kell keresnünk, hanem abban, hogy az ipar fejlesztése mellett népi demokráciánk nem tudott elégséges ©rőt fordítani a mezőgazdaság fejlesztésére. Népi demokráciánk a mezőgazdaság területén csak ©gyes kisebb termelési kérdések megoldásával mutatta meg azt a hatalmas lehetőséget, ami a népi demokratikus rendszerben rejlik, ilyen terül©* többek között az öntözés, amelyre az utóbbi években nagyobb erőket fordítottunk és ennek eredményeként öntözött területünk a felszabadulás előttinek jelenlég már a hétszerese. Az öntözéssel együtt fejlődött jelentős kultúrává a rizstermelés, amely ma már félszáz- ezer holdon folyik és segítségével kát. holdanként 20—30 mázsás rizstermést is aratunk olyan területen, ahol azelőtt 4—5 mázsa búza termett. Jelentősen emelkedett ©gyes ipari növényeink vetésterülete is, köztük a cukorrépáé, mely az idén a felszabadulás előttinek már közel háromszorosa. Az alapvető mezőgazdásági növények: a búza, a kukorica, a burgonya stb. termelését tekintve azonban nem történt lényeges változás. így az ezévi viszonylag jó búzatermés ellenére sem mondhatjuk el, hogy a kenyérgabonakérdést már megoldottuk. Állattenyésztésünk sem rendelkezik szilárd takarmánybázissai, ami pedig előfeltétele annak, hogy az állattenyésztés számszerűleg és a hozamokat tekintve, egyenletes fejlődésnek induljon. Mezőgazdasági termelésünk elmaradottságának hatása érződik egész dolgozó népünk életében. Az alacsony színvonalon termelő me- zőjgazdaság a dolgozó parasztság számára nem tud olyan életszínvonalat biztosítani, mint amilyent kívánnának, ugyanakkor a mezőgazdaság munkásosztályunk megnőve- kedett igényeit sem tudja bőségesen kielégíteni. Mindezekből kiindulva pártunk Központi Vezetösége elhatározta’, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság testvéri szövetsége további erősítése, a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében az eddiginél sokkalta nagyobb segítséget ad a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez. és hogy — úgymondjam — általános támadásba kezd a mezőgazdasági termelés minden fontos területén azért, hogy a termésátlagok növekedjenek és megkezdődjék a mezőgazdasági termelés általános fellendülése, Pártunk és kormányunk minden olyan adottsággal rendelkezik, ami szükséges a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztéséhez, bejlett szocialista iparunk van, a ke- reskedélem, a közlekedés túlnyomó résZe szocialista tulajdon. Harc- edzett munkásosztályunk, bízva pártunk és kormányunk irányításában, szilárd vezető ereje népi demokráciánknak. A munkásosztály és a dolgozó parasztság között már a felszabadulás utáni években szilárd szövetség alakult ki, amely népi demokratikus államunk biztos alapja. Fejlett ipari országunk az elmaradott kapitalista Magyar- országhoz viszonyítva összehasonlíthatatlanul nagyobb lehetőségeikkel rendelkezik a mezőgazdasági termelés fejlesztésére és ezért nem lehet kétséges, hogy pártunk dolgozó népünk munkájára, kezdeményezésére támaszkodva, mint ahogy már sok nehéz kérdést megoldott, úgy meg fogja oldani ezt is. Pártunk Központi Vezetősége határozatának megfelelően kormányunk már eddig is a gazdasági intézkedések egész sorát foganatosította a mezőgazdasági termelés emelése érdekében. Már az eddig megtett intézkedések felsorolása is hosszú időt vesz igénybe, ezért csak a legfontosabbakat említem: Ingyenes lett az állatorvosi szolgálat, harmincmillió forintos támogatással az eddiginél lényegesen kedvezőbb feltételekkel lehet minőségi vetőmagot cserélni, a Központi Vezetőség javaslatára a termelők termelésben való érdekeltsége fokozására a minisztertanács elhatározta, hogy a jövő évtől kezdve a begyűjtési kötelezettséget lényegesen csökkenti, sokkal kedvezőbb feltételek mellett kezdődött meg a termelési szerződések kötése és csak ez az intézkedés, a jövő héttől kezdve a prémiumokkal együtt fél- milliárd forint többletbevételt jelent a terbielők számára, lényegesen alacsonyabb díjszabás szerint dolgoznak a gépállomások és bárki tetszése 'szerint fizethet munkájukért akár pénzben, akár természetben. Az elmúlt két és fél hónapban hozott intézkedések a dolgozó parasztság jövedelmét — nem számítva a jó termésből származó többletjövedelmet — mintegy há- rommiíliárd forinttal növelték meg és mindezt olyan esztendőben, amikor bő termés van. Mindezek az intézkedések komoly segítséget jelentenek az egész mezőgazdaság, az egész falu számára, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak is, de hatásuk sokkal nagyobb lehet és kell is, hogy legyen a szövetkezeti gazdaságokban, ahol a mezőgazdasági termelés fejlesztésének nincsenek olyan szűk határai, mint az egyéni parcella, ahol szinte korlátozás nélkül lehet kihasználni a modern gépeket és ahol sokkal | gyorsabban, nagy területeken, nem kis táblákon lehet alkalmazni az élenjárók legjobb módszereit és a mezőgazda- sági tudomány vívmányait. — Ugyanakkor a termelőszövetkezetekben a többtermelés minden termelőszövetkezeti tag számára lehetővé teszi a nyugodt, biztos, jó megélhetést — egyszer és mindenkorra mentesíti a dolgozó parasztságot mindenfajta kizsákmányolástól. Ezért pártunk és kormányunk a mezőgazdasági termelés fejlesztése — és a dolgozó parasztság kizsákmányolástól mentes élete megteremtése érdekében is — az egyéni gazdaságoknál lényegesen nagyobb támogatást ad termelőszövetkezeti , parasztságunknak, mert tudja, hogy ez az út, amely a mezőgazdasági termékek bőségéhez vezet, az egész dolgozó parasztság számára lehetővé teszi a kizsákmányolástól mentes életet, a falu igazi jólétét. Ezért van az, hogy míg pártunk Központi Vezetősége határozata alapján az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok terménybeadása 10 százalékkal, addig a termelő- szövetkezeteké 25 százalékkal csökkent, míg az egyéni parasztok állat- és állati termékek beadása 15 százalékkal, addig a termelőszövetkezeteké 30 százalékkal kisebb lett, mint az ezévi volt. A szerződéses termelés után a termelőszövetkezeteket kétszer akkora prémium illeti meg, mint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat. A gépállomások a termelőszövetkezeteknek mintegy 15 százalékkal olcsóbban dolgoznak, mint az egyénileg gazdálkodóknak. Nehéz forintban pontosan kiszámítani mindazoknak a kedvezményeknek a hatását, amelyeket a termelőszövetkezetek a kormányprogramm nyilvánosság- rajövetele óta kaptak, de nyugodtan lehet mondani, hogy a dolgozó parasztság számára adott hárommilliárdon belül több mint másfél milliárd a termelőszövetkezeteknek jut. Termelőszövetkezeti mozgalmunkon belül a legnagyobb támogatást a III. típusú termelőszövetkezeti csoportok, illetve termelőszövetkezetek kapják és ez helyesen is van így, mert termelőszövetkezeti mozgalmunkat túlnyomórészt ezek a szövetkezetek alkotják és ez az a típus, amelyben jó munka mellett a szövetkezeti gazdálkodás összes előnyei a legjobban érvényesülnek. De emellett továbbra is nagyon komoly támogatást J— az eddiginél sokkal nagyobb segítséget — kapnak az első és második típusú termelőszövetkezeti csoportok is, hogy a közös termés előnyeit felhasználva az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknál lényegesen magasabb termésátlagokat tudjanak elérni és nagyobb jövedelmet tudjanak biztosítani tagjaik számára. Termelőszövetkezeteink egy- része az elmúlt években megszilárdult, virágzó gazdasággá lett és jó eredményeket ért el, viszont termelőszövetkezeteink másik része — különösen az utóbbi években alakult termelőszövetkezetek — sok nehézséggel küzdenek és eredményeik nem kielégí- tőek sem a termésátlagokban, sem az egy munkaegységre eső j övedelemrészesedésben. Nézzünk csak meg közelebbről ebből a szempontból két egymás melletti termelőszövet kezetet. Az egyik a barcsi Vörös Csillag, amelytől nem messze van a vízvári Béke termelőszövetkezet földje, szántóik minőségét tekintve nincs különbség közöttük, de annál nagyobb eredményüket nézve. A barcsi Vörös Csillag magas termésátlagokat ért el, búzából például kát. holdanként 14 mázsát, a vízvári Béke termelőszövetkezet pedig mindössze nyolcat. A barcsi Vörös Csillag fejlett állattenyésztéssel rendelkezik, tehenészetéből a tejbeadáson felül oőven jut szabadpiacra, a vízvári Béke szövetkezet viszont, bár van tehenészete, nemcsak hogy szabadpiacra nem tud tejet adni, hanem még a beadási kötelezettségét sem teljesíti. Még nagyobb a különbség a két szövetkezet között, ha az egy munkaegységre eső jövedelmet nézzük. A barcsi Vörös Csillag termelő- szövetkezetben egy munkaegységre — piaci árakon számítva a terményt — 52 forint jut, a vízvári Béke szövetkezetben viszont alig 20 forint. Érthető, hogy az utóbbi szövetkezetben, amelyhez hasonló sok van még az országban, laza a munkafegyelem, a tagság jelentős része elégedetlen és közülük sok hallgat olyan ellenséges elemek, kulákok, spekulánsok hírveréseire, akik szövetkezeti tagok helyett jobban szeretnének a faluban cselédet, napszámost, részesmunkást látni. Nekünk úgy kell dolgozni, hogy a szövetkezeti tag«k rövidesen minden termelőszövetkezetben elégedettek legyenek, fegyelmezetten kivegyék részüket a munkából és felhasználva mindazt a segítséget, amit népi demokratikus államunk ad, küzdjenek a magas termésátlagok, magas állattenyésztési hozamok eléréséért. A legelmaradottabb termelőszövetkezeteket is hozzá kell segítenünk ahhoz, hogy az élenjárók színvonalára emelkedjenek, hogy termésátlaguk, állattenyésztési hozamuk megközelítse az élenjárókét és az egy munkaegységre eső jövedelemrészesedés se legyen kisebb, mint a jól dolgozó és már jelenleg is virágzó termelő- szövetkezetekben . Termelőszövetkezeteinkben jó munkával rövid idő alatt elérhetjük és el is kell érnünk, hogy a ma már sokszázezres termelőszövetkezeti tagság anyagi helyzete elérje, sőt meghaladja a jól dolgozó, földműveléshez jól értő középparasztokét. Termelőszövetkezeti mozgalmunk ilyenirányú fejlesztésének világos útját mutatja meg az a határozati javaslat-tervezet, amelyet Dobi elvtárs vezetésével a Termelőszövetkezeti Tanács kidolgozott. Sok termelőszövetkezetünkben a bajok onnan indulnak ki, hogy különböző hibák miatt a tagok munkájának nincs meg a kellő eredménye, azaz egy munkaegységre kevés termés és kevés pénz jut. Ilyen termelőszövetkezetekben azután a tagoknak elmegy a kedvük, nem szívesen vesznek részt a közös munkában. Ahhoz, hogy a termelőszövetkezetekben az egy munkaegységre megfelelő jövedelem jusson terményben és pénzben is, mindenekelőtt növelnünk kell termelőszövetkezetünk termésátlagát, illetve a közös állattenyésztés hozamait. A terméseredmény növelésének módjai ismeretesek. A mezőgazdasági tudomány eredményei és (Folytatás a 4. oldalon)
