Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-03 / 206. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! lm\^r Két taggyűlés tapasztalata A jövőévi termés biztosítása érdekében tanácsaink legfontosabb feladata az állatni tartalékföidek hasznosítása A nehézségek ellenére is jól halad a színjátszó-rendező tanfolyam munkája PÄRT BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X» évfolyam, 206. szám. ARA 50 FILLER Csütörtök, 1953 szeptember 3. Á TAGGYŰLÉSEK FELADATA Dolgozó népünk örömmel és meg­elégedéssel fogadta a párt határo­zata nyomán megjelenő kormány- programmot. A Központi Vezető­cég őszinte önbíráláttál föltárta a párt politikai irányvonalában, gazdaságpolitikájában elkövetett Subákat és megjelölte kijavítási módjukat. Az egész országban,, így megyénkben is a megyei, já­rási, városi pártválasztmányi ülé­seken megvitatták a K- V. határo­zata szellemében a pártmunka hely­zetét, ugyanakkor megszabták a kommunisták feladatait az elkövet­kező időben. A pártválasztmányi ülések nagv- jelentőségűek voltak megyénk párt­életében. őszinte önkritikával fel­tárták a vezetésben s az egész pártpolitikai munkában elkövetett hibákat, és pártszerű . bírálattal segítséget nyújtottak a pártbizott­ságoknak s egyes pártfunkcionári­usoknak munkamódszereik megjaví­tásához. A mostani taggyűléseknek •méginkább elő kell segíteniük a hibák kiküszöbölését a pártmunká- bun. elő kell segíteniük a bírálat és önbírálat egészséges kibontako­zását, a pártonbelüli demokrácia megiszilárditásáit. A taggyűlés az alapszervezet leg­felsőbb szerve. Itt számol be a .pártvezetőség a tagságnak, itt vi­tatják meg a pártmünka legfonto­sabb kérdéseit, s itt hoznak határo­zatot az elkövetkező feladatok meg­oldására. A jól előkészített taggyű­lés kiszélesíti a kommunisták látó­körét, növeli bennük a kötelesség­éé felelősségérzetet a rájuk bí­zott munka iránt. Sztálin elvtárs arra. tanít bennünket., hogy a párt­tagok aktivitását állandóan emelni kell, és ez azt jelenti, hogy az őket érdeklő kérdéseket megvitatás cél­jából eléjük kell tárni,, ki kel! kér­ni véleményüket, javaslatukat, biz­tosítani kell, hogy alkalmazzak a bírálat és önbírálat fegyverét. A Központi Vezetőség június 27—2l8-i határozatának taggyűlé­seken. való megvitatása nagyjelentő­ségű állomás lesz megyénk kommu­nistáinak életében. Éppen ezért pártvízetőségeinknek, de minden egyes párttagnak rendkívül nagy gondot kell fordítania a mostani taggyűlések előkészítésére. Párt- vezetőségeink kövessenek el min­dent, hogy a párttagság 1(W^száza­lékig résztvegyen a taggyűléseken, előre ismerje a taggyűlés napirend­jét. A pártcsoportokon —- ahol ilyrnek nincsenek •— vezetőségi ta­gokon keresztül készítsék fel ősét a taggyűlésre­Igen fontos, hogy a taggyűlés 'be­számolóját a pártszervezet vezető­ségének egésze készítse el, hogy az lényegében, a pártvezetőség beezá- mollója legyen, az egész párív zc- tőség, rajtuk keresztül az egész párttagság véleményét tükrözze vissza. Vesse fel a beszámoló a kollektív vezetés kérdését: hogyan érvényesült ez idáig a pártszerve­zetben. A Központi Vezetőség ha­tározata rámutat, hogy a párt fel­ső ée alsó szerveire egyaránt érvé­nyes, hogy az a. vezető, aki kollek­tíva nélkül vezet, aki csak a saját feje után indul, az nem tűri a kri­tikát, nem gyakorol önbírálatot, csalhatatlannak hiszi magát. A kollektív vezetés ezzel szemben el­mélyíti a párt tömegbefQ'lyását, érvényre juttatja a kollektíva te­remtő, alkotó erejét, a kollektív tudást és bökseséget. Megyénkben is számos h.e- ■ lyen tapasztalható volt, hogy a pártszervezetek vezetőségeinek egé­sze helyett egyedül csak a Párt- titikár dolgozott, minden feladatot egyedül akart elvégezni. Nem kér­te ki a párt vezetőség többi tagjá­nak véleményét, g különösképpen nem hallgatta meg a párttagságot. ■Az egyszemélyi vezetés pedig elke­rülhetetlenül magával hozta, hogy pártvezetöségeink n.m tartották meg rendszeresen a vezetőségi ülé­seket. a párttitkár fontos kérdések­ben maga határozott, így a hatá­rozatok végrehajtásáért nem érezte magát az egész párttagság, de még a pártvezetőség sem felelősnek. íSürgős feladat tehát pártszerve­zeteinkben megteremteni az egy­személyi vezetés helyett a kol­lektív vezetést, g ezen keresztül szorosabbra fűzni a párt és a tö­megek közötti kapcsolatot. Mind­ezt a taggyűlések beszámolóinak élesen fel kell vetniük, rá keli mu­tatniuk, hogy a pártmunka fogya­tékosságai az alapezervezetben ho­gyan vezethetők viasza a tömegek­től való elszakadáshoz, a helytelen egyszemélyi vezetéshez. Ugyanak­kor biztosítani kell, hogy gondosan kidolgozott határozati javaslat szabja meg e hibák kijavításának módját. A taggyűlések azonban csak ak­kor lesznek igazán eredményesek, ha a párttagság bátran és őszin­tén bírálja a pártvezetőség munká­ját. ha az egészséges bírálat gzél- lemte hatja át a beszámolót, ha ön­kritikusan feltárja a vezetőség mun­kájának fogyatékosságait- A be­számoló névszerint bírálja azokat a párttagokat, akik kommunistához nem méltóan, hátul kullognak a ter­melésben, a beadásban, nem hajtják végre a párttól kapott megBízatá- j sukat. A hibákat őszintén feltáró j ■beszámoló alap arra, hogR a párt'! tagság is bátran, személyre való te­kintet inélkül mondja el a taggyűlé­sen véleményét. Az alulról jövő bí- j rálát az a friss levegő pártvezető­ségeink számára, mely hozzásegít az elkövetett hibák kijavításához. A mostani taggyűléseknek azt is meg . éli vitatniuk, hogy a párt­szervezetek milyen hibákat kö vettek el az ideológiai és elméleti munka elmaradása terén, .egyúttal meg kell szabniuk a feladatokat a hibák ki­javítására. El kell fogadni az 1953/54. pártoktatási évben rész­vevő hallgatók névsorát. A beszá­molók ismertessék az idei pártok­tatási év nagyszerű feladatait, hív­ják fel a párttagság figyelmét a lelkiismeretes tanulásra. A taggyűlésen részvevő kommu­nisták feielősségtelje,? ügye lesz olyan határozatokat hozni, melyek a Központi Vezetőség határozatá­nak értelmében elősegítik a párt- szervezeten. belül a pártpolitikai munka megjavítását. A határoza­tok tükrözzék vissza mindazokat a jó javaslatokat, melyeket a beszá­moló és a tagság a vita során fel­vet. A párttagság, de mindenek­előtt / a pártvezetőség feladata, hogy menetközben ellenőrizze ezeknek a határozatoknak a végre­hajtását. A mostani taggyűlések legfon­tosabb feladata tehát abban áll, hogy mozgósítsanak a Központi Vezetőség június 27—28-i határo­zatának végrehajtására, hogy elő­segítsék a pártpolitikai munka megjavítását a megyében, a párt és a dolgozó tömegek közti kap­csolat megszilárdítását. Járási és városi 1 pártbizottságaink ezért rendkívül nagy gondot fordítsa­nak a taggyűlések előkészítésére, nyújtsanak segítséget a pártszerve­zeteknek, de úgy, hogy ne vegyék el azok önállóságát, ne forduljon elő olyan eset, hogy a járási pártbizottság tagja vagy megbí­zottja a pártdemokráeiát megsért­ve. maga készítse el a vezetőség be­számolóját. Úgy készüljenek me­gyénk kommunistái a mostani taggyűlésekre,, hogy azok elősegít­sék a jövőben a pártmunka meg-' javítását. Megvédj fik szővetkezettünket ■Egyes termelőszövetkezeteink­től és csoportjainktól naponta ér­keznek levelek, a Megyei Tanács­hoz, amelyekben kéri a tag­ság: továbbítsák a földművelés- ügyi, miniszter elvtársinak , azt a kérelmüket, hogy tekintsék sem­misnek az ellenség szavára hall­gatva aláírt feloszlatás! kérvényü­ket. A kérelmeket a tsz-ek minden tagja aláírta. Alább közlünk né­hányat © Levelekből. A TÖRÖKKOPPÁNYI KOPPÁNYV6LGYE TERMELŐSZÖVETKEZET az alábbi, több mint 60 tag alá­írásával ellátott kérvényt küldte be: „A Koppányvölgye tsz alant felsorolt tagjai kérik a földműve­lésügyi minisztériumot, hogy a nemrégiben beküldött kilépési kérvényt semmisítse meg. Indok: az előbbi kérvényt a csoportba be­furakodott ellenség és a lógósok szervezték, mi meggondolatlanság­ból, a kulákok hangjára írtuk alá. Ma már látjuk, hogy az ■ellenség megtévesztett bennünket, helyte­lenül cselekedtünk“. A GAMÁSI GÁRDGNYPUSZTAI BÉKE ŐRE TSZ 18 tagja az alábbi jegyzőkönyvet írta'aiá: „Mi, a gárdonypusztaí Bé­ke őre tsz tagjai hivatalosan beje­lentjük, hogy az 1953 július 15-én ■keltezett kilépési jegyzőkönyvet semmisnek nyilvánítjuk és beje­lentjük, hogy szövetkezetünk to­vábbi fennállását és működését ■akarjuk. Megvédjük szövetkeze­tünket az ellenség támadásától és kizárjuk azokat az egyéneiket, akik bomlasztani akarják szövetkeze­tünket“. A LÁTRÁNYI ALKOTMÁNY TSZ-BŐL a következő szövegű nyilatkozat érkezett be 23 tag aláírásává!: „Alulírottak kijelentjük, hogy min­den ellenséges tevékenységgel szemben, amely a tsz bomlasztá- sára és a termelőmunka zavarásá­ra irányul, a leghatározottabban fellépünk és szövetkezetünket az ilyen tevékenységekkel szemben minden erőnkkel megvédjük. Mi továbbra is szövetkezetünk szi­lárd tagjai maradunk és megfogad­juk, hogy legjobb tudásunkkal har­colunk a szövetkezet felvirágozta­tásáért“. A NÁGOCSI SZABADSÁG TSZ-BÖL is jegyzőkönyv érkezett 48 aláírás­sal a Megyei Tanácshoz. A követ­kezőket írják: • „A kilépési kérel­met az ellenség befolyására néhá­ny an aláírtuk, mert nőm láttuk tisztán az új rendelkezéseket. Ki­jelentjük, hogy továbbra is a ter­melőszövetkezetben maradunk, mert ezen keresztül látjuk boldo­gulásunk egyetlen lehetőségét“. A kérvények fényt vetnek az el­lenség aljas munkájára, mellyel azt szerelné elérni, hogy a szövetke­zeti parasztok letérjenek arról a helyes útról, amelyet a párt mu­tatott nekik. Szövetkezeti tagsá­gunk többsége ma már világosan látja, hogy a kormányintézkedések az ő jobblétüket, szövetkezetük erősítését szolgálják. Több a jövedelme Reichert Imre tsz-tagnak, mini Huszár Péter egyéni gazdának ■Somogymeggyesen is bebizonyo­sodott a termelőszövetkezeti,1 nagy­üzemi gazdálkodás fölénye az egyé­ni kisparcellás gazdálkodással szem­ben. Nemcsak magasabb termés- eredménye volt a tsz-uek, hanem a becsületesen dolgozó tsz-tagok­nak lényegesen több jövede­lem jutott, mint a szintén becsü­letesen dolgozó egyéni gazdáknak. If j. Reichert Imre édesapjával dolgozott a tsz-focn, 410 munkaegy­séget teljesítettek. Ezért az előleg- kiosztáskor kaptak 30 múzsa 32 kg kenyérgabonát, 7 mázsa 4-0 kg árpát. Ez még nem is az egész jö­vedelmük. hiszen csak előlegosztás volt. _ Jog gal büszkék az eredményükre Füfcip Lajosné és Fejes Sándorné, akik a munkából becsületesen ki­vették részüket és kenyérgabonából 17 mázsa 11 kg-ot, árpából 4 má­zsa 23 kg-ot és 10 kg mákot kap­tak előlegként. Juhász József és felesége csak január 1-től dolgozik ,a, tsz-ben mégi,g 20 mázsa 73 kg kenyérga­bonát. több mint 6 mázsa árpát vittek haza. De nézzük meg Huszár Péter jö­vedelmét is. Huszár Péter egyéni­leg gazdálkodott, összesen 30 má­zsa búzát termelt. Ebből beadott 14 mázsát, a cséplésért adott 3 má­zsa 80 kg-o.t- Rozsból 10 mázsát termelt. Bis adása: 5 mázsa, tehát maradt neki 12 mázsa 20 kg ke­nyérgabonája. Árpából termett 10 mázsa, beadott 5 mázsát, ma­radt neki 5 mázsa árpája. Eb­ből kell gondoskodnia vetőmagról és a család szükségletéről. Nem ju­tott neki annyi, mint Reicherték- nak. Simon Lajos levelező Tab Dolgozó parasztjaink kössenek termelési szerződést Kormányunk a dolgozó paraszt­ság számára lehetőséget biztosít, hogy jól jövedelmező ősziveíésű növényekre kössön szerződést. Termelőszövetkezetemk és egyé­nileg dolgozó parasztjaink ezt a lehetőséget használják iki, hogy jövedelmüket magasabbra emel­hessék. Szeptember 3-től szeptember iö-ig (megyéinkben szerződés- kötési hét lesz. Szerződést köthet minden dolgozó paraszt a Megtermelte tő Vállalat­tal. A vállalat nemesített vetőma­got, igény szerint műtrágyát biz­tosít a szerződő termelők részére. A következő növény féleségekre lehet szerződést kötni: bíborhere, szöszösbükköny, pannoníbükiköny, ősziborsó, amelyek rozzsal vagy búzával köztesen termeszthetők, valamint repce és csicsóka növény- félékre. A szerződéses termeltetés elő­nyei: 1. A vállalat által biztosított nemesített vetőmagot hitelbe, év- végi elszámolásra kapja minden termelői. 2. Minden termelő a na­gyobb terméseredmény elérése érdekében műtrágyát igényelhet, melyet szintén év végéig hitelezés­sel biztosít a vállalat. 3. A vetőmag és az igényelt mű­trágya árának hitelezése ka­matmentes. Szerződést a földművesszövet- kezeteknél, a termelési felelősök­nél és a községi tanácsok által be­állított népnevelőknél1 lehet kötni. Minden dolgozó paraszt keres­se fel saját érdekében a szerződés- kötő helyeket és (kössön termelési szerződést. Kovács János, a Magtermeltető és Vető-* magellátó Váll. igazgatója. A SOMI BÉKE TSZ tagjai ezt írják: „Szövetkezetünk­nek nagy kedvezményt jelent a minisztertanács határozata a be­adás 10 százalékos csökkentésé­ről. A rendelet által 190 mázsa tenbénnyel, 85 kg tojással, 76 kg baromfival, 2360 liter tejjel csök­kent kötelezettségünk. így egy ki­lóval több termény jut egy-egy munkaegységre. Dobos Lajos tag­társunknak például 268 kg löbb- lptterin.éinyt és 724 forint kész­pénzt jelent ez az egy rendelet. A kormány programmja a tsz meg­szilárdítását célozza, ezért mi to­vábbra is kitartunk a szövetkezet mellett. Egyben kérjük a földmű­velésügyi minisztériumot, hogy az egyes tagok által — a tagság több­ségének tudta nélkül — beadott feloszlatási kérelmet tekintse sem­misnek“. A tsz-ek tagjai elítélik az ellen­séges elemek bomlasztó tevékeny­ségét és fogadalmát tesznek amel­lett, hegy megvédik és tovább ■erő sítík szővetkezetükét. A ísz-tagok aláírásával ellátott kérelmeket juttattak él a földmű­velésügyi minisztériumhoz, hogy tekintse semmisnek az előzőleg beküldött kérvényüket; a tengődi Szabadság, a sesnogy- egresí Kossuth, a balstonfszárszóí Béke, a scmogymeggyesí Petőfi, a zalai Kossuth, az andocsí Sztálin, a somogyfeafeodi Kossuth, a mik’ósi Vörös Csillag, a kisbér apáti Kos­suth termelőszövetkezet, illetve termelőcsopor^ tagsága. Kormányunk újabb segítsége A vasárnapi „Somogyi Néplap“- ban gazdatársaimmal' örömmel ol­vastuk kormányunk rendeletét a burgonya-, kukorica*- és naprafor- góbealdás 10 százalékos csökkenté­séről és a termények szabadforgal­máról. Ez a rendelkezés ismét kézzel­fogható bizonyítéka annak, hogy kormányunk segíti a dolgozó pa­rasztság életszínvonalának emelé­sét, gazdaságának megszilárdítá­sát. A napraforgó-, kukorica- és bur­gonyabeadás 10 százalékos csök­kentése jelentős segítség nekünk, mert így több állatot tudunk tar­tani és több terményt értékesíthe­tünk szabadpiacon, Napról-napra kézzelfogható bi­zonyítékait látjuk annak, hogy kormányunk megvalósítja a kor- mányprogramm célkitűzését, a dol­gozók jólétének emelését. ifj. Potenc István levelező, 10 holdas gazda, Barcs. A minisztertanács határozata a kisiparosok, hitelellátásáról A lakosság jobb ellátásának biz­tosítása érdekében ai miniszterta­nács utasította a pénzügyminisz­tert, hogy az arra rászoruló kis­iparosoknak — mindenekelőtt azoknak, akik újonnan kezdik te­vékenységüket biztosítson köl­csönt a feladatuk ellátásához szük­séges munkaeszközök és anyagok beszerzésére. A kölcsönt az Országos Taka­rékpénztár helyi (városi, községi, ■Budapesten kerületi) tanács végre­hajtó bizottságának és a Kisiparo­sok Országos Szabad Szakszerve­zetiének javaslata alapján folyósít­ja. A kölcsön 10.000 forintig ter­jedhet és a folyósítástól számított harmadik hónap elteltétől legfel­jebb 24 hónap alatt egyenlő rész­letekben kell törleszteni.

Next

/
Thumbnails
Contents