Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-13 / 215. szám
6 »OMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1953 szeptember 13, A konnányprogramm megvalósulása: Jövőre még többet termelek Én hét és fél hold földet művelek Torvaj község határában. A föld sohasem volt hálátlan munkám után. Az idén is 14 mázsa búzát takarítottam be holdanként. Első volt az állam iránti kötelezettségem teljesítése. A beadás teljesítése után a vetőmagon és a házi szükségleten felül még maradt négy mázsa gabonám szábad- piacra is. Az, hogy kormányunk 10 százalékkal csökkentette az egyéni gazdák beadását az őszi terményféleségekből, nekem legalább 5 mázsa megtakarítást jelent, ezt szabadpiacon értékesíthetem. Most, hogy kormányunk intézkedésére leszállították az iparcikkek árát, én is többet tudok vásárolni családomnak. Magamnak akarok venni egy pár csizmát, s Képünk az ig-ali RTSZ dolgozóit Az igali Vegyesipari KTSZ cipészrészlegében már az árieszá,látást követő napon megnőtt a forgalom. Nemes elvtárs. a részleg vezetője elmondja, hogy szeptember ,7-téni, hétfőn 2:5 százalékkal több javítani való cipóit vittek a dolgozók, mint az előző napokban. A szövetkezet tagjai seré nyes munkálkodnak, hogy amire megjön az esős, sáros idő, elkészül jenek a ja vitás okezt 161 forinttal olcsóbban kapom meg, mint ezelőtt néhány nappal, így még két inget is tudok vásárolni. Én tudom, hogy nekünk, egyénileg dolgozó parasztoknak az a kötelességünk, hogy jó munkánkkal, beadási kötelezettségünk teljesítésével járuljunk hozzá kormányunk prógrammjának megvalósításához. Ezért igyekeztem az egész évi tojásbeadásomnak is eleget tenni és az őszi munkákat is időben akarom elvégezni. Az ősziek ala már előkészítettem a talajt és még a héten elvetem az őszi árpát és a rozsot. A trágyázást is befejeztem. A jövő esztendőben ugyanazon a területen, mint az idén, 50 százalékkal többet akarok tei- melni. ábrázolja serény munka közben. kai. .kielégítsék ezen a. területen is a .dolgozók igényeit. így türtó.:),. hc-gv László István igali do gozó*—akii még az áriesz&l- lítáj előtti napokban vitte el bakancsát a szövet ezetbe m.gtalpal- tiatni — az árleszállítás után újonnan talpalt bakancsáért 80 forinttal szemben 64 forint 70 fillért fizetett. Plecskó Anna paplant vásárolt Plecskó Anna, taranyj két holdas dolgozó paraszt 'lánya, boldogan viszi haza a nagyatádi földműves s zövetk ez eíib e n, les z ál Irtot t áron vásárolt szép, rózsaszín és kék huzatos paplantakarót. —! Nagyon örültem, amikor vasárnap az Újságból olvastam, hogy nagyarányú árleszállítás történt pártunk és 'kormányunk intézkedése nyomán — mondja Plecskó Anna. —Már régen szerettem volna ilyen paplant venni, de édesanyám mindig drágáiba. Most azután ő is 'beleegyezett, mert az előző 238 forintos ár helyett most csak 178 forintot kellett fizetnem a paplanért. A héten még veszek egy pár cipőt is. mert láttam, hogy az is sokkal olcsóbb, mint volt. Az előző 201.50 forintos ár helyett most 174 forintért megvásárolhatom ugyanazt a cipőt. Örömmel vettem tudomásul az árleszállítást Különösen az. tetszétt mindnyájunknak. hogy már másnap az ár* csökkentésről szóló határozat megjelenése után mindenütt leszállított árakon vásároúh altunk. Én magiam is örömmel vettem tudomásul, hogy az a cipcfejelés. amelyet legutóbb csinált sitit am 25 forinttal olcsóbb a megelőzőnél. Egyedül a kenyéren havi 24 forint a megtakarításom. Ha minden kiadásomat figyelemmel kísérem és számításba veszem*, inálam az árleszállítás havi 120'—150 forint megtakarítást jelent, Kincsfs Ferenc gimnáziumi igazgató Sörös József 7 holdas egyéni paraszt Olcsóbb a cipő javítása-------JSÉL.. Mwr* WR HÄ n övekvő élei szí nvonal Géppel csépelik a napraforgót a baiatonszárszói Béke tsz-ben A baiatonszárszói Béke tsz-ben a gazdag napraforgótermést már nem kézzel csépelik, hanem itt is a gép veszi át a szót. Holdanként 8 mázsás termést értek el, a fejlett módszerek alkalmazásává!. A tsz tagjai itt is példamutatóan elsőnek az állam iránti kötelez.Főágukét teljesít ették. A tsz tagjai tudják, hogy a kormányprogramra megvalósítását kötelezettségeik hi~ ányataian teljesítésével segíthetik e'ő. Képünk a napraforócsépléet mutatja, melyet a kereki gépállomás gépével végeznek. Fraunner Lajos traktorista minőségi munkát végez Megkezdődött az őszi munkák nagy csatája, a jövő évi kenyérért vívott nemes küzdelem. T A balatonöszőidi ’ Vörös, Csillag tsz földjén Fraunner Lajos, a kereki gépállomás legifjabb traktorosa végzi a vető-szántást. Eddig már közel 100 holdon végezte el ezt a-, mun át, Szépen kérés Fraunner Lajos, becsületes munkájáért becsülete-' fizetést kap. Most, az árleszállítás után még lelkesebben dolgozik, merf. fizetésén többet tud vásár-ólul. Tudja,, ha többet keres, többet tud vásárolni. Nyomor, nélkülözés a tőkés országokban A kapitalista országokban kevés göndöt fordítanak a gyermekek nevelésére. Nem érdekük a tőkéseknek, hogy művelt, képzett legyen a dolgozó nép. Attól félnek, hogy a tudás bővíti látókörüket, fegyvert ad kezükbe a szabadságért vívott harchoz. Ezért minden eszközt megragadnak, hogy a nép elől elzárják a tanulás lehetőségét, megfosszák a dol- .gozókat a kultúra minden forrásától. Csak annyi oktatásban részesül a nép, amennyi megadja azt a minimális műveltséget, amely * elegendő munkájuk elvégzéséhez. . A kép egy görögországi falusi iskolát ábrázol. Oinoi községben, a Grammosz hegység aljában van ez ' az iskóla. A tantermekben nincs pad, a gyermekek földön ülve, vagy kezdetleges ülőalkalmatosságokon görnyednek. Nincs elégséges tankönyv sem. Két-három gyermek tanul egy könyvből. A nélkülöző falusi lakosság nem tudja még a kellőszámú füzetet sem biztosítani tanuló gyermekük részére. A kapitalista rendszer szolgálatában álló felső oktatási szervek nem tesznek semmiféle intézkedést a lehetetlen helyzet megjavítása érdekében. A tőkés társadalom éleiének hajtórugója a maximális profitért való harc. Ennek a célnak van alávetve a tőkés országok egész gazdasági élete, ennek a‘ célnak az elérését szo'gálja a tőkés országok bel- és külpolitikája. Ennek következménye a reálbérek csökkenése, a munkanélküliség növekedése, a parasztok és a kisiparosok tönkremenetele, s egyben a dolgozó tömegek egyre erősödő el- nyomorodása. 1952-ben a munkások reálbére Olaszországban és brancíaor- szágban a háború előtti színvonal felénél is a*a' csonyabb volt. A teljes és részleges munkanélküliek száma Nvugat-Németor- szágban csaknem 3 millió. Mindez ez osztályellentetek kiéleződését, a munkásosztály vezette do-gozó tömegek forradalmi harcának erősödését eredményezi, A tőkés országok harca a maxi málís profit megszerzéséért és az e cél érdekében alkalmazott eszközök az imperializmus belső ellentéteinek kiéleződéséhez vezetnek, s meggyorsítják a kapitalizmus elkerülhetetlen pusztulását. Spanyolországban tragikus körülmények között élnek a dolgozó parasztok. A legbőségesebb évben ’s nélkülöznek, éheznek. Elmaradott gazdálkodást folytatnak, mert nincs anyagi lehetőségük a korszerű gazdálkodás megvalósításához. Nerp jutnak megfelelő termelőeszközökhöz, elavult szerszámokkal művelik meg földjeiket. A föld is elhanyagolt, terméketlen. Nincs lehetőség a talajjavító munkaiatok elvégzésére. Képünk egy spanyol dolgozó parasztcsaládot ábrázol, amely kölcsönkért öszvérrel, primitív, ősrégi faekével . szántja fel földjét, mely- terméketlen és kopár. Reggeltől estig végzik a nehéz, munkát. Véres; verejtéket hullatva csalják ki a földből a csenevész palántát, amelyből a. kenyeret remélik. A sovány termésnek azonban nem sokáig örülhetnek. mert a magas adóba nagyrészét elhurcolják Franco pribékei. Az átdolgozó paraszt, aki egész éven át,_ embertelen munka közepette tengeti életét, végül is éhségre, nyomorrai; van kárhoztatva. Ez a sorsa a spanyol dolgozó parasztnak.
