Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-13 / 215. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1953 szeptember Í3. Határozati javaslattervezet a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozásáról a tervezéssel egyidőben ki kell A termelőszövetkezetek orszá­gos tanácsa szeptember 12-én ülést tartott, megtárgyalta a termelő­szövetkezetek helyzetét és a szö­vetkezeti gazdaságok szilárdításá­val kapcsolatos feladatokat, s a vita alapján a következő határo­zati javaslatot terjeszti a termelő­szövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozói 1953 szeptember 19—20-ira összehívott III. orszá­gos tanácskozása elé. „1948 óta a termelőszövetkezeti mozgalom hazánkban mély gyöke­ret vert, ülj típusú, öntudatban meg- nővekedett szövetkezeti paraszt­ság alakult ki, amelynek százez­rekre menő tábora harcosan és tántoríthat atlanti! áll a szövetke­zeti gazdálkodás verítékes munká­val és közös összefogással megte­remtett, sokmilliárdos értékeket kitevő közös vagyona mellett, mert azt tekint j felemelkedése alapjául. Termelőszövetkezeteink jelentős része megszilárdult, tagjaik jó mun­kájának eredményeként az elmúlt évi aszály nehézségei etilénére gazdaságilag megerősödtek és eb­ben az évben mind a növényter­melésben, mind az állattenyésztés­ben jó eredményeket értek el. Ezek a termelőszövetkezeti gazda­ságok tagjaik számára javuló éle­tet biztosítottak és példát mutat­nak a később alakult, még sok ne­hézséggel küzdő termelőszövetke­zeteknek gazdaságuk megerősíté­sére. Ezek a termelőszövetkezetek még a jó] gazdálkodó középparasz­tok előtt is meggyőzően 'bizonyít­ják a szövetkezeti gazdálkodás fő előnyét. Megszilárdult termelőszövetke­zeteink eredményei bizalommal töltik ©1 a termelőszövetkezeti tagságot, mert világosan mutatják a szövetkezeti gazdálkodásban rej­lő hatalmas lehetőségeket. Bizakodásukat növelik pártunk­nak és kormányunknak mindazok az intézkedései, amelyek lehetővé teszik, hogy a termelőszövetkezeti tagok jóléte az eddiginél gyorsab­ban növekedjék. Már ebben az év­iben is a tavalyinak kétszeresére emelkedett a termelőszövetkezeti tagok kenyérgabona részesedése és nem egy termelőszövetkezetben 6 — 8—10 kg gabona, sőt ennél is több jutóit egy-egy munkaegység­re, Ebben az évben nem volt rit­kaság, hogy a szorgalmasan dol­gozó tagok 40—60 mázsa, sőt en­nél nagyobb mennyiségű kenyér- gabonát kaptak munkájuk után. Elmondhatjuk, hogy termelőszö­vetkezeteink többsége nemcsak biztosította a tagok részére szük­séges kenyérgabonát, hanem a jól dolgozó termelőszövetkezeti ta­gaknak saját szükségletükön felül bőven jut gabonájuk a szabadpiac­ra is. Megtalálta a helyét jiz I. típusú termelőszövetkezét! csoportok je­lentős része is és a táblás gazdál­kodás előnyének felhasználásával növelte a -szövetkezeti parasztok termelési átlagait. Nagy segítséget jelent számukra az összes kenyér- és takarmányga­bona, a hízottsertés, a tej, a tojás és baromfi, valamint az egyéb be­adási kötelezettségek csökkentése és az összes beadási hátralékok el­engedése. Hasoniókécpen érezteti h a c ás át t e r m él ős z ö vet k ez e t e i n k gazdasági megszilárdítása terén a muitévi hátralékok, a többszázmii- liós hiteltartpzások egyrészén-ek el­engedése,. a gépállomási díjak csökkentése és az állatorvosi költ­ségek é's oltóanyagok fizetése alóli mentesítés. Ezek a kedvezmények lehetővé tették számunkra, hogy növeljük a tagok természetbeni és pénzbeni részesedését. Vannak olyan termelőszövetke­zeti tagok — különösen az utóbbi ideiben ídakult termelőszövetkeze­tekben — akiket az élmúlt gazda­sági év nehézségei elkeserítettek és az ellenség sugallmazására a ba­jokat, nehézségeket a közös gaz dá]kodá3nak tulajdonították. Fele­lősséget érzünk ezeknek a tagok­nak a felvilágosításáért, mert ki­lépésükkel saját maguknak és csa­ládjuknak ártanak és az ellenség malmán] Ijaitják a vizet. A dolgozó parasztság felemelkedése útijáról, a haladás útjáról visszafordulni hát­rányos volna; ezért felhívjuk eze­ket a tagokat, tártsanak ki a szö­vetkezeti gazdálkodás mellett, ma­radjanak termelőszövetkezeti ta­gok és szívvel-iélekkel dolgozza­nak a szövetkezeti gazdálkodás felemeléséért, a tagok jólétének megteremtéséért minden termelő­szövetkezetben. A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége határozata alap­ján megjelent kormányprogramul után nagy örömmel vall'ljük, hogy termelőszövetkezeti parasztsá­gunk most érkezett cl igazán az új élet küszöbéhez, mert államunk eddiginél nagyobb arányú támogatása a termelőszö­vetkezeti parasztok számára meg­teremti * gyorsabb felemelkedés lehetőségét. Kötelességünk élni ez­zel a lehetőséggel. De nem várha­tunk mindent az államtól. Nekünk is ki kell javítanunk az általunk el­követett hibákat és a munkafegye­lem megjavításával, az eddiginél jobbminőságű munkával kell biz­tosítanunk a magas terméshpza- mok elérését és a közös jövedelem növelését. Ezek iálapján a termelőszövetke­zeti gazdaságok megszilárdítása és a termelőszövetkezeti tagság élet­színvonalának emelése érdekében a következő határozatot hozzuk: I. Virágzó közös gazdaság — jó­módú szövetkezeti parasztság! A termelőszövetkezeti gazdál­kodás fejlesztése útján biztosítjuk, hogy a szövetkezeti tagok életszín­vonala elérje — sőt meghaladja. — a jó! dolgozó, földműveléshez jól értő középparasztokét. A termelőszövetkezeti, gazdál­kodás legfőbb célja a tagok élet­színvonalának emelése, amelyet mindenekelőtt a közös gazdálko­dásból származó jövedelem növe­lése útján kell biztosítani. A termelőszövetkezetek közös gazdaságát úgy kell fejleszteni, hogy a tagok számára jómódú éle­tet biztosítson és minden szorgalmasan dolgozó tagnak bőségesen jusson minden terményféleségből és állati termé­kekből. Különösen fontos a ke­nyérgabona, burgonya, valamint a •háztáji állatoknak takarmánygabo­na és szálastakarmány elegendő biztosítása. Növelni kell a terme­lőszövetkezetek pénzbevételeit és ezen keresztül lényegesen növelni kell a tagság egy munkaegységre eső pénzjövedelmét Ezért a ter­melőszövetkezeteknek nagy meny- nyiségben kell zöldségféléket és állati termékeket, ez utóbbiak kö­zött elsősorban hízottsertést, hí­zottmarhát és tejet termelniük, hogy a beadási kötelezettség telje­sítése mellett minél többet vihes­senek szabadpiacra. 1. A jövőben a termelőszövet­kezetek évi termelési tervével együtt! gondosan el kell készíteni a termelőszövetkezetek jövedelem­elosztásának előzetes tervét. A termelési év megkezdése előtt a tagsággal meg kell vitatni, hogy milyen módszerekkel lehet növelni az egy munkaegységre eső termé­szetbeni részesedés mennyiségét és a pénzjövedelmet. Az igazgató­ság minden hónapban számoljon be a tagságnak arról, hogy a tervezett természetbeni jövedelem és a pénzbevételek megvalósítása terén milyen eredményeket értek el. a) A termelőszövetkezeteket sokoldalú gazdaságokká kell fej­leszteni és arra kell törekedni, hegy jelentős bevételekhez (jussa­nak, különösen a zöldség-, gyü­mölcs- és szőlőtermelésből, vala­mint az állattenyésztésből. A szarvasmarha-, sertés-, juh- és ló- tenyésztés, továbbá a hizlalás fej­lesztése mellett növelni kell az olyan magas pénzjövedelmet bizto­sító ágazatokat is, mint a halte­nyésztés, méhészet stb. b) A termelőszövetkezetekben kí kell fejleszteni a (pénzbeli jö­vedelem fokozása érdekében a ter­meléshez közvetlenül kapcsolódó melfék-üzemágakat, amelyek meg­könnyítik és gazdaságosabbá te­szik a termelőszövetkezetekben termelt termények és termékek értékesítését. Ennek keretében kü­lönösen nagy gonddal kell fejlesz­teni a tejfeldolgozást. Ajánljuk ezt az I. és II. típusú tsz-ekn,ek. c) Minden termelési év elején dolgozni a termelőszövetkezet ta­karékossági tervét és ennek alap­ján intézkedéseket kell tenni a pénzzel, az anyaggal, a munkaegy­séggel való takarékosság érdeké­ben, továbbá az ladmínisztrativ és igazgatási költségek csökkentésé­re. A közgyűlés fegye az ellenőrző bizottság legfontosabb feladatává a takarékossági intézkedések, kü­lönösen a helyes munkaegység-fel­használás ellenőrzését. Az ellenőr­ző bizottság erről a közgyűlésnek minden negyedévben számoljon be, d) A termelőszövetkezetekben a tagok rendszeres és hé'közbeni pénzellátása érdekében biztosítani kell, hogy meghatározott időkö­zönként (havonta—másfél havon­ként) teljesített munkaegységeikre pénzbeli előleget kapjanak a ter­vezett jövedelemtől függően és emellett a család egyéb szükség­leteitől függően különféle termé­nyeket és termékeket is. 2, A termelőszövetkezeti tagok közös gazdaságából származó jöve­delmének gyorsütemű növelése mellett az eddiginél nagyobb gon­dot kell fordítani a háztáji mellék­gazdaságokból származó jövede­lem növelésére, mind az I. típusú csoportokban, mind a tsz-ekben, a) A termelőszövetkezeti tagok már ez év őszétől kezdődően — ahol a körülmények erre megfelel­nek — telepítsenek gyümölcs fá­kat és szőlőt a háztáji területen. b) Célul kell kitűzni, hogy min­den termelőszövetkezeti családnak legalább egy tehene és egy anya­kocája legyen. A termelőszövetkezetek a közös állatállomány szaporulatából a közgyűlés határozata alapján meg­felelő áron juttassanak állatot azoknak a tagoknak, akik állatál­lománnyal nem rendelkeznek. c) Más módon is segíteni kell a háztáji gazdálkodást. A termelő- szövetkezetek szerezzenek be méhcsaládokat, házinyulat, se­lyemhernyókat az egyes családok igénylése alapján, a háztáji gaz­daságok részére. A beszerzés költ­ségeit az egyes tagok fedezzék. I/ssák el a közös gazdaságból tag­jaikat a háztáji gazdaságban szük­séges zöldségmagvakkal és palán- taféfékkel. Szervezzék meg a ter­melőszövetkezetek a háztáji gaz­daságok termélvényeinek közös ér­tékesítését és tegyék lehetővé, hogy a tagok pénzjövedelme ez­úton is ■növekedjék. 3. A termelőszövetkezeti tagok szociális helyzetét az alábbiak sze­rint kell megjavítani: a) Javasoljuk, hogy a miniszter- tanács kötelezze a termelőszövet­kezeteket, hogy szociális alapot lé­tesítsenek és az öregek, betegek támogatására használják fe| pénz- jövedelmük 2 százalékát­b) Az öreg tagokat könnyebb munkára kell beosztani és lehető­vé keli tenni, hogy munkaegysége­ket érjenek el. c) A munkaképtelenné vált öreg termelőszövetkezeti tagokat, • — amennyiben legalább 2 évet rend­szeresen dolgoztak a termelőszö­vetkezetben — évenként kötele­zően legalább 2 mázsa búza és ezer forint támogatásban kell ré- szestíeni. Emellett a termelőszö­vetkezet fizesse az SlúTK-díjat, hogy a tag°k díjtalan orvosi keze­lése biztosítva legyen és a ter­melőszövetkezet vásárólja meg a gyógyszereket. Ezenkívül a köz­gyűlés — ha a szociális_ alap erre lehetőséget nyújt — egyéb kedvez­ményeket is juttathat. d) Az olyan huzamosabb ideig munkaképtelenné vált tagok részé­re, akik legalább 2 éven át részt vettek a termelőszövetkezet kö­zös munkájában és a kötelező munkaegységet teljesítették, ha betegségük egy hónapnál tovább ■fart, javukra kell írni .az előző év azonos időszakában szerzett mun­kaegységeiknek. 50 százalékát. e) Feltétlenül érvényt kell sze­rezni az alapszabály azon előírá­sának, hogy a terhes asszonyokat és a kisgyermekes anyákat köny- nyebb munkára kell beosztani és biztosítani kell, hogy a szülés al­kalmával 3 hónapra mentesítsék Ókét a fizikai munka végzése alól. Az igazgatóság felelős azért, hogy erre az időre a szülő nők részére az előző év ugyanazon időszaká­ban teljesített munkaegységeik 50 százalékát javukra írják. f) Minden termelőszövetkezet­ben a jól dolgozó nők közül 3—5 tagú szociális bizottságot kell vá­lasztani, melynek feladata a szo­ciális ügyek intézése, az igényjo­gosultságok elbírálása ás a köz­gyűlés elé terjesztése. E bizottsá­gok működésének alapszabályait a 'termelőszövetkezeti tanács no­vember végéig adja ki, II. A termelőszövetkezeti tagok jólétének megteremtése érdekében növelni kell a szövetkezeti gazda­ságok termésátlagait és a közös állattenyésztés hozamait, 1. A növénytermelés terén első­sorban minden erővel a kenyérga­bona, kukorica, burgonya, cukor­répa — és a város körüli termelő- szövetkezetekben — a zöldségfé­lék terméshozamál kell emelni. A termelőszövetkezetekben cé­lul kel! kitűzni, hogy az elkövet­kezendő két év alatt a kenyér- és takarmánygabona, valamint a ku­korica terméshozama kb. kát. hol­danként átlagosan legalább 3 má­zsával növekedjék. ■a) E cél elérése érdekében a tagság felvilágosításával, a szövet­kezetek helyes vezetésével el kell érni, hogy minden tag legalább a kötelező munkaegységet megsze­rezze és a családtagok erejükhöz mérten kivegyék részüket a közös munkából. , Fel kell szólítani mindazokat a tagokat, akik a termelőszövetke­zetekből az elmúlt esztendő ne­hézségei miatt eltávoztak, hogy minél többen térjenek vissza a ter­melőszövetkezetekbe. Lehetővé kell tenni, hogy a dol­gozó parasztok családtagjai a csa­ládfő nélkül is beléphessenek a termelőszövetkezetbe. b) Közvetlen feladatunk, hogy biztosítsuk közös földjeinken az őszi ikenyérgabonavetés időben való elvégzését, mert .ez a legköz­vetlenebb előfeltétele tagságunk, dolgozó népünk jövőiévj kenyér- ellátásának. Ugyanakkor az őszi mélyszántás elvégzésével elő keli készíteni a talajt a tavaszi növény- kultúrák alá. A kevesebb munka­erővel ■rendelkező termelőszövet­kezeteknek ajánljuk, hogy terüle­tükön kisebb mértékben termelje­nek munkaigényes növényeket és vessenek nagyobb területen gabo­naféléket, szálastakarmányt, lu­cernát. Ugyanakkor minden 'tagot moz­gósítani kell az őszi termények be­takarítására, hogy a betakarítás késedelme miatt a tagokat anyagi veszteség ne érje és a beadási kö­telezettség mielőbbi teljesítése után megkaphassák kukorica-, burgonya- és egyéb részesedésü­ket. c) Nagy súlyt keli helyezni a he­lyes talajművelés megszervezésé­re (eiőhántó's ekével őszi mély­szántás, koratavaszi simitózás, ve­tés e’ötíi kültivátorozás, legalább háromszori kapálás, állandóan gyommentes talaj biztosítása). A fejlett növénytermelési mód­szerek kidolgózásvál, a helyi ter­mészeti, gazdasági és üzemi adott­ságok figyelembevételével, az élenjáró mezőgazdasági tudomány eddigi eredményeit alapul véve ■kel a vetéstervet •elkészíteni, ki kell dolgozni táblánként a termés fokozására szolgáló legjobb mód­szereket és ezek végrehajtását meg kell szervezni. Az eddiginél jobban kell figye­lembevenni a földművelésben nagy gyakorlattal rendelkező termelő­szövetkezeti tagok sok évtizedes tapasztalatait. b) Növelni kell a talaj termőké­pességé* a rendszeres talajerő- utánpótlással, az istállótrágya szakszerű kezelésével ®s alászán- tásával. A trágyát minden nap szállítsák ki a táblákra és ott gondosan ke­zeljék. Ez a szállítási eszközök számának növelését teszi szüksé­gessé, • ezért javasoljuk, hogy a gépállomások több teherautót kap­janak. A termelőszövetkezetekben a iófogatok számának további sza­porítása mellett növelni kell az iga erők számát is. A talajerő növelése érdekében fokozni kell a műtrágya felhaszná­lását is, mégpedig a növény szük­ségleteinek és a talaj adottságai­nak megfelelő összetételben és mértékben. e) Minden termelőszövetkezet­ben és I-es típusú csoportban rá kell térni a vetésforgós gazdálko­dásra. Ahol a füves vetésforgó be­vezetésének a feltételei nincsenek meg, ott egyszerű 4—7 szakaszos forgóit kell alkalmazni. A nagyobb állatállománnyal rendelkező ter­melőszövetkezetekben külön szán­tóföldi és külön tákarmányos for­gót kell bevezetni. A vetésforgó összeállításánál ügyelni kell a nö­vény helyes sorrendjére, a jó elővetemény és a jó talaj előkészí­tés biztosítása végett. A jó elő­vetemény és az állatállomány ta­karmányszükségletének fedezésé­re a pillangós virágú növények te­rületét fel kell emelni a szántóte­rület 10 százalékára. f) Gondoskodni kell jóminőségű vetőmagvakról. Minden növényből ki kell je­lölni a megfelelő nagyságú vető­magtermő parcellákat és a vetőma­got rendszeresen fel kell újítani nemesitett, fajtiszta, jóminőségü vetőmaggal. A termelőszövetkeze­tekben évrő.I-évre vetőmagalapot kel] létesíteni, mely fedezi az évi teljes vetőmagszükségletet. g) A terméshozamok emelésére ki kell használni a- helvj öntözési lehetőségeket, .a termelőszövetke­zetek saját maguk építsenek öntö­zőtelepeket, víztárolókat és ftalas- tavakat. h) A termelőszövetkezetekben a terméshozamok növelése nagyrészt a gépállomások munkájától és a jó együttműködéstől függ. Ezért a gépállomások igazgatói, agronómu- sai, traktorvezetői érezzenek az eddiginél nagyobb felelősséget a termelőszövetkezetek termelésé­ért, a termésátlagok növeléséért, az eddiginél sokká] jobb minőség­ben végezzék munkájukat és tart­sák be a mezőgazdasági munkák minőségi előírásait. Annak érdeké­ben, hogy a gépállomások és a termelőszövetkezetek főbb gépi munkáit el tudják végezni, szüksé­gesnek tartjuk, hogy gépparkjukat elsősorban növényápoláshoz, beta­karításhoz és szállításhoz szüksé­ges gépekkel, felszereléssel egé­szítsék ki. Javasoljuk, hogy a miniszterta­nács a traktorvezetők számára — a bányászokhoz hasonlóan — a hű­ségjutalom és a traktoros munká­ban eltöltött időtől függő kitünte­tés rendszerét vezesse be. A ter­melőszövetkezeteknek pedig na­gyobb gondot kell fordítaniuk a (traktorvezetőik megfelelői szállás­helyeinek és étkezésének biztosí­tására. 2. A termelőszövetkezetek ál­lattenyésztésében elsősorban a hozamok emelését és emellett a szarvasmarha-, sertés- és juhállo­mány számszerű növelését kell cé­lul kitűzni. 1954. év végéig a'ter­melőszövetkezetek érjék el, hogy a tehenészetekben a fejes istálló- átlaga naponta legalább 7 liter le­gyen, anyakocánként átlagosan zsírsertéseknél 6 malacot, hússer­téseknél 9 malacot válasszanak le egy-egy fia’ás után és évente min­den kocát lehetőleg kétszer mala- coztassanak, a sertéshízlalá'snáf pedig legalább 20 százalék legyen a takarmány-értékesítés. A termelőszövetkezetek közös •állatállományát úgy kell fejleszte­ni, hogy a beadáson felül a közös állattenyésztés hozamaiból bőven jusson piacra, hogy ezzel növeked­jék a termelőszövetkezetek pénz­jövedelme és az egy munkaegység­re jutó pénzbeli részesedés. Felhívjuk az I. és II. típusú ter­melőcsoportok tagjait, hogy léte­sítsenek közös állatállományt és annak jövedelmét fordítsák a ta­gok életszínvonalának emelésére. a) Mindenekelőtt az állatte­nyésztés alapját, a szilárd takar­mánybázist kell megteremteni, a takarmánytermelési terveket össz­hangba kell hozni az állattenyész­tés fejlesztésével. Minden termelőszövetkezet dol­gozzon ki hároméves tervet a ré­tek és legelők feljavítására. Ne le­gyen egyetlen talpalatnyi termelő­szövetkezeti rét vagy legelő, sem (Folytatás a 3. oldal&ti.)

Next

/
Thumbnails
Contents