Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-30 / 229. szám

2

SOMOGYI NÉPLAP

Szerda, 1953 szeptember 33

A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak megyei tanácskozása

Hozzák létre a pártszervezetet a csurgónagymartoni tsz-ben

Dani Imre elvtárs beszámolóját hozzászólások követték. Elsőnek

Bohátka Gyula, a somogygeszti tsz elnöke szólalt fel.

— A kormányprogramm megjelenését követő időben — mondotta — a mi szövetkezetünkben is megnőtt a szavuk a munkakerülőknek. Már arról beszéltek, hogy a tsz javítsa ki a bevitt gazdasági felszerelésüket, mert ők ki akarnak lépni. Igaz, hogy egy kicsit későn figyeltünk fel a rendbontók mesterkedéseire, de még idejében eltávolítottuk őket a tsz-ből. Mi továbbra is harcolunk termelő- szövetkezetünk megszilárdításáért, nem engedjük, hogy többéves küzdelmes munkánk gyümölcsét a nap- lopók, munkakerülők elherdálják.. Termelőszövetkezetünk megszilárdításához, a közös vagyon növeléséhez azonban több segítséget várunk a gépállomástól. Sokszor különböző okokra hivatkozva napokig nem kapjuk meg a gépet. Most is az építkezéshez szükség lenne a gépállomás vontatójára, de az már hetek óta javítás alatt áll. A gépállomáson ezt azzal magyarázzák: «nincs alkatrész». Egyfelől hiány van az alkatrészekben, másfelől meg olyan alkatrészeket vásárolnak össze, ami évekig sem fogy ki. Nagyobb figyelmet kell fordítaniuk erre a megyei vezetőknek is, mert mindez nem erősíti, hanem gyengíti a termelőszövetkezeteket.

Laklia Sándorné, a bolhói Ság- vári tsz tagjának felszólalása.

— Mint.újonnan belépett tag, röviden szeretném ismertetni, hogy miért is léptem be a csoportba. Magam vagyok kislányommal, egész nyáron napszámba jártam, de mégsem tudtam az évi kenyerünket biztosítani. Láttam, hogy a csoportban dolgozók mind megkeresték egész évi kenyerüket, rádöbbentem arra, ha én is csoportban dolgoztam volna, akkor most én is gondtalanul néznék a tél elé. Ezért elhatároztam, hogy szövetkezeti tag leszek és augusztus 20-án be is léptem a tsz-be.

Valter Imre, a ráksi Uj Élet tsz

Munkaérdemrendes elnöke felszólalása.

Valter elvtárs bevezetőben ismertette a csoport megalakulását, elmondta, hogy az alakulástól kezdve kemény harcot kellett folytatniuk a munkafegyelem megszilárdításáért. Jó munkájuk eredményeként már az

első évben szép sikereket értele el. Az állam iránti kötelezettségüknek mindenkor 100 százalékon felül tettek

eleget.

— Annak ellenére, hogy kevés a tagok létszáma, mégis bebizonyítottuk a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Sokkal olcsóbban és minőségileg is jobbat termeltünk, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Ezt látva a község dolgozó parasztsága, sokan beléptek a tsz-be, s mellettünk is egy új csoport alakult és fej-fej mellett haladva végeztük munkánkat.

— Alkalmaztuk a helyes agrotechnikai eljárásokat: pótbeporzást, keresztsoros vetést, sorközi művelést, négyzetes vetést. A munkacsapatok és területek ki voltak jelölve. A nyáron 100 hold gabonát kombájnnal, 80 holdat pedig aratógéppel takarítottunk be szemveszteségmentesen.

Elmondta, hogy egyes növényekből mennyit takarítanak be holdanként és mennyi jut munkaegységenként felosztásra. Az egyik tsz-tag, akinek 900 munkaegysége van idáig, 57 mázsa gabonát, 27 mázsa takarmányt kapott.

— Hiányosság azonban — folytatta felszólalását, — hogy politikailag nem fejlődtünk, nem készültünk fel kellően az ellenség támadásaira. Nem tudtuk megmagyarázni a tagoknak a kormányrendeleteket, ennek következménye az lett, hogy kezdett • kilépési láz uralkodni a tsz-ben. Legtöbb hiba bennünk, a tsz vezetőiben volt, sokszor nem álltunk hivatásunk magaslatán.

— Az őszi mezőgazdasági munkák megkezdése előtt munkaértekezletet tartottunk, ahol a minisztertanács határozatát ismertettük és megszabtuk a feladatokat. A tagok megértették, hogy mit kell tenniük és mindenki hozzáfogott a munkához. Ennek eredményeként 64 kh. ősziárpát, 10 kh rozsot, 10 kh. repcét elvetettünk. Búza alá 50 százalékig el van készítve a talaj.

— Nekünk, tsz-elnököknek nem szabad egy percre sem megfeledkeznünk arról, hogy amikor minket a tagok a tsz-ek élére állítottak, bizalmukat helyezték belénk, felelősség- teljes munkát várnak tőlünk. Úgy dolgozzunk, hogy ezt a bizalmat kiérdemeljük. Mi felvesszük a harcot szövetkezetünk megszilárdításáért és eddigi eredményeinket nem engedjük elherdálni.

Dudás Jánosnak, a balatonkiliti Dózsa tsz párttitkárának felszólalása.

— Termelőszövetkezetünk 1949-ben alakult 16 családdal. Állatállomány csak a bevitt jószág volt. Államunk segítségével szépen fejlődtünk. Párt- szervezetünk odahatott, hogy csoportunkban a munkafegyelem szilárd legyen. Az idén bő termést értünk el mindenből. En ebben az évben már 42 mázsa kenyérgabonát kaptam.

— Tsz-ünk eddig készített 200 köbméter silót, elvetettük az ősziárpát, valamennyit keresztsorosan és a 42 hold rozsot. Az idei évben napraforgóból átlagtermésünk 11.5 mázsa volt. 1954. évben csoportunk három halastavat létesít, hogy a tagság életszínvonalát ezen keresztül is emelni tudjuk.

Deák Józsefnek, a fonói gépállomás dolgozójának felszólalása.

A gépállomás helyzetével foglalkozva megemlíti, hogy a «Somogyi Néplap»-ban olvasta a fonói gépállomás lemaradását, ami annak tudható be, hogy a kormányprogramm elhangzása után a gépállomáson a politikai nevelőmunka gyengült.

— Ehhez hozzájárult az is — mondotta, — hogy a termelőcsoportok olyan traktoristát küldtek a gépállomásra, akik felelőtlenül dolgoztak. Ezért van az, hogy gépállomásunk jelenleg a 13. helyen áll, pedig azelőtt mindig az elsők között voltunk.

— Sok esetben elégedetlenséghez vezetett a tsz-ekben, hogy a középparasztok javaslatát nem veszik figyelembe. Minden erőnkkel most azon leszünk, hogy a hibákat kiküszöböljük és gépállomásunk az elsők közé kerüljön.-— A tsz-ek megszilárdítása, valamint terméseredményeik fokozása érdekében vállalom, hogy a vetési munkákat határidőre elvégzem, bevezetem az óragrafikonos módszert, naponta 6 normálholdra teljesítem a mély- és vetőszántási tervemet. Az óragrafikonos módszer alkamazására megtanítom műszaki társaimat is. Őszi tervem 210 normálhold, ebből idáig 106 normálholdat teljesítettem. Őszi tervem 120 százalékos teljesítését vállalom november 7 tiszteletére.

Ezután még számos hozzászólás következett. A hozzászólások után Dani elvtárs zárszavával ért véget a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak megyei tanácskozása.

Elnyerte méltó büntetését a tsz ellen uszító Sziládi József

1952 augusztusában alakult meg a bed.egkári Uj Élet tsz % taggal. 980 hold földön. Állatállományukat 80 szarvasmarha, 90 sertés és 34 lló •képezte. A tagok jót dolgoztak, aminek meg is látszik az eredménye. Előlegként munkaegységemként búzából 5 kilót, árpából 4 kilót,, rozéból 1 kilót, burgonyából pedig 2 kilót osztottak. A zárszámadáskor azonban még jut munkaegységenként búzából 2 kiló, kukoricából 8 kiló. Ezenkívül1 majdnem minden tsz-tag, aki becsületesen dolgozott, 40 mázsa, takarmányt vitt haza és •pénzből is közei 10 forint jut'munkaegységenként.

Nincs is okúik a jól dolgozó tsz- tagoknak a panaszra, bőven megtelik a kamrájuk, sőt jut a szabadpiacra is. Bálint János például, akii 530 munkaegységet szerzett, búzából már hazavitt 26 mázsát, rozsból 530 kilót, árpából 21 mázsa 20 kilót, burgonyából 10 mázsa 60 kilót, kukoricából 242 kilót. És mindez csak egy .része annak, amit a zárszámadáskor kap. A tsz egy másik jól dolgozó tagja, Muhai Mihály 315 .munkaegységet teljesített. Jö munkája eredményeképpen a zárszámadáskor 22 mázsa búzát, 12 és fél mázsa árpát, 315 kiló rozsot, |

6 és fél mázsa burgonyát, 25 mázsa kukoricát és 3000 forint készpénzt visz haza. De így lelhetne sorolni if j. Horváth József iós a többi jól dolgozó tsz-tag munkájának! eredményét is.

Nem nézhette azonban tétlenül a tsz erősödését, szép eredményéit iSziládi József, a dolgozó nép 'ellensége. Sziládi a felszabadulás előtt a nyil'askeresztes párt községi ellenőre volt, s bár katonai rangja nem volt, 1944 dec'emberébnn — közvetlen a. felszabadulás előtt — ibedegkéri karhatalmi parancsnok lett. Ő ellenőrizte, hogy a behívó parancsnak mindenki eleget tesz-e. Éjszaka 'házról-házra járt megnézni, hogy mindenki bevonult-e. Az elmúlt fasiszta rézsűmnek ez a hű kiszolgálója most £#tsz feloszlatására uszított. Alattomos módon állandóan hangoztatta a 'tsz-tagok között, hogy szét kell hordani a közöst, .mindent; Mi kell osztani. Vel- ner Józisef.né tsz-'tagot akasztással fenyegette, mert az kijelentette, hogy igenis benn akar maradni a tsz-ben., mert, ott látja boldogulásának útját. Sziládi .azonban még ezzel .sem elégedett meg, aljas módon arra akarta rábeszélni a tsz-tago- kat, hogy a termelőszövetkezetek és

I gépállomások élenjáró dolgozóinak tanácskozására ajánlott levelet küld. jenek, melyben kérjék a tsz feloszlatását. Uszított a vetés ellen. a mdinisztertaná'cs határozatának végrehajtása elten és újra csak azt hangoztatta, hogy kötél kell annak, aki benn akar maradni a szövetkezetiben. A becsületes dolgozók leleplezték ezt a kártevőt, aki a felszabadulás után a kisgazda .pártban bujt meg, akinek rokonai, családi környezete .is őhozzá hasonló. Sógora pl. olyan egyénnel él: együtt, akit lopásért és tiltott határátlépésért 6 évi és 8 hónapi börtönre ítéltek. Most Sziládit is utolérte sorsa, a nép bírósága meghozta a megérdemelt ítéletet. Hiába próbálta ;a bírósági tárgyaláson tagadni becstelen' munkáját, az igazságot nem tudta hazugsággal elkendőzni. A bíróság megérdemelten ítélte .Sziládit 4 évi börtönbüntetésre 1000 forint pénzbüntetésre és 5 évi közügyektől való eltiltásra.

Amióta Sziládit letartóztatták, a tsz-ben megjavult a munkafegyelem, meggyorsult a vetés, a tsz-tagok lelkesen dolgoznak, hogy munkájuk jövőre ismét gazdagon gyümölcsözzék.

Gyorsítsuk a szántás-vetés, betakarítás ütemét

Az őszi mezőgazdaságii munkák elvégzéséhez igen kedvező az időjárás. Most parasztságunk .szorgalmán, a jó idő .minden percének alapod kihasználásán múlik a jövőévi termés megalapozása. A Megyei Tanács legutóbbi értékeléséből azonban kitűnik, hogy megyénk, dolgozó parasztsága kevésbbé használja ki az adott lehetőségeket. Az irányító megyei és járási szervek sem harcolnak következetesen a szántás-vetés1 meggyorsításáért, a minisztertanácsi határozat végrehajtásáért.

A marcali járás is, mely első a járások közötti versenyben, még csak, 53 százalékra teljesítette ősziárpa vetéstervét, pedig az ősziárpa veté-|

sének határideje két nap múlva lejár. A rozs vetésének határidejéig is csak 1:2 nap ál! .rendelkezésre.

A .marcali járásiban gátolja a vetési munkát: a t'alajelőkészítós laesú üteme : eddig a tervezett terület 14 % -lám készítették elő a .talajt vetésre.

A fonyódi járás vetéstervét ősziárpából 51, rozsból! 20, búzából 1 százalékra teljesítette. Hasonló a helyzet a csurgói járásiban is.

Igen súlyos a lemaradás a szántás-vetésnél a barcsi járásban, ahol ősziárpából 42,, rozsból 13, a nagyatádi járásiban., ahol ősziárpából 33, rozsból i4, búzáiból 1, a tahi járás- .ban, ahol ősziárpából 50. rozsból 16, a siófiki járásban, ahol. őszi- I árpából 36', rozsból1 16, és a kaposvári járásban, ahol ősziárpából 31, rozsból 9 százalékra teljesítették szeptember 25-ig a vetéstervet.

A vetőszántást a legtöbb járásban még alig 50 százalékra végezték el. A barcsi, nagyatádi járásban pedig még csak 40 százaléknál tartanak, a talajélőkéiszítéssel.

Tanácsszerveink' számolják fel a munkájukban lévő lazaságot és tegyenek meg mindent annák érdekében, hogy a szántás-vetés,, betakarítás üteme meggyorsuljon.

Járások sorrendje az őszi mező- gazdasági munkák elvégzéséért folytatott versenyben: 1. marcali, 2. fonyódi, 3. csurgód, 4. barcsi, 5. nagyatádi, 6. tabi, 7. siófoki, 8. kaposvári járás.

CSURgÖNAGYMARTON termelőszövetkezeti község dolgozó parasztjai az elmúlt! évbep szép eredményeket értek el a termelésben. Idejében szántottak, vetettek, ami gazdag aratást és bőséges jövedelmet eredményezett. Az utóbbi időben azonban .nem ez jellemzi a község dolgozó parasztjainak munkáját. Az idén a tavaszi szántás-vetés munkája már vontatottan haladt és azóta a tsz-ben állandóan lazul a munkafegyelem. A termelőszövetkezét tagjai nem veszik ki kellően részüket a munkából. Sok ■esetben az is .megtörténik, hogy reggel 9—10 órakor indulnak ki, a mezőre,, délután 4—5 órakor pe- dig mór abbahagyják a munkát.

Most, amikor a jövőévi, bőséges termés alapját kell megteremteni, amikor minden percet ki kell,'használni, hogy az őszi kalászosok ve- tőrnagyai minél előbb aí földbe kerüljenek, semmiféle késlekedés, lazaság nem engedhető meg. Ennek ellenére a .szövetkezetben mindössze 50 holdon végezték el a vetőszán- tást és még több bold tarló hám tatlanu'l van a batáriban. Az ősei kapások betakarítása is csigalassúsággal halad.

Ha (megkérdezzük a tsz gazdasági vezetőit, -hogy miiből adódnak ezek a súlyos hiányosságok' és mi az oka annak, hogy .ilyen nagymértékben meglazult a munkafegyelem, válaszul csak annyit mondanak: „nem tudjuk. fogalmunk sincs róla’1. Ha azonban mélyebben megnézzük a 'hibák okait, megállapíthatjuk, hogy a súlyos hiányosságok nagyrészt', a .politikai fél világosító-, nevelőm un ka 'lebecsüléséből adódnak.

A községben 1952-ben alakult mag a Bléke termelőszövetkezet. Ebben, a tsz-iben a község dolgozó parasztjainak több miint 97 százaléka tömörült. A tsz-en kívüli mindössze 5. egyéni paraszt dolgozik. A községi pártszervezet, tagjainak 80 százaléka a tsz megalakulásakor ter- melő.szövetkez.eti tag lőtt. Feltétlen szükséges lett volna ekkor, hogy a termelőszövetkezetben létrehozzanak egy jól' működő, aktív pártszervezetet. A hiba azonban ott kezdődött, hogy a községben működő pártszervezet továbbra is területi, alapszer- vezetként szerepeit. A tsz-ben nem hoztak létnei pártszervezetet, pedig a községben lévő kommunisták túlnyomó része tsziben dolgozik. I,gy a helyi pártszervezet egyáltalán nem törődött a termelőosoport fej- lődéiséveHI,, annak megszilárdítás óival. A pártszervezet vezetői úgyszólván telj,esen „felszámolták“ az egységes népnevelőcsoportot. „Nálunk nincs szükség népnevelő- munkára, községünk 97 százaléka termelőszövetkezeti tag“ — mondogatták. — Pártvezetőségi ülések már hosszú idő óta n.eim voltak. A taggyűlések sem töltik be föladatukat, A taggyűléseken a (pártépítés és a termelőszövetkezet kérdéseinek megvitatása helyett jelentéktelen, apró ügyekkel foglalkoznak és sok esetben a vitákat és a bírálatot személyeskedések váltjáé: fél.

A FELVILÁGOSÍTÓ MUNKA gyengeségét és a tsz gazdaságának rossz irányítását, tervszerűtlen., munkáját kihasználták a községben lévő kulákok és egyéb elensé- ges elemek. Befurakodtak a tsz-be és több becsületes dolgozó parasztot befolyásuk alá kerítettek és azokon keresztül igyekeztek bomlasztó munkát végezni. De ^ nem riadtak vissza a nyílt uszítástól sem. Pl. Kovács Józsi.if 32 holdas kuiák.. aki befurakodott a tsz-be, nyíltan uszított a nagyüzemi gazdálkodás ellen, elégedetlenséget szított ,a tagok 'között, igyekezett szembeállítani a kisparaeztokiat a középparasztokkal. A munkából pedig egyáltalán méta vette ki a részét. Azt hangoztatta: „dolgozzanak azok., akik kevesebb földet vittek be. örüljön neki a tsz vezetősége, hogy 32 hold földeimet bevittem“.

A PÁRTSZERVEZET vezetősége nem figyelt fel erre az ellenségig megnyilvánulásira, nem leplezte te a tsz-be befurakodott ellenséges elemeket. Hosszú ideig hagyták, begy bomlasszák a termelőszövetkezeti csoport tagjain,alc sorait, lazítsák a munkafegyelmet különböző hírveréseikkel.

De hogyan is vehette volna fel a pártszervezet vezetősége a harcot a tsz'-be befurakodott ellenséges elemekkel, amikor maga a' párttitkár elvtárs. Csert,i István is közte van a tsz-en kívül áílö 5 dolgozó parasztnak. így Cserfa divtára a .párt taggyűléseit úgy irányította, hogy ott egyáltalán szó sfe essék a termelőszövetkezet kérdéseiről:, mert ha a tsz-ről szó esett, a pártszervezet tagjai felvetették1; súlyos hiba, hogy a község kommunistái közül éppen a párttitkár az, akii nem Tépett be a csoportba.. Vájjon ■az ilyen ember hogyan agitálhat a nagyüzemi gazdálkodás mellett ? Vizet prédikál és1 bort iszik.

Ezekért a hiányosságokért komoly felelősség terheld a csurgói, járási pártbizottságot is, mert nem tette lehetővé, hogy a tsz-ben külön pártszervezet alakuljon. A járási! pártbizottság a tsz kezdeti jó .eredményei láttán elhanyagolta a segítségnyújtást, nem gondolt arra. hogy a tsz megalakítása után a legsürgősebb feladat egy jól működő pártszervezet létrehozása, mely a tagságot neveli, a feladatokra mozgósítja.

A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG

hasson oda, hogy a tsz-ben minél előbb létrehozzák a pártszervezetet. Jó politikai tömegmunkával elevenítsek meg a pálritéletet, szervezzék újjá .a párt vezetőségét és hívják életre az egységes: miépnievelőcsioipor- tot. Vitassa meg az új pártszervezet a tsz-el kapcsolatban fennálló proHiémáSialt. Hozzanak IHatározjat tot egyes feladatok megoldására és valamennyi párttagot, aktívát és népnevelőt mozgósítsanak a hozott határozatok végrehajtására. Feltétlen. dolgozzák fel a tsz-ekkel kapcsolatban megjelent minisztertanácsi határozatokat, a ,tsz-ek és gépállomások élenjáró dolgozóinak harmadik országos tanácskozásának határozatait. 'Számolják ki, hogy a beszól gáltatás.i engedmény, az adó csökkentése és egyéb hitelek elengedése mennyire emdlte a. tagok életszínvonalát. Dolgozzák M és adják érvül a mópnevKllőknek, hogy mit jelent a tfiz-nek az új: begyűjtési rendszer. Leplezzék le a tsz-be befurakodott ellenséges elemeket 'és zárják ki őket. A becsületes tsz- tagok előtt mutassanak .rá arra. hogy olyan tagok akarják elherdálni a tsz vagyonát, akik nem szeretnek dólgozimi és kevés munkaegységet szereztek. Azok nincsenek megelégedve a jövedelemmel, akiknek kevés a munkaegységük, akik a nagy munkaidő alatt ahelyett, hogy dolgoztak volna, lógással és egyéb naplopássaí töltötték idejüket., Ezek közé tartozik .Fekete János is, aki egész évben .mindössze 8—10 .napot dolgozott a termelő- szövetkezetben. Most pedig hangoskodik és ugyanolyan jövedelmet követel, mint a becsületesen dolgozó tsz-tagok.

A tsz kommunistái 'ás vezetői most valamennyi tez-tagot mozgósítsanak az őszi szántás-vetés, .betakarítás feladatainak elvégzésére. Következeteken harcoljanak azért, hogy jó minőségű talajba, miniéi előbb földbe kerüljön, a mag, amely a jövőévi: bőséges termés» és magas jövedelem alapja.

Három betegség ellen véd az új kombinált védőoltás

A napokban kezdik meg az egész ország területén az először oltott csecsemők kombinált védőoltásait dilftéria, szamárhurut és tetanusz ellen.

A kombinált védőoltást már az elmúlt évben is eredményesen alkalmazták, de akkor még csak dif- tériá és szamárhurut ellen volt komb imáit! oltóanyag. A tudomány os kutatások és az oltóanyag termelés

fejlődésié most már lehetővé teszi, hogy egy védőoltással egyezerre háromféle megbetegedés _ ellen nyújtsanak védettséget a kisgyermekek számára.

Az új, háromféle hatóanyagú védőoltást, az előző kombinált védőoltásokhoz hasonlóan, ugyancsak két részletben adják a csecsemőknek.