Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-30 / 229. szám
Szerda, 1953 szeptember 30. SOMOGYI NÉPLAP ' J Bács-Kiskuit megye termelőszövetkezeti és gépállomási dolgozóinak értekezlete Keídden reggel' Kecskeméten ér- 'íekezletre gyűltek össze a báeski - Ikunmegy-ai termevőszövetkeZiiték és gétpáJJcftiiiáiaoik legjobb dolgozói, fsz- einökök és pártiti-tkárok, gépállomási igazgatók és agronómusok, élenjáró növénytermelők és álattenyész- •itőki, bogy az országos tanácskozás határozata . alapján megvitassák a -termeióezövetkezetek megszilárdításának, a jövőíévi bő -termés Hztosítasámak, s ezzel a termelőszövetkezeti dolgozók életszínvonala emelésének kérdésiéit.. Az értekezleten megjelent és beszédet mondott Nagy Imre, a minisztertanács elnöke is. Az értekezlet végén határozati javaslatot fogadtak el. A határozati javaslat ,az országos tanácskozás határozata nyomán részlkteis irányítást ad a bácsimegyei termelő- szövetkezeteknek. Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnökének beszéde Tisztelt értekezlet! Engedjék meg, hogy a tanácskozás üdéjéből néhány percet én is igénybe vegyek. A beszámolóiban és az éíhanigzoíit felszólalásokban felvetett egynéhány kérdéshez szeretnék hozzászólni. Elv-társak! Gazdaságpolitikánk irányelveit népköztárs as águnk ikor- mány áriáik programmja foglaljál magában, amelyet az országgyűlés július 4-.i üléséin ismertettem, és amely a Miagyar Dolgozók Fiárt járnak határozatain 'nyugszik. A programm alapvető célkitűzése — amint az elvtársák. jól tudják — a lakosság életszínvonailá- natk állandó emelése. Minden gazdaságii, intézkedésünk ennek érdekében történik. Három hónappal ezelőtt a kormány programmja ígéret volt csupán, Ma már azonban a tények hosszú sora bizonyítja, bogy a kormány a programm miniden pont' •ját és célkitűzését ingadozás nélkül, szívósan és kö vetkezet esen megvalósítja. A tényék bizonyítják ezt —1 élvtársak — márpedig a tények nagyon makacs dolgok, -amely,elkíkie! nem igen lehet vitába .száljnl. Ennek a rövid három hónapnak a tényei azt is bizonyítják, hogy a kormány és a párt céltudatos politikájával minden szükséges feilté— telét megteremti a fcormánypr-o- gramm és ia párthatározat megvalósításának. Egy -nagy országépítő programúi sikeres megvalósítása, dolgozó népünknek -tett ígéretűnk beváltása teszi kötelességünkké ,a mezőgazdasági termelés — mind a földművelés, mind az állattenyésztés -— nagyarányú és sokoldalú fejlesztéséi. Mezőgazdasági termelésünk felvirágoztatása tehát egész népünk nagy ügyévé lett. Szánalmas és ostoba az olyan fájta ellenséges ‘hírverés — amelyről az elv- társak is -hallottak — amely azt igyekszik 'elhitetni h-isz,éke,nyeíbb terme'lőszöve'ikezeti tagokkal, •hogy a kormány ált aj nyújtott támogatás csák átmeneti segítség, amelyet azután majd vissza is vonnak, amelyre sokáig számítani nem lehet, Elvtársalk! Szánalmas ,és átlátszó hazugság ez, A mezőgazdaság fejlesztése, a termelő, sző vetkezetek messzemenő megsegítése igen nagy feladat, amely esztendők munkáját követeli, amikor is erőfeszítése,iniket és erőforrásainkat erre kell összpontosítani, de úgy, hogy a 'termelés gyors és nagyarányú fellendülését érjük el1. Az intézkedések tehát, amelyek a mezőgazdaság terén történnék, nem átmeneti jellegűek, hanem több évre, hosszabb időre 'Szólnak és méretükben mind magyobbaikká, re dm ény eikben pedig mind ha'té- onvabbakiká lesznek. Bőséget dl és bőséget fogunk teremteni országban. Jómódú, vidám éle- t, nem valamikor, hanem hama- san, egy-k'ét év leforgása alatt, mezőgazdasági termelés fejiesz- ésének lehetőségén belül. Az iszi vetés pl. a, jövő nyáron adhat sak hűséges termést — ezt nagyon jól tudjuk. Az állattenyésztés fejlesztésének is vannak bizonyos időhöz kötött határai. Ezzel természetesen nekünk is számolnunk kelj. Elvtársák! A Iák osság életszínvonalának 'emelése az egész mezőgazdaság fejlesztését követeli, ,az, egyénileg dolgozó parasztok gazdálkodását is beleértve. Megtett i ntézlkedéseinjk bizonyítják, hogy szavunkat álijjuik és programmunlk- nak ezt a célkitűzését is vailóra- váltjuk. Felhívom azonban a figyelmet, hogy ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy termelőiszövetkezeteinket elhanyagolj tik, erre sem a kormány, sem a párt soha egy .pillanatra sem gondolt. Ellenkezőleg: so,kikul fokozottabb gondot fordítunk rájuk, az a célunk és ezt el is fogjuk érni, hogy & termelőszövetkezetek 'bőtermő, jól jövedelmező gazdaságok, a jólét f orrásai legyenek, amelyek boldog és gondtalan életet teremtenek tagjaiknak. Az állam minden eszközt előteremt annak érdekében, hogy ezt biztosi tea. Ezt eínnál inkább megteszi, mert a kormány is, a párt is változatlanul azon a nézeten varí, hegy a mezőgazdasági termelés fellendítésének és a parasztság felemelkedésének a szövetkezeti gazdálkodás az egyetlen járható és eredménye® útija. (Nagy taps.) Parasztságunk sokszáz éven át a' másik utat járta. És hová jutott? Nem tudott fcivergőd'ni a nyomorúság hínárjából és mező- gazdaságaink az utolsó helyek egyikén kullogott Európában. Felszabadulásunk első tavaszán •nekünk, kommunistáknak kellett felszabadítanunk a parasztságot a főlideisuraik igája alól, felosztottuk a nagybirtokokat, hogy segítsük parasztságunk boldogulását. A k.ís- parcella-gazdá'lkodás azonban nem teszi lehetővé sem a termelés nagyarányú fejlesztését, sem a, (parasztság jómódú életét, még ke- véisbbé teszi lehetővé az egész dolgozó nép életszínvonalának emelését. Ehhez (szövetkezeti nagyüzemi term élés .kell, amely sok kisparaszti. gazdaság önkéntes társulásával' biztosítja tagjai számára a nagyüzemi termelés lehetőségét lés miniden előnyét. Szövetkezéssel meg lehet szaporítani a földet, ákii párboMas parcellán, mint egyéni termelő nem boldogult, mint szövetkezeti tag, szinte korlátlan 'lehetőséget kap: egy nagy mezőgazdasági üzem társtulajdonosává lesz. A párhol- das parcelláin a parasztnak a nehéz munkával is, az időjárás viszontagságaival is, elemi csapásokkal is minden gazdának egymagában kel'll küzdenie. A szövetkezetben a sok család és a nagy gazdaság erejével meg tudnak küzdeni minden nehézség get. Egyéni gazdálkodó maga veszi magára a termelés minden gondját, baját. Megdöglik égy tehene, hosszú ideig megérzi, egy rossz termés úgy tönkre feszi, hogy csak nehezen tud talpra állni. Lényegében ez az oka 'annak, hogy a kormány messzemenő segítsége, támogatása, nagyarányú kedvezményei ellenére aiz egyéni kisparaísztigazdaságdk ^ termelésben is, a jövedelmezőségben is ei- kerülhetetlemül elmaradnak a szövetkezeti termelés mögött. A kisparaszti birtokon szűk korlátái vannak a termelés fejlesztésének, A szövetkezet az ,a termelési forrna, amelyben a gazdálkodás fejlesztésének viszont korlátban- lehetőségei vauinak. Egész népgazdaságunk, dolgozó népünk életszínvonatának -emelése és -a parasztság társadalmi, gazda sági és kulturális felemelkedése egyaránt a szövetkezeti termelés minden irányú és legmesszebbmenő támogatását követeli. Öt éve amn-aik, amikor 1948 augusztusában — az elvtársák közül bizonyára sokan emlékeznek rá — innen, Kecskemétről Rákosi elv- társ beszéde útjára indította a- termelőszövetkezeti mozgalmat. Az elmúlt évek rendkívül értékes tapasztalatokkal és tanulságokkal szoSjgiá^taJk, amelyek akétséjgfelíeinül1 kimagasló eredmények ‘és nagy sikerek mellett feltárták a termelőszövetkezeti mozgalom hibáit és -bajait és azokat a mulasztásokat, amelyek az áliamvezeíésf terhelik. A kezdet nehézségeit leküzdeni nagy erőfeszítés, szilárd helytállás, kitartás kellett. Szövetkezeteink -többszázezres tagsága e téren úttörő munkát végzett. Márpedig, elv társak, aiz úttörők sorsa nem könnyű. Ezért népünk, -kormányunk és pártunk nagyrabecsülését érdemelték ki azok — Önök, elvtársak, —• -akik vállalták az úl- tör-őmunka szerepét. Példájukon nőtt naggyá a termelőszövetkezeti tagok tábora: önfeláldozó munkájuk nyomán jöttek létre a jól működő termelőszövetkezetek százai -és ezrei, tamelyekben a 'tagság megtalálta számítását. Ezek a termelő- szövetkezetek szilárdan állnak és megínga'thata'tlbn támaszai termelőszövetkezeti mozgalmunknak. Vannak azonban ter-melőszövetkezeti tagok,, akik úgy érzik, hogy csalatkoztak, gyakran nem ok «nélkül. Egyes termelőszövetkezetek- ben elkövetett hibák megbosszulják magukat. Számos termelőszövetkezetben semmibe veszik a tagok jogait, az -elnökök önkényes- kednek, a- tagságot fontos döntéseknél meg -sem kérdezik, rcs-szul gazdálkodnak,, elherdálják a közös vagyont, kevés a-z osztás,, nincs miből pénzelni a tagoknak — egyszóval olyan 'Szövetkezet, -ahol a tagok nem találták meg a 'számításukat. Egyeseik ilyen helyen meginogtak, n-e-m tudják, bent maradjanak-e, vagy pedig a rendeletben biztosított jogukkal élve, fcilépje- inelk-i’e a 'termelő-szóvetkezeti*®. Igazat adok azoknak, -akik a ter- melőszőve'ttkeze fekfc-en lévő hibák és bajok -ellen élesen fellépnek és elégedeilenke-dneik az ilyen állapotokkal. De nincs igazuk abban, hogy emiatt ki akarnak lépni a szövetkezetből. Meg kell -mondanom, hogy az ilyen szövetkezetekkel és az o-t,t uralkodó tűrhetetlen, állapotokkal', a rossz gazdálkodással, a kisfcirályo-síkodó vezetéssel, az alacsony osztalékkal és termésátlagokkal a kormány is elégedetlen. De ismerve a bajokat, erélyes és sürgős intézkedésekkel, további messzemenő -segítséggel1 gyökeresen örvöseim fogja azokat. Ebben, elvtársák, aligha kételkedhet valaki, 'hisz a tények egész -sora bizonyítja a kormány eltökélt szándékát kitűzött céljai megvail-ósításár-a. Azt sem vonhatja kétségbe -egyetlen jóhiszemű ember -sem, hogy -a kormány is, a párt is, jómagámmal együtt, földművelő népünk javát akarja. Éppen -ezért >az ingadozók ©lenére tartsanak k-j a szövetkezet mellett. Átmeneti ne- hiéz-sélgektől és bajoktól« ne hagyják-. magúk af -eltérítem e, helyes útról. Hallgassanak a k-o-rm-ány -és a párt -szavára. -Meggyőződnek majd róla, hogy -érdemes volt vállalni a «kezdeti nehézségeket. (Taps.) Akkor lenne iga-zuk az ingadozóiknak, a 'kilépni szánd éko zóknaik, iha minden maradna a régiben, ha a kormány és a párt nem vtett-e volna észre a súlyos hibákat, ha magúkra hagyta volna a termelőszövetkezeteket, ha -elnézné, hogy tovább küzdjenek a bajokkal, -nehézségekkel. De nem -így van-, elvtársák. A kormány a magyar mezőgazdaság töríiéneté'b-en példátlanul álló segítséggel siet a termelés fellendítésére, amit a kormányprogramm óta-, de különösen az utóbbi egykét hét-én kiadott ismeretes intézkedések tanúsítanak. Joggal vetődik fel a kérdés, vájjon észszerű-e akkor otthagyni a szövetkezetét, -amikor a hibákat és bajokat, amelyek az -eiéged-etlens-ég okai voltak, a kormány gyökeresen orvosolja? Akik-ór gondolnak kilépésre, amikor sok küszködésük után v-égre túljutottak a bajokon. Józan ésszel oktalanság ilyesmire gondolni. Újra kezdeni a régi, keserves életet, amit már egyszer otthagytak, mert nehéz volt, -mert semmi jót nem ígért! Nekimenni a /bizony táilanságnak, az újrakezdés nehézségeinek?! Nem -oko-s és -nem is hasznos, elvtársak! V-ég-ső elhatározás -e-iőt-t érdemes alaposan újra meggondolni és elállni tőle. Nincs igazuk, elvtársák, az ingadozóknak és kilépni szándékozóknak akkor sem, amikor a hibákért és bajokért, az alacsony osztásért, a kevés jövedelemért a szövetkezeti termelést ökolják. A hiba nem ebben van; hanem a rossz gazdálkodásban. Ez kétségtelenül tönkre teszi a szövetkezetét. A rossz gazdálkodás azonban — és ezt ne feledjék el a kilépni szándékozók — még hamarabb tönkreteszi a gazdaságilag sokkal gyengébb egyéni paraszti birtokot- A rossz gazdálkodásért tehát ne a szövetkezetét, hanem saját magukat okoljak ai rossz -szövetkezet tagjai. Parcellájukon jóval több m-unkáva! is-em találják meg úgy a számításukat, mint a l-ermelósz-ö- v-et/kezetben, ahol -ugyanaz a munka sokkal eredményesebb -é-s jövedelmezőbb, mint az egyéni paraszti gazdaságokban, a nagyüzemi termelés -előnyei miatt, Mindezt érdemes alaposan átgondolni, mielőtt valaki a kilépésre szánná magát. Azt is érdemes megfontolás tárgyává tenni, hogy minden kilépő az egyéni gazdálkodással -magára vállalja az egyéni lét küzdelmeit, szenvedései,f és nyomorúságait. Számot kelj vetni azzal is, hogy a kilépéssel megszűnnek a szövetkezeti tagsággal járó -előnyök é-s kedvezmények, -ugyanakkor terheket kall vállalnia a reá eső rész erejéig, ami feltétlenül jogos és igazságos, egy «ben az-onban terhes is — meg kelf mondani. Aki mindezek ellenére kilép a íermelőszövet-kezethő! —- -előre megmondhatom — hamarosan «meg fogja íbámmí. Látva a kormány intézkedései nyomán fellendülő szövetkezeti -gazdálkodást, -a jobb és -emberibb életet, vissza fogják kérni miagukat a szövetkezetbe. Hogy visszaveszik-©, az a tagság döntésén múlik -majd. De semmi-esetre sem lehet majd szó nélkül -hagyni, hogy ia nehézségeiktől és a bajoktól -megijedve, szégyenszemre otthagyták a szövetkezetét. A kilépést —- mint ismeretes — a í'öüdművellésügyi miniszter rendeltet© szabályozta. Minden kilépni szándékozóinak ehhez fceiijl tartania magát, pontosan 'betartva a kilépés módozatait é-s feltételeit. Aki ezeket áthágja, elvtársák, szembek e- rííili a törvénnyel, -ami büntetést von maga után, A kilépéssel kapcsolatban -súlyosabb ,elbírálás alá esnek ,a szövetkezeti vagyon éllen elkövetett cselekmények. A szövetkezeti vagyon- nem „Csá’ki-szalmáj-a“, a törvény véde-lm© alatt áll. A kormány programmja megteremtette é-s bizt-o'sítjjla a termelés és -tulajdon biztonságét a mezőgazdaságban- Nem kétséges, hogy ez -elsősorban a közös szövetkezeti tulajdon: biztonságát jelenti. Aki kezet «emel rá, arra aijőrvény teljes -szigorával sújtanak le igazságügyi é-s közrendészeti szerveink, amelyek hivatottak a tör vény ességnek t elje s mértékben érvényt -szerezni. Bevitt vagyontárgyaik és felszereléseik kivitele a kilépésnél csakis az érvényben lévő törvényes rendelkezés keretei közt és előírásai szerint történhetik. / Vannak persze, akik úgy 'képzelték el a kilépést, hogy -az: adósságot majd otthagyják, a vagyont meg -eihodrják. Ezek önző egyéni érdéküket a közösség -érdekei fölé akarják helyezni. Ilyen kilépésről mi soha nem beszéltünk. Ezek az elem-e'k, ha megpróbálnák -a -szövetkezeti vagyon törvényellenes isz-ét1- h ordasát, meggyőződhetnek róla, h-ogy a kormány -kemény kézzel végetvet az ilyen próbálkozás-dk- na-k. (Taps.) Ellenséges elemek bomlasztó munkájuk -során -nem egy -esetben fenyegetéshez folyamodnak, igyekeznek megfélemlíteni a termeilő- sz-övetkezeték egyes vezetőit, máshol a tago-kia-t megfélemlítéssel próbálják kilépésre bírni, törvénytelen cselekedetekre ragadtatni. Az ilyen ellensséges elemekkel' ‘szemben ‘hatóságainknak is-, a szövetkezetek tagjainak is bátran és határozottan fel kell lépnlök. A kormány is, a párt is, népköztársaságiunk illetékes -szervei is minden erejükkel é,s tekintélyükkel termelőiszövetkezeti tagjaink mögött állnak, gondoskodásukkal és segí- tíökészigégüklkel tám-ogja-tják őket. Elvtársak! A kormány szinte felbecsülhetetlen és -— nyugodtam mondhatjuk — a termelőszövetkezeti; tagság várakozását isi felülmúló támogatását és segítségét a t. rme- lőszövetkezetek jó munkájának kell, kiegészítenie és hatékonnyá, ered- ményesisé tennie. A termelőszövetkezetek munkájának leggyengébb oldala a gazdái- kodás -szakszerű irányításának hiánya. Pismsze, agronómust. g-azdászf •ma még in-em tudunk minden «szövetkezet élére -állítani, -mert. nincs annyi, de kisebb szövetkezetek el s-emj bírják, túl -drága lenne nekik. Van -azonban számukra más megoldás is. Alig van termelöisaövetfc- zet, amelynek ne -fenne , jól gazdálkodó volt középparaB-zt tagja. , -aki szakismereteivel, tapasztalatai, szervezőképessége rév-én nagyon is alkalmas arra, hogy részt vegy-en a term-előBzövetkezet vezetésében. A baj ott van, hogy a legtöbb helyen ezt nem teszik, élemkezőleg; háttérbe szorítják, megalázzák, jelentéktelen munkára -osztják bej őkét és így tovább. -Sürgősen végeit kel vetni az ilyeinifaj-ta módszereknek. E,z szinte felmérhetetlen IkiáiroikaC okoz. A jó -sz-akism-er-e-ttel rendelkező volt középparasztokat -meg kell be- csü-kii, örülni kelt, hogy vannak iiyenel is ,a gazdálkodás irányításában. feltétlenül fel kell használm-i őket. Gazdasági kéípességeikkelí -messzemenően hozzá tudnak járulni a jövedelmezőség növeléséihez, -az osztalék -emeléséhez. Fel ikieffl tehát s-záimolni — ismétlem — az olyan ifiéle hangulatokat -és nézeteket, amelyek -a köaépparasz'teág lebécisülésére, a vezetésből váló ikirékesztésére irányulnak.-A iterm-e-l-ő szövetkezet ék tfelvirá- go-ztatásában döntő szerepe a jó gazda go-ndo-sságával végzett imun- kának van. A taigiság tervszerű, azervez-ett és fegyelmezett munkája a záloga a tagság jó munkájának. emberibb -és kultúrál- tafcb életének:, a családok biztos holnap jiának és -a nyugodt, gondtalan öregségnek. Tisztelt értekezlet! A mez-őgazda- áégbati a legdöntőbb munkáik idő- B'Z-afcáha léptünk — ■elérkezett m ős-zi gaiboma vetésiénrk ideje. Elsősorban jövőévi kenyerümk biztosítására. a búza é-s. -a rozs vetésére keli most minden -erőt, munkáskezet és igát 'b'íztoáí-tani. Terimelőszö- v-etkezeteinkn-ek, allam-i gazdasága- inknaki lés egyeni parasztjainkn-ak most minden figyelmüket erre kell összpoutcB-ítaniok. A tavalyi tapasztalatok alapján tanácsos minél 'Hőbb földbe tenni a magot,,nehogy esetleg későbbi esős. idő megakadályozza a -vetést, ami jövőre évi 'kenyerünket csökkentené. A kenyérgabonavetés gyo-rs «befejezésének ikjedvező feltételei irendeí- liezésme -áinak. Az idei' j-óiminoséigiű -és bő -termés következtében vetőmag bőségesen renidélkez-ésre éU -a növelt vetésterületre is. Idejében elvégzett jó/ búza- és irozsvetiésöel- k-or- mián yp r ogramm un k .megva lós ítáea térién hatalmas lépést teszünk előre; megteremtjük a kenyéribősiég-et, ami a lakosság életszínvonalának emelése terén döntő j-elanhőiséigű. A kenyérgafoonavieités időben való elvégzése, min-d-en talpalatnyi föld: 'bevie-tése érdekében meg kell gyorsítani az ‘ősziek.szedését, törését és hordását. A gépállomásoknak ifo- ’'kozniok kell a vetőszámtás ütemét. Minden gazdaságban gyorsítani kell .a trágya kihordását. A nagyarányú őszi munkák elvégzésére 'helyi tanácsaink fokozottabb figyelmet fordítsanak. A tervek határidőre való teljesítéséért nagyobb aktivitást fejtsenek ki. «Törvényes úton,, a vonatkozó ,re«n- deletek szigorú betartásával mielőbb véget -kell vetni -a bizonytalanságnak,, amely gátolja az ősaá munkákat, hogy aztán szívre! felékké'.. kettőzött erővel folyjék a ,szá;n- tás-ivAé-s -munkája. Hadd kapjanak -erőre a kishitűek, akik megtorpantak -a nehézségek előtt. Szűnjék meg az ingadozás, álljanak be a sorba, h-ogy vállvetve, a kormány és a párt gondoskodásától övezve teljesítsék: haza iránti fcöt-etesisiégüikjet -a -munka frontján. A férges pedig csak hulljon, «térni: lŐszöv-etkezeit-eink további megerősödésére ! (Hosszantartó lelkes, ütemes taps.} -S ha majd a jövő gazdasági év végén Visszapillantunk véigz-ett munkánkra és eredményeinkre, biztos vagyok a ml igazságunk győzelmében! 1 Ez a taripielős'zövetkezeti.gazdálkodás fényes győzelme és igazölása lesz,! (Nagy, ütemes taps és felkiáltások: Éjjen a Párt!)
