Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-27 / 227. szám

Vasárnap, 1953 szeptember 27. SOMOGYI NÉPLAP i 3 A terv fegyelem jelentősége a szocializmus építésében Népköztársaságunk alkotmá­nya a tervgazdálkodásról a kö­vetkezőket mondj aí „A Magyar Népköztársaság gazdasági életét állami népgazdasági terv hatá­rozza meg. Az államhatalom a társadalmi tulajdonban lévő vál­lalatokra, az állami bankrend­szerre, a mezőgazdasági gépállo­másokra támaszkodva irányítja és ellenőrzi a népgazdaságot a ter­melőerők fejlesztése, a közvagyon növelése, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelése és az ország véderejének a foko­zása érdekében.“ A terv jellegéből következően a népgazdasági terv egységes — egy egészet alkotó egység — nincs különálló ipari és mezőgazdasági terv, hanem egyetlen egységes népgazdasági terv van. A népgaz­daság tervszerű, arányos fejlődé­sének törvénye objektív törvény, amely a szocializmus gazdasági alaptörvényére támaszkodik. E törvényt tükröznie kell a tervnek. Az ipar és mezőgazdaság szo­ros egységét az adja meg, nogy az ipar szállítja a mezőgazdaság számára a' termelési és munkaesz­közöket, a mezőgazdaság viszont az ipar élelmiszerbázisa és nyers­anyagforrása. Az iparnak kell előállítania a mezőgazdaság technikai bázisát, mindenekelőtt a nagyüzemi gaz­dálkodáshoz sztítséges mezőgaz­dasági gépeket, traktorokat, kom­bájnokat, vetőgépet és egyéb me­zőgazdasági felszerelést, építő­anyagot, műtrágyát stb. Az ipái feladata, hogy a mezőgazdasági lakosságot ellássa személyes fo­gyasztási cikkel, ruházattal, láb­belivel, háztartási eszközökkel, bútorral. A mezőgazdaság feladata, hogy az ipari dolgozókat ellássa élelmi­szerrel és az ipart, elsősorban a mezőgazdasági ipart növényi és állati nyersanyaggal, gyapjúval, gyapottal stb. A szocialista tervgazdálkodás nem utolsósorban abban különbö­zik a tőkések minden „tervgaz­dálkodási“ próbálkozásaitól, hogy itt a terv — ahogy azt Sztálin elvtárs megállapította — nem puszta jóslat, nem találgatás, ha­nem — tervutasítás. Tervgazdál­kodás csak ott lehetséges, ahol a terv előírásait kötelező végre­hajtani, ahol az állami fegyelem megköveteli a tervutasítások be­tartását. Ebből pedig az követke­zik, hogy aki a tervfegyelmet megbontja, aki a tervutasítások­nak nem tesz eleget, az a tervgaz­dálkodást gyengíti. A tervszerűség megsértése meg­zavarja az összhangot az egyes népgazdasági ágak között, meg­zavarhatja egyes iparág, egyes vállalatok termelését és ezzel akadályozza a K. V. június 27— 28-i határozata alapján megje­lent kormányprogram végrehaj­tását. Minden üzem, minden gazda­sági szerv egy-egy fogaskerék a tervgazdaság hatalmas gépezeté­ben. Ha homok kerül valahol a fogaskerekek közé. úgy az fékezi az egész gépezet működését. A tervfegyelem terén mutatkozó hiányosságok nem egyszer ko­moly károkat okoznak népgazda­ságunknak. Akadályozzák pár­tunk politikájának helyes végre­hajtását. Minden vezetőnek meg kell értenie, hogy minden gazda­sági tevékenységet alá kell ren­delni a párt politikájának. A szocialista gazdaság igazgatásának és így az ipar igazgatásának is alapvető kérdése: a politikai és gazdasági vezetés egysége, mely­ben a politikáé a vezető, irányító- szerep. Sztálin elvtárs mondta a politika és gazdaság elválasztha- thtlanságáról: „Együtt élnek es együtt hatnak. És aki gyakorlati munkájában el akarja választani a gazdaságot a politikától, aki a gazdasági munkát a politikai munka csökkentése árán akarja fokozni, vagy fordítva, a politikai munkát a gazdasági munka csök­kentése árán — az feltétlen zsák­utcába kerül.“ Ezt az alapelvet szegi meg az az igazgató, aki a vezetése alatt álló vállalat úgynevezett „érde- kei‘‘ védelmében az egész népgaz­daság szempontjából helytelen intézkedéseket tesz. Egyes válla­latvezetők kicsinyes sovinizmusa idézi elő azt, hogy a mutatós pénzügyi eredmények kedvéért ^ltérnek a terv cikkenkénti meg­valósításaitól, rátérnek olyan cik­kek termelésére, amelyek a válla­lat szempontjából jövedelmezőb­bek és lemaradnak olyan cikkek termelésében, amelyek a vállalat szempontjából pénzügyileg ked­vezőtlenebbek. Ezzel előidézik azt, hogy a cikklista szerinti ter­melés eltorzulásával zavarokat okoznak, tudatosan hiányokat idéznek elő egyes cikkekben, míg másból indokolatlanul feles­legeset gyártanak. Az ilyen veze­tők elfeledkeznek arról, hogy a vállalatnak nincsenek külön „sa- ját‘‘ érdekei, a vállalat szerves része az egész népgazdaságnak és az állami tervek ilyen megszegé­sével a párt politikájával fordul­nak szembe. Milyen hibák mutatkoznak a tervfegyelem biztosításában? A K. V. 1950 májusi határozatában megállapította: „A tervteljesítés­nél a gazdasági vezetés a mennyi­ségi teljesítést tartja szemelőtt, a minőséget, a határidőket, az ön­költséget elhanyagolja.“ Ezt a hi­bát számos vállalatnál még most sem sikerült kiküszöbölni. A tervfegyelem megsértése gyakran abban a formában jelentkezik, hogy nem tartjuk be a szállítási, vagy az építőiparban a befejezést határidőket. Például a Siófoki É. M. 71/4. Építőipari Vállalat 60 ezer forint kötbért fizetett azért, mert egy építkezést nem fejezett be határidőre. Nekünk több és ol­csóbb lakásra van szükségünk és nyilván ezzel nem segíti elő ezt a vállalat. Gyakori hiba az, hogy egyes üze­mek mást gyártanak, mint amit a terv előír. Egészében, forintér­tékben teljesítik a tervet, de nem hajtják végre részleteiben. Ez nem engedhető meg, mert a ter­melés nem önmagáért van, nem csak azért, hogy termeljünk, ha­nem az a célja, hogy eleget tűn­jünk tenni a szocializmus gazda­sági alaptörvényének: biztosítani tudjuk dolgozóink szükségletei­nek kielégítését. Sok üzemben nem ragaszkod­nak a minőségi előírásokhoz és a megengedettnél rosszabb minősé­gű terméket állítanak elő, mint amit a terv előír. Gyakran csali néhány egyszerű követelmények­ről van szó: rendet, tisztaságot kell teremteni a munkahelyen, be kell tartani az elemi technoló­giai előírásokat. Minden öntő tud­ja: ha hanyagul fuvatja ki a for­mát és bentfelejt néhány homok­rögöt, akkor selejtes lesz az önt­vény. Minden szövőnő tudja, ha piszkos, elhanyagolt géppel' dol­gozik, előbb-utóbb piszkos, olaj- foltos lesz a keze alól kikerülő szövet, vagy fonal is. És mégis sokan elfeledkeznek ezekről az egyszerű elemi dolgokról. Minden munkás becsületbeli ügye és sze­mélyes érdeke a jóminőségű mun­ka. Ha jóminőségű öntvényt, gé­pét készítünk, a saját munkatár­saink munkáját könnyűjük, öt­éves tervünk végrehajtását, a szo­cializmus építését gyorsítjuk. Ha jóniinőségű, szemrevaló ruhát, cipőt, bútort készítünk, a mi csa­ládunknak, a mi asszonyainknak, gyermekeinknek, a munkásoknak és a parasztoknak telik benne örö­mük. Erre gondoljon minden igazgató a tervfegyelem betartá­sánál. Elég gyakori módja a tervfe­gyelem megsértésének a kisebb- nagyobb beruházások végrehajtá­sa engedély nélkül. Sokszor ki­derül, hogy ezekre a beruházások­ra nincs szükség. így vonunk el értékes anyagot sokszor olyan, a tervben előirányzott beruházások­tól, amelyek a dolgozók szociális helyzetének megjavítását céloz­zák. Ezeknek a hibáknak a ma­gyarázata az, hogy gazdasági ve­zetőink jelentős része még mindig nem ismerte fel a tervfegyelem nagy jelentőségét. Ezt pedig az ellenség kihasználja, amely a tervfegyelem megbontásánál igyekszik kártevő munkát végez­ni. Aki tehát megszegi a tervfe­gyelmet, vagy megtűri ezt, akar- va-akaratlanul az ellenség mal­mára hajtja a vizet. Ezért szigo­rúan felelősségre kell vonni a tervfegyelem megbontóit. Igazgatóinknak, műszaki ve­zetőinknek állandóan, napról-nap- ra tanulmányozniok kell, hogyan állnak a terv teljesítésével, hol mutatkozik elmaradás, hogyan le­het az elmaradást gyorsan behoz­ni. De a tervfegyelem megszilárdí­tása nemcsak a gazdasági vezetők feladata. Szükség van arra is, hogy az üzemi pártszervezetek, a szakszervezetek is jelentőségéhez mérten foglalkozzanak e kérdés­sel. Üzemi pártvezetőségünk gon­doskodjon arról, hogy kipellengé­rezzék a tervfegyelem megsértőit, hogy ügyükkel foglalkozzon a társadalmi bíróság is. Mozgósítsák a munkásokat és műszaki értelmi­ségi dolgozókat a terv maradék­talan végrehajtására. A tervie­gyelem érvényesítése lehetetlen anélkül, hogy minden egyes dol­gozó ne teljesítse a terv által reá­rótt feladatokat, de lehetetlen szilárd munkafegyelem nélkül is. A népnevelők küzdjenek meggyő­zően és konkrét példamutatással | a munkafegyelem erősítéséért, a termelés minőségének javításáért, a tervfegyelem megszilárdításá­ért. Lelkesítse a népnevelőket az a tudat, hogy pártunk, miután feltárta a gazdaságpolitikánkban elkövetett hibákat, nem késleke­dett. A kormányprogrammban és az azóta megjelent rendeletekben megtette a magáét. Munkásosz­tályunk legméltóbb válasza az le­gyen, hogy olyan magasra emelje a munkaverseny-mozgalmat, ami­lyen még soha nem volt. A terv teljesítése és túltelj sí tése azt je­lenti, hogy több, jobb • és olcsóbb cipő, ruha, bútor, stb. jut a dol­gozóknak, amely a további élet- színvonal emelését segíti elő. A mostani árleszállítás is hős mun­kásosztályunk és szorgalmas pa­rasztságunk kemény és áldozatos munkájának az eredménye. Mint eddig is és ezután is az életszín­vonal további emelésének kulcsa a dolgozók kezében van. A munkások számára ma egy­szerűbb a számvetés, mint bármi­kor. Ha többet, olcsóbban és job­bat termelnek, több jobb és ol­csóbb áru jut mindenkinek. Ezért most még nagyobb jelentősége van annak, hogy minden üzemben és minden munkahelyen nagyobb figyelmet fordítsanak a tervek maradéktalan teljesítésére, a munkafegyelemre, az önköltség csökkentésére, a minőség megja­vítására, a tervfegyelem legszigo­rúbb betartására. Ma még inkább, mint bármikoi- érvényes az a jelszó: „Termelj többet, jobban élsz“ és vele együtt „termelj többet, ezzel építed a szocializmust.“ HORTOBÁGYI ISTVÁN Elbeszélés-pályázatot hirdet az MSZT A Magyar-Szovjet Társaság el- beszélés-pá'lyázaitot (hirdet a. Ma­gyar írók Szövetsége és vidéki cso­portjai, valamint a fiatal írók mun­kaközösségének 'tagjai részére. A pályaművek a legszélesebb ér­telemben — fejezzék ói aj Magyar- Szovjet barátság gondolatát. I. díj 5000 forint. II. díj 3000 forint, III. díj 2000 forint. A díjakat a bíráló bizottság dön­tőse aíapján. az 1954. évi. Magyar- Szovjet barátság hónapja kereté­ben. 1954. március első hetében osztják ki. A pályaműveket jeligével; kell be­küldeni. (Egyéb felvilágosításit ad az MSZT országos központ szak­osztálya-. Budapest, V. S mmelweis- utca 1—3.) A VASÖNTÖDÉBEN A Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinát öntödéjében már kora regigei serény munka foltyik. Dél­után öntés lesz, aiz előkészületeket végzik a dolgozók. Az őszí nap sápadt sugarai ferde kévéikben ve­tődnék be az ablakon, bearanyoz­va a bosszú sorokban fekvő for­mákat. A formázok a mintákkal) foglala­toskodnak. Gondosan, ügyes kézzel készítik el a forró vas részére az ágyaikat. Kerekek, alkatrészek, du­gattyúk negatív képe domborodik ki a szürke homokból'. Gyorsan megy a munka. A for­mázok híresek a jó teljesítményről. Ambrus Viktor 242 százalékra 'tel­jesítette már szeptember havi ter­vét. Most is serényen tevékeny­kedik. Borsós Ferenc már 239 szá­zaléknál tart, igyekeznie keilll Ambrus elvtársinak, nehogy 'lema­radjon. Csokonai Gyula 244 száza­iékor telesített. Je'lemlieig az élen halad, de ugyancsak, igyekeznie ke®, mert versenytársai szorosan felzárkóztak mögéje. Foltyik a ne­mes vetélkedés, nagy itendü'lettel halad a munka. Egy óra múlva kez­dődik az öntés, addigra Ikészien keffl tenniük az előkészülíetekkél. Egy hlilba van csak, gyakran van selejt. Az utóbbi időben ugyan csökkent, de a selejtszázalék még minidig számottevő. Mi az öka en­nek? — Nem jó az alapanyag — mond­ja Magyar elvtárs. — Az öntés elő­készítéséhez szükséges homok .nem mindig megfelelő. Niem kap­nak sohasem afonos minőséget a szállító helyekről. Mit eredményez mindez? Hiába kísérleteznek ki egy meigí elelő összetét eli, a legkö­zelebbi 'keverésnél már nem azo­nos az anyag, nem tudták a koráb­bi homokkeverésí 'alkalmazni. Elérkezett az öntés ideje. Az öntöde dolgozói a kohó köré s-e- regfettek, melyben hatalmas hő­fokra hevítve forrt a folyékony vas. Hosszú rudaikra széféit tartá­lyok kerültek elő, melyek éhesen várták a vasait. Balogh Géza, az öntőműhely ve­zetője kiosztotta a tennivalókat, majd a kohóhoz lépett. Hosszú rúd­dal átszúrta a kohó nyílását fedő zár óany agot. A nyílásom kibugy- gyamlt ia vas. Ragyogó, airany fényt sugárzó folyam iniduŰÍ meg izzó lá­va gyanánt, hogy a keskeny ágyon átcsúszva, betezúduljon az előké­szített far tally okba, Szikrázva öm­lött 'állá a folyékony tűzpaltak. Ragyogó szikrák röpködtek szerte. Olyan volt a kohó környéke, mint­ha óriási csllagszóxót gyújtottak volna meg. A szerteröppenő szik­rák a porba hulllva szürke, rideg vassá merevedtek. A folyékony, aranyfényű vas vörösre festette a körülötte 'tevékenykedő dolgozó­kat. Olyan vo'ilt a műhely, mintha egy művész ecsetje nyomán kelt volna élétre. Serényen dolgozott az öntőbri- gád. Mindig a jó, alapos munka jteltemazfce őket. A brigád 196 szá­zalékra teljesítette máris szeptem­ber havi második dekádte.rvét, Se- 'iejtmentes munkát végeznek, il­letve a megengedett selejtszázalé­kot nem lépik túl. A selejtes mun­ka mindössze egy százaléknyi. Amikor megtelt egy tartály, két dolgozó az előkészített formákhoz szállította a vasat, A minták mo­hón nyelték a tüzes folyadékot. A vas élözönáötte az üregeket, be­töltve minden zugot, hogy ott megmerevedve, kész alkatrészként kerüljön majd elő újra a napvilág­ra. — Sok megrendelést kapunk, sok munkáink van — mondta Balogh Géza. —• Mindenki szívesen végzi a munkát. Tudják a- dolgozók, hogy nagy szükség van most a vasra. Ez meglátszik az öntöde ered­ményén1 is. A szeptember havi összteljesítmény 22-ig 145.9 száza­lék voDt, de a teljesítmény nap mint nap fokozódik. Tudják a dolgozók, hogy a harmadik negyedéves terv teljesítésiével! a fcormánypnoigramm megvalósulását és ezen keresztül az életszínvonal emelkedését segí­tik elő. Tudják, hogy szilárd ala­pokra kell építeni a negyedik ne­gyedéves tervet is, mert ez az új eredmények kiindulópontját képe­zi maid. Üzemek, gyárak, gépállomások, állami gazdaságok várják a gépe­ket, alkatrészeket, szerszámokat. A vas, amely jelenleg még a for­mák mélyén forr és a, minta falá­hoz simulva Várja, hogy napviiág- i- kerüljön, nemsokára eüínidüll dia- dalútjárai. Mozdony- és gépalkat­részként a munkát teszik könnyeb­bé, gyorsabbá. Nagy, nemes fel­adat vár rájuk. Ez a tudat ösztönzi még jobb, még 'eredményesebb munkára az öntöde dolgozóit1 i$. — Az Öntőidéiből a többi műhely, be kerül majd át ,a gyártmány — magyarázta Balogh elVtárs. A feldolgozás még osaik ezután veszi kezdetiét. ‘Nagy ultlat keil ám meg- temniie egy kis aűkaitnéisanielk, amíg rendeltetési hegyiére kerüli. Az esz­tergaműhely, a ÜlakatO'sműlhely vagy a kovácsműheily v.éigzi a fel­dolgozást. Különböző gépeken ke­rül, át a nyersöntvény. Vésik, fúr­ják, csiszolják, alakítják a szükség­nek megfeíteilőem — Ma példaull mit készítenek? Az öintlömesiteir Végignézett * hosszú sorokban heverő formákon, mintegy ellenőrizve azokat, azfután sorba mutogatta & különböző min­tákat: — Ez Sitit' egy mozdonyatkatr. rész tesz, amott pedig dugattyúk sorakoznak. Néhány formasaek- riénylt is készítünk iá magunk szá­mára. Van itt nagyon sokféle gyártmány. Gépalkatrész, fogas­kerék sltib. :> Búcsúzáskor tneteigen szorítot­tunk 'kezet a dolgozókkal!1. Néhány percig beszélgettünk még a ne­gyedük negyedéves terv előkészí­téséről1, azután ismét visszasiettek munkahelyeikre. Uj: feladat, új munka várja őket és lé'Jkésen dol­goznák. Tudják, hogy nagy szük­ség van munkájukra, naigy szükség van a vasra. Fejlődő országunknak sok gépre, sok alkatrészre van szüksége. Ez a tudat hatja1 át a Vasöntöde dolgozóit,' ez .serkenti őket jó, eredményes íhuiíkárá, a terv teljesítésére. Tudjak, hogy munkájuk is hozzájárul ,a szebb, boldogabb jövő építéséhez, a szo­cialista jövőért folytatott harchoz. — Dezső A marcali járás illetékes szerveinek figyelmébe Tudósítónktól. Kormányunk nagy gondot fordít a dolgozók szükségleteinek kielégí­tésére. Azok a hiányosságok, ame­lyek a közellátás terén mutatkoz­tak. fokozottan orvoslást nyernek és a dolgozók megelégedésére — ép úgy mint a.z áraknál — minőség­ben és mennyiségben isi egyre ked­vezőbben alakul a helyzet. Latjuk ezt a böhönyei dolgozó parasztok ,is. Éppen ezért nem értik, hogy miért nincsen BShönyén mór ihosz- szabb idő óta, cukor. Hiba van a pipereszappanellátáB körül is. Ugyanígy fcocsikenőes is —- ami pe­dig igen fontos lenne — csak nagyritkán kapható a boltban. Az üzletvezető azt mondja, hogy hiába rendel cukrot-, legfeljebb a rendéit mennyiség egynegyedét kapja meg. Bclhönye és környékiének dolgozói is szívesen vásárolnának megfelelő mennyiségű cukrot és -éppen ezért nem veszik jó néven, hogy csak ál kor juthatnak hozzá, ha-Marcali­ban vásárolnak. A böhönyei dolgo­zók azt -is megszokták,, pogy min­den nap j ól me gm os akodjtamiak. még­hozzá, ha teáiét, mosdóékappannal, természetes: tehát, hogy- mpsdószíjjp/ pant is szeretnének'kapni a ^'bolt­ban. '> Az illetékesek jobban- ügyeljenek az elosztásira. Mind a járási ta­nács. mind a FŰSZERT fordítson nagyobb gondot, a dolgozóé éMtá- sánaki biztosítására. ­.4 '. • ' . M-Illiii Puskás József Marcali

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents