Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-27 / 227. szám
Az épülő kommunizmus országéból A pártszervezetek halaszthatatlan feladatai A szovjet munkások, kolhozparasztok, értelmiségiek; az összes szovjet emberek lelkesen támogatják az SZKP Központi Bizottsága teljes ülésének a szovjet mezőgazdaság további fejlesztéséről hozott határozatait. A városokból és a falvakból érkező jelentések azt mutatják, hogy a Központi Bizottság határozata mind a szakmai, mind a politikai munkában fokozta a dolgozók aktivitását. Az SZKP és a szovjet kormány megteremti mindazokat az anyagi, technikai és szervezeti előfeltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kolhozok, a szovhozok és a gépállomások az eddiginél is gyorsabban fejlődjenek. A szovjet kormány jelentékenyen emelte az állami begyűjtési árakat, a mezőgazdaság sok új gépet kap a földművelés és az állattenyésztés további gépesítésére. A szovjet állam fokozza a kolhozoknak nyújtott agrotechnikai és zootechnikai segítséget, felemeli a mezőgazdasági beruházások előirányzatait. Nem szabad azonban azt gondolni, hogy az új feladatok megoldása kizárólag anyagi és technikai feltételektől függ. A mezőgazdaság előtt álló feladatokat mindennapi politikai és szervezőmunka nélkül nem lehet megoldani. A legmesszebbmenő anyagi és technikai segítség, a legrészletesebben kidolgozott útmutatás sem hozza meg a kellő eredményt, ha a kolhozokban, a szovhozokban és a gépállomásokon nem fokozzák a szervezőmunkát; Ezért rendkívül fontos, hogy a kolhozokat, a gépállomásokat és a szovho- zokat tapasztalt, kipróbált, becsületes és odaadó vezetőkkel erősítsék meg, olyan vezetőkkel, akik meg tudják szervezni a gazdaságok munkáját, értenek a káderek kiválogatásához, s egy-egy munkaterületre megfelelő embereket állítanak. Ezt a feladatot mielőbb meg kell oldani. Ugyanilyen fontos feladat, hogy a pártmunkát közelebb hozzuk a termeléshez és hogy a kerületi párt- bizottságok egy-egy funkcionáriusa személy szerint felelős legyen a kolhozok és gépállomások politikai és pártmunkájáért. A kerületi párt- aparátus munkáját úgy kell megszervezni, hogy egy-egy funkcionárius egy meghatározott gépállomás vagy kolhoz munkájával foglalkozzék és ennek a gépállomásnak vagy kolhoznak a helyzetéért feleljen. A politikai és szervező munka további javítása érdekében fokozni kell a kolhozok, a gépállomások és a szovhozok alapszervezeteinek szerepét, javítani kell az alapszervi titkárok kiválasztását és meg kell erősíteni a komszomol-szervezeteket. Különös figyelmet kell fordítani a kolhozokban, a gépállomásokon és a szovhozokban dolgozó nők között végzett politikai munkára. A jelenlegi viszonyok között, amikor a mezőgazdaság további fejlesztésének feladata össznépi feladat, minden pártmunkás köteles elsajátítani a földművelés és az állattenyésztés alapismereteit. Ez nem jelenti azt, hogy a pártmunkásnak ag- ronómusnak kell lennie, de értenie kell a mezőgazdaság szakmai kérdéseihez is. Az SZKP Központi Bizottságának teljes ülésén hozott határozatokat a pártszervezetek most tanulmányozzák. A pártszervezetek a határozatok megvitatásával mozgósítsák a tagságot a mezőgazdaság konkrét feladatainak megoldására. A kommunisták és a komszomoltagok ismertessék minél szélesebb körben a párt útmutatásait a mezőgazdaság további fejlesztésével kapcsolatban és indítsanak lelkes munkaversenyt a terméshozamok emeléséért, a gazdasági év példás befejezéséért, a beadási tervek^ határidő előtti teljesítéséért. A pártszervezetek szilárdítsák meg és szélesítsék ki kapcsolataikat a kolhozokkal, gépállomásokkal és szovhozokkal, ismerjék meg jól a tömegeket, az embereket, szükségleteiket és igényeiket, s mindenben támaszkodjanak a falu élenjáró dolgozóira. Ha így dolgoznak, sikeresen mozgósítják majd a falu dolgozóit a mezőgazdaság előtt álló feladatokra. Terven felüli acél a hazának A zaporozsjei dolgozók nagy érdeklődéssel tanulmányozzák a Szovjetunió Legfelső Tanácsa 5. ülésszakának határozatait és Malenkov elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszédét. A város' üzemeiben és építkezésein ezekben a napokban gyűléseket tartottak. A munkások, mérnökök és alkalmazottak közösen jelölték ki azokat a rendszabályokat, amelyek előmozdítják a párt és a kormány által a szovjet nép elé tűzött feladatok gyorsabb megvalósítását. Szavukat betartják. A «ZaporozssztaL-gyár kollektívája a termelési ciklus minden vonalán teljesítette júliusi tervét. A kohászok most még nagyobb lendülettel dolgoznak. A Martin-műhely pl. augusztus első de- •kádjában jelentősen túlteljesítette termelési feladatait. Az 1., 2., 3. és 4. kemence olvasztárai ezekben a napokban terven felül többszáz tonna acélt csapoltak. A Martin-műhely kollektívája a nagyolvasztárokhoz és a hengerészekhez hasonlóan újabb kötelezettségeket vállalt és megfogadta, hogy azokat híven teljesíti. Gondosan tároljuk a burgonyát A felszedett burgonyát rötnd ideig szárítani kell. A szárítás időtartama az időjárástól függően lenet 20—30 perc, illetve 1—3 óra. A gumók szedés után még élénk életműködést fejtenek ki és vizet párologtatnak el. Éppen ezért soha nem szabad a prizmázott burgonyát már az első napokban leföldelni, hanem a hűvös időjárás beálltáig szalmatakaró alatt *\kell lehűteni. A Szovjetunióban kétféle módon tárolják a burgonyát: földfeletti prizmában és veremben. Mindenfajta burgonya jól áttelel, ha gondosan készítjük el a prizmákat. Az átválogatott burgonyát elegyengetett, felsepert, tiszta földre kell rakni. Prizmázás céljaira talajvízmentes, magasabb helyet kell kiválasztanunk. A prizmák orma az uralkodó szél irányában — észak-dél irányában — húzódjék. A Szovjetunióban használt méretek rendszerint a következők: szélesség 2 méter, magasság 0.8—0.9 méter, hosszúság tetszés szerinti, lehetőleg nem több 7—10 méternél. A meg nem szikkadt burgonyát 1.25— 1.75 méter széles prizmákba szokták rakni. Fontos, hogy a prizmát helyesen takarjuk szalmával és földdel. A szalmát — lehetőleg száraz, tiszta rozs- vagy búzaszalmát — alulról felfelé rakják a prizmára, 40—50 cm vastag rétegben és vékony földréteggel takarják. 5—10 nap múlva — késői burgonyaszedés esetén azonnal — 20 centiméterre vastagítjuk a földtakarót. A prizma ormát, míg a hőmérséklet 4—5 Celsius fok alá nem süly- lyed, csak szalmával takarják. A prizma alá hosszirányban háromszög alakú szellőzőrácsot helyeznek, amelyet lécekből készítenek. Alapmérete 25—30 centiméter. A szellőzőrács helyett sok gazdaságban a prizma hosszirányában, a prizma középvonalában 30 centiméter széles és 25—- 30 centiméter mély szellőzőcsatornát ásnak, amelyet ráccsal fednek. A közönséges burgonyaverem mélysége 1 méter, szélessége felül 1 méter, alul félméter. Szalma- és földtakarójuk vastagsága attól függ, milyen mélységben fagy át a talaj. A szalma- és a földtakaró ugyanilyen szélességben érjen túl a verem szélén, hogy a burgonya oldalról ne fagyjon meg. Ha huzamos ideig, így például a nyári ültetésig akarjuk eltartani a burgonyát, a vetőgumót a veremben rétegezzük földdel. A verem- hosszúsága ilyenkor rendszerint 10 méter, szélessége 1 méter, mélysége 1 méter. A kiválogatott és osztályozott burgonyát elterítjük a verem porha- nyósra lazított aljára, majd 4—5 cm vastag földréteggel fedjük. A réte- gezést mindaddig ismételjük, amíg a verem meg nem tellik. A felső burgonyaréteg ne érjen a verem faláig. A földdel rétegezett burgonyával megtelt vermet 15—25 cm vastag, 20 —30 centiméterrel a verem szélén túl érő földtakaróval fedjük. Ahogy az idő hidegebbé válik, vastagítjuk a földréteget. Mire beállnak a fagyok, a földtakaró valamivel vastagabb legyen a talaj átfagyásának mélységénél, s ennek megfelelő szélességben érjen túl a verem szélén. Kemény fagyok esetén pótlólag szalmával vagy hóval takarjuk a vermet. A tárolt burgonyát havonként ellenőrizni kell. Télen körülbelül plusz 3—5 Celsius fok hőmérsékleten kell tartani. Nulla foknál alacsonyabb és plusz 5 foknál magasabb hőmérséklet már veszélyes. A prizma hőfokát prizmahőmérővel hetenként ellenőrzik. A burgonyaprizmát és vermeket nem célszerű^ túlságosan betakarni télire, mert könnyen befülledhet a burgonya. Az első fagyok után gyakran huzamosan felenged az idő. A földtakaró egy részét ilyenkor el kell távolítani a prizmáról vagy veremről. Huzamos fagyos, szeles időjárás esetén viszont hóval, szalmával, szérümaradvánnyal vas- tagítani kell a takaróréteget. 1. ábra: Oromszellőzésű és alul szellőzőcsatornáé burgonyaprizma. 1. Telje téli takaró. 2. Ideiglenes földtakaró. 3. Hőmérsékletellenőrző cső. 4. Szalmaréteg. 5. Burgonya. 6. Alsó szellőzőcsatorna. 7. Vízlevezető árok. 2. ábra: Verem földdel rétegezett burgonya eltartására,. (mérték centiméterekben). 1. Szalmaréteg. 2. Végleges földtakaró. 3. Első földréteg. 4. Hőmérsékletellenőrző cső. 5. Burgonya. 6. Vízlevezető árok. MOZAIKOK A SZOVJET ÉLETBŐL KÉTEZER VÁROSLAKÓ SAJÁT HÁZAT ÉPÍT Frunzéban, Kirgizia fővárosában építőanyag áruház nyílt meg. Az új áruházban már az első napon a munkások és alkalmazottak százai vásároltak épületanyugot. Nyikolaj Andrejevics Trubin, a «Vörös Kohász-üzem kovácsa cserepet vásárolt. Trubin háromszobás házat épít a zöld lomboktól árnyékolt Iskola-utcában. Az állam hosz- szúlejáratú kölcsönt adott neki az építkezésre. A ház már csaknem elkészült: felhúzták a falakat, elkészítették a mennyezetet, stb. . — Ebben a hónapban beköltözünk az új lakásba — mondja Nyikolaj Andrejevics örömtől ragyogó arccal. Frunzéban .öbb mint 2 ezer dolgozó épít saját lakóházat. A LAKOSSÁG KÉNYELMÉRE Kazany Kirov kerületében közszolgáltatási pavilon nyílt meg. Hasonló pavilonok nyíltak meg az idén Kazany Lenin-kerületében, a Szakszervezeti-utcában, a Sztálingrádi és Újvárosi-utcában. Most e kerületek lakosainak nem kell 5—10' kilométert utazniok a város központjába, hogy ruhát csináltassanak, vagy megjavíttassák a cipőjüket. Kazány más kerületeiben vegytisztító- és ruhafestő átvevő helyek nyíltak meg. NÖVEKSZIK A TAKARÉK- BETÉTEK SZÁMA A szovjet emberek jólétének szakadatlan növekedését bizonyítja az is, hogy a takarékpénztárakban emelkedik a betétek száma és ösz- szege. Az irkutszki terület takarék- pénztáraiban csupán a folyó év első hat hónapjában több mint 45 millió rubelt helyeztek el a dolgozók. A területen az utóbbi három évben 32 új takarékpénztár nyílt meg ŰJSZABÁSŰ RUHÁK A gorkiji területközi modellház művészei új szabású hímzett ruhákat, kosztümöket és felöltőket terveztek a gyermekek számára. Nyina Anannyeva komszomolka még csak rövid idő óta modellező- művész, de gyermekfelöltő modelljét a művészeti tanács máris elfogadta. Tamara Szokolova komszomoltag Ízléses nőiruhamodellt, Ligyija Jer- makova leányfelöltő-modellt készített. A két fiatal művésznő modelljeit szintén kiválónak értékelték. A Modellház 63 gyárnak dolgozik. Az utóbbi időben csupán a gorkiji 1. sz. kcnfekciósüzem körülbelül 60 ú,i szabású ruha gyártását kezdte meg. KÉTEZER GYÓGYÁSZATI INTÉZMÉNY Az idén a Szovjetunióban 2 ezer új kórházat, poliklinikát, szülőotthont, napközi otthont, bölcsődét és szanatóriumot építenek. Moszkva környékén gyönyörű erdőövezetben épül egy 400 ágyas kórház. A főépület tízemeletes, á szárnyak pedig kilencemeletesek lesznek. A termésátlagot lényegesen befolyásolja a vetés módszere. A helyes vetési technika megköveteli, hogy a magtakarás mélysége összhangban legyen a talajnedvesség mélységével, egyenletes legyen a magtakarás, valamint a vetőmag elosztása a tenyészterületen. Csakis ezek a feltételek biztosítják a növény normális fejlődését az egész vegetációs időszakban. Rendes, 15 centiméteres sorközü sorosvetésnél egyik növény elnyomGabonafélék átlós keresztsoros vetése tőgépek »vetélős« módszerrel haladnak, sok az üresjárat, nagy a forgószélesség, megnő az üzemanyagfogyasztás stb. A Rosztov-területi celinai szovhoz- ban és egyes más szovhozokban már évek óta sikeresen alkalmazzák a gabonafélék átlós keresztsoros vetését. Az átlós módszer kiküszöböli a ja a másikat, a sorközök elgyomosodnak, a gyomnövények nagymeny- nyiségű talajnedvességet és tápanyagot szívnak el a kultúrnövények elől. Az agrotechnikai követelményeknek leginkább a sűrűsoros vetés felel meg, amennyiben a vetést speciális sűrűsoros vetőgépekkel végzik. Ilyen a Szovjetunióban a „SZUB—48»-as vetőgép. Ebből azonban még kevés van. Jelenleg széleskörűen alkalmazzák a keresztsoros vetést, amely szintén elég jól biztosítja a vetőmag egyenletes elosztását a tenyészterületen. A keresztsoros vetésnél a vetőmagmennyiség egyik felét a táblán hosszanti irányban, másik felét erre merőlegesen vetik el. A" módszer egyik hiányossága az, hogy a szántás irányában nem egyenletes a magtakarás. Ezen felül, mivel a veközönséges keresztsoros vetés számos hibáját. Technikája egyszerű. Csupán előkészítőmunkát igényel. A kijelölt parcellán vízmosásoknak, csatornáknak, vizenyős helyeknek stb. nem szabad akadályozniuk a vetőgép, vagy gépcsoport egyenesvonalú haladását. Formája legyen négyszög, vagy téglalap, jól megjelölt, egyenes oldalakkal. Ha téglalapalakú a parcella, négyszögekre kell osztani. Mindegyik négyszöget egyik sarkán, a téglalap két hosszabb oldalán felváltva, cö- vekkel megjelölik. A vetőgépnek a négyszögek átlóin kell haladnia a cövekeknél, hol jobbra, hol balra fordulva. Az irányt az első fogásnál a cövekek mutatják. Átlós keresztsoros módszerrel legegyszerűbb négyszögalakú parcellán vetni (1. ábra). A vetőgép vagy gépcsoport a négyszög «A» sarkáról indul s az átlón halad a «B» cövek felé, de úgy, hogy ne közepével, hanem baloldalával érintse, amikor odaér. Ezután a négyszögön kívül jobbra kitérve majd balra kanyarodva kört ír le, a karót ismét baloldalával érintve tér vissza a négyszögbe s az első fogás mellett halad visz- sza. Amikor érinti a négyszög oldalát, egyhelyben 90 fokos fordulatot tesz. A belső kerék kanyarónak sugara azonos legyen a gép fogásszélességével. A vetőgép a vetést forduláskor is folytatja. Az első fogásra merőleges irányban, a fogást keresztezve halad ezután a négyszög másik oldaláig, majd újból derékszögben fordul s a már bevetett terület szélén halad tovább. így veti be az egész négyszöget, egyszerre keresztsorosan, további üresjárat nélkül. Legvégén körülszegi a parcellát. A vetőgép magládáját a parcella szélén, a fordulóknál töltik meg. Több négyszögre osztott téglalapalakú parcellán ezzel a módszerrel úgy vetnek, hogy a vetőgép az első négyszög cövekkel megjelölt sarkán derékszögben fordul s a következő négyszög átlóján halad a négyszög szemközti sarkán kitűzött cövek felé. Ott ismét derékszögben fordul és így tovább az utolsó négyszögig, ahol hurkosán, üresjárattal fordul vissza, mint egy négyszög esetén. A további munka már azonos egy négyszög átlós bevetésének munkamenetével (2. ábra), azzal a különbséggel, hogy a fordulás egyszer jobbra, egyszer balra történik. A munka befejezése után a parcellát szintén körülszegik. Ennél a módszernél a rendes keresztsoros vetéssel szemben négy helyett csupán egy üresjárat van s a munka elvégzéséhez szükséges idő 15 százalékkal kevesebb. Ez az időnyereség, különösen a kalászosoknál, rendkívül nagyjelentőségű. A celinai szovhozban az átlós kénél a módszernél csak 2.6 százaléka. Az új módszer a vetőgépek kopását is csökkenti s a régebbi módszerhez képest a parcella nagyságától és a vetőgép fogásszélességétől függően 15—30 százalékkal emeli a vetőgépek teljesítményét. Az üzem- és kenőanyagfelhasználás 10—15 százalékkal alacsonyabb. resztsoros vetésnél a kiszórás norma ugyanaz, mint rendes sorosvetésnél. A keresztsoros vetés másik módszerénél a kiszórási norma általában 10 —15 százalékkal magasabb. Az átlós keresztsoros vetésnél a forgók területe is jelentősen csökken. Közönséges keresztsoros vetésnél a forgók területe az egész parcella területének 12.2 százaléka, enA celinai szovhoz dolgozóit és szakembereit a gyakorlat meggyőzte, hogy az átlós keresztsoros vetés biztosítja a mag legegyenetesebb eloszlását a tenyészterületen. Ez a módszer ugyanakkor biztosítja a legegyenletesebb magtakarást is. (B. Jevsztratov, A. Szemjonov és A. Vjatkin cikkei nyomán.)
