Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-27 / 227. szám

Az épülő kommunizmus országéból A pártszervezetek halaszthatatlan feladatai A szovjet munkások, kolhozpa­rasztok, értelmiségiek; az összes szovjet emberek lelkesen támogatják az SZKP Központi Bizottsága tel­jes ülésének a szovjet mezőgazdaság további fejlesztéséről hozott határo­zatait. A városokból és a falvakból érkező jelentések azt mutatják, hogy a Központi Bizottság határoza­ta mind a szakmai, mind a politikai munkában fokozta a dolgozók ak­tivitását. Az SZKP és a szovjet kormány megteremti mindazokat az anyagi, technikai és szervezeti előfeltétele­ket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kolhozok, a szovhozok és a gépállomások az eddiginél is gyor­sabban fejlődjenek. A szovjet kor­mány jelentékenyen emelte az ál­lami begyűjtési árakat, a mezőgaz­daság sok új gépet kap a földmű­velés és az állattenyésztés további gépesítésére. A szovjet állam fokoz­za a kolhozoknak nyújtott agrotech­nikai és zootechnikai segítséget, fel­emeli a mezőgazdasági beruházások előirányzatait. Nem szabad azonban azt gondolni, hogy az új feladatok megoldása ki­zárólag anyagi és technikai feltéte­lektől függ. A mezőgazdaság előtt álló feladatokat mindennapi politi­kai és szervezőmunka nélkül nem lehet megoldani. A legmesszebbme­nő anyagi és technikai segítség, a legrészletesebben kidolgozott útmu­tatás sem hozza meg a kellő ered­ményt, ha a kolhozokban, a szov­hozokban és a gépállomásokon nem fokozzák a szervezőmunkát; Ezért rendkívül fontos, hogy a kolhozo­kat, a gépállomásokat és a szovho- zokat tapasztalt, kipróbált, becsüle­tes és odaadó vezetőkkel erősítsék meg, olyan vezetőkkel, akik meg tud­ják szervezni a gazdaságok munká­ját, értenek a káderek kiválogatásá­hoz, s egy-egy munkaterületre meg­felelő embereket állítanak. Ezt a feladatot mielőbb meg kell oldani. Ugyanilyen fontos feladat, hogy a pártmunkát közelebb hozzuk a ter­meléshez és hogy a kerületi párt- bizottságok egy-egy funkcionáriusa személy szerint felelős legyen a kol­hozok és gépállomások politikai és pártmunkájáért. A kerületi párt- aparátus munkáját úgy kell meg­szervezni, hogy egy-egy funkcioná­rius egy meghatározott gépállomás vagy kolhoz munkájával foglalkoz­zék és ennek a gépállomásnak vagy kolhoznak a helyzetéért feleljen. A politikai és szervező munka to­vábbi javítása érdekében fokozni kell a kolhozok, a gépállomások és a szovhozok alapszervezeteinek sze­repét, javítani kell az alapszervi titkárok kiválasztását és meg kell erősíteni a komszomol-szervezeteket. Különös figyelmet kell fordítani a kolhozokban, a gépállomásokon és a szovhozokban dolgozó nők között végzett politikai munkára. A jelenlegi viszonyok között, ami­kor a mezőgazdaság további fejlesz­tésének feladata össznépi feladat, minden pártmunkás köteles elsajá­títani a földművelés és az állatte­nyésztés alapismereteit. Ez nem je­lenti azt, hogy a pártmunkásnak ag- ronómusnak kell lennie, de értenie kell a mezőgazdaság szakmai kér­déseihez is. Az SZKP Központi Bizottságának teljes ülésén hozott határozatokat a pártszervezetek most tanulmá­nyozzák. A pártszervezetek a hatá­rozatok megvitatásával mozgósítsák a tagságot a mezőgazdaság konkrét feladatainak megoldására. A kom­munisták és a komszomoltagok is­mertessék minél szélesebb körben a párt útmutatásait a mezőgazdaság további fejlesztésével kapcsolatban és indítsanak lelkes munkaversenyt a terméshozamok emeléséért, a gaz­dasági év példás befejezéséért, a be­adási tervek^ határidő előtti teljesí­téséért. A pártszervezetek szilárdít­sák meg és szélesítsék ki kapcsola­taikat a kolhozokkal, gépállomások­kal és szovhozokkal, ismerjék meg jól a tömegeket, az embereket, szük­ségleteiket és igényeiket, s minden­ben támaszkodjanak a falu élenjáró dolgozóira. Ha így dolgoznak, sikeresen moz­gósítják majd a falu dolgozóit a me­zőgazdaság előtt álló feladatokra. Terven felüli acél a hazának A zaporozsjei dolgozók nagy ér­deklődéssel tanulmányozzák a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa 5. üléssza­kának határozatait és Malenkov elv­társnak, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa elnökének beszédét. A város' üzemeiben és építkezésein ezekben a napokban gyűléseket tartottak. A munkások, mérnökök és alkalmazot­tak közösen jelölték ki azokat a rend­szabályokat, amelyek előmozdítják a párt és a kormány által a szovjet nép elé tűzött feladatok gyorsabb meg­valósítását. Szavukat betartják. A «Zaporozs­sztaL-gyár kollektívája a termelési ciklus minden vonalán teljesítette júliusi tervét. A kohászok most még nagyobb lendülettel dolgoznak. A Martin-műhely pl. augusztus első de- •kádjában jelentősen túlteljesítette termelési feladatait. Az 1., 2., 3. és 4. kemence olvasztárai ezekben a napokban terven felül többszáz ton­na acélt csapoltak. A Martin-műhely kollektívája a nagyolvasztárokhoz és a hengeré­szekhez hasonlóan újabb kötelezett­ségeket vállalt és megfogadta, hogy azokat híven teljesíti. Gondosan tároljuk a burgonyát A felszedett burgonyát rötnd ideig szárítani kell. A szárítás idő­tartama az időjárástól függően lenet 20—30 perc, illetve 1—3 óra. A gu­mók szedés után még élénk életmű­ködést fejtenek ki és vizet párolog­tatnak el. Éppen ezért soha nem szabad a prizmázott burgonyát már az első napokban leföldelni, hanem a hűvös időjárás beálltáig szalma­takaró alatt *\kell lehűteni. A Szovjetunióban kétféle mó­don tárolják a burgonyát: földfeletti prizmában és veremben. Mindenfaj­ta burgonya jól áttelel, ha gondosan készítjük el a prizmákat. Az átválo­gatott burgonyát elegyengetett, fel­sepert, tiszta földre kell rakni. Prizmázás céljaira talajvízmentes, magasabb helyet kell kiválasztanunk. A prizmák orma az uralkodó szél irányában — észak-dél irányában — húzódjék. A Szovjetunióban használt méretek rendszerint a következők: szélesség 2 méter, magasság 0.8—0.9 méter, hosszúság tetszés szerinti, le­hetőleg nem több 7—10 méternél. A meg nem szikkadt burgonyát 1.25— 1.75 méter széles prizmákba szokták rakni. Fontos, hogy a prizmát helyesen takarjuk szalmával és földdel. A szalmát — lehetőleg száraz, tiszta rozs- vagy búzaszalmát — alulról felfelé rakják a prizmára, 40—50 cm vastag rétegben és vékony föld­réteggel takarják. 5—10 nap múlva — késői burgonyaszedés esetén azon­nal — 20 centiméterre vastagítjuk a földtakarót. A prizma ormát, míg a hőmérsék­let 4—5 Celsius fok alá nem süly- lyed, csak szalmával takarják. A prizma alá hosszirányban háromszög alakú szellőzőrácsot helyeznek, ame­lyet lécekből készítenek. Alapmére­te 25—30 centiméter. A szellőzőrács helyett sok gazdaságban a prizma hosszirányában, a prizma középvo­nalában 30 centiméter széles és 25—- 30 centiméter mély szellőzőcsatornát ásnak, amelyet ráccsal fednek. A közönséges burgonyaverem mélysége 1 méter, szélessége felül 1 méter, alul félméter. Szalma- és földtakarójuk vastagsága attól függ, milyen mélységben fagy át a talaj. A szalma- és a földtakaró ugyan­ilyen szélességben érjen túl a ve­rem szélén, hogy a burgonya oldal­ról ne fagyjon meg. Ha huzamos ideig, így például a nyári ültetésig akarjuk eltartani a burgonyát, a vetőgumót a veremben rétegezzük földdel. A verem- hosszú­sága ilyenkor rendszerint 10 méter, szélessége 1 méter, mélysége 1 mé­ter. A kiválogatott és osztályozott burgonyát elterítjük a verem porha- nyósra lazított aljára, majd 4—5 cm vastag földréteggel fedjük. A réte- gezést mindaddig ismételjük, amíg a verem meg nem tellik. A felső bur­gonyaréteg ne érjen a verem faláig. A földdel rétegezett burgonyával megtelt vermet 15—25 cm vastag, 20 —30 centiméterrel a verem szélén túl érő földtakaróval fedjük. Ahogy az idő hidegebbé válik, vastagítjuk a földréteget. Mire beállnak a fa­gyok, a földtakaró valamivel vas­tagabb legyen a talaj átfagyásának mélységénél, s ennek megfelelő szé­lességben érjen túl a verem szélén. Kemény fagyok esetén pótlólag szalmával vagy hóval takarjuk a vermet. A tárolt burgonyát havonként el­lenőrizni kell. Télen körülbelül plusz 3—5 Celsius fok hőmérsékleten kell tartani. Nulla foknál alacsonyabb és plusz 5 foknál magasabb hőmérsék­let már veszélyes. A prizma hőfokát prizmahőmérő­vel hetenként ellenőrzik. A burgonyaprizmát és vermeket nem célszerű^ túlságosan betakarni télire, mert könnyen befülledhet a burgonya. Az első fagyok után gyakran huzamosan felenged az idő. A földtakaró egy részét ilyen­kor el kell távolítani a prizmáról vagy veremről. Huzamos fagyos, sze­les időjárás esetén viszont hóval, szalmával, szérümaradvánnyal vas- tagítani kell a takaróréteget. 1. ábra: Oromszellőzésű és alul szel­lőzőcsatornáé burgonyaprizma. 1. Tel­je téli takaró. 2. Ideiglenes földta­karó. 3. Hőmérsékletellenőrző cső. 4. Szalmaréteg. 5. Burgonya. 6. Alsó szellőzőcsatorna. 7. Vízlevezető árok. 2. ábra: Verem földdel rétegezett bur­gonya eltartására,. (mérték centiméte­rekben). 1. Szalmaréteg. 2. Végleges földtakaró. 3. Első földréteg. 4. Hő­mérsékletellenőrző cső. 5. Burgonya. 6. Vízlevezető árok. MOZAIKOK A SZOVJET ÉLETBŐL KÉTEZER VÁROSLAKÓ SAJÁT HÁZAT ÉPÍT Frunzéban, Kirgizia fővárosában építőanyag áruház nyílt meg. Az új áruházban már az első napon a munkások és alkalmazottak százai vásároltak épületanyugot. Nyikolaj Andrejevics Trubin, a «Vörös Kohász-üzem kovácsa cse­repet vásárolt. Trubin háromszobás házat épít a zöld lomboktól árnyé­kolt Iskola-utcában. Az állam hosz- szúlejáratú kölcsönt adott neki az építkezésre. A ház már csaknem el­készült: felhúzták a falakat, elkészí­tették a mennyezetet, stb. . — Ebben a hónapban beköltözünk az új lakásba — mondja Nyikolaj Andrejevics örömtől ragyogó arccal. Frunzéban .öbb mint 2 ezer dol­gozó épít saját lakóházat. A LAKOSSÁG KÉNYELMÉRE Kazany Kirov kerületében közszol­gáltatási pavilon nyílt meg. Hasonló pavilonok nyíltak meg az idén Ka­zany Lenin-kerületében, a Szakszer­vezeti-utcában, a Sztálingrádi és Új­városi-utcában. Most e kerületek la­kosainak nem kell 5—10' kilométert utazniok a város központjába, hogy ruhát csináltassanak, vagy megjavít­tassák a cipőjüket. Kazány más kerületeiben vegy­tisztító- és ruhafestő átvevő helyek nyíltak meg. NÖVEKSZIK A TAKARÉK- BETÉTEK SZÁMA A szovjet emberek jólétének sza­kadatlan növekedését bizonyítja az is, hogy a takarékpénztárakban emelkedik a betétek száma és ösz- szege. Az irkutszki terület takarék- pénztáraiban csupán a folyó év első hat hónapjában több mint 45 millió rubelt helyeztek el a dolgozók. A területen az utóbbi három év­ben 32 új takarékpénztár nyílt meg ŰJSZABÁSŰ RUHÁK A gorkiji területközi modellház művészei új szabású hímzett ruhákat, kosztümöket és felöltőket terveztek a gyermekek számára. Nyina Anannyeva komszomolka még csak rövid idő óta modellező- művész, de gyermekfelöltő modelljét a művészeti tanács máris elfogadta. Tamara Szokolova komszomoltag Ízléses nőiruhamodellt, Ligyija Jer- makova leányfelöltő-modellt készí­tett. A két fiatal művésznő modell­jeit szintén kiválónak értékelték. A Modellház 63 gyárnak dolgozik. Az utóbbi időben csupán a gorkiji 1. sz. kcnfekciósüzem körülbelül 60 ú,i szabású ruha gyártását kezdte meg. KÉTEZER GYÓGYÁSZATI INTÉZMÉNY Az idén a Szovjetunióban 2 ezer új kórházat, poliklinikát, szülőott­hont, napközi otthont, bölcsődét és szanatóriumot építenek. Moszkva környékén gyönyörű er­dőövezetben épül egy 400 ágyas kórház. A főépület tízemeletes, á szárnyak pedig kilencemeletesek lesznek. A termésátlagot lényegesen befo­lyásolja a vetés módszere. A helyes vetési technika megköveteli, hogy a magtakarás mélysége összhangban legyen a talajnedvesség mélységé­vel, egyenletes legyen a magtaka­rás, valamint a vetőmag elosztása a tenyészterületen. Csakis ezek a fel­tételek biztosítják a növény normá­lis fejlődését az egész vegetációs időszakban. Rendes, 15 centiméteres sorközü sorosvetésnél egyik növény elnyom­Gabonafélék átlós keresztsoros vetése tőgépek »vetélős« módszerrel halad­nak, sok az üresjárat, nagy a forgó­szélesség, megnő az üzemanyagfo­gyasztás stb. A Rosztov-területi celinai szovhoz- ban és egyes más szovhozokban már évek óta sikeresen alkalmazzák a gabonafélék átlós keresztsoros veté­sét. Az átlós módszer kiküszöböli a ja a másikat, a sorközök elgyomo­sodnak, a gyomnövények nagymeny- nyiségű talajnedvességet és tápanya­got szívnak el a kultúrnövények elől. Az agrotechnikai követelmé­nyeknek leginkább a sűrűsoros ve­tés felel meg, amennyiben a ve­tést speciális sűrűsoros vetőgépek­kel végzik. Ilyen a Szovjetunióban a „SZUB—48»-as vetőgép. Ebből azonban még kevés van. Jelenleg széleskörűen alkalmazzák a keresztsoros vetést, amely szintén elég jól biztosítja a vetőmag egyen­letes elosztását a tenyészterületen. A keresztsoros vetésnél a vetőmag­mennyiség egyik felét a táblán hosszanti irányban, másik felét erre merőlegesen vetik el. A" módszer egyik hiányossága az, hogy a szán­tás irányában nem egyenletes a magtakarás. Ezen felül, mivel a ve­közönséges keresztsoros vetés szá­mos hibáját. Technikája egyszerű. Csupán előkészítőmunkát igényel. A kijelölt parcellán vízmosások­nak, csatornáknak, vizenyős helyek­nek stb. nem szabad akadályozniuk a vetőgép, vagy gépcsoport egyenes­vonalú haladását. Formája legyen négyszög, vagy téglalap, jól megje­lölt, egyenes oldalakkal. Ha téglalapalakú a parcella, négyszögekre kell osztani. Mindegyik négyszöget egyik sarkán, a téglalap két hosszabb oldalán felváltva, cö- vekkel megjelölik. A vetőgépnek a négyszögek átlóin kell haladnia a cövekeknél, hol jobbra, hol balra fordulva. Az irányt az első fogásnál a cövekek mutatják. Átlós keresztsoros módszerrel leg­egyszerűbb négyszögalakú parcellán vetni (1. ábra). A vetőgép vagy gép­csoport a négyszög «A» sarkáról in­dul s az átlón halad a «B» cövek fe­lé, de úgy, hogy ne közepével, ha­nem baloldalával érintse, amikor odaér. Ezután a négyszögön kívül jobbra kitérve majd balra kanyarod­va kört ír le, a karót ismét balolda­lával érintve tér vissza a négyszög­be s az első fogás mellett halad visz- sza. Amikor érinti a négyszög olda­lát, egyhelyben 90 fokos fordulatot tesz. A belső kerék kanyarónak su­gara azonos legyen a gép fogásszé­lességével. A vetőgép a vetést for­duláskor is folytatja. Az első fogásra merőleges irányban, a fogást ke­resztezve halad ezután a négyszög másik oldaláig, majd újból derék­szögben fordul s a már bevetett te­rület szélén halad tovább. így veti be az egész négyszöget, egyszerre keresztsorosan, további üresjárat nélkül. Legvégén körülszegi a par­cellát. A vetőgép magládáját a par­cella szélén, a fordulóknál töltik meg. Több négyszögre osztott téglalap­alakú parcellán ezzel a módszerrel úgy vetnek, hogy a vetőgép az első négyszög cövekkel megjelölt sarkán derékszögben fordul s a következő négyszög átlóján halad a négyszög szemközti sarkán kitűzött cövek fe­lé. Ott ismét derékszögben fordul és így tovább az utolsó négyszögig, ahol hurkosán, üresjárattal fordul vissza, mint egy négyszög esetén. A további munka már azonos egy négyszög át­lós bevetésének munkamenetével (2. ábra), azzal a különbséggel, hogy a fordulás egyszer jobbra, egyszer bal­ra történik. A munka befejezése után a parcellát szintén körülszegik. Ennél a módszernél a rendes ke­resztsoros vetéssel szemben négy he­lyett csupán egy üresjárat van s a munka elvégzéséhez szükséges idő 15 százalékkal kevesebb. Ez az időnye­reség, különösen a kalászosoknál, rendkívül nagyjelentőségű. A celinai szovhozban az átlós ké­nél a módszernél csak 2.6 százaléka. Az új módszer a vetőgépek kopását is csökkenti s a régebbi módszerhez képest a parcella nagyságától és a vetőgép fogásszélességétől függően 15—30 százalékkal emeli a vetőgé­pek teljesítményét. Az üzem- és ke­nőanyagfelhasználás 10—15 száza­lékkal alacsonyabb. resztsoros vetésnél a kiszórás norma ugyanaz, mint rendes sorosvetésnél. A keresztsoros vetés másik módsze­rénél a kiszórási norma általában 10 —15 százalékkal magasabb. Az átlós keresztsoros vetésnél a forgók területe is jelentősen csök­ken. Közönséges keresztsoros vetés­nél a forgók területe az egész par­cella területének 12.2 százaléka, en­A celinai szovhoz dolgozóit és szakembereit a gyakorlat meggyőzte, hogy az átlós keresztsoros vetés biz­tosítja a mag legegyenetesebb elosz­lását a tenyészterületen. Ez a mód­szer ugyanakkor biztosítja a leg­egyenletesebb magtakarást is. (B. Jevsztratov, A. Szemjonov és A. Vjatkin cikkei nyomán.)

Next

/
Thumbnails
Contents