Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-26 / 226. szám

Szombat, 1953 szeptember 26. SOMOGYI NÉPLAP 3 Mozgósítson az őszi munkákra a somogyszili tanács A falu dolgozói előtt álló őszi munkák silleréiben. nagy munka bárul községi tanácsainkra. A minisztertanács az őszi mezőgazda­sági munkák végrehajtásáról szóló határozatában a munkák irányítá­sáért a helyt tanácsokat teszi fele­lőssé. A községi tanács végrehajtó bi­zottsága, elsősoriban a vb.-elnöke tartozik felelősséggel a pártnak és az államnak. ■Somogysz.il község tanácsának biztosítania kell, hogy á község az «előirt határidőre teljesítse; vetési tervét. A községnek el keld Vetni 2021 hold őszi gabona- és takar- mánylféleséget. Ez a munka komoly szervezettséget és fel1 észül'teéget kíván a tanácstól és a dolgozó pa­rasztoktól. Ha azonban a községben megvizs­gáljuk a tanács munkáját, megálla­píthatjuk hogy a tanács végrehaj­tó bizottsága távolról sem tátit meg mindent a minisztertanács határo­zatának maradék nélküli végrehaj­tása érdekében. .Scxmodi Gáza elv- társnak, a tanács elnökének az a véleménye, hogy a határban jól, kifogástalanul halad a munka, nincs semmi hiba, nincs lemara­dás, nincs szükség a parasztság biztatására. Ugyanígy vélekedik a tanács titkára, Tulok József elv­társ is. A valóság az, hogy a község dol­gozó parasztjai az ősszel bevetendő terü!M,n&k 50 százalékán elvégez­ték ugyan a vetőszántást, de ko­moly mértékben elmaradtak a ve­téssel. Szerdáig az ossz vetésterü­letnek mindössze két-három százalé­kán került földbe a mag. Az őszi­árpa vetésének határidejétől 6 nap van hátra, de a 287 holdból alig 30 holdat Vetettek el, A 320 hold rozs vetásét még meg sem kezdték a községfen. A takarmánykeverék ve­tésnek nár rég lejárt a határ­ideje, db szerdáig a 110 holdból csak 27 holdat vetettek el. Vissza van inéi 15 hold luc ma vetés is. Ezt nyilván nem lehet jó ütemnek nevezni. A harragság, az elbizakodott­ságot, öielégültséget szült a tanács vezetőinél. A községben olyan né­zettek teyedtek el; „száraz, a foto, nem erdfernes vetni, várjunk az eső­re’1. A községi tanács nem figyel fel az ilyen lángokra és nem is harcol ellene. A mezőgazdasági állandó- bizottság tagjai 'Sem mutatnak pél­dát a dolgozó parasztoknak. A ta­nácselnök tudomása szerint. már v&lamennji állandó-bizotsági tag elvetette fesziár,páját. A valóság: Kelemen, József a mezőgazdasági állandó-biKottság tagja is esőre vár, azért nem fog hozzá a vetés­hez. Pozsár József, az állandó-bizott­ság elnöke elmondja, hogy jófor­mán még ,izit sem tudja, mi' az áiF landóbizotteág és mi a feladata. Ritkán tartják meg az állandó-bi­zottsági üKseket is. iSomodi elvtársat terheli a fele­lősség azéit is, hogy a tartalék- térüiteknék. még csak 30 százalé­kát hasznosították. Rosszul szer­vezik a betakarít ás i munkálatokat is. A cukorgyár például elrendelte a cukorrépa szedését, de lassan megy az átvétel, s így összetorló­dik a. munka, nem haliad kielégítő­en a szántás-vetés. Lemaradás van az őszi termé­nyek begyűjtésénél is. A burgonyá­nak 74 százalékát felszedték a be­gyűjtési tervet azonban 40 száza­lékra teljesítették. A napraforgó be­takarítását 80, a begyűjtési tervét 30 százalékra teljesítették A tanács vezetői sürgősen vesse­nek véget a munkájukban lévő tűr­hetetlen hanyagságnak, nemtörő­dömségnek. Dolgozzanak lelkiisme­retesen. Minden nap, minden óra késés helyrehozhatatlan károkat okozhat. Zúzzák szét az ellenség híresztelését, a „várakozási’1 hangu­latot, minden, erővel fogjanak hoz­zá a vetéshez. A tanács, a mező­gazdasági állandó-bizottságot és a jói dolgozó parasztokat aktivizálja, biztosítsák, hogy az ősziárpát szep­tember 30-ig minden körülmíányea között elvessék. Szervezzék meg jobban az ősizihúza és rozs vetési munkáját is. A tanács vezetői és a dolgozó parasztok a minisztertaná­csi határozat végrehajtásával já­rulhatnak hozzá leginkább a kor­mányprogramra megvalósításához, az életszínvonal további emelésé­hez. Zetor traktorra szerelhető, újmintájú kultivátort fog gyártani iparunk A martonvásári kísérleti gazdaság­ban és a hajduszoboszlói tangazda­ságban az elmúlt napokban kísérle­tezték ki a Zetor traktorra függeszt­hető, úimintájú kultivátort, amelyet a jövőben mezőgazdasági gépiparunk sorozatban fog gyártani. Az újmintájú kultivátor súlya az előbbinek csupán 45 százaléka, Ze­tor traktorra, vagy minden, hidrauli­kával ellátott, három pont felfüggesz­tésű univerzális traktorra függeszt­hető. Az újmintájú kultivátor 4.2 méter szélességben kapál és a sara- bolókéseket a növénysoroknak meg­felelően állítani lehet. A Begyűjtési Minisztérium jelentése az ősziek begyűjtéséről Döfj!Ózó parasztságunk a be­gyűjtés terén sok helyen már ed­dig is igen szép teljesítménnyel segít lelte 'elő a Ikormányprogramm megvalósítását. Különösen oK ér­teik >el jó eredményeket, ahol a páirf éls a tanácsi sziervek, valamint a begyűjtési állandó bizottságok megiismerteí/télk a dolgozó parasz- sággial kormányunk intézkedéseit. Igen jó munkát végzett a napra­forgó- és a ,burgonya,Legyűjtésben Gyek megye. A megye napraforgó- begy iijtésii tervéit 73 százalékra, burgonyabegy,üjtési tervéit 44.2 száztalfékra teljesítette. Vlainmiak azonban olyan megyék, járások éls községek, ahol nem lát­tak kellő lendülettel a begyűjtési terveik teljesítéséhez. Különösen gyönge munkát végez a kukorica- begyűjtés terén Fejér, Komárom, Vas, Somogy és Veszprém megye. Ez,e|kbén a megyéikben — annak éltemére,. hogy sok községben a kukorica törésével igen előreha­ladtaik — a kukoricabegyüjtésí ter­vék teljesítésével szégyenletesen elmaradtak. A kukorícabegyüjtésben a me­gyék rangsora a következő: 1. Szolnok 2. Bács 3. Heves 4. Csomgrád 5. Nógrád 6. Pest 2. Bor­sod 8. Hajdú 9. Zala 10. Békés lí- Győr 12. Szabolcs 13. Baranya 14. Tolnia 15. Veszprém 16. Somogy 17. V,as 18. Komárom 19. Fejér. A napralorgóbegyüjtésben a me­gyék rangsora a következő: 1, Győr 2. Zala 3. Vals 4. Vesz­prém 5. Somogy 6. Heves 7. Bara­nya 8. Csongrád 9. Fejér 10. Szol­nok 11. Tolna 12, Nógrád 13. Bé- kéis 14. Komárom 15. Pest 16. Bor­sod 17. Bács 18. Hajdú 19. Sza­bolcs. A burgonyabegyüjtésben a me­gyéik rangsora a következő: 1. Nógrád 2. Vas 3. Győr 4. Tol­na 5. Csongrád 6. Zala 7. Pest 8. Szabolcs 9. Somogy 10. Báránya 11. Fejér 12. Heves 13. Szolnok 14. Borsod 15. Békés 16. Komárom 17. Veszprém 18. Hajdú 19. Bács. Őszi istállótr ágy ázás és műtrágyázás Erősödik, fejlődik a büssüi Zalka Máté tszcs takarmánykeveréket. Az idén job. Az istállótrágyázás terén különö­sen az elmúlt évben jelentős előre­haladást értünk el, de a helyes idő­pont megválasztása és a végrehajtás terén még sok a tennivaló. Az istál­lótrágyázásnál a kihordást ugyanis sok esetben nem követi annak azon­nali bemunkálása. A szántóföldön kupacokba rakva hosszú ideig hever az istállótrágya, miközben kilúgozó- dik, értékét veszli.Ez a veszteség ki­rívó esetekben 70 százalékos érték- csökkenést is elérhet. A trágya kihordását helyes mun­kaszervezéssel úgy kell végrehajtani, hogy az a késő őszi növények beta­karításának fő időszakáig bemunká- l lásra is kerüljön. Érce vonatkozóan í a minisztertanácsi határozat határ­A büissüi határban, a szépf.elk- véisű, tier máiké ny szántóföldek, a rajlta dolgozó szorgos nép munká­jának igyümölíc'sie pár évvel ezelőtt még ai kulálkioka't, föUdbirt okoiso'kat gazdagította. 1945-ben a szovjet katonák szabadságot hoztak a nép­inek. A dúsan termő fekete földie­kéit birtokukba vetítek, a volt cse­lédeik, az egykori kisemmizettek. Három évvel ezelőtti pártunk úitmútlalilástf nyomán több dolgozó parastztesáfád Büssüben is ,a nagy­üzemi gazdálkodást váí'ai&z'toitta: me.ga'lakullt1 ,a Zalka Máté termelő- szöveííkezeíi csoport. Uj harc kez­dődőit1! aí iszebb, vídámabib éílletért, -a pairaisztság felemelkedéséért. A h/aircblainl jljvirőí-évrie teirőlsödölt't a csoport. A múlt év őszén 15 .os&i- Jáddial erősödött a tszcs. Egyetlen nagy családdá forrt össze a tagság Egyre többet segít a ,bő termésért vívott harcaikban munkásosztá­lyunk falusi bástyája, aj gépállo­más. Igaz, hogy az első esztendők­ben még több ki,s darabban álló földjükön nem tudták Itleijesen *ki- haszInáíSni a traktort, de iaz idén eb­ben ik változás történt. A tarta- ’léklecüHetlkéint kezelt egy 'tagban lévő földeket ’kicserélték a cso­port iszétszárt földjeivel. Ezentúl isaklkia'I könnvebb desz ,a munlka, al- kalmaznii tudják_a tábSás vetésfor­góit. A nagyüzemi gazdálkodás már az idei évben is kedvezően érez­tette hatását. A csoport földjein nagyobb vodlt ,a termésátlag, mint tárja ,a 'belső tiartalékoíkat. A cso­port na1 k — bár jelentős építkezést hajtott végre — nincsen állatai tar­tozása. 1953-ban saját erőforrásból építélteik fed egy 27 iméieir hosszú­ságú siertéisfiaztatót. Ezzel mintegy 58 ezer foriinítolt takarítolttalk meg. A sertiéshízilialásbóíl már &z idén mintegy 60 ezer forint bevételire számítanak. Nagy József elvtárs, ^ csoport elnöke úgy iszámol, hogy 10 fo­rintnál is 'többét' osztanák már az idein munkaegységenként. A csoportban következetesen betartják a szövetkezeti demokráciát Az elnök és a vezetőiséig a tagság megkérdezése nélkül isemilyen fon­tos ügyben item intézkedik. A szö­vetkezét tagsága dönt minden kér­désben. Ez a fő forrása elért ered­ményeiknek. Nagy elvtárs, a 'tszcs elnöke uiz efeőlk között van mun­kákban dis. Szorgalmasan dolgozik a többi taggal, együtt- A tágok sze­retik ,éis követik vezetőjüket1. A komimunás'tlák a csoport élharco­sai, őlk harcoknak a,z e3ső is orokban, a bagóik jólétének növeléséért. A Csoporti tagsága élénk figye­lemmé! kísérte a ermélőíszövetke­zetek éls gléipálllomiásiak élenjáró dolgozóinak harmadik országos ta­nácskozását. Most az eddiginél is sokká® nagyobb lehetőségek tá­rulnak eléjük .gazdagodásukat Il­letően. Méglnlkább kibaisznállják a kormány fokozott támogat ásá’tí, a gaizldalslági adottsájgokait. A jövő éviben az ideinek kétszeresére őiszibúzából 12.80, tavasz búzából 11 mázsás átlagtermést ért él. A község egyéni gazdáinál llényege- sen 'alacsonyabb vollt ,a 'termésát­lag. A jövedelem számbávéítlelédél is a csoporttá,goik javára billen a mérleg. Búzából 6.5, árpából 0.85 kg, cukorból!' 40 deka, takarmány­répából 8 kg, szénából 10 kg jut egy-egy munkaegységre. Megfelelő épüieltekíkél, 'tekintélyes áílatálilo- mánnyal büszkélkedhet a csoport i'agsága. A 202 hold földre — eb- bőJ 148 hold a szántó — jut 28 szarvasmarha, 81 sertés, 18 ló, 140 darab baromfi. Jelenleg 6 te­nyészbikát nevel és 11 sertést hiz­lal a csoport szabadpiacra. Az ál­latállomány számára észszerűen biztosítják ,a 'téli ábrák- és szálas- takarmányszükségletet. A csoport .■saját erejéből készíti él a 150 köb­méter ürtartálmú betonsdtót. A csoport tagsága a jövedelme­zőbb gazdálkodás érdekében fel­eiig szép jöVedelem jut1 az idén. is a Üsiz-hen. Milyen jővedellime van egy tsz- c sál adnak? Decisi Jáino’s, a tszcs együk 'sziorigaímais tagja, npgyedma- gávail dolgozik a közösben. Októ­ber 1-ig eziernéí' is töbib tesz a' .munkaegységük. A 'természetbeni osztalékuk mintegy 65 mázsa bú­za, 8.5 mázsa árpái, 80 mázsa ta­karmányrépa, 100 mázsa .szálas- takairmány. Cukorból1 több mint 4 mázsa jut1 Deosiékmelk. Szép jöve­delmié lesz Molnár Jánosnak,. Be- tényi Péterinek és a többi tagnak is. A tszcs tagjai tudják azt is, ahhoz, hogy jövőre még több jövedelem jusson, legelső feladatuk az időbeni vetés Eddig elvetették 10 boflld ősziár- pát, 10 hold rozsot, 10 hold szer­ződéses panonbü'klkönyt és 5 hold I időket szab. 1 uiauyirvc v CLCÄCr*- Jr\.L 1U.CH jazu— J ban tudják az agrotechnikai mód- ,Az istállótrágya termésfokozó szereket is alkalmazni. A 60 hold tása akkor a legeredmenyesebb, búzát teiijes egészében (keresztse rosan vetik éis műtrágyát is hasz­nálnak. A búzái alá fellszántioltt'ak már 36 Holdat. Célul tűzték ki, bogy jövőre 6 hetemként pénzieiMeget ofszthnak a munkaegységeikre. Jobban fejlesz tik a közös állatállomány mellett a háztáji gazdaságot is. Minden háztáji gazdaságban iets,z 'tehén, ■anyakoca és baromfi. — .Nagy jeííemtősége van annak, hogy saját magunk vásárolljUk meg szükséges tenyészállatainkat. Sa­ját 'magunkon tíapasziláitUk, hogy például! a mullt évben 10 olyan te­henet ruháztak ránk, amelyeket most ki kell selejteznünk. A 36 ezer forinton — ennyibe került a törzsállomány —-mi 18 tehenet vásároltunk volna. Eddig néha úgy éreztük: egyes szerveik megkötik a kezünket. A bank is sok bosszú­ságot: okozott, sokszor megkérde­zésünk nélkül vitte el pénzünket, Panaszunk van a 'különböző vá®a- ílaifokra is. így például a 14 mázsa leszállított ős.züborsönk árát' még máig sem kaptuk meg, sőt a válla­lat többszöri sürgetésünk eClenére mé|g a saját zsákjainkat sem küldte vissza. Ha ezek ai rendelŰenesséigék megjszűnmek, eredményesebb tesz igazd'álkodásunlk, több lelsz a jövé­delmünk — mondja Nagy József elivtárs. A tél folyamán az 500 négyszög­öl terüíletem fekvő h'áüas’javat rénd- 'behölzzák és azt m,égegyszeresére növefik. így a jövő évtől kezdve halgazdasága is lesz a csoportnak ami megint szép pénzforráshoz jut­tatja a tagságot. A jövő évben 5 h olid szőlőt és gyümölcs őst tele- pi-temdk. Előrelátó módon számolgat, <ter- vezígef a ZaQka Máté 'tszcs Itaigsiá- ga, hogy feilvirágozzék ,a csoport. Nincsen ingadozás náluk. Közülük egyetlen tag sem gondolt .a 'kilé­pésire. Eredményeik az egyéni gaz­dák körében is irigylésre találták. Már többen hangoztatták, hogy az ősszel1 ők is a csoport 'tagjai 'lesz­nek. Fodor Imre már jelentkezett a csoportnál felvételre. Napról-napra erősebbé, gazda­gabbá válik a csoport és egyre szebb,, gyümölcsözőbb jövedelmet, szébb és boldogabb életet jelent tagjainak. ha­legeredményesebb, ha a trágyázást augusztus, szeptember hónapokban végezzük. Ekkor még a talajban lévő szervezetek életműkö­dése erőteljes és az istállótrágya hu­musszá való átalakulása rövid idő alatt megtörténik. Késő ősszel, vagy télen ez a folyamat lassúbb. A ren­delkezésre álló istállótrágyát tehát legkésőbb az őszi mélyszántás befe­jezéséig fel kell használni. Téli és tavaszi trágyázást ne alkalmazzunk, tavasszal esetleg fészektrágyázásra lehet a trágyát felhasználni. A ren­delkezésre álló istállótrágyát első­sorban azokra a területekre kell fel­használni, ahova szervestrágya-igé- nyes növények kerülnek. így a ká­posztarepce, a nyári és őszi keverék­takarmányok, gyapot, cukorrépa, kender, kukorica és takarmánynövé­nyek alá. A kukorica alá elsősorban akkor adjunk közvetlen istállótrá­gyát, ha utána őszi kalászost vetünk. A munka folyamatos végzése ér­dekében a trágyakihordás idejére összpontosítsunk minden gépi, foga- tos és kézierőt. Az istállótrágya be- munkálásának legsúlyosabb felada­ta, hogy a trágyakihordás, teregetés és alászántás folyamatosan és gyor­san történjék, vagyis a trágya a kihordástól számított 24 órán be­lül alászántásra kerüljön. A szervestrágyák használatán kí­vül a nagy termések egyik fontos előfeltétele a műtrágyák használata. A humuszban szegény talajokon, vagy ahol az elővetemény után na­gyobb mennyiségű gyökérmaradvá­nyok vannak, használjunk pétisót. Szuperfoszfátot azon őszi kalászos vetésekhez alkalmazunk, amelyek előveteménye pillangós, vagy a talaj egyébként humuszban túl gazdag, vagy ha az elővetemény istállótrá­gyázásban részesült. Az őszi gabona­féléken kívül a szuperfoszfát őszi felhasználása szükséges a cukorrépa, len, repce, gyapot stb. esetében. Min­den esetben a talaj tápanyagtartal­mától függően állapítjuk meg a kát. holdanként kiszórandó mennyiséget, mely általában 100—200 kg között mozog. Célszerű az őszi. szántással egyide­jűleg a 40 százalékos kálisó haszná­lata is. Ezeket alkalmazzuk az őszi kalászosoknál homok- és láptalajo­kon, valamint a tavasszal elvetésre kerülő rizs, dohány, gyök-, gumós-, olajos- és rostnövények alá. A kát. holdanként adagolandó mennyiség általában 40—80 kg. Kél évi börtönre Ítélték a tszcs ellen izgató, él Megyénk dolgozó parasztsága az őszi szántás-vetés mielőbbi befejezé­sén munkálkodik. Tudják azt, hogy aki időben vet, bő termést arat. Az idei tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy ahol időben, jól megmunkált talajba került a mag, gazdagabb ter­mést takarítottak be. Egyesek azon­ban igyekeznek dolgozó parasztsá­gunk munkáját gátolni. Félrevezetés­sel, rémhírkeltéssel igyekeznek a dolgozó parasztok munkakedvét csökkenteni. Sőt egyes helyeken, mint pl. a kapolyi termelőszövetke­zetben Pintér Imre, aki 1952-ig 20 hold földön gazdálkodott és a .múlt­ban csak a község módosabb gazdái­val s a jegyzővel tartotta a kapcso­latot, a közös vetés ellen uszított. Pintér Imre ellenséges demagó­giával, igyekezett a község és a tszcs tagjait megnyerni, maga mellé állí­tani. Mint termelőszövetkezeti cso­porttag szeptember 12-én, amikor a tszcs vezetősége a vetés megkezdésé­ül beszélt, olyan kijelentéseket tett, hogy mindaddig nem hajlandó vetni, ameddig mindenkinek ki nem oszt­ják korábbi ingatlanait. De nemcsak az ő számára, hanem a többi tszcs- tag számára is. Ő úgy vélekedett, hogy a minisztertanács határozata reá nem vonatkozik. Minden dolgozó paraszt tudja, hogy a vetés elodázó lent a közösségnek, de áz egyének­nek is. A tszcs-tagok érdeke ellen vétett akkor, amikor a vetés halo­gatására szervezte a dolgozókat. Egyetlen tszcs-tag számára sem lehet közömbös, hogy mikorra kerül a földbe a mag. Egyes növényfélesé­gek vetésénél így is súlyos elmara­dás mutatkozik. Az ősziárpa vetését már be kellett volna fejezni. A rozs és az őszibúza vetéséhez is már hozzá kellett volna kezdeni, hiszen mindenütt tapasztalhatták a korai vetés előnyét. Pintér Imre hangoskodása miatt a termelőszövetkezeti csoport későn tudott hozzákezdeni a gépállomás dolgozóinak segítségével az ősziárpa vetéséhez. De ezen túlmenően Pintér Imre a tszcs-tagságot úgy is megkárosította, hogy az ő portáján csépelt 6—7 kocsi szerződéses borsóból 288 kg-ot el­tulajdonított. A tabi járásbíróság Pintér Imrét a termelőszövetkezet elleni izgatásért és a társadalmi tulajdon ellopásáért 2 évi börtönbüntetésre, 500 forint pénzbüntetésre és a közügyektől 3 évi eltiltásra ítélte. Nem tűrhető, hogy Pintér Imréhez hasonló egyénék kárt okozzanak a közösségnek, a termelőszövetkeze- sa, minden napos késedelem méter-1 teknek. Az ilyenek felett a bíróság- mázsákban lemérhető veszteséget je- j nak kell ítélkeznie.

Next

/
Thumbnails
Contents