Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-26 / 226. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP Szombat. 1953 szeptember 26. Lelkeshangú könyvismertetés a Texil- művek Marx Károly-úti leányotthonában A Kaposvári Textilművek Marx Károly-úti leányotthonának lakói már tübbizben kérelemmel fordul­taik a megyei békebizottsághoz, hogy könyvek megismertetésével, segítsék őket békeharcos munkájuk­ban. .A békebizottság eleget 'tett ké­relmüknek é.s szeptember 22-én a Marx Károly-úti1 leányotthonban közel 100 dolgozó fiatal ismerked­hetett meg Földes Péter „Ka­nyargós Dráva“ című regényével. A könyvet, annak jelentőségét Sza­bó Gyula gimnáziumi tanár ismer­tette. Bevezetőben a társadalmi fejlődéssel foglalkozott Szabó elv- társ, hogy a hallgatók jobban meg­érthessék: Földes Péter könyvét, s 1 annak célját. Előadása során ma­gyarázó szöveggel szemelvényeket olvasott fel a könyvből. Az előadás után számos hozzá­szólás hangzott el. Csók Mária leány társai nevében szólt. — Föl­des Péter könyvét kollektíván olvas­suk el. Mór ez az egykét szemel­vény is megmutatta, hogy milyen az élet Jugoszláviában és hogy. ott is harcolnak 'a békéért. Mi _ .nem akarunk Tóki Erzsi sorsára jutni. Ahhoz pedig béke kell. Éppen ezért a Marx Károly-utcai otthon leá­nyai nevében párosversenyre hívom a Kanizsai-úti leányotthon tagja­it, hogy még jobb minőségben, még többet terrúeljünk, hogy ezzel 'hoz­zájáruljunk a békeharc sikeréhez. Horváth Jánosba, kartoló dolgo­zó így beszélt: „Nagyon szeretem a könyveket. Most olvastam a Rosen­berg házaspárról. Nagyon szívbe- markoló volt az a rész, ahol azt oP vastam, hogyan szakította’ él őket gyermekeiktől. A Rosenbergékről szóló könyv arra figyelmeztet, hogy még elSiZántabban harcoljak a bé­kéért, Ezért, fogadom most meg, hegy eddigi 101 százalékos teljesít­ményemet tovább növelem és ver­senyre hívom Kalota Mária mun­katársamat, hogy termelési ered­ményünk fokozásával bizonyítsuk be, hogy jó békeharcosoki vagyunk. Mindnyájan arról beszéltek: szeretik a könyvet és egy-egy fő­hős példás magatartása újabb erőt ad nekik a békdharcban, újabb érőt ad feladataik megoldásában. Bár hosszú ideig .elhúzódott a megbe­szélés, a nagy érdeklődésben észre sem vették az idő múlását. Egyre telkesebben bfszéltab a könyve - ről, munkájukról. Legieisősoitblan azért, mert tég­lagyár vezetői nem törődnek a mozgalom fejlesztésével és a .szta- Ihlamo v-mo zgaíom elfte rje sztiős é vei. Pedig üziemünlkniek számos olyan dolgozója; van, aki .sztahanovista szinten, vagy azon felül teljesíti noirmájált. így például .a kihordó- "bnigád vaíamemnyi tagja átlagosan 145 százalékra1, sőt azon felül tel­jesíti normáját, úgyszintén a be- bordóbTigád iis átlagosan 133 szá­zalék felett teljesít. Mégjils, mi lehet a mi .téglagyá­runkban a hiba, miért nincs az üzemmeik sztahanovistája? Azért, mert a tégi«.gyár vezetősége, párti szervezete és- üzemi bizottsága al­szik, nem tartja fontosnaik ,a szta- haniovfeta-moágálom élterjesztését, az új sztahanovisták kinevelését. Vájjon hogyan akarják .a tahi tég­I lagyár vezetői kielégíteni a dolgo­zó nép és az épülő üzemek áfilan- dóan növekvő igényeit, ha nem foglalkoznak a sztahanov-mozga- Iom elterjesztésével és kiszélesí­tésével!? Pedig tudniok kellene azt, hogy a sz'tahanov-mozgalom, a sztahanovista munkamódszerek alkatm-azása .egyik 'Legdöntőbb fel­tétele a terv teljesítésének, illet­ve túlteljesítésének. Ezért feltét­lenül szükséges, hogy a mi üze­münk vezetői is foglalkozzanak többet a sztahanovista munkamód­szerek elterjesztéséről, az új szta­hanovisták kinevel éséveil. Ezzel .még szebbé, gazdagabbá teszrk dolgozó népünk életéit és harcol­nak pártunk és kormányunk pro- gramm jániak megválósítás á ért. ífj. Port János levelező, tabi téglagyár. Üdülés után friss erővel látom el feladatomat A Somogymegyei Malomipari Egyesülés dolgozója vagyok és mint főgépész dolgozom a siófoki mai ómban. Már 73 éves vagyok és 60 éve dolgozom a szakmában, de csak a közeimülíba-n jutott ré­szemre az u megtiszteltetés, hogy a szakszervezet részéről, pártunk és kormányunk jóvoltából Hajdú­szoboszlón 14 napi jutalomüdüilés- ben vehettem részt. A mufft rend­szerben erre nem volt lehietőisé- gem és nem js törődött akkor 'sen­ki a'z egyszerű doffgozólk egészség­védelmével. Ma azonban gyógyfür­dőben üdültem és kezeltettem ma­gamat, hogy reumatikus fájdalma­imtól megszabaduljak. Ezt legna­gyobb részben el is értem és az üdülés után friss erővel .láthatom el a reám bízott feliadatot. Az üdülőben e Illőit ott 14 map alatt meggyőződtem arról, hogy a beutalt üdülőkről miniden téren a leg'Mkiismeretesebben, a legjob­ban goindoskodníak. Az üdülőben mindig példás rend és tisztaság van, s a kosztnál jöbbak, kielégí többet még kívánni sem tehet. Emellé üt a kiszolgáló személyzet előzékenysége és udvariassága is dicséretet érdeme]. A részemre oly feledhetetllen 14 napi üdülést úgy akarom meghálálni pártunknak és kormányuínfcnak, hogy jobb, pontosabb és hiba nélkül munkáit végzek. Pintér Géza f cg ép ész, a siófoka malom dolgozója. Rövidesen elkészül az első magyar gyártmányú frjőgép A budapesti m;tlomgépgyárban rövidesen új gyártmány készítését kezdik meg. Szovjet dokumentáció ■alapján a jövő hónapban elkészül a gyárban az első fejőgép. A proío- tikus aSíkatrészeiraek malgyréisze már a gyár műhelyéiben van. A sorozatgyártás tervei is készen áll­nak már. A Rákosi Művek dolgo­zói csütörtökön értesítették a ma­lomgépgyárat, hogy december 31-ig legyártják .a fejőgép sc.rozaígyár- tá'sához szükséges szerszámokat. LANKÄS VIDÉKEN keresztül, hosszú, kanyargós út vezet a híres, neves község: Buzsák felé. Távolból, a Balaton túlsó partjáról ide kékle­nek a badacsonyi hegyek merész körvonalai. Merre a szem tekint, mindenhol gondosan művelt földek, aranysárga kukoricások, mélyenfek- vő, üdezöld legelők, s őszi pompába, öltöző fák tűnnek elénk. Az úton tarka, sokszínű virágfűzérként húzó­dik a mezőre siető asszonyok és lá­nyok hosszú sora. Kapa a vállukon, kezükben kosár, vidáman, jóked­vűen énekelnek: «Csipkefa bimbója, kihajlott az útra ...» — JÓKOR! JÖVÖK én IS — gon­dolom magamban. — Ilyen időtájt már nem igen fogok otthon találni valakit. S valóban így is van. Mire beérek a dombok közt kényelmesen terpeszkedő faluba, az már szinte néptelen. A virágos ablakú, tiszta, kedves házak kapui zárva, s csak a tyúkok, libák, apró állatok kapir- gálnak az udvarokon, meg itt-ott a házak előtti járdákon. Mindenki a mezőn, vagy a szőlőben van. Ta­karítják be a gazdag termést, szüre­telik a szőlőt. Szorgalmas, tehetséges nép lakja Buzsákot; öreg nagyapák sem emlé­keznek — mióta. A munkában meg­állják helyüket, de nem idegen tő­lük a dal, tánc, nótaszó, s a mesélő, vetélkedő rigmus sem. Dolgos kezük munkája nyomán bő termést hoz a föld, s ilyenkor, ősztájt gazdagodnak a kamrák, telnek a csűrök, s a sző­lők pincéinek nagyhasú hordói nem győzik nyelni a fürtök zamatos, édes, dús levét. A jó gazda megelégedett arccal végzi dolgát, s már számít- gatja is magában az eredményt, mi­re mennyi jut. Legelső a haza iránti kötelesség. — Csak nem maradok szégyenszemre utolsónak!? — gon­dolja magában, s már fogja is be a lovakat. A kocsi tetejére felkerülnek a zsákok, no meg felül az asszony is, s vele a család apraja-nagyja. In­dulnak a begyűjtő .felé ... A legnagyobb — az első teljesítőt megillető — dicsőség Tomity (So­vány) István, Bogdán János és Gresa István dolgozó parasztoké. Az ő jö­vőévi termésük már biztosítva van, s árpájuk, rozsuk is földbe került. De a többi élenjáró is mind, mind büszke lehet jólvégzett munkájára, kötelessége példamutató teljesítésé­re. Az elmaradók — mert azért ilye­nek is vannak Buzsákon —, az élen­Híres, neves i járók példáját látva, megnyomják a gombot. Hisz senki nem akar utolsó lenni. Kinn a mezőkön mindenfelé gyors ütemben folyik a munka. Ezen az őszön különösen nagy öröm­mel dolgoznak a tsz-tagok. De nem is csoda, hisz kormányunk pro- grammjának megvalósulásaként szin­te nap mint nap újabb és újabb ked­vezmények teszik szebbé életüket. Szorgoskodik hát az egész falu, tsz- tagok, egyéni gazdák egyaránt. így volt ez nyár végén is. A tarlóhán­tást időben elvégezték és a másod­növények vetéséről sem feledkeztek meg. Ma már árpáva is bevetettek 230 holdat, s a határban zöld sző­nyegként terül el a kisarjadt árpa- és rozsvetés. DE BUZSÄK KÖZSÉG nemcsak jó eredményeiről híres hanem ősi, évszázadokon át megőrzött és fenn­maradt népművészetéről is. Ki ne ismerné a messzeföldön híres bu- zsáki népviseletet, fafaragást és a madaras, virágos, sokszínű hímzést? Szinte káprázik a szem, ha egy-egy, nagy gonddal és művészettel készült, gazdagmintájú rátétes térítőt, füg­gönyt vagy hímzett párnát néz. A mélyről fakadó népi képzeletnek mennyi csodálatos, utolérhetetlen megnyilvánulását tükrözik ezek a gyönyörű munkák! Anyáról leányra száll itt a hímzés művészete. Öreg nénikék és fiatal asszonyok, mint amilyen Miseta Ferencné, tanítgat- ják a minták írására, színek össze­állítására. rátét vagdalására a jövő — ma még alig serdülő — népművé­szeit. De nemcsak a hímzés, hanem a fafaragás területén is maradtak fenn ősi motívumok, melyeket meg­találunk a jelen mestereinek farag- ványain is. Buzsákon a fafaragás egvik legna­gyobb művésze a 78 éves Boszkovics (Beszti) János bácsi, akinek 7 lánya, 7 veje és 30 unokája van. — Bizony, nem mindig ismerem meg őket — mondja János bácsi, akit a szőlőhe­gyen kerestem fel — a csoda tudia őket számontartani, de azért kivétel nélkül mindegyiket szeretem. — Ró­luk mesél, s azután kedvesen be­tessékel a borospincéiébe. — Ne­gyedhold szőlőn gazdálkodom. Ép­pen most szüretelek. Jöjjenek csak be kedveskéim — szólt a mellettem állóknak is — jöjjenek beljebb. — Belépünk a homályos pincébe, s le­tözség Buzsák ülünk az ablak alatti padkára. Kér- | öezgetjük élete, munkája felől. Örömmel mesél. A pincében alig de­reng a félhomály, csend van, csak János bácsi szavai hallatszanak. A szemünket sem kell lehunynunk, hogy magunk előtt lássuk a régmúlt időket, melyekről csodálatosan szép, gyönyörű magyar nyelven mesél Já­nos bácsi, önkénytelenül is Arany János költeménye jut eszünkbe: «... Mintha pásztortűz ég őszi éj­szakákon, messziről lobogva, tenger pusztaságon, Toldi Miklós képe úgy ragyog fel nékem...» BOSZKOVICS JÁNOS bácsi ifjú­ságáról beszél... — Bizony rég volt az kedvesem, ismertem én még a régi betyárokat. Gulyás voltam a Balaton mellett. Berekben Esténként odaiöttek hozzánk a tűzhöz, leültek, falatoztak. Ök kérdeztek minket, mi kérdőjük őket. aztán mikor kibe­széltük magunkat, köszöntek és el­mentek. Nem bántottak azok minket. Alakiukát meg is faragta nem egy­szer János bácsi. Most is kézbevesz egv furcsa alakú lopőt, melyet kü­lönböző faragások díszítenek. — Lárta kedveském. ezen is betyárok vannak: Savanvíi Jóska, Juhász András. Patkó Pista, no meg Zsubri Jóska. Története van ám ennek a képnek. Mindegyiknek az van. No, elmesélem. — És elkezdi mondani ... Mert János bácsi nem «csak úgy» farag, hanem kigondolja előbb a me­sét, történetet, aztán elő sem rajzol­ja — «mert a ceruza csúszik, hibá­zik» — hanem mindjárt késsel ve­zeti. vési, faragja a mintákat és ala­kokat. «A kés nem csúszik, az nem té- vpóhot.» s a kés nvomán virágokkal körülfont mesélő képek születnek a kürtök dobozok oldalán. Most. ké­szíti János bácsi élete legnagvobb művét, egv gyönyörű csontkürtöt. Nemsokára készen is lesz. — De nem adom ám olcsóért — mondja János bácsi — igaz. meg is fizetik az árát. — Ugyanis János bácsi élénken em­lékszik arra az időre, amikor mint, «érdekességet» fillérekért vették meg egv-egv munkáját. Ma már megbe­csült művésze népünknek, s munká­jáért. melyeket Budapestre küld, 700 —800 forintot, olykor még többet is kan. hogv megélhetését a faragás teljesen biztosítja. Sokáig hallgat-7 nánk még nyugodt folyóként áradó @ S PO RT® AT LÉTIKA Szeptember 26-án és 27-én remizi meg a városi TSB a 40 város közötti pojtaversenyt. Felhívjuk az iskolák és sportköré figyelmét a nevezések fontosságára. Különösfa vonatko­zik ez azokra a sportkörökre, airilyck terv- teljesítésükkel elmaradtak, mert ez av ver­seny 'lehetőségei ad arra, hogy elmaradásukat behozzák. A szombati műsor fél 3 órakor kezdődik a Sztálin-úli sporttelepen. A verseiyszámok a következők: 100 m férfi síkfutás, nőd pi agaugrás, férfi súlylökés, 1000 m férfi síkfutás, női gerely­hajítás, férfi távolugrás. A vasárnapi műsor délelőtt fé 9 órakor kezdődik. Versenyszámok a kövekezők: 100 m női síkfutás, férfi magasugrás^ női súlylökés, 500 m női síkfutás, férfi gerely- hajítás, női távolugrás. A sportkörök versenyzői a Ffolős vezető vezetésével a kijelölt időben jelentkezzenek a Dózsia-pályán felszereléssel egfütt^ hogy a verseny pontosan megkezdődhesaen. LABDARÚGÁS Szeptember 27-én a következő megyebajnoki labdarúgó mérkőzések kerülnek lebonyolítás­ra Kaposváron: K*. Építők—Balatonlolle Építők-pálya 15.30' órakor, játékvezető: Nagy Z., K. Lokomotív— Tab Kinizsi-pálya 14.30 órakor, játékvezető: csere játék vezető, K. Dózsa (Bástya)—Nagyba— forr Dózsa-pálya 16.00 órakor, játékvezető: Réczei A.. K. V. Meteor—Nagyatád Kinizsá­péivá 16.00 órakor, játékvezető: Tóth V.,. K. V. Lobogó—Csurgó Dózisa-pálya 14.30 óra­kor, játékvezető: Szigetvári Gy. Szeptember 20-i osztályozó mérkőzések erea­menyei: Szabadság-csoport: Előre—Zamárdi 4:4% Ten­gőd—öreglak 2:2. A tabella állása ezekül;!:«: 1. Zamárdi 2 1 1 — 13 5 3 2. Mernye 1 1 — — 4 2 2 3. öreglak 1 — 1 _ 2 2 1 4 . K. Előre 2 — 1 1 6 8 1 5. Tengőd 2 — 1 1 3 11 1 Béke-csoport: V ése—Kutas 6:2, Szparta­k usz— Gy ék ényes elmaradt, Barcs— Magvar­egrés 9:2. A tabella állása: 1. K. Szpartakusz 2 2 , —< — 4 0 4 2. Barcsi Építők 2 2 — — 17 3 4 3. Vése 2 1 1 — 11 7 3 4. Magyaregres 2 — 1 1 7 14 1 5. Kutas 2 -- — 2 2 10 — 6. Gyékényes 2 — — 2 1 8 — A KAPOSVÁRI JÁRÁS LEVELEZŐINEK ÉRTEKEZLETE Szerkesztőségünk vasárnap (szeptember 27-én) délelőtt 9 óra­kor Kaposvárott, a Pártoktatás Házában a kaposvári járás leve­lezői részére levelezőértekezletet | tart, melyre ezúton is meghívjuk: lapunk valamennyi kaposvári já­rásban lakó levelezőjét, (szerit.) Terven felül többmillió forintot fordítanak szociális és munkavédelmi beruházásokra az édességipari üzemekben A Csemege Édességipari Vállalat, a Győri Keksz- és Ostyagyár, s a Szerencsi Csokoládégyár, a Cukrá­szati Gyár dolgozói napközi ottho­nokat, bölcsődéket kapnak. Ez igen fontos, mert az édességiparban sok a női dolgozó és számuk egyre emel­kedik. A Budapesti Keksz- és Ostyagyár­ban, valamint a Győri Keksz- és Os- ty agyárban szellőzőberendezésekkel látják el a «meleg»-műhelyeket, Győrött pedig a szellőzőberendezése­ken kívül a túlfűtött munkatermeket mesterségesen hűtik. Minden gyárban fogaskerék- és szíjvédőket szerelnék fel s az üze­mekben új, korszerű mosdókat és zuhanyokat építenek. szép szavait, mely régi, küzdelmes és mai boldog életéről szól. De al- konyodik már... A szőlőhegyek, s a völgyben csillogó tó felett leszáll az est. Búcsúzásnál János bácsi még megkínál bennünket musttal. — Fo­gadják el, kedveseim. Nem szeret­ném ha elmennének, s azt monda­nák, hogy itt voltak nálam, de én nem kínáltam meg magukat. Jaj, na­gyon szégyelném magamat. No, igyanak csak, kedves egészségükre. — Mi, akik körülötte voltunk, János bácsi egészségére ürítettük poharun­kat .. , Éljen minél tovább, hosszú, hosszú ideig. Tanítsa az új nemze­déket, adja át művészetét, hogy a kései unokák is oly szeretettel em­lítsék az ő nevét, mint ő emlékszik régen elhunyt mestereire: Hájas Vendelre és Cserép Jánosra. Éljen soká János bácsi... A rádió műsorából 1953. szeptember 27. vasárnap KOSSUTH RÁDIÓ 8.00: Ilirck. 8.15: Egy falu — egy nóta 9.00: Zenés fejtörő. 10.10: Vasárnapi levél. 10.10: A Gyermekrádió műsora. 11,06: Épülő? szép hazánk. 12.00: Hírek. 12.15: A Magyar Rádió ajándékműsora, az Ut- és Vasút terve­ző Vállalat dolgozóinak. 13.30: Béke és sza­badság. 14.00: Időjárás- és vízállásjelentés. ’ 14.15: Az ÁliÜami Népi Együttes szovjet és- magyar műveket ad elő. 14.15: Népi deinok- ratiikus esztrád-műsor. 15.15: Hírek szerbül. 15.30: Tánezeiié. 15.47: Hazám. — Zenés iro~. dalmi műsor. 16.40: Szív küldi szívnek szí­vesen. 17.00: Egy hét a külpolitikában- 17.40: Kineses Kalendárium. 18.40: Hírek né­niéiül. 19.00: Baráti rádiók tánczenéje./ 19.30: Hírek szerbül. 20.00: Hírek. 20.10:: Mit hallunk holnap? 20.15: A Magyar Rádió» ajándékműsora. 21.30: A vasárnap sportja.. Totóhírek. 22.00: Hírek. 22.20: Tánczene.. 23.00: Budapest hangversenytermeiből. 24.00r • Hírek. PETŐFI RÁDIÓ 8.00: Vidám zene. 8.30: Református va-Másos; félóra a stúdióból. 9.00: Falurádió. 9.30:: Miska bácsi lemezcsládája. 10.10: A ^Tartós- békéért, népi demokráciáért“ c. lap ismerte­tése. 10.30: Szórakoztató zene. 11.00: A IV. VIT anyagából. 11.30: A Magyar Rádió népF zenekara, játszik. 12.10: Kérdezz — íelelekr Tudmányos fejtörő. 12.30: Szerelem. Zenés irodalmi műsor. 13.00: Könnyű muzsika- 14.00: Művésziem ezek. 15.00: Táncdalok.. 15.30: Rossini: A seviLilái borbély. Opera két felvonásban. 17.40: Szórakoztató zene. 18.25“ Hírek szlovénül. 18.40: Tessedik Sámuel. If­júsági rádiójáték. 19.30: Az épülő kommu­nizmus nagy országában. 20.00: Műsorzárás. Somogymegyei mozik műsora: Vörös Csillag: Királylány a feleségem 26—30. Szabad Ijsúság: Állami Áruház 26—29. Siófok: Ifjú szívvel 26—28. MERT AZ UJ NEMZEDÉK már növekszik. Úttörők: lányok és fiúk, nagyszerű, lelkes tanítójuk, a soha nem fáradó Frais Jolán vezetésével gyűjtik a régi motívumokat, az ősi dalokat, meséket, balladákat s tánco­kat, új életre keltik a már-már ki­halt népszokásokat. Dicsőség és el­ismerés nekik, gyönyörű munkáju­kért. Ma még a legtöbb fiatal az is­kola padjai közt hallgatja a kedves, szép Vida Árpádné, a többi tanítónő és tanító tudást sugárzó szavait. Ma még remegő kezekkel írják a fekete táblán az első betűket. De eljön az idő, amikor biztos, erős kezük faragó pengét vagy hímzőtűt fog és gazdag képzeletük mai, boldog életük új képeit faragják és hímezik apáik, anyáik régi képei mellé. S míg nézem a szőke-, barnafejű gyermekeket, míg tekintetem a csil­logószemű, lelkes tanítók arcát für­készi, míg visszagondolok arra, amit itt Buzsákon láttam és hallottam, míg elgondolkozva hallgatom a kicsi Bogdán Gyuszi és Balogh Kati csen­gőhangú énekét — lelkemben egy másik hang szavát hallom felcsen­dülni. Úgy érzem ez — Vörösmarthy Mihály szavai — zengnek a gyerme­kek dalaiból is és áradnak zúgva a földek, erdők, városok, falvak fe­lett, betöltve minden ember szívét: «Szép vagy ó hon, bérc, völgy váltakoznak gazdag öledben...» Szijj Róbertné. ___ APRÓHIRDETÉS S zínbáz: Ma, szombaton, szeptember 26-án este fél 8 órakor a ,,Fösvény“. Állomáson elvesztettem nagyot-ti álló készü­lékhez fejhallgatót. Megtalálója jutalom elle­nében küldje el. Puskás János Somogyszob vasútállomás. Elveszett 24-én egy leányka retikül Nosz- íopi Gáspár-utcai -Mezőkor előtt. Kérem a megtalálót, személyi okmányaimat juttassa vissza. Mátyás Imréné 48-as Ifjúsági-u. 7. Pénzügyi vonalon és más adminisztrációs munkában hosszú gyakorlattal elhelyezked­nék. Cim az Állami Hirdetőben. Egy szobás, konyhás házakat beköltözhetó- séggel, egy-két szobás lakásokat megvételre keres. Texlilművek, Jutai-üt. Kaposvári Texiilmüvek fonónőtamilókat 16 évtől felvesz, továbbá férfi és női segédmun­kásokat, villanyszerelőket, esztergályosokat és fűtőket. Jelentkezni lehet az üzem felvételi irodájában minden nap reggel 8-től délután 4 óráig. Kaposvár, Jutai-út. HuUadékbőrből készült börszatyor, akta­táska, válltáska, ovodatáska ismét kapható. Honvéd-utca 26. SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsurakovszky Mihály. Felelős kiadó: Tóth István. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor-u. 7. Telefon: 901, 463 , 468. Kiadóhivatal: Kaposvár, Május l-utca 18. Telefon: 999. Somogymegyei Nyomdaipari Vállalat Kaposvár, Latinka Sándor-u. 6. Telefon; 828. Nyomdáért felel: Hidat János.

Next

/
Thumbnails
Contents