Somogyi Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-20 / 195. szám
Az épülő kommunizmus országából Jövedelmező üzemág a sertéstenyésztés J. Kumenko, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa Irta: A Harkov-területi Bugyonnij-kolhoz soküzemágú nagygazdaság. Állattenyésztése fejlett. Évről-évre gyarapodik állatállománya, emelkedik a jószág hozama. Mind jövedelmezőbb üzemággá válik az állattenyésztés. 1951- ben pl. 750 ezer rubelt, 1952-ben pedig már 1,257.449 rubelt jövedelmezett. A kolhoz legfontosabb állattenyésztési ága a sertéstenyésztés. Sertésállománya az 1952. év végéig az előirányzott 370 darab helyett 440 darabra emelkedett. Kilencven anyakocája van a kolhoznak. 1951-ben és 1952- ben átlag 20.2 malacot neveltek fel minden egyes kocától. Az anyakocákat egy évben kétszer bugatják két azonosfajtájú kannal. Ez a módszer egy-egy fialásnál 1—6 malactöbbletet eredményez. A malacok így nagyobbak és erősebbek, gyorsabban fejlődnek. A nagy szaporulat révén sok sertést tudnak hizlalni a kolhozban. Tavaly például 107 darabot hizlaltak. A hízók darabonkénti átlagos élősúlya 146 kilogramm volt. Élősúlyban 9.2 mázsa sertéshús esett a szántóterület minden 100 hektárjára. A sertés- tenyésztő telep 324.525 rubel jövedelmet hozott a kolhoznak. A hasas kocák helyes takarmányozása Az anyakocák egyrészét a szoptatási időszakban bugatják. Ezek a kocák háromszor fialnak egy évben. A hasas kocák helyes takarmányozása erős, egészséges malacokat biztosít. A kolhozban pontos normák alapján, jóminőségű takarmányokat adnak a vemhes kocáknak. Egy 100 —12ö kilogramm élősúlyú koca naponta 3 kilogramm erőtakarmányt, 2 kilogramm tököt vagy burgonyát kap, továbbá 15—20 gramm sót és 30—4í gramm krétát. Naponta háromszor etetik az anyakocákat. A vemhes kocákat nyáron legeltetik s ezen felül naponta 5—6 kilogramm lucernát és 0.8—1 kilogramm eróta- karmányt (tengeridarát) adnak nekik. A vemhes kocákat tágas kutri- -cákban tartják. Az állatokat naponta tisztítják, télen, jó időben, naponta legalább 2 óra hosszat járatják is. Az anyakocákat fialás előtt 15 nappal kimeszelt és fertőtlenített kut- ricákba teszik. Száraz szalmával vastagon almoznak alájuk. Fialás utáni teendők Az ügyeletes sertésgoiidozó fialás- kor a malacokat úgynevezett malacszedő ládában helyezi el. A malacokat a fialás befejezése után szoptatják először. Utána visszakerülnek a ládába. Ha az anyakoca nyugodt, mindjárt első nap mellette hagyják malacait, de gondos felügyelettel. A sertésgondozók a gyengébb malacokat eresztik szoptatáskor az első csecsbimbókhoz, mivel ezekben több tej van. Ha az anyakoca több malacot fialt, mint amennyit fel tud nevelni, malacai egyrészét bővebbtej ű kocákhoz teszik át. Némelyik bőtej ű koca több malacot tud szoptatni, mint ahány csecsbimbója van., Ilyen kocáknál két részletben, óránként váltva szoptatják a malacokat. Az anyakocát a fialás utáni 3—4 órában nem etetik, csak 10—12 fokos tiszta vizet adnak neki vályúban. 4—5 óra múlva meleg moslékot kap az anyakoca. A moslék 300—400 gramm búzakorpa, kukoricadara keverékéből készül. Másnap már kevés főtt burgonyát is tesznek a moslékba. Az ötödik napon kezdenek nedvdús takarmányokat etetni. A 6—7. napon már teljes takarmányadagot kap az anyakoca (2—2.5 kilogramm erőtakarmány, 5 kilogramm főtt burgonya, 3 kilogramm gyöktakarmány, 0.6—1 kilogramm lucernaszéna, 2 kilogramm jó silótakarmány és pelyva, továbbá ásványi anyagok: 20 gramm só és 30—40 gramm kréta. Vörösagyagot és fahamut is tesznek a vályúba.). A szoptató kocák (másfél hónapos malacokkal) naponta 16 kilogramm répát és 6 kilogramm burgonyát kapnak. Naponta háromszor, mindig ugyanabban az időpontban történik az etetés. A gyakorlat azt mutatja, hogy ha az anyakoca kevés vizet kap, étvágytalan, lesoványodik és kezd elapadni a teje. A sertésgondozók ezért naponta háromszor-négyszer adnak az állatoknak friss, tiszta vizet. A kocákat a fialás utáni 4—5 naptól kezdve naponta járatják, először a malacok nélkül, majd, két hét elteltével malacaikkal együtt. A napi járatás időtartamát fokozatosan két órára emelik. A szoptatós kocákat nyáron a legelőn tartják. Naponta háromszor adnak nekik zöld lucernát (a napi takarmányádag 6—8 kilogramm). Ezenfelül minden nap 0.8 kilogramm kukoricadarát és ásványi anyagokat is kapnak. A malacok gondozása A Bugyonnij-kolhoz sertéstenyésztői nagy gondot fordítanak a malacnevelésre. A malacok 3—4 napos koruktól kezdve szobahőmérsékletre lehűtött forralt vizet kapnak. Az ötödik napon adnak nekik először ásványi anyagot: krétát, vörösagyagot és fahamut. Ugyancsak ettől az időponttól kezdve kezdenek velük etetni pörkölt árpát, kukoricát és rozsot. Tíznapos koruktól kezdve friss tehéntejet, majd árpa-, vagy zabdarából készült kását adnak a malacoknak. A kásába kevés főtt burgonyát tesznek. A húsznapos malacokkal már aprított zöldtakarmányt is etetnek. Elválasztás előtt pár nappal az anyakoca már nem kap nedvdús takarmányt és egyre kevesebb erőtakarmányt adnak neki. A malacok elválasztása fokozatosan 6—7 nap leforgása alatt történik. Először a nagyobb, erősebb malacokat választják el és utána a gyengébben fejletteket. A süldők hizlalása Négyhónapos süldőket fognak be hizlalásra. Ezek értékesítik legjobban a takarmányt. Minden kutricá- ban 4—6, lehetőleg egyforma korúhízó van. A hízósertések napi takarmányadagja: 0.5 kilogramm lucernaszéna, 1 kilogramm pelyva, 3 kilogramm takarmányrépa, 3 kilogramm burgonya és 1—1.5 kilogramm erőtakarmány. Nyáron a növendék hízóállatokat naponta 8—10 óra hosz- szat legeltetik. A legeltetett hízósertések 5—6 kilogramm zöldlucernát és 1.5 kilogramm erőtakarmányt kapnak még minden nap. A hizlalás időtartama 100—120 nap. Naponta háromszor etetik és itatják a hízókat. A hízlalási időszak végén naponta négyszer etetnek és több erőtakarmányt adnak a hízóknak. Ilyen takarmányozás mellett a hízók átlagos súlygyarapodása 450— 500 gramm s két-három hónap alatt 100—120 kilogrammra híznak meg. A sertéshízlalásból nagy hasznot húz a Bugyonnij-kolhoz. Tavaly az első félévben például 56 mázsa sertéshúst adott be, s tekintettel e hús kiváló minőségére, 79 mázsát írtak javára. A sertésgondozónők között múlt évi tervük túlteljesítéséért prémium fejében összesen 167 malacot osztottak szét. A legjobb sertésgondozónők 20—20 malacot kaptak. A sertéstenyésztés magas hozama éá jövedelmezősége révén megnöve- kedeít a munkaegység értéke a kolhozban. Tavaly például munkaegységenként 10 rubel készpénzt, nagy- mennyiségű gabonát, búrgonyát és zöldségfélét osztottak szét a kolhoztagok között. Korai vetés — bő termés Végezzük el példamutatóan az ősziek vetését Az őszi vetésű gabonának rendkívül nagy népgazdasági jelentősége van. Az ősziek adják az összes élelmiszert adó mezőgazdasági növények között a legnagyobb termést. A kommunista párt és a szovjet kormány többször hangsúlyozta, mennyire fontos az ősziek vetésterületének bővítése, terméshozamának növelése. A párt és a kormány útmutatásait teljesítve, Ukrajna, a Ku- bány-vidék és a Szovjetunió többi déli területének kolhozparasztjai őszibúzából 20—25 mázsás terméshozamot érnek el hektáronként. Magas terméseredményeket érnek el a központi övezet sok kolhozában is, ahol őszibúzából ■ 20 mázsa, rozsból 23—24 mázsa a terméshozam. Ezek a példák is meggyőzően bizonyítják, milyen nagy tartalékok állnak rendelkezésre az ősziek _ terméshozamának további emelésében. A gyakorlat azt mutatja, hogy a legfontosabb tartalék: az idejében és szakszerűen elvégzett őszi vetés. Számos kerületben az ősziek vetése augusztusban, azaz olyan időpontban történik, amikor javában folyik még a betakarítás, a begyűjtés és a takarmánykészítés. Ezért a jövő évi gabonatermés eredménye nagymértékben attól függ, hogyan szervezik meg a falu dolgozói a munkát, hogyan kapcsolják össze a helyi oártszervezetek, a szovjetek és mezőgazdasági szervek, a kolhozok, a gépállomások és a szovhozok vezetői . az őszi vetés előkészületeit és elvégzését a többi mezőgazdasági munkával. Az ősziek terméshozamának növelésében rendkívül fontos' szerep vár a gép- és traktorállomásokra, amelyek éppen úgy, mint a kolhozok, felelősek a terméshozami terv teljesítéséért, az ősziek és elsősorban az őszibúza terméshozamáért. A gép- és traktorállomások a kommunista párt és a szovjet kormány gondoskodása eredményeként annyi géppel rendelkeznek, hogy el tudják látni egyidejűleg az összes soronlévő mezőgazdasági munkákat. Mit kell. tenni az őszi vetés példamutató és szakszerű elvégzése érde- ‘ :ében? Elsősorban, gondoskodni kell arról, hogy minden' kolhoz és minden szovhoz elegendő saját termesztésű válogatott vetőmaggal rendelkezzék; idejében kell tehát elvégezni a betakarítást a vetőmagparcellákon, a vetőmagot gondosan meg kell tisztítani és ellenőrizni minőségét; a legmegfelelőbb agrotechnikai időszakban kell elvégezni az ősziek vetését. Mindezek érdekében gyorsítani kell a talajmegmunkálás ütemét. Annyi traktort és igaerőt kell beállítani, hogy a munkát idejében el lehessen végezni. A gyakorlat azt mutatja, hogy a tarlóhántással, és vetőszántással nem lehet késlekedni, mert minden késlekedés a terméshozam csökkenésére vezet. A munkát úgy kell megszervezni, hogy az ősziek számára kijelölt földeket a betakarítás után haladéktalanul megtisztítsák a szalmától, elvégezzék a tarlóhántást és egészen a vetésig tisztántartsák a kijelölt földeket. Azok az élenjáró kolhozok és szovhozok, amelyek eleget tesznek ezeknek az agrotechnikai követelményeknek, rendszeresen magas terméshozamot érnek el őszibúzából és őszirozsból egyaránt. Különös figyelmet kell fordítani az őszibúzára. Az újítók tapasztalata azt mutatja, hogy az élenjáró agrotechnika alkalmazásával őszibúzából nagy területeken magas terméshozamot lehet elérni. , Az ősziek terméshozamának növelésében fontos szerepe van a trágyázásnak és a korszerű vetési módszereknek. Még szélesebb körben kell alkalmazni — és elsősorban a vetőmagparcellákon — a sűrűsoros és keresztsoros vetést. Az állami terv előirányozza, hogy az új vetési módszerekkel a tavalyi előirányzatnak másfélszeresét vessék be. Nagy és megtisztelő szerepe van az őszi vetés idején a mezőgazdasági . termelés szervezőjének, az agronó- musnak. A kolhozok, a gépállomások és a szovhozok szakemberei a jövő évi gazdag termés érdekében kihasználják az anyagi és technikai jeszkö- zöket és széles körben alkalmazzák a legkorszerűbb agrotechnikai módszereket. A SZOVJET ÉLET TÖRVÉNYE ELŐSZÖR egy munkás-lakótelep régi életéről szeretnék beszélni. Üvegolvasztárok, üvegfúvók, gyémántköszörűsök laktak itt, akik gyönyörű kristálytárgyakat, a gazdag kastélyok díszeit készítették. Ebből a településből lett a mai Gusz- Hrusztalnij város. A guszi mesterek művészei voltak szakmájuknak és ezért a cári rendszer nem egyszer a legmagasabb fokozatú diplomákkal és aranyérmekkel tüntette ki — henyélő kapitalista gazdájukat. Mert Gusz-Hrusztalnijban minden egy gazdáé volt, a gyár és az üzem, a föld, a települést övező erdő és a «lakóházak». Még a település egyetlen boltja is az uraságé volt. Gusz-Hrusztalnij akkori gazdája, Ignatyev gróf, a burzsoázia körében ■«felvilágosodott» ember hírében állott. Az ő idejében újból f elf egy vérzik a gyári rendőrséget és a városi rendőrök botját ólmosvégű korbácscsal cserélték fel... A település kijáratánál csíkos sorompók álltak. Ha valamelyik munkás nem tetszett a gazdának, vagy a gyárvezetőnek — már hangzott is a rövid, kegyetlen parancs: — Kipenderíteni a sorompón túlra! Ez (azt jelentette, hogy az illetőt családjával, kisgyermekeivel együtt kiűzték az esőbe vagy fagyba, megfosztották az utolsó létfenntartási lehetőségétől. IDŐK MULTAN a sorompón túli pusztaságban ..egy kis nyomorúságos falu keletkezett, ahol a gazda által kipenderített emberek laktak. így is hívták: «Kipenderít». A szerencsétlen falucska lakói nem küldhették gyermekeiket iskolába, ■— de micsoda luxus lett volna ez, hiszen még ahhoz sem volt joguk, hogy kenyeret vásároljanak a guszi boltban. A gazda önkénye ellen sehol sem emelhettek panaszt, sőt az uraság embertelen gaztetteit szentesítették a kapitalista rend törvényei. Természetesen a munkások nem tűrtek zokszó nélkül. Gyakran sztrájkoltak. A telepen bolsevik földalatti szervezkedés működött, amely irányította ■ harcukat... A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megV. Poltorackij cikke nyomán semmisítette a kapitalista rend törvényeit. . . . Gusz-Hrusztalnij várossá fejlődött. «Kipenderit» helyén a múltban jogfosztott munkások utódai' boldogan építik szép, új életüket az új szovjet törvények, a Szovjetunió Alkotmánya szerint. Mint ahogy a nap visszatükröződik egy csepp vízben, úgy tükröződik ennek a munkásvárosnak az életében is a szovjet állam gazdag, sokrétű élete. Az író tolla erőtlen ahhoz, hogy ezt az életet teljes nagyszerűségében ábrázolja. De ha egy szempillantás alatt átfoghatnánk tekintetünkkel az egész hatalmas, heroikus munkát végző országot, lélekzetünk is elállna ... A Balti-tenger partjaitól a Csendes-óceánig, a nap sugaraiban izzó Déltől az örök jég honáig terjedő hatalmas területeken gigantikus építkezések folynak. Nagyteljesítményű vízierőművek épülnek, szolgáltatnak áramot s öntözik a termékeny földeket, új városok nőnek ki a földből, hófehér gőzösök szelik a Lenin- csatorna hullámait... RÉGEBBEN is voltak olyan építmények, amelyek méreteikben lenyűgözték az embert, mint az egyiptomi piramisok, a newycrki felhőkarcolók. De vájjon elbírnak-e ezek bármilyen összehasonlítást a moszkvai egyetem gyönyörű magasépületével, amelyet hihetetlenül rövid idő alatt építettek fel a Lenin-hegyen? Nem! Nem! A mi építkezéseinknek nemcsak a méretei, hanem az értelme is teljesen újszerű. Mi nem a fáraók és a milliárdosok dicsőségére, hanem a nép javára építünk! A kommunizmus építésében az egész ország részt vész. Minden szovjet ember büszke lelkesedéssel vállalja ezt' a dicső feladatot, mert nálunk minden ember egyéni érdeke szorosan összeforrott az állam érdekeivel. Már jóval a Volga—Don csatorna befejezése előtt feltárultak építői előtt a jövő lebilincselő képei. Az emberek látták az átalakult sztyeppét, a dús kalászt ringató termőföldeket, a villanyerőművek lámpáinak fényét és mindebben világosan meglátták saját maguk és gyermekeik boldogságát. És ahogy nőtt az építkezés, ahogy magasabb lett a gát gerince, nőttek a zsilipek fehér tornyai, úgy nőttek, fejlődtek az emberek is. Azelőtt alig ismert munkások lettek a Szocialista Munka Hőseivé, a szovjet nép büszkeségeivé ... TAVALY NYÄRON ellátogattam a rjaznai kerület eldugott falvaiba. Olyan helyeken jártam, ahol azelőtt a muzsik sohasem vetette le bocsko- rát és faekével túrta a földet. A kis, Oka-menti hajóállomáson idevalósi kolhozparasztok várták a gőzhajót. Egyikük arról beszélt, hogy egyre több lesz a munkája. De nem bosszankodva, hanem büszkén mondta ezt. — Nem nehéz a munka, hiszen a kolhozban egyre több a gép — fűzte a szót tovább. — A mi falunknak, hogy is mondjam csak — és közben büszkén pillantott rám — még a gerince is vasból van! — De a legfontosabb az, hogy a falu magasra emelkedett, mintha szárnyai nőttek volna — mondta egy szikár férfi. A hajó egy kicsit késett és a kolhozparasztok folytatták a beszélgetést. Érdeklődési körük és tájékozottságuk széles volt. Szóbahozták a moszkva magasépületeket, az . új ekszkavátorokat, amelyeket -az Uraiban gyártanak, a híres újítókat. Pedig azelőtt, nem is olyan nagyon régen, ennek a vidéknek a falvai valósággal el voltak zárva a világtól., A szomszédos járásból származó hírek annyira távolinak tűntek, mintha a világ túlsó végéből érkeztek volna. És most, ezt a beszélgetést hallgatva, amelynek során a Iplhozparasztok magától értetődően érintették a nagy és fontos kérdéseket, feltétlenül egyet kell értenünk ázzál az emberrel, aki megjegyezte, hogy a falu magasra emelkedett, mintha szárnyai nőttek volna .. . A MI ÉLETÜNK törvénye, a Szovjetunió Alkotmánya kimondja, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének minden népe egyenjogú, mindegyikük azonos mértekben élvezi az anyagi javakat, mindegyikük előtt nyitva áll az út, a szocialista kultúra kincsesházához ' és mindegyikük részt vesz a kommunizmus építésében. Épü! a kamisini textiikombinát írta: Zinajda Bobrova tik meg, hogy por ne kerüljön a dolgozókhoz. A műhelyekbe áramló tiszta levegőt az időjárástól függően felmelegítik, lehűtik vagy növelik páratartalmát. így a fonóműhelyekben óránként 12—18-szor cserélődik ki a levegő. Ez lehetővé teszi, hogy a műhelyekben a levegő hőfoka és nedvessége megfeleljen a technológiai eljárásoknak, de ne ártson a dolgozók egészségének sem. Nagy figyelmet fordítanak a munkahelyek megszervezésére. A gépi berendezéseket úgy helyezték el, hogy az átjárók a gépek és a munkapadok között kellő szélességűek legyenek. De az emberekről való gondoskodás nem merül ki a jó egészségügyi munkafeltételek megteremtésében. A kombinát építkezési tervéhez lakóházak, kulturális intézmények, kertek és parkok is tartoznak. A kombináthoz közel nagy, háromemeletes házakat építenek jól berendezett lakásokkal. A textilmunkások részére ezenkívül a város középpontjában 1000 néző befogadására alkalmas klub és gyönyörű filmszínház építését tervezik. Arányosan helyezik el a kombinát lakóházai között az iskolákat, óvodákat és bölcsődéket is. Közvetlenül a kombinát mellett 17 óvodát építenek. Mindegyiket kert veszi körül. Ezenkívül az épülő textilkombinát dolgozóinak poliklinikát, egészségházat, szülőotthont és nőgyógyászati tanácsadót létesítenek. Az új szakemberek nevelése’érdekében szakmai műszaki iskolákat, üzemi iskolákat és technikumokat is szerveznek. A kamisini és más volgamenti városok ifjúsága ezekben az iskolákban bármilyen szakmát díjtalanul elsajátíthat. Egy technikumban majd 800 ember tanulhat. A kamisini textilkombinát üzembehelyezése is biztosítja a szovjet vásárlóközönség állandóan növekvő keresletének kielégítését a szép és tetszetős szövetekből. A Volga jobbpartján elterülő Kamisin régi kikötővároska. Nyáron, a hajózás megindulásával lüktető élet kezdődik benne. De Kamisin nemcsak kikötőváros, hanem nagy vasúti csomópont is. A vasútvonalak Kamisirit az ország különböző területeivel kötik össze. Ezek a körülmények is közrejátszottak abban, hogy éppen ebben a városban építenek hatalmas textilkombinátot. Az építkezés már teljes* lendülettel folyik. Kamisin északi részében, ott, ahol korábban beépítetlen telkek voltak, most gyárépületek, lakóházak, iskolák., színházak, klubok nőnek ki a földből. Most húzzák fel a fonó- és szövőüzem felsővilágítású, földszintes épületeit és a festő-kikészítőüzem kétemeletes épületét. A kombinátot a legkorszerűbb gépekkel szerelik fel. Nagyteljesítményű fonógépek és automata szövőgépek, szállítószalagok, új technikai eljárások segítik elő, hogy a kombinát naponta kb. 1 millió méter szövetet készítsen. A dolgozók munkafeltételei itt jelentősen megjavulnak. A. nyersanyag és készárú élraktározását rakodógépek végzik. A nyersanyagot és a- félkészárukat villamos gépek vagy futószalagok segítségével szállítják egyik műhelybői a másikba. Az előkészítő műhelyekben pedig függővasút segítségével történik a szállítás. Az új kombinát építésénél nagy figyelmet fordítanak a jó egészség- ügyi munkafeltételek biztosítására. Az éjtszakai műszakban dolgozók mesterséges nappali világításban végezhetik majd munkájukat. A műhelyeket elsőosztályú szellőztető berendezésekkel, a tudomány és technika legkorszerűbb vívmányaival látják el. A friss levegőt biztosító légvezető-csöveket a födémekbe szerelik. A tiloló-, kártoló- és egyéb olyan gépeket, amelyeknek munkája közben por keletkezik, úgy szerkeszBaktériumtrágyák alkalmazásával növekszik a terméshozam A szovjet tudósok kísérletei bebizonyították, hogy a baktérium-tartalmú műtrágyák segítségével' jelentősen emelhető a mezőgazdasági növények terméshozama. Az «Azote- gen» például dúsítja a talajt és búsából átlagosan 3 mázsás, burgonyából 30 mázsás, cukorrépából 25 mázsás többlettermést biztosít. Ugyancsak komolyan elősegíti a mezőgazdasági növények terméshozamának növelését a foszfortartalmú baktériumtrágyák alkalmazása. A foszfortartalmú baktériumtrágyák apró élőlényei lehetővé teszik, hogy a növények a talaj foszforvegyületeit felhasználhassák. Ennek eredményeként a növényzet jól fejlődik és magas terméseredményeket nyújt. Az őszi vetéshez nagymennyiségű baktérium-tartalmú trágyát biztosítanak.
