Somogyi Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-16 / 192. szám

Vasárnap, 1953 augusztus 16. SOMOGYI NÉPLAP 5 /Ve csak papíron versenyezzen Istvándi és Bárány Istvándi és Darány községek liosszúlej áratú versenyszerződést kötöttek egymással még a tavasz ■elején. Melyik község végzi előbb el a mezőgazdasági munKá - at, a növényápolást, melyik község tel" jesíti előbb beadási kötelezettsé­gét. A verseny azonban csak papíron van meg, mert a valóság­ban nem folyik verseny. Legalább­is a két „versenyző'1 községben keveset tudnak erről. A szocialista munkaverseny iránt a községi tanács által tanúsí­tott formális magatartás, közöm­bösség, rányomta bélyegét mind­két község munkájára. A két köz­ségi tanácselnöknek még arra sem jutott ideje, hogy ellenőrizzék egymás eredményét, melyik közír .•ség előzte meg a másikat a ver­senyben. Legutoljára négy hó­nappal ezelőtt, azaz márciusban -volt versenyértékelés, azóta feléje sem nézett egyik községi tanács sem a másiknak. ISTVÁNDI Augusztus 20-ra, alkotmányunk tiszteletére Istvánéiban csak négy dolgozó paraszt tett felajánlást. Elhanyagolták a versenyszerve­zést a községben, pedig na­gyon sok a tennivaló Istvándiban. A versenyre a községben olyan szükség volna most, mind a vak­nak a szemvilágra. Istvándiban a gabona nagyrészét még nem hordták be. Nagy lemaradás mu­tatkozik a tarlóhántásban is. 763 hold helyett mindössze 264 holdon végeztek tarlóhántást. Másodvetési tervét csak 50 száza­lékra teljesítette a község. 87 hold rétet egyszer sem kaszáltak le. Sok takarmány megy így veszendőbe. Begyűjtési tervét 50 százalékon alul teljesítette a község. HÁROM ÉVESEK A TANÁCSOK DARÁNY Darány sem áll jobban „ver­senytársánál“, Istvándinál. A be- hordásban és begyűjtésben ugyan jobb az eredménye, de a tarlóhán' fásban és másodvetésben még na­gyobb az elmaradás, mint István­diban. A két versenytárs munka- módszere és eredménye között nagyon kevés a különbség. Azaz, hogy valami mégis csak van, mert a darányi tanácsház falán még mindig ott „diszeleg'1 a „Magyar Királyi Anyakönyvi Hivatal’‘-t jelző furcsa tábla. A dolgozó pa­rasztok közül már soknak feltűnt, de a tanács dolgozói közül még senki nem vette észre. Vessenek véget mindkét község­ben a régimódi, bürokratikus szo­kásoknak. Élesszék újjá a ver­senyt, pótolják azt, amit eddig el­mulasztottak. ZSELICKISFALUD, SZILVÁSSZENTMÁRTON ÉS PATCA KÖZSÉGEK TELJESÍTSÉK TEJBEGYÜJTÉSI TERVÜKET felvilágosító Községi tanácsaink többsége nagy .gondot fordít, a többi fontos munka mellett, a tejbegyüjtésre is. Az idei gazdag takarmánytermés bő lehe­tőséget ad a tejtermelés megsokszo­rozásához. A tejhozam émelkedésé- nek előfeltétele a tehenek jó takar­mányozása és gondozása. Ott, ahol jó erőben tartják a teheneket, Jelentősen emelkedett a tejhozam is, s így nem gond a tejbeadás. Kaposszerdahely dolgozó paraszt­jai állandóan 100 százalékon felül teljesítik tejbegyüjtési tervüket és bőven jut tej ezenfelül a szabad­piacra is. Nem mondható ez el Zselickisfalud, Szilvásszentmárton és Patca községekről, noha e köz­ségek között nem nagy a távolság, s az idén itt sem volt hiány a széna- termésben. A tanács vezetői ezekben a köz­ségekben elhanyagolták a takarmá­nyok időbeni betakarításának szor­galmazását. Még ma is látni a réte­ken szénaboglyákat. A természet­adta lehetőséget nem használják ki a dolgozó parasztok, mert a tanács erre nem hívta fel figyelmüket- Ezért van az, hogy ezek a községek alig 20—30 százalékra teljesítik napi tej­begyüjtési tervüket. Szilvásszent- márton mindössze 18 százalékra áll a tejbegyüjtéssel. Nem segíti a ta­nács a teibegyüjtő munkáját sem. Xegtöbb tejjel a kulákok tartoznak Szilvásszentmárton községben. A tanács elnöke sürgősen javítsa meg munkáját, végezzen az élen­járók bevonásával jó munkát a tejbegyüjtés megjavítása érdekében. Szervezzenek széleskörű versenymozgalmat, népszerűsítsék az élenjárókat, bírálják a hátul kullogó- kat. Nagyobb gondot kell fordítani a nyilvántartások vezetésére, a tejbe- gvüjtők munkájának segítésére. Tu­datosítsa a tanács a dolgozó parasz­tokkal a tejbeadás teljesítésével járó kedvezményeket: a szabadpiaci for­galmat, a szabad tej utáni korpa­juttatást. Ismertessék azt is, hogy államunk a gabonabeadást teljesí­tőknek jelentős mennyiségű tavalyi hátralékot, így tejhátralékot is és az összes kivetett kártérítést elengedte. Az állam ezért az állami fegyelem megszilárdítását várja el a község dolgozó parasztjaitól. A tejbeadásban járjanak élen a vezetők, a tanácstagok. Harasztia Jó­zsef, aki járási tanácstag is, mutas­son példát a beadásban. Móricz Jenő ellenőr. KITÜNTETÉS elnöki orvos­A Magyar Népköztársaság tanácsa Fenyvessy Bélát, az tudományok doktorát, nyugalmazott tegyetemi tanárt 80. születésnapja alkalmából Munkaérdemrenddel tüntette ki. Sipos József példát mutat Sípos József kaposvári dolgozó páraszt 6 hold földön gazdálkodik. Mind a, mezőgazdasági- munkában, mind pedig a begyűjtési kötelezett­ség teljesítésében példát mutat gazdatársainak. Kenyér- és tak'ar- mánygabonalbeadási kötelezettségét a cséplőgéptől 100 százalékra telje­sítette. Tej-, tojás- és baromfibe­adásból is már a szeptemberi terv- teljesítésnél tart. A tarlólhántást és a másodvetést a miniszterta­nács határozatában megjelölt ha­táridő előtt elvégezte. Megyénk és Kaposvár város egyénileg dolgozó parasztjai kö­vessék Sipos József példáját. Tartsák be az alapszabályt a csökölyi Béke tszcs-ben "1952 március 10-én alakult meg a csökölyi Béke tszcs 22 csa­láddal, 220 hold földdel. A községi pártszervezet és a csoport alakítását kezdeményező dolgozó parasztok már a kezdetben hibát követtek el. Nem voltak eléggé éberek, váloga­tás nélkül vették fel a jelentkezőket, így aztán kulákok, kupecek is vol­tak a belépők között. Az ellenség már az alakuló gyűlésen megkezdte romboló munkáját. Az alapszabály megsértésére vette rá a csoport veze­tőségét. Azzal az indokkal, hogy nagy a földterület, kevés a - tagság és nem bírnak majd a munkával, megszavaztatták a csoportértekezlet­tel: mindenki annyi földet hagyhat meg a háztáji gazdaságban, ameny-r nyit éppen akar. A csoportba befurakodott kuláko- kat, kupeceket később kizárták, de nem csökkentették a háztáji gazda­ságban lévő föld mennyiségét. Az ellenség eltávolítása után új tagok­kal növekedett a csoport, a belépők azonban földterületüknek csak felét vagy kétharmadát adták be a közös­be. Simon György 5 holdat, Kovács Ferenc szintén 5 holdat hagyott meg «háztáji gazdaságnak». Özvegy Korcz Mihályné annak ellenére, hogy egyedül van, 2 hold szántót és fél hold szőlőt tartott vissza magá­nak. A tagságnak több mint fele 4— 5 hold «háztáji gazdasággal» rendel­kezik. A kétlakiság rövidesen éreztette hatását, rányomta bélyegét a csoport munkájára. Hol az egyik, hol a má­sik csoporttag maradt otthon, de volt olyan nap is, amikor a tagság­nak csak fele jelent meg a közös munkában. A «háztáji földeket» a csoport lovaival művelték, a csoport trágyáját hordták rá. Lassan odáig faluit a dolog, hogy a csoportba csak akkor mentek dolgozná amikor ott­honi munkájuk engedte: olyanok voltak, mint a napszámosok. If aranyák József üzemi párttit- kár állandó harcot vívott en­nek az áldatlan állapotnak a meg­szüntetéséért, de egyedül nem tudott zöldágra vergődni. Valahányszor szó­ba hozta, hogy csökkenteni kell a háztáji területet, meg kell szüntetni a kétlakiságot, a tagság, de még ma­ga az elnök is lehurrogta* egyesek pedig kilépéssel fenyegetődztek. Most a nyári munkák idején aztán végleg tűrhetetlen lett a helyzet. Gyorsan érett a gabona, de fejlődött a gaz is. Vágni kellett volna a 60 hold rozsot, 40 hold búzát, de ott volt kapálatlanul a 30 hold kukorica, 20 hold burgonya, 11 hold napra­forgó, 3 hold répa és 7 hold dohány is. A vezetőség ahelyett, hogy most már kemény kézzel felelősségre von­ta volna a kimaradókat, 35 hold gabonát részesaratásba adott ki, de ugyanúgy csinált a csépléssel is. A ré­szesaratóknak 35 mázsa, a cséplő- munkásoknak 41 mázsa munkabért fizettek ki. 76 mázsa kenyérgaboná­val károsodott meg a csoport. Pedig ha becsületesen dolgoznak, ezt a tagság között oszthatták volna szét. A z olyanok, mint Kovács Ferenc, ' * aki 12 mázsa árpát, 5 mázsa búzát termelt a háztáji gazdaságban — ezenkívül 400 négyszögöl burgo­nyája, kukoricája és fél hold szőlője is van — természetesen nem nagyon törődnek azzal, hogy a csoportot ká­rosodás érte, nekik megterem ott­hon az, amit a csoportban vesztettek. De jogosan zúgolódnak azok a becsü­letes tagok, akik rendszeresen dol­goztak a csoportban, magukénak ér­zik a közös vagyont, akik a csoport­ban keresik meg kenyerüket. A csép- lésért és az aratásért kifizetett 76 mázsa kenyérgabonából 1 kiló 20 de­ka jutott volna munkaegységenkint. Ha a csoport maga' végzi el az ara­tást és a cséplést, a Kasza-család 609 munkaegysége után 7.30 mázsa kenyérgabonával kapott volna töb­bet. mint így. A 30 hold kukorica harmadik kapálásának és pótbepor­zásának elmulasztása — holdanként három mázsa terméskiesést véve ala­pul — 90 mázsa veszteséget jelent a csoportnak. Ha elvégezték volna a harmadik kapálást és a pótbepor­zást, a Kasza-család az ősszel 8 má­zsávál több kukoricát vihetett volna haza, a már eddig megszerzett mun­kaegysége után, A kulákok most is igyekeznek ártani a csoportnak. A kormánypro- gramm megjelenése után olyan híre­ket terjesztettek, hogy ezentúl jobb lesz az egyéni gazdáknak, mert az állam csak azokat segíti, nem érde­mes a csoportban lenni. Sokan hall­gattak is a kulákokra. Többen van­nak olyanok, akik már elhatározták, hogy az ősszel kilépnek, de vannak olyanok is, akik töprengenek, gon­dolkodnak, mint mondják, még nem döntöttek, majd meglátják még az őszig. Természetesen nem azok a becsületes tagok akarnak kilépni, akik a szövetkezetben látják jövő­jüket, becsülettel harcolnak a szö­vetkezet felvirágoztatásáért, hanem azok, akik eddig sem sokat törődtek a csoporttal, szívesebben dolgoztak az öt hold «háztáji földön». Ezekért pedig nem nagy kár, a konkoly el­válik a tiszta búzától. Azzal, hogy a lógósak kilépnek, nem gyengül, ha­nem erősödik a termelőcsoport. Az üzemi pártszervezet és 'a cso­port vezetőségének feladata felelős­ségre vonni a fegyelembontókat, a becsületes csoporttagoknak pedig megmagyarázni, hogy a párt, a kor­mány nem hagyja cserben a szö­vetkezetei. Segíti, támogatja az eddiginél még fokozottabban a szö­vetkezeti parasztságot, hiszen fejlő­désünknek, a szocializmus építésé­nek falun az egyedüli helyes útja a nagyüzemi gazdálkodás. A minisztertanács nemrég hozott határozatában növelte a cso­porti agok háztáji gazdaságának mér­tékét, s az egy hold bőségesen ele­gendő minden tsz családnak, hogy rajta a háztáji szükségleteket éven keresztül megtermelje. A csoport vezetősége szerezzen érvényt a mi­nisztertanácsi határozatnak, szüntes­sék meg a kétlakiságot, vegyék fo­kozottabban igénybe a gépeket, így könnyűszerrel meg tudják művelni a meglévő területet. Néhány nap múlva ünnepeljük alkotmányunk megszületésének ne­gyedik évfordulóját. Alkotmányun­két, amply örök időkre szóló ér­vénnyel mondotta: ki: „A Magyar Népköztársaságban minden hata­lom a dolgozó népé“. Az alkotmány szelleme és betűje öltött testet három éve, amikor a pánt és a kormány hozzákezdett ta nác s r ends z erünk kiépítéséhez. 1950 június 15-én létrejötteik ,a bu­dapesti és megyei tanácsok, majd két hónap múlva, augusztus 15-én munkához láttak a járási, városi és a^ budapesti kerületi tanácsok. Ugyanez év októberében, dolgozó népünk egységesen és lelkesen vá­lasztolttá meg országszerte a taná­csokat. Úgy történt, ahogyan a költő megálmodta: a falvakban, a városokban ösz- szeült „a do gozó nép okos gyülekezete“, hogy immár visz- szavonhatatlanul maga egyen­gesse! útját jövője felé, A tanácsok munkásokat, .pa­rasztokat, értelmiségieket, fiatalo­kat, asszonyokat, párttagokat és pártonkívülieket, tehát a dolgozó nép legszélesebb rétegeit tömörí- fettéik egyetlen hatalmas táborba’. Hűen kifejezték népünk egységét és elsősorban azt a megbonthatat­lan szövetséget, amelyet a munkás- osztály kötött a dolgozó paraszt­sággal. Nyilvánvaló — és efelöl az elmúlt három év tapasztalatai sem hagynak kétséget, — hogy a taná­csok létrejötte és működése to­vább szilárdította miépünik erejét és újabb győzelmek alapiját vetet­te meg. A tanácsok létrejötte azt is, je­lentette, hogy új, mozgékony, élet­erős tömegiszer vezet keletkezett, ú; hajtószíj, amely állandaón szoro­sabbra fűzi a párt és a tömegek közötti erős szálakat. A tanácsok eddígj működésük során eredmé­nyesen járultak hozzá a párt ve­zető szerepéhez, tekintélyének és irányító ’erejének növeléséhez, hi­szen napról-napra a legszélesebb tömegek felé közvetítik a párt sza­vát, politikáját. A tanácsok: a szocializálus épí­tésének szervei, rajtuk keresztül történik minden kormányintézke­dés, amely dolgozó népünk hatal­mának további gyarapítását szol­gálja. Az elmúlt három év eredmé­nyeit mérlegelve megállapíthatjuk, hogy tanácsaink működése sok jó eredményt hozott. A tanácsok or­szágszerte általában jól hajtják végre nemcsak a központi felada­tokat, hanem kielégítően oldják meg a helyi jelentőségű problémá­kat is. Ahhoz azonban, hogy e fej­lődés meg ne akadjon, a tanácsok­nak el kell hárítaniok számos, a fejlődés útjában álló akadályt- Ezek között elsőrendű azoknak a hiányosságoknak ai felszámolása, melyek a tanácsok és a dolgozók kapcsolatában számos 'helyen még mindig jelentkeznek. Alkotmá­nyunk 32. paragrafusa kimondja, hogy „a helyi tanácsok munkájuk­ban közvetlenül a lakosságra támaszkodnak, biztosítják a dolgozók tevékeny részvéte­lét, kezdeményezését és ellen­őrzését az államhatalom helyi gyakorlásában “, Ennek megfelelően a párt és a kormány mindig napirenden tar- totta a tanács tömegkaposólaiaí- nak kérdéséi és többször hangsú­lyozta, hogy ha a legszélesebb ré­tegek nem vesznek részt a tanács teti hatását e tömegkapcsolatok megjavítása terén is. A tanácsok és a tömegék közötti kapcsolat el­mélyült, szervezettebbé vált. Moz­gékonyabbak az állandó bizottsá­gok, aiz albizottságok, tartalma­sabbak a tanácsülések, rendszere­sebbek a tanácstagok fogadóórái, beszámolói. A mín sztertanács he­lyi tanácsok titkársága megalakulá­sa ugvamesalk sikeresebb munkát ígér. A ’titkárság felállítása azt jeleníti, hogy fontos, elintézésre vá­ró ügyek nem játszhatnak bujós- dit az egyes minisztériumok kö­zött, azt jelenti, hogy a tanácsok közvetlenebbül hajthatják végre nemcsak igazgatási, hanem gazda­sági és tömegszervezeti feladatai­kat is. A tömegkapc’solat további szi­lárdítása mellett nem kevésbbé fontos feladata tanácsainknak az állami fegyelem betartása. A ta­nácsok teljes mértékben kövess-ék a párt politikáját és hajtsák végre a kormány intézkedéseit! Az a ^SL~ nács, amely késedelmesen, vagy részben, vagy egyáltalán nem hajt­ja végre a kormányprogramm rá" eső részét, mely a helyi feladato­kat nem a kormányprogramm szel­lemében oldja meg — nem a dol­gozó népet szolgálja, sőt akarva- afcaraitlanul az .ellenség malmára hajtja a vizet. A tömegekkel való mind szo­rosabb kapcsolat és az állami íegye;em betartása és betarta­tása — ez az a két feltétel, mely biztosítja a tanácsok to­vábbi fejlődését, a szocializ­mus eredményes építését, a kormányprogramm jó végre­hajtását. A kormányprogramm országunk ereje állandó gyarapításának és a dolgozókról való fokozott gondos­kodásnak programmja. Végrehaj­tása sokrétű feladatot ró taná­csainkra mind az ipar és mezőgaz­daság, mind pedig a, szociálpoliti­ka és a kulturális emelkedés 'te­rén. Ey szerteágazó feladatok közül jelenleg a jövő évi kenyér biztosí­tása áll első helyen. Örvendetes tény, hogy az idén kétszerannyi gabonát takarítunk be, mint ta­valy. A tanács-munka 'dandárja itt a mezőgazdasági és a begyűjtési állandó bizottságokra hárul. Egész sor olyan községi, járási és megyei tanácsot lehetne felsorolni, ame­lyek jól szervezték meg a cséplést, behordást, szállítást és a géptől történő be:szolgáltatálat. Sajnos a jó példák légiója mellett számos helyen előfordult, hogy a tanácsok nem gondoskodtak a kellő munka­erőről, vagy nem látták el megfe­lelően a leszerződött dolgozóikat, nem biztosították minden feltéte­lét a Bredjuk-féle gyors cséplésnek, nem vontak össze kellő számú iga- erőt az asztagoláshoz, szállításhoz stb. Az elmaradó tanácsok köves­sék az élenjárók példáját, sikere­sen és gyorsan segítsék a nagy nyári munkákat és már most ké­szüljenek fel, hogy ősszel töretlen lendülettel foghassam a,k hozzá so- ronlévő feladatuk elvégzéséhez. Dolgozó népünk, amely a taná­csokat megalakulásuk harmadik évfordulóján különös szeretettel veszi körül, új eredményekké'! ün­nepli most augusztus 20'án az al­kotmányt. Tanácsaink a kormány- programm mindennapos feladata­ink megvalósításával, a jövő évi kenyér jó biztosításával! járulhat­nak hozzá éhhez az ünnephez. Ez s a jó munka lesz a legszebb aján- m unkájában —• akkor .a feladatok í dák, mellyel tanácsaink a három­’ éves évfordulón megajándékozhat­ják hatalmuk forrását, -eredménye­ik biztosítékát, a dolgozó népet, jó megoldása elképzelhetetlen. A kormányprogramm, Rákosi elvtárs beszéde jótékonyan érez­Teljesítsük a szénabegyiijtési tervet Megkezdődött a sarju és a szá- lastakarmänyok második kaszálása. A cs-éplési munka végeztével több erő jut más munkák végzésére, így a szénabegyüjtésre iá. Tanácsaink­nak most. nagy gondot kell fordí­taniuk arra, hogy a rétek és a szántóföldi szálastakarmányok1 fce- hordásával egyidőben mindenütt, egyéni gazdák és termelőszövetke­zetek 1(>0 százalékra eleget tegye­nek* beadási kötelezettségüknek. Közeláll a 100 százalékhoz a fo- nyódi járás, ahol még a rétiszéna begyűjtésének ütemét kell meggyor­sítani. Lemaradás tapasztalható a csurgói, marcali, siófoki járások­ban. Elsősorban ezekben, de vala­mennyi járásban meg kell gyorsí­tani a szénaibegyüjtést, hogy me­gyénk 1.00 százalékra teljesíthesse réti- és szántóföldi szénából be­gyűjtési tervét. A járások sorrendje a szénabe- gyüjfésiben; 1. fonyódi 97, 2. t-ábi 94, 3. nagyatádi 83, 4. kaposvári 78, 5. barcsi 77, 6. siófoki 67, 7. marcali 65, 8. csurgói járás 63 százalékkal.

Next

/
Thumbnails
Contents