Somogyi Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-14 / 190. szám

n Péntek, 1953 augusztus 14. SOMOGYI NÉPLAP 3 Végezzük el < Ebben a gazdasági évben a jó agrotechnika és a kedvező idő­járás bő termést biztosít a terme­lők számára. A gabonanemüek mellett a kapások is jó termést ígérnek, amit fokozhatunk azzal, .hogy a nyári növényápolási munká­kat gyorsan és jól elvégezzük. Az aratási, behordási és cséplési mun­kálatok mind a termelőszövetkeze­tek, mind az egyéni gazdálkodók munkaerejét csaknem telj es egészé­iben igénybevették. Ez alatt az idő alatt kapásnövényeink annyi­ra elgazosodtak, hogy további egészséges fejlődésük szinte ve­szélyben van. A betakarítási munkák alól fel­szabadult munkaerőt termelőink állítsák át a növényápolási mun­kákra. A gyomnövények eltávolí­tásával levegőhöz és több táp­anyaghoz juttatjuk a kultúrnövé­nyeket, elősegítjük fejlődésüket, biztosítjuk az időbeni beérést és mindezeken keresztül a magasabb terméshozamot. Az időben vég­zett gyomtalanítással a jövőévi munkákat is megkönnyítiük, mert megakadályozzuk a gyomnövé­nyek megkötését, a talaj elgazo- sodását és a jövő évre gyommen­tes területeket biztosítunk növé­nyeink számára. A soronlévő nyári növényápolási munkáknál el kell végezni a kukorica ga­zoló kapálását és fattyazását. A fattyazási munkákkal nem sza­bad késlekedni, mert a fattyúhaj­tások gyengítik a tövet és késlel­tetik a kukorica érését. A fattyú­hajtásokat letörés, vagy kicsava­rás helyett vágjuk le, mert így s nyári növényápc kisebb sebet ejtünk a növényen. A későbbi fejlődésű kukoricák vi­rágzása még tart, éppen ezért vé­gezzük el a pótbeporzást. A kuko­ricánál a nyári növényápolással és pótbeporzással holdanként 5—3 mázsás terméstöbbletet is elérhe­tünk. A NAPRAFORGÓ NYÁRI KA­PÁLÁSÁT több helyen elhanya­golják. A napraforgó, bár fejlett­ségénél fogva jól beárnyékolja a talajt, sok helyen mégis nagyon elgyomosodott, ezért a cséplés befejezésével ne feledkezzünk meg gyomtalanításáról. Az elmúlt évek tapasztalatai nem, egy terme­lőszövetkezetnél bebizonyították, hogy ahol a napraforgótáblák nyári kapálását elvégezték, egy­két mázsával nagyobb termésered­ményt értek el. A cukorrépából jó termés csak akkor várható, ha a répaföíd állandóan gyommentes és a betakarításig porhanyó. Ha most, augusztus hónapban nem sietünk a répa segítségére, a gyomok teljesen elnyomják és meg­akadályozzák további fejlődését. Éppen ezért fontos a nyár végén legalább egy, de szükség esetén két kapálást is adni a cukorrépá­nak. Ez a munka 10—15 százalék­kal is fokozza a cukorrépa ter­mését és annak cukortartalmát. Termelőszövetkezeteink tudatában vannak- ennek és a növény gyom­talanítását erős ütemben végzik. A BURGONYA TERMELÉSÉ­NÉL termelőink elkövetik azt a hibát, hogy a jól vagy rosszul vég­rehajtott töltögetés után további növényápolási munkát nem végez­losi munkákat nek. Ott, ahol a burgonyatáblák gyommentesek voltak és a növé­nyek megerősödhettek, a növényi betegségek nem tudtak fellépni. A burgonyavész ezévben csak azokon a táblákon mutatkozott, ahol a burgonya fejlődésében a gyomok miatt visszamaradt. Ott, ahol gyommentesek a burgonyatáblák, a jő termés sem fog elmaradni. Most kell gondoskodni a jó­minőségű vetőburgonyáról is, olyanformán, hogy kijelöljük a legszebben fejlődött és legegészsé­gesebb burgonyabokrokat és sze­déskor ezek közül azoknak a tö­veknek a termését hagyjuk meg vetőmag céljára, amelyek alatt legalább 8—10 db tojás nagyságú­nál nagyobb, ép, egészséges gumó­kat találunk. A tő kiválasztással nyert vetőburgonya azonos műve­lés mellett 30—40 százalékkal nö­veli a termés mennyiségét. A kedvező időjárás azt is lehe­tővé teszi, hogy a nyári ültetésű burgonyát másodszor megtöltö­gessük. Ez a szovjet módszer ha­zánkban is jól bevált és a múlt évekkel szemben ezévben még jobb termésre számíthatunk, ha időben elvégezzük a töltögetést. A gyapot sor és sorközi mű­velését is végezzük el, tegyük gyomtalanná, porhanyós szerkezetűvé a gyapot talaját. A nyári növényápolási munkák­kal lényegesen emeljük kapásnö­vényeink terméshozamát, éppen ezért minden halogatás nélkül vé­gezzük el azokat. Bajcsi Ede megyei főagronómus. Gazdag jövedelem jut a boltiéi Ságváid tszc§ tagjainak TIZEN INDULTUNK el 1949- ben az új utón, a dolgozó parasz­tok önkéntes szövetkezésének út­ján. A megalakuláskor egyetlen -öreg gebe volt csoportunk állatál­lománya. Kezdetben azt sem tud­tuk, hogyan kezdjünk hozzá a kö­zös gazdálkodáshoz. A kulákok igyekeztek elijeszteni bennünket; azt mondogatták: belőletek sem lesz semmi, jobb lesz ha el se kez­ditek. így emlékszik vissza a csoport történetének kezdeti időszakára Zsifkó György elvtárs, a bolhái Ságvári tszcs elnöke. A megalakulás óta négy év telt el, nehéz, küzdelmes négy esz­tendő. A párt és az állam segítet­te a termelőcsoportot s ma már szép állatállományuk van. Az ál­lamtól kapott 15 törzs tehénállo­mány nyolcvanra, a 20 anyakoca 140-re szaporodott. Ezenkívül 16 lova és csikója van a termelőcso­portnak. Négy évvel a csoport megalaku­lása után munkájuk eredménye bizonyíték a nagyüzemi gazdálko­dás fölényéről és egyben válasz a hitetlenkedőknek, válasz az ellen­ség mindenfajta mesterkedésére. Bizonyíték arra, hogy a szövetke­zeti nagyüzemi gazdálkodás a pa­raszti felemelkedés legjárhatóbb útja. A BOLHÓI SÁGVÁRI TSZCS tagsága kijárta a szövetkezeti gaz­dálkodás első iskoláját. Nehéz volt a kezdet, de leküzdötték a nehéz­ségeket. Évről-évre gazdagabbá és erősebbé vált a csoport. A múlt évben is nagyobb volt egy-egy tszcs-tag jövedelme, mint a község bármely egyéni gazdájáé. Az (idén még szervezettebben, szorgalmasabban dolgoztak, bősé­gesen is jut a munkaegységekre. A számítások szerint 5 kiló búza jut munkaegységenként. Árpából egy kilót osztottak munkaegysé­genként. A növénytermelő dolgo­zók a magas átlagtermés elérésé­ért prémiumot kaptak. Harasztia György pl. több mint két mázsa terményt kapott prémiumként. Rozsból 60 deka jut egy munka­egységre. Jó termést ad a műtrá­gyázott és nemrég mélyenkapált cukorrépa is. .200 mázsás termést vállaltak a csoporttagok s ahogy a répa mutatja, meglesz a vállalás. Cukorból 20 deka, takarmányból 3 kiló, szé­nából 2 kiló és 4 deci napraforgó olaj jut munkaegységenként. SZEMET GYÖNYÖRKÖDTETŐ a termelőcsoport kukoricája. Két méternél is magasabbra nőttek a karvastagságú, haragcszöld színű kukoricaszárak. Legtöbb szár 2—3 cső kukoricát hozott. Ebből sze­rény számítás szerint egy-egy holdon 30 mázsa terem. Miután hizlalni akarnak, jócskán kell ta­karmányozásra, de azért jut kiosz­tásra is. Munkaegységenként 5 kiló kukoricát osztanak. Burgonyából 6 kiló jut munkaegy­ségenként. Mindemellett szépen kerül a pénzjövedelemből is. — A beszolgáltatott és a szerző­déses terményekért, a hizottserté- sekért, a tejért kapott pénzből 15 forintot osztunk munkaegysegen­ként — mondja Zsifkó elvárs. — Termelőcsoportunkban senkinek sem lehet panasza a jövedelemre. A napokban befejeződik a cséplés, egy-két hónapon belül betakarít­juk az őszieket és akkor mindenki bőven megkapja egyévi munkájá­nak gyümölcsét. Gazdag lesz a tagok jövedelme. Végvári József, a csoport tehén- gondozója szorgalmasan dolgozik. Idáig közel 400 munkaegységet szerzett. Feleségével együtt a 600- at is eléri október 1-ig. Jövedelmük előreláthatólag a kö­vetkező lesz: 33 mázsa kenyérgabo­na, 24 mázsa csöves tengeri, 36 mázsa burgonya, 12 mázsa széna, 600 kiló árpa, 18 mázsa takar­mányrépa, 120 kiló cukor, 24 liter étolaj és 9000 forint készpénz. Ezenkívül háztáji gazdaságukból is betakarítanak 10—15 mázsa ku­koricatermést. Vágnak a télre hi- zót, bővebben lesz kenyér, hús, zsír, cukor; öröm és megelégedés költözik házukba. VÉGVÁRIÉK PÉLDÁJA nem egyedülálló a Ságvári tszcs-ben. Egy-egy családnak átlagban 20 mázsa kenyérgabona, 46 mázsa más terményféleség, 5400 forint készpénz és egyéb osztalék jut. Persze a bolhói Ságvári tszcs- ben is vannak még hibák, vannak tennivalók. Az emberek nem vál­toznak meg máról-holnapra. A ha­nyag tagok hibájából van gyomos, kapálatlan földje is ,a csoportnak. Az ellenség Bolhón sem alszik. Igyekszik a lustákon keresztül a csoport ellen támadni. Boros Mi- hályné, az egyik lógós, akinek alig 70 munkaegysége van, az elmúlt hetekben a kilépés mellett ágált a tagság között. Már tavasszal is szidta a csoportot, nemrégiben pe­dig azt beszélte, hogy. ki kell osztani a lovakat, teheneket. A csoporthoz hű, becsületes dol­gozók, elsősorban a kommunisták nem engedték és nem is engedik, hogy az ilyen Borosné-félék aka­dályozzák a szebb és boldogabb! élet elérését, a csoport fejlődését. | Az ő feladatuk továbbra is, hogy védjék, erősítsék csoportjukat. A ’ pártszervezet és a tszcs vezetősé­ge szívós politikai felvilágosító munkával, a tagok nevelésével, a hibák kiküszöbölésével har­coljon a tszcs megszilárdításá­ért, a tszcs-tagok jólétének eme­lésért. Varga József. „Vasárnap 164 mázsát csépeltünk el" Attala községben a Magyar- Szovjet Barátság tszcs tagjai sem akarnak az utolsók közt végezni a gazdag termés betakarításával. Nap mint nap heves küzdelem fo­lyik azért, hogy mielőbb zsákba kerüljön a szem. Bléza János felelős cséplőgép­vezető javaslatára a cséplőcsapat vállalta, hogy vasárnap is csépel. Ezen a napon a szokottnál koráb­ban indult a gép és egész nap lelkes munka folyt. Ezen a napon 164 mázsát csépeltek el. Bléza János cséplőcsapatának példáját azonban nem követte a községben dolgozó másik csáplő­csapat, bár neki is bőven akadt volna munkája. A dolgozó parasztok is szívesen vették volna, ha a cséplőmunkások hozzásegítik őket a beadás gyors teljesítéséhez, a szabadpiac elnye­réséhez. Az attalai cséplőcsapatok végez­zék nagyobb felelősséggel munká­jukat, segítsék Attala község dol­gozó parasztjait a pártnak adott szó valóraváltásáért vívott harc­ban. Mágocsi Imre körzeti cséplési ellenőr. Gondos a felsőmocsoládi i Felsőmocsolád község dolgozó parasztjai már napokkal ezelőtt el­csépeltek gabonájukat és beadási (kÖ télez e ttség üké t hiány nélkül teljesítették. Jól fizettek az idén a kalászosok. A kedvező időjárás és a szorgalmas munka eredménye­ként tett) mint hat vagon kenyér' gabonával takarítottak be többet, mint a múlt esztendőiben. Ugyan­így több termett takarmánygabo­nából is. A számítások megmutat­ják, hcigy az a dolgozó paraszt, aki eleget tett a vetéstervében előirt kötelezettségének, jó minőségű ta­lajba, időben vetett, az a bő ter­méséből könnyen teljesítette be­adását, a szükségleten felü.1 jut ne­ki szabadpiacra is. A jó gazdák közé tartozik Tóth Péter 9 holdas, aki 17 mázsás iga- bonaátlaigtermés mellett a beadá­son, vetőmagon, az évi kenyérnek valón felül 12 mázsa gabonát vihet szabadpiacra, Horváth József ta­nácstag is szép termést takarított be. 7 mázsa gabonát már bec-röl- tetetí, új kenyeret eszik a család. A jó termés tudata, s a kormány újabb intézkedései még jobb munkára serkentik a doigozó parasztokat Már most készülnek az új gaz­dasági évre. Egy hónap múlva meg­kezdődik az őszibúza, a rozs és az ősziárpa vetése. A jövőévi dús ter­més jó előkészítő munkát kíván. A tanácsnál egyre többen érdek­lőidnek a tartalékföídek 5 évre való bérbevétele felől, A községben lé­vő tartalékterület meghaladja a 100 holdat. A dolgozó parasztok tudják, hogy a minisztertanács ha­tározata alapján kedvezményesen a kataszteri tiszta jövedelem min­den aranykoronája után 5 forintos bérleti díjat kell fizetni és a farta- lékíöldeket nem írják hozzá a gaz­da saját földterületéhez, így a be­adási normát e terület nem növeli. Azok a dolgozó parasztok, akik gazdák dolgozó parasztok nem vetették be a tervszerinti ve­tésterületet és nem termett elegen­dő gabonájuk, már most gondos­kodnak az őszi vetőmagszükséglet­ről. A hiányzó mennyiséget szabad­piacon vásárolják meg. A tarló SO százalékát fel­szántották. A fogattál rendelkező dolgozó parasztok ebben a munká­ban segítik gazdatársaikat. Istálló trágyázás! tervüket 50 százalékra teljesítették. Vannak dolgozó pa­rasztok, akik már a keverőszántást is megkezdték. Sokan vetettek másodnövényt, a község augusz­tus 20-ra teljesíti a másodvetési tervet, A dolgozó parasztok saját példájuk nyomán győzőidnek mag arról, hogy jól jár az, aki másodnö vényt terme! Lúcz János tavaly 800 négyszögöt rövidtenyészídejű kukoricát vetett tarlóba, ősszel errő{ a földterület­ről 10 mázsa termést takarított be. Az idén köze] egy hold másodnö' vényt vetett. Mészer János, Hideg József, Lúcz János (Tóth) szintén termelnek az idén másodnövényt. Ezzel több takarmányt tudnak állataiknak biztosítani, nő a jöve­delmük. ■ r Egyre többen vásárolnak állato­kat is a községben. Tudják, hogy jó jövedelmet lehet elérni az állat­tartásból. Nagy segítség 'ebben a kormányhatározat az ingyenes állatorvosi szolgálatról. Tarr Lajos­nak szép állatállománya van, de még szaporítani akarja. Fapp Jenő a sertésállományát gyarapítja. Nem hanyagolják el Feisőmocso- ládon a kapások növényápolását sem. Az aratás után ttjára folytatják a kukorica, cukorrépa gyomtalaní­tását, hogy sokat teremjen a föld. A burgonyából 60 százalékra teljesítették a biegyüjtéjsi tervet. Nemsokára meglesz a 100 száza­lék, akkor burgonyából is megkap­ják a szabadpiaci értékesítés jogát. i szélit kövessék a kaposszerdahelyiek példáját a tojás- és baronifíbe^iijtéslien Kaposszerdahely községben jói halad a tojás- és- taromfibegyüjtés. A jó begyűjtés a tanács jó munká­ját dicséri. A községi tanács állan­dóan 'tudatosítja a tojás- és barom- iibegyüjtés jelentőségét. A 'tanács­elnök gondoskodik a törvény be­tartásáról!, többször ellenőrzi, hogy ,a szabadpiacra csak azok vi­gyék a tojást, baromfit, akik 100 százalékra teljesítették.beadá­si kötél eze'tts égük et. Számos dolgozó paraszt, mint Párkányi János, Pintér Imre, Csa­nádi János, Páski Jánosaié, . vra- decz Istvánné, Papp Sándor már egészévi tojás- és baromfibeadásu- kat teljesítették. A Laposszcrdaheíyíéktől vegye­nek példát a szennaiak, akik bi­zony nem dicsekedhetnek a to­jás-, baromfibegyüjtési eredmény- nyel. Itt az a hiba, hogy a községi tanács elnöke nem fordít nagy gon­dot a begyűjtésre, a vezetők sem mutatnak példát. A párfeitkár elv- társ is még több kiló tojással és baromfivá} adósa államunknak. Ez pedig egyáltalán nem köve­tendő példa. Szennán a vezető szervek javít­sák meg a munkát, köszörüljék ki a község becsületén esett csorbát, teljesítsék tojás-, baromfibeadási k ö tel ezet t s égük et. Készülődés ct nagyatádi ünnepi vásárra Transzparensek, plakátok, röpla­pok hirdetik, hogy augusztus 19- én és 20-án Ünnepi Vásár lesz Nagyatádon. A részvevő vállalatok lázas ütemben fogtak hozzá a vá­sár építkezéséhez, hogy a vásár napján Nagyatádon feldíszített pa­vilonok, sátrak áruval gazdagon megtömve fogadják a vásárló dol­gozókat. Az árusítást végző állami kiskereskedelem és a fö dművesszö- vetkezetek nemcsak áruforgalmi tervük tekintetében, hamm a vá­sárlókkal való udvarias bánásmód, saját pavilonjaik díszítése vonalán is versenyt) n vannak. A gyors, pon­tos és udvarias kiszolgálás vissza­tükrözi szocialista kereskedelmünk fejlődését. A vásár bővelkedni fog esemé­nyekben. Ezek közé tartozik töb­bek között az a nagyszabású áru­tombola is, melynek keretében mo­torkerékpár, rádió és még számta­lan értékes nyereménytárgy lesz kisorsolva. Megyénk dolgozói nagy érdeklő­déssel várják az ünnepi vásárt. Már eddig is több állami gazdaság, számos termelőszövetkezet jelentet­te be részvételét a vásáron. A kör­nyező községek dolgozói szervezet­ten, feldíszített kocsikkal viszik szabadpiaci terményeiket a vá­sárra. Tízezer forint pénzjutalomban részesül a második negyedévben legjobb eredményt elérő földművesszövetkezet A SZÖVOSZ a második negyedév munkaversenyében legjobb ered­ményt elérő földművesszövetkezetet augusztus 23-ón tízezer forint pénz­jutalomban részesíti. A pénzjutalom átadásakor e> ‘eg- jobb eredményt elérő földmű/szö­vetkezet megkapja a SZÖVOSZ é< a KPDSZ vándorzászlaját és elny .Ti az «Ország legjobb földművesszövetke­zete» kitüntető címet. A SZÖVOSZ ugyancsak augusztus 23-án a megyékben legjobb ered­ményt elérő földművesszQvetkezf-ek dolgozói között összesen mintegy százezer forint pénzjutalmat oszt kif

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents