Somogyi Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-11 / 187. szám

Kedd, 1953 augusztus u. SOMOGYI NÉPLAP 3 > C. M. Malenkov elvtárs beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén (Folytatás a 2. oldalról-) a helyi szovjet- és pártszeryekre, ■amelyek köt,ölesek fokozni gondos­kodásukat az iskola-, gyermek- és .gyógyintézmény-építésről, nagyobb figyelmet kell fordítaniok erre. Elvtársak! Az ipar, a mezőgazdaság és a .nép jólétének emelése terén előt­tünk álló halaszthatatlan felada­tok megoldása érdekében új, je­lentékenyen magasabb színvonalra kell emelnünk egész gazdasági és szervezési munkánkat. Helytelen volna, ha nem látnánk azokat a lényeges hiányosságokat, amelyek az állami és gazdasági szervek munkájában mutatkoznak, E hiányosságok nem csekély .kárt okoznak a népgazdaságnak, Ezekről a hiányosságokról szó volt pártunk XIX. kongresszusá- . nak határozataiban. El kell ismer­ni, hogy a minisztériumok, vala­mint a helyi párt- és szovjetszer­vek még nem kielégítően teljesítik a kongresszus irányelveit és nem tesznek kellő intézkedéseket a vállalatokat irányító munka meg­javítására. A feladat az, hogy erő­teljesebben szüntessük meg a meglévő hiányosságokat. A vállalatok nem kielégítő ifá- myífásának példájául szolgálhat az, hogy gazdasági, pénzügyi és •tervező szerveink nem fordítanak figyelmet az önköltség csökkenté­sének kérdéseire. Ismeretes, hogy az -«önköltség -alapvető mutatószám, amely a vál­lalat egész munkájának minőségét jellemzi. Sok gazdasági vezető megfeledkezik erről, kevéssé ér­deklik a vállalat rentabilitásának kérdései. Egész sor iparágban nem teljesítették az ipari termék ön- tköltsége csökkentésének és a mun­ka termelékenysége növelésének ez év első félévi állami tervfeladatait Az iparban még sok veszteség­gel dolgozó vállalat van, amelyek- ; nél a termékek önköltsége maga­sabb, mint ezeknek a termékeknek a megállapított ára; az ilyen válla­latok veszteségeit a jövedelmező, jól dolgozó vállalatok terhére fedezik. A veszteséggel dol­gozó gyárak, üzemek és bá­nyák léte — amelyek az élenjáró üzemek rovására élnek — aláássa a gazdasági számítás alapjait ipa­runkban, nem teremti meg a sztikr séges ösztönzést a felhalmozás to­vábbi növelésére és károsan hat az állami költségvetés jövedelmének növekedésére. Igen sok a veszteséggel dolgozó vállalat és nagy a veszteségek ösz- szege a szén- és faiparban.' Ezek­ben az iparágakban sok vállalat több éven keresztül nem teljesítet­te az önköltségcsökkentési tervet és a munka termelékenysége eme­lésének tervét. Ennek következté­ben a szén- és faiparban a termé­kek önköltsége még mindig ma­gas és a szén, valamint a faanya­gok magas önköltsége késlelteti nemcsak e termékek árának csök­kentését, de sok más ipari termék árának csökkentését is. 1952-ben a nem jövedelmező ipari vállalatok veszteségei 16 mil­liárd rubelre rúgtak. Jelentős vesz­teségeket okoztak a nem jövedel­mező vállalatok 1953 első felében is. Az önkpltségcsökkentési tervfel­adatok teljesítése terén mutatkozó kedvezőtlen helyzet nemcsak az iparban található meg. Még min­dig magas az építkezés önköltsége és nagyok a veszteségek az építő­szervek többségénél; nem teljesíti a tervfeladatokat a munkák ön­költsége terén sok gép- és traktor­állomás, nem kielégítő a helyzet az önköltségcsökkentés terén a fo­lyami szállításoknál, nem teljesí­tik a forgalmi költségek csökken­tésének feladatait a kereskede­lemben. A termék önköltsége csökkentésének döntő feltétele va­lamennyi vállalatnál a munka ter­melékenységének növelése. Min­den lehetőségünk megvan ahhoz hogy ezt a feladatot sikeresen old­juk meg. Vállalataink élenjáró technikai felszerelése helyes ki­használás esetén lehetővé teszi hogy egyre inkább megkönnyítsük a munkát és biztosítsuk a munka termelékenységének szakadatlan növekedését. A munka termelé­kenységének növelése, valamint a termék önköltségének csökkentése szempontjából hatalmas jelentősé­gű a termelés észszerű megszerve­zése, az, hogy növeljük a fő terme­lési folyamatokban foglalkoztatott dolgozók arányát a mellékmun­kákat , végző, kiszolgáló és ki­segítő személyzet rovására. Az önköltség csökkentése és a munka termelékenységének növe­lése a szovjet nép anyagi jólétének fokozása szempontjából a termelés valamennyi ágazatában döntő je­lentőségű. Minél nagyobb vállalatainknál a munka termelékenysége, mmél alacsonyabb az önköltség, annál kisebb valamennyi termék és áru ára, annál magasabb a nép életszínvonala. A feladat az, hogy végetvessünk a termelés önköltsége kérdései el­hanyagolásának, biztosítsuk az önköltség rendszeres csökkentését és elérjük, hogy minden egyes vállalat rentábilis legyen. Hogy sikeresen-megoldjuk az előttünk álló feladatokat, alaposan fokoznunk kell a felelősséget az állami és gazdasági igazgatás min­den láncszemének munkájában és növelnünk kell annak kulturáltsá­gát. Az utóbbi hónapokban végre- A nemzetközi helyzet és í Küldött elvtársak! Belső kérdéseink megvizsgálása­kor, természetesen, nem tekint­hetünk el a nemzetközi helyzettől. A nemzetközi helyzetet jelenleg mindenekelőtt azok a komoly sike­rek jellemzik, amelyeket a Szovjet­unió,, a Kína-i Népköztársaság, a béke éis a demokrácia egész tábo­ra eléi't a -nemzetközi feszültség enyhítéséért, a békéért, az új világ­háború elhárításáért vívott harc­ban. Keleten megszűnt á vérontás, amelynek szörnyű sok emberélet esett áldozatául és amely a leg' komolyabb nemzetközi bonyodal­mak veszélyét rejtette magában. A világ népei kitörő örömmel fogadták a koreai fegyverszünet aláírását és joggal tekintik azt a békeszerető erők győzelmének.' A béke és a 'demokrácia' tábora több mint három éven át harcolt a koreai háború megszüntetéséért. A fegyverszünet aláírása meg­koronázta e harcot. Az ember­milliók akarata olyan hatalmas és hatékony erővé lett, hogy az ag - resszorok kénytelenek számolni véle. Az agresszív körök — háborút robbantva ki Koreában — abban reménykedtek, hogy sikerül1 térdre kénvszeríteniök a koreai, népet. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen háborút indító intervenciósok azonban elszámítot­ták magukat. Nem tudták megtörni a hős koreai népet. Háborús ka­landba kezdve az intervenciósok arra számítottak, hogy céljukat villámgyors csapással és minden különös erőfeszítés nélkül elérik. A valóságban ez máskép alakult- Az intervenciósok bosszú véres há­borúba bonyolódtak és miután em­berben és hadianyagban nagy vesz­teségeket szenvedtek, alaposam megtépázódott katonai -tekinté­lyük, kénytelenek voltak lemon­dani hódító terveikről. Ahogyan azt mondani szokták, gyapjúért mentek és megnyírva tértek visz- sza. A koreai, nép harca az interven­ciósok és a Li Szín Man klikkhez tartozó bérenceik ellen, bebizonyí­totta, hogy a szabadság és a haza függetlensége -iránti odaadás hatal­mas állhatatosságot, bátorságot és tömeges hősiességet szül. A koreai nép, amelyre a modern imperializ­mus leghatalmasabb katonai gépe­zete zúdult, 1 egyőzbetetlenné vált, mert az igaz ügyért küzdött. So­hasem tűnik el az emberek emlé­kezetéből a dicső kínai népi önkén­tesek nemes hőstette sem, akik se­gítségére siettek a1 koreai népnek. Erre a hőstettre nemcsak ,a hatal­mas kínai nép, de az egész haladó emberiség büszke. A Szovjetunió népei teljes szí­vükből üdvözlik a koreai és a kínéi népet a fegyverszünet elérése, al­kalmából. A feladat most az, hogy biztosítsuk az újjászületett békés életet a -sokat szenvedett koreai népnek, amely nagy áldozatok árán védelmezte meg jogát, hogy hajtottuk a minisztériumok ösz- szevonását és jelentősen kibőví­tettük a miniszterek hatáskörét, Ezek az intézkedések kedvező eredményekre vezetnek a gazda­ság vezetésében és lehetővé tet­ték, hogy idén majdnem hat és félmilliárd rubelt takarítsunk meg. De el kell ismerni, hogy az igazgatási apparátus fenntartása még mindig sokba kerül. A kor­mány továbbra is javítani fogja az államapparátus munkáját és ha­tározottabban csökkenteni a fenn­tartására irányuló kiadásokat. Bi­zonyos módosításokat kell fogana­tosítanunk. a népgazdaság egyes ágai további fejlesztésére irányuló új feladatokkal kapcsolatban a mi­nisztériumok eddig végrehajtott átszervezésén. Népgazdaságunk magabiztosan halad a további fellendülés útján Erőink forrása a munkások, kol­hozparasztok és értelmiségiek ha­talmas aktivitása és kezdeménye­zése. Óriási lehetőségeink vannak fő feladatunk — a nép állandóan növekvő anyagi és kulturális szük­ségleteinek maximális kielégítése— megvalósítása terén. Szilárd meg­győződésünk, hogy rövid idő alatt nagy sikereket érünk el a feladatok megvalósításában. Szovjetunió külpolitikája rendelkezhessék saját sorsával, -országának sorsával. Mi, szovjet emberek forrón óhajtjuk, 'hogy a di­cső koreai nép élete békében virá­gozzék. A Szovjetunió segíti a ko­reai! népet, hogy beh-egeszthesse -a háború okozta súlyos sebeket. A kormány elhatározta, hogy egymil- iiárd .rubelt juttat ózonnal Korea szétrombolt gazdasági életének újjáteremtésére. Meggyőződésünk, hogy a Legfelső Tanács egyhangú­lag helyesli -ezt a döntést. Nyugaton a Szovjetuniónak s békés politika folytatásában meg­nyilvánuló következetessége és áll­hatatossága meghiúsította a berlini provokációs kalandot. A berlini kaland szervezői mesz- szemenő célokai követtek. Az volt a céljuk, hogy elnyomják Német­ország demokratikus erőit, szét­zúzzák a Német Demokratikus Köztársaságot, amely a német nép békeszerető erőinek támasza, Né­metországot militarista állammá tegyék, Európa közepén újjáélesz" szék a bájborús tűzfészket. Kétség­telen, hogy ha a Szovjetunió nem lenne kitartó és állhatatos a béke 'érdekeinek védelmezésében, a ber­lini kaland igen komoly -nemzet­közi következményekre vezetett volna. Ezért kell úgy tekinteni a -berlini kaland felszámolását, mint a béke ügyének fontos (győzelmét. A Szovjetuniónak a nemzetközi feszültség -enyhítéséért vívott harc terén elért sikereihez tartozik a szomszéd államokkal való viszony megjavítása. A valamennyi ország békés együttműködésének fejleszté­sére törekvő szovjet -kormány kü­lönös jelentőséget -tulajdonít a Szovjetunió és a szomszédos álla­mok-közötti kapcsolatok megszilár­dításának. E kapcsolatoknak az igazi jószomszédöág i színvonalára való felemelése; ez az a cél, amely­nek megvalósítására törekszünk és fo-guinlk törekedni. A Szovjetunió­nak nincs területi k-ŐVetelése egyet- ien állammal szemben eem, így egyetlen szomszédos állammal sem. iKü lp o li t iká nk me gin ga tíháta tton alapelve minden ország — legyen az nagy. vagy kicsi — nemzeti sza­badságának és ,9zuverénitásának ti-szteletibentartása. Magától érte­tődik, hogy a különbség országunk és. néhány szomszédos állam társa­dalmi és gazdasági rendszere kö­zött nem lehet akadálya a baráti kapcsolatok megszilárdulásának. A szovjet kormány a maga ré­széről- lépéseket tett a jószomszédi barátság megerősítésére ezekkel az államokkal kapcsolatban és most az a kérdés, hogy kormányaik ké­szek-e tevékenyen hozzájárulni a barátság megteremtéséhez nem puszta szavakkal, de tettekkel, olyan barátság megteremtéséhez, amely kölcsönös gondoskodást té­telez fel a béke és országaink biz­tonsága megszilárdításáról. Déli szomszédunk Irán. Három és fél évtized tapasztalatai bebi­zonyították. -hogy a Szovjetunió és Irán érdeke a kölcsönös barátságos együttműködés. A szovjet-iráni kapcsolatoknak ilymódon szilárd alapja van, ami lehetővé teszi a két fél közötti kapcsolatokban fel­merülő -kérdések kölcsönös megelé­gedésre történő megoldását. Je­lenleg a Szovjetunió kezdeménye­zésére tárgyalások folynak bizo­nyos határkérdések rendezéséről és ■a kölcsönös pénzügyi igényekről. Reméljük, hogy a tárgyalások si­keresen érne-k, véget. Nemrégiben .kölcsönösen előnyös alapon megállapodás jött létre a két ország közti áruforgalom nö­veléséről. . Az iráni Kormánytól függ, hogy a szovjet-iráni viszony a jószomszédi viszony útján, a gazdasági és kulturális kapcsolatok szélesítése útján fejlődjék. A Szovjetunió és Afganisztán viszonya változatlanul szilárd és azt a kölcsönös érdekek tisztelet- bentartása jellemzi. Ez előnyös fel­tételeket teremt or-szágain'k kap­csolatainak további szilárdítása számára. Mindenki emlékszik még arra a nyilatkozatra, amelyet- a szovjet kormány a. török kormánynak tett. Ez a nyilatkozat megteremti a lé­nyeges előfeltételeket á jószomszédi viszony fejlesztéséhez, természete­sen akkor, ha a török fél a maga részéről kellő erőfeszítéseket tesz ebben az irányban. Törökország és a Szovjetunió viszonyának javulá­sa feltétlenül hasznára válna mind­két- félnek és fontos, hozzájárulást jelenten-:' a Fekete-tenger körzeti biztonság megszilárdításának ügyé hez. j A Finnországhoz fűződő kapcso­latok terén a Szovjetunió mindkét ország érdekeiből indult ki. 1950- ben ötéves gazdasági egyezményt írtuk alá. Ezt később kiegészí­tettük az 1952—195,"). évi árufor­galmi egyezménnyel. Ez jelenté­kenyen kitérjesztiitte a Szovjetunió és Finnország gazdasági kapcsola­tait. A Szovjetunió és Finnország ba­rátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződése meg­felel mindkét ország érdekeinek és a béke és -biztonság megszilárdí­tását segíti elő Európa északi, ré­szében. A szerződés jó alapul szol­gál a jószomszédi viszony kialaku­lásához. Szükséges, hogy e szerző­dést ne csak a mi kormányunk, hanem Finnország kormánya is töretlenül végrehajtsa. A szovjet kormány — az általá­nos feszültség enyhítésére töre­kedve — beleegyezett az Izrael állammal váló -diplomáciai kapcso­latok helyreállításába. Ezzej kap­csolatban figyelembe v-ette, hogy Izrael kormánya kötelezettséget vállalt, hogy ,,Izrael nem vesz részt semilyen szövetségben vagy egyez­ményben, amelynek agresszív cél­jai vannak a Szovjetunióval szem­ben". Reméljük, hogy a diplomá­ciai kapcsolatok helyreállítása elő fogja segíteni az együttműködést a ,két állam között. Alaptalanok egyes külföldi la­pok kijelentései, amelyek szerint az Izraellel váló diplomáciai kap­csolatok helyreállítása állítólag a Szovjetunió és az arab országok közötti kapcsolatok rfvengülésére vezet. A szovjet kormány továbbra is erősíti az arab államokkal való baráti kapcsolatokat. Kormányunk kezdeményezést tett abban az irányban, hogy ho-sz" szas szünet után nagyköveteket cseréljen Jugoszláviával és Görög­országgal. Arra számítunk, hogy ez megfelelő rendeződésre vezet a két országgal váló viszonyban és -hasznos eredményekét hoz.-oemilyen tárgyi ok sincs, amely megakadályozhatná a Szovjetunió é-s Olaszország viszonyának meg­javítását. Természetesen az álla­mok közötti kapcsolatok csak ak­kor erősödhetnek, ha a kölcsönö­sen vállalt kötelezettségékei telje­sítik. A kedvezően fejlődő szovjet- olasz kapcsolatok esetén Olaszor­szág nagy nehézsédekkel küzdő ipara -jelentős támaszra találhatna ,az államaink közötti gazdasági kap­csolatok javulásában. Kölcsönösen előnyös egyezmény alapján Olasz­országot elláthatnánk -szénnel és gaoo.návál és ipara számára meg­rendeléseket biztosíthatnánk. Nem kétséges, hogy ez elősegítené az ólasz nép életszínvonalának javu­lását. Minden ország népei remény­kednek abban, hogy a koreai fegy­verszünet aláírása fontos hozzá­járulás a béke és a biztonság meg­erősítésének ügyéhez, [míndene-k- előtt a Távol-Keleten. Ezzel kapcsolatban aktuális je­lentőséget nyer az összes távol- keleti államok közötti kapcsolatok rendezése és közöttük a Japánnal való -kapcsolatok rendezése. Ezen az úton ikomoiy akadályok -mutat­koznak, mert az Amerikai Egye­sült Államok megszegték a szövet­ségesek között a háború -alatt és a háború után kötött egyezményeket és Japán nemzeti függetlenségének elfojtására, katonai támaszponttá alakítására irányuló politikát foly­tatnak. A japán nemzet egészséges erői egyre inkább felismerik; le kel] küzde-niök a fennálló akadá­lyokat é-s meg keli védelm-ezniök az ország nemzeti függetlenségét. Megértik, hogy csak ilyen úton le­het biztosítani hazájuk békés fej­lődését, a szükséges külpolitikai és a megfelelő gazdasági kapcsolato­kat a szomszédos államokkal. Azok a lépések, amelyeket Japán ezen az úfon tesz, a Szovjetunió és minden békeszerető nép együtt­érzésével -és támogatásával talál­koznak. Keleten a béke megszilárdítása szempontjából nagyjelentőségű olyan nagy állam állásfoglalása, mint amilyen India. India jelenté­kenyen hozzájárult.a békeszerető ország oknak a koreai háború meg­szüntetését szolgáló erőfeszítései­hez. Indiához fűződő kapcsolataink erősödnek, kulturális és -gazdasági kapcsolataink fejlődnek. Reméljük, hogy a továbbiakban India és a Szovjetunió kapcsolatai a barátsá­gos együttműködés jegyében to­vább -erősödnek és fejlődnek. A Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy Pakisztán­hoz fűződő kapcsolataink sikeresen, fejlődtek. Biztosítottuk -a két állam mindenoldalú kapcsolatainak meg­szilárdulását. Ez kétségtelenül po­zitív szerepet fog játszani az ázsiai béke tartóssátétele szempontjából. A szovjet kormány következete­sen folytatja a gazdasági kapcsola­tok kiszélesítésének politikáját a külföldi országokkal.. __ N övekszik azoknak az országok­nak száma, amelyekkel a Szovjet­un ónak kereskedelmi kapcsolatai vannak, ugyanakkor növekszik a Nyugat és Kelet országaival lebo­nyolított áruforgalom is. Kereske delmi egyezményekeit kötöttünk Franciaországgal, Finnországgal, Iránnal, Dániával, Görögország­gal, Norvégiával, Svédországg-a!, Argentínával, Izlanddal, fizetési egyezményt Egyiptommal, Sike­resen haladnak a tárgyalások több más állammal is. Szándékunk, hogy még nagyobb -állhatatossággal kö­vessük a Szovjetunió és a külföldi államok áruforgalma fejlesztésének vonalát. Érthetők és idejénvalók több or­szág üzleti köreinek törekvései ar­ra, hogy a nemzetközi áruforgalom útjából elhárítsanak mindenfajta megkülönböztető intézkedést, amely szűkíti a világkereskedel­met. Régóta megérett a szükséges­ség, hotfy helyr-eálljanak a normá­lis kereskedelmi kapcsolatok az olyan országok között, amelyek számára az árucsereforgalom szi­lárd hagyomány. Mindenki, aki he­lyesen úgy véli, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesztése a béke erő­sítésének ügyét szolgálja, szükség­szerűen elősegíti a nemzetközi ke­reskedelem egészségesebbé válá­sát. A Szovjetunió kormánya első­rendű jelentőséget tulajdonít a de­mokratikus tábor -országaival való kapcsolatok további megerősítésé­nek. Ezeket a kapcsolatokat a szo­ros együttműködés és az igazi test­véri barátság jellemzi. Hatalma-s és megbonthatatlan ba­rátság fűzi össze a Szovjetuniót a Kínai Népköztársasággal; gyors ütemben és jelentős mértékben nö­vekednek e két ország gazdasági és kulturális kapcsolatai. Bővül és erősödik a Szovjetunió sokoldalú együttműködése Len- -tí vél országgal, Csehszlovákiával, Romániával, Magyarországgal, Bul- gáráv-al, Albániával, a Mongol Népköztársasággal, a Koreai Népi Demo kr at ikus Kö zt ár s as ággal. (G. M. Malenkov elvtárs beszédét lapunk holnapi számában foly­tatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents