Somogyi Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-09 / 186. szám
Vasárnap, 1953 augusztus 9, SOMOGYI NÉPLAP 5 Megyénk dolgozó parasztjainak 13 millió forint megtakarítást jelent a kormány határozata a gépállomási tartozások elengedéséről és a díjak mérsékléséről Alig múlt egy hónapja, hogy Nagy Imre elvtárs, a miniszterta-. nács elnöke ismertette az ország- gyűlésen a kormány programmját. A programm legfőbb célkitűzése a .dolgozó nép jólétének további, szüntelen emelése. Munkásaink, dolgozó parasztjaink megismerve kormányunk programmját, az azt követő intézkedéseket, nagy lelkesedéssel dolgoznak. Termelőszövetkezeteink, egyénileg dolgozó parasztjaink különösen nagy örömmel fogadták az augusztus 2-án megjelent minisztertanácsi határozatot, mely eltörli mind a termelőszövetkezeteknek, mind az egyénileg dolgozó parasztoknak a gépállomásokkal szemben fennálló, az 1952. július 1. napját megelőző időből származó összes termény és készpénztartozásait. A határozat után a megye termelőszövetkezetei összesen 13,751.300 forint készpénz adósságtól és 2,261.064 búzakilogramm terményadósságtól mentesültek. Ennyivel többet oszthatnak ki az Idén a munkaegységekre. Ez annyit jelent, hogy a megye 305 termelő- szövetkezetére egyenkint 11.740 forint jut. De számos olyan termelőcsoport van, melyek jóval jelentősebb pénzösszeg tartozás alól mentesülnek. Például a bonnyai Béke tsz a minisztertanács határozatával 151.616 forint tartozástól mentesül, j Egy-egy tagnak így 1919 forinttal1 több jövedelem jut. A somogy- döröcskei Béke termelőszövetkezet tagjai is nagy megelégedéssel fogadták a minisztertanácsnak a hátralékok elengedéséről, a gépál- lomási díjszabás csökkentéséről szóló határozatát. A somogydöröcskei termelő- szövetkezet tagjai 125.719 forint tartozástól mentesültek. De sorolhatnánk tovább szövetkezeteinket, melyek szintén jelentős jövedelemhez jutottak kormányunk intézkedései nyomán. A minisztertanács határozata azonban nemcsak azzal könnyít, hogy a régi tartozások törléséről intézkedik, hanem ugyanakkor a jövőre is gondolva, az 1953/54-es gazdasági évtől kezdve csökkenti egy-egy hold föld gépi művelésének a díját. A határozat szerint az egy hold középkötött talaj középmély szántásáért az eddigi 84 forint, vagy a 42 búzakilogramm terménnyel szemben ezután 64 forintba, vagy 32 búza- kilógrammba kerül a megművelés. Külön kedvezményt jelent, hogy a tsz saját tetszése szerint pénzben, vagy terményben fizetheti ki a gépállomásnak járó munkadíjat. A díjszabás mérséklése csupán rneg.yénk termelőszövetkezeteinek rint. A pénzbeni csökkentéssel együtt az összes kedvezmény 8,982.997 forintot tesz ki. A somodori Alkotmány termelő- csoport, ahol 500 holdat kell felszántani évente, csupán a szántásdíj mérséklésével mintegy 20.000 forintot takarít meg, amiért közel 100 pár bakancsot, vagy 20 öltöny jóminőségű ruhát vásárolhatnak a tszcs tagjai. De megyénk egyénileg dolgozó parasztjai is jelentős többlet jövedelemhez jutnak a gépállomási munka díjszabásának mérséklésével. A 84 búzakilogramm helyett ezentúl 53 búzakilogrammnak megfelelő terményt, vagy 106 forintot fizetnek egy-egy hold középkötött talaj középmély felszántásáért. Megyénk dolgozó parasztjai eb' ben az évben tervszerint 50 ezer holdra kötnek szerződést a gép állomásokkal. Ennek munkadíj á- nál 155 vagon terménnyel, pénzbe átszámítva 3,100.000 forinttal fizet nek kevesebbet. Megyénk dolgozó parasztjainak 13 millió forint megtakarítást je lent csupán ennek az egy határozat nak a végrehajtása. De mindenegyes határozat, rendelet újabb és újabb lépés előre a kormánypro gramm megvalósítása útján. A kormányprogramm megvalósítása megköveteli, hogy megyénk termelőszövetkezetei és A föíd mű vessző vetkezetek feladatai a begyűjtés és áruellátási munkában egyéni pa ___rasztjai jó munkával, az állami fe2 66 vagon terményt jelent. Ez\ gyelem betartásával harcoljanak pénzbe átszámítva 5,332.840 fo-' programm megvalósításáért. A barcsi járásban gyorsítsák meg a tarlóhántás és másodvetés ütemét Megyénk dolgozó parasztjai, -termelőszövetkezetei, állami gaz dóságai a Baranya megyéhez intézett felhívásaikban vállalták, hogy 90 ezer holdon termeinek másod- növényt. A felhívás óta eltelt idő alatt állami gazdaságaink, termelő szövetkezeteink és egyénileg dől gozó parasztjaink jelentős területen vetettek másodnövényt. Megyénk eddig 46 százalékra teljesítette másodvetési tervét. Ez az éjredméiny azonban »korántsem kielégítő. Pártszervezeteink, ta nácsaink nem harcoltak teljes len. dülettel vállalásaik teljesítéséért. Egyes veze'ők úgy gondolják, hogy a vállalással már megoldották a feladatot, megy minden magától. Jgy gondolják ezt a barcsi járás vezetői is. A járásban mindössze 1010 hold másodnövénlyt vetettek. Vájjon elegendő-e ez az adott szó való- raváltásához? Elegendő-e ahhoz, hogy megyénk megállja helyét a Baranya megyével folytatott versenyben?* Mit 'tett a járd •si pártbizottság titkára e fogadalom való-raváltása érdekében? Mondjuk meg, nem sokat. A barcsi járás a járások közti versenyben a másodvetési terv teljesítésében a hetedik helyen kullog. Ha felvetődik a felelősség kérdése, a tanácsok vetőmag- hiánnyal igyekeznek mosakodni" Nyilvánvaló, hogy ezt nem lehet elfogadni, mert a {árás sóik községében erre alaposan rácáfoltak. Példáuj Kálmáncsa község'termelőszövetkezete és egyénileg dolgozó parasztsága a tervezett 691 hold másodvetéssel szemben 738 holdat vetett be. De a járás számos községében a tanács felvilágosító munkája nyomán a dolgozó parasztok szívesen vetettek má" sodnövényt. Tudják, hogy ez a legjövedelmezőbb számukra és különösen a mostani kedvező időjárás mellett takaríthatnák be gazdag termést. A somogytarnócai községi tanács jó munkája nyomán a dolgozó parasztok az előirányzott 145 hold helyett 210 hold másod- növényt vetettek. Heresznye községben közel 70 holdon vetettek. Ezekben a községekben nem feledkeztek meg a pótbeporzás alkalmazásáról sem. Ká-hnáncsán közel 400 hold kukoricán és 276 hold napraforgón végezték el a pótbsporzást. Nem nehéz kiszámítani, hogy csupán ennek a módszernek az alkalmazásával milyen többletjövedelemhez jut a község dolgozó parasztsága. A 400 hold kukoricánál, ha csupán 2 mázsás termés-többletre számítanak, az 800 mázsa kukorica. A napraíor gonál holdanként 1 mázsás termés többi etet számítva, közel 300 mázsával takarítanak be többet Ugyanígy alkalma zható ez a számítás minden egyes dolgozó parasztnál, aki elvégzi a pótbeporzást. így tehát azt sem 'nehéz kiszámítani, hogy az egész járás milyen jövedelemhez jut, ha a tanácsok megfelelő módon tudatosítják a pót-beporzás jelentőségét. A barcsi járás vezetőinek és a községi tanácsoknak igen sok mulasztást kell pótolniuk. Arra sem hivatkozhatnak, hogy nincs vetőmag, mert az élenjáró községek jó munkája ezt megcáfolta. De nem hivatkozhat vetőmaghiányra Bólhó “zség tanácsa sem, ahol a tervezett 399 holddal szemben mindösz- sze 54 holdat vetettek be másodnövénnyel. Súlyos az elmaradás ebben a községben a tarlóhántásnál is. A 754 hold tarlóból csupán 370 holdat szántottak fel, holott a minisztertanács határozata kimondja, hogy az aratástól számi t-ott 8 napon belül mindenütt el kell végezni a tarlóhántást. Felelősség terheli Darány köz ség tanácsát is. Az előirányzót. 359" hold másod vetésből csupán 15 holdat teljesítettek. A barcsi járási tanácsnak sürgősen intézkednie -kell a tarlóhántás és másodvetés meggyorsítására. Szervezzék meg a dolgozó parasztok közti vetőmagcserét, mert számos olyan dolgozó paraszt van, akinek valamely magféleségből feleslege, másból pedig hiánya van. Ä községi tanácsok ennek érdekében mérjék fel községükben a ve tőmagszüksé,gletet és a mezőgazdasági állandó bizottságok tagjain keresztül biztosítsák a vetőmag helyes elosztását. Ä barcsi járás termelőszövetkezeti és egyéni dolgozó parasztjai az elkövetkezendő napokban a kedvező időt kihasználva, harcoljanak a másodvetési terv, a vállalt kötelezettség teljesítéséért. Ehhez nyújtson segítse get a járásj pártbizottság és a járási tanács. Harc a napi 220 mázsás csépicsért A zimányi Béke tszcs udvarán kora rejtgcltől késő estig zúg a fo nói gépállomás 107-0-es cséplőgépe. A gép körül elhelyezett hatalmas aszta gok gyorsan fogynak. Egymás mellett sorakoznak a kövér búzaszemmel megtöltött zsákok. A hatalmas kazlak tetejéről felcsendül a dal. A tele zsákokkal megrakott szekerek egymásután hagyják el a szérűt. A dolgozóik boldogságtól kipirult arccal nézik a megrakott szekereket. A termelőszövetkezet 100 százalékra teljesítette kenyérga- bonabmdását. A szekerek most már a csoport tagjainak hordják a gabonát. Nagy Lajos, a gép felelős vezetője állandóan a traktor körül foglalatoskodik. Az egyik pillanatban miég üzemanyagot tölt a tartályba, a másik pillanatban már a mázsálásnál van. Állandóan figyeli a gépet, a meglazult I csavarokat megszorítja, hogy megelőzze a hibákat. Cséplés előtt a szövetkezetnél aratott gépével, azóta nappal csépel, éjj-c-1 pedig a tarlóihántáet végzi. Idáig 22 vagon gabonát csépelt el Üzemzavar nem volt. Előírt 125 mázsás tervét minden nap túlteljesíti. Napi átlaga 171 mázsa. A jó eredmény eléréséhez hozzájárni a csoport tagjainak fegyelmezett, áldozatkész munkája. — De még ezzel az eredménnyel som elégszünk meg — mondja a 61 éves Kálmán bácsi, a kazalrakás nagy mestere. Kijelentette: addig nem nyugszik, míg a 200— 220 mázsát el nem érik. A termelőszövet' ezet tagjai Kálmán bácsi vezetésével kiadták a jelszót; ,,Harc a 220 mázsáért.’1 B' ’=s folyik a Béke tszcs I sz ős Imre eSértési ellenőr Dolgozó parasztságunk ebben az évben gazdag termést takarít be, a beadás teljesítése a gazdáknak nem okoz nehézséget. A föídművesszövctkezetek vezetőségi tagjai kötelezettségeik példamutató teljesítésével járuljanak hozzá a terménybe gyűjtés sikeréhez, járuljanak hozzá a falu beadási tervéneik maradéktalan teljesítéséhez, az állami fegyelem megszilárdításához. Kövessék Dávid Gáspár lengyeltóti, Zs inkái Imréné és Borbély József fonyódi földmű vesszövetkezeti vezetőségi tagok példáját, akik gabona-, tej-, tojás-, baromfi- és szénabe adási kötelezetiségüket 100 százalékra teljesítették. A földművesszövetkezeti igazgatóság és fel ügyelő bizottság a faluban -köztiszteletben álló testület, amelynek élen keil» járnia a munkákban, a beadásban, mert példáját követi az egész falu. Legyenek tudatában annak, hogy a jó példa ragadós és a jó példát szívesen követi a dolgozó parasztság. A földművesszövekezetek vezetői és dolgozói a legszélesebb körben tudatosítsák a falu dolgozói előtt, hogy a terménybeadás teljesítése törvény, mely mindenki számára kötelező és egyben tudatosítsák azt is, hogy a beadási 'kötelezettség teljesítése a falu becsületbeli ügye, hogy ezzel államunkat és a béketábort erősítjük. Ezen túlmenően pedig a dolgozó parasztság érdeke is, mert a beadási kötelezettség teljesítésével biztosítja saját maga számára a szabadpiac előnyeit. A vezetőségi tagok -fontos feladata, hogy állandóan ellenőrizzék a begyűjtési adminisztráció menetét, Kísérjék figyelemmel-, hogy az adminisztrációnál az igazgatóság erre vonatkozó határozatát érvényesítik-e? Állandóan szem előtt kell tartaniuk azt is, hogy a begyűjtött termények megóvására a raktári dolgozók megtesziik-e aS vevő dolgozók jó munkájukkal, feladataik pontos teljesítésével, a ■begyűjtés nagy népgazdasági jelentőségének széleskörű tudatosításává} biztosítsák a -begyűjtés sikerét. Földművesszövetkezeteink másik igen fontos feladata a falu dolgozóinak áruval való ellátása, A párt és a kormány gazdaságpolitikája következetesen megvalósítja a dolgozókról való gondoskodást, néngazdasági tervezésünk központi kérdésévé teszi a lakosság anyagi, kulturális és szociális helyzetének állandó javítását. A falusi lakosság megnövekedett áruigényeinek kielégítésében különösen nagy feladat vár a földművesszövetkezeti kereskedelemre. A kormányprogramm a SZÖVOSZ feladatává teszi, hogy „növelni kell a föl'dművesszövetkezetek áruellátását a para-sztság ízlésének ős igényeinek megfelelő választékban és minőségben“. A bő választék biztosításának elősegítése érdekében pártunk és kormányunk segítségével' a SZÖVOSZ az elmúlt hónapban több- millió forint összegű hitelt bocsátott a fö 1 dmülve ssz öv et k ezetek rendelkezésére. Ebből tnegyénk szövetkezetei 6 millió forintot kaptak, hogy árukészleteiket nagyobbítsák, választékaikat kiegészítsék, s egyben biztosítsák a falu napi közszükségleti és egyéb iparcikkekkel való ellátását. Most az a feliadat vár a szövetkezeti vezetőikre, hogy rendelkezésre bocsátott hitel©k felhasználásával a falu számára ténylegesen szükséges áruféleségeket a helyi szokásoknak és igényeknek megfelelő színben, mértékben, formában, minőségben az egyes szaknagykereskedelmi vállalatoktól gyorsan beszerezzék. Rendkívül nagy gondot fordítsanak arra, hogy csak olyan árut hozzanak -a földművesszövetkezeti szükséges intézkedéseket? Feite- jj boltba, amire a falu lakosságának hető, hogy nedves termény kerül , ténylegesen szüksége van. a raktárba, ami nagy károkat okoz hat. Ezért nap mint nap ellenőrizni kell, hogy a terményeket átla-pá- toiiják-e, íorgatják-é? Ha ezen a téren bármilyen zavart vagy rendellenességet tapasztalnak, azonnal utasítsák -a felvásárlót a szükséges intézkedéseik megtételére. Földmű vjes sző vetik ez e ti f e'lvásárlóink helyezzenek nagy súlyt arra is, hogy a dolgozó parasztokat megillető minőségi felárakat mindenkor kifizessék. Mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a dolgozó parasztok megvárakoztatása nélkül történjék az átvétel és a vételi jegyzés. A földművesszövetkezeti ügyvezetők és termény fel vásárlók gondoskodjanak arról, hogy az átvett termények vételjegyzése a terményraktáriban, vagy esetleg a terményraktárhoz egészen közel lévő irodában történjék. Vételi jegyet csak a mérlegelési jegy alapján, a raktárba ténylegesen beszállított terményről szabad kiállítani. A föidművesszövetkezetek ter- ménybegyüjtési munkájában részA bőséges áruválaszték biztosítása az első és legfontosabb lépés, de még távolról sem elég ahhoz, hogy szövetkezeti vezetőink, bolti dolgozóink eleget tegyenek az őszi csúcsforgalom zavartalan 'lebonyolításával kapcsolatos követelményeknek. Mi azt akarjuk, hogy a falu lakossága, elsősorban a szövetkezetek tagjai, minden szükségletüket a saját szövetkezeti boltjaikban vásárolják meg. Ezért meg kell ismertetni a falu lakosságával a szövetkezetekben vásárolható árucikkeket. A fizetések napjain, az elszámolások idején rendezzenek külön vásárokat az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben, s így tefSvék lehetővé, hogy az ottani dolgozók a helyszínen vásárolhassák meg a számukra szükséges árucikkeket. Az áru kezelésének, tárolásának megjavításaival, a fogyasztók udvarias, előzékeny, jóminőségű áruval való kiszolgálása útján -biztosítsák szövetkezeteink az őszi csúcsforgalom zavartalan lébonyolítását, a harmadik negyedévi áruforgalmi terv túlteljesítését. Brachna János MESZÖV-titkár. Kit terhel a felelősség, hogy a marcali állami gazdaság földjén megrothad a takarmány ? A marcali állami gazdaságnak körülbelül 80 hoktayi területén, az árpatarló között dúsan zöldelő lóherén még -most is kint van á kom1 " ájnaratás után petrencékbo rakott árpaszaima. Ez jó takarmányul szolgálhatna a gazdaság állatállományának, mégis hagyják, hogy ott rothadjon a tarlón. A pet- encék alatt kiveszik a lóherevetés is. Ebből, az állami gazdaságnak és egész, népgazdaságunknak kára származik. Ugylátszik, a marcali állami gazRSncr --a/pJ’nRóo'o nem fanul! a mull}, esztendő tapasztalataiból és elpocsékolja, veszni hagyja a sok drága takarmányt. De van a gazdaságnak hatalmas rétje is, melynek egyrészén már a s-arju felnőtte a renden fekvő szénát, másik részén pedig még le sem kaszálták a füvet. Ezekért a hanyagságokért felelősség terheli az állami gazdaság vezetőségét. A felsőbb illetékes szervek sürgős -intézkedéseire van szükség, hogy felszámolják a gazda sáclh an erekp! a hibákat
