Somogyi Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-09 / 186. szám

6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnapj 1953 augusztus 9. maa — i——Ma Kéthely község dolgozó parasztjai jó munkával válaszolnak a kormány segítségére ven futja a 3 tagú család szükeég­A kormány által hozott intézke­dések jelentős kedvezményeket, nagy segítséget jelentenek Kéthely község dolgozó parasztságának. Az első segítség az árleszállítás volt, amelynek révén az idei gazdag jö­vedelemiből több ruházati és ipar­cikket tudnak vásárolni. Sokakat érint, a kormánynak az az intézke­dése, hogy a tavalyi beadási hátra­lékot el kell engedni mindazoknak, akik becsületesen eleget tesznek ez- évi gabonábeadásuknak. A község­ben'több mint 700 dolgozó paraszt mentesül a következő mennyiségű hátraléktól: 2.727 kg búza, 1.670 kg rozs, 1.018 kg árpa. 367 kg zab, 552 mázsa kukorica. 375 mázsa napraforgó, 46 mázsa bab, 470 mázsa burgonya, 160 mázsa széna, 45 mázsa hízottsertés. 156 mázsa vágómarha, 14.&Í6 darab tojás, 20 mázsa baromfi és 2.160 liter bor. Sokezer forinttal gazdagodnak tehát a dolgozó parasztok. Több­tízezer forintot tesz ki az az ősz- szeg is, amit a beadási hátralékok után vetett ki a tanács, s amelyet most elenged1 az állam. A Petőfi termelőcsopioii tagjai a 10 százalékos beadási kedvez­mény révén több mint 300 mázsa terménnyel többet oszthatnak ki a munkaegységekre. Az egyéniek mintegy 50.000 fo­rint adóhátraléktól szabadulnak meg,, ha 1953 év végéig megfize­tik ez évi adókötelezettségükkel együtt az 1952. december 31-ig fennálló adótartozás 50 százalékát. Hatalmas összegek ezek. Minden becsületes, jószándékú ember örömmel veszi erőket az in­tézkedéseket és igyekszik jó mun­kájával válaszolni a kormány se­gítségére* Egyedül az .ingyenes ál­latorvosi Szolgálat 20—25 ezer fo­rint megtakarítást jelent a község dolgozó parasztságának, nem be­szélve arról, hogy ez az intézkedés még jobban ösztönzi parasztságun­kat a magas jövedelmet biztosító állattartásra. Nagy Dezső 7 holdas gazda még a miniszter tanács ingyenes állator­vosi szolgálatról hozott határozata előtt többszláz forintot fizetett ki beteg állatai gyógykezeltetésére. A jövetben mentesül az ilyen ki­adásoktól. A község dolgozó pa­rasztságának a kormány a külön­böző intézkedésekkel csaknem fél­millió Ft támogatást adott eddig. Az év végére közel egymillió fo­rintra rúg a kormány intézkedései által biztosított kedvezmények ösz- sz-ege. A község egyéni és szövetke­zeti parasztjai jó munkával, a kö­telezettségek pontos teljesítésével hálálják meg népi államunk segít­ségét. Az aratást július 16-án be­fejezték, négy gép csépeli a dús gabonatermést. Az átlagtermés meghaladja a 10 mázsát a község­ben. Tüske Sándor 5 holdas kispa­rasztiak két holdon több mint 26 mázsa gabonája termett. A csép­lőgéptől azonnal teljesítette be­adási kötelezettségét és még .- 22 mázsa gabonája maradt-. Ebből t>ő­letére, vetőmagra és szabadpiacra is jut. A tanács, a rendeletek ér­telmében elengedte múlt évi be­adási hátralékát. A községben legelsőnek a Petőfi tszcs teljesítette beadását, s ezért megkapta a szabadpiaci értékesí­tés jogát, de a község is hama­rosan megkapja, mert minden dol­gozó paraszt a géptől teljesíti kö­telezettségét. Büszkék a falu dol­gozói ; egyetlen hátralékos sincs köztük. Tojástoeadásbói az évi tervet már 65 .százalékra, a széna- beadást 100 százalékra teljesítet­ték. Eddig 25 dolgozó paraszt tett eleget évi tojás- ét? baromfi- beadásának. Báró András, Tóth Lajon már mindenből teljesítették beadási kötelezettségüket. Élne- az adóhátralékok el­engedésére hozott határozatok által adott ' lehetőségekkel. Egyre töb­ben ménnek a tanácshoz a. hátra- lékoso>'„ hogy kifizessék adójukat. Zöld József 6 holdas dolgozó pa­raszt például tavalyról 1.295 fo­rint adóval maradt hátralékban. A rendelet megjelenése utáni napon rendezte múlt évi. tartozásának fe­lét és ez évi adóját, így 650 forint megfizetése alól mentesült. Nyara István 400 forintot fizetett adóba, tavalyi 620 forint adóhátralékának felét pedig elengedték. Nagy Lelkesedéssel dolgoznak a héthelyiek. Közel ezer hold tarlót felszántottak, 525 holdat pedig má- södnövénnyi:! elvetettek. Járási, községi tanáesnzerveink ne hanyagolják el a tej-, tojás-, baromfi- és hízottsertéshegyiijtést Megyénkben az utóbbi hetek fo­lyamán alig egykét százalékkal emelkedett csak a tojás-, baromfi- ég tejbegyüjtés. If agy lemaradás tapasztalható a liízotteertés be­gyűjtésben is. A községi tanácsok nagyrésze arra való hivatkozással, ho,gy ,,most a gabonabegyüjtésseí kell foglalkozni“, elhanyagolja a tojás-, baromfi-, tej- és hízottser- tésbegyűjtést. Pedig a gabonabe- gy-üjtés melletti igen fontos az állat és állati termékek begyűjtése is. Az életszínvonal emeléséhez nem­csak kenyérre, lisztre van szük­ség, hanem több húsra, zsírra, tej­re és tojásra is. Ezt pedig csak úgy tudjuk biztosítani, ha min­den termelő, minden község és já­rás becsülettel eleget tesz beadási kötelezettségének. Számos község és tsz vállalást tett, hogy aug. 20-ra száz százalékra Lljeeíti III. negyedévi kötelezettségét. Vált* sá.< valóra ezeket a fogadalmakat. Községi és járási tanácsaink, be­gyűjtő szerveink úgy dolgozzanak, hogy meggyorsuljon a tej-, tojás-, baromfi- és hízottsertésbegyüjtés. Lútrámy község tanácsa a nagy mezőgazdasági munkák közepette is szorgalmazta a begyűjtést. Ennek eredménye, hogy a község tojásból 70, baromfiból 60 százalékra tel­jesítette III. negyedévi begyűjtési tervét. Kazsokon eredményes be- gyü'jtőnapokat tartanak. A járások között a tabi érte el a legjobb eredményt. Tojásból 71, ba­romfiból 60, tejből 57 százalékra teljesítette háromnegyedéves be­gyűjtési. tervét. Rosszuj megy a begyűjtés a barcsi, nagyatádi és a csurgói járásban, ahol még az 50 százalékot eem éri el a terv teljesí­tés. Tanácsainknak nagyobb gon­dot,, kell fordítaniuk a hízottsertés- begyüjtésre. Pár hete a hizlalók ív ndeikezésére áll az új ősziárpa- termés. A tanácsok és begyiijtőszervé'; tartsák be az ütemtervet, tudato­sítsák a hízottsertésbegyüjtés je­lentőségét a gazdákkal. Szervezzék tovább az augusztus 20-i verseny- mozgalmat, népszerűsítsék az élen­járókat, bírálják a lemaradókat. Érjék el, hogy minden község, minden tsz, minden egyéni gazda teljesítse vállalását. A járások sorrendje a tej-, to­jás- és baromfibegyüjtésben: 1. tabi, 2. siófoki, 3. fcnyódli, 4, mar­cali, 5. kaposvári, 6. csurgói, 7. nagyatádi, 8. barcsi járás. JlmtLízűiiik ír ják,... A CSÉPLÉSSEL EGYIDŐBEN A BEGYŰJTÉSI TERVET IS TELJESÍTJÜK Községünkben két termelőszö­vetkezeti csoport működik. Mind­két csoport az aratási munkálato­kat a minisztertanácsi határozat­ban megjelölt határidő előtt befe­jezte. Nem késlekedtek a tarlóhán­tással, a betakarítással és a csép- léssel sem. A Kossuth tszcs az első mázsálásokból a géptől telje­sítette beadási kötelezettségét. örömmel dolgoznak a tagok, mert látják, bogy a beszolgáltatási kötelezettség teljesítése után bő­ségesen marad kenyérgabonájuk, jut a munkaegységekre, még feles­legük is lesz a tagoknak, amit "a nagyatádi ünnepi vásárra vihetnek majd. Községünkben az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok is pél­dásan kiveszik részüket a munká­ból. Beszolgáltatási kötelezettsé­güknek becsülettel eléget tesznek- Eddig 16 egyénileg gazdálkodó dol­gozó paraszt csépelte el gaboná­ját, s minden gazda a; géptől tel­jesítette az állam iránti kötelezett­ségét. Örömmel jelenthetem, hogy köz­ségünkben a mai napig hátralékos gazda nincs és mindent megteszünk annak érdekében, hogy ne is le­gyen, A feladatunk most az, hogy a cséplést a legrövidebb időn be­lül befejezzük a községben és a csépléssel1 egyidőben a begyűjtési tervet is teljesítsük. Grujber Sándor VB-e-lnök, Bolhás. TEREMTSEN RENDET A LENGYELTÓTI GÉPÁLLOMÁS A KÖZSÉGÜNKBE KÜLDÖTT GÉPNÉL Községünkben a cséplés lassan halad. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy a lengyeltóti gépállomás az egyik hibát a másik után követi el. A cséplés megkezdésékor csak­nem használhatatlan gépet küldött községünkbe és most, amikor jő gépiink van, és megtudtuk, hogy a gépállomás udvarán két elevátor áll1 kihasználatlanul, kértük a gép­állomás vezetőségét, hogy mun­kánk meggyorsításához adja át községünkbe az egyiket. A gépállomás nem küldte az ele­vátort, így nekünk kellett érte mennünk. De a gépállomás vezető­ségének úgylátszik nem érdéke az, hogy a cséplés községünkben befe­jeződjék, mert a két elevátor kö­zül most is a rosszat adta nekünk. A jó viszont továbbra is ott ma­radt a gépállomás udvarán. Vájjon a gépállomás részéről mi­re jó ez a lélektelenség, mire jó az, hogy Szöllőskíslak községben a kenyérgabonának mindössze 32 százalékát csépelhették el? Ideje, hogy a lengyeltóti gépál­lomás felszámolja, a munkájában, tapiasztalható hiányosságokat és rendet teremtsen a községünkbe küldött gépnél. J Szőke József levelező.­JÓL HARCOLNAK A BÉKÉÉRT A GYŐZELEM CSÉPLŐBRIGÁD TAGJAI A vörösmezői. kísérleti gazdaság lyőzeiem cséplőbrigádja serényen iolgoz.k. A mindig éhes gép eteté- e nyomán szemlátomást fogy az sztag, szaporodik az acélos gabo- ával felt zsákok halmaza. Mire a enyugvó nap sugara megsímogatja verejtéktől olajosán csillogó csáp- imunkások porlepte testét, 170 lázsa elcsépelt rozs sorakozik tö­rölt zsákokban a. gép mellett. A Győzelem cséplőbrigád nor" ráját átlagosan 138.8 százalékra eljesítette. A brigád a három bét latt mindössze három napon nem dj esi tette tűi normáját, de ékkor ; az esőzés miatt. Májlinger János, a gép felelős ezetője jóval a cséplés előtt gon- osan átvizsgálja az erő- és csép­ze-lési utasítás pontos betartásával végzi a gép karbantartását. Jó- munkáját igazolja az, hogy a lés ideje alatt eltöltött 216 órából mindössze 3 óra kiesése volt gép­hiba miatt. A koreai fegyverszünet megkö­tésének hírére a csépiőbrágád tag­jai megfogadták, hogy még több gabonát csépelnek el. fogadalmu­kat teljesítették és július 28-án 154 .mázsa és 33 kg gabonát csé­peltek el, a 102 mázsás normával szemben. A brigád tagjainak ke­resete bérosztályok szerint 45 55 forint között, volt ezen a napon es. erre több mint 10 kg gabona jár még túlteljesítés! prémiumként. Nyári Erzsébet A ráksi Uj Élet termelőcsoportnak mindig jó híre volt, nemcsak a ka­posvári járásban, — megyeszerte. Az 1952 januárban megalakult csoport már az első esztendőben példás bizo­nyítékát adta a nagyüzemi gazdálko­dás fölényének a kisparcellás gaz­dálkodással szemben. A tagság szor­gos munkája gazdagon gyümölcsö­zött. Németh Józsefné, aki 8 holdat vitt be a közösbe, boldogan mondja: — Szégyelem, de be kell vallanom, amikor 1952 tavaszán a csoportba léptem, szorongva kérdeztem a cso­port elnökétől, jövőre lesz-e kenye­rünk? Úgy emlékszem rá, mint a mai napra, hogy a kérdésemre így válaszolt Valter szomszéd, az elnök: «Nyugodjék meg szomszédasszony, amíg velünk tart, a csoportban biz­tos lesz kenyere». így Is lett. Nem hiába kapott a mi elnökünk Munka­érdemérmet. A múlt évi jövedelem­ből — amit ketten a fiammal keres­tünk a csoportban — bevezettettük a villanyt a házunkba..Ez közel 1200 forintba került. 1800 forintért csinál­tattunk új konyhabútort és több mint 2400 forint ára épületanyagot és tűzifát vettünk, azonkívül lányom­nak kelengyét, ágyhuzatot vásárol­tunk. Ennyi mindent egyéni gazda koromban sohasem tudtam volna venni egy esztendő alatt. Az idén csak egyedül dolgozom a családból, mert a fiam katona, de már 140 munkaegységem van és az idén js szép jövedelmem lesz. Nekem aztán hiába beszél akárki akármit is, mert én meggyőződtem arról, hogy a cso­portban biztosabb a megélhetés. Az állam még több segítséget ad, még gazdagabb lesz szövetkezetünk. Örömmel dolgozom a csoportban, megtalálom számításomat. A csoporttagok megelégedést és bizakodást kifejező véleménye sok kívülálló dolgozó parasztot meggyő­zött arról, hogy jobb és biztosabb közösben gazdálkodni, mint egyéni­leg és az ősszel sokan beléptek a cső- a-7 iriíún p donort 120 tssjíi Közös munkával, közös harccal lelkesen és példamutatóan megmű­velte 850 hold földjét. Aratáskor, amikor gyorsan értek a kalászok, s a csoport hatalmas ga­bonatáblái kaszára vártak, volt, aki azt javasolta a tagságnak, hogy ad­janak ki néhány holdat részes ara­tásra, mert nem bírnak vele. A cso­porttagok többsége azonban nem en­gedte, azt mondták: «amit mi elve­tettünk, azt le is aratjuk, ha éjjel­nappal dolgozunk is«-. A közös cé­lért való küzdeniakarás füzétől fűtve harcoltak és időben keresztekbe rak­ták a dúskalászú gabonát. E győzel­mes munkával újból bebizonyította a csoport tagsága, hogy közös erő­vel könnyen leküzdhetik a nehézsé­geket. Az aratás után a cséplés is jól ha­ladt. Úgy látszott, hamarosan vé­geznek a bő termés betakarításával. Úgy július derekán azonban furcsa hírek kaptak szárnyra a faluban: «a csoportok most már nem kapnak tá­mogatást, csak az egyéni gazdák», «aki ki akar lépni a csoportból, az még augusztus elsejéig írja alá a ki­lépési nyilatkozatot, mert azután már késő». Ilyen és ehhez hasonló ellen­séges hangok hallatszottak. A cso- porttagok először nem akarták el­hinni. — Ez hazugság — mondogat­ták.— Hiszen a 10 százalékos be­adási kedvezmény, meg az ingyenes állatorvosi szolgálat is az állam se­gítsége. — De akadtak a tagok közül olyanok is. mint Önódi Imre, meg Tóth Mérei János, akik a munka helyett mindig szívesebben lógtak és a csoportot szidták. Ezek szárnya alá nyúltak a rémhírnek-, hogy to- l.vább segítsék azt. Egyik' este a szokástól eltérően nem haza, hanem egyenesen a cso­portirodához siettek az emberek. Fel­zaklatott hangulatban volt a tagság. Mint egy felbolygatott méhraj, zúg­tak. Hangosan követelték, hogy az elnök tartson közgyűlést és írjanak alá egy ívet, amivel igazolják, hogy ki akarnak lépni. — Elvtársak, nincs itt szükség ar­ra, hogy most papírt írjunk alá, ez csak az ellenség propagandája. Hi­szen az ősszel úgy is kiléphet, aki úgy jobbnak látja — próbálta le­csendesíteni a tagokat Valter elv­társ, a csoport elnöke. Ezx azonban sokan nem akarták megérteni. A nagy lármából csak a kilépéshez való aláírást követelő hangok csa­pódtak ki. Még a vezetőségi tagok közt is volt olyan, aki megingott. ífj. Kiss József helyettes elnök, aki először magyarázni próbált a tagoknak, alá­írta az ívet. Az olyanok, mint PoL desz József, Szabó Antal, Kovács Fe- rencné, akik úgyszólván oda sem szagolnak a csoporthoz, ha munka van, de a kilépési ívet aláírni elmen­tek a csoporthoz. Még akkor este a tagság többsége aláírta, hogy kéri a csoport feloszlatását. Valter elvtársnak, a csoport elnö­kének akkor, éjjel nem jött álom a szemére. Elgondolkodott és számve­tést tett. A csoport idei termésátlaga búzából 12 mázsa, az ősziárpa 17 má­zsás, a kukorica és a krumpli is szép termést ígér. Úgy hozzávetőlegesen egy-egy munkaegységre .5 kiló búza, 2 kiló árpa, 6 kiló kukorica, 4 kilo burgonya, 40 deka cukor és pénz is jut szépen az idén. A 10 százalékos beadási kedvezménnyel 110 mázsa gabonával többet lehet szétosztani, amelyből 40 deka jut egy-egy munka­egységre. Két év alatt a lóállomány 8-lói 48-ra, a szarvasmarhaállomány 10-ről 54-re, a sertésállomány 20-ról 136-ra növekedett. A jövő tavasszal r állatok­ból több mint 1Q0 eze -t, kap a csoport, mert: ela- 50 darab hízó és 10 da. :ika. Ebből a pénzből is m. 1 jut a szebb életért a tagoknak. De most az őszre már több mint 1 millió 700 ezer formt lesz a csoport összes vagyonának az értéke — az alakuláskor csak 50 ezer volt. Ezt a szépen gyarapodó szö­vetkezetei, amit már két év óta oly szorgalmasan építettünk, ezt most csak úgy itthagyni, felrúgni... Nem. Ezt nem lehet. — Holnap már biztos korán jön­nek dolgozni. Hisz nem olyan embe­rek szövetkezetünk tagjai, hogy otthagynák ezt a sok szép termést kárbamenni — vélte magában. Másnap, reggel még a szokottnál is korábban mentek a csoporttagok munkába. Munka közben sokan csak hallgattak, mint akik hibát követtek el és megbánták azt. De volt, aki fel­emelte szavát, mint idős Kiss József: — Hát engem nem tudtak megté­veszteni, pedig csak tavaly őszön léptem he a csoportba. Már 63 éves vagyok, de így biztosítva a megélhe­tésemet még nem éreztem. Előleg­ként felvittem most a padlásomra 11 mázsa búzát, meg 3 mázsa árpát. Most meg pénzt is kapunk, 2 forint előleget munkaegységenként. Az őszig lesz 400 munkaegységem, ami után olyan jövedelmem lesz, ami­lyet nem értem el soha egyéni gazda koromban. Én nem hagyom itt a csoportot, felőlem a tüdejét is kiordít­hatja az ellenség. így vélekedtek még jónéhányan.- Ahogy aztán múltak a napok és haladt a munka, úgy változott az emberek hangulata. De különösen akkor változtak meg a vélemények, amikor ifj. Kiss József, aki a tagság kérésére fent járt a földművelésügyi minisztériumban a kilépések miatt, hazajött és elmondta a tagságnak, hogy a kilépéshez nincs szükség ar­ra. hogy most aláírásokat gyűjtse­nek. Az ellenség hangjára pedig ne hallgassanak, az állam ezután még több segítséget ad a csoport boldo­gulásához. — Kár volt elhamarkodni a dol­got — mondogatták. — A ménkő ab­ba a sok hazug nyelvbe, hát én sem aludtam nyugodtan akkor éjjel — mondotta őszintén özv. Szabó Elek- r,é. — Csak ne írtam volna a nevem - arra a papírra. Mentem a többi után. Na, de az aláírááSengem már nem is­érdekel, én úgysem hagyom itt & szövetkezetei. Én azóta már rájöt— tem, hogy sehol sem tudnék olyan jövedelemhez jutni, mint a csoport­ban. Ahogy számoltam, 150 munka­egységem után kapok közel 8 mázsa búzát, 3 mázsa árpát, 9 mázsa kuko­ricát, 6 mázsa krumplit, 60 kg cukrot, meg készpénzből is 1000 forint körül. Kettőnk részére meglesz, amire szük­ség van. Jövőre a lányom is jön a csoportba dolgozni és akkor még többet kapunk' a jövedelemből. A csoporttagok sokat gondolkod­tak az eseten, azóta többen is el­mondták, hogy restelkednek amiatt az aláírás miatt. Ifj. Kiss József fel­vetette jogosan: — Az üzemi párt-- titkárnak, Kiss Imre elvtársnak kel­lett volna már előbb megmagyaráz­nia a tagoknak, mi a helyes. Többet kell a pártszervezetnek a tagság ne- - velősével foglalkoznia és az ellenség hangját azonnal leleplezni. A pártszervezet, a kommunisták magyarázzák meg a tagoknak, hogy a párt és a kormány amellett, hogy fokozott segítséget ad az egyéni gaz­dáknak. méginkább szívén viseli a termelőszövetkezetek sorsát és se­gíti a szövetkezeti parasztság boldo­gulását. Ezt megértik az emberek Olvasták, hogy milyen intézkedése­ket hozott a kormány a tszcs-k meg­segítésére. A tagok arról beszélnek, hogy az ellenség elleni harc próbája volt ez. Meginogtak, de nem sikerült az ellenség, terve. A csoport továbbra is ■ él és virul, tagjai még erősebben szo­rítják egymás kezét, közös munká­val, közös harccal megvédik szövet­kezetüket, szebbé formálják életükét-. Szűcs Ferenc.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents