Somogyi Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-09 / 186. szám
Vasárnap, 1953 augusztus 9. SOMOGYI NÉPLAP 3 Kinevezések A Népköztársaság Elnöki Taná-I csa Varga András elvtársat a minisztertanács helyi tanácsok titkársága vezetőjévé, miniszterhelyettesi rangban kinevezte. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Götz János elvtársat a Nép- köztársaság legfőbb ügyészének helyettesévé kinevezte. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete a kisiparosok ipargyakorlásáról A népköztársaság döntő feladatnak tekinti dolgozó népünk szükségletéiről való fokozottabb gondoskodást, és ezért — többek között — lehetővé teszi az arra jogosultak részére iparjogosítvány kiadását. A korábbi jogszabályok szigorú és részben elavult feltételeivel szemben a jelen törvényerejű rendelet az ipar- jogosítványok kiadását lényegesen könnyebb feltételekhez köti. A jelen törvényerejű rendelet alapján a kisipar gyakorlása a) iparigazolvány, b) kisipari működési engedély alapján történhet. A törvényerejű rendelet ezután felsorolja azt a 63 ipart, amelyekre iparigazolvány adható ki. Kisipari működési engedély 1 az alább felsorolt iparokra adható ki: bognár, cipész, csizmadia, fodrász, kovács, szabó (férfi, női), vegyes javító. Iparigazolvány és kisipari működési engedély (továbbiakban, iparjogosítvány) csak olyan nagykorú személynek adható ki, aki gyámság, gondnokság alatt nem áll, közügyektől eltiltva nincs és a népköztársaság elleni bűntett, vagy a népgazdaság ellen nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt jogerősen elítélve nem volt. A megyei tanácsok végrehajtó bizottságai az állami vállalatok és kisipari szövetkezetek termelésének figyelembevételével a szükségletek alapján állapítják meg községenként (városonként) és iparonként a kiadható ipar jogosítványok számát. Budapesten és kerületi tanácsokkal rendelkező városokban a kerületenként kiadható iparjogosítványok számát a városi tanács állapítja meg. Iparigazolvány az esetben adható ki, ha a lakosság szükségleteinek ellátása indokolttá teszi és a kérelmező az e törvényerejű rendeletben megállapított szakképzettséget igazolja. Kisipari működési engedély csak a 3 ezer lélekszámon aluli községekben adható ki, ha a kérelmező a jelen törvényerejű rendeletben megállapított szakmábavágó gyakorlattal rendelkezik és a kisipari működési engedély kiadását a lakosság szükségleteinek ellátása indokolja. A könnyűipari miniszter előzetes hozzájárulásával az illetékes helyi tanács végrehajtó bizottsága iparjogosítványt adhat ki olyan iparok gyakorlására is, amelyeket a rendelet nem sorol fel. Az iparigazolvány kiadásához a következő szakképzettség igazolása szükséges: Segédlevél vagy szakmunkás bizonyítvány arról, hogy a kérelmező megfelelő szakképesítést szerzett, 3 évi szakba vágó gyakorlat igazolása. Kisipari működési engedély kiadáséban annak igazolása szükséges, hogy a kérelmező legalább két évig szakbavágó gyakorlatot folytatott. Aki korábban azonos szakmában iparjogosítvánnyal, vagy mesterlevéllel rendelkezett, annak szakképesítést és szakbavágó gyakorlatot külön igazolni nem kell. Az iparjogosítványt az iparűzés helye szerint illetékes járási (városi, kerületi) tanács végrehajtó bizottsága saját hatáskörében adja ki azok részére, akik a rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelnek. A rendelet a továbbiakban az ipar , gyakorlásával kapcsolatos rendelkezéseket ismerteti (telephely áthelyezése, az ipar folytatása a kisiparos halála után, alkalmazottak foglalkoztatása, munkavédelmi követelmények). Attól a kisiparostól, akiről megállapítást nyer, hogy a hatóságot az iparjogosítvány elnyerése érdekében félrevezette, az iparjogosítványt vissza kell vonni. Vissza kell vonni az iparjogösít- ványt attól a kisiparostól is, akit a bíróság jogerős ítélettel mellékbüntetésként foglalkozása gyakorlásától eltiltott, vagy aki iparát nem a lakosság közmegelégedésére végzi és ezért ellene több oldalról jogos kifogás merül fel, vagy bizonyíthatóan megengedhetetlen haszon elérésére törekszik, az állammal szemben fennálló kötelezettségeinek nem tesz eleget, a tilalom ellenére iparát munkaközösségben gyakorolja. A rendelet intézkedik az ipar szüneteltetéséről és felsorolja a vegyes büntető rendelkezéseket. A kommunista példamutatás nyomán jól halad a begyűjtés Marádon Pártunk minden egyes tagjától azt kívánja, hogy ott, ahol! él, ott, ahol dolgozik, legyen a párt politikájának me,g nem alkuvó, harcos képviselője, a dolgozók lelkes vezetője, nevelője és igazságos ügyüknek védelmezője, az elleiiség kérlelhetetlen megsemmisítője. Pártunk határozatát és kormányunk programmját odaadó, lelkes munkával tudjuk megvalósítani. Kommunistáinknak kell minden területen szervezniük, vezetniük, lelkesíteniük ,a dolgozók százezreit mindig a legfontosabb feladatok megoldására, célkitűzéseink meg' valósítására. Párttagjaink nagyrésze ma már kötelességének érzi, hogy jó példával járjon a pártonkívüli dolgozók előtt mind a termelésben, mind az állampolgári fegyelem betartásában. Karúd községben a párttagok nagyrésze becsülettel helytáll a munkákban, példamutatóan teljesíti állampolgári kötelezettségét. A behordás, cséplés nagy munkájában éppúgy, mint az aratásban a kommunisták voltak az elsők. Példájukat a pártonkívüli egyéni gazdák is követték. A kommunisták példamutatásának az eredménye, hogy a községben a 'behordást ha' táridőre elvégezték. Ugyanígy a cséplésnél és a begyűjtésnél is a kommunisták mutattak példát, a cséplőgéptől teljesítetté^ beadásukat. Páhi Lajos, Varga Ferenc, Sümegi György, Fábri Ferenc, Po- sza Ferenc .példamutatását követték a pártonkívülíek is. Nincs a községben egyetlen hátralékos gazda sem. Aki elcsépelt, azonnal teljesítette a cséplőgéptől a beadását. A kommunisták példamutatása jó ta$ájra talált a dolgozó parasztok között. Megértették pártunk és kormányunk felhívását, a gyors behordás és cséplés fontosságát. Ha a gépállomás több segítséget ;adna ai község dolgozó parasztjainak, már befejezték volna a csép" lést. és begyűjtést. Jól érvényesül a kommunisták példamutatása a Szabadság termelőcsoportban is. A tszcs elvégezte már a behordást, cséplést és az állam iránti kötelezettségét is teljesítette. Odaadó, jó munkát végeztek a csoport tagjai. Az 526 hold földhöz mindössze 26 munkaerő van, de jól megszervezték egész éven keresztül a munkát és mindennel határidőre végeztek. Az aratáskor bevonták a családtagokat is, Imégsem tudták saját erejükből learatni a gyorsan beérő gabonájukat. A gépállomás sem tudta őket segíteni. A családtagok munkába való bevonásánál mé<s hiányosság mutatkozik a csoportban. Most az- aratásnál a kommunisták voltak az elsők, akik bevonták családtagjaikat, hogy minél1 előbb szemveszteség nélkül tudják learatni gabonájukat, Erzse István, Harkai János.y- és Horváth János elvtársak példájára a többi csoporttag is bevonta családtagjait a nagy munkába. Most az a feladatuk a csoport kommunistáinak, hogy az aratási munkához hasonlóan, továbbra is vonják be családtagjaikat és akkor még szebb eredményeket érnek él1, nem lesz kevés a munkaerő a földterülethez. A község kommunistái továbbra is végezzenek jó munkát, járjanak élen a kívülálló dolgozó parasztok előtt. Hogyan segítik megyénk MNDSZ-asszonyai a cséplés és begyűjtés munkáját Az MNDSZ feladata, hogy az asszonyokat mozgósítsa a cséplés, begyűjtés nagy munkájára. Ennek érdekében megyénk MNDSZ-asz- szonyai már a cséplés megkezdése előtt kisgyűléseket, vitád élű tanokat tartottak. Az MNDSZ'asszonyok példát mutatnak a szervezeten kívülálló asszonyoknak a csép lesné j és a beadási kötelezettség teljesítésénél. Dörnyei József né 7 holdas ka- rádi dolgozó parasztasszony 250 kiló búzát és 178 kiló rozsot szállított a cséplőgéptől a begyűjtő- helyre, Bőven jut még szabadpiacra is a termésből, 11 mázsa búza és 6 mázsa rozs feleslege van. Vannak olyan becsületes dolgozó parasztok is megyénkben, szép számmal, mint Csömenden Selmán Pál, aki a feleségével megbeszélte, j hogy jóváteszik azt a hibájukat, hogy az ősszel nem vetettek gabonát. Az idén ne,m akarnak adósak maradni. Leszerződtek mindketten a cséplőgép mellé munkásnak és első keresetüket a begyüjtőheilyre vitték, teljesítették beadási kötelezettségüket. Ebben a községben sokan követték Selmanék példáját. Az egyénileg dolgozó paraszt- asszonyok mellett nem maradnak le a tszcs-iben dolgozó asszonyok sem a munkában. Van megyénkben sok olyan tszcs, ahol az elmúlt évben igen kevés tag felesége dolgozott. Ebben az évben azonban a csoport asszonyai munkacsapatokat szerveztek és versenyre hívták egymást. A bolhói, a kar rádi, a somogygcszti MNDSZ-asz- szonyok a (szervezeten kívjülálló asszonyokat is bevonták az aratás, cséplés munkájába. Derekasan megállják helyüket a tszcs-a&szonyok a 200 munkaegység teljesítésére tett vállalás terén is. A bábonyi Dózsa tszcs-uél Molnár Eszter eddig 240 munka' egységet teljesített, özv. Pákozdi Károlyné pedig 290 munkaegységgel büszkélkedhet. Németh Istvánná 14 gyermekes anya 200, Kadlícskó Györgyné 9 gyermekes anya 250 munkaegységet szerzett. Példát vehetnek ezekről a becsületesen dolgozó asszonytársaikról az olyanok, mint Benkő Istvánná, aki ahelyett, hogy a tszcs munkáját segítené elő, máshová jár dolgozni. Vass Káro'lynénak mindössze 10, Molnár Lajosnénak 20 munkaegysége van. A gamási Haladás tszcs asszonyai egymással versenyeznek a több munkaegység megszerzéséért., A cséplőgépnél majdnem mind nők dolgoznak és az MNDSZ-szervezet vezetői is példamutatóan végzik munkájukat. Perák József né az aratásig 160, Szekeres Mária 137. a 15 éves Rab Mária 160 munkaegységet ért el'. Az MNDSZ-szervezetek feladata, hogy továbbra is harcoljanak a begyűjtés sikeréért- Felvilágosító munkával, kisgyűlések tartásával, békevédelmi szerződések kötésével, a jó munkát végzők nép' szerűsítésévej harcoljanak. Ne hanyagolják e] MNDSZ-asz- szonyaink a tarlóhántásra, másodvetésre való mozgósítást sem. Az MNDSZ-asszonyok segítsék a pártszervezeteket a most folyó nagy munkák sikeréért vívott harcban Kovács Mátyásné MNDSZ megyei titkár. HARCOK A KAPOSMÉRŐI ZRÍNYI TSZCS-BEN 1952 szeptember 13 emlékezetes dátum Kaposmérőn. Ezen a napon alakult meg 23 családdal a Zrínyi termelőszövetkezeti csoport. Nehéz volt a kezdet. A 228 hold föld 300 tagban volt. Kévés volt a jószáguk és a gazdasági felszerelés. A tagok lelkesedése azonban legyőzte a kezdeti nehézségeket. Torma Gyula, az újdonsült elnök, körültekintő munkával megteremtette az új gazdasági év alapjait. Számításba vették erejüket; hitelt kértek az államtól, így szerezték meg a vetéshez szükséges magot. Drága árat fizettek ezért: a búzának több mint 500, a kukoricának több mint 1000 forint volt az ára mázsánként. De megvették. Harcoltak a jólétért, a jövőért. Tudták, hogy csak úgy várhatnak termést a következő évben, ha bevetik és az utolsó holdig megmunkálják a földet. 53 holdat őszibúzával, 6 holdat tavaszibúzával, 7 és fél holdat ősziárpával, 6 holdat rozzsal, 6 holdat tavasziárpával, 6 holdat zabbal vetettek be. A csoporttagok nem rendelkeztek gabonakészlettel, mindent úgy kellett megvenniük. Ez volt a tandíj, a próba; ettől függött, hogyan kezdik az új gazdálkodási formát. Voltak zsörtölődések. Voltak olyan csoport.tagok, akik már a kezdetben elégedetlenkedtek, ellenezték a kölcsönt, szívesen visszaléptek volna. Az ilyenekkel rendszeresen foglalkoztak a csoport vezetői és a tagság. — Ahogy most dolgozunk, úgy vesszük majd hasznát; most még nem sokat látunk, de várjátok meg a legközelebbi zárszámadást, majd az megmutatja: helyesen választottunk-e. — Es vártak. Tavasszal ugyanez megismétlődött. A kukorica-, burgonya- és répavetéskor azonban már valamivel köny- nyebb volt, mert jól gazdálkodtak a 5ószágállománnyal, s ez jövedelmet hozott a tagságnak. Elvetettek 35 hold kukoricát, 5 hold burgonyát, 23 hold cukorrépát, 5 hold takarmányrépát, vetettek 13 hold lóherét is. A 30 hold rét gazdag termést adott: j erről és a 8 hold lucernáról annyi takarmányt gyűjtöttek be, hogy a megnövekedett jószágállomány átte- leltetése nem okoz majd problémát. Azok, akik először még nem látták a termelőcsoport jövőjét és elégedetlenkedtek, később rájöttek arra, hogy jó munkával teremthetik csak meg a jó zárszámadást, erősíthetik meg a csoportot. Arról, hogy jól választottak, már meggyőződtek akkor, amikor lábonállt még a gabona és látták, hogy az egész határban nem lesz. olyan termés, mint amilyen a csoportnak, össze is fogott a tagság. Mihelyt vágni lehetett a gabonát, megjelentek a mezőn s kora reggeltől késő estig harcoltak: csak úgy csurgott a víz az aratókról. Jól haladt a munka, minden ember igyekezett a gazdag termést ígérő, telt kalászok betakarításával. Egyik nap aztán rendkívüli dolog történt. Három csoporttag felkereste Sára Józsefet, a szövetkezet könyvelőjét s minden kertelés nélkül arra kérték, írjon egy jegyzőkönyvet, mert ők ki akarnak lépni a csoportból. Este volt, itatási idő, amikor ez történt. — Még ma sem tudom, mi ütött az emberekbe — emlékezik vissza a könyvelő, — de csak úgy vörösödött az arcuk, amint egymást túlkiabálva követelőztek. — Úgy hallottuk, azt mondogatják a faluban, hogy aki az ősszel ki akar lépni a csoportból, annak már most jegyzőkönyvet kell aláírnia, de minél hamarabb, két napon belül, mert utána szó sem lehet róla — már mint a kilépésről — tette hozzá Madár József, az egyik hangadó. — Próbáltam őket lecsillapítani, .nem hallgattak rám. Két napon keresztül ostromoltak, követelték, hogy hívjunk össze csoportértekezletet és döntsön a tagság. Aki velünk tart, jöjjön, aki akar, maradjon — mondták. — Másnap beszéltem az elnökkel és úgy döntöttünk, hogy valóban összehívjuk a tagságot és megvitatjuk ezt a kérdést. Mert ha ez fgy megy tovább, egész évi munkánk veszélyeztetve lesz. Az értekezleten részt vett egy elvtársnő a járási párt- bizottságtól és Király elvtárs a gépállomástól. ök aztán megmagyarázták a csoport tagjainak a kormány- programmot, mert hát erről volt szó. Ök elmondták, hogy a kormányprogramra nyilvánosságrahozatala után azonnal munkába lépett az ellenség, félremagyarázta Nagy Imre elvtárs és Rákosi elvtárs beszédét, szított a csoportban olyan híreket terjesztve, hogy ezentúl jobb lesz az egyéni gazdáknak, mert az állam csak velük törődik. A hamis hír mérgezte az embereket, elkeserítette őket. Még a legjobbak közül is néhányan arról beszéltek, hogy «jóformán semilyen : jövedelme sem lesz a csoportnak, nincs értelme a közös munkának». — A szövetkezeti gyűlésen Király elvtárs beszámolója után hallgatott á tagság. Egy árva szó nem- sok, annyi sem hangzott el. Egyetlen felszólaló sem volt. Másnap ismét ösz- szesúgtak az emberek. Kiss József sertésgondozó, aki egyébként szorgalmas ember, Madár József és Horváth István szekerét tolta: ugyanis ezek voltak a hamis hírek terjesztői. — Hogy. ők honnan vették, az is kiderült. Míg a csoporttagok a termés betakarításáért harcoltak, az ellenség megpróbált ártani. Stádli József — aki a múltban papi birtokot bérelt, mással dolgoztatott, kupecke- dett — eszelte ki furfangos módon az egészet, hogy megbontsa a csoport egységét, szétzüllessze a Zrínyi tszcs-t. Kiss Páp Józseffel, az ÚJ Élet tszcs egyik tagjával beszélgetett a vendéglőben és sógorának fülébe dugta a bogarat, mondogatva; —- Hagyd ott á csoportot, ne légy senkinek se a cselédje, hiszen látod, elengedik az egyéni gazdák tavalyi tartozásait, ha nem teljesíted beadási kötelezettségedet, semmi bajod sem lesz. — Kiss Pap József aztán igyekezett minél előbb túladni a hallottakon. Ez volt az egyik forrás, ami nőtt, egyre duzzadt, mind nagyobb területet árasztott el. De másutt is vannak kulákok, akik a kormány programmját arra akarták felhasználni, hogy a nekik legfájóbb ponton, a szövetkezeti mozgalmon üssenek léket. Magyar- atádon is terjedtek hasonló hírek. Madár József komaasszonyának az anyja Magyaratádról hordta a hírt Kaposmérőbe: — Hogy van nálatok, feloszlik a csoport? — Mondjál már Valamit és mi is úgy csinálunk. — Ott már szétosztották a teheneket, nemsokára teljesen szétmegy a tagság — súgta a komaasszony az állomáson, Ezt Pap József felesége még megtoldotta, úgy adta tovább. Szűcs Ferenc egyéni gazda sem maradt ki az ellenség által kezdeményezett akcióból. Már a csoport megalakulásakor le akarta beszélni a tagságot, s azóta is minden nap a kilépésre akarja rábírni őket. így gondolkodott: — Tavaly sem teljesítettem beadási kötelezettségemet, megbüntettek 3600 forintra; volt eszem, hogy nem fizettem ki, most elengedik. Hát nem jobb így, mint tnás cselédjének lenni? Nem engedték el a 3600 forint büntetését. Csupán annak köszönheti, hogy már a kormányprógramm megjelenése előtt nem fizettették be Vele, mert a lánya a tanácsnál dolgozik mint nyilvántartó.'Ezért nem követelték tőle tavalyi tartozását. Az ellenségnek sikerült zavart kelteni, de nem érte ei kitűzött célját. Amíg azon folyt a vita és azon tanakodtak egymás között a csoport, tagjai, hogy mennek-e vagy maradnak, nem állt meg a munka. Lefogyott az aratnivaló, elcsépeltek .es megtörtént az előlegosztásj. Égy munkaegységre 7 kiló búzát, 1 kiló árpát, 10 deka mákot és 2.83 forintot osztottak előlegként. Kiss József ser- iésgondozó gondolkodóba esett, de ugyanígy a többiek is, akik az első pillanatban az ellenségnek adva igazat, a kilépést határozták . el; Kiss J József ettől kezdve már így beszélt: — Amíg egyéni gazda voltam, a beadási kötelezettségen, cséplőrészen, vetőmagon és az egyéb kiadáson felül egyetlen esztendőben sem került a padlásra ennyi gabonám. Mégis csak érdemes a csópörtban lenni. így beszél most mar Major Jőziséf és a többi csoporttag is. Major József, aki fe!escgéye|_‘*égyütt- dolgozik- a csoportban, eddig 311 munkaegységet szerzete ^hhez áü zárszámadásig még 120 jöÄ hozzá. Búzából eddig 21 mázsát kapott, árpából 3 mázsát, készpénzt. 880 forintot. Ehhez még hozzájön zárszámapÉskbr máá'ég$éb^ bői 4s a részésedés.a , munkaegység arányában. Bék Sándor . tehenész 70 éves létére 10 mázsa búzát kapott előlegként. Amikor' 'a kocsival oda- álltak udvarg elp, a2 asszony fíerrt akarta beengedni átffeL —- Ne tégyié*- tek bolonddá. vén létemre — -‘íüóft- dotta. Nem akarta elhjnní, bóty.tó éves férje ennyi előléget kapjdfi- Az évvégi zárszámadáskor sem szárttftötb ennyire. A vihar lassan .kpzd elcseiidesedpi,, Az elpjegosztás, az eredmények éji' a, felvilágosító' munka min.din|jrábÍ£ meggyőzi a tagságot a ''szÖYfijjféá^ÍL gazdálkodás. elpnyéroL. Alcsoport. tagjain a sor, hogy a jó hírűin éjtót. szégyenfoltot lemossák!^ mégpjsilar- dítsák szövetkezetükét. Leplezzek’: l£. az ellenséget, verjék visp^(e|ut^Js minden próhálkozásáfe1 Éárjáki ,ki A csoportból azokat,- akik’-az ellenségre hallgatvá továbbra ís: á kilépfés melleit ágálnak'. Ä becsületés,., ä c^kprij megszilárdulásáért híu'CfJó tagok .$?- vábbi jó munkájukkal gyarapítsák, éberségükkel védjék Wiég a tíáöp&rtíff:
