Somogyi Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-30 / 203. szám
Vasárnap, 1953 augusztus 30, SOMOGYI NÉPLAP 5 A rinyakovácsi Igazság tszcs-kől kizárták a fegyelembontókat és a kétlakiakat A rinyakovácsi Igazság tszcs 1952 tavaszán alakult közel 300 holdon, mintegy 30 taggal. Szorgalmas dolgozói az elmúlt évben is megtalálták számításukat. A kormányprogramm elhangzása után azonban igen sok szó esett a kilépésről. A munka lendülete alábbhagyott, nem érdekelte egyeseket a jó termés gyors betakari' tása és a hanyagok egyre azt hangoztatták, nem érdemes tovább közösben dolgozni, mert kevés az ■osztalék. Madarász József, Márton József, akiknek 30—40 munkaegységük van, arról akarták meggyőzni a becsületes tagokat, hogy a tsz-ek úgysem kapják meg a kormány által biztosított segítséget, csak az egyéni gazdák és ha követelik a csoport felosztását, nem parancsolhat nekik senki sem, azt tesznek majd, amit akarnak. Váldi János 4 hold földet és a lovát nem vitte be a csoportba azért, hogy dupla hasznot húzzon, így beszélt: „milyen jó lesz, van bőven termény, állatállomány, gazdasági felszerelés, szépen elosztozunk egymás között és gond nélkül kezdhetünk az egyéni gazdálkodáshoz.‘‘ Még a józangondolkodású tagok is — az ilyen hangok hatására — a kilépés mellett foglaltak állást. Csikós Ferenc, aki feleségével 500 munkaegységet szerzett és előlegként 20 mázsa terményt vitt haza, elhatározta, hogy beszél a csoport megtévesztett, de becsületes tagjaival, példákkal bizonyítja be a lázítók hazugságait, de mégsem engedi meg, hogy közös vagyonukat elherdálják olyanok, akiknek alig van közük a csoport' hoz. Csikós Ferenc és Csalos Lajos esténként beszélgettek arról, hogy miért is akarnak egyesek kilépni, amikor a jól dolgozók megtalálják számításukat. Idős Győrfi József, az elnök apja, például több hold földet nem vitt be, alsó Csikós József és Orbán József szintén több hold földet és egy-egy lovat hagytak a csoporton kívül. Felső Csikós József is hasonlóan cselekedett és ezeknek alig van egy-két munkaegységük, de annál több a lázító szavuk. A lógosok a nagy munka idején a kívülhagyott földjeikkel törődtek és most ezek miatt több mázsával kevesebb osztalék jut majd kukoricából. Madarász Józseffel, a feketevágásért leváltott tanács- titkár felesége, mint fejőnő dolgozott a csoportban, barátainak, rokonainak osztogatta a tejet és azért nem tudta teljesíteni a csoport a tejbeadási kötelezettségét. Csikós Ferenc kiszámította, hogy az osztalékra kerülő kenyér- gabonájuk a 10 százalékos engedménnyel 113 mázsával gyarapodott. A termelőszövetkezeteknek biztosított segítség az ő csoportjukon belül is nagy fellendülést jelent. Csikós Ferenc és Csalos Lajos ezekután már tudták, hogy mivel kell agitálni és mivel segíthetnek a közös gazdálkodás megerősítésében. Ezekről beszélgettek a józanul gondolkodókkal, s meg is lett az eredmény. Csoportértekezleten a becsületes tagok határozottan követelték, hogy Tóth Ferenc, Váldi János, Garzó József, Csikós József felső és Madarász Józsefet ki kell zárni soraikból, mert ezeknek semmi közük a csoporthoz, kétlaki életet élnek és csak azon törik a fejüket, j hogy eddigi munkájuk gyümölcsét '■ hogyan tudnák elherdálni. Jó munkával harcolnak a kormányprogramm megvalósulásáért Bél avár dolgozó parasztjai A határmenti Bélavár községben már rég befejezték a cséplést. Augusztus 20-ra már minden gazda elcsépelt és közvetlen a cséplőgéptől teljesítette beadási kötelezettségét. A község dolgozó parasztjai ezzel valóraváltották a pártnak tett ígéretüket. Most, a nagy munkák befejezése után sem pihennek. Szorgalmas emberek lakják ezt a kis határ' menti falut. Ha az idő engedi, minden órát kihasználnak, hogy jól megműveljék földjüket. Varga Mihály tanácselnökhelyettes elmondja, hogy alaposan meg kell dolgozni ezen a homokon, hogy teremjen is valamit. A felszabadulás előtt el volt hanyagolva a határ. Egyeseknek fogatja sem volt, mások kiadták az egy-két hold földet, hogy másutt vállalhassanak munkát, így bizony alig termett a föld. Most már azonban másként van. — Jól megműveltem én is földemet és az idén három holdon 31 mázsa gabonám termett — mondja Varga Mihály dolgozó paraszt. — Ebben a határban ez volt a legmagasabb termés, amióta csak emlékszem. A beadáson felül megmaradt 18 mázsa gabonából közel 3 mázsát adhatok el szabadpiacon. És nemcsak a kenyérgabona fizet jól, hanem más termény is. Például a nyári ültetésű burgonya, a rostlen, a bíbor, de egyéb ipari növény termesztése is kifizetődő. — A kormányprogramm által nyújtott kedvezmények után még nagyobb a munkakedv. Különösen örülnek a dolgozó parasztok a műtrágyázásnak. A bélavári földek meghálálják a műtrágyát, most az őszön, ha lehet, minden földet műtrágyázunk. — így beszél Varga Mihály, de így beszél Molnár Imre dolgozó paraszt is. Mindketten jó gazda hírében állnak a községben. — Nekem is jó termésem volt — mondja Molnár Imre — 4 holdról 47 mázsát takarítottam be, de ha most műtrágyát kapok, jövőre 12 mázsa is lesz holdanként. Igaz, egy kis baj van a vetőmaggal, mert sok benne a szemét és elfajzott egy kicsit, nemesített mag kéne. Tudom, hogy kormányunk itt is segítségünkre lesz. Bélavár község dolgozó parasztjai boldogan beszélnek a kormány által nyújtott többi kedvezményről is. — Az adóhátralék elengedése, a 15 százalékos jövedelemadócsökkentés és a többi mind-mind hozzájárul a dolgozó parasztok jólétének növeléséhez — mondja Szvacsina Pál tanácselnök. — Például az állatorvosi díjszabás elengedésével évente 45—50 ezer forintot takarítanak meg a község dolgozó parasztjai. Az elmúlt na" pókban Lakatos Mihály kétszer is kihívatta az állatorvost. Ezért 200 forintot kellett volna fizetni a kormányprogramm megjelenése előtt, most ez az összeg Lakatos Mihály zsebében maradt. Kiss István a borjút vizsgáltatta meg, az ingyenes állatorvosi szolgálat 40—50 forintot jelentett ebben bz esetben. Bélaváron egyre többen veszik igénybe az ősszel a gépállomás segítségét is, mert most már pénzzel is fizethetnek. Többen már elvégezték a korai szántást, hogy időben hozzáfoghassanak a vetéshez. A községben eddig közel 300 holdon végezték el ezt a munkát, de megkezdődött a burgonyaszüret is. A gazdag termésből az első szedést a begyüjtőhelyre viszik, eddig közel 400 mázsát adtak be az államnak és ahogy Szvacsina elvtárs mondja, ebben is az elsők között akarnak lenni a járásban. Megvédték szövetkezetüket a sávolyi Szabadság tsz tagjai Négy évvel ezelőtt alakult a sávolyi Szabadság tsz. Eredményekben gazdag négy esztendő volt, ezt igazolja a tsz vagyonának növekedése. Az alakuláskor kilenc család lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára 84 hold földdel. Mindössze 3 szarvasmarha volt • az állatállományuk, ezzel kezdték meg a közös 'gazdálkodást. Kormányunk segítségére sietett az új • csoportnak és állami támogatással 5 lovat, 5 szarvasmarhát és 10 sertést vettek a hitelből az alakulás után. így kezdték meg a sávolyi Szabadság tsz tagjai a nagyüzemi gazdálkodást, így jutottak el a. nagyüzemi gazdálkodás útján addig, hogy ma már szarvasmarha- állományuk 54-re, lóállományuk 19-re növekedett. A tsz vagyona ma már csaknem meghaladja a másfél milliót. A tagok 'életszínvonala és jövedelme jelentősen emelkedett. A tsz tagjai mindig betartották a párt- és kormányhatározatokat, alkalmazták a fejlett szovjet agrees zootechnikai eljárásokat és mindig betartották a szövetkezeti demokráciát. Ennek köszönhetik, hogy a tavalyi aszályos esztendő ellenére is bőséges jövedelemhez • jutottak. Ebben az évben is lelkesen kezdtek munkához a tsz tagjai, s megfogadták, hogy tovább növelik termelőszövetkezetük vagyonát és kitartanak a közös gazdálkodás mellett. Elhatározásukat növelte még az, hogy a kormányprogramm megjelenése után 'kormányunk számos olyan intézkedést hozott, amely- iyel az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok mellett még fokozottabb segítségben részesíti a termelőszövetkezeteket, Ebben az évben kenyérgabonából 5, takarmánygabonából pedig 1.4 kg-at osztottak ki előlegként a munkaegységek arányában. A sávolyi Szabadság termelő- szövetkezetben is voltak olyan tagok, akik az ellenségre hallgatva, a kormányprogramm megjelenése után a tsz feloszlatása mellett foglaltaik állást. Azt hangoztatták, hogy mindent fel kell osztani és ezentúl mindenki saját magának dolgozzék. Ez a hangulat legjobban a növénytermelési és a szőlőtermelési brigádoknál terjedt el, melynek vezetője Tóth Nándor volt. A termelőszövetkezet vezetősége, pártszervezete és az öntudatos tagok ébersége azonban meggyőzte az ellenség uszályába került tagokat. Az öntudatos tagok egyembérként álltak a tsz mellé, mert látták, hogy négyéves munkájuk gymölcse, biztos, boldog jövőjük forog veszélyben. Kiálltak a tsz mellett, mert látták, hogy ez az egyedüli helyes út, amely a dolgozó parasztság felemelkedéséhez, életszínvonalának emeléséhez vezet. — Nem engedjük meg senkinek — mondta Horváth György sertés- gondozó, — hogy négyévi becsületes munkánk préda legyen, nem engedjük szétosztani a tsiz vagyonát! —■ Hasonlóan nyilatkozott Tamás István is, aki több mint 45 mázsa kenyérgabonát kap munkaegysége után. Azt mondja: — Nem engedjük meg, hogy Tóthék és társai tönkre tegyék termelőszövetkezetünket, mely biztos jövőt, nyugodt életet ad. — Barta és Gál elvtársak a tél folyamán léptek a tsz-be, de keményen síkra szálltak a szövetkezet vagyonának megvédéséért, — Nem engedjük keresztezni senkinek sem boldogulásunk, jobb jövőnk útját — mondták, Tóth Nándor és Baumgartner István, akik a tsz feloszlatását követelték, semmivel sem tudták védekezni akikor, amikor a tagság a szövetkezeti gyűlésen mindkét családot kizárta soraiból. — Akik úgy gondolják — mondta Orbán Károly, a tsz elnöke — hogy a tsz vagyonát aknamunkával meg lehet semmisíteni, azok tévednek Sávolyon is és máshol is. Mi most négy taggal kevesebben, vagyunk, de termelőszövetkezetünk erősebb, egységesebb. Puskás József levelező,. Marcali. Többezer forint megtakarítást jelent a jövedelemadó csökkentése a bőszénfai dolgozó parasztoknak Bőszénfa község dolgozó parasztjai is örömmel fogadták államunk újabb rendelkezését, mely- szerint 15 .százalékkal csökkentik a jövedelemadót. Ez a rendelkezés újabb hatalmas összegű anyagi előnyt jelent ,a dolgozó parasztoknak. A napokban ,a kaposvári járási tanács pénzügyi osztályának dolgozói Bőszénfa községben1 vé- áezték a jövedelemadó csökkentésével kapcsolatos munkákat. Fa- velka Imre 9 holdas dolgozó parasztnak ez a ikedvezmémy 3078 forintot jelent. Pintér Györgynek 1413 forintot törölték a 15 százalékos jövedelemadó mérsékléssel. Porányi Gézának pedig 2179 forintot, A közlség valamennyi (dolgozó parasztjánál csökkentik a jövedelemadót, ami jelentősen hozzájárul a dolgozó parasztok életszínvonalának emelkedéséhez, gazdaságuk megszilárdításához, a biztonságos gazdálkodáshoz. Bőszénfa község dolgozó parasztjain most a sor, hogy jó munkájukkal, az őszi mezőgazdasági munkák határidőre történő elvégzésével viszonozzák államunk szerető gondoskodását. A kadarkuti dolgozó parasztok okultak a múlt év tapasztalataiból A múlt év őszén a kadarkuti dolgozó parasztok mindössze 56 százalékra teljesítették vetési tervüket és az idei aratásnál bizony kevesebb szem került a padlásra. Ezen a nyáron aztán megfogadták, hogy nem hallgatnak az ellenségre, hanem a párt útmutatása szerint végzik munkájukat. Alig végeztek a csép- jéssel, máris-'hozzáfogtak a vetőmag tisztításához, hogy a járásban elsők ■ közt teljesítsék tervüket. A határban frissen szántott földek jelzik a kadarkutiak jó munkáját. Már közel 200 holdon végezték ©1 a keverőszántást. Az olyan élenjáró dolgozó parasztok példáját, mint Benkő Imre, Kozák Miklós, Karácsonyi Lajos —egyre többek követik. Tudják, hogy ezek a gazdák nem hiába beszélnek a korai vetés előnyéről. A nyáron hébizonyosodott igazuk. Bakó Imre a korai vetés eredményeként 17 mázsát takarított be holdankint. Kozák Miklós pe.dig egy évben három termést takarít be földjeiről. Ezen a tavaszon elvetette a korai burgonyát, utána dohányt ültetett, most pedig már elvetette a kerékrépát. A dologozó parasztok 4—5 hold földjük mellé a tartalékterületből ie kértek. Györkös József 5 holdas dolgozó paraszt három holdat kért haszonbérletbe. Ezt kalászosokkal veti el, hogy jövőre többet arathasson, mint az idén. Gelencsér György a hat holdja mellé két holdat vett ki a tanácstól. Egyre többen érdeklődnek a tanácsnál a tartalékföldek hasznosítása iránt. A kadarkutiak ezen az őszön ki akarják köszörölni a község becsületén esett csorbát. Szilárdítsa meg tömegkapcsolatát a tengődi tanács Tengőd község termelőszövetke- i ték a mezőgazdasági előadónak, zeti csoportjai és egyénileg dolgozó-parasztijai a gabonabegyüjiés- ben példát mutattak a járás többi községének. A község a csépléssel egyidőben 100 százalékra 'teljesítette gabonabeadási tervét. Az előző évekhez képest sokat javult a dolgozó parasztok állampolgári fegyelme. A szövetkezeti és egyéni dolgozó parasztok megértették, hogy elsősorban az állam iránti kötelezettségük pontos teljesítésével kell elősegíteniük a kormányprogramm megvalósítását. Baromfiból, tejből már a harmadik negyedévi beadási tervet is 100 százalékon felül teljesítették, közel áll a község a 100 százalékhoz a tojásbegyüjtésben is. A jó 'eredmények elérésében nagyrésze van a tanács jó munkájúnak. Számolják fel az önelégültséget Az utóbbi időben azonban igen helytelen nézet lett úrrá a tanács vezetőin. Az önelégültség, a „nálunk minden jól megy“ hangulat jellemzi most a tanács munkáját. A cséplésben és a begyűjtési munkáikban elért jó eredményék láttán a tanácsnál úgy gondolták: „a munka nehezén túl vagyunk, ezután már mennek a dolgok maguktól“. Ez az önelégültség rányomta bélyegét a tanács és az egész község munkájára. A tömeg- kapcsolatban lazulás következett be, A tanácselnök elvtárs kezdi lebecsülni a tanácstagok munkáját. A sok munkára hivatkozva nem tartották meg rendszeresen a végrehajtó bizottság üléseit, a tanácsülések is többször elmaradtak. A tanács elnöke, titkára és mezőgazdasági előadója abba a téves nézetbe estek, hogy nincs szükség segítségre, egyedül is „csodákat“ tudnak művelni. Különösen az állandó bizottságok jelentőségét becsülték le. A mezőgazdasági állandó bizottság hónapok ótai nem tartott ülést, A községi tanács vezetői nem ‘segítik kifejleszteni az állandó bizotifcságiolk elnökeiben és tagjaiban azt, hogy ők maguk külön is felelősséggel tartozzanak mind a tanács, mind a dolgozók felé saját területük munkájáért. Támaszkodjanak az állandóbizottságok munkájára A tanács vezetői a mezőgazda- sági állandó bizottságot alárendelaki a bizottság elnökét úgy hívogatja be a tanácsházára, hai valamilyen fontos feladatot kell megoldania. Az ilyen munkában azonban nem sóik köszönet van. Nem csoda, hogy a mezőgazdasági állandó bizottság nem végzi el a ráháruló feladatokat és nem tud olyan segítséget nyújtani a tanácsnak, mint amilyent kellene. Nem jó a mezőgazdasági állandó bizottság összetétele sem. A község parasztjainak nagyrésze ter- míeil'C'SZÖvetkezetben dolgozik, a; bizottságban viszont egyetlen tsz tanácstag sem foglal helyet. így nem véletlen, hogy az állandó bizottság kevés támogatást ad a tsz-eknék. A tanács tömegkapcsolatának, elsekélyesedésével, -az állandó bizottságok gyenge munkájával magyarázható az, hogy a községben még több mint 100 hold tarló vár buktatásra, lemaradás van a má- sodnövényvetésben és a trágyázásban is. Nem készültek fel alaposan az őszi munkákra, a szántás- vetésre, betakarításra, az ősziek begyűjtésére. A tanács vezetői és az állandó bizottságok nem tanulmányozzák 'kellően a fontos pártós kormányhatározatokat. A minisztertanács őszi munkákról szóló határozatát a mezőgazdasági előadó még csak nem is látta. Nem tettek még intézkedést a tartalék- földek hasznosítására, a minőségi vetőmagcserére vonatkozólag sem. Az őszi végrehajtási tervek készítéséhez még hozzá sem fogtak, nem ismertették a fontos határidőket, a kormányprogramm tényeit sem a lakossággal. Szilárdítsák meg a tömegkapcsolatot A tanács álta} elkövetett hibák a tömegektől való elszakadáshoz vezetnek, akadályozzák a további munkákat, ezért sürgősen ki kelt javítani a hibákat. A községi tanács vezetői, elsősorban Kasza elvtárs VB-elnö'k szilárdítsa meg a tanács tömegkapcsolatát. Állítsák munkába az állandó bizottságot, érvényesítsék annak jogait, fordítsanak nagyobb gondot a lakosság ügyes-bajos dolgaira, a dolgozókkal közösen harcoljanak azért, hogy mind aiz őszi mezőgazdasági munkákban, mind a begyűjtésben első legyen községük.
