Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-24 / 172. szám

VLL/kQ PROLETÁRJA/ EGYESÜLJETEK/ Cséplőgépkezelők! Etetők! Cséplőmunkások! A napi teljesítmények állandó növelésével harcoljatok a cséplés gyors befejezéséért, népünk jólétének emeléséért! ! A MAGYAR D( 1LGOZÓK PÁRT ÜÁ MEGYEI P ÁRT E U20TTS ÁGÁN AK LA Pb A X, évfolyam, 172, szám. 50 FILLÉR Péntek, 1953 július 24. FEJLESSZÜK AZ ALULRÓL JÖVŐ BÍRÁLATOT Pártunk Központi Vezetőségének június 37—2i8-í határozata, a kor­mány pro grammja azt követeli pártszervezeteinktől, hogy az eddi­gieknél sokkal jobban tárna.szkodjla- nak a dolgozó tömegek alkotóerejé­re, észrevételére, bírálatára. Arra neveljék a dolgozókat, a mi hazánk­ban köizös érdeke mindenkinek, hogy munkájával segítse a szocia­lizmus építését, hogy a bírálat és önbírálat az az erős fegyver, mely nem: gyengíti, de erősíti harcunkat. Pártunk Központi Vezetősége őszinte önbírálattal feltárta azokat a hibákat, melyeket az utóbbi évek során elkövettünk és megjelölte a hibáik kijavításának módját. Dol­gozó népünk örömmel' fogadta pár­tunk határozatát, a kormány prog­ramra ját és azóta már számtalan esetben kinyilvánította, hogy kész ré'sztvenüi annak megvalósításában. De eze nek a, feladatoknak meg­oldásához nagyfokú éberségre van szükség. Megyénk dolgozói Nagy Imre és Rákosi elvtárs beszéde óta leveleikkel, vagy ■személyesen kere­sik fel pártszervezeteinket, pártbi­zottságainkat, a párt lapjának szer­kesztőségét és számos hiányosság­ra. közérdekű kérdésre hívjak fel a figyelmet. Ezek a levetek azt mutatják, hogy dolgozóink mind­jobban magukénak érzik az ország kiieebb-nagyobb dolgát. Sztálin elvtárs 1937-ben azt mon­dotta; .Egyes elvtársuk azt mond­ják, hogy nem célszerű nyíltan be­szélni hibáinkról, ment hibáink nyílt beismerését ellenségeink gyen­geségünk jelének foghatják fel és kihasználhatják. Ez badarság, elv­társik, merő badarság. Hibáink nyílt beismerése és becsületes kija­vítása, ellenkezőleg, csak erősítheti pártioikut, emelheti pártunk tekin­télyét a munkások, a parasztok, a dolgozó értelmiségiek előtt — akkor minden egyéb retedbe jön“. Párttagé ságun.k, pártvezetőségi tagjaink kö­zül is még számosán nem' látják a. bírálatnak és önbírálatnak, mint egész fejlődésünk hajtóerejének szerepét. Pártvezetőségi üléseken, taggyűléseken sokszor személyeske­désnek, kicsinyeskedésnek tekintik a bírálatot és nem egy esetben bű­nös miódon visszautasítják az alul­ról- jövő kritikát. Az aduiról jövő bírálat elfojtása, akár nyíltan, akár burkoltan történik, mindenképpen párt- és népellenes cselekedet. Az elmúlt napokban megtartott rendkívüli taggyűléseken már némi javulás mutatkozott a: bírálat és ön- bírálat területén. Számos pártszer­vezetben egészségesem bírálta ,a párttagság a járási, városi pártbi­zottságokat, hogy kevés segítséget adnak az alapszervezet munkájá­hoz, ritkán látogatják az alapezer- vezeteket. Természetesen emellett még ma is előfordulnak olyan ese­tek, hogy nem hagyják kibontakoz­ni az alulról jövő bírálatot, mint a babócsai pártszervezetben, ahol a párttitkár elv,társ a taggyűlés ele­jén kijelentette: „ma nem beszé­lünk a bírálatról és önbírálatról, ma az a feladat, hogy Rákosi és Nagy Imre elvtáraak beszédeit is­mertessem*’. Nyilvánvaló, hogy a bírálat elfojtásának ez is egyik* formája, méghozzá igen veszélyes formája, mert kizárja annak a le­hetőségét, hogy a taggyűlésen a ve­zetők munkáját bírálják. Pedig Ba- bócsán is van sok hiba, melyeket a dolgozók javaslatainak segítségével és a dolgozók bevonásával kell ki­javítani. Még mindig gyakori az a jelen­ség is, hogy bár párttagjaink lát­ják a hibákat, de sok esetben a pártvezetőség magatartása miatt — nem vetik fel taggyűléseken, ér­tekezleteken. Természetesen így nem is segítik megfelelően a párt­vezetőséget a hibák megszüntetésé­ben. Sztálin elvtárs a XV. pártkon­gresszuson a hibák elhallgatásáról ezeket mondotta : ,,Nálunk nem rit­kán egyes kérdéseket, nemcsak vi­déken, hanem a központban is, hogy úgy mondjam, családi, otthonos ala­pon oldanak meg. Mondjuk, hogy Iván IváPovics, valamely szervezet vezetőségi tagja durva hibát köve­tett el és elrontotta a do gét. Iván Fjoclorovics azonban nem akarja megkritizálni, -nem- akarja feltárni és kijavítani a hibáit. Nem akarja, minthogy nem ajíur ..ellenséget sze- reáH magának’*. Hibát' követitek el, elrántották a dolgot — kellemetlen! De ki nem követ el hibát közüUißk? Ma én kímélem meg Iván Ivánovi- cso.t, holnap ö fog engem, Iván Fjo- dorovicsot megkímélni. Hiszen ki kezeskedik arról, hogy én nem fo­gak hibát elkövetni? Ez így szép és jó. Békesség és jóakarat.11 Ettől kell óvakodni párttagjainknak, mert csak a bátor kritika tud olyan kádereket kinevelni, akik sikeresen oldják meg & szocialista építés nagy feladatait. Ä bírálat elfojtásának egv má­sik káros módszere az. amikor a ve­zetők elengedik a fülük mellett a dolgozók kézzelfogható és megvaló­sítható javaslatait, melyekkel ki le­het küszöbölni a. hibákat. Vagy fi­gyelmem kívül hagyják azokat a fo­gyatékosságokat, melyekre a párt­tagok, az aktívák párttaggyűlésen és aktivaértekezleten rámutatnak. A taggyűlés az alapszervezet leg­felső szerve és egyetlen párttitkár­nak, vezetőségnek sincs joga ahhoz, hogy az ott elhangzott bírálatokat, javaslatokat figyelmen kívül hagy­ja, A bírálat és az önbírálat a kommunista: nevelés módszere, mely elmélyíti párttagjainkban a párt iránt való hűséget, szeretetet. Kom­munistáinknak, de mindenekelőtt pártvezetőségeinknek azonban ar­ra is törekedniük kell, hogy ne- csaík a párt soraiban, hanem min­den szervezetben, intézményiben fejlesszék a bírálatot, önbírálatot. A pártonkívüii dolgozók bírálatai nagy jelentőségűek pártunk számá­ra, bebizonyítják vele a párt és a népi demokrácia iránti hűségüket. A mi pártunk a dolgozó tömegek érdekében, a dolgozó tömegekre tá­maszkodva hajtja végre politikáját. A bírálat és önbírálat kiszélesítése, bátor alkalmazása pedig erősíti pártunk kapcsolatát a tömegekkel. Rákosi elvtárs a budapesti párt- aktíva értekezleten külön felhívta a kommunisták figyelmét az éberség­re. Az ellenség most minden erejé­vel megpróbálja zavarni program- műnk végrehajtását. Éppen ezert elsősorban a kommunisták feladata felfigyelni' az ellenséges megnyilvá­nulásokra. és a dolgozó tömegek bí­rálatára, észrevételeire támaszkod­va leleplezni az ellenség mesterke­déseit. Helytelen . okoskodás az, bogy a bírálat, önbírálat, az ellen­ségnek tesz szolgálatot, ellenkező­leg, éles fegyver ez az ellenséggel szemben. Pártszervezeteink feladata tehát, hogy az elkövetkezendő időben a tömegekre támaszkodva továbbra Is erélyes harcot folytassanak a hibák megszüntetéséért. A bírálat és önbírálat kiszélesítésével emeljék magasabb színvonalra a pártmun­kát megyénkben. Gyorsítsuk a eséplést, begyűjtést Megyénk párt- és tanácsszervei­nek most az egyik 'legfontosabb feladatuk, hogy mozgósítsanak a cséplés gyors elvégzésére és a be­gyűjtés teljesítésére. Termeiőszö- szövetkiezieti és egyénileg dolgozó panaszt,ságiunk az idei bő termés­ből könnyen teljesítheti beadási kötelezettségét és bőven jut sza­badpiacra is. P ár t:s zervly zet einknek, tanácsa­inknak feladata, hogy szervezzék éis irányítsák a cséplés és begyűj­tés munkáit. Azokban a járások­ban,- amelyekben már most a kez­detnél jól dolgoznak az irányító szervek, ott :iz eredmények sem maradnak eí. A Megyei Tanács legutóbbi értékelése iis igazolja, hogy melyik járásban harcolnak a pánt- és tatiáosszervíelk követke­zetesen a pánt- és kormányhatáro­zatok végrehajtásáért. A fenyőd] járás a 22-í értékelés szerint rozsból 12, búzából 9.5, ár­pából pedig 51.1 százalékra telje­sítette begyűjtési terviét. Második helyen halad a járások közti be­gyűjtési versenyben a siófoki já­rás, amely búzából és rozsból százalékom felül, árpából 46,7 szá­zalékra teljesítette a / begyűjtési tervet. Igen vontatottan hadad a begyűjtés a kaposvári és a csurgói járásban. Plárt- és tanácsszerveink gyor­sítsák meg a cséplés .és begyűjtés munkáját, hogy augusztus 10-ig be­fejeződjék egész megyénk terüle­tén, A járások sorrendje a gabonafee- gyüjtési versenyben: 1. fonyódi 2. siófoki 3. nagyatádi 4. marcali 5. tahi 6. barcsi 7. kaposvári S. csur­gói járás. Szólád község dolgozó parasztjai becsülettel teljesítik kötelezettségeiket Szólád község dolgozó paraszt­sága félévi beadási kötéltezé'tíiséigát tejből 139, tojásból 116, baromfiból 113 százalékra teljesítette. A dolgozó parasztok Nagy Imre eívtiárs és Rákosi elvtárs beszédét közösen hallgatták meg, utána a megtartót^ nyilvános tanácsülésen azt részletesen megvitatták. A Janáesülésen elhatározták, hogy az eddiginél még jobb munkával, a kötelezettségek teljesítésével se­gítik megvalósítani a kormány pro- g ramm ját. Az ősziárpa határidő előtti aratását, cséplését és be­gyűjtését dolgozó parasztjaink be- iejiezték. A betakarításit kölcsö­nös segítéssel végzik és biztosít­ják, hogy három géppel, váltott műszakban csépelhessenek a köz­ségben, A cséplíás 13-án mindhá­rom géppel két műsizákban meg­kezdődött, A cséplőgép rajomirozását be­tartjuk és a cséplés.t a gabonabe- adásí terv 100 százalékos teljesí­tésével együtt augusztus l;r,e befe­jezzük. A tarló hám tás és másod- vetés munkáját augusztus 5-re el­végezzük. Továbbra is folytatjuk társadalmi munkával a kultúrott­hon építkezését, hogy az! augusz­tus 20-ra befejezzük és alkotmá­nyunk ünnepét már abban ünnepel­hessük meg. Kuiítczi Kornél VlB-titkár. Gazdag jövedelem a barcsi lös Csillag fsz-ben A barcsi Vörös Csillag termelő- szövetkezet 330 harcos, munkaszere­tő tagja napokkal ezelőtt befejezte a búza és rozs aratását, ma pedig vé­geznek a 70 hold zab aratásával. Uj, boldog élet virul a termelőszövetke­zetben. Soha nem látott gazdag ter­mést adott a föld, eredményezett a közös gazdálkodás. A búza termés­átlaga az agronómus becslése szerint 15 mázsa lesz. A kombájnnal aratott 45 holdról 775 mázsát takarítottak be, az átlag tehát meghaladja a 16 mázsát is, de volt olyan része is a búzatáblá­nak, ahol 18 mázsánál is több termeit. A táblák termése, tehát váltakozik. Még mindig nem sikerült egyenletes­sé tenni a néhány évvel ezelőtt még egyénileg művelt földeket. Az előzetes számítgatások szerint tehát több mint 70 vagon búzája lesz a szövetkezetnek a learatott 540 holdról. Beadásra, gépállomási tartozásra, vetőmagra és egyéb tartalékra mintegy 30 vagon kenyérgabona kell, a többit szétoszt­ják a munkaegységek arányában. Mintegy 6 kiló kenyérgabona jut munkaegységenként. Ezenkívül osz­talékra jut másfél kiló árpa, 4.5 kiló kukorica, ugyanannyi burgonya, 0.30 kiló cukor, napraforgóolaj. Kész­pénzből 18—20 forintra számítanak munkaegységenként. Tavaly 40 fo­rint körül volt az egy munkaegység­re jutó jövedelem pénzbeni értéke, az idén jóval több lesz. Örömmel fogadta a tagság a párt és a kormány újabb nagy segítségét, a beadás 10 százalékos csökkentését. Ennek révén 425 mázsa gabonával és egyéb terménnyel kell kevesebbet beadniuk az államnak, mint ami eredetileg ki volt szabva. így 190 mázsa búzával, 85 mázsa takarmány- gabonával, 39 mázsa napraforgóval, 111 mázsa burgonyával lesz gazda­gabb a szövetkezet tagsága. A termelőszövetkezet októberig előreláthatólag 70 ezer munkaegysé­get használ fel a munkák jó elvégzé­sére. 128 család dolgozik a szövetke­zőiben, egy-egy család átlagosan 540 munkaegységet teljesít. Természetesen lesznek olyanok is, akik ennek kétszeresét elérik. Pl. Gulácsi Mihály, a termelőszövet­kezet egyik legjobb dolgozója, ne­gyedmagával tagja a szövetkezetnek. Július 1-ig 566 munkaegységet szer­zett. Már az eddig teljesített munka utáni jövedelme a következőképpen alakul: közel 40 mázsa búza, több mint 8 mázsa árpa, 23 mázsa burgo­nya, 23 mázsa kukorica, 170 kiló cu­kor, 9600 forint készpénz.. Az év vé­géig, ha továbbra is szorgalmasan dolgoznak, túlhaladják az 1000 mun­kaegységet, tehát a jövedelem is en­nek arányában majdnem megduplá­zódik. Egy-egy család átlagosan egy­egy vagon terményt vihet majd haza. Ehhez hozzájön még a háztáji gaz­daság terméshozama. Sokat emelkedik a tsz-tagok jólé­te, életszínvonala. Természetesen ezért a nagy jövedelemért ezután még. sokkal jobban kell dolgozniuk, hiszen még. vissza van a cséplés és a kapások őszi betakarítása. Ennek tudatában a vezetőségnek is még szívósabb harcot kell folytatnia a tagság politikai neveléséért, a mun­kaszervezetek megszilárdításáért. Az idei év kemény iskola volt a tagság­nak a nehézségek leküzdésében. De kiállták a próbát. A tagokban to­vább fokozódott a szocialista öntu­dat, az egymáshoz való jó viszony, a kollektív szellem. Az idén jobban, előrelátábban gazdálkodtak, tartalékokat is gyűjtöttek. Az ara­táskor a vezetőség gondoskodott a tagok étkeztetéséről, üzemi konyhát állítottak fel. Volt bőven kenyér és az aratásra hat darab hízót vágtak le. A tavasszal kenyérgabonával se­gítették azokat a tagokat, akik ké­sőbb léptek a szövetkezetbe. Bredjíik-módszerrel a cséplés gyors befejezéséért Somogy megye felelős cséplőve- ze'tői, hozzátok szólóik a ■sajtón keresztül a gyorscséplés je­lentő súgérőí és annak sikeres vég­rehajtásáról. Hogy sikeresen tud­juk alkalmazni a gyorscséptést, alaposan át keüll tanulmányoznunk Eredjük elvtárs módszerét. Én már jóval a cséplés megkezdése előtt áttanulmányoztam Eredjük elvtárs módszerét ■ és azt sikeresen alkal­mazom munkámban. A g yo r se síé pl'ésn ek nagy jelentő­sége van, különösen a termelé­kenység emelése sz empont jáb Öli, de nagy jelentősége van abból a szem­pontból is, hogy a csépié sí így rö- vildebb idő alatt tudjuk befejezni- Én jó, szervezett munkával ké­szültem a cséplésre, hogy a párt­nak adott szavamat valóra vált­hassam. Vállaltam, hogy Bredjuk- módszerre átalakított cséplőgé­pemmel, óragraíi'komo.s módszerrel augusztus 10-re 32 vagon helyett 52 vagonná] fogok elcsépeliíi, A gépállomiás vezetősége meg­ígérte, mindenben .segítségem­re lesz. hogy vállalásomat 'tel­jesíthessem. Előre Bredjdk elívtárs módszerével a cséplés gyors befe­jezéséért. Bihari Sándor fel el ős c Siéjplögépke z elő, Siege sd.Á MG. Pintér Imre dolgozó poroszt 15 mázsa gabonát visz szabadpiacra Kiváló termést hozott a földje. A beadás teljesítése után niég fennmaradt 540 kg búzája és 20 mázsa rozsa. Másoídmagával van a családiban, évi kényérszü'kségietre kell 5 mázsa, vetőmagra 4 mázsa, 15 mázsát szabadpiacon ‘értékesít­het. Jó termésre számít a kapások­ból is. Könnyűszerrel fogja teljesí­teni 'kukorica-, burgonya-, hízott- sertés'beadá'sát és bőségesen ma­rad az állatok számára is. Jö­vőre még 'több állatot akar tartani. Pintér Imre csömendi 8 holdas egyéni gazda azok közié tartozik, akik pontosan betartják a törvényt. A párt és u kormány, minden le’ he tőséget 'biztosít a kis- és közép­paraszt,oknak is, hogy jól gazdál­kodjanak, időben elvégezzék a szántást, vetést, hogy jó termést takarítsanak be. Az áfflamnalk cél­kitűzése, hogy emelkedjék mező- gazdaságurJk terméshozama, ezért nyiujt még az eddiginél is fokozot­tabb segítséget az egyénileg gaz* dáiko'dó dolgozó parasztoknak is. Pintér Imre is olvasta a kor­mány programmjái és tudja, hogy a 'dolgozó par ászt Ságnak kötele­zettsége teljesítésével kell! hozzá­járulnia annak megvalósításához. pintér gazda 100 százalékra tel­jesít ette tojás-, baro m.f íbead ás át, de hiánytalanul teljesítette gabona­beadását is. A megyék közötti begyűjtési verseny állása A kenyér- és takarmánygabona begyűjtésében a megyék rangsora a következő: 1. Bács. 2. Baranya, 3. Szabolcs, 4. Békés, 5. Pest, 6. Csongráid, 7. Fejér, 8. Tolna, 9. Somogy, 10. Hajdú, 11. Szolnok, 12. Zala, 13. Győr, 14. Komárom, 15. Veszprém, 16. Heves, 17. Vas, 18. Nógrádi. 19. Borsod. A minisztertanács vándorzászla­jáért és a százezer forintos juta­lomért folyó versenyben a megyék rangsora a következő: 1. Szabóiké, 2. Zala, 3. Somogy, 4. Bács, 5. Ba­ranya, 6. Fejér, 7. Tolna, 8. Hajdú. 9. Csongráid, 10. Pest, 11. Szolnok, 12. Békés, 13. Komárom, 14. Vesz­prém, i'5. Győr, 16. Vas, 17. Bor­sod, 18. Heves, 19. Nógrád,

Next

/
Thumbnails
Contents