Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-24 / 172. szám
„Miről fanuskodik a washingtoni értekezlet414 A „Pravda“ vezércikke SOMOGYI NÉPLAP f Péntek, 1953 július 24, Az Országos Béketanács ülése Az Országos Béketanács csütörtökön délelőtt kibővített ülést tartott a parlamentben. Az ülésen megjelent Andics Erzsébet Kossuth-díjas akadémikus, az Országos Béketanács elnöke, Lukács György Kossuth-díjas akadémikus és Péter János református püspök, a Béke-Világtanács tagjai, Mihályfi Ernő és Nánási László, az Országos Béketanács alelnökei, Benke Valéria, az Országos Béketanács titkára. Részt vett az ülésen Kristóf István, a SZOT elnöke, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, Rónai Sándor az országgyűlés elnöke. Szabó István altábornagy, Petrák Lajos, a DISZ Központi Vezetőségének titkára, Vass Istvánná, az MNDSZ főtitkára, Vető Lajos és Dezséri László evangélikus püspökök, Beresztóczy Miklós, a Katolikus Papok Országos Békebizottságának elnöke, Osztrovszki György, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kónya Lajos Kossuth-díjas költő, a Magyar írók Szövetségének főtitkára, Aczél Tamás Sztálin-díjas .és «Kossuth-díjas író, Veres Péter kétszeres Kossuth-díjas író, Csók István Kossuth-díjas festőművész és Kisfaludi-Stróbl Zsigmond kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész, Palló Imre Kossuth-díjas operaénekes, Bulla Elma színművésznő, Gazda Géza Kossuth-díjas üzemvezető, Deák János Kossuth-díjas művezető, Szőczei Sándor Kossuth-díjas sztahanovista kovács, valamint a magyar politikai, társadalmi és kulturális élet számos más képviselője. & Az Országos Béketanács vendégeként részt vett az ülésen Armando Carvaljal chilei békeharcos, karmester és felesége, Blanca Hauser operaénekesnő. Az ülést Péter János református püspök, a Béke-Világtanács tagja nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy az ülés feladata a Béke-Világtanács budapesti ülése utáni feladatok megbeszélése. A megnyitó után Andics Erzsébet Kossuth-díjas akadémikus,- az Országos Béketanács elnöke számolt be a Béke-Világtanács budapesti üléséről és a magyar békemozgalom feladatairól. Andics Erzsébet beszéde Moszkva. (TASZSZ.) A „Pravda” július 23-i száma .-Miről/ tanúskodik a washingtoni értekezlet"., címmel vezércikket közöl. A cikkben többek között ez áll; A napokban Washingtonban Végétért a,z Egyesült Államok. Anglia és Franciaország külügyminisztereinek ötnapos értekezlete. Az értekezlet részvevői összefoglaló közleményükben azt bizonygatják, hogy igyekeznek vatóraváltani „kormányaiknak és népeiknek a békébe, a szabadságba és az igazságosságba vetett reményét". A tárgyalások eredményei azonban azt. mutatják, hogy a béke, a szabadság és igazságos eág szavakat itt merőben más célokra használták fel. A washingtoni1 közlemény azt mutatja, hogy a három miniszter értekezlete nem vitte előbbre a nemzetközi viszonyok egyetlen égető kérdését sem. Ami padiig a koreai fegyverszünet kérdését ée> a Kínai N épköztársasághoz való viszony kérdését illeti, nem lehet nem. észrevenni, hogy Dulles nyomására-mind Salisbury, a torit képviselő, mind Bid,a ült francia külügyminiszter meghátrált. Salisbury és Bidault valójában belementek abba, hogy támogatják Li Szin Manf, az amerikai katonai vezetőség alá rendelt kalandort abban az esetben, ha úgy találják, hogy megbontsa a fegyverszünetet és újabb kalandö': ha bocsátkozzék. Ugyanakkor Anglia és Franciaország-— létérdekei ellenére — 'beleegyezett abba, hogy folytatja Kína kereskedelmi blokádját a koreai fegyverszünet után és- megakadályozza a Kínai Népköztársaság felvételét az ENSZ-be. Ugyanakkor nem lehet nem észrevenni, hogy a washingtoni értekezlet az Egyesült Államok és szö: vetségesei közötti belső nézeteltérések és elmélyülő ellentétek jegyében zajlott le. Vonatkozik ez mindenekelőtt arra a 'legfőbb kérdésre, amely az értekezlet részvevőit foglalkoztatta: milyen álláspontot kell elfo.glalniok a nyugati hatalmaknak azokkal a mindenütt szélesedő állhatatos követelésekkel szemben, amelyek.szerint tárgyalások útján kell rendezni a vitás nemzetközi kérdéseket és enyhíteni keli a nemzetközi feszültséget. Miről tanúskodik maga az a tény, hogy a bárom miniszter a .Szovjetunió képviselőjének részvétele nélkül ült össze Washingtonban értekezletre? Mindenekelőtt arról, hogy ennek az értekezletnek a részvevői nem akartak számolni az elemi nemzetközi szabályokkal és jogszokásokkal. Senki sem tekinti normálisnak az olyan helyzetet, amikor négy ország képviselőinek értekezletét megelőzi három állam képviselőinek összebeszélése, sőt az a kísérlet, hogy rákényszerítsék az elkövetkező négyhatalmi értekezletre azt az időpontot és azt a tárgyalási napirendet, amelyet a négy állam egyike képviselőjének részvétele nélkül és háta mögött hagyták jóvá. Ugyancsak aligha lehet azt hangoztatni, hogy például Anglia 'és Franciaország képviselőinek keze ezután nem lesz valamiben is megkötve, ha sor kerül a négy hatalom képviselőinek értekezletére. ■Az amerikai sajtó szerint Dulles amerikai külügyminiszternek szándékában állt meggyőzni Anglia és Franciaország képviselőit arról, hogy ha már nem dobják sutba teljesen a tárgyalások gondolatát, halásszák azt sohanapjára és fokozzák a hírhedt amerikai ..hidegháborút“, vagyis a kártevés, a kalandok és provokációk politikáját a demokratikus tábor országai ellen. /Salisbury és Bidault ■— a lapok .közlése szerint — azt válaszolta erre, hogy kormányuk ezidőszerint nehéz helyzetbe kerülne, ha elvetné a négyhatalmi tárgyalások eszméjét és az Egyesült Államok által javasolt irányvonalat követné, minthogy ez az irányvonal országaikban fokozódó ellenállással t ál áll - kozik. Rámutatnak arra, hogy Churchill ismeretes javaslatát, amely szerint haladéktalanul „'legmagasabb színvonalú értekezletet” kell tartani a Szovjetunió részvételével a vitás nemzetközi kérdések megtárgyalására és megoldására, a nemzetközi helyzet józan értékelése diktálta és ez a javaslat megfelelt a nyugateurópai .országok lakossága széles rétegei követéléseinek. Sőt, mi több, be kellett ismerniük, hogy e követelések autbadobása és az adott kérdésben az ame- rika-toarát politika továbbfolytatá" , sa ,a legkomolyabb belső bonyodalmakhoz vezet Nyugat-.Európában. Az ilyesféle érvelések arra kényszerítették Dulíest, hogy egyezzék bele a négyhatalmi tárgyalások megtartásába a Szovjetunió részvételével, bár Dulles ellenezte ezt a javaslatot. Ilymódon a nemzetközi együttműködés ellen irányuló politikájuk teljes leleplezésétől való rettegés és nem a békeszeretet kényszeríthette az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország vezető erőit arra, hogy vengedjenek a néptömegek követeléseinek, amely néptömegek helyeslik: és támogatják a megoldatlan nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő rendezésére irányuló követeléseket. Az angol és francia társai támogatásában részesülő amerikai diplomácia aioníban ugyanakkor, amikor beleegyezett abba-, hogy engedményeket tesz a közvélemény követeléseinek, miradsn erőfeszítését arra össz/pontcaította, hogy a Washingtonban éppen akkor meghozott döntést ne a létfontosságú nemzetközi problémák tényleges rendezésére, hanem bizonyos saját céljaira használja fel, amelyeknek semmi közük sincs a nemzetközi feszültség enyh í t és é n ek fel a data ih o z. Dullesnek bizonyos mértékig, itt is sikerült elérnie célját. Anglia ég Franciaország képviselői az Egyesült Államok nyomásának hatására visszaléptek a négy kormány Jcözös tárgyalásának gondolatától ,s ez egy lépés visszafelé ahhoz a javaslathoz képest, amelyet azelőtt Churchill terjesztett elő és amelyet támogatott Anglia és Franciaország közvéleménye. A washingtoni közleményben van még egy visszalépés a korábbi állásfoglalástól.' Ez a közlemény kísért etet tesz a négyhatalmi értekezlet feladatainak zsugorítására, az értekezletet csupán néhány Németországra és Ausztriára vonatkozó kérdésre korlátozza. Az a benyomása támad az embernek, hogy a washingtoni értekezlet részvevői meg akarják kerülni, sőt lehetsé- ‘ gesnek tartják figyelmen kívül hagyni az alapvető problémát, a nemzetközi feszültség enyhítésének problémáját. A washingtoni értekezlet részvevői azt a látszatot keltették, hogy a négy nagyhatalom külügyminisztereinek értekezletén meg akarják vizsgálni a német problémát és az osztrák kérdést. A washingtoni értekezlet részvevői beszéltek a német kérdésről, de egyáltalán nem azért, hogy elősegítsék az ezzel kapcsolatos alapvető kérdések megoldását. Hallgatnak arról, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország hibájából mindmáig nemcsak hogy döntés nem történt a német békeszerződés kérdésében, de meg sem vitatták ezt ,a kérdést. Futólag érintik Németország egyesítésének kérdését, de látható, hogy a washingtoni értekezletnek nem feküdt szívén Németország egyesítése. az össznémet kormány megalakítása megoldásának meggyorsítása. Amint látható, előttük nem merül fel és nem is merülhet fel Németország haladéktalan ‘ egyesítésének és a békeszerződés megkötésének kérdése, mert számukra a német kérdés mindenekelőtt abból áll, hogy megszilárdítsák az Adenauer- kfikk hatalmát Németország nyugati részében, ahol e klikk uralmának napjai esetleg már meg vannak .számlálva. E klikk létezésének minden értelme a német militarizmus1 feltámasztásában, a hitlerista Wer- maeht ilyen, vagy olyan helyreállításában van. _ Nem véletlen, hogy a washingtoni okirat nyíltan hangsúlyozza' a három hatalomnak azt a törekvését. hogy folytatni akarják erőfeszítéseiket az „európai .hadsereg" megalakítására vonatkozó terv megvalósítása terén,. Ez a terv Nyugiat -Németország >remi.litarizá- láaát és az agresszív atlanti tömbbe való tot kapcsolását írja elő. Másrészt ismeretes, hogy a bonni szerződés, amelyme.c, ratifikálására az Egyesült Államok most fokozottan törekednek, előírja, hogy Németország egyesítése esetién Németországnak vállalnia keli mindazokat a nemzetközi! kötelezettségeket, amelyeket .a nyugatnémet, kormány vállalt, köztük természetesen az „európai hadsereg”-ben való részvételre vonat: ózó kötelezettséget is. Mindenki ismeri ezeket a terveket. amelyek arra irányúinak, hogy Németország .ismét militarista állam legyen. Azt tartják szem előtt, hegy • Németország fegyveres erőit tegyék az „európai hadsereg" "fő erejévé, az agresszív északatlanti szövetség rcihamcsaipatává. Ha ezek az egész Németországot érintő tervek megvalósulnának — ami mindenki számára érthető — a iegbsr- ciasabb militarista erők I álma á Ili- tájára vezetne Európa középpontjában. olyan háborús tűzfészek új- raszü’.etését vonná maga után, mint amilyen nemrégen a hitlerista Németország volt. Ezzel kapcsolatban figyelemreméltó az a tény. hogy a nyugateurópai hurzeoá sajtó szemére veti a washingtoni tanácskozás részvevőinek; az általuk elgondolt manőver kezdetleges. így a munkáspárti Grossman ezt írja a ..Sunday Pictorial“ című angol lapban: „Molotovnak azt ajánlják, vegyen részt szeptember végén .a ^külügyminiszterek német kérdéssel foglalkozó tanácskozásán, már jó- , előre köztik azonban vele, hogy akármilyen javaslatot tesz is, a három nyugati hatalom nem enged abból az elhatározásából, hogy újra felfegyverzi Nyugat-N'émetor- szágot. Válaszuk a Kremlt békés kezdeményezésiére voltaképpen arra a fagyos javaslatra korlátozódik, hogy az oroszok vonuljanak ki övezetükből és egyezzenek bele az egyesített, felfegyverzett Németországnak az atlanti védelmi rendszerbe teljesjogú tagként való bekapcsolásába.“ Grossman kiemeli, hogy a kérdés ilyen felvetése csak a tárgyalások meghiúsítására vezethet és ezt írja: „Úgy vélem, hogy ezt a javaslatot éppen ezért tették, Dulles, miután kénytelen volt. belemenni annak a tanácskozásnak a megtartásába. melyet nem kívánt, mindent megtett annak érdekében, hogy eleve biztosítsa a tanácskozás csődjét.” A washingtoni tanácskozás egyrészt a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország külügyminiszterei értekezletének összehívása mellett nyilatkozott, amelynek bizonyos előfeltételek mellett fontos pozitív jelentősége lehetne. Másrészt a négy hatalom képviselőinek ezt az értekezletét olyan célokra akarták felhasználni, amelynek semmi közűik a fciéke megerősítésének érdekeihez, .semmi közük a nemzetközi feszültség enyhítésének feladataihoz. /Szemmel láthatóan feltárult a. washingtoni tanácskozás részvevőinek deklarativ nyilatkozatai és valódi szándékai •közötti mélységes eltérés. Miről tanúskodik tehát a washingtoni értekezlet? Ez az értekezlet arról tanúskodik, hogy már senki sem túdja_ tagadni az égető nemzetközi kérdések tárgyalások útján való megoldásának sürgető szükségességét. Egyúttal a washingtoni tanácskozás és az utána közzétett nyilat- S kozat arról tanúskodik, hogy milyen nagyok még azok az akadályok amelyek e kérdéseknek az érdekelt államok közötti valóságos megegyezés útján történő megoldását hátráltatják. A nemzetközi enyhülést elősegítve leküzdeni ezeket az akadályokat — ez a feladat. A békevilágmozgalom rövid pár esztendő alatt nagy erőfeszítések éred- ményeképpen hatalommá vált — mondotta Andics Erzsébet — olyan hatalommá, amellyel számolnia kell ^aratnak és ellenségnek, olyan hatalommá, amely döntően tudja befolyásolni a világpolitika alakulását. Ezt szegezte le, s ezt demonstrálta a Béke-Vü ágtanács budapesti ülése. A továbbiakban azzal foglalkozott, hogy a Béke-Világtanács ülése szervezeti és politikai téren egyaránt újat adott. Azok, akik a bécsi kongresszuson még csak mint megfigyelők, érdeklődők vettek részt, eljöttek Budapestre is, de itt már tevékenyen kivették részüket a munkából. Megjelenésük azt jelentette, hogy nemcsak érdeklődnek . immár, hanem aktív részesei, vezetői lettek a szervezett nemzetközi békemozgalomnak. Politikai téren is sok újat hozott a budapesti ülés. Beszámolhatott az eddig elért nagy sikerekről, a tömegpusztításra alkalmas fegyverek használatának, a háború kiszélesítésének megakadályozásáról, — a nemzetközi politikában mutatkozó enyhülésről, amelyek jelentős részben a nemzetközi békemozgalom egyre erősödő tevékenységének eredményei. Mindenki előtt világos lett, hogy a békés tárgyalások, kölcsönös engedmények, megegyezés útján a nemzetközi politika összes vitás kérdését meg lehet oldani — hangsúlyozta Andics Erzsébet. A továbbiakban rátért arra, hogy a Béke-Világtanács budapesti ülése nemcsak nagy nemzetközi esemény volt, hanem ugyanakkor nagy magyar nemzeti esemény is: békemozgalmunk eredményeinek elismerése, a népek rokonszenvének megnyilvánulása. Még rendíthetetlenebb lett népünk bizalma és hite abban a meggyőződésben, hogy a békemozgalom legyőzhetetlen. A Béke-Világtanács ülésének hatására körülbelül százezer békevédelmi szerződés jött létre, csak a terménybeadásra vonatkozóan. Andics Erzsébet köszönetét mosdott mindazoknak, akik jó munkájukkal hozzájárultak a budapesti ülésszak sikeréhe?, majd a továbbiakban a Béke-Világtanács ülésének nemzetközi visszhangjával foglalkozott. A békemozgalom erősödését, növekedését mutatják a IV. Világifjúsági Találkozó előkészületei is. A magyar békeharcosok kötelessége mindent megtenni annak érdekében, hogy a nemzetközi békemozgalomnak ez az újabb hatalmas megnyilvánulása a testvéri román nép fővárosában, minél eredményesebb, minél nagyobb legyen -r- állapította meg Andics Erzsébet. A beszámolóhoz elsőnek Domokos József, a Vörös Csillag Traktorgyár békebizottságának titkára szólt hozzá. Elmondotta, hogy a Béke-Világtanács budapesti ülésszaka idején három küldöttség is látogatást tett a gyárban. A gyár dolgozói igen sokat tanultak ezekből a látogatásokból. Megértették, hogy a termelés emelése jelentősen hozzájárul a béketábor megerősítéséhez. Ezután Maries Gyuláné általános iskolai tanítónő, az Országos Béketanács tagja szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy a pedagógusok a jövőben is a béke ügyének aktív harcosai lesznek, minden tettükkel, munkájukkal hozzájárulnak hazánk erősítéséhez, a gyermekek boldog, békés életéhez. Havasi András dabasi mintagazda hozzászólásában mondotta: a dolgozó parasztok beadási kötelezettségük teljesítésével járulnak hozzá a béke védelméhez. A párt és a kormány új intézkedései nagyot segítettek a dolgozó parasztságon is. A továbbiakban a béke ellenségeinek újabb mesterkedéseivel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a beke- mozgalom nagy eredményeinek nem szabad elkápráztatnia h békeharcosokat, nem szabad elfeledniük, hogy az ellenség nem alszik, nem tette le a fegyvert. Nem volt véletlen, hogy éppen a Béke-Világtanács ülésének idején rendezték meg elvetemedett provokációikat: a délkoreai kormány aljas támadását a fegyverszünet megkötése ellen, a berlini fasiszta provokációt, a Rosenberg-házaspár kivégzését. Ezek a módszerek senkit nem győznek meg arról, hogy az Egyesült Államok kormánykörei békét akarnak — mondotta Andics Erzsébet. — Csak ellenkező hatáguk lehet: még teljesebbé teszik az Egyesült Államok vezető köreinek már most is tsmpsztalható nemzetközi elszigetelődését. Andics Erzsébet hangsúlyozta, hogy a népek saját tapasztalataikból tanulják meg igazán, ki akarja valóban a békét, ki harcol a béke megszilárdításáért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért. A Szovjetunió az utóbbi időben egész sor nagyjelentőségű nemzetközi kezdeményezéssel tett tanúbizonyságot őszinte békeakaratáról, s a népek sZerte a világon örömmel fogadták ezeket a kezdeményező lépéseket, amelyek valamennyi nép alapvető érdekeit szolgálják. A népek biztonságának ügyét szolgálta a nemzetközi imperializmus, a háborús körök ügynökének, Berijának leleplezése is. Mindezeknek az erőfeszítéseknek eredményeképpen még nagyobbra nő mindenütt a békemozgalom — hangsúlyozta Andics Erzsébet. — Ezt tapasztaljuk mi, magyar békeharcosok is országunkban. Mindent megteszünk, hogy a békemozgalmat hazánkban még jobban fellendítsük. Ebben a küzdelemben hatalmas segítséget kaptunk pártunk és kormányunk bölcs intézkedéseivel. Pártunk és kormányunk politikája a béke politikája. mert országunkat, a béke országát, a béke világfrontjának fontos szakaszát még erősebbé, még rendíthetetlenebbé teszi. Andics Erzsébet befejezésül hangoztatta, hogy a magyar békeharcosokra a párt és a kormány új intézkedései fokozott feladatokat rónak, különösen a felvilágosító munka terén. Tömörüljünk még elszántabban a béke ügye, a Béke-Világtanács mögé! Támogassuk még jobban pártunkat és kormányunkat! Dolgozzunk még jobban, legyünk még jobb katonái a béke ügyének, amelyről ma jobban tudjuk, mint tegnap és holnap többen tudják majd mint ma, hogy legyőzhetetlen! — fejezte be beszédét Andies Erzsébet. Beresztóczy Miklós kanonok, a Katolikus. Papok Országos Békebizottságának elnöke szólt a beszámolóhoz : Tolmácsolom a békemozgalomban részvevő papságunk és a vele egy- szándékon lévő katolikus papság nevében elszántságunkat — mondotta Beresztóczy Miklós, — hogy külföldi kapcsolataink és belföldi egész súlyunk latbavetésével erőteljesen közreműködüók a Béke-Világtanács határozatainak megvalósításában, s hogy a magyar békeakarat legkifejezőbb összefoglalását, kormányunk programmját diadalra visszük magunk és híveink felfogásában, hűséges és becsületes állampolgári, munkájában. Petrák Lajos, a DISZ Központi Vezetőségének titkára beszámolt a IV. fVilágiijúsági Találkozó előkészületeiről. Több hozzászólás után Péter János református püspök, mondott elnöki zárószót. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK Párizs. (MTI.) A francia nemzetgyűlés csütörtököm reggel négy- százhatyannyóle szavazattal százhu- szonihét ellenében .elfogadta a reakciós alkotmánymódosítást. A nemzetgyűlés a kommunista képviselők mentelmi ügyiében további harminc nap haladékot adott a mentelmi bizottságnak a kérdés megvitatására. MOSZKVA A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége A. A. Volint. a Szovjetunió Legfelső Bíróságának elnöklét 50. születésnapja alkalmából az igazságügyi szervek megszilárdítása terén szerzett érdemeiért a Munka Vörös Zászlórendjével tüntette ki. Hozzászólások
