Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-22 / 170. szám

Szerda, 1953 július 22, SOMOGYI NÉPLAP 3 Gyorsítsuk a behordást, cséplést, begyűjtést Megyeszerte nem kielégítő a be- (bordás üteme és továbbra is las­san halad a cséplés. begyűjtés. Ta­nácsaink nem mozgósították az ösz- ■szes fogaterőt a behordásra. nem •szervezték meg mindenütt az egy­másnak való segítségadást. Még több mint a fele gabona kepékben .•áll a tarlókon, pedig nyilvánvaló, .-azzal még .nem fejeződött be a ke­nyérért való küzdelem, hogy az aratást elvégeztük, ezt követnie kell a -sze m vesztes é gme nt es betakarí­tásnak és eséplésnek. Sok kár érheti miég gabonánkat, .amíg zsákba kerül a termés. Természetesen a he hordást úgy 'kell megszervezni, hogy a gépek menetit ánytervét ezzel ne akadá­lyozzuk, Feltétlenül be kell tartani a" menetiránytervet. Sok községi ’tanács a menetirányterve't m m vette figyelembe, nem biztosította annak megvalósulását, ez pedig «oda vezetett, hogy a gépet ide-oda kell huzatgatni és emiatt idő- és; (munkakiesés van. Különösen búr-1 jánzik ez a módszer a kaposvári járásban. A kaposvári járás az árpacsiép- lésben és begyűjtésben a hetedik, a kenyérgabonabegyüjtésben pedig az utolsó. Viszonylag legjobban halad a cséplés és begyűjtés a fo­nyódi járásban, amely begyűjtési tervét július 2,1 dg búzából 7.1, rozsból 9.1, árpából 50.2 százalék­ra teljesítette.. Nem sokkal maradt p a kenyérgabona begyűjtésben a fonyódi járás mögött a Siófoki já­rás. amely kenyérgabona begyűjté­si' tervét 8 százalékra teljesítette. A többi járás mind a kenyérga­bona, mind az árpebadásban elma­radt. Rosszul halad a cséplés és be­gyűjtés a kaposvári, csurgói, bar" esi, nagyatádi járásokban. A be­gyűjtési ter.vteljesi.tes érdekében mindenekelőtt meg kell gyorsítani a betakarodást és cséplést. Behor- dásra kell állítani minden fogatot és minden vontatót. Tanácsaink, . termelőszövetkezetek vezetői szer- | vezzék és tegyék múmiájuk- közép­pontjává az egymásnak nyújtandó segítségadást, tartsák be a menet- tránytervet, használjanak ki min­den percet. .Gépállomásaink vezetői helyez­zenek üzembje minden cséplőgépet, ne legyen egyetlen község sem a megyében, ahol ne búgnának a cséplőgépek. A járási és községi párt-, állami- és gazdasági vezetők, megyénk minden dolgozó parasztja harcoljon azárt. hogy a cséplést .au­gusztus 10-re teljes egészében be­fejezzük. A járások sorrendje a július 2Ti jelentés szerint; Kenyérgabonabegyüjtésben; 1. fonyódi, 2. siófoki, 3. tabi, 4. mar- caji. 5. nagyatádi, 6. barcsi, 7. csurgói. 8. kaposvári járás. Árpabegyüjtésben; i. nagyatádi, 2. csurgói. 3. barcsi, 4. fonyódi, 5. siófoki, 6. marcali, 7. kaposvári, 8. tabi járás. Kaposvár város a kenyérgabona- beadásban a fonyódi járás után. árpabeadásban pedig a csurgói já­rás után következik. Javítsák meg a vezetést, az ellenőrzés munkáját a barcsi járás vezetői A barcsi járás hosszú idő óta s. megye utolsó járásai 1 őzé tar­tozik. Utolsók között volt a nö- vényápoiásban, a tej-, tojás-, és1 ba­romi ib egy üj tésben. Súlyosan iema- ■radfi és a járások között az utol­sónak végzett az aratásban. Las­san halad a betakarítás, a csép­lés is a járásban. Mi sem bizo­nyítja ezt jobban, mint az, hogy a bűzabegyűjtégben a hetedik, a, Tozsbegyüjtéeben -pedig a hatodik 'helyen állnak. Mi az oka a lemaradásnak? A járási vezetőszervek szervező, irá­nyító és ellenőrző munkájában hiá­nyosság van. A községi tanácsok '.-.átveszik a hibás és a munkára ká­ros" rossz munkastílust, a szerve­zetlenséget. Szervezett, tervszerű munkát A tervszerűtlen ség., a kapkodás jellemzi a járási tanács munkáját, A járási tál ácsnál nincs meg az egyszemélyi felelősség, a vezetők átnyúlnak az egyes osztályvezetők feje fölött. Mindenki irányítani sakar, ami azt eredményezi, hogy a járás irányítása a sok szék köziül á pad alá esik. A járási tanácsel­nök elvtárs a mezőgazdasági osz­tályvezető helyett irányítgat. Ez történt az aratás megkezdése előtt is. A járási tanács végrehajtó bi­zottsága nem tett meg minden in­tézkedést az aratás jó előkészítése ,és a munka sikere érdekében. A járási tanács mezőgazdasági osztálya nem tudta kszbentartani az aratás irányítását. Előfordult sok esetben, .hogy a mezőgazdasági osztály dolgozói nem hajtották végre az osztályvezető utasításait. Nem ütemterv és műn ka terv sze­rint dolgoznak. Ellenőrizzék az instruktorok munkáját A járási tanács instruktorai ki­mennek ugyan a községekbe, de ott a tanácsházán üldögélik el a na­podat, szedik fel- a kiszállási költ­ségeket. Havlicsek Álmos, az egyik járási kiküldött pl. munkaidő alatt fürödni mert. Horváth elvtársat pedig azzal bízták meg, hogy Bo]- hón segítsen a. községi tanácsnak és pártszervezetnek az aratás meg­szervezésében. Horváth elvtárs azonban úgy gondolta, megy nélkü­le is a munka és úgysem ellenőr­zi a járási tanács a munkáját — elment haza a szüleihez. A járási tanács nem adott kellő segítséget a termelőszövetkezetek­nek, nem ismerték fel a tagság problémáit. Nem gondoskodtak pl. arról, -hogy a vízvári tsz tagságá­nak a megjáró aratási szalonnát eljuttassák, Ezt csak a Megyei Ta­nács vb. kiküldöttének intézkedé­sére oldották meg. Nem törődtek azzal sem, hogy a barcsi vágóhíd­ra irányított vágómarhákból eredő búsmennyiséget a községek dolgozó parasztjai megkapják. A járási pártbizottság a járási tanács elnökét, a titkárt és az osz­tályvezetőket egy-egy községbe küldte ki „falufelelősnek“. Termé­szetesen így senki nem ellenőrizte, hogy a járási tanács dolgozói, ins­truktorai hogyan végzik el felada­tukat. A járás vezetői nem vonták ie a tanulságot az aratásnál előfor­duló hibákból. A községekben «nem tartják be a cséplőgépek menet­iránytervét. Szombaton még a cséplőgépeket sem szállították gi minden községbe. A gyorsbeadást nem szorgalmazták.. Szilárdítsák meg a vezetést A járás vezetőinek ki keli kü­szöbölniük a vezetésben megmutat­kozó hiányosságokat. Szilárdítsák meg . az egyszemélyi felelősséget. Vonják felelősségre a fegyelmezet­len dolgozókat, akik gátolják a munkákat. A jó munka előfeltéte­le: a jó vezetés, a lelkiismeretes munka, a pontos ellenőrzés. A já­rási pártbizottság segítsen a já­rási tanácsnak megjavítani a mun­káját. Adjon nagyobb támogatást a pártszervezeteken . keresztül a községi tanácsoknak. Ez az előfelté­tele annak, hogy a járás dolgozó parasztjai a cséplésben és begyűj­tésben kiköszörülve a járás becsü­letén esett csorbát, az élenjárók közé kerüljenek. végez a Molnár-cséplőbrigád 36 munkál" Somogyszilban már kora hajnal­ban talpon van az egé.sz falu. A dolgozó parasztok korán kelnek, hogy gyorsan takarítsák be gabo­nájukat a mezőről. Nagy sürgés­forgás van most ai faluiban. Üres kocsik sietnek a mezőre és gabo­nával megjr,alkottak haladnak a fa­lu fellé. Egymást kerülik a kocsik. Az állami begyüjtőhely felé is vi­szik már az első gabonát, a be­adási kötelezettséget. A lovakat biztató hangok közé, a kocsik za­jába, az emberek nevetgélésébe bélle vegyül a traktorok ütemes dübörgése,, a cséplőgépek bugása. A múlt hét péntekétől két gép csépeli a dús gabonatermést So- mogysziiban. Rövidesen 6 cséplő­géptől lesz hangos a fain. Ebből kettő villanymotor meghajtású lesz. A cséplőgépek mellett nagy az öröm. A cséplőmunkásoknak s a csépeltető gazdáknak egy­aránt öröm a jó termés. A cséplőmunkások látják, hogy .sokat tudnak keresni, a gazdák pedig tudják, több lesz a termés, (könnyebbéin teljesítik a beadást, több marad saját szükségletre és szabadpiacra, A cséplőgépek mel­lett dolgozók egymással verse­nyezve harcolnak: melyik cséplő- brigád lesz az első, melyik teljesíti előbb a tervet. Az egyik gépnél Molnár Lajos a felelős vezető. Fiatal, erős, iz­mos ember. Teje van lendülettel, szereti a gépet, mindent megtesz azért, hogy egyetlen percig se álljon mun)ka nélkül a gép. Köte­lezi ta vállalás is a jó munkára. A gépállomás vezetőinek megígérte, hogy jó traktorístáboz méltóan ve­szi ki részét dolgozó parasztságunk verejtékes munkájából, a bő ter­més betakarításából. Elhatározta, hogy 50 vagon gabonát csépel el 107Ó~es gépével. 'Pénteken dél­után kezdte a munkát. Szombaton estig 188 mázsa volt. az eredmény. Hétfőn reggeltől délután fél né­gyig 158 mázsát csépeltek el, es­tig ez a teljesítmény 220 mázsára emelkedett, 9 100 mázsa volt a terven felüli cséplés ezen a napon. A jó eredmény titka a jó szerve­zés. Molnár elvtárs jól irányítja a brigádot. Szeretik is ezért a dol­gozók. Egy-egy állítás nem tart 3 percnél hosszabb ideig. A cséplés megkezdése előtt megszabták minden dolgozónak a munkakörét. Minden nap ugyanazok a dolgozók vannak a kévéskazalon, ugyan­azok a szalmások, a zsákosok és így tovább. Huzaiásíkor mindenki tudja, hogy mit kell! tennie. Egy nap alatt 6—7 szérűt js elcsépel­nek. A cséplőmunkások összetar­tanak, megértik és segítik egy­mást. Céljaik azonosak: minél rő- videbb időn belül, augusztus 10 előtt elcsépelni a terményt. Igaz, nagyon -nehéz munkát végeznek a cséplő dolgozók. Mindenkinek ne­hezebb a mimikái'», mint más évek­ben. Erősebb mútíkát kíván a ké­ve do bál ás, gyorsan télnek a zsá­kok a tél'tszemű, arányló gaboná­val, ügyeskedniük kell a zsákolók- nak, hegy győzzék az elhordast. A cséplés gyors elvégzése az egyik előfeltétellé a ikormánypro- igramm isikeres megvalósításának. Erre gondolnak a dolgozók. A traktorosok, az ellenőr, a cséplőmunkások egy Személy­ben népnevelők is. Elsősorban tőlük függ, hogy a dol­gozó parasztokkal ismertessék a párt és a kormány szavát, azt, hogy a cséplőgéptől kell teljesíteni a beadást. A Molnár-brigád becsü­lettel telije siti ezt a feladatát is. Eddig mindenki az első gabonát a 'hazának adta. Egyetlen kilóval sem maradtak adósai az államnak azok, akiknél elcsépelteik. Hallgató József dolgozó parasztnak pl. a beadáson felüli 23 mázsa feleslege maradt. Hegedűs Gyula jól gazdál­kodott, 2 holdon 31 máz-sa búzája termétt, ,ai 6 hold földje után- 6 má­zsa beadását azonnal' a géptől tel­jesítette. Jut bőven neki is a, sza­badpiacra. Molnár Lajos cséplő-brigádja mindent megtesz, hogy a vállalási 'becsületesen valóra váltsa. A bri­gád tagjai harcolnak, hogy büsz­kéin jelenthessék majd: fogadal­munkat teljesítettük, segítettük dói" gozó parasztságunkat, harcoltunk a begyűjtés teljesítéséért, .népünk kenyeréért. Kinevezések A Népköztársaság Elnöki Taná­csa Halász János, Sebes Sándor és Tauez János elvtársafcat a bel­es1 külkereskedelmi miniszter he­lyetteseivé, Prieszol József és? Föld­vári László elvtársakat a közleke­dés- és posta ügyi miniszter helyet­teseivé, Non György elvtársat a népművelési miniszter helyettesévé, Kónya Albert és Jóboru Magda elvtársakat az oktatásügyi minisz­ter helyetteseivé kinevezte. Tanácsaink feladata: elősegíteni kormányunk programnijának megvalósítását A PROGRAMM, amellyel a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javaslatára a kor­mány a dolgozók színe elé lépett, fontos változásokat jelent orszá­gunkban, A kormányprogramul megváltoztatja az iparosítás üte­mét és arányát, nagyobb érövéi' fa mogatja a mezőgazdasági termelés fejlesztését, hatékony intézkedése­ket fesz a törvény esség, állam- rendszerünk demokratizmusának megszilárdítására. A programúi­ban leszögezett gazdaságpolitika aiapelve és egyben legfőbb célja a lakosság életszínvonalának foko­zatos, állandó emelése, dolgozóink mindennapi nyugcd't, biztonságos életéről való gondoskodás. Magát a 'programmot •tanácsaink nem mindenütt értették meg és nem ismerték fel benne azokat a tényeket, feladatokat, amelyekben elsősorban felelősek. - Méig mindig van olyan 'eset, hogy olyan fo­gyasztási cikket, .amiből bőven van az országban, a megyében egyes helyeiken nem lehet kapni. Például Vese községben nincs cukor és most, a legnagyobb munka •idején a véseiek Böhönyére mennék cukorért. Pusztakovácsi­ban a földművesszövetkezet itaL 'boltjábain csak langyos szódavíz van. Tralikéit, cigarettát napokig nem lehet kapni. Ez megyénkben több helyen fennáll. Járási és községi tanácsaink fel­adata, hogy ezen a területen ren­det teremtsenek. E téren segítsé­get tudunk nyújtani dolgozóink el­látásához, igényeik kielégítéséhez. Tanácsaink feladata az is, 'hogy járásukat, községüket megnézzék abból a szempontból, bogy meg­van-e községenként a legszüksége­sebb. kisiparos, a lakosság igényei­nek kielégítésére. P. Baiiiatonbe- rényben nem volt kovácsmester, ezéirt több kilométerre kellett a dolgozó parasztoknak patkoltatás, sinhiiz,ás és különböző kovácsmun- kák elvégeztetésére menniük. Az •a feladat, hogy minden községben legyen kovács, bognár, borbély, cipész, 'S ezek olyan becsületes •emberek legyenek, akik bármikor készséggel elégítik ki a lakosság kívánsága t, igényeit és szükségle­teit. A TANÁCSOKNAK, a vezetők­nek és elsősorban a kommunisták­nak mos.f mindent meg kell ten­niük azért, hogy erősödjék a terv- fegyelem, a munkafegyelem, a muinkaiendület, a szocialista ver­seny. Éppen ezért a begyűjtés vo­nalán, különösen a tej-, tojás-, ba­romfi-, hízotitsertésbeadási tervün­ket az előirányzatnak megfelelően, a megadott határidőre, maradék nélkül teljesítenünk kell. Ez azt jelenti, hogy taná­csainknak az eddiginél nagyobb fe­lelő s:s égg el, leik i is m ecetes s égg e 1 kell végezniük munkájukat. Taná­csainknak véget 'kell vetniük 1 a dolgozó parasztok felesleges zak­latásainak, a túlkapásoknak, ami különösen az elmúlt évi begyűjtési munkákban a barcsi, nagyatádi, csurgói járás területén mutatko­zott meg. Helytelenül ott adatták le a hízót, ahol találtak — „vidd, ahol éred,, jelszóval olyan gazdák­kal adattak be, akik már teljesí­tették beadásukat. Tanácsaink ne tévesszék szem elől, hogy egyes községekben ezek és a hasonló el­járások miatt lazult' meg a taná­csok tömegkapcsolata, az állandó bizottságok munkája, aktivitása, ezért maradt több községben a ta­nács magára és ennélfogva képte­len volt a feladatokat •fól megol­dani. Még most is előfordulnak hely­telen intézkedések, amelyek nem a tömegeik megszervezésére irá­nyulnak, hanem ellenkezőleg, a dolgozók kizárását, véleményük semmibevevését eredményezik. Pl. a kaposvári, a csurgói járási ta­nács nem biztosította a. dolgozó parasztok jogos igényeit, a ke­nyérgabona eiőcséplósét. Az ele­mi károkkal kapcsolatos rendele­tét pedig 3—4 nap múlva juttatták ie a községekbe. A nagyatádi já­rási tanács elnöke íié állítatta a községiben a megyei tianácsta,g fo­gadónapját, mert .szerinte az ara­tást késleltette. Megfenyegette a isomogyszo'bi mezőgazdasági elő­adót, ‘ha nem fejezik be az ara­tást, meglátja a következményeit, ugyanakkor gépierőt a tsz részére nem biztosított, amikör az mun­kaerőhiánnyal küzdött. Tanácsaink előtt igen nagy fel­adat termelőszövetkezeteink meg­szilárdítása. Pártunk világosan és félreérthetetlenül leszögezte ál­láspontját: változatlanul .a falu szocialista 'átépítésében látja a pa­rasztság boldogulásának útját és ennek megfelelően a jövőben is megad mindent a termelőszövetke­zeteik erősítéséhez. Az elmúlt években a szövetkezetek fejleszté­sében is voltak hibák, történtek túlkapások. MINDEN EGYES tanácsi dolgo­zóra - párttagra, pértónikívüfire — az a feladat bárul, hogy jó munká­jával elősegítse a meglévő szövet­kezetek megszilárd'ításá-t, fehVillá- gosító munkájával meggyőzze a dolgozó parasztokat a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről. Javítani kell ,a termelőszövetkezetek és a gépállomások viszonyát, a gépál­lomások munkáját. Itt elsősorban a járási tanácsok elnökei, elnökhe­lyettesei fordítsanak nagyobb gon­dot a kapcsolat jó kiépítésére-. Több helyszíni, konkrét segítséget nyújtsanak a munkák megszerve­zésében. Nem fordulhat elő olyan eset, mint a pusztakovácsi gépál­lomáson, hogy Mesztegnyőre há­rom napig vontattak ki egy, gépet, a helyszínen pedig még két napig nem volt üzemképes. Nagy óbb fe­lelősségiét erezzenek elnölkhelyet- teseinik a gépállomások munkájá­ért. NAGYOBB türelmet kell 'tanú­sítaniuk járási szerveinknek a községi tanács dolgozóival szem­ben, A bírálat, önbírálat fejleszté­sét elő kell segíteni. Nem úgy per­sze, mint a nagyatádi járási tanács elnöke, Au er elvtárs, aki Lőczi eívtársat — amiért megbírálta — a legnagyobb durvasággal, azon­nali hatállyal elbocsátotta. Ez -a bánásmód elnémítja a bírálatot. Ezen sürgősen változtasson Auer elvtárs és ebből a példából' okul­jon Nánási elvtársnő is a ka­posvári járásiban. A legdöntőbb feladat most a cséplés, begyűjtés gyors elvégzése. Erre kell1 tanácsainknalk minden erőt mozgósítaniuk. Az ország fi­gyelme most erre a nagy munkára összpontosul. Hosszú évek -során nem volt megyénkben iTyen gaz­dag termés. A bő termés dolgozó parasztságunknak is gazdag ígéret, hiszen begyűjtési rendszerünk ai nagyobb termés minden előnyét és hasznát a termelőnek biztosítja. Az Glíliemség minden oldalon meg­próbálja zavarni kormányunk pro’ grammjának végrehajtását, ezért minden kísérletét vissza kell ver­ni, ie kell leplezni, A tömeglkiaip- csoiat jó kiépítésével, ,a dolgozóik széles rétegének bevonásával menjenek tanácsaink ellentáma­dásba és mérjenek csapást a ku- iákok, az ellenség mindenféle mesterkedéseire. Porrogi István Megyei Tanács VB elnökhelyettes. ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents