Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-29 / 176. szám

Midi? PROLETÁRJA/ EG YE SÜL JE TER/

t

A beadás gyors teljesítésével békénket, ötéves tervünket erősíted! A cséplőgéptől teljesítsd beadásodat!

X évfolyam, 176. szám.

ÁRA 50 FILLÉR

Szerda, 1953 július 29.

MEGVALÓSULT

a béke híveinek vágya

fegyve- den bókeszerető állam érdekeivel

A babócsai földművesszövetkezet vezetőségének begyűjtési versenyfelhívása

Mi, a ’babócsai íöldművesszöveí' kezet egyénileg gazdálkodó vezepa rasztság közvetlenül a csépLőKoreában elhallgattak a rek, megszűnt a vérontás. A '.hős koreai néppel, a legyőzhetetlen kínai néppel együtt a földkerekség minden dolgozóija, köztük a magyar nép milliói, pagy lelkesedéssel köszöntik a hírt: Koreában aláírták a fegyverszüneti egyezményt. Több minti három esztendő után elcsendesült a történelem legpusztítóbb háborúja. Nem hullanak holtan a földre az amerikai imperialisták gyilkos fegyvereitől ártatlan asz- szo nyolc és gyermekek, ismét megindulhat Korea földjén a békés építő munka.

A világ minden dolgozója kitörő örömmel üdvözli a fegyverszünet megkötését, amely ismét fényes diadala a világbékéért küzdők hatalmas táborának. A koreai háború nem pusztán koreai ügy volt, hanem az egész világpolitika legégetőbb kérdése. Ennek megfelelően a koreai fegyverszünet megkötésének hatása sem korlátozódik egyedül Koreára. Különösen nagy jelentősége van annak, hogy ismét bebizonyosodott: a nemzetközi kérdések megoldásának helyes és egyedül célravezető módszere — a tárgyalások módszere. Ha a koreai háború kérdését, napjaink legközpontibb kérdését tárgyalások útján meg lehetett oldani, akkor meg lebet oldani a többi vitás kérdést is.

\z egész világ tudja, hogy a f íyverSzünet a békéért folytatott

ivós és szakadatlan harc erednieye. Szovjet kezdeményezésre már

951 júliusában megindultak a fegyverszüneti tárgyalások. Az ag- reaszorok azonban mindent elkövettek, hogy a tárgyalások eredményességét megakadályozzák. Már a demarkációs vonal megállapításánál elkezdődött az imperialista hu- za-vona, mert a támadók, a tárgyalóasztalnál szerették volna biztosítani a maguk számára azt a területnyereséget, amit a harctéren nem tudtak elérni. Amikor ez a kísérletük csődöt mondott, akkor a 'hadifogolykérdést ráncigálták elő és mondvacsinált ürügyekkel megtagadták •— minden nemzetközi megállapodás és szokás ellenére — a hadifoglyok hazabocsátását. Ezzel több mint egy évig szabotálták a fegyverszünet megkötését. Egyoldalúan megszakították a tárgyalásokat, újabb és újaib’b képtelen követelésekkel álltak elő és halogató taktikájuk az egész világ felháborodását váltotta ki.

Amikor pedig a koreai-kínai fél törhetetlen békeakarata és a világ népeinek követelése végül mégis kiharcolta a megállapodást a hadifoglyok kicserélésére vonatkozóan. Li Szín. Man újabb aljas provokációjával az aláírás másnapján felrúgta a megegyezést. Ezzel ismét- veszélyibe került a fegyverszünet megkötése. Ismét csak a koreai- kínai fél határozott fellépése — •amit az egész világ békeszerető emberisége támogatott — kénysze- rí tette arra az agresszorokat, hogy a megállapodás tényleges betartására biztosítékokat adjanak és a fegyverszüneti egyezmény aláírásával pontot tegyenek a tö'bíb mint két éve tartó tárgyalások végére.

Mi tette lehetővé a bosszú időn keresztül fennálló nehézségek ellenére a fegyverszüneti egyezmény kiharcolását, a béke erőinek ezt a világraszóló győzelmét?

Elsősorban a Szovjetunió következetes békepolitikája, amely minegyeztk. ,.Ez a politika —- állapítja meg a „Pravda“ Eisenhower beszédéről írt cikkében — megfelel minden olyan állam törekvéseinek, amely kész hozzájárulni a nemzetközi együttműködés fejlesztéséihez, függetlenül attól, hogy társadalmi helyzete ilyen, vagy olyan”. Ezt a politikát érvényesitette a Szovjetunió teljes súlyával a koreai’ kérdésben is. Ez a politika jutott érvényre a koreai, kínai nép elszánt békeakaratában, amely szívósan leküzdötte a fegyverszünet útjába gördített sok nehézséget. A Kor-aj Népi Demokratikus Köztársaság és a, Kínai Népköztársaság kormánya az imperialisták minden mesterkedése ellenére, híven, kitartott béke- politiikája mellett, újabb és újabb lépéseket tett. a békés rendezés érdekében, észszerű javaslatokkal igyekezett kiküszöbölni a fennálló nézeteltéréseket, hogy ezzel hozzájáruljon a világ békéjének fennmaradásához és megszilárdulásához.

A fegyverszünet kiharcolásának döntő tényezője volt a világ népeinek növekvő békemozgalma, a szervezett békemozgalom rohamos növekedése. A népek a világ minden részén egyre határozottabban követelték a koreai háború megszüntetését. A Béke-Világtanáics üléseinek, az egyes országok békekongresszusainak napirendjén mindig első helyen szerepelt a koreai fegyverszünet kérdése. ...Követeljük, hogy azonnal szüntessenek be minden, hadműveletet Koreában — hangzott a népek bécsi kongresszusának ' felhívása. — Amíg városok dőlnek romba, amíg vér folyik, addig nincs kilátás megegyezésre. De. ha elhallgatnak az ágyuk, a harcoló felek minden vitás kérdésben könnyebben jutnak megegyezésre". E felhívásban a.népek hangja szólalt meg. a népek határozott akarata jutott kifejezésre. Népeik egyre növekvő nyomásának hatására maguk a csatlós kormányok isr — különösen Anglia — minid határozottabban saembeszáHtak az a gr es z* sziv háború továbbfolytatásával.

De jelentős mértékben hozzájárult a fegyverszünet megkötéséhez maga a harctéri helyzet is. Az amerikai imperialisták hiába vetették be Koreában a haditechnika legújabb vívmányait, hiába alkalmazták a legembertelenebb fegyvert, a baktériumbombát — a hős koreai és kínai nép békeakaratát, szabadságvágyát nem tudták megtörni. A? koreai-kínai nép bőst példája bebizonyította minden ag- resszornak, hogy legyőzhetetlen az a nép, amelytől szabadságát akarják elvenni.

A koreai fegyverszünet azonban még nem jelent békét. Li Szin Man már a fegyverszüneti egyezmény aláírása előtt fenyegetőzött, s az amerikai imperialisták ismét meg fogják kísérelni, hogy rajta keresztül meggátolják a béke megkötését Koreában. A világbéikéért eddig is szilárdan küzdő valamennyi becsületes dolgozónak feladata, hogy a békeharc további fokozásával lefogják a háborús gyújtogatok kezét.

Nekünk, magyar dolgozóknak — akik forró szeretettel köszöntjük a hős koreai népet — még szilárdabban gell felsorakoznunk a Szovjetunió vezette béketábor tagjai közé, s jó munkánkkal kell hozzájárulnunk a világ békéjéért vívott hősi küzd elemhez.

tőség! tagjai megvitattuk a kor- mányprogranim jelentőségét, s tisztán llátjuk, hogy a kormánypro- gramm mennyi előnyt és Ikedvez- rnényt biztosít az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak.

A beadási ’kötelezettség teljesítésében ,a kenyér- és takarmánygabona, valamint tej, tojás, 'baromfi és az őszi «kapások terén — versenyre hívjuk a megye vaJameny" nyi földművesszövtetkezetének egyénileg gazdálkodó vezetőségi tagjait az alábbiak szerint:

1. Beadási kötelezettségünket valamennyien, a cséplőgéptől egyenesen a ’.lerményraiktárba visszük és 100 százalékra teljesítjük.

2. A betakarítás teljes befejezésére saját földjeinken elvégezzük a tarló hántást és egyben a másod vetést is.

3. Tej-, tojás- é's 'baromfibeadási

k ö telez etöségünkne k mindenkor

időben 100 százalékra eleget teszünk.

4. A henesznyei és bolhói tag- szövetkezetünknél, ahol ,a gyűjtést még szövetkezetünk végzi — a begyűjtés jó meg,szervezésével biztosítjuk a ibegyüjtőlielyen a gabona gyors átvételét, hogy a dolgozó

Járásaink között kemény verseny folyik a gabónabegyüjtés sikeréért. Az útirány és a cél világos és járható. A járási és községi vezetők, a pártszervezetek és tanácsok jó munkájától függ a begyűjtés sikere. Nézzük meg most a járások munkáját, hogy ki a legény a gáton.

1. A siófoki járás a legutóbbi értékelés szerint élre került a versenyben. Az utóbbi napokban átlag ebben a járásban gyűjtötték be a legtöbb terményt. Sápi János elvtárs, a járási tanács elnöke és Balassa Tibor begyűjtési osztályvezető jó munkáját dicséri az, hogy búzából 25.2, rozsból 30.4, árpából 56.5, zabból 9.6 százalékra teljesítette begyűjtési tervét a járás. Csak így tovább, akkor megtarthatják az első helyet.

2. A nagyatádi járásban lassúbbo- dott a begyűjtés üteme. Ugylátszik fejükbe szállt a siker a járás vezetőinek: elsősorban Auer István járási tanácselnöknek és Barbandi Ambrus begyűjtési osztályvezetőnek. Három nap alatt 1 százalékot emelkedett csak az árpabegyüjtés a járásban, 26-án 20 mázsát gyűjtöttek be. Vigyázat, rákapcsolni, mert még hátrább is kerülhetnek.

3. A fonyódi járásban a párt- és tanácsszervek a 24 százalékos búza-, 26.4 százalékos rozs-, 57.6 százalékos árpa- és a 4.4 százalékos zabbegyüj- tés láttán leültek megpihenni. Úgy

I gondolják: «voltunk mi már elsők, * lehetünk utolsók is». Járási tanácséiig éptől eleget tehessen beadási kötelezettségének.

5. Az átvett termény tárolására gondot fordítunk, ezt menetközben többször is eliüenőrizzülk, hogy a begyűjtött terményt jó állapotban szállítsuk el. A szállítások idején a vagonok megrakását az előírt iden belül biztosítjuk.

6. A terményíieilvásárl'ási üzemág jövedelmezőségét a legszüksé- gesebb költségek és munkaerőiét' szám betartásával biztosítjuk.

7. Az őszi kapásnövények begyűjtésének előkészítésére különös gondot fordítunk. Fontosnak tartjuk ezt azért, mert bő termés mutatkozik, amit nagyban .segített az is, hogy a növényápolást munkában is valamennyien élenjártunk.

A kukorica, a burgonya és napraforgó betakarításánál élenjárunk és beadási kötelezettségünket időiben 100 százalékra teljesítjük.

8. Az őszj kapásnövények begyűjtéséhez szükséges tároló helyiség eket valamennyi tagszövetkeze- tünkné;] időben elkészítjük, bogy biztosítsuk a zavartalan begyűjtést.

Raczkó József ügyvezető, Szolnoki Alajos párltiitlkár, Kerti János tanácselnök.

nők: Varga József, begyűjtési osztályvezető: Győréi József.

4. A csurgói és a barcsi járás ud- variaskodva kínálják egymásnak a negyedik helyet. A csurgói járás alig 1—2 százalékkal jár előrébb az arpa- beadásban, míg a kenyérgabonabe- gyüjtésben a barcsi járás van előrébb. Kosa István és Siszler Sándor járási tanácselnök elvtársak, illetve Kovács János és Hollósi József begyűjtési osztályvezetők álljanak jobban a sarkukra.

6. A kaposvári járásban így elmélkednek: «Ej, csak repülne számba az a jó sültgalamb!» Nánási Imréné tanácselnök, Sallai Lajos begyűjtési osztályvezető a sültgalambra várnak. Ugyanez tapasztalható a járás egyes községeiben is. Begyűjtési tervét búzából 17.6, rozsból 14.5, árpából 53.6 százalékra teljesítette. A zabbeadáshoz még nem kezdtek hozzá.

7. A tabi járásban csigalassúsággal

halad a begyűjtés. Egyformán lemaradtak a kenyér- és takarmánygabona begyűjtésében. Tengerdi Imre, Skiba Miklós elvtársak szálljanak le a csigáról,. *

8. A marcali járásban már annyira «fokozódott» a begyűjtési verseny, hogy az utolsó helyre kerültek. «Ei, ráérünk arra még» jelszóval dolgozik a tanács. A patópálok: Papp Ferenc tanácselnök és Sifter Jenő begyűjtési osztályvezető. Az ilyen munka eredménye pedig a rossz begyűjtés, az utolsó hely.

GÉPÁLLOMÁSAINK

LEGJOBBJAI

Gépállomásaink .kemény erőpróbája az arafáis, csépi és és fcar- lóhániás. A kombájno sok, traktorosok jó munkáját figyelemmel kíséri dolgozó parasztságunk. A gépállomása dolgozóik versenyben harcolnak az elsőségért, .a megyénk legjobbjai] cím -elnyeréséért.

Á kombájnvezetők versenyében:

1. Éberhardt József, baiatonkiliti gépállomás, 241 holdról 3544 mázsa termést takarított 'be, 2. Vida József (igáid) 195 hold aratás, 2482 mázsa csépié®. 3. Földi János (here ki) 162 hord aratás, 2153 mázsa cséplés. 4. Úri Imre (mernyei) 144 hold aratás, 2018 mázsa cséplés. 5. Müller Pál (darányi) 146 hold aratás, 1498 mázsa cséplés.

Az aratőgépkezeiők versenyében legjobb eredményt ért el:

1. Kovács József (igáid) 19S, 2. Sásik István (tabi) 168, 3. Somogy- várí László (pusztakovácsi) 165, 4. Horváth Frigyes (karádi) 162, 5. Dávid Ferenc (lengyeltóti) 158

hold aratáis.

Legjobb cséplőgépvezetők:

1. Szunomár Gábor (bailatonkiii- ti) 2330, 2. Töl József (kaposvári) 2292, 3. Horváth Gvörgy (fonói) 2290, 4. Hám Sándor (mernyei) 2257, 5. Bed égi Ferenc (kerek i) 2063 mázsa cséplés, mindnyájan 1070-es géppel.

Legjobb talajmunkás traktorosok;

1. Ángyai László (háromfai) 225,

2. Jancsi László (csurgói) 123. 3. Panna,gh József (fonói) 120, 4. Gutman Aidám (kereki) 103, 5. Hel- packer Adáim (iharosherényi) 102 norm álbóld.

A főnyediek kövessék a szegerdőiek példáját

Főnyied és Szegerdő községeknek egy tanácsuk van és mégis Szegerdőn jól, tervszerűen, Fényeden pedig lassan, vontatottan halad a csépié®. Vájjon miből adódik az, hogy az egyik községben jól1,, a másikban rosszul haliad a cséplés? Elsősorban abból, hogy Főmyed község dolgozó parasztjai két hetet vesztettek azzal, hogy az .aratás után nem láttak azonnal1 hozzá a gabona foehordésához és így a csépié®! is 'később kezdték meg.

A cséplés megkezdése óta sok az üzemzavar a gépnél, ami résziben, a gép felelős vezetőjének, Tatai Józsefnek idegeskedéséből, kapkodásából adódik,-A kenyérgabonának eddig csak 15 százalékát csépelték eil. A. lemaradásban azon' ban felelősek a cséplőimun'kások is. Ugyanis, ha a gép rövid időre megáll, a cséplőmunkások elszé- 1 edne.k, .a, gépet elhagyják. A fele-' lő® vezetőnek sokszor félnapokig kell keresni őket, míg újra összejönnek és megkezdik a munkát.

A községi tanácsnak a legrövidebb időn bélül rendet kell' terem- tente Főnyeden és úgy mint Szegerdőn, a leggyorsabb ütemben haladjon a cséplés és azzal egyidő- ben a begyűjtés. A községi tanácsnak és a pártszervezetnek mindent meg :keli tenniük annak érdekében, hogy Főnyeden is megértsék a dolgozó parasztok azt, ho,gy a gyors és időben elvégzett cséplés- sei, beadásuk teljesítésiével dolgozó népünk életszínvonalának emelését, a dolgozó parasztság fel- emelkedés, ét segítik télő.

Az emelkedő életszínvonalért

Legutóbb (jzd környékén rendeztek piackutatást. Arról kérdezték meg a fogyasztókat, hogy milyen ánlcikkekeí kívánnak vásárolni az augusztusi ózdi vásáron. A dolgozók ne-gyvenöt százaléka például ruházati cikkeket, harmincegy százaléka vas és műszaki árut,, húsz százaléka kuli úrcikkeket kí vánt.

t