Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-29 / 176. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1953 fűííiiá 29. V. M, Moíotovnak, a Szovjetunió külügyminiszterének távirata Li Tom Kenhez A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma, Li Tom Ken elvtársnak. A fegyverszünet aláírása és a koreai népre erőszakolt háború befejezése a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és az önfeláldozó kínai népi önkéntesek nagy győzelmét jelenti s egyúttal a világ demokratikus táborának is nagy győzelme. A hős koreai nép, amely nagy álf dozatot hozott függetlensége és sza- 1 hadsága védelmében, most megkezdheti hazája egysége helyreállítása feladatainak megoldását, az ország népgazdaságának felvirágoztatását. A koreai népnek mindebben aktív támogatást és segítségét biztosít a Szovjetunió és más demokratikus országok. V. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere. KIM IR SZÉN MARSALL ALÁÍRTA A FEGYVERSZÜNETI EGYEZMÉNYT Phenjan (TASZSZ). Kim ír Szén marsall, a koreai néphadsereg főparancsnoka Phenjanban július 27-én este tíz órakor aláírta a koreai fegyverszüneti egyezmény szövegét. Az egyezmény aláírásakor jelen voltak: Kim Du Bon, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső Nemzetgyűlése Elnökségének elnöke, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának vezetői, valamint a párt és a társadalmi szervezetek, a koreai cs a külföldi sajtó képviselői. Az úgynevezett ENSZ-csopatok katonái a fegyverszünet hírére örömünnepet rendeztek a koreai fronton London (MTI). A londoni rádió a többi között a következőket jelentette: «Kedden reggel örömünnepet tartottak a Koreában harcoló csapatok. Miután bejelentették a tűzszünetet, az ENSZ katonái lelkesen éljenezve és énekelve felkapaszkodtak a sáncok tetejére. Jóval éjfél után, rakétákat eresztettek fel, amelyek fénybe borították a frontot. így ünnepelték a békét». A «Daily Express» arcvonalbeli tudósítója a következő jelentést küldte lapjának: "A koreai háború a rakéták fényében, és színorgiájában ért véget. Az előttüpk lévő völgy elmerült a tűzijátékok fényében. Este tíz órakor kiugrottunk a lövészárokból és végigfutottunk azon a területen, amelyen legutóbb ágyuk és puska- golyók söpörtek át. Mindenütt lelkes éljenzés». A "Reuter» jelentése az angol katonák hangulatáról számol be. Megírja, hogy amikor a kürtjelek hétfőn este hírül adták a fegyverszünet életbelépését, a brit katonák énekelve körültáncolták a bunkereket. temet a izelőséoé Berlin. (j'ASZSZ.) A Nyugatnémet Demokratikus Nőszövetség vezetősége felhív ássa! fordult Nyugat-Németország asszonyaihoz. Felszólítja őket, hogy a bonni szövetségi gyűlési választások napján, 1953 szeptember 6-án. azokra a jelöltekre adják le szavazataikat, akik bátran és következetesen harcolnak a női érdekeiért és a gyermekek boldog jövőjéért. A szövetség felszólítja mindazokat a szervezeteket és vezetőket, akik a németek egymás közötti megegyezése, a német kérdés* békés megoldása és a négyhatalmi értekezlet mellett foglalnak állást, irányítsák úgy a választási harcot, hogy a szövetségi gyűlés összetételében beálló változás megfeleljen a nép érdekeinek. A III. Világifjúsági Kongresszus Bukarest (TASZSZ). A Világifjúsá- gi Kongresszus július 26-i ülésén szabad vita folyt azokról a kérdésekről, amelyeket Jacques Denis beszámolója vetett fel. Az ülésen felszólalt Olaszország, Brazília, Svédország, Chile, Ausztria, Norvégia képviselője. Ioni^a Marin ifjúmunkás Bukarest ifjúságának nevében üdvözölte a kongresszus részvevőit. Ezután Man- del, a Nemzetközi Demokratikus Nő- szövetség képviselője szólalt fel. A III. Világifjúsági Kongresszus július 27-i délelőtti ülésén tovább folyt a vita Jacques Denis beszámolója felett. Elsőnek a kínai küldött szólalt fel, aki bejelentette a koreai fegyverszüneti egyezmény aláírását. A bejelentést a kongresszus részvevői viharos tapssal fogadták. Azután Bolívia, a Német Demokratikus Köztársaság, Bulgária, Jamaica, Írország, Honduras. India, Irak és az Egyesült Államok képviselője szólalt fel. Július 27-én délután a Világifjúsági Kongresszus nem tartott teljes ülést. A bizottságok dolgoztak: a politikai bizottság, az ifjúság egységével foglalkozó bizottság, az ifjúság joga: kielégítésének kérdéseivel foglalkozó bizottság, a kulturális és sportcsere kérdéseivel foglalkozó bizottság és a gyarmati, valamint a ke- vésbbé fejlett országok ifjúságának tevékenységével foglalkozó bízott- j ság. ___________ f i Világiüúsági TaláHsszö Nemzetközi Elkészítő Bizottságának közleménye Bukarest (TASZSZ). A Román Távirati Iroda hírt ad arról, hogy a IV. Világifjúsági Találkozó nemzetközi előkészítő bizottsága közleményt hozott nyilvánosságra, amelyben til- akozását fejezi ki Burma és Kelet- Pakisztán kormányának intézkedése miatt, hogy megtagadta a VIT küldöttei számára az útlevél kiadását, A nemzetközi előkészítő bizottság felhívja a nemzeti előkészítő bizottságokat, hogy tiltakozzanak Burma és Kelet-Pakisztán kormányának e határozata ellen, amely arra irányul, hogy megakadályozza a burmai és a .pakisztáni ifjúig részvételét a békére és a barátságra törekvő ifjúság nagy találkozóján. A győzelmes évforduló A KOREAI FEGYVERSZÜNET A ..Pravda“ vezércikke Moszkva (TASZSZ). A "Pravda» keddi vezércikke a koreai fegyver- szünettel foglalkozik. A cikkben többek között ez áll: Július 27-én Panmindzsonban sikeresen befejezett hosszas tárgyalások eredményeként aláírták a koreai fegyverszüneti egyezményt. A hadműveletek végetértek. A több mint három éven át tartó ágyúdörgés elcsendesedett. Megkezdődnek a politikai értekezlet előkészületei. Ez az értekezlet hivatott biztosítani a koreai kérdés végleges rendezését. A cikk ezután foglalkozik G. M. Malenkov és V. M. Molotov elvtársak távirataival, amelyet Kim ír Szén elvtárshoz, illetve Li Tom Ken elvtárs- hoz, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszteréhez intéztek. A táviratok — írja a "Pravda» — kifejezik minden szovjet ember érzését. A világ népei a koreai fegyverszünet megkötésében annak a hosszú és állhatatos békeharcnak a gyakorlati eredményét látják, amelyet az egész haladó emberiség folytatott és folytat növekvő energiával. A koreai fegyverszüneti tárgyalások sikeres befejeződése szárnyat ad a békeszerető népeknek, hogy új erőfeszítésekkel folytassák ezt a nagy harcot. A koreai fegyverszünet aláírása szemléletesen bebizonyítja, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben az egyetlen helyes és egyetlen lehetséges út a vitás nemzetközi kérdések rendezésére az érdekelt felek közötti tárgyalások útja és nem a hirhedt "erő politikájának» alkalmazása. Ez a fontos esemény megerősíti, hogy tárgyalásokkal sikeresen meg lehet oldani a legbonyolultabb nemzetközi problémákat, ha jóakaratot tanúsítanak rendezésük iránt. Az «erő politikájának» kezdeményezői és végrehajtói saját tapasztalataikon győződtek meg, hogy ez a politika nem vezet eredményre, ha a demokratikus országok ellen akarják alkalmazni, mert ezekben az országokban a népek gazdáik sorsuknak. Az Egyesült Államok és a tőle függő államok, amelyek válogatott csapataikat vetették be Korea népe ellen, háromévi kemény háború alatt sem tudták megtörni a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a segítségére siető kínai népi önkéntesek hősies ellenállását. Dulles amerikai külügyminiszter a fegyverszünet aláírása alkalmából mondott beszédében azt a cinikus dicsekvést engedte meg magának, hogy a hároméves hadműveletek során a koreai polgári lakosság millióit irtották ki és Eszak-Korea területe pedig "lényegében elpusztult». Az amerikai külügyminiszter akaratlanul kiemelte az amerikai intervenció igazi jellegét. Ez az intervenció főképpen Korea békés lakossága kiirtására, a nép javainak megsemmisítésére irányult. A koreai hadműveletek eredménye világosan bizonyítja, hogy az ilyen hadviselési módszerek nem- segítettek az amerikai parancsnokságon Még az amerikai tábornokok is kénytelenek beismerni, hogy nem tudtak katonai győzelmet aratni Koreában. A népi demokratikus rendszer vi- tathatlan fölénye, az- arcvonal és a hátország megbonthatatlan egysége olyan feltételeket teremtett, amelyek révén' a koreai nép a Munkapárt és kormánya köré tömörülve leküzdötte a háború minden nehézségét. A hazafiság nagy szellemétől áthatott néphadsereg soraiból hősök ezrei támadtak, akik halhatatlan hőstetteket vittek végbe. Ezért, bár Koreában az amerikai hadsereg legjobb hadosztályait vetették be, a hároméves háború végén ugyanazon a vonalon vesztegeltek, amelyről agressziójukat elindították — a 38. szélességi foknál. A békeszerető koreai nép elleni amerikai agresszió egységes tiltakozásokat váltott ki az egész világon. Mindez megteremtette az alapját az amerikai uralkodókörök számításai csődjének és kényszerítette őket, hogy tárgyalásokat folytassanak a fegyverszünet megkötéséről. A vezércikk ezután visszapillantást vet arra, mint támogatott a Szovjetunió minden, a háború beszüntetésére irányuló- lépést. A koreai és kínai fél által tett és a Szovjetunió által támogatott javaslatok megteremtették a koreai kérdés igazságos rendezésének jfelté- teleit, lehetőséget adtak arra, hogy a fegyverszünet megkötésével beszüntessék a hadműveleteket.- Mi a magyarázata annak a ténynek, hogy a koreai tárgyalások ilyen sokáig — két évig és 17 napig — húzódtak? Csak az, hogy az Egyesült Államok bizonyos körei, amelyeknek érdekük a távolkeleti háborús tűzfészek fenntartása és ki- terjesztése, minden erőfeszítést megtettek annak érdekében, hogy elhúzzák és megnehezítsék — ha végleg nem hiúsíthatják meg — a fegyver- szünet aláírását. E mesterkedések csődje arról tanúskodik, hogy a népek béketörekvése olyan hatalmas erővé vált, amely előtt kénytelen visszavonulni a béke minden nyilt és titkos ellensége. Ilymódon a koreai fegyverszünet aláírása a békeszerető erők nagy győzelme. A tartós béke .Koreában azonban csak akkor válik valóra, amikor a koreai népnek lehetőséget adnak, hogy külföldi beavatkozástól mentesben maga döntse el országa sorsát. Döntő szerepet kell játszania a koreai állam nemzeti egysége helyreállítása megoldásának. Korea egyesítése békeszerető, demokratikus alapon a koreai nép életbevágó ügye. A világ népei nagy figyelemmel követik a koreai események további fejlődését. A legnagyobb mértékben érdekük, hogy az agresszív erők ne szegjék meg a július 27-én aláírt fegyverszüneti egyezményt. Ezért _ a közvélemény éberen figyeli a béke ellenségeinek mesterkedéseit, akik meg akarják akadályozni a koreai kérdés rendezését. Az Egyesült Államokban sokat beszélnek és írnak arról, hogy Li Szin Man egy szép napon "önkényesen» megszegheti a fegyverszünetet. Magától értetődik, hogy a fegyverszüneti egyezmény — amely alatt ott áll az Egyesült Államok aláírása — teljesítéséért az Egyesült Államok katonai parancsnoksága és kormánya felelős. A koreai fegyverszünet utat nyitott a koreai kérdés békés megoldása felé. Most, amikor az ágyuk elhallgattak, a koreai nép előtt a koreai állam nemzeti egysége helyre- állításának feladatai, az elpusztult városok és falvak helyreállításának, a népgazdaság fellendítésének feladatai állnak. A koreai népnek mindebben rendelkezésére áll a Szovjetunió és más demokratikus országok tevékeny támogatása és segítsége. A sikeresen befejeződött koreai fegyverszüneti tárgyalások ■ meggyőzően bizonyították, hogy nincs olyan nem- zetközi vitás kérdés, amelyet ne lehetne rendezni tárgyalások, az érdekeit felek közötti megegyezés útján. Ennek tudata új erőt ad a békeszerető népeknek a világ békéje megszilárdításáért ■ vívott harcban — írja a «Pravda» vezércikke. Lapunk július 28-i* száma közölte a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának téziseit a Szovjetunió Kommunista Pártja fennállásának 50. évfordulójára. Ez az, évforduló nagyjelentőségű esemény az egész szovjet nép, de az egész nemzetközi munkásmozgalom történetében. Fél évszázada annak, hogy 1903- ban, július 30-án megnyílt a? OSZDMP II. kongresszusa. A kongresszuson rakták le az oroez munkásosztály forradalmi pártjának alapját. Ez a párt, volt, mely a későbbi idők folyamán sikeresen vezette a munkásosztály harcait, mely küzdött <az opportunizmus mindenfajta megnyilvánulása ellen, a munkásosztály erőinek tömörítéséért. Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt, elvileg különbözött a II. Internaeionálé opportunista pártjaitól. A II. kongresszuson éles vita, alaku’t ki Lenin éo Martov között, a párt szervezeti szabályzata első pontjának — ki lehet a .párt tagja? — elfogadása körül. Lenin fogalmazása úgy szólt, hogy a párt tagja csak az lehet, aki elfogadja a párt programmját, anyagilag támogatja a pártot és tagja valamely • szervezetének. Martov pedig a pártot formátlan valaminek te' kintette. melynek tagja lehet az, alti a párt tagjának tekinti ma gát, anélkül, hogy köteles lenne alávetni magát a párt fegyelmének. A kongresszus a lenini fogalmazást fogadta el, létráhozta a párt központi vezetőszerveit. Lenin elvtárs a marxizmust tovább fejlesztve, kérlelhetetlen harcot folytatott a párt tisztaságáért, a munkásosztály ellenségeivel szemben, ö dolgozta ki először a pártról, mint a proletariátus legerősebb fegyveréről szóló tanítást, amely nélkül a proletariátus diktatúráját nem leihet elérni. A nagy Bolsevik Párt volt, mely elvezette az orosz munkásosztályt, az egész népet £ Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméig, a párt volt, mely szervezte és lelkesítette a tömegeket a szocializmus építéséért vívott harcban és ma is biztosan vezeti a szovjet, népet a kommunizmus felépítéséért. A párt és a szovjet nép ellenségei számtalanszor megpróbálták akadályozni a bolsevikek harcait. A bok seviko'k azonban leleplezték a tömegek előtt a mensevikek, az eszerek, a trockisták, a buharinisták, a burzsoá-naciohalisták és a párt valamennyi ellenségének népellenes áruló cselekedeteit. Három forradaloip és az ellenség elleni állandó, kíméletlen* harc edzetté meg a bolsevikok pártját. A kapitalizmus megdöntése után. amikor a munkásosztály vette kezébe a hatalmat, a párt vezetésévé! vitték ‘győzelemre Lenin, a párt vezére által kidolgozott tervet' mellyel a gazdaságilag elmaradott Oroszországot élenjáró, erős szocialista hatalommá változtatták. „A történelem sohasem felejti el azt a páratlan hősiességet •— mondják az SZKP Központi. Bizottságának tézisei — amelyet a. munkások és parasztok tanúsítottak, fiatal szovjet köztársaságukat védelmezve az intervenció és a polgárháború éveiben. Sem az éhség, és pusztulás, sem a fűtőanyag, ruha, cipő hiánya, sem a tífuszjárvány és más csapások, sem az Oroszország, felosztásáról és az imperialista hatalmak gyarmatává változtatásáról* álmodó imperialista rablók ügynökei áltál szervezet“ kuláklázadások — semmi sem tudta megtörni országunk dolgozóinak azt a megingathatatlan- akaratát, hogy kivívják a győzelmet a kizsákmányoló osztályok felett és felépítik az új, szocialista életet.“’ A szovjet nép bátran, szembeszáll va a nehézségekkel, a párt irányításával először a történelem során felépítette hazájában a szocialista társadalmat, s ma már,a kommunizmus megvalósításán* dolgozik. A szovjet nép megmutatta értjét, egységét, felzárkózását a* párt mögé a Nagy Honvédő Háborúban is, amikor a párt lelkesítette, mozgósította a dolgozókat a német fasiszta rablók elleni sikeres harcokra és győzelmekre vezette a szovjet- népet. A Nagy Honvédő Háborút követő években szintén a párt mozgósított a háború okozta sebek begyógyítására. Helyreállították és továbbfejlesztették a szocialista gazdaság minden ágát. Az SZKP 1952 októberében- megtartott XIX. -kongresszusa össze: gézt© a szovjet nép harcának, a párt irányításával elért nagyszerű eredményeit ée megszabta az elkövetkező feladatokat mind1 a mező- gazdaság, mind az ipar fejlesztése területén. Nem sokkal előbb', a XIX. kongresszus előestéjén írta meg Sztálin elvtárs* utolsó zseniális művét „A szocializmus közgazda- sági problémái a Szovjetunióban” címmel, melyben megjelölte a szocializmus gazdasági alaptörvényének lényeges vonásait: ,.Az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása a szocialista termelésnek- a legfejlettebb technika alapján történő szakadatlan növekedése és tökéletesedése útján“. A szocializmus g32' dasági alaptörvénye feltárja a szocialista termelés hajtóerejét,, amely szöges ellentéte a tőkés termelés hajtóerejének, melynek célja a maximális profit szerzése. Az SZKP állandóan mozgósítja a tömegeket a* béke megőrzéséért. Ugyanakkor fontos feladatának tartja a szocializmus táborának erősítését, kereskedelmi, kulturális kapcsolatok kiszélesítését bármely országgal. A ^Szovjetunió békepoli- tilkájának történelmi győzeirpe a koreai fegyverszüneti- egyezmény aláírása ie, melyet a világ, minden békeszerető embere már hosszú idő óta, óhajtott. A Szovjetunió Kommunista Pártja hatalmas ereje abban áll, hogy állandó szoros kapcsolatban van a tömegekkel, a néppel. Most, az SZKP fennállásának 50. évfordulója alkalmával az egész haladó világ forró szeretettel fordul a Szovjetunió felé, az SZKP felé, melynek gazdag tapasztalatai, hatalmas kincsestára kimeríthetetlen segítséget ad más országok kommunista és munkáspártjai számára. Indria Gandhi nyilatkozata a Szovjetunióban tett utazásáról Mostkva. (TASZSZ.) Az „Ogo- nyok’“ című szovjet hetilap interjút közöl Nehru indiai miniszterelnök leányával, Indria Gandhival, aki a* közelmúltban a Szovjetunióban vendégeskedett. A Szovjetunióban tett utazás során szerzett benyomásairól Indria Gandhi többek között ezeket mondottá; Meg kell mondanom, hogy az első érzés, ami a Szovjetunióba érkező embert megragadja, az építkezésekkel, az élet miniden' területén folyó építkezésekkel kapcselá- fos. Érezni lehet,. hogy az Önök országában a nép élete mind jobb lesz. Mély benyomást gyakorolt rám a szovjet emberek jóindulata, India iránti érdeklődésük. Meg akarom jegyezni, hogy a szovjet emberek kétségtelenül -békét akarnak. A szovjet társadalom egész tevékenységét a békének szenteli, egész építőmunkája a béke jegyében folyik. Indria Gandhi ksüíöni kiemelte nyilatkozatában, hogy milyen sokat tesznek a Szovjetunióiban a gyermekért. A gyermekekről való gondoskodás — mondja — önöknél bármilyen kezdeményezésnél, bármilyen ügynél az első helyen- áll. Öröm a gyermekeket ilyen- egészségeseknek, ilyen boldogoknak látni. A Szovjetunióban* — folytatja Indria tíandhi — a* nőknek reális lehetőségük van jogaik megvalósítására. Most Indiáiban az alkotmány megadta a nőknek az egyenjogúságot. de nálunk még nem nagy azoknak a nőknek a száma, akik élnek jogaikkal. Nagyon, örülök, hogy a Szovjetunióban jártam — mondta beszélgetése végén- Indria Gandhi*. — Remélem.. hogy az országaink közötti kulturális kapcsolatok szorosabbá fognak válni, hogy a népeink közötti barátság meg fog erősödni.
