Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-28 / 175. szám

I Kedd, 1953 július 28.--mmr-BriMmatiwiMwiii'nH ív j mi iMtunn +* SOMOGYI NÉPLAP 3 Központi Bizottságának tézisei Az SZKP {Folytatás a 2. oldalrólJ ^ párt v-alóraváltva a Szovjetunió lícimimunista Pártja XIX. kon­gresszusának történelmi je’.-entösé- vű 'határozatait, az egész néppel való legszorosabb egységben- bizto­sította a népgazdaság valamennyi ágának és a kultúrának új fellen­dülését. Mindez a Kommunista Párt által kidolgozott, a tömegek alkotó tevékenységére támaszkodó, •és az egész szovjet társadalom tá­mogatását élvező politika követk-e- ‘.zetes valóraváltáeánik eredménye. A -Szovjetunió törhetetlen hata­lommal és alkotó erővel si Verésen halad élőre a kommunista társada­lom építésének 'útján — emeli ki -befejezésül a III. fejezet. IV. A Kommunista Párt a kommunizmus; építő szovjet társadalom szervező és lelkesítő ereje A Kommnn ®ta Párt -sikeresen leilj-eslt-j a néptönnege-k vezetőjének -és szervezőjének szerep-ét, azért, •mert -az azonos elveket valló, a -né- .z-e'eik, -a cselekedetek és a fegye­lem -egységével összekovácsolt 'kommunisták harcos szövetsége. A párt abból indul ki, hogy „őseik az •győz -és az 'tartja meg a hatalmat, ■aki hisz népben, aki az eleven népi alkotás forrásából -merít“. ■{Lenin). A párt erejét a néppel való el­szakíthatatlan kapcsolat -alkotja. A nép erejét & párt körüli tö-mörü- -lés-e alkotja —■ állapítja meg elöl­járóban a IV. fejezet. A téziseik -ezután rámutatnak, fiogy -a pár-t a marxista-leninista eíméle-tet, az objektív gazdasági .törvények ismeretét -követve tudo- mányois-a-n és gyakorlatilag ellenőr­zött ipolíti-kát -dolgozott ki, --amely sl társadalom -anyagi ,élete fejlődé­sének szükségleteit, a nép alapve­tő -érdekeit tükrözi. J. V. Sztálin általánosítva a Szovjetunió -szocia­lista -építés-ének páratlanul gaz-dag 'tapa-sZtt-aiatait és korunk nemzet­közt felszabadító mozgalmának ki-' paisztalataít, az tíj történeti vi-szo- tiyokn-aik -m-e-gfelelő-en, alkotó mó' -dón tovább fejlesztette .a «marxistá­ién inist^ tanítást és több kérdés­ben új tételekkel gazdagította a tara dalim elméié tét. A Komm-unis-ta -Párt m,a a kom­munista építés, a soknemzetiségű szovjet -állam további fejlesztésé­nek. minden1 szovjet -ember -anyagi és kulturális életszínvonala szün­telen eméliés-én-ek legfontosabb fel­adatait oldja meg. Mindem -szüksé­ges -a Szovjetunió' rendelkezésére á-E a teljes kommunista -társadalom felépítéséhez •— hangsúlyozza a IV. ■■fejezet. A továbbiakban rámutat, hogy a Szovjetunióban még nem oldot' tak meg egyes halaszthatatlan gaz­dasági .kérdéseket, v-anniak elma­radt v-áiffiialatolk, sőt egyes iparágak, ■elhanyagolt állapotban vannak -egyes, ik-olh'oz-o-k -és- -egész mezőgaz­da-sági vidékek. A téziseik felhív­ják a párt- é:s a tömegszervezeteik tagjait, hogy mozgósítsák és szer­vezzék a. szovjet nép alkotó erőit a népgazdaság további fellendíté­sére. A tézisek IV. fejezete ha-ngstr iyozz.a, hogy az egész -szovjet nép felvirágzásáról' való gondoskodás -törvény a párt számára., majd szemléltető tényeket sorol f-e;l, amelyek bizonyítják a> szovjet -dől— gőzölje -éietviszo-nyai-riaik -szakadat­lan javulását. A Kommunista Párt elsőrendű kötelességének tartja, hogy .'továbbra is szünt elenül emel­je az -ország -dolgozóin-aik amyagí jó­létét és kulturális színvonalát — emeli -ki a fejezet. A Szovjetunió következetes bé- ■keoclitilkájávail foglalkozva rámu­tat: Külpolitikai térien a párt fő- goodoakodása -arra irányul, hogy biztosítsa a -szovjet nép békés munkáját, megőrizze -a bélkét és megakadá 1 yozzom egv újabb hábo­rút. A Kommunista Párt azon az állásnon-ton van, bogy a béke po­litikája -a szovjet nép és minden más béke-szerető nép élet-érdekei­nek megfelelő, egyedül helye-s po­litika. A párt -egész külpolitikája abból: a íén-ini útmuflátásból indul ki, bogy lehetséges -a két rendszer. a sz°- ciaista és a (kapitalista rendszer tartós egy-m-á-s mellett -létezése és béik-és versengése. A Szovjetunió Kommunista Pártját -állandóan Le- ninn-ék -ez-ek a megállapításai ve­zették és vezetik — hangsúlyozzák a tézisek. A továbbiakban -a fejezet' kieme­li, h-ogy a Szovjetunió a két: rend­szer tartós egymás mellett létezé­sének és békés .versengésének hí­ve, mert meg v-an -^-őző-dve a szo­cialista gazdasági rendszer, a 'szo­cialista r-end-szer -előnyeiről, .a oe- ke, a demokrácia -és a szocializ­mus -egész iábor árnak állandóan nö- vékvő. erőiről-. Ugyanakkor rámutat, hogy az ellentétektől1 marcangolt imperia­lista táborban fokozódik a 'bizony­talanság. ami egészen a békétől, a két rendszer békés versengésétől való félelemig, a kapitalista ren-d szer további szilárdságába vetett meggyőződés elvesztéséig terjed. Ezek a körülmények fokozzák a reakciós imperialista körök nagy­fokú aktivizálódását, az imperia­listák különböző provokációinak fo­kozódását a szocialista és demokra­tikus tábor ellen. Mindez még szükségessé teszi a Szovjetunió kellő védelmének biztosításáról va­ló nagyfokú gondoskodást. a de­mokrácia és a szocializmus hatal­mas táborának további- erősítését — hangsúlyozzák a tézisek. A IV. fejezet ezután azzal a kér­déssel foglalkozik, hogy a párt mo- nopolhelyzet-e a -kapitalista környe­zet viszonyai között nagyfokú éberséget tesz szükségessé az osz- tályelleneég mesterkedéseivel szem­ben. Megállapítja, hogy a nép el­lenségei. a nemzetközi, imperializ­mus ügynökei ügyesen kommunis­tának álcázva magukat igyekeztek és igyekeznek behatolni a párt so­raiba. Ezért fontos feladat a kom­munisták és minden dolgozó -forra­dalmi éberségének további fokozá­sa. A tézisek a továbbijaiban hang­súlyozzák a pártvezetés és a párt­élet Lenin által kidolgozott elvei­nek és szabályainak hatalmas je­lentőségét. Rámutatnak, szigorúan tiszteletiben- kell tartani a -pártve­zetés legmagasabb elvét, a vezeték kollektivitását, a -párt szervezeti szabályzatának követelményeit. Ezután .bírálják azokat a helytelen, a marxizmus-leninizmus- szellemétől idegen idealista nézeteket, amelyek az . egyéniség történelmi szerepét helytelen, nem-marxista megvilá­gításba helyezve, a személyi kul­tusz propagálásában jutottak kife­jezésre. A párt abból indul, ki — mutatnak rá a tézisek —, hogy csak a marxista-leninista elmélet tudományos alapjára és a vezető káderek széleskörű kezdeményezé­sére támaszkodó Központi Bizottság kollektiv tapasztalata és kollektiv bölcsesé-ge biztosítja a párt és az ország vezetésének helyességét. A tézisek a továbbiakban kiemelik, hogy az önbírálat és különösen az alulról jövő -bírálat hatalmas esz­köz a párt-demokrácia kifejleszté-. sere, a kollektív vezetés megjaví­tására. A tézisek a továbbia'ban hang-“ -súlyozzák, a kommunisták marxis* ta,'leninista nevelésének fontossá­gát és harcot hirdetnek a marxis­ta-leninista elmélet tanulmányozá­sának dogmatikus, betürágó mód­szerei ellen-. A tézisek ezután ki­emelik a dolgozók -kommunista ne­velésének je'entőségét és rámutat­nak, hogy. a tömegeket a kommuniz­mus hatalmas ügye legyőzhetetlen­ségébe vetett meggyőződés, a párt <és a szocialista haza iránti feltét­len odaadás, a proletár imternacií* nalizmus szellemében kell nevelni. A tézisek befejező része hangsú­lyozza. hogy belpolitikai téren a párt egyik legfontosabb feladatá­nak tartja/ hogy továbbra i-s állan­dóan gondoskodjék a szovjet em­berek állandóan növekvő szükség­leteinek maximális kielégítéséről. Külpolitikai téren a párt továbbra is következetesen a béke megőrzé­sének és megszilárdításának politi­káját. a minden -országgal való együttműködés és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének politiká­ját fogja folytatni a kölcsönös ér­dekek tiszteletbentartásának elvi alapjain. A Kommunista Párt — mondják a tézisek — tovább erő­siti a soknemzetiségű szovjet állo­mot, amelynek gránit alapjait a nagy Lenin rakta le. A tézisek befejező szavai a kö­vetkezőképpen hangzanak: ..Pártunk a néppel szoros egy­ségben magabiztosan halad az új győzelmek - felé. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának n-emrég tartott júliusi teljés ülése új erővel bizonyította be Kommunista Pártunk megbont­hatatlan egységét, harci készségét, az előtte álló bel- és külpolitikai feladatok megoldására. A lenini’Zmus zászlaja alatt, a Kommunista Párt vezetésével előre- a kommunizmus diadalához!” • A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának Propaganda és Agitácíós Osz­tálya A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága mellett működő Marx—Engels —Lenin—^Sztálin Intézet. Aláírták a koreai fegyverszünetről szóló egyezményt Peking (TASZSZ). A pekingi rádió jelentette, hogy ma, július 27-én délelőtt Panmindzsonban aláírták a koreai fegyverszüneti egyezményt. Az egyezményt az egyik részről Nam ír tábornok, a koreai náphad- i. sereg és a kínai népi önkéntesek küldöttségének vezetője, a másik részrő) Harrison altábornagy, az ENSZ-erők küldöttségének veze­tője írta alá. A pekingi rádió a továbbiakban - Szőtte az egyezmény szövegét­Az egyezményt a koreai idő sze­rint délelőtt 10 órakor, magyar idő szerint 02.00 órakor írták alá. Az egyezmény aláírásától számított 12 óra múlva be kell szüntetni a tü­zet. Állami és társadalmi rendszerünk szilárdságának újabb megnyilvánulása A vasárnapi sajtó közölte a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának tör­vényerejű rendeletét közkegyelem gyakorlásáról és a minisztertanács határozatát az internálás intézmé­nyének megszüntetéséről és a kitil­tások feloldásáról. A rendelet és a határozat nagyjelentőségű politikai dokumentum, népi demokratikus rendszerünk erejének, állarpi és tár­sadalmi rendünk szilárdságának újabb megnyilvánulása. A Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak törvényerejű rendelete és a mi­nisztertanács határozata azokort a sikereken alapszik, amelyeket álla­mi és társadalmi rendünk megerősí­tésében, megszilárdításában eddig ki­vívtunk. Á magyar dolgozó nép a felszabadulás óta, a Szovjetunió se­gítségével történelmi jelentőségű si­kereket ért el az új, szocialista haza építésében. Hazánkban megszűnt a munkanélküliség, a tömegnyomor, a dolgozó ember életének e szörnyű csapása. Rendszerünk biztosítja a milliós tömegek alkotö vágyának szé­leskörű érvényesülését. Országunk­ban a munka egyre inkább a dolgozó milliók becsületének és dicsőségének ügyévé válik. Népünk felszabadult alkotóereje az élet minden területén a munka új sikereit, új kezdemé­nyezéseket,- új alkotásokat teremt. Egyre növekszik azoknak az élen­járó dolgozóknak a száma, akik ki­magasló teljesítményekkel teszik is­mertté nevüket egész népünk előtt. Példájuk nyomán százezrek termelő- munkája válik egyre értékesebbé, termelékenyebbé. Dolgozó népünk teremtő munkájá­nak eredményeként hazánkban a dolgozók életszínvonala magasabb színvonalat ért el, mint bármikor a felszabadulás előtt. A pártunk Köz­ponti Vezetősége határozatain ala­puló kormányprogramm, a jólét emelésének programmja nyomán az elkövetkező években még magasabb­ra emelkedik dolgozóink életének anyagi és kulturális színvonala. Pártunk és kormányunk egész tevé­kenységének központjába a szocia­lizmus alaptörvényének megfelelően, a dolgozókról való gondoskodást, a dolgozók állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maxi­mális kielégítését állította. A dolgozó nép életének ilyen ha­talmas megváltozása alapján, pár­tunk és államunk lankadatlan neve­lőmunkája következtében magasra emelkedett dolgozóink öntudata. Amint ezt az 1953 május 17-én meg­tartott országgyűlési választások is kifejezték, egész népünk egységesen foglal állást népi demokratikus £1- lamréndünk mellett, szilárdan követi pártunkat, kormányunkat. Hazánk állampolgárai öntudatának növeke­dése, az a tény, hogy dolgozóink sok­kal becsületesebben teljesítik társa­dalmi kötelességeiket, ékesen nyilvá­nul meg abban, hogy országunk dol­gozóinak milliói, társadalmunk túl­nyomó többsége tiszteletben tartja államunk törvényeit, a nép hatalmá­nak alkotmányunkban foglalt alap­elveit. A kapitalista rendhez képest, amelyben a kizsákmányolok államá­nak kegyetlensége, megtorló ereje szinte az egyetlen biztosítéka a tör­vény megtartásának, hazánkban a törvényesség és a fegyelem fokozódó megszilárdulását a törvény mellett dolgozó népünk öntudatának fejlődé­se is biztosítja. Ezek a változások tették lehetővé, hogy a Népköztársaság Elnöki Taná­csa közkegyelmet gyakoroljon. Nép- köztársaságunk ezzel az elítélteknek lehetőséget ad arra, hogy az alkot­mányban biztosított állampolgári jo­gaikkal teljes mértékben éljenek, s munkájukkal részt vegyenek hazánk építésében és erősítésében. rendelet hatálybalépéséig elkövetett és jogerős ítélettel el nem 'bírált azokra a bűncselekményekre is, ame­lyek a rendelet értelmében közke­gyelem alá esnek. A rendelet értelmében mentesül­nek a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól azok, akik büntetésü­ket. a rendelet hatálybalépéséig ki­töltötték, vagy e rendelettel közke­gyelemben részesülnek, feltéve, hogy a kiszabott szabadságvesztés bünte­tés az öt évet nem haladta meg. Eze­ket az állampolgárokat büntetlen előéletűnek kell tekinteni. A Népköztársaság 'Elnöki Taná­csának törvényerejű rendeletét al­kalmazni kell a katonai büntetőeljá­rás alá vont személyeknél is, azzal az eltéréssel, hogy ezek szabadság- vesztés büntetésük felére részesülnek kegyelemben. Nem vonatkozik a köz­kegyelem azokra, akiket a bíróság háborús vagy népellenes bűntett, a népi demokratikus'államrend meg­döntésére irányuló bűntett, hűtlen­ség, vagy tiltott határátlépés, gyil­kosság, szándékos emberölés, rablás, erőszakos nemi közösülés bűntette miatt ítélt el, továbbá azokra, akiket a társadalmi tulajdon elleni bűncse­lekmény miatt öt évet meghaladó szabadságvesztésre, vagy öt éven be­lül a társadalmi vagy az állampol­gárok tulajdona ellen elkövetett bűn- cselekményért többízben elítéltek. A Népköztársaság Elnöki Taná­csának törvényerejű rendeletével együtt jelent meg a minisztertanács határozata az internálás intézményé­nek megszüntetéséről és a kitiltások feloldásáról. Ez á határozat megszün­teti a rendőrhatósági őrizet alá he­lyezés (internálás) intézményét: az erre vonatkozó jogszabályok hatályu­kat vesztik, A minisztertanács uta­sította a belügyminisztert, hogy az internálásokat legkésőbb október 31-ig oldja fel, az internálótáborokat szüntesse meg. A minisztertanács utasította a belügyminisztert arra is, hogy a kitiltásokat (kitelepítéseket) október 31-ig ugyancsak oldja fel. A határozat természetesen nem .érinti az egyes városokban, községekben való letelepedés engedélyhez kötésé­ről szóló jogszabályok érvényességét. A közkegyelem, amelyet államunk a megbocsátás szellemében gyakorol, társadalmi rendszerünk szilárdságá­ról tanúskodik. Ugyanakkor azt is jelenti, hogy tovább erősítjük állam- apparátusunk munkáját. Tovább fej­lesztjük államunknak azt a feladatát, amelyet a gazdaság megszervezése és a kulturális nevelőmunka terén tölt be. Pártszervezeteink, szakszerveze­teink, más társadalmi szervezeteink azzal segítik államunk funkcióinak betöltését, hogy szüntelenül erősítik a dolgozó tömegek között végzett ne- velőmunkát. Sokkal inkább, mint eddig sokoldalú és szívós harcot kél! folytatnunk a régi, kapitalista rend káros ideológiai örökségé ellen, az emberek öntudatába fészkelődött előítéletek, káros csökevények ellen. Pártszervezeteink kötelessége, hogy még magasabbra fejlesszék a dolgo­zókban a társadalmi kötelességtelje­sítésnek tudatát, a törvény tisztele­tét. Minden becsületes dolgozó ha­zafias kötelessége, hogy a maga mun­kahelyén erősítse és ápolja az álla­mi és munkafegyelmet, példát mu­tasson a törvények megtartásában, legyen éber őre népköztársaságunk alkotmánya alapelveinek. Népi államunk egész tevékenysé­gében az alkotmányban lerögzített jogrend és törvényesség elveit köve­ti. Népi demokratikus állami rend­szerünk, gazdasági és társadalmi éle­tünk alapja a szocialista törvényes­ség. Kormányunk kijavítva azt a hi5- bát. hogy igazságügyi és rendőrségi szerveink, helyi tanácsaink munká­A Népköztársaság Elnöki Taná­csának törvényerejű rendelete elő­írja. hogy kegyelemben részesülnek azok, akiket a bíróság -jogerősen két évet meg nem haladó időtartamú sza­badságvesztésre ítélt. Kegyelemben részesülnek azok, akiket a bíróság jában gyakran nem jutott kellően ér­vényre a törvényesség, úgy biztosítja a törvényesség szigorú megtartását, ahogyan azt a népi demokratikus ál­lam és a nép érdekei megkövetelik. Államapparátusunk munkája, a dol­gozó tömegek növekvő öntudata, tör­Az Elnöki Tanács rendelet© az ipari termékek minőségi védelméről Dolgozó népünk anyagi és., kultu­rális szükségleteinek kielégítése az ipari termelés minőségi színvonalá­nak emelését, a fogyasztási cikkek választékának és minőségének meg­javítását követeli. . A minőség fej­lesztése terén igen komoly feladatok várnak az iparra, a kereskedelem­re, egész -népgazdaságunkra. A Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa ezért törvényerejű rendeletet adott ki az ipari termékek minőségének védel­méről. E törvényerejű rendelet célja az, hogy a minőség megjavítását a törvény erejével is biztosítsa. Különös gondot fordít a törvény- erejű rendelet a fogyasztók jogainak védelmére. Kimondja, hogy a fo­gyasztóknak a megállapított rendes áron csak hibátlan .minőségű árut szabad eladni. Ha hibás árut adnak el, kifejezetten fel kell tüntetni a minőségi hibát, és meg kell jelölni azt is, hogy a fogyasztó a hibás árut mennyivel olcsóbban kapja. Ha a fo­gyasztó a neki eladott áruban utóbb ■hibát fedez fel, többféle jog illeti meg. Követelheti a hibás árunak hi­bátlanra való kicserélését, illetőleg a hiba kijavítását. Követelheti, hogy az árut a hiba arányában olcsóbban ad­ják és a már kifizetett vételárból a különbözetet térítsék vissza, ha az áru használhatatlan, a fogyasztó an­nak visszavételét és a vételár visz- szaadását is követelheti. Mindez ter­mészetesen nem vonatkozik arra az esetre, ha a fogyasztónak az árut, kifejezetten mint hibást, már erede­tileg is olcsóbban adták, vagy ha a fogyasztó a hibát az átvételkor már ismerte. Kimondja a törvényerejű rendelet, hogy -egyes tartós használatra szánt cikkeket jótállás mellett kell árusí­tani. Jótállás esetében a fogyasztó Írást kap arról, hogy a kereskedelmi vállalat az áru esetleges hibáit a jót­állási idő alatt díjtalanul kijavítja. A fogyasztóknak mindezek a jogai bírói védelem alatt állanak. A fogyasztók jogainak védelme mellett a törvényerejű rendelet a minőség megjavításának egész sor más kérdését is szabályozza. Ilyenek: a minőségért való felelősség, a minő­ségi követelmények meghatározása, a minőségi ellenőrzés és a minőségi át­vétel. A munkabérekre vonatkozó rendel­kezések kimondják, hogy a rossz minőségű termékekért a használha­tóság arányában csökkentett munka­bér jár. Ugyanakkor biztosítja a tör­vényerejű rendelet a minőség meg­javításában kiváló teljesítményt el­érő dolgozók jutalmazását, A törvényerejű rendelet szabályai­nak megtartását büntető rendelkezé­sei is biztosítják. bármilyen tartamú javító-nevelő­munkára ítélt. Büntetésük időtarta­mától függetlenül szabadon engedik a fiatalkorúakat, a teherben lévő nő­ket, azokat az anyákat, akiknek tíz évnél fiatalabb gyermekük van. az 50. életévüket betöltött nőket és a 60. évüket betöltött férfiakat. A ke­gyelem kiterjed a két évnél hosszabb időtartamú szabadságvesztéssel bün­tetett elítéltekre is: a wslük szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést egvharmadával kell csökkenteni. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete szerint a fe­gyelem kiterjed a pénzbüntetésre, a közügyektől eltiltásra ítélt állampol­gárokra is. A rendelet intézkedik a rendőrségen, az ügyészségen és a bú róságon folyamatban lévő ügyekben is, továbbá kiterjeszti a kegyelmet a vénytisztelete és államhűsége min­den bizonnyal még magasabbra eme­li a szocialista törvényességet ha­zánkban. A Népköztársaság Elnöki Taná­csának rendelete. s a minisztertanács határozata megelégedettséggel és ál­lamunk erejébe vetett még nagyobb bizalommal tölti el népünket. A ma­gyar dolgozók büszkén tekintenek népi demokratikus hazájukra, kiví­vott sikereikre, rendíthetetlenül bíz­nak jövőjükben. A közkegyelem, né­pi demokratikus rendszerünk szi­lárdságának ez az újabb megnyilvá­nulása . arra indítja a munkásokat, parasztokat, értelmiségieket, hogy még odaadóbban dolgozzanak nép- köztársaságunk fejlődéséért, erősödő szocialista hazánkért. (A «Szabad Nép- július '27-i számából.) I

Next

/
Thumbnails
Contents