Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-26 / 174. szám
Vasárnap, 1953 július 26, SOMOGYI NÉPLAP 5 A háromfai a beadás A cséplés és gaborLaflbegyüjtés sikeres végrehajtása falusi párt- szervezeteinknek jelenleg egyik főfel adata. Párts ze r ve z e t e inkne k jó felvilágosító munkával el kell érniük, hogy e rendkívül fontos feladatokat dolgozó parasztjaink a lehető legrövidebb időn belül megvalósítsák. A háromfai népnevelők a párt- szervezet vezetőségének irányításával mindent megtesznek annak érdekében, hogy a község egyénileg dolgozó parasztjai határidő előtt befejezzék a cséplést. és ezzel egyidőben a gabonabegyüjtési. A pártszervezet vezetősége ezeknek a féladatoknak a végrehajtására mozgósította a párfcso" portokat és a népnevelőket. A párttiitkár elvtárs valamennyi párt- bizalmi elvtársnaik pártmegbizatásí adott. A pártbizalmi elvtársak pedig a pártcsoportok tagjait látták ej feladatokkal. A pártszervezet vezetősége az adott pártmegbízatások végrehajtását rendszeresen ellenőrzi és végrehajtás közben is segítséget nyújt az elvtár- saknak. A legut óbbi pártvez et őségi ülésen Z ele mbar Józs ef pár tti tkár e.lv- társ Tivald János pártcsoporfbi' ízalm'i elvtársnak azt a pártmegbi- za'tást adta, hogy csoportjával mozgósítsa a körzetéhez tartozó dolgozó parasztokat a gyors be- hordásra. a gabonabeadás cséplőgéptől1 való teljesítésére. Tivald elvtárs és pártcsoportjának tagjai jól oldották meg a rájuk bízott feladatot. A körzetükhöz tartozó dolgozó parasztok valamennyien időben behordták a gabonát és így elérték azt, hogy a cséplést zavartalanul megkezdhették. Az ered- éi'ényeikhez a jó felvilágosító munka miélfett az is hozzájárult, hogy a pártcsoport tagjai 'személyesen mutattak példát: elsőnek hordták népnevelők a gyors cséplésre9 teljesítésére mozgósítanak he a gabonakévéket. De a cséplés befejezése után példásan teljesítették beadási kötelezettségüket Is. Tivald elvtárs 316 kg búzát'és 141 kg rozsot szállított a terményraktárba, ezzel teljesítette kény, é rgab cm ab e ad ási kötelezettségét. Példáját több dolgozó paraszt követte,. Panikász Imre 509 kg búzát és 227 kg rozsot adott államunknak. Ezenfelül bőven maradt saját szükségletére és szabadpiacra is, mert több mint 20 mázsa kenyérgabonája termett. A népnevelők jó munkája nyomán Stefanecz József 7 holdas dolgozó paraszt is büszke őrömmel vitte gabonáját a terményráktárba. Árpából 236, búzából 650, rozsból pedig 544 kg beadási kötelezettsége volt, ezt hiánytalanul teljesítette. A bedási kötelezettség teljesítésén, a jövő évi vetőmag biztosításán és az évi szükségletén kívül még több mint 7 mázsa kenyérgabonája maradt szabadpiacra. A népnevelők munkája most főként a cséplőgépeknél folyik, ahol a csép ést végző dolgozókat buzdítják a szemvesz- tcség nélküli gyors cséplésre, a csépeltető gazdákat pedig a beadás maradéktalan teljesítésére. A cséplőgépekhez beosztott népnevelők egyéni agitációval, kísgyű- féstík tartásával és sajtócikkek felolvasásával serkentik a cséplő- munkás oik at magasabb eredmények elérésére. Sülé János és Kávás János elvtársak rendszeresen tartanak a cséplőgépeknél csoportos beszélgetéseket és kisgyüléseket, amelyekre meghívják a környékbeli dolgozó parasztokat is. A népnevelők megszervezték, begy a behord ás alatt a dolgozó parasztot egymást segítve végezzék iá munkáikat. így naponta 5—6 ezer kereszt gabonát raktak asztagba. A gabona behordásának több mint 80 százalékát elvégezték. A csépléssel egyidejűleg jól halad a tarlóhántás és a másodnövények vetése is. A tarlóbantás munkájához nagy segítséget nyújt a háromfaí gépállomás, A gépállomás dolgozói nappal csépelnek, éjjel pedig tarfóhántási végeznek. A tarlóhántás terén különösen ió eredményt értek el Angyal László és Böndi Lajos elvtársak, akik ez- ideig kűlön-küíön többszáz holdon végezték el a tarlóhántást. A gépállomás segítsége mellett ,a község dolgozói is szorgalmasan buktatják a tarlót. Kösz János élvtárs, 6 holdas dolgozó paraszt mind a tarlóhántást, mind ,a másodnövényék vetését befejezte.. De emellett teljesítette pártmegbizatását fis. Kosz elvtárs megmagyarázta a dolgozó parasztoknak, hogy a tarlóhántás olyan munka, aminek gyors elvégzése nagymértékben hozzájárul a jövő évi jó termés biztosításához, többmáz,sás termés többletet 'eredményez, elhanyagolása viszont súlyos károkat okozhat. Az idejében végzett tarló hántás megőrzi a talaj nedvességét, ősszel lehetővé teszi a korái vetést -és ugyanakkor gyomtalanitja a földet. Agitáció® munkájának megmutatkozott az eredménye. A körzetébe tartozó dolgozó parasztok valamennyien elvégezték a tarlóhántás munkálatait és elvetették a tervben megállapított másod'növényeket is. A pártszervezet feladata, hogy továbbra is aktivizálja a pártszer vezet tagjait és a pártonkívüli népnevelőket, hogy az eddig elért eredményeket megsokszorozzák é.s határidő előtt elvégezzék a csép- l'ést és ezzel egyidőben a begyűjtést is. A MAGYAR SZABADSÁGHARCOS SZÖVETSÉG HÍREI Javítsák meg a vezetést a Textilművek SZHSZ szervezetében „Július 28-ra befejezzük Kim telepen a cséplést46 A TISZTÁN kéklő égboltról tüze sen ontja sugarait a nyári náP Még csak 10 óra van, de a hőség már bágyasztóan nyoma'iszik a" földre. A berki rétek felől kellemes jl szénaillatot hoz a nyári szél, l: amely elárasztja Kuntelep felső ré- j szét. A Törekvés cséplőbrigád azonban — a fokozódó meleg ellenére is — lelkesen végzi munkáját. A cséplőibrigá.d tagijai majdnem valamennyien fiatalok, DIlSZ- tagok. Szabadi Gyula 8 holdas egyénileg dolgozó paraszt szérűjén folyik a munka. A gép kora hajnaltól ontja magából az egész évi megfeszített munka gyümölcsét : az acélos búzát és teltezemű rozsot. Az öreg Szabadi bácsi megtörli verejtékező homlokát és tovább figyel, hogy a gépre akasztott zsákokat idejében kicserélhesse. — Az Mén'sok gabonánk lesz — fordul mosolyogva a traktorfetáhez. — A beadáson, a vetőmagon és a család egész évi szükségletén felül legalább 10 mázsa jut szabadpiacra. — Ugye, érdemes volt idejében és jól előkészített talajba vetni? — szói közbe a tanácselnök elvtárs, aki akkor éppen a gépnél tartózkodott,. ■—- Hát- bizony érdemes. De ezután még jobban előkészítem a talajt és sokkal gondosabban kitisztítom a vetőmagot. Nem hallgatok azokra. aki'- tavaly is azt hajtogatták, hogy ,,nem kell még vetni“, „ráérünk még a. vetéssel“ — mondja Szabadi bácsi. —. Most látom igazán, hogy érdemes volt hallgatni a pártra és „a községi tanácsra, időben történt őszi vetésemmel saját magam hasznát növeltem. KÖZIBEN elérkezett az ebéd ideje. A hőség a tetőfokára hágott. Csak az északról fujdogáló szél enyhítette és tette elviselhetőbbé a nagy meleget. A cséplőgép bú- gásia egyre halkabbá vált, míg végre teljesen elnémult és megállt. Mélységes falusi csend ült a táj- . ra. csak a cséplőgépmunkások halk kanalazása zavarta a csendet, amint a kellemes árnyékot adó gyümölcsfák alatt ebédjüket fogyasztották. Alig telt cl tíz perc, valame n nyien megéb é de 1 tek. Az ebéd elfogyasztása után Böndi Lajos csépiőgépkezelő és Büki József népnevelő cséíplőmunkás a legterebélyesebb fa alá hívta a dolgozókat. Kisgyűlést tartottak, A kis gyűlés tartásáról már jóelőre értesítették valamennyi dolgozót és így a kisgyülésről senki sem hiányzott, sőt a környékbeli dolgozó parasztok közül is többen resztvettek a közös beszélgetésen. A KISGYŰLÉST Bű i elvtárs tartotta. Beszélgetés formájában elmondta: a cséplés megkezdése óta szép eredményeket értünk el. A község területén, dolgozó cséplőbrigádok közül az élre törtünk,' mind a minőségi, mind pedig a mennyiségi munkában. De, ezek az eredmények nem kielégítőek, napi tervünket ezideig mindössze 1—2 százalékkal tudtuk túlteljesíteni. Ugyanakkor megyénk területén számos olyan cséplőgép van, amelynél a napi tervet 150—-1G0 százalékra, teljesítik. Nekünk is fel kell zárkóznunk a megye élenjáró csépíőbri- gádjaii közé. Ezt úgy tudjuk elérni. ha a munkaidőt teljes egészében kihasználjuk. Nem szabad olyan esetnek megtörténni, mint pl. ma délelőtt, hogy a cséplőgép előtt összetorlódott . a szalma és ezért a munta menetét lassítani kellett. Igaz. hogy a szemveszteséget 0.3 százalékra szorítottuk, de ez még nem minden- és nem elégsé- gfs. Erőgépünk és cséplőgépünk kifogástalanul dolgozik. Az eredmények további növelése tehát teljesen tőlünk függ. Különösen nagy súlyt kell helyeznünk tervünk teljesítésére. Ha többet csépelünk,1, több lesz Valamennyiünk egyéni haszna is, mert többet keresünk. Ha a munkaidőt jól kihasználjuk, reggel pontosan megjelenünk. akkor napi tervünket átlagban 150 százalékra teljesíthetjük. Ez egyben azt is jelenti, hogy a cséplée befejezéséig, két-három mázsa gabonával több kereset jut személyinként, ami, pénzben többszáz forintot jelent. Tehát mindenki a lehető legjobban és legszorgalmasabban végezze mun'-úját és- keményen harcoljon a napi terv túlteljesítéséért és ezen keresztül a csáp- lés augusztus 10-i befejezéséért. Ezután megdicsérte a munkában élenjárókat, példamutatókat. -— Jó munkát végez Felső József D1SZ- tag, aki alig 18 éves és már zsákolni teendőket lát el. De éten haladnak a munkában Rajnics Erzsébet, Tóth Mária és Kor,padi Sándor DISZ-tagok is. Harcos munkájukkal bebizonyították, hogy méltók a DISZ tagságra. — Én javaslom — szól közbe Pékó Jenő — hogy hívjuk versenyre a község területén működő valamennyi cséplőbrigádot a cséplés gyors befejezése érdekében. — A javaslatot valamennyien helyeselték és elfogadták. ■—• Fogadjuk meg — mondotta Böndi Lajos, a lelkes traktorista — hogy jó munkánkkal, a munkafegyelem megszilárdításával, a munkaidő teljes kihasználásával elérjük, hogy július 28-ra Kuntelepen a csépiéit -befejezzük és utána: átmegyünk' olyan községbe segíteni, ahol lemaradás mutatkozik. — A javaslat valameny- nyiüknek tetszett, mindenki arcáról büszke öröm sugárzott. — Élre törünk és július 28-ra elvégezzük ebben a községben a cséplést — lelkesedett Felső Józsi, a 18 éves zsákoló. — Én felajánlom — szólt ünnepélyesen a traktorista — hogy az üzemanyagról1 pontos időben gondoskodom, a gép karbantartását pedig a kora reggeli órákban végzem, hogy egy percnyi késlekedést se okozzak a cséplés munkájában. Úgy ügyelek a gépemre — folytatta —„ hogy géphibából egyetlen percnyi kiesésem se. legyen. A KAZALOSOK részéről Horváth 'József szólt hozzá. — Mi sem akarunk: kerékkötőivé válni a terv túlteljesítésének. Jó munkát végzünk. Ezután olyan kazalokat rakunk, hogy a dolgozók küszkék legyenek a Törellvés csépllőbrigád' kazaloeair ak munkálj ára. Ezzel a kisgyűlés befejeződött, egy perc múlva már mindenkit a munkahelyén lehetett látni, a gép teljes erővel megindult. A cséplőgép erősödő bugásába a lelkes fiatalok kacagása és éneke vegyült. A gép olyan egyenletesen búgott, mintha meg sem akarna állni a cséplés befejezéséig. 1951 őszén a kaposvári Textilművek lelkes ifjúmunkás építői üzemükön belül létrehozták a Szabadságharcos Szövetség alapszervezetét. A lelkes hangulat közepette megalakult szervezet vezetősége és tagsága munkához látott. A jó felvilágosító munka nyomán a dolgozók százai léptek a szövetség tagjai sorába. Az üzem vezetői a szervezet megalakulásakor minden támogatást megígértek a szövetség vezetőségének, ígéretüket azonban nem váltották valóra. Misem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy egy napon az SZHSZ rendelkezésére bocsátott helyiségből — anélkül, hogy a szövetség vezetőinek erről tudomása lett volna — mindent kiraktak az udvarra és a dolgozók csak azt vették észre, hogy a szél szárnyaira kapta az alapszervezet okmányait. Bár az üzem vezetői részéről igen helytelen volt a szövetség helyiségének megvonása, ennek a költözködésnek azért mégis volt némi „eredménye.1* Leleplezte az alapszervezet vezetőségének hanyag munkáját. Ugyanis előkerült 160 darab — ezelőtt 3 hónappal kiállított — tagsági könyv, amelyeket hiába vártak a tulajdonosaik. Pressing elvtárs, az alapszervezet titkára ezek után komoly Ígéretet tett, hogy kijavítják a munkájukban fennálló hiányosságokat a tagkönyveket sürgősen eljuttatják tulajdonosaiknak. Az Ígéretet részben valóraváltották, de csak részben, mert a napokban közel 80 darab tagsági könyv „tulajdonosa ismeretlen*1 jelzővel visszakerült a városi bizottságra. A körök szervezésében is nehézségek tapasztalhatók. A legfőbb hiba a körvezetőknél van. „Nincs körvezető1* — ezt hallani mindenhol, — bár az üzemben több leszerelt tartalékos tiszt, tiszthelyettes és katona dolgozik. A hiba ott van, hogy ezek az elvtársak csak ritkán kapnak feladatot, hagyják a szövetség vezetői, hogy ezek az elvtársak véka alá rejtsék tudásukat. Pedig nagy segítséget nyújthatnának a sző- j vétség tagjainak képzésében. Az agitációs és nevelő munka sem kielégítő a szervezet részéről,! pedig bizonyára a Fonoda dolgozói is szívesen megismerkednének szabadságharcosi hagyományaink történetével, egyes országok népeinek harcaival nemzetük függetlenségéért. Szövetségünk lapja, a „Szabadságharcos“ olvasótábora is egyre csökken. A vezetőség egy „újítással“ leegyszerűsítette a sajtó előfizetését: kifizette az alapszervezet pénzéből, majd nehogy összegyűrődjenek, | „pénztári belégként*1 megőrizte azokat. így hát a dolgozók hiába akarták olvasni a lapot, nem jutottak hozzá. Hogy a lap előfizetése mégsem szűnt meg teljesen, az az alapszervezet gazdasági felelősének köszönhető, aki a megérkező lapok egyrészét eladogatta Az üzerpi pártbizottság a napokban ívezetőségi ülésén tárgyalta meg az SZHSZ munkáját. Rámutatott a hiányosságokra, útmutatást, segítséget nyújtott az elkövetkező feladatok megoldásában. Feladatnak tűzte ki, hogy a szövetség vezetőségét arra alkal- ' más elvtársakkal kell kiegészítem. Kollektívvá kell tenni a vezetést, hogy minden egyes vezetőségi tag becsülettel lássa el saját feladatát, mellyel a tagság megbizta. A havonta megtartandó vezetőségi ülésen értékelni kell az elvégzett munkát, egyúttal meg kell vitatni az elkövetkezendő feladatokat és felelősöket kell kijelölni azok végrehajtására. A vezetés másik fontos tényezője a tagság széles körben való bevonása a határozatok végrehajtásába. Ezt úgy érheti el a vezetőség, ha taggyűlésen ismerteti a feladatokat, munkatervet készít, melyet a tagság megvitat, javaslataival kiegészíti és jóváhagyja. Megyénk legtöbb szervezetének fő fogyatékossága az, hogy , lebecsülik a itagság alkotóerejét. Már sokszor meggyőződhettek arról, hogy a tagság aktivizálása nélkül nem igen érnek el eredményt. A taggyűlés szervezeti életünk legmagasabb formája. Itt ad számot a vezetőség az elmúlt hónap munkájáról, itt tudja a tagság építő bírálatával segíteni a vezetést, javaslatait megtenni a hibák felszámolására. A hiányosságokért felelős az SZHSZ városi bizottsága is. Hetenként járt a szervezetnél, de a hibák megállapításán nem jutott túl. Az ilyen ellenőrzés nem sokat ér. A városi bizottság is javítsa meg ellenőrzési munkáját törekedjék arra, hogy a Textilművek alapszervezeténél rendszeresek legyenek a vezetőségi ülések, taggyűlések és megjavuljon a munka. * * * Megyénk SZHSZ alapszervezetei okuljanak a Textilművek alapszervezetének rossz munkájából A csurgói területi, a barcsi termelőszövetkezeti, a böhönyei területi és még sok alapszervezetben fel kell számolni a hiányosságokat, meg kell szilárdítani a vezetést. A közeli hetekben, augusztus 20-ig üljenek össze az alapszervezeti vezetőségek, tárgyalják meg a leküldött elnökségi határozatot, készítsék elő agusztus 20 és szeptember 15-e közötti időre a taggyűléseket, szervezzék át a meghatározott formában az alapszervezeti vezetőségeket. A határozat értelmében javítsák meg szervezeteik munkáját. Különösen helyezzenek súlyt tagszervezési tervük teljesítésére, főleg az ifjúság köréből. Szervezeteink többsége ezen a területen is néhány kivétellel elmaradt. Csurgón például az idén még egyetlen új tagot sem vettek fel. A DISZ fiatalok által szervezett lövészkor tagjai közül 19-en egyhangúlag kérték felvételüket, kitöltötték a belépési nyilatkozatokat és átadták a vezetőségnek, az pedig olyan „biztos*1 helyre zárta el, hogy még ma sem találják. A fiatalok azóta hiába várják könyvüket. A vezetőség feladata most az, hogy a legközelebbi körfoglalkozáson a fiatalok előtt őszinte önbírálattal feltárja az elkövetett hibát és kérjék őket új belépési nyilatkozat kitöltésére. Pártszervezeteink foglalkozzanak többet az SZHSZ munkájával, számoltassák be a területükön lé- vp SZHSZ vezetőket, tárják fel munkájuk fogyatékosságait, nyújtsanak segítséget az elnökség határozatának maradéktalan végrehajtásához. Márton János MSZHSZ megyei titkár. A rinyakovácsi pártszervezet az 1953—54-es oktatási év sikeréért Rinyalovácsi község pártszervezete nagy gondot fordít az 1953— 54-es pártoktatási év előkészítésére. Egy háromtagú bizottságot alakítottak a hallgatók kiválogatására. A bizottság tagjai sorába Prélok József elvtársat, az alapszervezet titkárát. Szabó Béla elvtársat, a propagandistát és egy pártvezetőségi tagot választottak. A kiválogató bizottság egyénileg beszélgetett a hallgatókkal, figyelembe vette azok politikai képzettségét, kívánságát és úgy osztották be őket a kü" lön’böző oktatási formákba, A párt- történet I. évfolyamú hallgatók kiválogatását teljes egészében befejezték.
