Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-26 / 174. szám

6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1953 július 26, Sérsekszöllős dolgozó parasztsága beváltotta adott szavát Sérsekszöllős község dolgozó pa­rasztsága vállalta, hogy a tabi já­rásban elsőként teljesíti állam iránti kötelezettségét kenyér- és ta­karmánygabonából. Ezt már jú­lius 24-én valóraváltotta a község dolgozó parasztsága, amelynek eredményeként Sérsekszöllős 100 százalékra teljesítette idei kenyér- és takarmánygabona begyűjtési tervét. Tegnap , pedig befejezést nyert a községben a tarlóhántás is. Ezek az eredmények a községi tanács jó munkáját is dicsérik. Azt igazolják, hogy a tanács szo­ros kapcsolatot tart a dolgozó paraszti tömegekkel és jól mozgó­sította őket a feladatok megoldá­sára, állam iránti kötelezettségük teljesítésére. A tabi járás és megyénk dolgozó parasztsága kövesse a sérsekszöllő- siek példáját, a cséplőgéptől tel­jesítsék állam iránti kötelezettsé­güket. Vas Imre békebegyüjtésí versenyre bívta községe dolgozó parasztjai! Vas Imre nemesdédi dolgozó pa­raszt élenjár az állam iránti köte­lezettség teljesítésében. A III. ne­gyedévi beadási kötelezettségét to­jásból 104, baromfiból 102 száza­lékra teljesítette. A július 30-ig esedékes tej beadását is már 106 százalékra teljestíette. A cséplés előtt békebegyüjtésí versenyre hívta ki a község egész dolgozó parasztságát azzal a jel­szóval, hogy „első gabonát a ha- zának‘‘. Felhívását örömmel fo­gadták a községben többek kö­zött Szűcs István, Szűcs Ferenc. Sóvár Ferenc, Pál János, Ember Sándor és még sok dolgozó pa­raszt. Ezek is vállalták, hogy a gabonabeadást az első mázsálá- sokból a cséplőgéptől teljesítik, valamint a III. negyedévi tojás- és baromfibeadásukat július 3Ó-ig teljesítik. Vas Imre már valóra váltotta a jelszót és gabonabeadását a gép­től teljesítette. Jó példáját követik a többi dolgozó parasztok is a köz ségben. Nagyhajómban vasárnap is csépelnek Nagybajom községben a cséplő­gépek felelős vezetői, a cséplési ellenőrök, a munkacsapat összes tagjaival elhatározták, hogy va­sárnap is csépelnek. Ezzel elősegí­tik, hogy a dús gabonatermés mi­nél előbb zsákba kerüljön és a község dolgozó parasztjai gyorsan teljesítsék beadási kötelezettségü­ket. Simon Mária felelős vezető eddig már 12 vagon gabonát csépelt el 930-as cséplőgépével. Nagybajom községben ő az első a cséplési versenyben. A cséplőcsoport tag­jaival együtt megfogadta, hogy a versenyzászlót, melyet a nemes ver­senyben megszereztek, a vasárna­pi békeműszakban még jobban „bebiztosítják‘‘. Ebben a munka­csapatban mindenki érzi, hogy jó munkájával nemcsak a község cséplési eredményét, hanem So­mogy megyének Baranya megyé­vel kötött párosversenyét is elő­segítik. A vasárnapi cséplési munkáért kormányzatunk a felelős vezetők részére biztosítja az 50 százalékos bérpótlékot is, ezáltal a cséplőgép felelős vezetői a vasárnapi mű­szak után másfélszerte magasabb bérezésben részesülnek, mint hét­köznapokon. Gépállomásaink igaz­gatói tartsák szem előtt, hogy min­den felelős vezetőnek a kormány­zat által biztosított 50 százalékos bérpótlékot kifizessék. Cséplőgép felelős vezetők és megyénk összes cséplő csoportjai, harcoljatok a vasárnapi békemű' szakkal, hogy Somogy megyében a cséplést augusztus 10-re minden községben és minden termelőszö­vetkezetben befejezzük. A nagyatádi járás került az élre a gabonabegyüjtésben Megyénkben a járások közötti begyűjtési verseny eredménye szinte naponta változik. A nagy­atádi járásban a 24-i értékeléshez viszonyítva 25-ig a begyűjtési eredmény búzából 3.5 százalékkal 8.2 százalékról 11.7 százalékra, rozsból 3.3 százalékkal, 11.5 szá­zalékról 14.8 százalékra, és az árpa begyűjtés 70 százalékra emel­kedett. A fonyódi járásban bú­zából 2, rozsból 2 és árpából I százalék volt csak az emelkedés a begyűjtésben. így a kenyér- és ta­karmánygabona begyűjtés együt­tes értékelésének eredménye sze­rint a nagyatádi járás került az éire a járások közti versenyben. A fonyódi járásban úgylátszik elbizakodtak a kezdeti sikerektől azért lassult a begyűjtés üteme az utóbbi nap, s így a második hely­re került a járás a kenyér- és ta karmánygabona begyűjtési ver­senyben. Fokozni kell a begyűjtés lendületét a fonyódi járásban, hogy visszaszerezzék az elsőséget. Igen vontatottan halad a be­gyűjtés a marcali és különösen a tabi járásban. A marcali járás bú­zából 10.7, rozsból 11.6, árpából pedig 46.8 százalékra teljesítette eddig begyűjtési előirányzatát. A tabi járás még 10 százalékot sem ért el július 25-ig a búza be­gyűjtésében és rozsból is alig ha­ladta meg a 10 százalékot. Árpá­ból csak 48 százalékra teljesítette a begyűjtési tervet. A lemaradt járások párt- és ta­nácsszervei javítsanak munkáin­kon, gyorsítsák meg a cséplés és begyűjtés ütemét, hogy agusztus 10-ig megyénk teljesítse begyűj­tési tervét. A járások sorrendje a kenyér- és takarmánygabona begyűjtési ver­senyben: 1. nagyatádi, 2. fonyódi 3. siófoki, 4. barcsi, 5. csurgói, 6 kaposvári, 7. marcali, 8. tabi járás. Végezzük el a gyomirtást a legelőkön Igen lényeges, hogy a legelőkön tömegesen jelentkező gyomokat virágzásukkor, tehát magkötésük előtt kaszáljuk le, (nagyobb tes- tüeket kapával vágjuk ki úgy, hogy nagyobb sérülést ne okoz­zunk a gyepszőnyegen); az össze­gyűjtés és megszáradás után éges­sük el. Teremtsenek rendet az illetékesek a mosdós! iskolaszanatóriumban Magyar János, az öreglaki tanács állandó-bizottságának elnöke Ili agyar János gyorsan lendíti L fel az asztagm a dús Icalá­szú zab-kévéket. Izmos karjain vas­tagra dagadnak az epek, ahogy a villa nyelét szorongatja. — No, csakhogy ez is megtörtént — mondja megelégedéssel, — az utolsó kéve is az osztagra került — s szokásos mozdulattal tarkójára tolja napszítta sapkáját — most már ide is jöhet a cséplőgép. — A kocsi deszkáit megigazítja, még a lovak elé ad egy öl szénád, aztán kévésünkre mdUnk ül az árnyékba. — Hát most már befejeztük « behordást is a községben — mond­ja derűs mosollyal, miközben izzad­ságtól gyöngyöző honückg.t törölge- ti inge ujjúval. — A cséplőgépet is jól dolgoznak, ahogy látom, még am gusztus 10 elöüt befejezzük a cséplést, a gabtteabe,gyűjtést a köz­ségben. k A •néhány szóból kicséndiií, y hogy Magyar Jánost meny­nyire foglalkoztatja a község gond­ja. Most sem az egyéni gondjait hozza, elő, hanem a község dolgai­val foglalkozik. Pedig a maga műn­ké;,járói is volna mit mondani. Hisz ő már elcsépelte Jáenyérgabonáját, a beadást is teljesítette. „4 tarló- hántást elvégezte és elvetett már s dán övén yJcént 1 hold tarlórépát, fél hold kölest. 500 öl hajdinát, 500 öl muhart, meg 500 öl bíbort. To­jás- és baromfibeadását is egész évre. teljesítette. A sertésbeadás teljesítését szeptemberre vállalta, s már hízik is az idei árpától a sül­dő. Mindezt ő már olyan természe­tesnek tartja, hogy csali; ha kérde­zik, beszél erről. Már megszokta azt. hogy élenjárjon, különösein amióta' a községi begyűjtési állandóbizott- ság elnöke.. Pedig ezt a hivatást azóta gyakorolja■, amióta, a tanács létezik Öreglakon. Szeretik is a falu dolgozói. Még fiatal ember, álig 37 éves, de az idősebbek is bizalomma,i fordulnak hozzá taná­csért. Szívesem hallgatnak szavára az emberek. Ezt a község begyűj­tési eredményei is igazolják. Ma­gyar Jánosiak is nagy része von abban, hogy öreglak mindig élen­jár a begyűjtésben. Jó munkája elismeréséül az idén, május elsején Munkaérdemérmet kapott. Erre nemcsak ő, de az egész község büsz­ke. A rra a kérdésünkre, hogy a ** begyűjtési áttamdóbizottság hogyapi segíti n tanácsot. Magyar János így válaszol: — Az á'landóbizottság tagjai rendszerben részt vesznek a vb- üléseiken, amikor a begyűjtés kérdé­séről van szó. Amikor közösem, megbeszéltük a feladatokat, akkor részletes midkaterve.t készítünk azok végrehajtáséira. A hét begyűj­tési állandókizo ihsági tag között fel­osztjuk a községet, hogy melyik körzetért ki a felelős. A párt- és ko rmái n yha tá rozatolyj t tamécsiüése­ken ismerteti a tanács, d/c minden két hétben tartunk kisgyűiésebít is, melyken a gazdákkal részletese? megvitatjuk a határozataié végre­hajtásához. szükséges feladatokét. Én hetenként tartok megbeszélést ciz állandóbizotiság tagjaival és a- itt el,mondott tapasztalatok alap­ján fogunk újból munkához. Most is naponta meglátogatjuk a c&ép- lögépel’et és elbeszélgetünk a reér­ptítető gazdákkal. Persze, ha vala­mi hibát észlelünk, azt a tanáccsal tudatjuk. Tegnapelőtt 'is figyelmez­tetnem kellett a cséphjgépsUernőrt, mert nem küldte be a takácshoz a cscplééi er&kn&nw'ől a jelentést. Pedig ez igen fontos, -mert a járás felé is naponta kell jelentésit adni a- munkák eredményéről. A mi üllandóbi:ottsági tagjaink 'nemcsak szavakkal, hanem teitek- kd. példamutatásaid ü igyekeznek meggyőzni a gazdákat az állami fe­gyelem betartásáról. Péntek estig S3 gazda csépeltbe el a gabeP^íjM es a géptől azonnal teljesítették ga- bonabeadósukat. így már több mint 55 százalékra teljesítette a község a gabonabegyüjtési tervét. A gabonabe gyűjtés mellett nem feledkezünk meg a tej-, tojtís- és barmnfibeadá'Sró/ sem. Ahogy azt a tervben megszabtuk, begyűjtési napot tartottunk a myf-t vasárnap. E napon több mint 71 kiló tojóét gyűjtöttünk be. Így már a község az egész * évi begyűjtési tervét tojás­ból .65, baromfiból 173 száza­lékra teljesítette,. A tejbeadást is minden hónapban 100 százalékra teljesíti a, község. Most meg, amióta megtudták a gazdák, hogy az át. lám ■még nagyobb segítséget ad boldogulásukhoz, még nagyobb kedvvel dolgoznak. A mi községünk dolgozó parasztjai közül rém- is lesz olyast, aki adósa marad álkumunk- nak. Magyar János boldogan beszél a község eredményeiről és az állandó- bizottság munkájáról, jogos büsz­keséggel inseii a Murucaérdetnérmet ezután is. Szűcs Ferenc. Úgy kezdődött a dolog, hogy Fü- löp J. Honát, a mosdósi iskolaszana­tórium tanítónőjét 1951 őszén másik iskolába osztották be és helyébe dr. Várhelyi Gyulát, valamint feleségét nevezték ki. Voltak, akik örültek a cserének, de voltak olyanok is, akik bosszankodtak miatta. Az utóbbiak közé tartozott dr. Telekiné, az isko­laszanatórium főorvosa, akinek Fü- löp Hona áthelyezésekor a legjobb barátnőjétől kellett megválnia. A fő­orvosnő nem is nézett jószemmel Várhelyiékre, akik szerinte «kifúr­ták» barátnőjét az állásából, hogy ezzel komoly anyagi előnyökhöz jus­sanak. Igyekezett ártani, ahol erre alkalma nyílt. A négytagú Várhelyi­családot egy egészen kicsi szobába költöztették, ugyanakkor fenntartot­ták a már áthelyezett Fülöp Ilona ré­szére a főorvosi lakás mellett lévő hatalmas szobát. Na, de Várhelyiék sem maradtak adósak, rövidesen visszavágtak a főorvosnö támadásá­ra, míg végül is parázs veszekedéssé fajult a dolog. Fülöp J. Ilona végleges áthelyezé­sével megoldódott Várhelyiék lakás- problémája, de a két család zsörtö- lődése nem hagyott alább. Várhelyi Gyula még a télen feljelentette Te­lekinét, mert szerinte a szanatórium parkjában lévő fenyőfákat megcson­kították, s a kilenc fenyőtető egyikét a főorvosi padláson találták meg. A másik alkalommal azért tett felje­lentést, mert szerinte a főorvosnő a látogatási időn túl csak azt a szülőt engedi be a gyermekéhez, aki csirkét, vagy más élelmet hoz cse­rébe a törvényesség megsértéséért. Telekiék viszont lépten-nyomon hí- resztelték, hogy Vérhelyiék a nyúl- ketrec tetejét az intézet cserepével fedték be, az intézettől lopott lucer­nával étetik nyulaikat stb. A két család veszekedése a kiseb­bik baj. A nagyobbik az, hogy a sze­mélyes bosszú, az állandó veszekedés túlnőtt a szűk családi körön és mind­jobban hátráltatta a szanatóriumi munkát. Ugyanis a főorvosnő és Várhelyiék, a maguk igazát keresve, igyekeztek befolyásolni a dolgozókat. Ez nagymértékben sikerült is. Sokan még észre sem vették, fnáris vagy a főorvosnő, vagy Várhelyiék emberé­nek vallották magukat. A dolgozók egyrésze Telekieket, másik része Várhelyieket pártolta. Egyik ennek, a másik pedig annak adott igazat. így ment ez két éven keresztül, amíg a napokban a vizsgálat alkal­mával kipattant a hamu alatt lap­pangó szikra, felszínre került a Te­leki és a Várhelyi «ügy» úgy, amint az valójában van. Több dolgozót meghallgattunk, mit tudnak a két család viszályáról, a szanatórium életéről, s akkor került felszínre a dolog. Pajor Ibolya egy év óta dolgozik a szanatóriumban mint ápolónő. El­mondotta, hogy félévvel ezelőtt leve­lezője volt a «Szabad Nép—nek és a «Somogyi Néplapénak, de abbahagy­ta a levelezést, mert minden esetben behívták az irodába és felelősségre vonták: «hogy merte megírni a hiá­nyosságokat?» Ebben az időben több­ször pénzbüntetésben is részesítet­ték. Mióta nem levelez, többször megdicsérték, s még, ha hibákat kö­vetett is cl, hízelegtek neki. Arra a kérdésre, hogy miből ered a vesze­kedés, melyik a hibás a két család közül, így válaszolt: «Szerintem a főorvosnő, mert az piszkálja állan­dóan Várhelyieket». Tehát megtud­tuk, hogy Pajor Ibolya Várhelyiék­nek ad igazat.' Utána beszélgettünk Varga Irma főápolónővel, aki viszont így nyilat­kozott: «Szerintem Várhelyiék min­dennek az oka. Attól a perctől kezd­ve, hogy ide kerültek, ki nem állhat­ják a főorvosnőt, jobbra-balra. je- lentgetik őket, ami persze helytelen mert az ellenük felhozott vádak nem fedik a valóságot, önkényeskednek csak azt csodálom, hogy a főorvosnö eddig is bírta idegekkel». Tehát azt is megtudtuk, hogy Varga Irma a ■rfőorvosnőnek ad igazat, az ő pártján ' van. Hasonló volt a megnyilvánulás a többi dolgozónál is. De ez még hagy­jam Abban, van a dolog csattanója, hogy Várhelyiék Telekiék ellen, Te­lekiek pedig Várhelyiék ellen han­golják a dolgozókat. így a dolgozók j között is nézeteltérések, komoly vi­szályok vannak. Varga Irma Pajor Ibolyát, az pedig Varga Irmát áz­tatná el eev kanál vízben. De így van a többi dolgozóval is. Míg Telekiék és Várhelyiék veszekedtek, egymásra uszították a dolgozókat, addig a sza­natóriumban egyik hiba követte a másikat. A veszekedést a szanatóriu­mi személyzet és a betegek sínylet­ték meg. Látszólag késhegyig menő harcot folytatott egymás ellen a két család, ugyanakkor Várhelyiné Te­lekiné tűzhelyén, annak edényeiben főz; a dolgozók hátamögött megér­tik egymást, dicsérik egymás mun­káját. elhallgatják súlyos hibáikat. Azt, hogy még ma is dívik a szana­tóriumban a rendetlenség, a nép va­gyonának elherdálása, a betegek semmibevevése. A panaszkönyvbe bejegyzettek, a beteg gyermekek szü­leinek levelei tanúskodnak erről. Nem egy szülő fejezi ki felháboro­dását afelett, hogy a szanatórium ápolónői gorombán, durván bánnak a gyermekekkel. Előfordul, hogy nem adták meg nekik a gyógyszert, a diétás beteg pedig normál kosztol' kap, este fürdés nélkül fektetik le a gyermekeket, napközben piszkos pokrócon, huzatlan fejpárnán fek­szenek stb. Pál Mártonná cikóí lakos így ír- levelében a szanatóriumhoz: «Nem is gondoltam volna, hogy olyan go­rombán bánnak gyermekemmel, mint ahogy azt a szanatóriumban tet­ték. Ha én tudtam volna, hogy e2: így lesz, már előbb elhoztam volna, pedig azért vittem, hogy a szanató­riumban meggyógyuljon». A lekéi további részében személy szerint Veibl Mária ápolónőt bírálja, aki a lázas gyermeket, mert betegen a fek­vőhelyén végezte el dolgát, szidal­mazta, «baromnak» szólította, meg­feledkezve hivatásáról. S mikor a gyermek édesanyja tiszta ruhát ho­zott a szanatóriumba, az ápolónő ma­gából kikelve mondotta: «Ennek az állatnak hoz ruhát?» A lelkiismeretlen, felelőtlen mun­ka bizonyítéka az is, hogy az egy­emeletes szanatórium ablakain nincs vasrács, a gyermekek az egyik abla­kon kimásznak, majd a keskeny pár­kányon végigmenve, a másik abla­kon másznak be. Kit terhel a fele­lősség azért, ha valamelyik gyermek az els© emeletről leesik? A szanatóriumhoz közel, mintegy 30 méterre van az intézet gazdasága., hatalmas istálló, tele jószággal, előt­te a friss és a már megrothadt trá­gya. Innen könnyen eljuthat a bacil­lus a nyitott kúrázóhoz, ahol a. gyer­mekek nappal tartózkodnak. De » szanatórium közelében a park többi részében is szemét, megrothadt fa­lomb, kidobott ételmaradék s hasonló található. De menjünk tovább. A lé­len a legnagyobb hidegben a főor­vosnő önkényesen lebontatta az egyik betegszobában lévő cserépkályhát, s. azt felvitette lakásába, a kórterembe pedig egy rossz vaskályhát állítta­tott be. Ä nála lévő vaskályhát hasz­nálaton kívül helyezte, ugyanakkor az egyik ápolónő szobájában egész decemberig nem lehet. ? fűteni, mert rossz volt a kályha. A dolgozókkal való nemtörődömségre jellemző, hogy több esetben nem biztosítják a ren­des, elegendő étkezést. Csütörtökön este a szanatóriumi személyzet egy szelet barnakenyeret és két deka va­jat kapott vacsorára. Amikor a főorvosnőék és Várhe­lyiék látták, hogy a veszélyes játék nem vezet jóra, más taktikához nyúl­tak. A főorvosnő egyik este meghív­ta lakására az ápolószemélyzetet — azokat is, akik Várhelyiék emberei voltak. Annak, hogy hosszú időn keresztül, ilyen súlyos hibák fordulhattak el® megtorlatlanul az intézetben, nagy­mértékben az az oka, hogy nincsen pártszervezet, a kaposvári kórház­tól nem ellenőrzik rendszeresen és- alaposan a szanatóriumot, nem von­ják felelősségre azokat, akik ilyen- hibákat követtek el és ellenségeske­dést szítottak a dolgozók között. Tanuljanak az illetékesek a mos­dósi iskolaszanatórium példájából. Sürgősen tegyenek intézkedést an­nak érdekében, hogy a mosdósi sza­natórium ne a hibáiról, hanem jó­munkájáról legyen ismert. Kövesse­nek el mindent a jövő reménységei, a gyermekek gyógyulása érdekében. Helyes lenne, ha az intézetet önálló­sítanák. Megszüntetnék a «gazdálko­dást»,—.ami nem sok hasznot hoz — helyette minden időt a gyermekek gyógyítására fordítanának. Vonják felelősségre azokat, akik. megfeledkezve hivatásukról, vissza­éltek a párt, a dolgozó nép bizal­mával. Állítsanak olyan embert a szanatórium élére, aki a párt politi­káját szem előtt tartva a mosdós* szanatóriumban is érvényre juttatja azt a jelszót, hogy népi demokráci­ánkban legfőbb érték az ember, leg­drágább kincs a gyermek. Takarmányozzuk fel a szőlőléié jezésből származó zöldet E dús levélzetű zöldhajtás tápérté­ke megközelíti a lucernáét: etetése­kor a tehenek tejhozama és a tej zsírtartalma is növekszik De a ser­tések is szívesen fogyasztják ezt ' takarmányt • és etetésével még a hí­zóba állított sertéseknél is abrakta­karmány. megtakarítást érhetünk el. Ha nagyobb mennyiségben áll ren­delkezésre, készítsünk belőle silóta­karmányt. A szőlő tetejezéséből származó zöldhajtás egymagában is; silózható, de helyesebb csalamádé- val, vagy nem mérgező gyomnövé­nyekkel stb. keverten silózni, kevés hígított melasz hozzáadásával. S ez tápláló takarmány az állatoknak.

Next

/
Thumbnails
Contents