Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-26 / 174. szám

6

SOMOGYI NÉPLAP

Vasárnap, 1953 július 26,

Sérsekszöllős dolgozó parasztsága beváltotta adott szavát

Sérsekszöllős község dolgozó parasztsága vállalta, hogy a tabi járásban elsőként teljesíti állam iránti kötelezettségét kenyér- és takarmánygabonából. Ezt már július 24-én valóraváltotta a község dolgozó parasztsága, amelynek eredményeként Sérsekszöllős 100 százalékra teljesítette idei kenyér- és takarmánygabona begyűjtési tervét. Tegnap , pedig befejezést nyert a községben a tarlóhántás is.

Ezek az eredmények a községi tanács jó munkáját is dicsérik. Azt igazolják, hogy a tanács szoros kapcsolatot tart a dolgozó paraszti tömegekkel és jól mozgósította őket a feladatok megoldására, állam iránti kötelezettségük teljesítésére.

A tabi járás és megyénk dolgozó parasztsága kövesse a sérsekszöllő- siek példáját, a cséplőgéptől teljesítsék állam iránti kötelezettségüket.

Vas Imre békebegyüjtésí versenyre bívta községe dolgozó parasztjai!

Vas Imre nemesdédi dolgozó paraszt élenjár az állam iránti kötelezettség teljesítésében. A III. negyedévi beadási kötelezettségét tojásból 104, baromfiból 102 százalékra teljesítette. A július 30-ig esedékes tej beadását is már 106 százalékra teljestíette.

A cséplés előtt békebegyüjtésí versenyre hívta ki a község egész dolgozó parasztságát azzal a jelszóval, hogy „első gabonát a ha- zának‘‘. Felhívását örömmel fogadták a községben többek között Szűcs István, Szűcs Ferenc. Sóvár Ferenc, Pál János, Ember Sándor és még sok dolgozó paraszt. Ezek is vállalták, hogy a gabonabeadást az első mázsálá- sokból a cséplőgéptől teljesítik, valamint a III. negyedévi tojás- és baromfibeadásukat július 3Ó-ig teljesítik.

Vas Imre már valóra váltotta a jelszót és gabonabeadását a géptől teljesítette. Jó példáját követik a többi dolgozó parasztok is a köz ségben.

Nagyhajómban vasárnap is csépelnek

Nagybajom községben a cséplőgépek felelős vezetői, a cséplési ellenőrök, a munkacsapat összes tagjaival elhatározták, hogy vasárnap is csépelnek. Ezzel elősegítik, hogy a dús gabonatermés minél előbb zsákba kerüljön és a község dolgozó parasztjai gyorsan teljesítsék beadási kötelezettségüket.

Simon Mária felelős vezető eddig már 12 vagon gabonát csépelt el 930-as cséplőgépével. Nagybajom községben ő az első a cséplési versenyben. A cséplőcsoport tagjaival együtt megfogadta, hogy a versenyzászlót, melyet a nemes versenyben megszereztek, a vasárnapi békeműszakban még jobban „bebiztosítják‘‘. Ebben a munkacsapatban mindenki érzi, hogy jó munkájával nemcsak a község cséplési eredményét, hanem Somogy megyének Baranya megyével kötött párosversenyét is elősegítik.

A vasárnapi cséplési munkáért kormányzatunk a felelős vezetők részére biztosítja az 50 százalékos bérpótlékot is, ezáltal a cséplőgép felelős vezetői a vasárnapi műszak után másfélszerte magasabb bérezésben részesülnek, mint hétköznapokon. Gépállomásaink igazgatói tartsák szem előtt, hogy minden felelős vezetőnek a kormányzat által biztosított 50 százalékos bérpótlékot kifizessék.

Cséplőgép felelős vezetők és megyénk összes cséplő csoportjai, harcoljatok a vasárnapi békemű' szakkal, hogy Somogy megyében a cséplést augusztus 10-re minden községben és minden termelőszövetkezetben befejezzük.

A nagyatádi járás került az élre a gabonabegyüjtésben

Megyénkben a járások közötti begyűjtési verseny eredménye szinte naponta változik. A nagyatádi járásban a 24-i értékeléshez viszonyítva 25-ig a begyűjtési eredmény búzából 3.5 százalékkal

8.2 százalékról 11.7 százalékra, rozsból 3.3 százalékkal, 11.5 százalékról 14.8 százalékra, és az árpa begyűjtés 70 százalékra emelkedett. A fonyódi járásban búzából 2, rozsból 2 és árpából I százalék volt csak az emelkedés a begyűjtésben. így a kenyér- és takarmánygabona begyűjtés együttes értékelésének eredménye szerint a nagyatádi járás került az éire a járások közti versenyben.

A fonyódi járásban úgylátszik elbizakodtak a kezdeti sikerektől azért lassult a begyűjtés üteme az utóbbi nap, s így a második helyre került a járás a kenyér- és ta karmánygabona begyűjtési versenyben. Fokozni kell a begyűjtés lendületét a fonyódi járásban, hogy visszaszerezzék az elsőséget.

Igen vontatottan halad a begyűjtés a marcali és különösen a tabi járásban. A marcali járás búzából 10.7, rozsból 11.6, árpából pedig 46.8 százalékra teljesítette eddig begyűjtési előirányzatát.

A tabi járás még 10 százalékot sem ért el július 25-ig a búza begyűjtésében és rozsból is alig haladta meg a 10 százalékot. Árpából csak 48 százalékra teljesítette a begyűjtési tervet.

A lemaradt járások párt- és tanácsszervei javítsanak munkáinkon, gyorsítsák meg a cséplés és begyűjtés ütemét, hogy agusztus 10-ig megyénk teljesítse begyűjtési tervét.

A járások sorrendje a kenyér- és takarmánygabona begyűjtési versenyben: 1. nagyatádi, 2. fonyódi

3. siófoki, 4. barcsi, 5. csurgói, 6 kaposvári, 7. marcali, 8. tabi járás.

Végezzük el a gyomirtást a legelőkön

Igen lényeges, hogy a legelőkön tömegesen jelentkező gyomokat virágzásukkor, tehát magkötésük előtt kaszáljuk le, (nagyobb tes- tüeket kapával vágjuk ki úgy, hogy nagyobb sérülést ne okozzunk a gyepszőnyegen); az összegyűjtés és megszáradás után égessük el.

Teremtsenek rendet az illetékesek a mosdós! iskolaszanatóriumban

Magyar János,

az öreglaki tanács állandó-bizottságának elnöke

Ili agyar János gyorsan lendíti L fel az asztagm a dús Icalászú zab-kévéket. Izmos karjain vastagra dagadnak az epek, ahogy a villa nyelét szorongatja.

— No, csakhogy ez is megtörtént — mondja megelégedéssel, — az utolsó kéve is az osztagra került — s szokásos mozdulattal tarkójára tolja napszítta sapkáját — most már ide is jöhet a cséplőgép. — A kocsi deszkáit megigazítja, még a lovak elé ad egy öl szénád, aztán kévésünkre mdUnk ül az árnyékba.

— Hát most már befejeztük « behordást is a községben — mondja derűs mosollyal, miközben izzadságtól gyöngyöző honückg.t törölge- ti inge ujjúval. — A cséplőgépet is jól dolgoznak, ahogy látom, még

am gusztus 10 elöüt befejezzük a cséplést, a gabtteabe,gyűjtést a községben. k

A •néhány szóból kicséndiií, y hogy Magyar Jánost menynyire foglalkoztatja a község gondja. Most sem az egyéni gondjait hozza, elő, hanem a község dolgaival foglalkozik. Pedig a maga műnké;,járói is volna mit mondani. Hisz ő már elcsépelte Jáenyérgabonáját, a beadást is teljesítette. „4 tarló- hántást elvégezte és elvetett már s dán övén yJcént 1 hold tarlórépát, fél hold kölest. 500 öl hajdinát, 500 öl muhart, meg 500 öl bíbort. Tojás- és baromfibeadását is egész évre. teljesítette. A sertésbeadás teljesítését szeptemberre vállalta, s már hízik is az idei árpától a süldő.

Mindezt ő már olyan természetesnek tartja, hogy csali; ha kérdezik, beszél erről. Már megszokta azt.

hogy élenjárjon, különösein amióta' a községi begyűjtési állandóbizott- ság elnöke.. Pedig ezt a hivatást azóta gyakorolja■, amióta, a tanács létezik Öreglakon. Szeretik is a falu dolgozói. Még fiatal ember, álig 37 éves, de az idősebbek is bizalomma,i fordulnak hozzá tanácsért. Szívesem hallgatnak szavára az emberek. Ezt a község begyűjtési eredményei is igazolják. Magyar Jánosiak is nagy része von abban, hogy öreglak mindig élenjár a begyűjtésben. Jó munkája elismeréséül az idén, május elsején Munkaérdemérmet kapott. Erre nemcsak ő, de az egész község büszke.

A rra a kérdésünkre, hogy a ** begyűjtési áttamdóbizottság hogyapi segíti n tanácsot. Magyar János így válaszol:

— Az á'landóbizottság tagjai rendszerben részt vesznek a vb- üléseiken, amikor a begyűjtés kérdéséről van szó. Amikor közösem, megbeszéltük a feladatokat, akkor részletes midkaterve.t készítünk azok végrehajtáséira. A hét begyűjtési állandókizo ihsági tag között felosztjuk a községet, hogy melyik körzetért ki a felelős. A párt- és ko rmái n yha tá rozatolyj t tamécsiüéseken ismerteti a tanács, d/c minden két hétben tartunk kisgyűiésebít is, melyken a gazdákkal részletese? megvitatjuk a határozataié végrehajtásához. szükséges feladatokét. Én hetenként tartok megbeszélést ciz állandóbizotiság tagjaival és a- itt el,mondott tapasztalatok alapján fogunk újból munkához. Most is naponta meglátogatjuk a c&ép- lögépel’et és elbeszélgetünk a reérptítető gazdákkal. Persze, ha valami hibát észlelünk, azt a tanáccsal tudatjuk. Tegnapelőtt 'is figyelmeztetnem kellett a cséphjgépsUernőrt, mert nem küldte be a takácshoz a cscplééi er&kn&nw'ől a jelentést. Pedig ez igen fontos, -mert a járás felé is naponta kell jelentésit adni a- munkák eredményéről.

A mi üllandóbi:ottsági tagjaink 'nemcsak szavakkal, hanem teitek- kd. példamutatásaid ü igyekeznek meggyőzni a gazdákat az állami fegyelem betartásáról. Péntek estig S3 gazda csépeltbe el a gabeP^íjM es a géptől azonnal teljesítették ga- bonabeadósukat. így már több mint 55 százalékra teljesítette a község a gabonabegyüjtési tervét.

A gabonabe gyűjtés mellett nem feledkezünk meg a tej-, tojtís- és barmnfibeadá'Sró/ sem. Ahogy azt a tervben megszabtuk, begyűjtési napot tartottunk a myf-t vasárnap. E napon több mint 71 kiló tojóét gyűjtöttünk be.

Így már a község az egész

* évi begyűjtési tervét tojásból .65, baromfiból 173 százalékra teljesítette,. A tejbeadást is minden hónapban 100 százalékra teljesíti a, község. Most meg, amióta megtudták a gazdák, hogy az át. lám ■még nagyobb segítséget ad boldogulásukhoz, még nagyobb kedvvel dolgoznak. A mi községünk dolgozó parasztjai közül rém- is lesz olyast, aki adósa marad álkumunk- nak.

Magyar János boldogan beszél a község eredményeiről és az állandó- bizottság munkájáról, jogos büszkeséggel inseii a Murucaérdetnérmet ezután is. Szűcs Ferenc.

Úgy kezdődött a dolog, hogy Fü- löp J. Honát, a mosdósi iskolaszanatórium tanítónőjét 1951 őszén másik iskolába osztották be és helyébe dr. Várhelyi Gyulát, valamint feleségét nevezték ki. Voltak, akik örültek a cserének, de voltak olyanok is, akik bosszankodtak miatta. Az utóbbiak közé tartozott dr. Telekiné, az iskolaszanatórium főorvosa, akinek Fü- löp Hona áthelyezésekor a legjobb barátnőjétől kellett megválnia. A főorvosnő nem is nézett jószemmel Várhelyiékre, akik szerinte «kifúrták» barátnőjét az állásából, hogy ezzel komoly anyagi előnyökhöz jussanak. Igyekezett ártani, ahol erre alkalma nyílt. A négytagú Várhelyicsaládot egy egészen kicsi szobába költöztették, ugyanakkor fenntartották a már áthelyezett Fülöp Ilona részére a főorvosi lakás mellett lévő hatalmas szobát. Na, de Várhelyiék sem maradtak adósak, rövidesen visszavágtak a főorvosnö támadására, míg végül is parázs veszekedéssé fajult a dolog.

Fülöp J. Ilona végleges áthelyezésével megoldódott Várhelyiék lakás- problémája, de a két család zsörtö- lődése nem hagyott alább. Várhelyi Gyula még a télen feljelentette Telekinét, mert szerinte a szanatórium parkjában lévő fenyőfákat megcsonkították, s a kilenc fenyőtető egyikét a főorvosi padláson találták meg. A másik alkalommal azért tett feljelentést, mert szerinte a főorvosnő a látogatási időn túl csak azt a szülőt engedi be a gyermekéhez, aki csirkét, vagy más élelmet hoz cserébe a törvényesség megsértéséért. Telekiék viszont lépten-nyomon hí- resztelték, hogy Vérhelyiék a nyúl- ketrec tetejét az intézet cserepével fedték be, az intézettől lopott lucernával étetik nyulaikat stb.

A két család veszekedése a kisebbik baj. A nagyobbik az, hogy a személyes bosszú, az állandó veszekedés túlnőtt a szűk családi körön és mindjobban hátráltatta a szanatóriumi munkát. Ugyanis a főorvosnő és Várhelyiék, a maguk igazát keresve, igyekeztek befolyásolni a dolgozókat. Ez nagymértékben sikerült is. Sokan még észre sem vették, fnáris vagy a főorvosnő, vagy Várhelyiék emberének vallották magukat. A dolgozók egyrésze Telekieket, másik része Várhelyieket pártolta. Egyik ennek, a másik pedig annak adott igazat.

így ment ez két éven keresztül, amíg a napokban a vizsgálat alkalmával kipattant a hamu alatt lappangó szikra, felszínre került a Teleki és a Várhelyi «ügy» úgy, amint az valójában van.

Több dolgozót meghallgattunk, mit tudnak a két család viszályáról, a szanatórium életéről, s akkor került felszínre a dolog.

Pajor Ibolya egy év óta dolgozik a szanatóriumban mint ápolónő. Elmondotta, hogy félévvel ezelőtt levelezője volt a «Szabad Nép—nek és a «Somogyi Néplapénak, de abbahagyta a levelezést, mert minden esetben behívták az irodába és felelősségre vonták: «hogy merte megírni a hiányosságokat?» Ebben az időben többször pénzbüntetésben is részesítették. Mióta nem levelez, többször megdicsérték, s még, ha hibákat követett is cl, hízelegtek neki. Arra a kérdésre, hogy miből ered a veszekedés, melyik a hibás a két család közül, így válaszolt: «Szerintem a főorvosnő, mert az piszkálja állandóan Várhelyieket». Tehát megtudtuk, hogy Pajor Ibolya Várhelyiéknek ad igazat.'

Utána beszélgettünk Varga Irma főápolónővel, aki viszont így nyilatkozott: «Szerintem Várhelyiék mindennek az oka. Attól a perctől kezdve, hogy ide kerültek, ki nem állhatják a főorvosnőt, jobbra-balra. je- lentgetik őket, ami persze helytelen mert az ellenük felhozott vádak nem fedik a valóságot, önkényeskednek csak azt csodálom, hogy a főorvosnö eddig is bírta idegekkel». Tehát azt is megtudtuk, hogy Varga Irma a ■rfőorvosnőnek ad igazat, az ő pártján ' van.

Hasonló volt a megnyilvánulás a többi dolgozónál is. De ez még hagyjam Abban, van a dolog csattanója, hogy Várhelyiék Telekiék ellen, Telekiek pedig Várhelyiék ellen hangolják a dolgozókat. így a dolgozók j között is nézeteltérések, komoly viszályok vannak. Varga Irma Pajor Ibolyát, az pedig Varga Irmát áztatná el eev kanál vízben. De így van a többi dolgozóval is. Míg Telekiék és Várhelyiék veszekedtek, egymásra uszították a dolgozókat, addig a szanatóriumban egyik hiba követte a másikat. A veszekedést a szanatóriumi személyzet és a betegek sínylették meg. Látszólag késhegyig menő harcot folytatott egymás ellen a két család, ugyanakkor Várhelyiné Telekiné tűzhelyén, annak edényeiben főz; a dolgozók hátamögött megértik egymást, dicsérik egymás munkáját. elhallgatják súlyos hibáikat. Azt, hogy még ma is dívik a szanatóriumban a rendetlenség, a nép vagyonának elherdálása, a betegek

semmibevevése. A panaszkönyvbe bejegyzettek, a beteg gyermekek szüleinek levelei tanúskodnak erről. Nem egy szülő fejezi ki felháborodását afelett, hogy a szanatórium ápolónői gorombán, durván bánnak a gyermekekkel. Előfordul, hogy nem adták meg nekik a gyógyszert, a diétás beteg pedig normál kosztol' kap, este fürdés nélkül fektetik le a gyermekeket, napközben piszkos pokrócon, huzatlan fejpárnán fekszenek stb.

Pál Mártonná cikóí lakos így ír- levelében a szanatóriumhoz: «Nem is gondoltam volna, hogy olyan gorombán bánnak gyermekemmel, mint ahogy azt a szanatóriumban tették. Ha én tudtam volna, hogy e2: így lesz, már előbb elhoztam volna, pedig azért vittem, hogy a szanatóriumban meggyógyuljon». A lekéi további részében személy szerint Veibl Mária ápolónőt bírálja, aki a lázas gyermeket, mert betegen a fekvőhelyén végezte el dolgát, szidalmazta, «baromnak» szólította, megfeledkezve hivatásáról. S mikor a gyermek édesanyja tiszta ruhát hozott a szanatóriumba, az ápolónő magából kikelve mondotta: «Ennek az állatnak hoz ruhát?»

A lelkiismeretlen, felelőtlen munka bizonyítéka az is, hogy az egyemeletes szanatórium ablakain nincs vasrács, a gyermekek az egyik ablakon kimásznak, majd a keskeny párkányon végigmenve, a másik ablakon másznak be. Kit terhel a felelősség azért, ha valamelyik gyermek az els© emeletről leesik?

A szanatóriumhoz közel, mintegy 30 méterre van az intézet gazdasága., hatalmas istálló, tele jószággal, előtte a friss és a már megrothadt trágya. Innen könnyen eljuthat a bacillus a nyitott kúrázóhoz, ahol a. gyermekek nappal tartózkodnak. De » szanatórium közelében a park többi részében is szemét, megrothadt falomb, kidobott ételmaradék s hasonló található. De menjünk tovább. A lélen a legnagyobb hidegben a főorvosnő önkényesen lebontatta az egyik betegszobában lévő cserépkályhát, s. azt felvitette lakásába, a kórterembe pedig egy rossz vaskályhát állíttatott be. Ä nála lévő vaskályhát használaton kívül helyezte, ugyanakkor az egyik ápolónő szobájában egész decemberig nem lehet. ? fűteni, mert rossz volt a kályha. A dolgozókkal való nemtörődömségre jellemző, hogy több esetben nem biztosítják a rendes, elegendő étkezést. Csütörtökön este a szanatóriumi személyzet egy szelet barnakenyeret és két deka vajat kapott vacsorára.

Amikor a főorvosnőék és Várhelyiék látták, hogy a veszélyes játék nem vezet jóra, más taktikához nyúltak. A főorvosnő egyik este meghívta lakására az ápolószemélyzetet — azokat is, akik Várhelyiék emberei voltak.

Annak, hogy hosszú időn keresztül, ilyen súlyos hibák fordulhattak el® megtorlatlanul az intézetben, nagymértékben az az oka, hogy nincsen pártszervezet, a kaposvári kórháztól nem ellenőrzik rendszeresen és- alaposan a szanatóriumot, nem vonják felelősségre azokat, akik ilyen- hibákat követtek el és ellenségeskedést szítottak a dolgozók között.

Tanuljanak az illetékesek a mosdósi iskolaszanatórium példájából. Sürgősen tegyenek intézkedést annak érdekében, hogy a mosdósi szanatórium ne a hibáiról, hanem jómunkájáról legyen ismert. Kövessenek el mindent a jövő reménységei, a gyermekek gyógyulása érdekében. Helyes lenne, ha az intézetet önállósítanák. Megszüntetnék a «gazdálkodást»,—.ami nem sok hasznot hoz — helyette minden időt a gyermekek gyógyítására fordítanának.

Vonják felelősségre azokat, akik. megfeledkezve hivatásukról, visszaéltek a párt, a dolgozó nép bizalmával. Állítsanak olyan embert a szanatórium élére, aki a párt politikáját szem előtt tartva a mosdós* szanatóriumban is érvényre juttatja azt a jelszót, hogy népi demokráciánkban legfőbb érték az ember, legdrágább kincs a gyermek.

Takarmányozzuk fel a szőlőléié jezésből származó zöldet

E dús levélzetű zöldhajtás tápértéke megközelíti a lucernáét: etetésekor a tehenek tejhozama és a tej zsírtartalma is növekszik De a sertések is szívesen fogyasztják ezt ' takarmányt • és etetésével még a hízóba állított sertéseknél is abraktakarmány. megtakarítást érhetünk el.

Ha nagyobb mennyiségben áll rendelkezésre, készítsünk belőle silótakarmányt. A szőlő tetejezéséből származó zöldhajtás egymagában is; silózható, de helyesebb csalamádé- val, vagy nem mérgező gyomnövényekkel stb. keverten silózni, kevés hígított melasz hozzáadásával. S ez tápláló takarmány az állatoknak.