Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-26 / 174. szám
Vasárnap, 1953 július 26, iOMOGYI NÉPLAP 3 A Szakszervezetek Országos Tanácsának A Szakszervezetek Országos Tanácsa szombaton tartotta 88. teljes ülését, amelyen megtárgyalták a szakszervezeteknek a XVIII. kongresszus óta végzett munkáját és Kristóf Istvái A Magyar Szakszervezetek XVIII. kongresszusa óta öt hónap telt el — kezdte beszédét. A kon- resszuson elfogadott ezervezeti szabályzat értelmében összehívtuk a SZOT teljes ülését, hogy megvitassuk eddigi munkánkat és meghatározzuk a szakszervezetek előtt álló további feladatokat. Az elmúlt öt hónapiban a munkásosztály pártunk vezetésével hősiesen harcolt a szocializmus építéséért, a tervek teljesítéséért. Kristóf István! rámutatott arra, hogy a szocialista munkaversenymozga- iom fellendülése jelentős mértékben hozzájárult féléves népgazdasági tervünk teljesítéséhez. A magyar munkásosztály, a magyar dolgozók tudják és látják, hogy felszabadulásunk óta elért minden eredményünk és sorozatos győzelmeink, hazánk szocialista építésének szervező és lelkesítő ereje a Magyar Dolgozók Pártja. A Szovjetuniótól kapott drága kincsünk; szabadságunk birtokában, a Szovjetunió állandó és. önzetlen segítségével pártunk a marx- :zmus-leninizmus tanításainak birtokában vezette és vezeti a munkásosztályt. dolgozó népünket a fel- emelkedés győzelmes útján. Ezután arról beszélt Kristóf István, hogy a kongresszus óta eltelt idő legfontosabb belpolitikai eseménye pártunk.1 Központi Vezetősége június 27—2'8-i ülésének határozata és ennek alapján az, országgyűlésen elfogadott kormány Programm. Pártunk Központi Vezetősége határozatát. a kormány által azóta megtett intézkedéseket a munkásosztály, egész dolgozó népünk megnyugvással és bizalommal fogadta, azért, mert ezek a rendszabályok a munkásosztály és a dolgozó tömegek érzéseit, vágyait, igényeit fejezik ki. A párt Központi Vezetőségének határozatai alapján a kor- .mányprogrammban ismertetett intézkedések egybeesnek a munkás- osztály, hazánk dolgozóinak érdekeivel. Ezért a SZOT teljes ülése, a szervezett dolgozók nevében szükségesnek tartja leszögezni, hogy' a Magyar Szakszervezetek egyetértenek, helyeslik és a legrnesezeb'bfme- nőkig támogatják a párt Központi Vezetőségének határozatát és ennek alapján az országgyűlésen ismertetett. kormányprogrammot. Mindent el fogunk követni, hogy a célkitűzéseket megval0isits.uk. mert tudjuk és meg vagyunk győződve arról, hogy a gazdasági politikánkban történt változás a dolgozó nép, elsősorban a munkásosztály életszínvonalának, valamint a szociális és kulturális szükséglete fokozottabb kielégítését, szakadatlan emelkedését szolgálja. A Magyar Szakszervezetek a szocializmus építéséhez szükséges segítői,. támaszai voltak és maradnak pártunknak. A szakszervezetekre, mint a munkásosztály szervezeteire az a kötelezettség hárul, hogy mozgósítsák tagjaikat az állami tervek maradéktalan teljesítésére, másfelől védjék a. dolgozók közvetlen érdekeit. A Magyar Szakszervezetek ma fő feladatuknak tekintik a dolgozók mozgósítását a párt Központi Vezetőségének határozata ée a kormányprogramul maradéktalan végrehajtására. Pártunk Központi Vezetőségének határozatát azonban csak úgy tudjuk a magunk területén végrehajtani. ha megerősítjük és megszilárdítjuk a szakszervezetek kapcsolatát a munkások, alkalmazottak ée értelmiségi dolgozók széles tömegeivel. Á szakszervezetek XVIII. kongresszusa óta eltelt időiben a ezak- sz. rvezetek kapcsolata a dolgozókkal ’ alig javult, lényegében azok a hibák, melyeket a szakszervezeti munkával kapcsolatban' felvetettünk. ma ig fennállnak, és akadályozzák az e.őttün. ' álló feladatok eredményes megoldását, A szervezettség és a tagdíjfizetés terén meglévő hiányosságok azt teljes illése soronkövetkező feladatait. Cseterki Lajos, a SZOT titkárának megnyitó szavai után Kristóf István, a SZOT elnöke tartott beszámolót. i beszámolója mutatják, hogy szakszervezeteink munkája a politikai meggyőzés és felvilágosítás terén gyenge; hogy nem folyik állandó, következetes harc a szakszervezetek tömegbefolyásának kiszélesítésére; hogy a dolgozók egy részénél nem alakult ki a ragaszkodás és ezeretet a saját szakszervezetük iránt; hogy nem érzik még eléggé magukénak a szakszervezeteket. Kristóf István ezután több jelenségre mutatott rá, amelyek a dolgozókkal való kapcsolat gyengeségét tükrözik, majd igy folytatta; A SZOT vezető szerveinek és vezetőinek a jövőben sokkal nagyobb és gyakorlatibb segítséget kell act- niok az egyes szakszervezetek területén jelentkező sajátos problémák megoldáséhoz. A SZOT-nál lévő hibák fokozottabban megtalálhatók egyes szakszervezeteknél, a . szakszervezetek megyei tanácsainál és az üzemi szakszervezeteknél is. Ezzel kapcsolatban szóvá kell tenni a Központi Vezetőségnek és a szakszervezetek megyei központjainak! és a szakszervezetek megyei tanácsainak gyakran formális működését. A szakszervezetek többségénél az elmúlt években általában csak két ízben tartottak központi vezetőségi üléseket. A baranyame- gyeí SZOT pedig egy éven át nem hívta össze a tanácsülést. Ez a választott felsőbb szervek mélységes lebecsülését jelenti. Ideje, hogy végre helyreállítsuk a központi vezetőségek megcsor- bult tekintélyét és az egyes szak- szervezetek valóságos irányító szerveivé tegyük őket. A kollektiv vezetés teszi lehetővé a megfelelő elvi színvonalon álló gyakorlati határozatok kialakítását, az alsó szervek eleven vezetését. a határozatok végrehajtásának kollektiv, rendszeres, operativ ellenőrzését. Rátérek a szakszervezetek előtt álló feladatokra, amelyeknek elvégzése szükséges ahhoz, hogy a Központi Vezetőség határozatát sikeresen végrehajtsuk!. A magyar szakszervezeteknek az adott helyzetből kiindulva, sokoldalú politikai felvilágosító munkát kell végezniük a dolgozó tömegek között; Megmagyarázni a párt politikájában 'bekövetkezett változás lényegét és mozgósítani a dolgozókat a Központi Vezetőség határozatában és a kormány programing ában kitűzött célok maradéktalan megvalósítására. A Programm megvalósításának elsődleges feltétele, hogy az iparban és mezőgazdaságban szélesen bontakozzék ki a szocialista verseny, hogy gyorsan és eredményesen végezzék el az aratás és cséplés munkáját, hogy dolgozó népühü' élelemmel való ellátásának biztosító a érdekében parasztságunk öntudatosan teljesítse beadási kötelezettségét. Egy pillanatra sem szabad megtorpanni, hanem még jobban mint eddig, harcolni kell azért, hogy bányáink elegendő i$zeraet, kohóink, jóminőségű vasat adjanak az országnak, hogy üzemeink nap mint ngp új munkasi .erekről számolhassanak be.. A politikai ne velőin unka eszközével kell harcolni minden olyan kísérlet ellen', amely akár túlzott igények támasztásával, vagy a munkafegyelem meglazítáöával igyekszik meggátolni, vagy akadályozni gazdasági intézkedéseink sikeres végrehajtását. Egész munkásosztályunk szeme ezekben a napokban a falu felé fordul és goha nem látott érdeklődéssel figyeli azt a nagyszerű helytállást, amelyet kenyerünk biztosításáért az aratás, a belhordás és cséplés nagy munkájában tanúsítanak a falvak dolgozói. Köszönet és hála szól a munkás- osztály részéről az olyan munkakő- jök felé, mirtt Háy József, a mohács-szigeti állami gazdaság traktorosa, a.vi már 200 százalék felett áll, vagy Horváth Ferenc, a kling« si állami gazdaság traktorosa, aki ugyancsak 200 százalékos teljesítménnyel jár az élen. Külön meg kell dicsérni a vértesaljai állami gazdaság cséplő-csapatát, amely 350 százalékos teljesítményével eddig még nem látott országos rekordot ért el. Kristóf elvtárs. ezután arról beszélt, hogy a bizalmiak, mű- helybizottsági elnökök — az öntudatos munkásokra támaszkodva — azonnal lépjenek fel a fegyelmezetlenekkel, a lógó- sokkal szemben. Hassanak oda a szákszervezeti vezetők, hogy maguk a becsületesen dolgozók ítéljék el azokat, akik akarva, vagy akaratlanul, de magatartásukkal, fegyelmezetlenségükkel akadályozzák vagy megnehezítik! azoknak az intézkedéseknek a végrehajtását, amelyek az egész dolgozó nép életkörülményeinek megjavítását szolgálják. A mu nkaf egyelem megiszilárdí tása most a legfontosabb feltétele annak, hogy a párt határozata, és a kormány programmja sikeresen! megvalósuljon. A szakszervezetek feladata, a vállalatok közötti és üzemen belüli, a műhelyek, munkahelyek, műszakok és brigádok közötti szocialista verseny mindennapi, gyakorlati szervezése és vezetése azon túlmenően, hogy szervezik az egyéni versenyt. Mind a negyedéves üzemi és vállalati célkitűzések meghatározásánál, mind pedig a dolgozók havi felajánlásának megtételénél az eddiginél lényegesen nagyobb gondot feli' fordítani a termelékenység emelésére, a selejt, az önköltség csökkentésére, a minőség megjavítására. a bányákban pedig a fejtelj esítmények növel és-ére. A kollektiv szerződésekről szólva hangsúlyozta; A párt és a kormány programmja különös súllyal húzza alá a kollektiv szerződések betartásának és betartatásának kérdését. A kollektiv szerződések nem váltak az üzem, illetőleg a szakszervezeti munka alapjává, úgy mint ahogy ezt a párt határozata megjelölte. A SZOT teljes ülése javasolja a szakszervezetednek, hogy a maguk területén vizsgálják felül az érvényben lévő kollektiv szerződéseket, ahol annak szüksége mutatkozik, egészítsék ki azokat és törődjenek azzal, hogy a kollektiv szerződések minden egyes pontját a szerződések lejártáig pontosan végrehajtsák. Minden egyes szak- szervezeti vezető érezze felelősségét a kollektiv szerződéssel szemben. A magyar szakszervezeteknek megtisztelő kötelessége a dolgozók anyagi jólétével való mindennapos foglalkozás Kormányunk évről-évre hatalmas Összegeket fordít munkavédelmi beruházásokra. Ebben az éviben több mint 250 millió forintot irányzott elő erre a célra. S most még többet. A , beruházások teljesítésénél azonban súlyos elmaradások vannak. A szakszervezetek feladata, hogy harcoljanak a munkavédelmi beruházások maradéktalan teljesítéséért. A SZOT teljes ülése felhívja az összes üzemi bizottságok figyelmét arra, hogy az üzem vezetőivel együtt azonnal vizsgálják felül a baleseti forrásokat és azok megszüntetésére tegyenek azonnali hathatós intézkedéseket. •A Központi Vezetőség határozata, a kormány programmjában a munkások és alkalmazottak jobb anyagi ellátására megjelölt feladatok végrehajtásában hatalmas jelentősége van a kereskedelmi vállalatok és üzemi étkeztetések munkájának. Ezen a téren a szak- szervezetek munkásellátási tevékenysége fontos helyet foglal el. A szakszervezetek munkásellátási tevékenysége Jki kell hogy. terjedjen olyan fontos területre is, mint a dolgozók mindennapi szükségleteinek kielégítése, például a tüzelő-probléma. A szakszervezetek üzemi munkásellátási szerveinek ismerniük kell azt, hogy az üzem dolgozói lakóterületükön a közszükségleti élelmiszerellátásnak milyen lehetőségeivel rendelkeznek. Kormányunk igen* <ő ' *> </. T»' A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete közkegyelem gyakorlásáról Népköztársaságunk állami és társadalmi rendjének szilárdsága, eddig elért sikereink, népünknek az 1953. évi május hó 17. napján megtartott országgyűlési választásokon kifejezésre jutott egységes állásfoglalása népi demokratikus államrendünk mellett, továbbá a törvényesség és a fegyelem fokozódó megszilárdulása lehetővé teszi, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa közkegyelmet gyakoroljon. Népköztársaságunk ezzel az elítélteknek lehetőséget ad arra, hogy az alkotmányban biztosított állampolgári jogaikkal teljes mértékben éljenek, s munkájukkal részt vegyenek hazánk építésében és erősítésében. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ezért törvényerejű rendeletet adott ki a közkegyelem gyakorlásáról. A rendelet értelmében kegyelemben részesülnek azok, akiket a bíróság jogerősen két évet me| nem haladó tartamú szabadságvesztésre ítélt. Kegyelemben részesülnek azok, akiket a bíróság jogerősen bármilyen tartamú javító-nevelőmunkára ítélt. Szabadságvesztés-büntetésük tartamára tekintet nélkül kegyelemben részesülnek a fiatalkorúak, a teherben lévő nők, azok az anyák, akiknek 10 évnél fiatalabb gyermekük van, az 50. évüket betöltött nők és a 60. évüket betöltött férfiak. A kegyelem kiterjed az előző rendelkezések alá nem eső meghatározott tartamú szabadságvesztés büntetésre ítéltekre is, a velük szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést egy- harmadával kell csökkenteni. Kegyelemben részesülnek a még be nem fizetett, összeg erejéig azok, akiket a bíróság főbüntetésként pénzbüntetésre ítélt. Ha a főbüntetés a jelen törvényerejű rendelet értelmében kegyelem alá esik, a kegyelem kiterjed a kiszabott, de végre nem hajtott mellékbüntetésekre — ide értve a mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetés még be nem hajtott részét — is. Ez a kegyelem az ötezer forintot meg nem haladó pénz- büntetés teljes összegére, az ezt meghaladó pénzbüntetésnél pedig ötezer forint elengedésére terjed ki. Kegyelemben részesülnek a mellékbüntetésként közügyektől eltiltásra ítéltek közül azok, akik szabadság- vesztés büntetésüket már kitöltötték, vagy a jelen törvényerejű rendelet alapján mentesülnek a büntetés alól, feltéve, hogy a közügyektől eltiltás tartama az öt évet nem haladta meg. A kegyelem kiterjed azokra is, akikkel szemben a bíróság a kiszabott szabadságvesztés büntetés, illetőleg a fő- vagy mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetés végrehajtását feltételesen felfüggesztette. A kegyelem kiterjed a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépéséig elkövetett és jogerős ítélettel el nem bírált azokra a bűncselekményekre is, amelyek a jelen törvényerejű rendelet értelmében közkegyelem alá esnek. A rendőrségen, az ügyészségen és a bíróságon folyamatban lévő ügyekben az eljárást meg kell szüntetni, ha a bűncselekményre a törvény két évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztés büntetést (javító-nevelőmunkát) vagy pénzbüntetést állapít meg, továbbá ha a terhelt, amennyiben ha nő, az, 50. életévét, ha férfi, a 60. életévét betöltötte, valamint ha a terhelt fiatalkorú, vagy teherben lévő nő, vagy olyan anya, akinek tíz éviiéi"fiatalabb gyermeke van. Egyéb folyamatban lévő ügyekben a bíróság á jelen törvényerejű rendelet rendelkezéseit a tárgyalás során a következő módon köteles alkalmazni: ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a vádlottal szemben két évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztés büntetést, javító-nevelőmunkát, vagy főbüntetésként pénz- büntetést kell kiszabni, a büntetést kiszabja, egyben pedig megállapítja, hogy az elítélt a jelen törvényerejű rendelet alapján kegyelem alá esik és mentesül a büntetés alól, egyébként a bíróság a büntetést kiszabja és egyidejűleg megállapítja, hogy a kiszabott büntetés a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényerejű rendelet értelmében egyharmadával csökken. A rendelet értelmében mentesülnek a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól és büntetlen előéletűnek kell tekinteni azokat, akik büntetésre a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépéséig ítéltettek, vagy e törvényerejű rendelettel közkegyelemben részesülnek, feltéve, hogy a kiszabott szabadságvesztés büntetés az öt évet nem haladta meg. A jelen törvényerejű rendeletet a katonai büntető eljárás alá vont személyeknél is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a katonai személyek szabadságvesztésük felére részesülnek kegyelemben. A közkegyelem nem teljed ki azokrá, akiket a bírtóság háborús vagy népellenes bűntett," a népi demokratikus államrend, a népköztársaság megdöntésére irányuló bűntett, továbbá hűtlenség, vagy tiltott határátlépés bűntette, valamint gyilkosság, szándékos emberölés, rablás, vagy erőszakos nemi közösülés bűntette miatt ítélt el, továbbá azokra, akiket a bíróság társadalmi tulajdon elleni bűncselekmény miatt öt évet meghaladó szabadságvesztés büntetésre, vagy öt éven belül Társadalmi, vagy az állampolgárok tulajdona ellen elkövetett bűncselekményért többízben elítélt. Ha ilyen törvényerejű rendelet rendeltetése alapján közkegyelemben részesülő személy a rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül újabb bűncselekményt követ el. az hatályát veszti és az ilyen személlyel Szemben a kegyelem után elengedett büntetést végre kell hajtani. Á kegyelem kiterjed a ki- hágási eljárás alá vont, illetőleg _ a kihágás! bíróság (pénzügyi hatóság, vámhatóság) által elítélt személyekre is, a folyamatban lévő kihágási ügyekben az eljárást meg kell szüntetni, a kihágási bíróságok által elítélt személyek pedig mentesülnek a végre nem hajtott büntetés alól. A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a pénzügyminiszter, az igazságügyminiszter, a bel- és külkereskedelmi miniszter és a Magyar Nénköztársaság legfőbb ügyésze gondoskodik. nagy figyelmet fordít az új lakások építésére, miután az eredeti programmot több mint kétszeresére emelte. A dolgozók lakásviszonyainak megjavítása terén a kormány programmja nagy súlyt helyez a régi lakások tatarozására is. A szakszervezeteknek az a fel-' adatuk, hogy elősegítsék a lakáskérdések megoldását azzal, hogy vigyék az illetékesek — tanácsok, igazgatók — elé a dolgozók igényeit, elgondolásait a lakásviszonyok megjavítására és a lakások helyes elosztására. A Központi Vezetőség határozata és a kormány programmjá- nak megvalósítása megköveteli, hogy a szakszervezetek rendszeresen gondoskodjanak a munkások és a dolgozók kulturális igényeinek fokozottabb kielégítéséről. Jelentősek azok az eredmények, amelyeket a szakszervezetek ezen a téren elértek. Kristóf István rámutatott a hiányosságokra is, majd hangsúlyozta: — A szakszervezeteknek szervezniük és irányitaniok kell az üzemekben, intézményekben a dolgozók sokoldalú magasabb színvonalú kulturális nevelését, szórakozását, a dolgozók általános műveltsége emelésének érdekében. A SZOT főtitkára ezután a külpolitikai helyzettel foglalkozott, majd így fejezte be beszámolóját: Megállapíthatjuk, hogy szakszervezeteink a XVIII. kongresz- szus óta fejlődtek, azonban munkájukat még igen sok hiba jellemzi. Pártunk politikája, a népi demokráciánk előtt álló feladatok sokkal nagyobb követelményeket támasztanak a szakszervezetekkel szemben is. Ezért a szakszervezeteknek minden erejüket összpontosítva, harcolniok kell, hogy minél többel tudjanak hozzájárulni a Magyar Dolgozók Pártja politikájának megvalósításához. Nagyszerű munkásosztályunknak, dolgozó népünknek a szocializmus építéséért folytatott hősies harcában mint a Szovjetunió vezetfy? világot átfogó hatalmas béketábor hűséges katonái, teljesítsük kötelességünket a békefront ránk-1 eső szakaszán. A teljes ülésen megjelent és felszólalt Rákosi elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára. Kristóf István beszámolójához a többi között hozzászóltak: Veres József, a barányamegyei szénbányászati tröszt szakszervezeti bizottságának elnöke, Gögitz Antal, a győri Wilhelm Pieck vagon- és gépgyár szakszervezeti bizottságának elnöke, Válóczi Elek, az ózdi kohászati üzemek szakszervezeti bizottságának elnöke, Gyöngyösi István, az -építőipari szakszervezet borsodmegyei területi bizottságának elnöke, Bogár József, a szol- nokmegyei SZOT elnöke.
