Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-28 / 150. szám

Épülő kommunizmus — épülő szacietilzmus Tartalékok, amelyek felhasználásával emelni ^ehef a betakarító gépcsoportok teljesítményét A betakarító gépcsoport teljesít­ménye nagymértékben a cséplőbe­rendezés áteresztőképességétől függ. Ezért úgy kell szabályozni a gabona adagolását, hogy a cséplőberendezés áteresztőképessége maximálisan ki­használódjék. Az ilyen szabályozás legjobban sebességváltoztatással old­ható meg. Az élenjáró kombájnv&- zetők a várható terméseredmény;- a domborzat, a szalmamennyiség és a nedvességtartalom figyelembevéte­lével széleskörűen alkalmazzák ezt a módszert, s magas teljesítményeket érnek el. Ha a gabona magas termésered­ményt és sok szalmát ígér, a cséplő­berendezés túlterhelésének elkerülé­se végett gyakran jobb nem teljes vágásszélességgel dolgozni. Ebben az esetben azonban növekszik a szem­veszteség. a gabona nem érkezik egyenletesen a cséplőberendezésbe, s akadozik a géprészek ritmikus mun­kája. A Szovjetunió Mezőgazdasági Gép­kísérleti Tudományos Kutató Inté­zetének adatai szerint olyan gabona aratásánál, amelynél másfélszerte több szalma érkezik a cséplőberen­dezésbe, mint szem, a «Sztálinyec 6»-os és az «Sz—4»-es kombájnok cséplőgépeinek áteresztőképessége óránként 90 mázsa szem, pelyva és szalma, a «Kommunar» kombájné pedig 70 mázsa learatott gabonatö­meg. Olyan gabona aratásánál, mely­nek kevesebb a szalmája, a «Sztáli- nvec 6»-os és -«Sz—4»-es kombájnok cséplőgépeinek teljesítménye órán­ként 110 mázsa, a «Kommunar» kombájné pedig óránként 85 mázsa. Ha a gabona szalmájának súlya két­szerese a szem súlyának, a «Sztáli- nyec 6»-os és «Sz—4—es kombájnok cséplőgépeinek átengedőképessége óránként 80 mázsára, a «Kommunar» kombájnoké pedig óránként 65 má­zsára csökken. Olyan parcellákon tehát, ahol a gabona hektáronkénti termésátlaga 20 mázsa, szalmája és pelyvája pe­dig nem haladja meg a hektáron­kénti 30 mázsát, a «Sztálinyec 6»-os kombájn órateljesítménye 1.8 hek­tár, teljes vágásszélesség s óránkénti 4 kilométer sebesség esetén. Ha a hektáronkénti szalma- és pelyvamennyiség a fenti eseteben csak 20 mázsa (azaz a learatott ga­bonatömeg hektáronként összesen 40 mázsa), a «Sztálinyec 6»-os kombájn óránként 2.7 hektárt is arathat és csépelhet, teljes vágásszélesség, s óránkénti 5.5 kilométeres sebesség mellett. A gépcsoport ennél is gyor­sabban haladhat, ha még kevesebb a szalma. Ezek . a számítások megmutatják, hogy a kombájn teljesítményének szempontjából nagy jelentősége van az észszerű sebesség változtatásnak. A betakarítás mestereinek tapasz­talataiból kitűnik, hogy 6—6.5 kilo­méteres óránkénti sebesség esetén is biztosítani lehet a munka jó minő­ségét, ha megfelelően növelik a vá­gókészülék késének sebességét és a motolla fordulatszámát. A cséplőberendezés átengedőké­pességét nemcsak a szalma mennyi­sége, hanem a gabona nedvességtar­talma is nagymértékben befolyásol­ja. Az élenjáró kombájn vezetők ezért még ugyanazon a parcellán is a napszaktól függően állandóan ma­nővereznek a sebességgel. D. Gontar, a Szocialista Munka ; Hőse, a Vosztocsnaja gépállomás ; kombájnvezetője 1951-ben a követ- j kezőképpen szervezte meg gépcso- ’ portja munkáját: reggel 6—9 között, 1 amikor a gabona még nedves, első sebesség, 9—12 között második se­besség. Félórás műszaki karbantar­tás után este hét óráig harmadik se­besség. Később ismét második se­besség. Éjjel első sebesség. Ha reggel I már 9 óra előtt felszárad a harmat, a kombájn mindjárt második sebesség­gel kezdi a munkát. f. Gorovoj, a Szocialista Munka Hőse a Krasznodar-határterületi la- binszki gépállomáson «SZTZ-NÄTI» traktorvontatta «Sztálinyec 6»-os kombájnján úgy manőverezett a se­bességgel, hogy a munkaidő 61 szá­zalékát első sebességgel, 22 százalé­kát második sebességgel és 17 szá­zalékát harmadik sebességgel dolgoz­ta végig. J. Rjazancev, a Szocialista Munka Hőse, a Krasznodár-határterületi Szovjetszkája gépállomás kombájn­vezetője «SZTZ-NATI» traktorvon­tatta «Sztálinyec 6»-os kombájnján olyan parcellán dolgozott, amelynek hektáronkénti termésátlaga 24 má­zsa volt. A munkaidő alatt 63 száza­lékban első sebességgel, 37 százalék­ban pedig második sebességgel ara­tott. Ha a kombájnt Diesel-traktor von­tatja, univerzális fordulatszabályozó alkalmazása esetén rugalmasan le­het manőverezni a sebességgel. A «DT—54»-es és «KD—35»-ös trak­toroknál még első sebesség esetén is óránkénti 2.5—2.6 kilométerre le­het csökkenteni a gépcsoport sebes­ségét a motor fordulatszámának csökkentése révén. Erre akkor van szükség, ha a várható termésered­mény igen nagy. Az «Sz-—4»-es ma­gájára kombájn legkisebb haladási sebessége első sebesség esetén órán­ként 1.7 kilométer. A kombájnok munkasebessége tehát a körülmé­nyektől függően az óránkénti 1.7- 6.5 kilométer között mozog. Ha helyesen manővereznek a kom­bájn munkasebességével, biztosítani lehet a legmagasabb* teljesítményt, s rövid idő alatt be lehet fejezni a betakarítást. A tartályba kerülő gabona tiszta­sága mutatja meg többek között a betakarító gépcsoport munkájának minőségét. • Ha a kombájnból kike­rült gabona kielégíti a tisztasági elő­írásokat, jelentékenyen kevesebb munkaráfordítás szükséges az utó­lagos tisztításnál és enyhül a mun­katorlódás Gyakorlatilag -két módon lehet fo­kozni a kombájnból kikerülő gabona tisztaságát: a kombájn meglévő tisz­títóműveinek tökéletesítésével és újabb tisztítóberendezések alkalma­zásával. A Krasznodár-határterületi bessz- korbnyenszki gépállomáson A. Lev- kinnek, a Szovjetunió Mezőgazdasági Gépkísérleti Tudományos Kutató Intézet tudományos munkatársának javaslatára tö'íélstesitef-f második tisztítóművel- készítettek és szereltek be a «Sztálinyec 6»-os kombájnba. Hogy a szem egyenletesebben oszol­jék el a rostán, az elosztócsiga ten­gelyére fémlapátokat hegesztettek. A második tisztítómű csigájának for­dulatszámát 12 fogas csillagkerék beállításával megnövelik. A csigaház olyképpen forog, hogy a benzintartály alatt elhelyezett speciális rázóasztalra szórja a sze­met. A rázóasztal elülső részét kát függesztőrúddal rögzítik, a hátsó ré­szét pedig csuklósán a második tisz­títómű rostaszekrényéhez kötik. A ventilátorház úgy forog tenge­lye körül (tőle 50—60 mm-re), hogy a légáram a második tisztítómű fel­ső rostájának eleje és a rázóasztal alsó éle közé jusson. A ventilátor fordulatszámát hétfogas csillagkerék beállításával növelik. A másodosztályú gabona és a má­sodik tisztítómű rostájáról lekerülő nehéz szennyeződés felfogására sza­bályozó-lemezzel ellátott külön csi­gát állítanak be. A csigát összekötik egy kis kaparó elevátorral, amely egyköbméteres külön tartályba szál­lítja a másodosztályú gabonát és a nehéz szennyeződést. Azokra a «Sztálinyec l»-es és «Kommunái'*, valamint «Sztálinyec 6»-os kombáj­nokra, amelyeknek nincs pelyvatar­tályuk, balodalon, a futókerék mögé szerelik ezt a tartályt. Tartalmát bele lehet folyatni ládás kocsikba. Olyan «Sztálinyec 6»-os kombájnok­ra, amelyeknek van pelyvatartáiyuk, a fentemlített újabb tartályt a fő­tartály mellé, a kiürítő csiga mögé szerelik. A tökéletesített második tisztítómű azért tisztítja meg job­ban a gabonát, mert erősen kiszeleli. A szelelés a rosták egész szélességé­ben egyenletes. A tisztítatlan gabo­na az elosztócsigából a rázóasztalra kerül, onnan pedig nem közvetlenül a rostára, hanem először erős lég­áramba, amely minden könnyű szennyeződést kifúj belőle a szalma­szállítóra, még mielőtt a rostára ke­rülhetne. Ilyen szelelés esetén a tisztítaHan gabonatömeg két részre oszlik. A teljesértékű szem kérésziül megy a rosták nyílásain és a főtartályba kerül, a silány szem pedig a nehéz szennyeződéssel együtt tovább megy a második tisztítómű rostáiról és kü­lön tartályba kerül. Az ilyen szerkezetű második tisz­títómű lehetővé teszi, hogy a kom­bájnból kikerülő gabona 80—85 szá­zaléka utólagos tisztítás nélkül egye­nesen beadásra kerülhessen. Csak 15 —20 százaléka szorul utólagos meg­munkálásra. Az így átalakított második tisztító­mű megfelelő kipróbálás után erős fegyver lehet a szemveszteség elleni harcban is, mert megakadályozza, hogy a szem a második tisztítóműről a felhordóra kerüljön, amely a tisz­títatlan gabonát szállítja. A szalmá­ba sem kerülhet róla a szem. A má­sodik tisztítómű tökéletesítése után kevésbbé cirkulálhat a szennyeződés a kombájn cséplőberendezésében, így megjavul az első tisztítómű munkája, s a kombájnból kikerülő gabona minősége. A fent leírt mó­don bármelyik gépállomás saját esz­közeivel tökéletesítheti a kombáj­nok második tisztítóművét. A kombáinolás mesterei, Gontar, Gorovoj, Rjazancev és a Szocialista Munka más Hősej_ sikeresen dolgoz­nak kombájnjaikkal éjjel is. Villany­lámpákat szerelnek gépcsoportjaik­ra. A vágórészre meg ereszkedés- szabályozót tesznek, megszervezik a kétmű szakos munkát. Olyan parcel­lákat választanak ki éjjeli munkára, ahol a talaj egyenes, a gabona tisz­ta és nincs megdőlve. A kétműszakos kombájnolás lehe­tővé teszi, hogy lényegesen rövidebb idő alatt fejezzük be a betakarítást és elejét vegyük minden nagyobb szemveszteségnek. Nagyvárad készül a IV. VIT-re Még néhány hét és Bukarest ut­cáin egymás mellett sétálnak majd a világ ifjúságának küldöttei. A világ soktucatnyi nyelvén hangzanak el majd a barátság, a nemzetközi szo­lidaritás és a békeharc nagyszerű szavai. Nagyvárad ifjúsága is lelke­sen készülődik ezekre a csodálatos, felejthetetlen élményeket ígérő na­pokra. Két VIT — két felajánlás 1951 áprilisában a nagy károlyi gépállomáson dolgozó fiatal trakto- rista lányok is tudomást szereztek a III. VIT előkészületeiről. Brigád­értekezletükön lelkesen vitatták meg a berlini találkozóval kapcsola­tos feladataikat és már másnap ver­senyfelhívást intéztek a gépállomás minden traktorista brigádjához. Nem sokkal később az egész tarto­mányban híre ment, hogy a nagyká­rolyi gépállomás traktorista lányai­nak brigádja olyan ragyogó teljesít­ményeket ért el, «hogy azokat senki sem szárnyalhatja túl» ... Szomor Margit brigádvezetőnőt ragyogó munkasikereiért a román ifjúság megválasztotta egyik küldöttének a VIT-re ... Azóta két esztendő telt el. Az egy­kori traktorista lány most a nagy­váradi munkásegyetem hallgatója. A berlini VIT nagyszerű élményei ki­törölhetetlenül emlékezetébe vésőd­tek és még ma is gyakran beszél azokról. — Hubert Gyula drezdai ifjú a berlini VIT-en megkérdezte tőlem, hogyan harcolunk a békéért — emlé­kezik vissza. — Én akkor sokat be­széltem neki brigádunk munkasike­reiről, a dús aratásért vívott har­cunkról. Berlinben én is fogadalmat tettem, hogy a béke mindenkor a legszentebb cél lesz számomra ... Szomor Margit azóta már számos nagyszerű munkagyőzelemmel bizo­nyította be, hogy hű maradt Berlin­ben tett fogadalmához. Most a IV. VIT tiszteletére vállalta, hogy min­den vizsgáját «jó» minősítéssel teszi le. És azóta Szomor Margit egyre kiválóbb tanulmányi eredményeket ér el. . A bukaresti nagy találkozó kül­döttei között ott lesz Szomor Margit is és büszkén mondhatja el majd Hubert Gyulának, hogy a második VIT tiszteletére tett felajánlását is becsülettel teljesítette. Ké?ziil a nagyváradi Sportstadion — Felépítjük városunkban az if­júsági sportstadiont — határozták el a nagyváradi Magyar Vegyes Liceum tanulói. Elhatározásukhoz tucatjával, százával, ezrével csatlakoztak a nagyváradi ifjak és lányok. A város mellett hepe-hupás, tó­csákkal és gazzal tarkított síkság te­rül el. Itt kezdődött meg az ifjúsági stadion építése. A város fiatalsága ugyanolyan lelkesedéssel végzi az építőmunkát, mint a bukaresti Au­gusztus 23 Sport- és Kultúrpark építői. Eddig több mint 2000 ifjú vett részt itt a rohammunkában és több­ezer munkaórát teljesített. — Közeledik a VIT megnyitásának napja és stadionunknak addigra ké­szen kell állnia. Hiszen tartomá­nyunkban ezer és ezer ifjú és lány akarja elnyerni a VIT-sportjelvényt — biztatja társait loan Cora, a Ke­reskedelmi Szakiskola ifjúmunkás­szövetségi bizottságának titkára. Szovjet Turkménióbon A kolhozparasztok a mezei munkák idején mezei szállásokon laknak, ahol minden megvan ahhoz, hogy kulturáltan töltsék pihenőidejüket. A képen: reggeli a Csardzsou-területi Kirov kolhoz 1. számú brigádjánál mezei szállásán. Folytassuk tovább lankadatlanul a szénabetakarítást Fejlett mezőgazdaság csak ott képzelhető el, ahol fejlett az állat- tenyésztés is. Az állattenyésztés fej­lettsége pedig a megfelelő takarmá­nyozástól függ. Mindezt már a gyakorlatból tud­ják a kolhozparasztok és a szovho- zok dolgozói. Éppen ezért mindent elkövetnek, hogy biztosítsák az ál- j landóan növekvő állatállomány szá­mára a szükséges takarmányt. ' Ebben az évben rendkívül kedve­ző kilátások vannak: májusban, jú­niusban kiadós esőzések voltak a Szovjetunióban is, s ez jó hatással volt a takarmányfüvek fejlődésére. Ezekben a napokban úgyszólván már az egész országban folyik a szé­nabetakarítás és a nyári silózás. A ; cél: minimális veszteséggel és maximális nyereséggel betakarítani a szénát a szénát. A szénabetakarítási mun katerveket nagy körültekintéssel ké szítik. Azok a kolhoztagok és szov hozmunkások, akik nem tudnál egész nap részt venni a szénabetaka látásban, egyéni parcellákon dolgoz nak. Az állattenyésztőtelepek dől gozói számára például rendszerint i telepek közelében jelölnek ki terű letet. Először azokon a táblákon vág; réteken végzik el a kaszálást, aho hamarabb durvul el a fű. Ilyen te rületek a szá'razvölgyi rétek, árterü letek magasabban fekvő rétjei, per jés kaszálók, szűzföldek, továbbá vi zenyős rétek, ahol másodszor i akarnak még kaszálni. Legkésőbb i gyomos kaszálókon kezdenek a be takarításhoz, valamint azokon a ré tekert, amelyek tavasszal sokáig vol tak víz alatt. Minthogy még most is gyakorial az esőzések, A legfontosabb követelmény: idő­ben és gyorsan elvégezni ezt a mun­kát. A kaszálással nem szabad vár­ni, mert a szálíüvek gyorsan elvé­nülnek és ezzel csökken a takar­mány tápértéke. A takarmányfüvek virágzás előtt, egyes takarmányfélék pedig virág­záskor tartalmaznak legnagyobb mennyiségben tápláló anyagokat és vitaminokat. Virágzás után a leg­több növénynél már csak a szár nö­vekszik, amelynek tápértéke lénye­gesen alacsonyabb, mint a levélzeté. A virágzáskor kaszált, fiatal növé­nyekben több a fehérje és a vitamin, a szár nedvdúsabb. Az ilyen takar­mány könnyen emészthető. Megálla­pították, hogy emészthetőség szem­pontjából a sokáig lábon hagyott fű­félék szénája nem ér többet a tava­sziak szalmájánál. A pillangósokat bimbózáskor kell lekaszálni, a betakarítást pedig — beleértve a kazlazást is — 15—20 napon belül, vagyis a gabonabetaka­rítás kezdetéig el kell végezni. Hogyan birkóznak meg ezzel a feladattal a Szovjetunióban? Úgy, hogy jól megszervezik a munkát. Munkába állítanak minden munka­képes kolhoztagot, szovhozmunkást é's alkalmazottat. Előre meghatároz­zák, melyik táblán fogják gépekkel, melyiken fogatos fűkaszálógépekkel és melyiken kézi erővel betakarítani Augusztus elején, amikor majd a világ sportoló ifjúságának képvise­lői Bukarestben összemérik tudásu­kat és ügyességüket, az új nagyvára­di ifjúsági stadionban nagyszerű ver­senyeket rendeznek az egész tarto­mány dolgozó ifjúsága számára. Gazdag munkaterv Nagyváradon az ifjúság VIT-elő- készületei változatos formában nyil­vánulnak meg. A «Flacara» és az «Ady Endre» irodalmi kör például (’•odaírni pályázatot írt ki a város írói számára. A pályázatra olyan mű­veket készítenek, amelyek híven tükrözik a szocializmus építéséért vívott harcot, az ország ifjúságának boldog életét és lelkes munkáját a termelés frontján és az iskolák pad­jaiban. A «Pu»!*in» Állami Kultúr- ház kiállítási termében képzőművé­szeti, a Román-Szovjet Barátsági Tár- sa'ság termében pedig szobrászművé­szeti kiállítás készül. Gyors ütemben folyik a városrendezési és városszé- pítési munka is. Kibővítik a bota­nikus kertet, állatkertet és ■ 1500 négyzetméter területű új parkot lé­tesítenek. alkalmazni kell a szénaszárítás fejlett , módszereit Szénabetakarítás idején nem sza bad sajnálni az időt és a fáradsá got. A legnagyobb veszteségek akko adódnak, amikor a lekaszált takar mányfű már megfonnyadt, de mé; nem száradt ki eléggé. A legtöbl veszteség a renden éri a szénát. Ren den csak fonnyasztani szabad a szé nát, különben nem lehet elkerülni levélpergésből adódó veszteségei Villahegyekben, petrencékben, bog lyákban, néha kazlakban kell meg történnie az utánszárításnak. Ge reblyézni és boglyázni akkor szabac amikor még nem kell tartani a le vélpergés veszélyétől. A levélpergé veszélye akkor a legkisebb, ha a le kaszált füvet csak rövid ideig éri’ közvetlenül a nap sugarai. Az erdős, sztyeppés övezet dél kerületeiben a következőképpen vég zik a szénaszárítást: alacsonyhozam természetes szánakaszálókon a füve rendszerint mindjárt kaszálás utá petrencékbe gyűjtik, tehát nem fonj nyasztják. Erre a célra traktorvor tatású petrencerakó gépeket hasz nálnak. A petrencerakó gépeket so helyen a fűkaszálógép után kapcso’ iák. A petrencékbe gyűjtött szénát eg; illetve másfél nap után 3—4 mázs súlyú boglyákba, egy, illetve öt na múlva pedig kazlakba hordják. Egye helyeken a petrencékről mindjárt —3 tonna súlyú kis kazlakba ral ják a szénát, vagy pedig préséül Itt azonban mielőtt a szénát pe' rencébe gyűjtenék, előzetesen 4— órát áll rendekben, fonnyasztják. A ilyen kis kazlakat az ősz beállt előtt nagyobb kazlakba hordjál Olyan táblákon, illetve kaszálókoi ahol hektáronként 15 mázsánál n; gyobb termés várható, a takarmány füveket és a szénát kaszálás után —4 óra hosszat fonnyasztják rendel ben. Utána petrencékbe hordjál Kedvező időjárás esetén a petrer cékben való szárítás 4—5 napig tar egészen addig, amíg a széna nedve: ségtartalma körülbelül 30—35 szí zalékra csökken. Ekkor a levele még nem peregnek le a szárre Utána meg lehet kezdeni a széna ix hordását és kazlazását.

Next

/
Thumbnails
Contents