Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-20 / 143. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK/ SOMOGYI A Li Szín Man-klikk provokációs lépései A karádi gépállomás pártszervezete az aratás, cséplés sikeréért A nagyatádi járás kultúrmunkásai a jó növényápolás, aratás, cséplés, begyűjtés sikeréért A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA MEGVEI PÁRT 0 IZOTTSA'óÁN AK ÜA'PJ X. évfolyam, 143. szám. KULTÚRMUNKÁSAINK MEGTISZTELŐ FELADATA ARA 50 FILLÉR Népünk nagy csatákat vívott már meg a felszabadulás óta. Győzel­met győzelemre aratott, melyek mind egy-egy lépés voltak előre a ■dolgozó nép jólétének megteremté­sében, a szocializmus felépítésében. A győzelmes csaták sikerének tit­ka az, bogy pártunk mindig a leg­döntőbb pillanatban összpontosí­totta egész népünk erejét a követ­kező kérdés sikeres megoldására. ' Most ismét az ötéves terv egyik nagy ütközete előtt állunk. A dol­gozó parasztság egészévi munkájá­nak betakarítására, gazdag aratás­ra készül népünk. Az idei bő ter­més betakarítására minden bizto­síték megvan. F'alVaink parasztsága a növény- ápolás időbeni elvégzésével készül fel az aratásra. Gépállomásaink gépszíneiben a gondosan kijaví­tott aratógépek, az ipari dolgozók nagyszerű ajándékai, a kombájnok várják az aratás megkezdését. S ezekben a napokban az egész dol­gozó nép szeme még inkább a falu felé tekint;. Ebben az országban mindenki részt kér az aratásból. A magyar nép lángoló hazaszeretete, mindent letoiró békévágya osztozik most a falvak dolgozóival az aratás, cséplés, begyűjtés nagy munkájá­ban. A legszorgalmasabb munka csatá­ja nemcsak a gépek, nemcsak a fal­vak dolgozóinak nagy csatája lesz. Fokozott harcot követel tz kultúr- munkásainktól is. Már ők is szám­talanszor bebizonyították, hogy a kultúra fegyverét jól tudják hasz­nálni, hasznos segítőivé tudnak válni termelő munkájukon túl is békénk védelmének, a szocializmus építésének. A tavalyi nyári kiultúragitáció során egyre több élenjáró dolgozó paraszt udvarán csendült fel az ének. rigmusokkal köszöntötték a jól dolgozó gazdát és háza népét a kultúrmunkások. ök Ideérték a be- gyüjtőhelyre a felvirágozott kocsi­kat, melyeken a dolgozó parasztok a cséplőgéptől egyenesen a magtár­ba vitték a gabonát. A kultúrmun­kások állították pellengérre azokat a kényelmeskedőket is, akik sem a saját, sem az állam érdekét nem tartották szem előtt és késlekedtek az aratással, terményibeádással. Az idei bő termés betakarításá­nak segítésében minden eddiginél nagyobb feladat vár a kultúrmun- kásokra. Az aratás, cséplés, be­gyűjtés, tarlóban cás, másodvetés elősegítésére igénybe kell venni a kulturális nevelőmunka. minden eszközét. Jó felvilágosító munkával el kell érni. hogy a dolgozó parasz­tok megértsék az aratás, cséplés ryors elvégzésének nagy jelentősé­gét. Harcba kell indulni minden szem gabonáért. S ebben a mun­kában fontos szerepe van az elő- idáspropaganda minél szélesebb ■őrben való alkalmazásának. Dolgozó parasztságunk' köréiben nár az elmúlt évben is nagy meg- »ecsüiésnek örvendtek a Szabad i'öld Vasárnap keretében megtar- ott mezőgazdasági tárgyú előadá- ok. Ebben az évben is már több ízezer azoknak a dolgozó para,sz­iknak és parasztasszonyoknak a láma akik az előadások meghall- atása után láttak oly szorgalma­in a növényápolási munkákhozi, agy alkalmazták földjükön a fej­ti. agrotechnikai módszereket. A most jsoronlévő előadások a asziérésben történő aratás jelen­ségéről, a cséplésről és egyéb ak­iéiig mezőgazdasági kérdésekről ólnak. A népművelés munkásai- ik feladata, hogy ezeket, az elő- iásokat necsak a nagyközségEk- :n, vagy azokban a községekben rtsák meg, üjhol az ősz óta rend­eresen '.'annak előadások, hanem inden községben, állami gazda­gban. termelőszövetkezetben. \ <7 cvllo S A A C r>\y ív^nl’’ óvJoli nagymértékben fokozza az, ha a község kultúrcsoportját, vagy egy másik község, esetleg város kuí- túrcsoportját szerepeltetik az elő­adások után. Jól dolgozik ezen a területen a nagyatádi járási népmű­velési előadó, aki nemcsak szakkép­zett előadókról, hanem változatos kultúrműsorról isi gondoskodik. Nem ritka a nagyatádi járásban, Imgy egy, két, esetleg három köz­ség vagy puszta, részére tartott összevont előadáson 5—600 hallga­tó .is részt vesz. Az elmúlt évele során elhanyagolt terület volt a szemléltető agitáció. Kultúrotithonaink feladata, hogy ezen a téren gyökeres változás áll­jon he. A választást megelőző mun­kában eredményes volt a megye te­rületén működő 120 szemléltető agitációs szoba munkája. Használ­juk fel továbbra is a -népnevelő munka eme formáját. Bővítsük ki a szemléltető szobák anyagát oly-, módon, hogy mindig a legaktuáli­sabb kérdéseket dolgozzuk fel szí­nes rajzokban, szemléltető grafi­konokban. A kultúrot.tíhonok veze­tői készíttessenek rajzokat arról, hogy a növényápolása munka halo­gatása hogyan hátráltatja a növény- Jélék fejlődését, mennyivel csökken a termés. Szemléltessék, ‘hogy a viaszérésben való aratás elmulasz­tása hány százalékos szemvesztesé- get eredményez, icz hogyan károsít­ja meg az államot és magát a ter­melőt, A kultúragitáció egyik legkedvel­tebb formája a művészeti agitáció, a tánccsoportok, rigmusbrigádok szerepeltetése. Kultúrbrigádjaink a választási munka során szerve­zetileg megerősödtek, művészi szín­vonalban sokat fejlődtek. A most kezdődő aratás, cséplés nagy mun­kája azt követeli tánccsoportjaink­tól. rigmusbrigádj.amktól, hogy az eddigieknél még sokkal jobb mun­kát végezzenek. Nem szabad meg­elégedniük azzal, hogy vasárna- ponkint, esetleg egy héten egyszer j szerepeljenek. Ne legyen egyetlen “ olyan nap sem, hogy 5—6 dolgozó paraszt ‘házát fel ne keresnék és ne dicsérnék meg jó munkájáért. Eddigi munkájuk során kultúr- muukás-aink számtalan jó tapaszta­latra tettek szert, amely változatos­sá. mindig újjá teszi a kultúragi- táeiót. A választási agitáció tapasz talatai megmutatták: akkor végez­hetnek csoportjaink! eredményes munkát, ha szorosan együttműköd­nek a’ pártszervezettel; munkájuk elválaszthatatlan a népnevelőkétől, így együttműködve tudnak jó kis gyűléseket szervezni az élenjárók házainál, amit a brigád kultúrmű­sora még élénkebbé tesz. Már a tavaszi .növényápolási munkák so­rán megkezdték a jó munka jutal­mául az élenjárók házait békehar­cos házakká avatni. Ez a. munka elsősorban a kultúrcsoportokra vár Az ő feladatuk lesz a cséplőgépek­nél is rövid műsort adni. Munkájuk azonban csak akkor lesz igazán eredményes-, ha minden tettüket a haza iránti szeretet, a békéért folyó harc hatja át. Ezért éberen fel kell figyelni az ellenség hangjára. Kultúrmunkásaink legye­nek pártunk politikájának zászlóvi­vői. akik mindenkor készek arra, hogy az ellenség próbálkozásait vissza verjék, hogy megmagyaráz­zák a dolgozó parasztoknak; nem akarhat békét ebben az országban az. aki a kiulákra. a klerikális re­akcióra hallgat, aki késlekedik az aratással, nem végzi el a tarlóhán- tást, nem vet másodnövényt. A dolgozók megszerették kultúrmun- kásain-kat, várják őket mindenhol. Csendüljön fel daluk: mi'r.él több ház­nál, segítsék megyénk dolgozóit a népünk kenyeréért vívott nagy csa­Szombat, 1953 június 20, BÉKENAGYGYŰLÉS BUDAPESTEN, A KOSSUTH LAJOS-TÉREN Pénteken délután öt órára ötszáz­ezer ember gyűlt össze a budapesti Kossuth Lajos-téren. Az országház homlokzatát a békemozgalom jelvé­nye, a fehér galamb díszítette. «Éljen a népek közti béke! Le a háborús gyuj fogatokkal!» — hirdették a fel­iratok. A díszemelvényre egymásután ér­keztek a Béke-Világtanács ülésén részvevő küldöttek. Már messziről felzúgott a taps, magasba tört a kiál­tás, az üdvözlő köszöntés, ahogyan egymásután jelentek meg az emel­vényen az elnökség tagjai, a hatal­mas tömeg leírhatatlan lelkesedéssel köszöntötte a bátor, fáradhatatlan békeharcosokat. Ott volt a nagygyű­lésen Jean Laffitre, a BVT főtitká­ra, Eugénie Cotton, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség efoöke, a BVT nemzetközi Sztálin-békedíjjal kitüntetett alelnöke, Gabriel D’Ár- bussier, a BVT alelnöke, Ikuo Oja­ma, a BVT Irodájának nemzetközi Sztálin-békedíjjal kitüntetett tagja, Emi Sziao és P. Guljajev, a BVT titkárai, Nyikolaj Tyihonov szovjet író, Branca Fialhb egyetemi tanár, a Brazil Nőszövetség elnöke, Isabelle Blume belga képviselő, a BVT Iro­dájának tagjai, J. C. Endicott kana­dai lelkész és Johannes R. Becher, a BVT nemzetközi Sztálin-békedíijal kitüntetett tagjai, Vanda Vasziljev- szkáia szovjet írónő, Jacques Denis, a DÍVSZ főtitkára, Li Te-csuan, a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának egészségügyi miniszte­re és a meghívott vendégek. A Himnusz elhangzása után An­dies Erzsébet Kossuth-díjas akadé­mikus, az Országos Béketanács el­nöke, a Béke-Világtanács tagja nyi­totta meg a nagygyűlést. Percekig zúgó taps köszöntötte Jean Laffit- tet, a Béke-Világtanács főtitkárát. Jean Laffitte beszéde Kedves Barátaim! Tolmácsolom a Béke-Világfán ács köszönetét a Magyar Országos Bé­ketanácsnak. a magyar népnek, a Magyar Népköztársaság kormányá­nak azért a meleg fogadtatásért, amelyben: bennünfc.lt fővárosukban részesítettek. Átadom egyúttal Jo- liot-Curie üdvözletét, aki betegsége miatt ezúttal nem tudott elnökölni a Béke-Világtanács ülésszakán. Ez az ülésszak számunkra a győ­zelem ülésszaka volt, azon eszmék győzelméé,,- amelyeket szüntelenül hirdettünk, azon megoldások győ­zelméé, amelyeket mindig iis védel­meztünk. A Világtanács által javasolt megoldások valamennyi olyan kér­dés békés rendezésére vonatkoznak, amelyek állandóan új világháború veszélyét hordozzák magukban. Az egyik ilyen kérdés a folyamatban i levő konfliktusokra és különösen a koreai háborúra vonatkozik. Ma végre a fegyverszünet aláírása kü­szöbön áll és ez a béke egyik győ­zelme. A Világtanács «áltál hirdetett el­gondolások egy é3 ugyanazon cél­hoz kapcsolódnak. Megálljt kell pa­rancsolni a háborúnak és biztosíta­ni kell a békét. Ennek érdekében a nemzetek közötti ellentéteket tár­gyalások utján, nem pedig erőszak­kal kell megoldani.- Ma már nem­csak mi beszélünk a nagyhatalmak közötti találkozóról, hanem kormá­nyok és olyan felelős miniszteriek, mint Winston Churchill. Ilyen győzelmeket nern lehetett volna' kivívni a népek nélkül. Err né’fogva ezek egyben a népek győ­zelmét jelentik, tehát az Önök győzelmét is. Azonban bármilyen jelentősek is legyenek az elért eredmények, a győzelem még korántsem teljes. A háborús erők szüntelenül szembe- szállnak békés céljaink megvalósí­tásával. Egyik napról a másikra újabb háborús tűzfészkek gyulh'at- nak ki, vagy éledhetnek újjá. A népek éberségének lanyhulása és békére irányuló erőfeszítéseik eler­nyedésé súlyos következményeket vonhatna maga után. A kérdés ezen oldala sem kerülte d a Világ- tanács figyelmét. Abból a megállapításból kiin­dulva. hogy a tárgyalás lehetsé­ges, a Világtanács miniden erejé­vel azon lesz. hogy ez a tárgyalás meg is kezdődjék, eredményre ve­zessen és támogatni fog minden olyan: kezdeményezést, amely ezt a folyamatot megindíthatja. Olyan új világmegmozdulás keretiben fogja ezt. végrehajtani, amelynek lényege és1 módszerei jelenlegi meg­beszéléseink tárgyát képezik. lEihihez a megmozduláshoz, akár­csak az előbbiekhez, valamennyi nép részvétele szükséges. Ha össze­sítjük erőinket, újabb győzelmeket érhetünk el, meghátrálásra kény- szeríthetjük a háborút és azokat, akik azt ki akarják robbantani. Éljen a Béke-Világtanács! Éljen a békéért harcoló népek testvérisége, éljen a béke! Ezután Alekszej Szurkov, a Szovjet írószövetség főtitkára beszélt. Be­szédét a nagygyűlés részvevői lelkes tapssal fogadták. Alekszej Szurkov beszéde Kedves barátaim és elvtársaim! A Béke-Világtanács budapesti ülésszakán megjelent szovjet kül­döttség engem részesített abban a nagy megtiszteltetésben, hogy a két­százmilliós szovjet nép nevében, amely ideküldött bennünket, hogy kifejezésre juttassuk a békébe és a népek közötti barátságba vetett meg­ingathatatlan akaratát, üdvözöljem önöket, a népi Magyarország gyö­nyörű fővárosának lakosait. Vala­mennyi ország küldöttségeivel együtt szívből jövő köszönetét mondunk Önöknek és az önök társadalmi szer­vezeteinek azért az örömteljes fo­gadtatásért, azért a melegségért és szeretetért, amelyben az önök föld­jén és az önök városában részesíte­nek bennünket. Ezekben a napokban szemtanúi vagyunk sok olyan be­szédes jelenségnek, amely arról ta­núskodik, hogy a népi Magyarország dolgozói tevékenyen hozzá akarnak járulni a béke és a népek közti ba­rátság ügyéhez. Budapesten már ötödik napja tart a Béke-Világtanács ülésszaka. Az ülésszak részvevői, akik a világ minden részéből, még a legtávolabbi helyekről is ideutaztak, ismét meg­mutatták, milyen hatalmas egységbe fOTTC*+' P? beimpft frVhTó hrir*'"* hoz, nemzetekhez és fajokhoz tar­tozó, különböző meggyőződésű és vallásé emberek, egységesek va­gyunk abban a törekvésben, hogy a világon megteremtsük a békét, a népek közti barátságot és bizalmat. Ezen az ülésszakon az összes or­szágok kormányai felé különös erő­vel hangzik az a követelés, hogy a nemzetközi feszültséget az összes vi­tás kérdésekben való tárgyalások út­ján kell feloldani. Ezen az ülésszakon különös erő­vel hangzik az a felhívás, hogy szün­tessék meg a kimerítő hidegháborút, állítsák helyre a széleskörű, minden nép számára gyümölcsöző gazdasá­gi, kulturális, tudományos kapcsola­tokat és tapasztalatcserét. A szovjet békeharcosok megbíztak bennünket, hogy ezen az ülésszakon támogassunk minden olyan javasla­tot, amely a nemzetközi feszültség enyhítésére, a háború veszélyének kiküszöbölésére irányul. Tudjuk, hogy a jóakaraté emberek ugyan­ilyen megbízást adtak a mostani ülésszakon részvevő minden küldött­nek. Tudjuk, hogy önök, Magyaror­szág dolgozói, akik sikeresen meg­teremtették az új társadalmi rendet, békében akarnak élni az összes né­pekkel és nyugodtan akarják aratni a V>ó]róc; "intro rr*7Íir‘«/-VI/»c’ö+­nek, a magyar főváros lakosainak, az egész dolgozó magyar népnek új, nagyszerű munkasikereket, amelyek erősítik az önök népének békés po­litikáját. Éljen a tehetséges, munkaszerető, szabadságszerető és békeszerető ma­gyar nép! Éljen a béke híveinek nagy, az egész világot átfogó barátsága! Éljen az örök béke az egész vilá­gon! Alekszej Szurkov után Li Teh- csuan, a Kínai Népköztársaság köz­ponti népi kormányának egészség­ügyi minisztere mondotta el beszé­dét. Li Teh-csuan beszéde Kedves elvtársak, kedves bará­taim! Engedjék meg, hogy a kínai nép nevében őszinte tiszteletünket fe­jezzük ki a szocializmus felé haladó, a békés építés ügyéért odaadóan dolgozó és hatalmas eredményeket felmutató magyar nép és a magyar nép vezére, Rákosi Mátyás iránt. Kína és Magyarország több mint tízezer kilométer távolságban van egymástól, mégis testvéri szeretet fűz össze bennünket. Közös harcunk­ban, a békeharcban, szorosan tömö­rülünk idősebb testvérünk, a szov­jet nép köré. Kedves elvtársak és barátaim! Megvan a lehetőség arra, hogy a koreai fegyverszüneti tárgyalások si­keresen fognak végződni. Ott a béke fénye kezd már világítani. Ezt a kí­nai és a koreai nép véres áldozatok árán, a világ népei békeakaratának segítésével érte el. Ez a mi hatalmas békemozgalmunk gyümölcse. A hábo­rút akarók azon mesterkednek, hogy folytassák a pusztítást. Mint sötét felhő a napot, akarják eltakarni az emberek elől. Szilárd meggyőződé­sünk, hogy a népek egységes erejé­nek és a világ közvéleményének nyo­mása alatt a békés megegyezés győ­zedelmeskedni fog a fegyveres erő­szak felett. Éljen a kínai és magyar nép meg­bonthatatlan barátsága! Éljen Rákosi elvtárs, a magyar nép vezére! | Éljen a világ népeinek egysége, él­jen a béke győzelme! Lelkesen éltették a nagygyűlés részvevői a hős, szabadságát védő koreai népet, amikor Han Szer Ja író, a Koreai Békebizottság elnöke lépett a mikrofon elé. Budapest bé­keharcosainak ütemes tapsa fogadta Korea népe békekövetének szavait. Ezután Gabriel D’Arbussier, a Bé­ke-Világtanács alelnöke beszélt. D‘Arbu8eier beezfde Kedves barátaim! Nemsokára három éve lesz, hogy egy napsütéses szeptemberi reggelen repülőgépen a Duna felett szállva, itt-ott felismertem a kukoricafölde­ket és a már learatott kölest és azon kaptam rajta magam, hogy ar­ról álmodozom: nagy, modern város támadt a nagy Nigger-folyó partján, amely szudáni szülővárosom part­jait öntözi. Az a fogadtatás, melyben földetérve részesültem, mintegy valóraváltotta álmomat. Budapesten valóban otthon éreztem magam. Három évvel későb, most, ugyan­ez a szeretetteljes melegség foga­dott. Ez ismét arra késztet, hogy úgy érezzem magam, mint aki hosszú út­ról tér haza otthonába, melyet éppen berendezkedés közben hagyott el. Türelmetlenül kezdtem kérdezősköd­ni: — Hát a Sztálin-híddal mi van? — De hiszen elkészült. — És az út­törő vasút? — O, annak már több új állomása is van. — És az ötéves terv? — Határidő előtt befejezzük és akkor megtekintheti új földalatti vasutunkat is. Látta, hogy mennyire megváltoztak földjeink? Nézze meg az új Népstadiont és az Operát is; Afrikai pásztomépeink, földműve­lőink, munkásaink és parasztjaink nevében, Afrika még bilincsbevert éíKszabad''-' ’ »coin »óo»--

Next

/
Thumbnails
Contents