Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-20 / 143. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1953 június 20, Békenagygyűlés Budapesten Tüntetés Washingtonban a Rosenberg-házaspár megmentése érdekében (Folytatás az 1. oldalról.) nevében, a füves pusztaságok népei­nek névében, az erők és sivatagok népének, Kénya, Tránsvál, Kongó, Szenegál, az Aranypart ég az Ele- iántcsontpart, a Bessi-öböl és a Gui­neái partvidék népeinek nevében tisz­ta szívből forró üdvözletei hozok Dó­zsa és Rákóczi népének. Petőfi és Kossuth népének, Rákosi népének, amely jövőjét építi úgy. ahogy Pe­tőfi mondotta: «Én" téged' köszönte­lek, Te a beteg emberiségnek orvosa, jövendő". Minden hazug propaganda ellené­re, Afrika népei igenis tudják, mi történik a világban, de különösen azokban az országokban, ahol a né­pek kezükbe vették a sorsukat. A Szovjetunióban, Kínában, Lengyelor­szágban és Csehszlovákiában, Romá­niában, Bulgáriában vagy Magyar- országon. Tudják, hogy az önök né­pei békében akarnak élni a világ minden népével, hogy a boldog és testvéri életre áhítoznak ugyanúgy, ahogy a mieink áhítoznak a szabad­ságra és a népek összetartására. Mégegyszer köszönöm tiszta szí­vemből Afrika népeinek nevében azt a fogadtatást, amelyben itt ré­szesítettek, valamint a magyar nép fáradhatatlan harcát a békéért. Be­széde végén magyarul kiáltotta: Él­jen Magyarország! Éljen a béke! Ezután Monica Felton, nemzetközi Sztál in-békedíiial kitüntetett angol írónő szólalt fel. Móni ca Felton felszólalása Kedves barátaim! Nagy boldogság számomra, hogy idejöhettem üdvözölni önöket. Üd­vözölni és köszönetét mondani. Elhoztam százezernyi angol férfi és nő üdvözletét, akik tevékenyen munkálkodnak, hogy erősítsék a ba­rátságot és megértést a világ vala­mennyi népe között. Es külön elhoz­tam a Béke-Világtanács ülésén rész­vevő angol delegáció tagjainak sze­mélyes köszönetét, akik abban a sze­rencsében részesülhettek, hogy ta­pasztalhatták az önök vendégszere­tetének melegét és ennek a csodá­latos városnak vidám és bizakodó szépségét. Igen, Budapest csodálatos város. Nemcsak szép utcái és történelmi épületei teszik azzá. Ami ennél is csodálatosabb: az1 a város népe, az új életnek és boldogságnak az az érzése, amellyel lépten-nvomon ta­lálkozunk, a békének és barátság­nak az a szelleme, amely a legki­sebb mindennapi érintkezés alkalmá­val is eláraszt bennünket. Tegnap­előtt este, amikor a világ minden ré­széből ideérkezett küldöttek össze­gyűltek az Operaházban, zenében, énekben és ragyogó népi táncokban láthattuk, hallhattuk a magyar nép művészetének legnagyszerűbb meg­nyilvánulását. Mindez annyira telve volt örömmel, hogy mi, akik figyelő szemekkel ültünk a nézőtéren, úgy éreztük: a félszabadulás és a béke jelentősége itt teljes és mély kifeje­zésre talált. Amint ott ültem, gon­dolataim fél világon át a béke és fel- szabadulás másfajta táncai felé száll­tak, azok felé, amelyeket tavaly szeptemberben láttam Koreában. Az a kitüntetés ért, hogy rövid ideig ott élhettem a bölcs koreai nép kö­rében. A pincékben, amelyek az egykor oly szép Phenjan egyedüli maradványai. Emlékszem, hogyan ül­tem akkor egy földalatti színházban. Künn, felettünk bombák rázták a földet, mi Korea lányait és fiatal asszonyait néztük, akik a remény­ségről, a békéről, az élet és az em­beriség szeretetéről daloltak nekünk. Es most, amikor végéhez közeledik a mészárlás és rombolás, a békére gondolni elsősorban annyi, mint Ko­reára gondolni. Gondolataim elszáll­nak Vietnam, Malájföld, Kenya né­pe felé is, minden nép felé, amely ma nemzeti függetlenségéért harcol, azért a jogáért, hogy életét a maga akarata szerint rendezze be. De nem elég, ha gondolunk rájuk é^ jókívánságokkal fordulunk felé­jük. Valamennyien ■— Magyarország népe és az én angol népem is — adósai vagyunk az emberiségnek és a jö­vőnek. Mindannyian a magunk mód­ján és adott körülményeink között harcolhatunk. Mi is kell, hogy har­coljunk a béke diadaláért az egész világon. És most, amikor az ég friss reménységtől ragyog, erőfeszítésein­ket nem enyhítenünk kell, hanem megkettőzni. Az a mi célunk, hogy megalkos­suk a nemzetek igazi családját, hogy mindegyikünk a maga sajátos élet­módja szerint békében, biztonság­ban élhessen, szabadon a háború borzalmaitól. Ezért gyűltünk itt ösz- sze Budapesten. Azzal a hatalmas és az eddiginél is szilárdabb célkitű­zéssel térünk vissza hazánkba, hogy fátadhatatlanabbul, mint valaha, to­vább dolgozzunk a holnap boldog­ságáért, az egész emberisig boldog- -/--Art. Nagy tapssal," a béke éltetésével fogadott szavai után Mary Fremont, az «Amerikaiak békemenete» nevű szervezet elnöke tolmácsolta a béké­ért és szabadságért küzdő amerikai nép üdvözletei. Ezután Memichand Kashiwal kon­gresszuspárti képviselő, a dzsajpuri parlament tagja mondott üdvözletei. Ez a hatalmas nagygyűlés — mon­dotta — döntő bizonyítéka annak, hogy a magyar nép is el van szánva arra, hogy teljes szívvel harcoljon á békéért. Ezután Onkernath Thakore ének­művész, a benaresi zenefőiskola rek­tora és Anil Biswas zeneszerző és filmrendező békedalt adtak elő. Ezután Andics Erzsébet Kossuth- díjas akadémikusnak, az Országos Béketanács elnökének, a Béke-Világ- tanács tagjának zárszavával ért vé­get Budapest dolgozóinak, békehar­cosainak lelkes nagygyűlése. A zárszó után fehér békegalambok röppentek a magasba, jelképezve Budapest dolgozó népének békeaka­ratát, s hogy a magyar dolgozók a földkerekség minden becsületes em­berével egy sorban harcolva kiállnak a béke nagy ügye mellett. Andics Erzsébet zárszava A magyar nép feszült figyelem­mel kiséri a Világtanács munká­ját, tisztában van azzal, begy an­nak határozatai a világ minden ré­szén nagy ösztönzésül fognak szol­gálni a becsületes emberek számá­Keszon (Uj Kína). Kiang Nan, az Uj Kína hírügynökség különtudósí- tója jelenti, hogy a liszinmanista gengszterek az amerikaiak tudtával június 17-én estétől másnap reggelig a délkoreai szárazföldön lévő non- szani, maszani, puszani .és sangmu- dai hadifogolytáborokból egyidejűleg «szabadonbocsátották» a koreai nép­hadsereg őrizetben lévő nem köz­vetlenül hazatelepítendőnek minősí­tett 25.000 fogoly harcosát. Ezeket a hadifoglyokat a hadifoglyok haza­telepítéséről tíz nappal ezelőtt alá­írt egyezmény értelmében a fegyver- szünet hatálybalépésétől számított 2 hónapon belül őrizetbe vétel és to­vábbi intézkedés céljából át kellett volna adni a semleges nemzetek ha­zatelepítési bizottságának. A liszinmanista banditák által tör­tént úgynevezett «szabadonbocsátás» a valóságban erőszak alkalmazását jelentette. A táboron belül és kívül működő titkos ügynökeik erőszakkal eltávolították a hadifoglyokat a tá­borokból és Li Szin Man bábkormá­nyának hadseregébe kényszerítették őket. Az «Associated Press» június 18-i puszani távirata «magasrangú kato­nai hatóságok» nyilatkozatát idézi, amely szerint «a szabadonbocsátott 25.000 hadifogoly legnagyobb részét besorozzák a délkoreai hadseregbe». Ezzel elérték azt a céljukat, hogy erőszakosan visszatartsák a hadifog­lyokat. Az Egyesült Államok hadse­regének tokioi főhadiszállása csü­törtökön nyilatkozatot tett közzé, amelyben a hadifoglyok hazatelepí­téséről szóló egyezmény súlyos meg­sértésének felelősségét teljes egészé­ben a liszinmanista gengszterekre hárítja. A nyilatkozat szerint az in­cidenst a liszinmanista kormány ve­zető tisztviselői készítették elő, szö­vetkezve a táborok délkoreai őrei­vel. London (TASZSZ). A «Reuter» hírügynökség közli, hogy Churchill miniszterelnök az angol alsóházban Li Szin Mannak, a koreai «nem kom­munista» hadifoglyok szabadonbo- csátására irányuló intézkedését «igen komoly jellegű eseménynek» nevez­te. A munkáspártiak felkérték a mi­niszterelnököt, tegyen nyilatkozatot a «nem kommunista» hadifoglyok szabadonbocsátásáról, amely ■ az Egyesült Nemzetek parancsnokságá­hoz tartozó országok óhaja ellenére történt. A munkáspárti Whyatt, aki ezt a kérdést felvetette, az iránt érdeklő­dött, hogyan történhetett, hogy az amerikai őrség nem tudta megaka­dályozni a foglyok szökését. Majd hozzátette: «Közölheti-e a miniszter- elnök, milyen lépéseket szándékozik tenni, hogy elítélje Li Szin Mannak ezt az előre kitervezett intézkedését, amelyen keresztül szembeszegül a fegyverszüneti tárgyalásokkal. Kö­zölheti-e továbbá, vannak-e már va­lamilyen utalások arra vonatkozóan, hogyan reagáltak a kommunisták er­re az ügyre?» Mielőtt Churchill válaszolhatott volna, egy másik labor-ista, Des­ra. bármilyen néphez, fajhoz, fe­lekezetihez, politikai1 irányzathoz tartozzanak. Ugyanakkor a magyar nép tisztában van azzal .is, hogy a békemozgalorn előtt még nehéz és küzdelmei? út áll. A magyar nép tudja, hogy a béke élkifótgei min­den mádon folytatni akarják mes­terkedéseiket. A magyar nép tudja, hogy a háborús gyujtogatókat megfékezni csak a népek ereje ké­pes, A népek ereje’a biztosítéka an­nak. hogy- a reménység tavaszát a béfceerőfeszítések gyümölcseinek b?érése, dús aratása fogja követni. Ehhez azonban még sok erőfeszí­tésre, sok okosságra, és kitartásra fáradhatatlan felvilágosító munká­ra lesz szükség. Nem fér kétség ahhoz, hogy a Világtanács meg fog felelni a hoz­záfűzött, várakozásoknak és a nem­zetközi békemozgalomnak világtör­ténelmi jelentőségű küzdelmét dia­dalra fogja vinni. A magyar nép sok sikert kíván a Béke-Világfa rácsnak nagyszerű munkájához. ígéri, hogy a .békéért való küzdelmet továbbra is minden erejével támogatni fogja, hogy mindenütt ott Esz, ahol a béke \ ügyéért dolgozni é? áldozni kell. j Éljen a népek testvéri összelő- J gása! Éljen a 'béke! Sok jel mutat azonban arra, hogy az Egyesült Államok hadseregének főhadiszállása sem bújhat ki telje­sen a súlyos felelősség alól. Li Szin Man, a hadifoglyok «szabadonbocsá­tásáról» szóló rendeletének csü­törtöki bejelentésével hangsúlyozta: .«Az ENSZ hatóságok képviselői, akikkel beszéltem arról az óhajunk­ról, hogy- ezeket a hadifoglyokat sza- badonbocsássuk, legnagyobbi'észt elv­ben egyetértenek velünk». A Li Szin Man-klikk már hosszabb idő óta üvöltözött ezeknek a hadi­foglyoknak a «szabadonbocsátásáról». A báb-«nemzetgyűlés» június 9-én határozatot fogadott el, «a hazatele­pülést megszavazó valamennyi ko­reai hadifogoly haladéktalan szaba- donbocsátásáról és a hazatérni vona­kodó kínai hadifoglyok Tajvanra szállításáról». Az amerikaiaknak tud- niok kellett ezekről a szándékokról. A hadifogolytáborok biztonságáért felelős délkoreai őrök is amerikai tisztek parancsnoksága alatt állottak. Bár az amerikaiaknak teljes tudo­másuk volt Li Szin Mannak, a hadi­foglyok «szabadonbocsátására» tett előkészületeiről, semmiféle intézke­dést nem tettek a terv megakadályo­zására. A délkoreai őröket csak ak­kor váltották fel amerikai katonák­kal, amikor Li Szin Man már «sza- badonbocsátotta» a 25.000 hadifog­lyot. Ez azt bizonyítja, hogy az ame­rikaiak tudatosan*összejátszottak Li- Szin Mannal. a hadifoglyok hazate­lepítéséről szóló egyezmény megsze­gésében. Az egész világ figyelme most az Egyesült Államok kormánya felé for­dul, hogy lássa, hogyan intézi el ezt a szerződésszegést. Az amerikai kor­mány valóban döntő próbatétel előtt áll, a fegyverszünet elérésére irá­nyuló óhajának őszintesége tekinte­tében. mond Donnelly kijelentette: «Igen komoly helyzet állt elő. Ugylátszik, hogy nem lehet megkötni a fegyver- szünetet addig, amíg Li Szin Man Dél-Koreában van. Lehetséges, hogy ki kell hirdetni a rendkívüli állapo­tot és Li Szin Man kormányát házi- őrizetbe kell venni». Churchill válaszában ezt mondta: «Az adott körülmények között arra szeretném kérni az alsóházat, ne kö­veteljen tőlem semmiféle nyilatko­zatot, amíg nem tartunk további hu­zamos tárgyalásokat». Herber Morrison, a munkáspárti kormány volt külügyminisztere kije­lentette, hogy a miniszterelnöknek valamilyen módon tolmácsolnia kel­lene az angol kormány sajnálkozását amiatt, hogy Li Szin Man olyan in­tézkedéseket tett, amelyek szükség­képpen bonyolítják és összehasonlít­hatatlanul nehezebbé teszik a fegy­verszüneti tárgyalásokat. «Egészen megrendített és lesújtott ez a hír» — válaszolta Churchill. «Úgy vélem, hogy az egész alsóház ugyanezt érzi». Churchill hozzátette! «Mégis az a véleményem, lehet re­mény arra, hogy a fegyverszünetet, amelyet már majdnem elértek, nem fogják megakadályozni». Washington, (MTI,)- Mint. az ,.AFP’‘ jelenti, csütörtökön reggel New-Yorkból 2000 tüntető érkezett különvonaton Washingtonba, hogy Eisenihowertől kegyelmet követel­jen a Rosenberg-házaspár szántára. A Felhér Ház előtt állandóan nagy tömeg áll. A tüntetők táblákkal vo-. Érvénytelenítették a kivégzésének Washington, (MTI.) A „Reuter" jelentése szerint az Egyesült Álla­mok Legfelső Bírósága pént, ken 16 órakor érvénytelenítette Willi-, am Douglas bírónak a Rosenberg- házaspár kivégzésének elhalasztásá­ra vonatkozó -döntését. A „Reuter“, hozzáfűzi, hogy ,e határozat következtében a halálos ítélet végrehajtandó, hacsak az utolsó pillanatban nem jön közbe váratlan esemény. Az ,,AFP’’ ugyancsak hírt ad a Legfelső Bíróság határozatáról és megjegyzi: ..Vinson elnök a Leg­felső Bíróság határozatának beje­lentésekor nem közö.te, hogy mi­lyen szavazati arányban hozta a BeMn. (TASZSZ.) Az „ADN“ hírügynökség közölte, hogy június 17-én délután 15 és 16 óra között az amerikai övezetből a demo­kratikus övezetbe behatolt ga­rázdálkodó banditák megtámadták Otto Nuschke mi rüszt: relnökih: lyet- test. A támadás az utcán, az öve­zetek közötti határon (a Warschau­er-Brücken) zajlott le. A banditák a hivatalába igyekvő Otto Nuscb- ket kituszkolták a gépkocsiból és erélyes tiltakozása ellenére az ame­rikai övezetbe hurcolták el. Az u. n. .Stumm-iféle rendőrség szervei, am-lyek összeköttetésben álltak a banditákkal, a 109. sz, rendőrőr­szobán őrizetbe vették és egy rádió­Berlin (MTI). Mint az ,,ADN“ jelenti, Ottó Nuschke miniszterel­nökihelyettest, a Keresztény Demo­krata Unió elnökét pénteken dél­ben szabadon bocsátották az ame­rikai letartóztatásból. Az ameri­kai hatóságok iSzemjanov nagykö­vet. a Szovjetunió németországi főbiztosa, a Német Demokratikus Köztársaság kormánya követelésé­A francia nemzetgyűlés az And­ré Marie kormány programmja fe­letti vita után szavazást tartott, hogy hozzájárul-e a kormányválság óta " hatodik • miniszter,elnökjelölt kormányalakításához. A szavazás eredményét 0 óra 40 perekor hirdette ki Herriot, a nem­zetgyűlés elnöke. Mint az ,,AFP’ jelenti, a 481 jelenlévő képviselő Az „AFP" jelentésé szerint, amennyiben a Legfelső Bíróság pénteken hatálytalanítja Douglas bíró határozatát a kivégzés elha­lasztásáról,, még pénteken este ll órakor vKlamosszékbe ültet’ik az ártatlan Rosenberg-'házaspárt. Ha azonban a Legfelső Bíróság szom­bat estig Sem dönt, Kaufmann bí­Rosenberg-házaspár elhalasztását bíróság ezt a döntését. Az „AFP" a továbbiakban hangsúlyozza, hogy Douglas bíró. aki a kivégzés elha­lasztását elrendelte, kijelentette: ..Tudom, hogy a törvény az én ol­dalamon áll". A „Reuter“ újabb jelentése sze­rint a Rosenberg-házaspár kivég­zésének időpontját június 20-án 3.00 órára tűzték ki. * * * Az „AFP“ közli, hogy „miután az Egyesült Államok Legfelső Bí­rósága meghozta a határozatát, az igazságügyminisztérium eljut­tatja a Fehér Házba a Rosejiberg- házaspárnak az elnökhöz intézett kegyelmi kérvényét. közlés szerint az amerikai katonai hatóságoknak átadták Otto Nusch- két. Ebben az eljárásban a közön­séges és durva emberrablók minden ismérve felismerhető. A Német Demokratikus Köztár­saság- kormánya erélyesen tiltako­zik az ellen, hogy Otto Nuschket az amerikai katonai hatóságok őri­zetbe vették. A Német Demokrati­kus Köztársaság kormánya Otto Nuschke , miniszterelnöklhelyettes azonnali szabadonbocsátását köve­teli az amerikai katonai 'hatósá­goktól. A tiltakozást Otto Grotewóhl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke írta alá. szerető német hatalmas tiltakozó mozgalma láttán, kénytelenek vol­tak szabadonbocsátani Otto Nusch két. Otto Nuschkét amerikai pof g'ári tisztviselők az övezethatárra a Prinzen-iStrasseig kísérték, abo a KDU Politikai Bizottságánál tagjai szívélyes üdvözlésben és fo gadtatásban részesítették. Berlin lakossága elítéli a kalandorokat EGYIPTOMBAN KIKIÁLTOTTÁK A KÖZTÁRSASÁGOT mányt, Nagi'b lesz a köztársaság el­Tovóbbtarl a francia kormányválság helyszínen tettenérteket felelősség re vonták. Minden berlini vállalal fiái, valamint az állami és várói hivatalokban is helyreállt a női mái is munka. Rendzavarási kísérleteik volta néhány más városban is. Ezek« a kísérleteket ugyanarra az órái időzítették. A felbérelt ügynöke azonban nőm tudták végrehajtai a kudarcba fulladt kaland szinf; lak mögötti szervezőinek tervét. nőké. Nagib ugyanakkor tovább is ellátja a miniszterelnöki tee dőket. A jelentés szerint az í meneti időszak végén népszavazí tartanak, amely dönt a köztársaí gi államformáról és megválaszl majd a köztársasági elnököt. Mint a londoni' rádió jelei Nagib átalakította kormányát. közül 272 hozzájárult Andre Ma kormányalakításához. 209 pedig lenezte. Miután a kormányalakít hoz az alkotmány szerint 314 s vázát szükséges, André Marie szavazattal kapott kevesehl mint amennyire szüksége lett 1 na. A francia nemzetgyűlés te megbuktatta a hatodik miniszl elnökjelöltet is. A Li Szin Man-klikk provokációs lépései CHURCHILL NYILATKOZATA AZ ANGOL ALSÓHÁZBAN A LI SZÍN MAN-KLIKK PROVOKÁCIÓS LÉPÉSEIRŐL UUU11.W1, i V. I V.O ellen hozott halálos ítélet megsem­misítését követelik. ró kitűzi a kivégzés új időpontját. A léméi" ’ "" Köztá sasig kormányának tiltakozása Olló Nutc’ike minisztereliökhelifettes elrablása mii Szabadonbocsátották Otto Nuschkét re. valamint minden' derék és* béke­Berlin. (TASZSZ.) A külföldi kalandorok tervei alapján előkészített rendzavarások, amelyeknek célja az volt, hogy megbontsák a normális életet Ber­lin demokratikus övezetében —- nem részesültek támogatásban .a la­kosság széles rétegei részéről. Miután június 17-én Kelet-Ber­liniben kihirdették a rendkívüli ál­lapotot, a fasiszta provokátorok Nyugat-Berlinbe menekültek. A London. A londoni rádió jelen­tése szerint az u. n. egyiptomi for­radalmi tanács és Nagib miniszter- elnök (bejelentette, hogy kikiáltják a köztársaságot. II. Achmed Fuad csecsemőkirályt detronizálták. A „forradalmi tanács“ közölte, hogy 'három évi átmeneti időszak- rá, amíg kidolgozzák az új alkot­14318718

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents