Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-14 / 138. szám

Vasárnap, 1953 június 14. SOMOGYI NÉPLAP 5 Gyorsítsuk meg a növényápolás ütemét Járásaink közötti a növényápolá­si munkáik végzésében kemény harc folyik az (elsőségért, a Megyei Pártbizottság vándo r z ás zía já ért. Különösen most, a Bé'ke-Világta- mács budapesti ülésére való ké­szülődés közepette történt előre" haladás a munkákban és fokozó- do'tt a versenylendüieit. Megyénk dolgozó parasztsága tudja, hogy a magasabb te rmés ere dm ények é rt folytatott harcnak a növényápolás időben és jó minőségben való el­végzése az egyik feltétele. A legutóbbi értékelés szerint a járások közti versenybe,n tovább­ra la a fonyódi járás az első. A já­rás terüiletéu a cukorrépa harma­dik (kapálását 79 százalékra, a ku­korica harmadik kapálását 49 szá­zalékra, a 'burgonya másodszori tölt ügetését 93 százalékra, vagyis az aratásig kötelező növényápolási munkákat 87.6 százalékra végezte e] a járás dolgozó parasztsága. A fonyódi járást a marcali járás követj a versenyben. A marcali járás eddig a cukorrépa harmad­szori kapálását 59, » kukorica bar. madik kapálását 45, a burgonya másodszori töltöge lését 93, vagyis az összes növényápolási munkák elvégzésének aratásig esedékes ré­szét 86.9 százalékra végezte él. Ahol a párt- és tanácsszerveik helyesen szervezik és irányítják a versenyt, ott a feladatok megöl' dása sem szenved hátrányt. Dol­gozó parasztságunk hízik pártunk szavában és követi azt. A párt- és tanácsszervek kapcsolata azonban nem minden járásban kielégítő, mint ezt egyes járások növényáipo- lási eredményei is mutatják. Ez ta­lp asztalható a kaposvári járásban is, ahol a párt- és tanácsszervek nem érzik a felelősséget a minisz­tertanács növényápolási munkák elvégzéséről szóló határozatának végrehajtásáért. Nem magyarázzák meg a dolgozó parasztságnak, hogy az időben végzett munka több ter­mést jelent és aki elhanyagolja a növények ápolását, az saját magá­nak, ide egész népgazdaságunknak kárt okoz. A járási tanács szájtá- tian nézi, hogy a járás a szégyen­teljes utolsó helyen (kullog a nö­vényápolási munkák végzésében. A járás a cukorrépa harmadik ka­pálásával csak 7 százaléknál, a kukorica harmadik kapálásával 1 százaléknál, a napraforgó harma­dik kapálásával 5 százaléknál, vagyis iaz aratásig esedékes nö­vényápolás 59.1 százalékánál tart. Nem különb a helyzet a siófoki járásban sem, amelyben a cukor­répa és kukorica 'harmadik kapá­lását még miéig sem kezdték. Váj­jon az elmaradt járások hogyan akarják végrehajtani a miniszter­tanács növényápólásra vonatkozó határozatát? Vagy úgy gondolják egyes tanácsok, hogy az esőis idő­járást felhozhatják mentségül? Sürgős feladata a párt’- és ta- n ácsszervCknek, hogy az eddigi magnyugvó hangulatot megszüntes­sék. Mindent él kell követniük, hogy maradék nélkül befejezést nyerjen az aratás kezdetéig ese­dékes növényápölási munka. Járások helyezése a legutóbbi versenyórtéikelés szerint: 1, fo- nyódi 2. marcali 3. nagyatádi 4. csurgói 5. tahi 6. barcsi 7. siófoki 8. kaposvári járás. Horváth János traktoros A hősök közül leginkább a csa­ták hőseit ismerjük, olyanokat, akik bátran harcoltak az ellenség­gel a nép igaz ügyéért. A felsza­badulás után nálunk a munkáiban is születnek hősök, akik az üze­mekben a gépek mellett, vagy kint a földeken a gépek, s az idő jó kihasználásával küzdenek a többtermelésért, a magas termés­hozamért. Egy év óta dolgozik a osokonya- visootai gépállomáson Horváth Já­nos traktoros, akit dolgozó társai mint szorgalmas, rendszerető dol­gozót ismernek és (becsülnek. Horváth János elvtárs tavaszi ter­ve 88 normálhoid volt, ezt már egy hónappal ezelőtt 350 száza­lékra túlteljesítette, 311 mormál- hold tavaszi talajmunkát végzett. Legtöbbet a rinyaújnépi Béke tsz- hen dolgozott. Feladatát becsüle­tesen látta el. A gépállomás ver­senytábláján állandóan szerepelt a neve. Horváth elvtárs most az er­dőgazdaságban Végez növényápo­lást. Szorgalmas munkával készült a B éke - Világi ainiács ülésszakára. Fel­készül a szép és nehéz feladatok-' ra is, az aratás, csépié® munkájá­ra, hogy példamutatóan vegye ki majd részét a gazdag termésért folytatott küzdelemből. Eddigi jó munkája az alap arra, hogy az ara­tásban, cséplésben, a tarlóhántás- ban és másodvetésben is becsüle­tesen megállja helyét és még ki" magaslóbb eredményeiket ér élj mint eddig, Előre a szemveszteségnélküli aratás-cséplés sikeréért Somogytarnóca dolgozó parasztságának vállalása Somogytarnóca község tanácsá­nak végrehajtó bizottsága a mi­nisztertanács határozatait kiSigyűlé- seken ismertette a dolgozó paraszt­sággal. A dolgozók lelkesen fogad­ták az aratás, csépíés, tarlchántás, más'odvetés végrehajtására vonat­kozó határozatot és vállalást tettek a munkálatok határidő előtti vég­rehajtására. A községi tanács a dolgozó pa­rasztsággal együtt felmérte a köz­ség erejét és biztosította a szüksé­ges munkaerőt az aratás, cséplés határidő előtti elvégzésére. A verseny szempontjai a kü' vetkezők; 1. Három nap alatt az egész köz­ségben elvégezzük az aratást, mind a tszcs-ben, mind az egyéni gaz­dáknál. a) A tszcs aratásra váró terüle­te 195 hold, ebből géppel három nap alatt 60 holdat, kézierővel, melyre 36 főt állítunk be, három nap alatt 135 holdat aratunk le. b) Egyéni gazdáknál az összes —V gabonavetési terület aratását há­rom nap alatt, az árpa, zab aratá­sát ,egy nap alatt végezzük el. A cséplési, aratási időszak lerövidíté­se érdekében a munka jó megszer­vezésével. a munkaidő teljes kihasz­nálásával akarja a község dolgozó parasztsága a határozatokat végre­hajtani. 2. A cséplési munkálatok idejére két műszakot szervezünk, mellyel biztosítjuk a cséplés 'határidő előt­ti befejezését. Kétműszakos csáp- lésnél 300 mázsát csépelünk el 24 óra alatt. A cséplési megkezdésé­nek időpontjától számított 15 nap alatt befejezzük. 3. A begyűjtést úgy szervezzük meg, hogy gabonából azonnal a cséplőgéptől teljesítjük beadási kö­telezettségünket. 4. Az aratással egyidoiben har­colunk azért, hogy a tarlóhántás azonnal meginduljon. A termelőszö­vetkezetben az aratástól számított hét napon belül, az egyéni gazdák­nál pedig ínyolc napon belül elvé­gezzük a tarlóhántást. Még az ára­dás előtt minden gazdával tudato­sítjuk a másodvetési tervet és k°z" vétlenül az aratás után a tervet eb­ből is teljesítjük. A községi tanács a jelen, ver- senyvállalást úgy akarja megvaló­sítani, hogy fokozottabban kéri a pártszervezet, a falu kommunistái­nak segítségét. A pártszervezet Irá­nyításával és segítségével még szé­lesebb körben mozgósítjuk a dol­gozó parasztokat, támaszkodunk az élenjárókra s ezáltal még szoro­sabbra fűzzük a tanács tömegkap­csolatát. Vállalásunkkal egyben versenyre hívjuk a barcsi járás és a megye valamennyi községét. Előre a szem- veszteségnélküli1 aratás', cséplés sike­réért ! iSomogytarnóca község termelő­szövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztsága nevében: Szubotics József vb. elnök, ifj. Bátori József tszcs ein. Minden percet használjunk ki a füvek kaszálására Gyönyörű ma szabad hazánkban élni és dolgozni — mondják a nagytoldipusztaiak PEZSEG, LÜKTET az élét a hajdani veszprémi püspöki káp­talan nagytó idipus Zitái birtokán. Még 8—9 évvel ezelőtt a püspök­ség botolsispánjai, a cselédinyúzó in­tézők és a csendőrök tartották rettegésben a kis puszta, az ef- hanyagolt cselédviskók lakóit. A puszta korlátlan urai túlvilági bol­dogságról prédikáltak az egyre el­viselhetetlenebb életkörülmények (között tengődő 'embereknek. A cifra prédikáció nem hozott bol­dogabb életet a dolgozóknak. Nőttön-nő'tt az elkeseredettség, a gyűlölet a cselédek szívében uraikkal szemben. 1945-ben a szovjet katonák hoz­ták el az emberek által oly hőn óhajtott szabadságot, az emberi életet- S azóta felszabadult, bol­dog emberek lakják az egykori püspöki káptalan birtokát, a mai nagyt oidip us z t a i állalmi gazdaság dolgozói. ÚJ tűk, egyík-or ksemmizett cselédembe,r dolgozó társai .nevében a szíve mé­lyéről mondja el egyszerű szavait; ,, Ö ssz ehasonií t|h at atlanul m eg vál - tozott az életem. A múltban le­nézték, emberszámba sem vettek. Ma megbecsült tagja, vagyok népi demokráciánknak, megbecsült dol­gozója az állami gazdaságnak, A felszábaidulás után kaptam földet, a népi demokrácia segített ahhoz, hogy házat 'építhessék magamnak. A munkámért tisztességes bért ka­pok, közel 2000 forintot keresünk havonta a fiammal. Gyönyörű ma szabad hazánkban élni és dolgoz­ni". Ezt aK életet semmiért nem ad­ják a dolgozók és Vörös István még keményebben szorítja a ka­pát, a magas termésért, a gazdaság ÉRTELMET kapott az éle" a munkájuk. Vörös István, az tervéinek teljesítéséért harcol. A gazdaság dolgozói jó munkájúkkal küzdenek a békéért, bátor harco­sai új életiünknek. Érzik és tudják: nálunk a tölfcibtermelés, az ország építése egyet 'jelent a béke védel­mével. OLYAN HARCOSAI vannak » 'békének ebiben a gazdaságban, mint Mojzer István, Kars aj Ferenc traktorosok, akik bátor tetteikkel győzelmet arattak a munkában: egész éves tervüket már téljesí- tették. A .béke harcosai Hudi Emijné munkacsapatának dolgos ta.rfiiai is,, akik az elsőik között van­nak minden nap a munkában és vasárnap is lelkesen dolgoztak, hogy a .gazdaság még jobban elő­re törjön éis magas terméshozamot érjen el. A béke katonái Szijj István, Mészáros József agronómusok is, akik tudásúikkal: segítik a dolgozó­kat, Boldoggá teszi őket az a ru­dat, hogy jó munkájuk eredménye az emb er magasságúra nőtt, 170 holdas rozistáíbla. Kísérletezéssel, sztáhanov-parcelllák liéitiesít'ésével küzdenek ia gazdag termésért, né­pünk felemelkedéséért. „A ibéfce megvédésének nálunk mindenki közvetlenül harcosa, aki jól végzi munkáját" — erre tanít bennünket népűnk nagy tanítómestere, az el­ső magyar békeharcos, Rákosi Má­tyás lelvtárs, Sok harcosa van a békének a nagytoldi,pusztai állami gazdaságban is, A BÉKE MEGVÉDÉSÉNEK ügyét segítették elő azzal is, hogy a múlt vasárnap mintegy 150-en menteik ki dolgozni a, 60 holdas répatáiblára, begy az eső okozta elmaradást leküzdjék és határiidő­re elvégezzék a répa kapálását. Kimentek dolgozni a mezőre az állami gazdaság dolgozóinak a fe­leségei, családtagjai, de ott vol­tak sokain a község egyénileg dol­gozó parasztjai közűi is, akik se­gítették a gazdaság dolgozóit. Lel­kesen, jókedvvel folyt a munka, felcsendült egyegy dal a dolgo­zók ajkán. Vasárnap is a' földeiken munkálkodó dolgozók jó munkája messzehangzóan hirdeti dolgozó népünk öntudatának növekedését. A NAGYTOLDIPUSZTAIAK a népfrontra adott szavazatuk melJ lett jó munkájukkal is kinyilvánít­ják, hogy harcolnak a békéért, hogy szeretettel várják a hazánk­ba érkező kiváló nemzetközi bé- keharcosokat. Bebizonyítják, hogy ezután is jó munkájukkal küzde­nek azért, hogy béke legyen a vi­lágon, hogy boldogabbak legyenek az emberek, hegy hazánkban is győzelemre vigyük a szocializmus nagy ügyét. A szénabetakarítás határideje június 15-én lejár. Megyénk szá­mos termelőszövetkezete, állami gazdasága határidő 'előtt betakarí­totta a rétek bő termését. A ha­la tőnkül t)i Dózsa termelő csoport tagjai tanultak a múlt év tapasz­talataiból'. Ebben az évben nem bízták magukat1 a természet ké" oye-kedvére. Már jóval az esőzé­sek előtt betakarították a réti és a szántóföldi takarmányt. Nem fe­ledkeztek meg az állam iránti kö­telezettség teljesítéséről sem, ele­get tették egész évi szénabeadá- suknak. Nagy gondot fordított a széna - betakarításra a bolhói Ságvári, a heresznyei Dimitrov tszcs tagsága is, akik jóminőségű takarmányt ta­karítottak be és teljesítették szé- nabeadási kötelezet t ségüket. Szénabetakarításban aránylag a legjobb eredményt a siófoki járás ér tie el, mely a rét-terüle j 60 szá­zalékán végezte el a kaszálást és 10 százalékán a behord,ást. A töb­bi járásban azonban kivétel nél­kül igen súlyos a mulasztás, A sió­foki járás kivételével! egyetlen já­rás sem érte el a szénakaszálás­ban az 50 százalékot, de még sú­lyosabb ezekben a járásokban a betakarítás. Különösen elhanya­golták a szénakaszálásit és betaka­rítást a barcsi, tahi és a kaposvári járásban. 'Pártszervezeteinknek és taná­csainknak tudaitosítamáok kell a dolgozó parasztokkal, bogy nem bízhatjuk állatainkat’ a természet szeszélyeire,. Nem köny ö rado­rnányt' kell a természettől várni, hanem el kell venni tőle azt, ami­re szükségünk van. Takanmányter­melésünket, takarmánygazdálkodá­sunkat nem szabad az időjárásra hízni. Népgazdaságunk és ezen be­lül állattenyéis,ztléisün|k tervgazdál­kodása nem véletlenekre épített szerencsejáték, hanem céltudatos és következetes építőmunka. Ezért dolgozó paraszt«águnknak mindent el kell követnie, hogy __ külső tényezőik akadályt ne gördítse­nek kitűzött céljaink elé. A szénabetakarításra minden percet, erőt ki kell használni. Mutassanak példát a község vezetői Csombárdon Megyénk számos községéiben a dolgozó parasztok munkásosztá­lyunkhoz hasonlóan, lelkes munká­val készültek a Béke-Viláigtanács budapesti ülésére. Számos község­ben a növényápölási munkák idő­ben .és jó minőségben való elvégzé­sével, a beadási kötelezettségek teljesítésével készültek a Béke-Vi­lág tanács ülésére. Vannak azonban olyan községek is, mint Csombárd, ahol 52 olyan gazda van, akik még .semmiből sem teljesítették az állam iránti kötelezettségüket. Baromfiból 63 százalékra, tejből 70, tojásból 37 százalékra teljesítette a község félévi beadási kötelezettségét. Szé­nát egyáltalán nem adtaik még be. Mi az oka annak, hogy a köz­Laklía József traktoros csatlakozott Szabó József versenykihívásához Én, Laklia József, a csokonyavi- sontai gépállomás traktorvezetője, csatlakozom a csurgói gépállomás traktorvezetőjének, Szabó József­nek versenykihívásához az alábbi módosítással: 1. A cséplés megkezdésétől K. 35-ös erőgépemmel 100 .normálhoid tarlóhiántáisi munkálatot végzek el, amj 333 kát. holdnak felel meg. 2. 1070-es cséplőgépemmel 55 vagon gabonát csépelek «I 20 szá­zalékos üze ma ny a gm eg t ak a r í t á s ­sail, egyéni parasztoknál, Bolihó községben. Vállalásomat úgy kívánom telje­síteni, hogy megszervezem gépem­nél a kiét műszakot, a mellém be­osztott dolgozóikat állandóan ne­velem, ismertetem velük a minisz­tertanács határozatát, hogy ők is .annak szelleméiben végezzék mun- k'ájiukai. A cséplő munkacsapat tagjaival szintén úgy foglalkozom, hogy ők is megértsék a gyors cséplési mun. ka jelent ő ségét- , Állandóan jpoili-i ti kai felvilágosító munkát végzek csapatomon 'belül, így alkarom el­érni, hegy a munkások is verseny­ben legyenek, etető az etetővel, kéveszóróik a kévesizórókkaL Ezen túl kioktatom a munkacsa­pat tagjait a gyors cséplőgép-állí­tásra, így biztosítom minden perc 100 százalékos kihasználását. Ezenkívül még vállalom, hogy az egész cséplési idény alatt fél szá­zaléknál több szemveszteség nem lesz a gépemnél. Laklia József, a csoko.nyaviso.ntai gép­állomás traktorvezetője. ségben ilyen súlyos lemaradás van az állampolgári kötelezettségek teljesítésénél? A községi tanács nem követeli meg az állami fegye­lem betartását, .sőt a tanácstagok, a tanácsvezetök között is vannak olyanok, akik nem teljesítették beadásj kötelezettségüket. Csuha József párttag, 8 holdas, Szabó György (báró) párttag sem tojás-, sem baromfibeadási kötelezettsé­gének nem tett eleget. Erixel József, a begyűjtési állandó bizott­ság' tagija 14 kg tojással, Nagy Jó­zsef begyűjtési állandó bizottsági tag 17 Ikg toj,ássál, Szabó József (Sótetnyi) 19 kg tojással, 9.70 kg baromfival adósa népi államunk­nak. Dékmár János, a mezőgazda- sági állandó bizottság elnöke 19 kg tojással és 10 kg baromfival van hátralékban. Nyilván, hogy abban a község­ben, ahol a tanács vezetői, a be­gyűjtési és mezőgazdasági állandó bizottság tagjai nem teljesítik az állam iránti Ikötelezettségüket, nem is tudják nevelni a község doljgozó parasztjait az (állaimpollÉ gári fegyelem betartására. És a tanácselnök eívtárs véleménye sze­rint ezeket bevonják a népnevelő- munkába is. Vájjon hogyan tud ,népnevelőmunkát végezni az, aki 'maga .nem .példamutató és nem tel­jesíti állampolgári kötelezettségiét? Hogyan tud a kötelesiséigmulasztó tanácstag (az állampolgári legye­ié mrő'l be széki i ? Csombárdon úgy néz 'ki a hely­zet, hogy a tanácstagok „vizet pré­dikálnak és bort isznák", vagyis beszélnek az állampolgári fegye­lemről, de ugyanakkor ezt nem tartják magukra nézve kötelező­nek. Ezen kell változtatni sürgősen a községben és akkor meg fog 'ja­vulni a begyűjtés munkája is.

Next

/
Thumbnails
Contents