Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-14 / 138. szám

Az épülő kommunizmus országéból Alakítsunk át minél több cséplőgépet gyorscséplésre A Sztálin-díjas Bredjuk gyorscséplési módszere A munkatermelékenység emelése és a cséplés idejének lerövidí­tése érdekében a Szovjetunióban, valamint a népi demokrati­kus országokban már széles körben alkalmazzák a haladó munkamód­szereket, mint például két cséplőgép meghajtása egy traktorral és a két- váltásos cséplést. Az a cél, hogy a munka helyes megszervezésével a traktor és a cséplőgép egész teljesítőképességét ki lehessen használni. Nyikoláj Bredjuk, szovjet sztahanovista cséplőgépész, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának tagja, a Csernyigorov-környéki bereznyai gépállomás „Pracja’-kolhoz dolgozója a kétváltásos, óraütemtervszerű módszer bevezetésével 24 óra alatt több mint 100 tonna gabonát csépelt napi 24 tonna helyett. 1951-ben új módszerével, két váltással, 150 tonna zabot csépelt egy MK típusú, 1.100 milliméteres dobszélességű cséplő­géppel. Később a cséplőgépen végzett módosításokkal és munkamódsze­rének javításával Bredjuk 21 óra alatt 134 tonna búzát csépelt. Ma már a Szovjetunió és a népi demokratikus országok cséplőgépészeinek ezrei al­kalmazzák Bredjuk módszerét. i Bredjuk gyorscséplési módszeréről a következőket írta: „A gyors- cséplés előkészítésénél nemcsak az a fontos, hogy jól kijavítsuk a gépe­ket és különféle eszközöket. Nagy gondot kell fordítanunk arra is, hogy időben és jól megszervezzük a munkát és jól elosszuk az erőket. A kol­hozparasztokkal együtt elkészítettük a begyűjtési tervet, megbeszéltük, ho­gyan szervezzük meg a gyorscséplés munkáját. A kolhoz vezetősége ki­egészítette brigádunkat, hogy két m űszakban dolgozhassunk. A cséplő- brigádokhoz olyan kolhozparasztokat osztottak be, akik az elmúlt évben is gyorscscplésnél dolgoztak és jól elsajátították ezt a módszert. Az idén is előre megterveztük a szérűk elhelyezését. Négy asz- tagot rakunk minden szérűre. Kettőt a cséplőgéptől jobbra, kettőt balra, egymástól négy-öt méter távolságra, ami megfelel a kiszélesített etető­asztal méreteinek. A táblák terméseredményeitől függően az egyes szé­rűkre 35—50 hektárról hordják ossz e a gabonát. Az egyes asztagok mére­te átlagosan a következő lesz: hossza 28 méter, szélessége 4—4.5 méter, magassága 5 méter. ■» ■ -- ■*— —• J f mm A kévék adogatása a cséplőgépbe az óraütemterv szerinti gyors- cséplésnél egyidejűén két oldalról történik, ami lehetővé teszi a csép­lődob egyenletes megterhelését. Minden műszakban négy etető dolgozik, párosával váltják egymást, mégpedig minden órában. Ezzel a módszerrel háromszor akkora gabonatömeg jut a cséplődobba, mint az egyszerű ado­gatásnál. A cséplőgép termelékenységét néhány szerkezeti változtatással is fokozzuk. A következő változtatásokat hajtottuk végre: levettük a szal­marázó minden második keresztlécét. így ritkítottuk a kiegészítő szalma­rázó rácsát azért, hogy a fokozott sebesség mellett se legyen nagyobb szemveszteség. Az elevátor sebességét úgy fokozzuk, hogy 20 milliméter­rel megnöveljük a hajtótárcsa átmérőjét, a tárcsára gumiszijat erősítet­tünk. Az első tisztítórosta szekrénybe a közönséges rosta helyett 5 mil­liméteres nyílású rostát tettünk. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy jelentősen befolyásolja a cséplési eredményt a meghajtó főszíj hossza. A legjobban bevált távolság 13—15 méter a cséplőgép és a meghajtó motor között. Nagymennyiségű gabona megy a cséplőgépen keresztül, ezért a dobkosár és a dob közötti hézagot felül 7—8 milliméterre, alul 25—30 milliméterre növeltük. , Oraütemterv szerint dolgozunk, ami azt jelenti, hogy előre meg­határozzuk, egy-egy órán belül milyen teljesítményt kell elérnie a csép­lőgépnek. Ezzel a módszerrel minden órában ellenőrizhetjük, teljesítettük-e a napi tervfeladatot. Ha nem teljesítjük az óraütemtervet, akkor azonnal megvizsgálhatjuk, mi okozta a lemaradást és néhány perc múlva hozzá­foghatunk a hibák kijavításához. Éppen ezért az óraütemtervet úgy készítettük el, hogy rovatot vezethessünk az egyórai cséplés erdményei- ről, az esetleges gépállások okairól, vagy más, időközben szerzett észre­vételről. A cséplőgép munkáját egész napra tervezzük meg. Csak né­hány percre állunk le és ilyenkor műszakilag felülvizsgáljuk a gépet és elvégezzük a kenést. A műszakokat négyóránként váltjuk. A cséplőgép azonban nem áll le. Éjszaka villanyvilágítás mellett dolgozunk.“ Bredjuk elvtárs úgy szervezte meg a munkát, hogy a kévéket az asztagokról 8 8 dolgozó adogassa. A kévéket mindkét csoport futószalag­ként adja a cséplőgép felé. Egy-egy kéveadogató másfél méternyire van egymástól. A legyezőszerűen szétszedett kévéket a csénlődobba két etető adogatja, akik teljes figyelmüket és minden igyekezetüket arra összpon­tosítják, hogy folyamatos legyen az etetés Mindegyik etetőnek két kol­hozparasztnő segít, akik éles késekkel elvágják a kévék szalmafonatait és a kévéket az etetőknek adják át. Bredjuk elvtárs munkaszervezési módszerét szemléltetően mutatja az alábbi táblázat: Közönséges csép- ílési el járásnál dol­gozók száma: A kévék adogatása a cséplőasztalra 6 A kévék megoldása a cséplőasztalon 2 A kévék adogatása a cséplődobba 2 A pelyva behúzása gereblyével 2 A pelyva szállítása a kazalhoz 1 A pelyva kazalbarakása 1 A szalma elgereblyézése 2 A kötelek, ill. hálók előkészítése 2 A kötelek asztagrakötése 1 A kötél meghúzása 1 A szalma kazalbarakása 2 A gabona elhordása a cséplőgéptől 3 A gabona osztályozása 4 Gépész 1 összesen: 39 Bredjuk-módszer szerint dolgozók száma: 16 4 4 3 2 2 4 4 2 2 4 4 8 1 60 Mindössze néhány hét választja el dolgozó parasztságunkat a nö­vénytermesztés egyik legnagyobb munkájától: az aratástól és cséplés- től. Biztosítani kell, hogy a legrövidebb időn belül, szemveszteség nél­kül raktárba szállíthassuk a dolgozó nép kenyerét. A jó cséplési munka alapját már most megvethetjük. Gépállomásaink és állami gazdaságaink úgy alapozhatják meg a cséplési csata sikerét, hogy minél több cséplőgé­pet átalakítanak a Bredjuk-rendszerű gyorscséplésre. Jó betakarítási és begyűjtési munkával erősítsük népgazdaságunkat és a Szovjetunió ve­zette béketábort. A gyapot fej tr ágy ásásának új módszere a Szovjetunióban J. Csumanov, a mezőgazdasági tu­domány doktora, nemrégiben hosz- szabb cikkben ismertette a gyapot fejtrágyázásának új módszereit a „Szelszkoje Hozjajtszvo” című lap hasábjain. A cikkíró megállapítja, hogy a gyapot fejtrágyázása szerves és szervetlen trágyával hektáronként 5—12, sőt ennél is több mázsával nö­veli a terméshozamot. Rendkívül fontos a műtrágya alátakarási mélysége. A kísérletek megmutatták, hogy amennyiben 18 helyett 22—25 centiméter mélységbe munkálják a földbe a trágyát, a terméshozam hektáronként 4.8 mázsával emelke­dik. Ha a műtrágyát a tenyészidő- szakban sekélyen takarják alá, nem hozza meg a várt eredményt, még öntözés esetén sem. A műtrágyát, s a szervetlen és szerves trágyából készült keveréket traktorvontatású kultivátorra szerelt műtrágyaszóróval vagy töltögető­ekére szerelt műtrágyaszóró segítsé­gével juttatják a talajba. A legmeg­felelőbb az a módszer, ha a műtrá­gya, illetve a trágyakeverék aláta- karása a sor mellett vagy a baráz­da közepétől meghatározott távol­ságra történik. A gyapot gyökérzete a tenyészidőszak elején teljes egészé- Műtrágya alátakarásának módja: ' A sorközök közepén A sor egyik oldalán A sor másik oldalán Az első fejtrágyázást akkor kell megkezdeni, amikor már 2—3 lomb­levele van a gyapotnak. A műtrá­gyát a sorok mindkét oldalán a nö­vényektől 17—18 centiméter távol­ságra, az öntöző barázdánál 2—4 centiméterrel mélyebbre takarjuk alá. A második fejtrágyázásnál, amely a bimbózás időszakában tör­ténik, ajánlatos egy oldalon, a növé­nyektől 22—25 centiméter távolságra, az előzővel azonos mélységre aláta­karni a műtrágyát. Ha a gyapot szé­pen fejlődik, néha a sorközök köze­A kisérlet helye öszszövetségi Gyapottermelési Tudományos Kutató Intézet Alkavaki kísérleti állomás Azerbajdzsáni Gyapottermelési Tudományos Kutató Intézet A gyapot fejtrágyázásánál minden mázsa szuperfoszfáthoz egy mázsa érett istállótrágyát, 1 mázsa ammoni- umnitráthoz pedig 2—2.5 mázsa szer­vestrágyát ajánlatos keverni. A ke­verés történjék kint a földön, köz­vetlenül a fejtrágyázás előtt, kü­lönben a trágyakeverék erősen nyir­kos lesz, s ebben az esetben nem használható a műtrágyaszóró. Ezzel a keverékkel már akkor lehet fej­ben a sor alatt helyezkedik el és csak csekély mértékben terjeszkedik oldalirányban. Ennek ellenére • az volt a gyakorlat, hogy az első fejtrá­gyázás alkalmával kizárólag a sorok közepén takarták alá a műtrágyát, amely így kevésbbé volt hatással a növények fejlődésére. Rendkívül fontos, hogy a gyapot fejlődésének korai szakaszában a műtrágyák közel kerüljenek a gyö­kérzethez. Ehhez szükséges, hogy a műtrágyát a sor mellett, a sorokhoz közel juttassuk a talajba. Ebben az esetben a foszfortartalmú műtrágyák a soronkövetkező sorközi művelés­nél már nemigen kerülnek felszínre. Ha bimbózáskor, vagy még a bimbó­zás előtt fejtrágyázunk, s a műtrá­gyát sor mellett takarjuk alá, az eredmény nem marad el. A nitrogén az öntözővízzel együtt nagyobbrészt mélyre, a barázdagerinc alá kerül alá, ahol a legtöbb a gyökér. A könnyű és a középcsoport tala­jokon ajánlatos a sor mindkét olda­lán elvégezni a fejtrágyázást. Az örmény Ipari Növénykutató Tudomá­nyos Intézet barnatalajon < végzett ilyen kísérletet. Az eredményeket az alábbi táblázat mutatja: Hektáronkénti nyersgyapottermés 1951 1952 Átlag 31.1 32.5 31.8 35.0 40.3 37.7 37.0 42.3 39.7 r attól kis távolságra is tör­ténhetik az alátakarás. A virágzás kezdetén történő fejtrágyázásnál a sorközök közepén vagy attól 6—8 centiméter távolságra, az öntözőba­rázdánál 4—6 centiméterrel mélyebb­re vigyük a talajba a műtrágyát. A szerves trágyákkal kevert műtrá­gyákat a gyapot jobban föl tudja vonni. Az alábbi adatok azt mutat­ják, hogy előnyösebb szerves és szer­vetlen trágyából készült keveréket használni fejtrágyázsára, mint tisz­tán műtrágyát. Hektáronkinti magvasgyapottermés mázsákban Műtrágya alkal- Szerves és szer­mazása esetén vetlen trágyake­verék alkalmazása esetén: 35.7 49.4 38.9 52.4 trágyázni, amikor a gyapotnak 3—4 lomblevele van. Később azonban már csak műtrágyát ajánlatos használni. Azokon a parcellákon, ahol világos­zöldek a levelek, ott nitrogéntartal­mú műtrágyát kell fejtrágyázni. Vagy- olyan trágyakeverékkel, amelyben több a nitrogén, mint a foszfor. Ahol a gyapot buján fejlő­dik, nem szükséges a nitrogén. Egyre szebbé, rendezettebbé válnak az uráli városok. Nyizsnyij-Tagilban az utóbbi években több mint 2 ezer házat építettek. Ebben az évben százezer négyzetméter lakóterület beépítését irányozták elő. Jól sikerült az újtípusú, nagyteljesítményű szovjet mozdony prébaútja A Moszkva—Kurszk—Donyec me­dence vasútvonalon most adták át a forgalomnak a 2-4-2-típusú, nagy­teljesítményű szovjet mozdony kí­sérleti példányát. Az új mozdony a Kujbisev-mozdonygyárban készült. A kísérleti mozdony teljesítőképes­sége körülbelül az ISz szériájú sze­mélyszállító mozdonyéval egyenlő. Az új mozdony szerkezetében egész sor technikai újítást alkalmaz­tak. A futó-, kapcsolt- és szerkocsi­tengelyeket görgőscsapágyakkal lát­ták el. Ennek következtében az el­lenállás — a meglévő mozdonyoké­hoz viszonyítva — csökkent. Ügyel­tek a mozdony gazdaságosabb ki­használására is. Az új mozdonyt Br j anszki-típusú vízelőmelegítővel szerelték fel, amely 95—98 fokra elő­melegített vizet juttat a kazánba. A kísérleti mozdonyt több kísérlet­nek vetették alá. Kimutatták, hogy teljesítőképessége jelentősen maga­sabb, mint a jelenleg használatos személy- és tehermozdonyoké. A 2-4-2-típusú mozdony engedélyezett legnagyobb sebessége 125 kilomé­ter óránként. Tervbevették a mozdony-brigád munkakörülményeinek megkönnyíté­sét is. A szenet gépek adagolják a tűzszekrénybe. Tökéletesítették a mozgó alkatrészek kenésének mód­szerét is. Megnagyobbították a moz­donyvezető fülkéjét, amelynek bel­sejét speciális, fényezett furnérlemez borítja. Bevezették a gőzfűtést is. A fülkét a szerkocsitól pneumatikusan nyitódó ajtó választja el, a Metró­kocsik ajtótípusaihoz hasonlóan. Az újtípusú mozdony kísérleti példánya mostanáig már több mint 200.000 kilométer utat tett meg. A Kujbisev-mozdonygyárban most még 3 ugyanilyen típusú mozdony készül. Új lépkedő ekszkavátor Az Uráli-gépgyár fémszerkezeti üzeme óriási épülettömbből áll. A hatalmas csarnokok azonban most szűknek bizonyultak. Ezekben a csar­nokokban szerelik össze az új eksz- kavátorokat. Az új lépegető ekszka­vátor nagyobb teljesítőképességű lesz, mint az eddigiek. Kotróputto­nyában 20 köbméter föld fér majd bele. Az egyik szerelőcsarnok padlóján ott fekszik a forgólap és a néhány száz tonna súlyú tartóváz. Az eksz­kavátor egyik alkotórészét — a for­gólapot — már össze is szerelték. Elkészültek a talpak is és befejező­dött a tartóváz szerelése. A villa­mosszerelő, a hatalmas gerendá­kat és acéllemezeket tartósan he- geszti össze. Gennadij Kuznyecov és Konstantyin Jjusnyakov ifjúsági bri­gádjai több mint 4 ezer kilométer hosszúságú varratot hegesztettek a forgólap szerelésénél. Alexandr Nikulin, Iván Vojtenko szerelő-lakatosok és Vaszilij Kosztro- min fiatal szerelők ezt az ekszkavá- tort is csak úgy, mint az előzőket, határidő előtt készítették el: Mind­hárman már túlteljesítették az öt- -éves tervből rájuk háruló feladato­kat. A gyár tervező mérnökei már most egy új, nagyobb teljesítőképességű ekszkavátor szerkesztésén dolgoznak. Ez az ekszkavátor 35 köbméteres kotróputtonnyal rendelkezik majd és emelőkarja 100 méter hosszú lesz. Művészek a falun Nyikolajev város művészei gya­kori vendégek a terület falusi dol­gozóinál. A területi Cskalov Szín­ház művészei ebben az évben V. Gu- szev „Tavasz Moszkvában“ és P. Pavlenko „Boldogság” című darab­ját mutatták be az Oktjabr-kerületi élenjáró Lenin-kolhoz klubjában. Az előadásokra a Lenin-kolhoz közelé­ben lévő falvak és települések lakói is eljöttek. rrnriPírmi 11 ■um \t AZ Jurij Belouszov, az izsevszki 6. számú ipariskola növendéke min­den nap elhaladt a főposta nagy szürke épülete előtt, de eddig még sose akadt dolga a postán. Ma Jura egyenesen a posta széles lépcsői felé tartott. Megrántotta zub­bonyát és gyorsan belépett a nagy, fényesen kivilágított terembe. Egész magatartása elárulta, hogy valami fontos ügy elintézésére készül. A félkör alakú ablakok előtt élénk sürgés-forgás volt, sercegtek a tol­lak, kattogtak a távírógépek. Jura odalépett az egyik ablakhoz. — Kérek egy pénzesutalványt. A postai alkalmazott átnyújtotta a kért utalványt és elmosolyodott: az egyenruhás legényke, aki kis kala­páccsal díszített sapkát viselt, alig ért fel az ablakig. Jura leült a nagy asztal mellé, be­mártotta a tollat és szép, kerek be­ELSŐ FIZE tűkkel kitöltötte az űrlapot. Amikor leírta a címet, boldogan mosolygott. Rövid, de élményekben gazdag éle­tére gondolt, a gyermekotthonra, ahol I Galja hugocskájával együtt nevelke­dett. Édesapjuk hősi halált halt, édesanyjukat is elvesztették, de a gyermekotthon igazi meleg otthont — apát, anyát — jelentett számukra. Ott neveltek szovjet embert belőle is. Jura sok mindenről akart írni hugocskájának. Azt akarta, hogy Galja is tudjon arról, milyen nagy­szerű az élet az intézetben, — hogy ő, Jurij, milyen jól tanul és nemré­giben még a kultúrpalotában is fel­lépett az énekegyüttessel. Meg akar­ta írni, hogyan dolgozott első fizeté­séért. ... Jura és társait, a leendő épület­festőket egy új terem festésével bíz­ták meg. A fiúk szeretettel készítet­TÉS ték a szép díszítéseket és élénk szí­nekkel vonták be a faburkolatokat. Sokat tanultak tapasztalt mesterük­től, aki munkájukra ügyelt. Még job­ban megszerették szakmájukat. De a nyomtatványon kevés volt a hely. Jura csak néhány sort írhatott. Újból figyelmesen elolvasta: „Drága Galja! Küldök neked 30 rubelt. Ez az első fizetésem. Hasznos dologra költsd el. Vegyél könyveket vagy pamutot a hímzésedhez. Én na­gyon jól érzem magam itt.” Az első. fizetés! Első önálló munká­jának bére. Moziba mehetne, édes­séget vehetne rajta.., De Jurij Belo­uszov másként cselekedett. Gondosan összehajtogatta és el­tette a nyugtát, mintegy, olyan cse­lekedet emlékét, amely őszinte örö­met és a kötelességteljesítés boldog érzését váltotta ki belőle.

Next

/
Thumbnails
Contents