Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-14 / 138. szám
Az épülő kommunizmus országéból Alakítsunk át minél több cséplőgépet gyorscséplésre A Sztálin-díjas Bredjuk gyorscséplési módszere A munkatermelékenység emelése és a cséplés idejének lerövidítése érdekében a Szovjetunióban, valamint a népi demokratikus országokban már széles körben alkalmazzák a haladó munkamódszereket, mint például két cséplőgép meghajtása egy traktorral és a két- váltásos cséplést. Az a cél, hogy a munka helyes megszervezésével a traktor és a cséplőgép egész teljesítőképességét ki lehessen használni. Nyikoláj Bredjuk, szovjet sztahanovista cséplőgépész, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagja, a Csernyigorov-környéki bereznyai gépállomás „Pracja’-kolhoz dolgozója a kétváltásos, óraütemtervszerű módszer bevezetésével 24 óra alatt több mint 100 tonna gabonát csépelt napi 24 tonna helyett. 1951-ben új módszerével, két váltással, 150 tonna zabot csépelt egy MK típusú, 1.100 milliméteres dobszélességű cséplőgéppel. Később a cséplőgépen végzett módosításokkal és munkamódszerének javításával Bredjuk 21 óra alatt 134 tonna búzát csépelt. Ma már a Szovjetunió és a népi demokratikus országok cséplőgépészeinek ezrei alkalmazzák Bredjuk módszerét. i Bredjuk gyorscséplési módszeréről a következőket írta: „A gyors- cséplés előkészítésénél nemcsak az a fontos, hogy jól kijavítsuk a gépeket és különféle eszközöket. Nagy gondot kell fordítanunk arra is, hogy időben és jól megszervezzük a munkát és jól elosszuk az erőket. A kolhozparasztokkal együtt elkészítettük a begyűjtési tervet, megbeszéltük, hogyan szervezzük meg a gyorscséplés munkáját. A kolhoz vezetősége kiegészítette brigádunkat, hogy két m űszakban dolgozhassunk. A cséplő- brigádokhoz olyan kolhozparasztokat osztottak be, akik az elmúlt évben is gyorscscplésnél dolgoztak és jól elsajátították ezt a módszert. Az idén is előre megterveztük a szérűk elhelyezését. Négy asz- tagot rakunk minden szérűre. Kettőt a cséplőgéptől jobbra, kettőt balra, egymástól négy-öt méter távolságra, ami megfelel a kiszélesített etetőasztal méreteinek. A táblák terméseredményeitől függően az egyes szérűkre 35—50 hektárról hordják ossz e a gabonát. Az egyes asztagok mérete átlagosan a következő lesz: hossza 28 méter, szélessége 4—4.5 méter, magassága 5 méter. ■» ■ -- ■*— —• J f mm A kévék adogatása a cséplőgépbe az óraütemterv szerinti gyors- cséplésnél egyidejűén két oldalról történik, ami lehetővé teszi a cséplődob egyenletes megterhelését. Minden műszakban négy etető dolgozik, párosával váltják egymást, mégpedig minden órában. Ezzel a módszerrel háromszor akkora gabonatömeg jut a cséplődobba, mint az egyszerű adogatásnál. A cséplőgép termelékenységét néhány szerkezeti változtatással is fokozzuk. A következő változtatásokat hajtottuk végre: levettük a szalmarázó minden második keresztlécét. így ritkítottuk a kiegészítő szalmarázó rácsát azért, hogy a fokozott sebesség mellett se legyen nagyobb szemveszteség. Az elevátor sebességét úgy fokozzuk, hogy 20 milliméterrel megnöveljük a hajtótárcsa átmérőjét, a tárcsára gumiszijat erősítettünk. Az első tisztítórosta szekrénybe a közönséges rosta helyett 5 milliméteres nyílású rostát tettünk. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy jelentősen befolyásolja a cséplési eredményt a meghajtó főszíj hossza. A legjobban bevált távolság 13—15 méter a cséplőgép és a meghajtó motor között. Nagymennyiségű gabona megy a cséplőgépen keresztül, ezért a dobkosár és a dob közötti hézagot felül 7—8 milliméterre, alul 25—30 milliméterre növeltük. , Oraütemterv szerint dolgozunk, ami azt jelenti, hogy előre meghatározzuk, egy-egy órán belül milyen teljesítményt kell elérnie a cséplőgépnek. Ezzel a módszerrel minden órában ellenőrizhetjük, teljesítettük-e a napi tervfeladatot. Ha nem teljesítjük az óraütemtervet, akkor azonnal megvizsgálhatjuk, mi okozta a lemaradást és néhány perc múlva hozzáfoghatunk a hibák kijavításához. Éppen ezért az óraütemtervet úgy készítettük el, hogy rovatot vezethessünk az egyórai cséplés erdményei- ről, az esetleges gépállások okairól, vagy más, időközben szerzett észrevételről. A cséplőgép munkáját egész napra tervezzük meg. Csak néhány percre állunk le és ilyenkor műszakilag felülvizsgáljuk a gépet és elvégezzük a kenést. A műszakokat négyóránként váltjuk. A cséplőgép azonban nem áll le. Éjszaka villanyvilágítás mellett dolgozunk.“ Bredjuk elvtárs úgy szervezte meg a munkát, hogy a kévéket az asztagokról 8 8 dolgozó adogassa. A kévéket mindkét csoport futószalagként adja a cséplőgép felé. Egy-egy kéveadogató másfél méternyire van egymástól. A legyezőszerűen szétszedett kévéket a csénlődobba két etető adogatja, akik teljes figyelmüket és minden igyekezetüket arra összpontosítják, hogy folyamatos legyen az etetés Mindegyik etetőnek két kolhozparasztnő segít, akik éles késekkel elvágják a kévék szalmafonatait és a kévéket az etetőknek adják át. Bredjuk elvtárs munkaszervezési módszerét szemléltetően mutatja az alábbi táblázat: Közönséges csép- ílési el járásnál dolgozók száma: A kévék adogatása a cséplőasztalra 6 A kévék megoldása a cséplőasztalon 2 A kévék adogatása a cséplődobba 2 A pelyva behúzása gereblyével 2 A pelyva szállítása a kazalhoz 1 A pelyva kazalbarakása 1 A szalma elgereblyézése 2 A kötelek, ill. hálók előkészítése 2 A kötelek asztagrakötése 1 A kötél meghúzása 1 A szalma kazalbarakása 2 A gabona elhordása a cséplőgéptől 3 A gabona osztályozása 4 Gépész 1 összesen: 39 Bredjuk-módszer szerint dolgozók száma: 16 4 4 3 2 2 4 4 2 2 4 4 8 1 60 Mindössze néhány hét választja el dolgozó parasztságunkat a növénytermesztés egyik legnagyobb munkájától: az aratástól és cséplés- től. Biztosítani kell, hogy a legrövidebb időn belül, szemveszteség nélkül raktárba szállíthassuk a dolgozó nép kenyerét. A jó cséplési munka alapját már most megvethetjük. Gépállomásaink és állami gazdaságaink úgy alapozhatják meg a cséplési csata sikerét, hogy minél több cséplőgépet átalakítanak a Bredjuk-rendszerű gyorscséplésre. Jó betakarítási és begyűjtési munkával erősítsük népgazdaságunkat és a Szovjetunió vezette béketábort. A gyapot fej tr ágy ásásának új módszere a Szovjetunióban J. Csumanov, a mezőgazdasági tudomány doktora, nemrégiben hosz- szabb cikkben ismertette a gyapot fejtrágyázásának új módszereit a „Szelszkoje Hozjajtszvo” című lap hasábjain. A cikkíró megállapítja, hogy a gyapot fejtrágyázása szerves és szervetlen trágyával hektáronként 5—12, sőt ennél is több mázsával növeli a terméshozamot. Rendkívül fontos a műtrágya alátakarási mélysége. A kísérletek megmutatták, hogy amennyiben 18 helyett 22—25 centiméter mélységbe munkálják a földbe a trágyát, a terméshozam hektáronként 4.8 mázsával emelkedik. Ha a műtrágyát a tenyészidő- szakban sekélyen takarják alá, nem hozza meg a várt eredményt, még öntözés esetén sem. A műtrágyát, s a szervetlen és szerves trágyából készült keveréket traktorvontatású kultivátorra szerelt műtrágyaszóróval vagy töltögetőekére szerelt műtrágyaszóró segítségével juttatják a talajba. A legmegfelelőbb az a módszer, ha a műtrágya, illetve a trágyakeverék aláta- karása a sor mellett vagy a barázda közepétől meghatározott távolságra történik. A gyapot gyökérzete a tenyészidőszak elején teljes egészé- Műtrágya alátakarásának módja: ' A sorközök közepén A sor egyik oldalán A sor másik oldalán Az első fejtrágyázást akkor kell megkezdeni, amikor már 2—3 lomblevele van a gyapotnak. A műtrágyát a sorok mindkét oldalán a növényektől 17—18 centiméter távolságra, az öntöző barázdánál 2—4 centiméterrel mélyebbre takarjuk alá. A második fejtrágyázásnál, amely a bimbózás időszakában történik, ajánlatos egy oldalon, a növényektől 22—25 centiméter távolságra, az előzővel azonos mélységre alátakarni a műtrágyát. Ha a gyapot szépen fejlődik, néha a sorközök közeA kisérlet helye öszszövetségi Gyapottermelési Tudományos Kutató Intézet Alkavaki kísérleti állomás Azerbajdzsáni Gyapottermelési Tudományos Kutató Intézet A gyapot fejtrágyázásánál minden mázsa szuperfoszfáthoz egy mázsa érett istállótrágyát, 1 mázsa ammoni- umnitráthoz pedig 2—2.5 mázsa szervestrágyát ajánlatos keverni. A keverés történjék kint a földön, közvetlenül a fejtrágyázás előtt, különben a trágyakeverék erősen nyirkos lesz, s ebben az esetben nem használható a műtrágyaszóró. Ezzel a keverékkel már akkor lehet fejben a sor alatt helyezkedik el és csak csekély mértékben terjeszkedik oldalirányban. Ennek ellenére • az volt a gyakorlat, hogy az első fejtrágyázás alkalmával kizárólag a sorok közepén takarták alá a műtrágyát, amely így kevésbbé volt hatással a növények fejlődésére. Rendkívül fontos, hogy a gyapot fejlődésének korai szakaszában a műtrágyák közel kerüljenek a gyökérzethez. Ehhez szükséges, hogy a műtrágyát a sor mellett, a sorokhoz közel juttassuk a talajba. Ebben az esetben a foszfortartalmú műtrágyák a soronkövetkező sorközi művelésnél már nemigen kerülnek felszínre. Ha bimbózáskor, vagy még a bimbózás előtt fejtrágyázunk, s a műtrágyát sor mellett takarjuk alá, az eredmény nem marad el. A nitrogén az öntözővízzel együtt nagyobbrészt mélyre, a barázdagerinc alá kerül alá, ahol a legtöbb a gyökér. A könnyű és a középcsoport talajokon ajánlatos a sor mindkét oldalán elvégezni a fejtrágyázást. Az örmény Ipari Növénykutató Tudományos Intézet barnatalajon < végzett ilyen kísérletet. Az eredményeket az alábbi táblázat mutatja: Hektáronkénti nyersgyapottermés 1951 1952 Átlag 31.1 32.5 31.8 35.0 40.3 37.7 37.0 42.3 39.7 r attól kis távolságra is történhetik az alátakarás. A virágzás kezdetén történő fejtrágyázásnál a sorközök közepén vagy attól 6—8 centiméter távolságra, az öntözőbarázdánál 4—6 centiméterrel mélyebbre vigyük a talajba a műtrágyát. A szerves trágyákkal kevert műtrágyákat a gyapot jobban föl tudja vonni. Az alábbi adatok azt mutatják, hogy előnyösebb szerves és szervetlen trágyából készült keveréket használni fejtrágyázsára, mint tisztán műtrágyát. Hektáronkinti magvasgyapottermés mázsákban Műtrágya alkal- Szerves és szermazása esetén vetlen trágyakeverék alkalmazása esetén: 35.7 49.4 38.9 52.4 trágyázni, amikor a gyapotnak 3—4 lomblevele van. Később azonban már csak műtrágyát ajánlatos használni. Azokon a parcellákon, ahol világoszöldek a levelek, ott nitrogéntartalmú műtrágyát kell fejtrágyázni. Vagy- olyan trágyakeverékkel, amelyben több a nitrogén, mint a foszfor. Ahol a gyapot buján fejlődik, nem szükséges a nitrogén. Egyre szebbé, rendezettebbé válnak az uráli városok. Nyizsnyij-Tagilban az utóbbi években több mint 2 ezer házat építettek. Ebben az évben százezer négyzetméter lakóterület beépítését irányozták elő. Jól sikerült az újtípusú, nagyteljesítményű szovjet mozdony prébaútja A Moszkva—Kurszk—Donyec medence vasútvonalon most adták át a forgalomnak a 2-4-2-típusú, nagyteljesítményű szovjet mozdony kísérleti példányát. Az új mozdony a Kujbisev-mozdonygyárban készült. A kísérleti mozdony teljesítőképessége körülbelül az ISz szériájú személyszállító mozdonyéval egyenlő. Az új mozdony szerkezetében egész sor technikai újítást alkalmaztak. A futó-, kapcsolt- és szerkocsitengelyeket görgőscsapágyakkal látták el. Ennek következtében az ellenállás — a meglévő mozdonyokéhoz viszonyítva — csökkent. Ügyeltek a mozdony gazdaságosabb kihasználására is. Az új mozdonyt Br j anszki-típusú vízelőmelegítővel szerelték fel, amely 95—98 fokra előmelegített vizet juttat a kazánba. A kísérleti mozdonyt több kísérletnek vetették alá. Kimutatták, hogy teljesítőképessége jelentősen magasabb, mint a jelenleg használatos személy- és tehermozdonyoké. A 2-4-2-típusú mozdony engedélyezett legnagyobb sebessége 125 kilométer óránként. Tervbevették a mozdony-brigád munkakörülményeinek megkönnyítését is. A szenet gépek adagolják a tűzszekrénybe. Tökéletesítették a mozgó alkatrészek kenésének módszerét is. Megnagyobbították a mozdonyvezető fülkéjét, amelynek belsejét speciális, fényezett furnérlemez borítja. Bevezették a gőzfűtést is. A fülkét a szerkocsitól pneumatikusan nyitódó ajtó választja el, a Metrókocsik ajtótípusaihoz hasonlóan. Az újtípusú mozdony kísérleti példánya mostanáig már több mint 200.000 kilométer utat tett meg. A Kujbisev-mozdonygyárban most még 3 ugyanilyen típusú mozdony készül. Új lépkedő ekszkavátor Az Uráli-gépgyár fémszerkezeti üzeme óriási épülettömbből áll. A hatalmas csarnokok azonban most szűknek bizonyultak. Ezekben a csarnokokban szerelik össze az új eksz- kavátorokat. Az új lépegető ekszkavátor nagyobb teljesítőképességű lesz, mint az eddigiek. Kotróputtonyában 20 köbméter föld fér majd bele. Az egyik szerelőcsarnok padlóján ott fekszik a forgólap és a néhány száz tonna súlyú tartóváz. Az ekszkavátor egyik alkotórészét — a forgólapot — már össze is szerelték. Elkészültek a talpak is és befejeződött a tartóváz szerelése. A villamosszerelő, a hatalmas gerendákat és acéllemezeket tartósan he- geszti össze. Gennadij Kuznyecov és Konstantyin Jjusnyakov ifjúsági brigádjai több mint 4 ezer kilométer hosszúságú varratot hegesztettek a forgólap szerelésénél. Alexandr Nikulin, Iván Vojtenko szerelő-lakatosok és Vaszilij Kosztro- min fiatal szerelők ezt az ekszkavá- tort is csak úgy, mint az előzőket, határidő előtt készítették el: Mindhárman már túlteljesítették az öt- -éves tervből rájuk háruló feladatokat. A gyár tervező mérnökei már most egy új, nagyobb teljesítőképességű ekszkavátor szerkesztésén dolgoznak. Ez az ekszkavátor 35 köbméteres kotróputtonnyal rendelkezik majd és emelőkarja 100 méter hosszú lesz. Művészek a falun Nyikolajev város művészei gyakori vendégek a terület falusi dolgozóinál. A területi Cskalov Színház művészei ebben az évben V. Gu- szev „Tavasz Moszkvában“ és P. Pavlenko „Boldogság” című darabját mutatták be az Oktjabr-kerületi élenjáró Lenin-kolhoz klubjában. Az előadásokra a Lenin-kolhoz közelében lévő falvak és települések lakói is eljöttek. rrnriPírmi 11 ■um \t AZ Jurij Belouszov, az izsevszki 6. számú ipariskola növendéke minden nap elhaladt a főposta nagy szürke épülete előtt, de eddig még sose akadt dolga a postán. Ma Jura egyenesen a posta széles lépcsői felé tartott. Megrántotta zubbonyát és gyorsan belépett a nagy, fényesen kivilágított terembe. Egész magatartása elárulta, hogy valami fontos ügy elintézésére készül. A félkör alakú ablakok előtt élénk sürgés-forgás volt, sercegtek a tollak, kattogtak a távírógépek. Jura odalépett az egyik ablakhoz. — Kérek egy pénzesutalványt. A postai alkalmazott átnyújtotta a kért utalványt és elmosolyodott: az egyenruhás legényke, aki kis kalapáccsal díszített sapkát viselt, alig ért fel az ablakig. Jura leült a nagy asztal mellé, bemártotta a tollat és szép, kerek beELSŐ FIZE tűkkel kitöltötte az űrlapot. Amikor leírta a címet, boldogan mosolygott. Rövid, de élményekben gazdag életére gondolt, a gyermekotthonra, ahol I Galja hugocskájával együtt nevelkedett. Édesapjuk hősi halált halt, édesanyjukat is elvesztették, de a gyermekotthon igazi meleg otthont — apát, anyát — jelentett számukra. Ott neveltek szovjet embert belőle is. Jura sok mindenről akart írni hugocskájának. Azt akarta, hogy Galja is tudjon arról, milyen nagyszerű az élet az intézetben, — hogy ő, Jurij, milyen jól tanul és nemrégiben még a kultúrpalotában is fellépett az énekegyüttessel. Meg akarta írni, hogyan dolgozott első fizetéséért. ... Jura és társait, a leendő épületfestőket egy új terem festésével bízták meg. A fiúk szeretettel készítetTÉS ték a szép díszítéseket és élénk színekkel vonták be a faburkolatokat. Sokat tanultak tapasztalt mesterüktől, aki munkájukra ügyelt. Még jobban megszerették szakmájukat. De a nyomtatványon kevés volt a hely. Jura csak néhány sort írhatott. Újból figyelmesen elolvasta: „Drága Galja! Küldök neked 30 rubelt. Ez az első fizetésem. Hasznos dologra költsd el. Vegyél könyveket vagy pamutot a hímzésedhez. Én nagyon jól érzem magam itt.” Az első. fizetés! Első önálló munkájának bére. Moziba mehetne, édességet vehetne rajta.., De Jurij Belouszov másként cselekedett. Gondosan összehajtogatta és eltette a nyugtát, mintegy, olyan cselekedet emlékét, amely őszinte örömet és a kötelességteljesítés boldog érzését váltotta ki belőle.
