Somogyi Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-24 / 120. szám

Bpülö kommunizmus — A NÉVAPARTI VÁROS épülő szocializmus EiraleM Kínában a pártialás ii{ tanévéhez írta: P. Ladanov, a Leningrádi Városi Szovjet Végrehajtóbizottságának elnöke 260 évvel ezelőtt, 1703 május 27- én rakták le a bővizű Néva-íolyó torkolatában annak a nagyszerű városnak alapjait, amely kiemel­kedő szerepet játszott az orosz nép történetében, a világ első szocialis­ta államának megteremtésében. Leningrad városépítési) és épí­tészeti szempontból a viliág leg­szebb városai közé tartozik. Való­ságos műemlék, múzeum ez a bős város: az egész orosz nép büszke­sége. A szovjet hatalom évei alatt Leningrad hatalmas ütemben fejlő­dött, s a Szovjetunió egyik leg­nagyobb ipari és kulturális köz­pontjává vált.' A Nagy Honvédő Háború idején Lenin városa súlyos megpróbálta­tásokon ment keresztül. A hősies Szovjet Hadsereg azonban szét­zúzta az ellenséget, megvédte a di­csőséges várost és nem engedte, hogy ellenség tiporja utcáit. A szovjet nép nagyra értékelte Leningrad védőinek hősiességét és hős városnak nevezte el Leningrá- dot. Az ellenség blokádjának szétve­rése után azonnal megkezdődött a sokat szenvedett város újjáépítése. J. V. Sztálin személyesen gondos­kodott róla, hogy a leningrádiak rövid idő alatt lakásokat kapjanak, a közüzemek működése helyreáll­jon.. Sztálin elvtárs azt a megtisztelő és felelősségteljes feladatot, tűzte a leningrádiak elé, hogy' városukból a technikai fejlődés központja vál­jék. A leningrádi ipari dolgozók és tudósok együttes erővel dolgoz­nak az új. tökéletesített, nagyter­melékenységű gépek, műszerek, készülékek létrehozásán és kiváló eredményeket érnek el A lakásépítkezés Leningrádban egyre nagyobb méreteket ölt. A há­ború óta több mint kétmillió négy­zetméter lakótér épült, vagy épült újjá. Az elmúlt évben 390 új lakó­ház épült. Leningrádban és környékén sok építészeti, műemlék van. Egyrészük a háború idején megrongálódott. Ezeket nagy gonddal állítják hely­re* Helyreállították már a volt Téli Palota, a, Főhadiszállás, a tengernagyi palota, az egyetem, a Klirov-színház a konzervatórium, a petropavlovszki székesegyház és más épületek homlokzatát, a nar- vai kaput és még sok más műemlé­ket. A leningrádi városi szovjet nagy gondot fordít a gyermekek neve­lésére és oktatására. Több mint 400 iskola működik a város terüle­tén. A 'háború óta felépült a 80 ezer nézőt befogadó Kirov-stadion és a téli stadion. Fejlődik a közüzemi el­látás és a közlekedés is. A troli­buszok és autóbuszok száma a há­borúelőtti színvonalhoz képest 2.3- szeresére emelkedett. A leningrádi utcák egyre szebbé válnak. A főútvonalat a.Nyevsz- kij-proszpektet új lámpákkal, új kövezéssel és új burkolattal látták el. A háború óta több mint 2 mil­lió fát és 4.5 millió bokrot ültet­tek el Leningrad parkjaiban és ut­cáin. A forradalom előtti Pétervár a nagy ellentétek: a fényűző pompa és a kiáltó nyomor városa volt. A mai Leningrádban nincsenek a régi értelemben vett külvárosok. A vá­ros külső területei is szépek és jól felszereltek. A 250 éves születésnapját ün­neplő Leningrad egyre tovább épül és szépül, ahogyan, szépül la­kosainak élete is. A képen: Leningrádi egyik kerülete. Jobboldalon a nyári kert. Egy kolhoz állattenyészl-ő telepének fejőműhelyében Tiszták é3 világosak a Molotov- kolhoz (Moszkva terület, Ramensz- kij kerület) tehénistállói. A hábo­rú utáni években épültek. A kolhozparasztok széleskörűen gépesítették a munkaigényes folya­matokat a kolhoz tejtermék tele­pén, hogy megkönnyítsék az itt dol­gozók munkáját és fokozzák az ál­latállomány hozamát. Az állam támogatta a kolhozpa­rasztok törekvéseit. Hitelkeretet nyitottak a kolhoz számára, építő­anyagot, gépeket bocsátottak ren­delkezésükre. A kolhczvezetőség kérelmére az állami tervező szerv a kolhoz állattenyésztőivel együtt komplex gépesítési tervet dolgo­zott ki a főbb termelési folyama­tokra vonatkozóéi. A terv megva­lósításának munkálatait szakembe­rek irányították. A kolhoz mezőin dolgozó gépállomás szakembereket küldött a telepre, hogy felszereljék a gépeket az istállókban és megta­nítsák a kolhozparasztokat az új gépek kezelésére. Könnyen siklanak a síneken a takarmánnyal1 telt kocsik. Villany- motorok hozzák mozgásba a takar-' mányaprító gépeket, csöveken to­vábbítják a vizet a vályúk mellett felállított itatókihoz. Eleinte kézi fejes helyett villany- fejőgépet alkalmaztak. Ezek a gé­pek hordozhatók voltak. Később ez a fontos, de munkaigényes művelet még magasabb technikai színvonal­ra emelkedett. A mezőgazdasági gépesítési tudományos kutatóinté­zet munkatársainak tervei szerint különleges fejőműhelyt rendeztek be a ,,Molotov’‘-ko!hozban. Most már teljes mértékben gépesítették itt a fejest, a tej átöntését és hű­tését. A tej teljes elszigetelése a külső anyagoktól ideális egészség­ül , Molotov”-kclho'Z: (Moszkva terület, Ramenszkij kerület) áMattte- nyésztő Üelepének mülvelyében a, Marharépát a gépek ‘néhány perc alatt megmossák, felaprózzák, s ha pell, más takarmánnyal keve­rik és kocsikban szállítják a rekeszekhez. ügyi körülményeket teremt és biz­tosítja a friss, jóminőségű termé­keket a fogyasztók számára. So'kmillió 'rubelre rúg a „Molo- tov“-kolboz jövedelme. Ennek a jö­vedelemnek több mint felét a ma­gas fejlődési fokon álló társadalmi állattenyésztés adja. A kolhozpa­rasztok élete évről-évre szebb, 'gaz­dagabb lesz. A paraszti munka jel­lege is gyökeresen megváltozott az. élenjáró szocialista mezőgazdasági termelésben. A nehéz munka köny- nyűvé válik, a kevéssé termelé­keny munka nagy termelékenységű lesz. Április végén jelent meg a „Zsenminzsibao‘’-.ban a Kínai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának határozata a pártká­derek 1953—1954. évi elméleti ok­tatásának megszervezéséről. Azóta az összes pártszervezetek­ben. felkészültek a július 1-én kez­dődő tanévre. Különösen nagy gon­dot fordítottak a propagandisták felkészítésére. A városokban és a falvakban már folynak az ideoló­giai front munkásainak értekezle­tei, megszervezték a lektorok és instruktorok szemináriumait is. A Kínai Kommunista Párt észak­kínai irodája- már 75, az északke­leti pedig 150 instruktort képezett ki. Az ország minden 'járásában, je­lentősen kiszélesítették a pártisko­lák hálózatát. Északnyugat-Kíná- ban például 25 új pártiskolát, Űj élet a bulgáriai Alig múlt el két év a Bolgár N épköztársaság Minisztertanácsá­nak határozata óta és Dobrudzsá­ban már nagy ütemben folynak a hatalmas természetátalakító épít­kezések. A sztálini és russzei kő*" zetekben két év alatt 124 falut vil­lamosítottak, 34 falut láttak el vízvezetékkel és négy víztárolót építettek. Geológiai kutatások foly­nak további húsz vízierőmű felépí­téséhez. Folyamatban van Dobrudzsa me­zőgazdaságának gépesítése is. Ed­dig több mint 25 gépállomást lát­tak el korszerű szovjet és hazai gyártmányú mezőgazdasági gépek­kel. Az állandóan szaporodó állami gazdaságok szintén a legkorsze­rűbb felszereléssel rendelkeznek. 1953 végére a mezőgazdaság 80 százalékát gépesítik. Dobrudzsa területéneik 98 száza­léka már szövetkezeti tulajdon. A sztálini körzetben, 13 állami gazdaság és 236 termelőszövetkezet működik. Ezek a gazdaságok a szovjet agrotechnikai tapasztalatok segítségével tavaly soha nem látott termést takarították be. Balba falu dolgozó parasztjai például 8.000 dekáron átlag 240 kilogramm bú­zatermést értek el. Nemrégiben kezflte meg műkö­dését a ,,Vlko Cservenkov“ tudo­mányos kísérleti állomás, amely fontos kutatómunkájával nagymér­Uhanban az eddigi 16 esti pártis- kolán kívül még Si et létesítettek. Megkezdődtek az előadások a Központi Bizottság Keletkínai iro­dájának pártiskolájában is, áhol 500 felsőfokú oktatást vezető elő­adót képeznek ki. A köziponti déli járás esti iskolájában 400 propa-. gandista .tanul. Több mint ezer ember hallgatja a pekingi városi pártbizottság propaganda és agi- tációs osztályának instruktiv elő­adássorozatát. Serény munka folyik a tanesz­közök előkészítése terén is. A „Zsepmincsubanse“ kiadó 3 kötet­ben készíti kiadásra a Kínai,1 Kom­munista Párt Központi Bizottsága által ajánlott összes irodalmat a Szovjetunió Kommunista Pártja rövid tanfolyamának tanulmányo­zásához. Dobrudzsa földjein tőkben elősegíti a mezőgazdaság fejlődését. ’ A dohrudzsaiak önfeláldozó munkájának eredményeként Tol- buchin, Balcsi,- Kavarna városok­ban és vagy harminc faluban egy év óta már nem a 130 méter mély kutakból nyerik a vizet, hanem a csatalári, batojevi, és durankulas- ki vízvezetékekből. Épül: a salba- nai és blatniski öntözőrendszer, amely közel 180.000 dekár termő­földet öntöz majd. A természetátalakító munkák so­rán idáig több mint 120.000 dekár területet fásítottak. Az erdők hosz- sza 796 kilométer lesz. v Az új Dobrudzsában folyó lázas építőmunkában résztvesz a nép ap- raja-nagyja. Az önkéntes roham- brigádok több mint kétmillió le­vét takarítottak meg a népgazda­ságnak. Többezer fiatal dolgozik a csatornák ásásánál is. Amikor Ter­vei faluban először folyt víz a csap­ból. egy öregasszony kiszaladt az utcára és- tele torokkal ’ kiáltotta; — Emberek! M-egeredt a víz! Gyüjtsetek, amig folyik! — És vödröket, lábasokat vett magához. Amikor megmondták neki, hogy ez most már mindig így lesz, az öreg­asszony szeme könnybélábadt és sze­retettel megsimogatta a vízvezeté­ket, amiből a kristálytiszta, áldott víz csobogott. — Milyen paradicsomi életünk lesz — mondta meghatottam Az első televíziós adás Prágában Május elsején a volt Városi Vi­gadó helyiségeiben gyűltek össze a Csehszlovák televízió munkásai, mű­szaki személyzete é3 tervezői és izgatottan várták az első televíziós adás ünnepélyes pillanatát. • Hasonló izgalom fogta el az em­berek százait, a-kik Prága külön­böző 'részein a televíziós vevőké­szülékek mellett gyűltek össze. Néhány perccel múlott húsz óra. A teremben kialszik a fény — az izgalom tetőfokára hág. A szovjet és csehszlovák televíziós készüléke­ken kivilágosodik egy Miér tégla­lap. A csehszlovák vevőkészülékek még nem érték el a szovjet gépek tökéletességét és így a kép nem mindig egészen tiszta és néha meg- m*egremeg. Egyszerre Vrabec elv­társ, a rádicbizottság elnökhelyet­tese jelenik meg a kis téglalapon. Értékeli a televíziós adás megkez­désének jelentőségét, különösen hangsúlyozza a, szovjet televíziós szakemberek segítségét. Rámutat a televízió gyakorlati felhasználá­si lehetőségeire, nemcsak minta szó­rakozás és tanulás eszközére, ha­nem mint a szorgalmas építőmun­ka segítőjére. A befejezésben .ki­jelölte az útat, amelyen a cseh­szlovák televízió a szovjet televízió példája nyomán haladni kíván: szolgálni a hazát és a békét. A kö­vetkező pillanatban hangverseny­terem képe jelenik meg a vevőké­szülékben, s a hallgatók résztvesz- nek Dobiás: ..Építsd a hazát — a békét erősíted“ c. kantátájának bemutatóján. A csehszlovák televí­zió a csehszolvák nép alkotó elmé­jének bizonyítéka. A kis képen, Zápotocky elvtárs elnökké válasz­tását mutatják be. Örvendező és meghatódott arcok, a katonai egy­ségek szemléje. A középen Zápo­tocky elvtárs,' katonák, gyerekek, egyszerű emberek között. Egymás­után peregnek a képek; a köz- társasági elnök látogatása a kato­nai akadémián, május elsejék 1913- tól máig, .Sztálin elvtárs a moszk­vai május elsején, majd sportjele- netek, szavalatok, az idei prágai május elsejei ünnepségek és befe­jezésül Sosztakovics; „Dal az er­dőről” c. műve. Az adás befejeződött. Tapsvihar tölti be a termet: ez a hála hang­ja a gyönyörű május elsejei aján- dékére. A csehszlovák televízió dolgozóinak Y. Kopecky miniszter- elnökhelyettes efvíárs mondott kö­szönetét a kormány és a nép nevé­ben. I. Kobalkin: Teherautó áll meg a kolhozklub előtt. A minuszinszki faluszinház színészei érkeztek a faluba. Elha­tározták, hogy a kolhozparasztok- nák bemutatják „Kszénia” c. új da­rabjukat. ... A nézőtér zsúfolásig megtelt. A függöny felgördül és az egybe­gyűltek feszült figyelemmel kisérik a mezőgazdaság újítóiról szóló szín­darab minden mozzanatát, A falusi nézők szeretik szinhá­FALUSZÍNHÁZ zukat, jól ismerik színészeiket. Megalakulásától kezdve dolgozik a színházban Ivan Petrovics Smikov. Kezdetben szerepmásoló volt, ké­sőbb a rendezőnek segített, közben magánúton elvégezte a Lunacsar- szkij állami színművészeti főisko­lát, Ma ő a .szinház vezetője, ezen­kívül a minuszinszki városi-szov­jet küldöttje. Nyikolaj Gudzenko ezelőtt .postás, bankpénztárcs volt, aktivan résztvett a művészeti együttesek munkájában. 1936-ban hívták meg a színházba, Moszkvá­ban hathónapos rendezői tan,folya­mot végzett. A színtársulat tagjai őszintén szeretik hivatásukat. A tavaszi ve­tés és a termésbetakarítás napjai­ban a szinház egész idő alatt „ke­rekeken van“. A traktor istákat, a kombájnvezetőket, a kolhozparasz- tokat és a szovhozok munkásait szórakoztatja. Ebédszünetben, vagy késő este: a szabad ég alatt össze­szerelik a színpadot, felállítják a díszleteket és máris kezdődhet az előadás. A szinház jelentős segít­séget nyújt a falusi művészi együt­teseknek is. Az Orava-folyó vad vizei minden tavasszal .kiöntötték és elsodorták, ami csak útjukba került. Idén ezt a kártevő folyót is megfékezte a szocializmust építő szlovák dolgo­zók munkája. Az oravai1 gát építői a múlt év­ben vállalták, hogy nyolc hónappal előbb fejezik be az oravai gát fel­építését. A dolgozók vállalásukat túlteljesítették; kilenc hónappal előbb telik meg az oravai tó. Kiváló munkájuk eredményeként már április 7-én lezárult a hatal­mas gát és ettől a naptól kezdve növekedik a tó vize, amig teljesen meg nem telik a 350 millió köbméter vizet befogadó oravai tó. Az új békemű építői ez­után rfiég nagyobb lendülettel lát­tak hozzá további munkájukhoz, hogy május elseje után megtörtén­hessen az első agregát üzemhehe- lyezése. Ez a kilencven tonnás ha­talmas gépcsoport, amelyet- a brnoi Bohumir Smeral üzem és a* plzeni Len.in-művek dolgozói készí­tettek el, további hatalmas mennyi­ségű villamosenergiát termel a csehszlovák ipar számára. És megtelik az oravai gát tava . .. állandóan \ *

Next

/
Thumbnails
Contents